Esztergom és Vidéke, 1890

1890-11-27 / 95.szám

ségét bejelenté, ínagáuak egyedül ez iránti végzését a megyének irásilag kiadatni kérvén. Mely kérelme a nevezett kir. sóln­vatalnak teljesíttetni s a fentebbi ha­tározat minden' egyéb megyei kir. hi­vatalokkal is, az esetre leendő alkal­mazás végett rögtön köröztetni rendel­tetik. (Keit Márcziiis 20-án.) NŐKRŐL A NŐKNEK. (Magyar kőzmondá-ok.) Elrejtett kincs, rossz feleség ki nem megy az eszedből. * Eszszel, ne szemmel fogj a házas­sághoz. * Leányának szólott, de azért a menye is érthetett belőle. * I Az asszonyi állatoknak hosszú a hajók, de igen rövid az eszök. * Ki tövistől félti a kezét, az ne fog­jon rózsaszedéshez. * Semmi gazdagság nem ér föl a j á mbor asszo ny nyal. * Gazdag lánynak böjtben is esik farsangja. * Gazdag özvegy asszony mindig har­minez esztendős. * Egy ut a mony országba, de sok a pokolba. * Fehér liliomnak is fekete az árnyéka. 1 Mindent hinni vagy semmit, azon-! egy gyarlóság. | I Legkésőbb érő gyümölcs a gyermek, j * Ökölnyi fiu többet ér egy nagy j lánynál. Őszi macska, tavaszi menyecske nem sokat ér. * Ó bornak, ó leánynak nem egy az ára * Jó bor, szép feleség, eseudes leiki­ösmeret drága dolgok. * Többet ér a vén sas az ifjú bagolynál. Asszonyuak minden fazékoldal aczél. * Leányágra szállt jószágnak nincsen maradása. HÍREK. — A herczegprimás nettón d. u. a futárvonattal Bécsbe utazott, a hol a Pazmaneumba szállva, meglátogatta Gallimberti nuncziust, Gruscha érseket és Szögycny-Marich osztályfőnököt, a kik mindannyian visszaadva a látoga­tást, hosszabb ideig időztek a herczeg­primásnál. A herczegprimás kedden este tért vissza Bécsből Lippert kir. tan. és Csernoch apátkanonok társasá­gában. — Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispánt a párkányi takarékpénztár egy­hangúlag elnökévé választotta. — Gyászjelentés. Alulírottak faj­dalomtól megtört szivvel tudatják, a felejthetetlen jó feleség, anya, öreganya, anyós és testvér Gurgulits Mártonnó szül Aprily Janka asszonynak f. hó 24-én d. u. 4 órakor a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után életének 69-ik, hol dog házasságának 47-ik évé­ben, szervi szivbántatoinban történt gyászos kimúlt át. A boldogult hűlt teteme f. hó 26-án szerdán délelőtti 10 órakor — az urnák bemutatandó engesztelő szent mise-áldozat lefolyása; után — a uyerges-ujfalusi sírkertben fog örök nyugalomra helyeztetni. Nyer­ges-Újfalu, 1890. nov. 24-én. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Gurgulits Márton mint férje. Meisermann Ferenczné szül Gurgulits Mari, Gurgulits József, Gurgulits Antal gyermekei. Meisermann Ferencz veje. Gurgulits Józsefué szül. Verseghy Jolán menye. Aprily Miklós, Mánglitz Ferenczné szül. Aprily Teréz mint testvérek. Meisermann Mariska, Meisermann Karolin,Meisermann Terka, Meisermann Janka, Gurgulits Hilda unokák. — Városi közgyűlés volt kedden, melyre a képviselők teljes számban megjelenlek, mert választások voltak a napirenden. Viola Kálmán leköszönt városi pénztáros helyébe kellett másik pénztárost választani s minthogy a jelöltség egyhangnlag Szabó József ár­vagyámra esett, az uj árvagyámot, is meg akarták választani. Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán diszmagyarban jelent meg s a zsúfolt terem élénk óljenzései közt foglalta el az elnöki széket. Mindenekelőtt néhány meleg szóval üdvözölte a város közönségét s a megüresedett pénztári főnöki állást ajánlotta betölteni. Ekkor a közgyűlés egyhangúlag Szabó József városi árva­gyámot választotta meg, a ki ellenjelölt nélkül állott. Most kellett volna kö­vetkeznie a megüresedett városi árva­gyámság betöltésének. De az elnöklő alispán nem is emiitvén a pályázókat, ál alános meglepetésre kijelentette, hogy a kandidáló bizottság nem állapodott meg jelöltekben s igy a válaszfás el­odáztafik. Helcz dr. polgármester bár­mily meglepőnek is találta a fordula­tot, kijelentette, hogy a város közön­sége alkalmazkodni fog az elnöki ki­jelentéshez s a második választást el­napolja. Köztudomású, hogy a városi gyámságra Bártfay Géza és Hajnaly Gyula pályáztak. Az alispán bevégezvén fuuctióját, a polgármester üdvözlő szavai után éljeuzésak között távozott. Ekkor a polgármester az uj városi pénztárostól, Szabó Józseftől kívánta az eskületételt, melynek megtörléute után a közgyűlés szine előtt az uj városi pénztárost arra figyelmeztette, hogy nj hivaialában olyan buzgósággal dolgozzék, mint a régiben s a felvilágosításért hozzá for­duló városi közönséget kötelességéhez képest részletesen informálja. A másik választás ügyébeu üj közgyűlést fog egybehívni, addig is a pénztárat a leköszönt Viola Kálmántól Szabó József fogja átvenni. A népes közgyűlés erre a vasúti pályaház kérdését kezdte tár­gyalni. Általános volt az óhaj, hogy a pályaház mennél közelebb kerüljön a városhoz s megközelíthetősége a vá­ros forgalmi és közlekedési viszonyai­nak teljesen kedvezzen. Sokan hozzá­szólottak a polemikus ügyhöz, végre abban történt megállapodás, hogy a polgármester elnöklete alatt egy bizott­ság fog a helyszínére kivonulni, az megszemléli a munkálatokat s ha a pályaház elhelyezése a városerdőkéinek meg nem felel, akkor a kormányhoz kérvényt nyújt be a város. A közgyű­lés általános érdeklődés mellett fé! ftffv órakor végződött. —• Dalestély. Szombaton este a Fürdő termében igen sikerült dalestélyt rendeztek, mely a nemes szórakozásnál már többet is nyújtott. Igen szép kö­zönség gyülekezett össze, mely a dús­gazdag programinot majd három óráu keresztül egyforma érdeklődéssel és figyelemmel élvezte. A programúi első tétele Reiser tavaszi dala volt, melyet a vegyeskar adott elő szépen össze­tanult hangokkal, zavartalan har­móniával ós gondos színezéssel. A teremnek hívatlan vendégei is voltak, a kik meglehetősen zavarták az éneke­seket. Ezeket maid később fogjuk nvil­vánosau megbélyegezni, mikor viselőtök már majnem veszélyeztette a hangver­seny sikerét. A második pont Schu­mann spanyol dalaiból mutatott be né­hányat. A női vegyes kar pompásan festett és énekelt s főkép a második részben mutatta be legszebb iskolázott­ságát. Lelkes tapsok és éljenek jutal­mazták a szép kart, melynek minden egyes tagja, lelkiösmeretesen teljesítette hivatását. Hajas Gabriella k. a. zon­gora játéka következett azután. A zene­iskola szépfcehetségü növendéke két da­rabot játszott. Az egyik Ascher A tavon czimü hangulatos zeneképe, a másik Liszt erőteljes Rossignolja volt. Leszámítva a com posit ióból tökéletesen hiányzó 1 á n y é rcs ö rö m p ö 1 é s o ke t, me 1 y e k ­kel a pinczérek iparkodtak szonzácziót kelteni, mind a két darab jól elkészült előadása s az előadás hangulata meg­tették a kellő hatást. Az egész terem hálás ós buzdító tapsokkal jutalmazta a kisasszonyt, ki helyét Perényi Mar­gitnak engedte át. Perényi Margit k. a. az estély legfényesebb sikerét aratta Mayer Hellmundjával, de főkép Verdi Traviatájának egy részletével. Nem mtii délin api hangulala vau előadásának, érc/e hangjának és árnyalata modulá­czióinak. Verdiből nemcsak énekelt, de elő is adott s ebbeli kísérlete minden­kit meglepett. A terem hívatlan ven­dégei ezúttal már kiállhatatlanok voltak. A rendezőség ugyan mindent elkövetett, hogy zavaró hatásukat csökkentse, de lehetetlenség volt őket teljesen meg­fékezni. A füstfelhők, a hangverseny terem hívatlan vendégei, csak tovább is uralkodtak a helyzeten s nem egyszer az énekesek hangján is. Az estély melodrámai élvezetére türelmetlenül várakozott a közönség, mert valami ujat látott a műsoron, Vörösmarty Szép Ilonkáját Erney zenéjével, Perényi Irma k. a. szavalalában s Magurányi fáradatlan zongorakísérő!ével. A melo­dráma nehéz théma volt. Vörösmarty mélfóságos nyelve, a romantikus költői elbeszélés jellemző vonásainak kidom­boriiása, a párbeszédek külön féleségei­nek feltüntetése s a lyrai lágyság ki­emelése még a szavalóművésznek is nagy föladat. A költemény története is elmondja, hogy milyen hangulatban irta Vörösmarty ezt a romantikus el­beszélést. Egy kétsoros kis magból nö­vesztette ki a költő az egész müvet. Ez a két sor : »Her vadasa liliom hu 11 ás volt, Ártatlanság képe s banafce.« Eb­ből fejlesztette ki az egész megható elbeszélést. Erney a zenében hűségesen kifejezte a Szép Ilonka hangulatát, a lyrai elmélkedést az elégiái bánattal. Perényi Irma k. a. zsenialitása sokkal többre is képes lett volna, a mit a buzdító elismerésből megérthetett. Ma­gurányi kísérele kifejező és jellemzetes maradt mindvégig. Az estély legklassi­kusabb pontja volt Mozart zongora négyese, Magurányi József, Feigler Já­nos, Borovicska és Szfraka előadásában. Nemes anyagból és nemes formákból van Mozart minden műve teremtve. Lelkiösmeretes zenészek kellenek meg­értetéséhez. Legyen a quartett dicséretére mondva, hogy feladatukat felfogták és lelkes szorgalommal tanulták meg a szép müvet. Merz Etel k. a. Székely ábrándját adta elő sok gyakorlat biz­tosságával s erélyes határozottsággal. Előadását szűnni alig biró tapsok ju­talmazlak. Nagy tetszésben részesült Brenner Lujza k. a. magyar rhapsodiája is, mely nemcsak az ujjak fürgeségét, de a karok izmait is megköveteli. Zichy Géza gróf Zách Klárája az estély ese­ménye maradt. A magyar stilü zene­műben a vegyes karok is közreműköd­tek s az Arany balladáját Borovitska énekelte igaz, hogy még nem min­denütt korrekt magyarsággal, de mind­végig tisztetetre méltó buzgósággal, a mit szívesen konstatálunk, annál is inkább, mert idogen ajkú muzsikusaink szoktak legkevésbé megmagyarosodni. A zenei ballada ugy egyes részletei­ben, mint egészében olyan poétikus zenéjü s a karok is annyira gyakorlot­tak, hogy minden oldalról arra kérték Bellovits Ferencz igazgatót, hogy a téli saison folyamában Zichy balladáját még egyszer adassa elő. A ballada epipho­némája, melyet a kar énekel, olyan egyszerű és magasztos, mint egy ima. Felsenburg Bianka k. a- Faust kerin­gője volt a negyedik önálló zongora előadás. A kifáradt közönség szívesen hallgatta a k. a. első kísérletét, mely mint ilyen a legszebb biztatásokkal kecsegtető. Buzdító tapsok hangzottak el a nehéz probléma megoldása Qtáu s a dal egyesül et vegyes kara még svéd dalokat énekelt, hogy tökéletesen ki­elégítse a zenekedvelő közönséget leg­alább egy hónapra. Azután tánczra perdüllek a fiatal párok s éjfél után három óráig járták. A négyeseket busz pár tánczotta a mit csak annak, bizo­nyítására emliiüuk fel, .hogy nemcsak a dal és zene, hanem a táncz múzsája is megtette a maga hódításait. — Walter Gyula dr. az elemi föld­éajz oktatásról igen tanulságos felol­vasást tartott a kath. tanitó-egyesület közgyűlésén. — Téli kaleidoszkóp. Hétfőn orkán és mérsékelt felhőszakadás. Kedden tavaszi verőfény és felhőtlen égbolt. Szerdán komor, ólotnszürke nap, dél­előtt esővel, délután sűrű havazással. Az időjárás változatossága ellen még azok sem panaszkodhatnak, a kik jórészt az időjárástól szoktak ihletet meríteni a társalgáshoz. — Ronevei. A városi ivor szervező bizottsága a következő levél kíséreté­ben küldi el az érdekeltségnek az alap­szabály tervezetet: A kik az esztergom­városi kör tagjai sorába lépni szándé­koznak, felkéretnek, hogy a mellékelt nyilatkozatot aláírni s a kör szervező bizottsága elnökének megküldeni szí­veskedjenek. Az alakuló közgyűlésre csakis az aláírók fognak meghivatni s az alapszabályok ezen közgyűlésen fog­nak me gáti api Itatni. — A városi penzTar aiaaasa meg e héten meg fog történni. Szabó Jó­zsef megválasztása városszerte helyes­léssel találkozik, habár a közönség Viola működésével sem volt elégedet­len. A készpénzek ós értékpapírok át­adása a kiküldendő bizottság jelenlété­ben fog megtörtenni, midőn az átadás­ról és átvételről szabályszerű jegyző­könyveket vesznek föl. — Legyünk türelmesek. Az eszter­gomiak közül többen készülődnak Buda­pestre, hogy a Berlinből hozott ojtó­4 szerrel gyógyíttassák bajukat. Jó lesz azonban egy kis türelem, mert a leg­újabb értesítések szerint a Koeh-fóle szerrel eddig tubereulozist nem gyógyí­tottak s igy a csodaszer alkalmazása addig csak kísérletezésből állott A po­roszok még igen korán kocsegteük a világot a korszakalkotó vívmány nyal, mert Koch rendszere még nem bonta­kozott ki a kísérletek kezdetlegessé­geiből. Igen figyelemreméltó Bergmann berlini tanár nyilatkozata. A tudós az orvosokhoz fordulva igy szól : Ideje volna már egyszer, hogy a kísérletezés alatt álló találmány mámorából neexak a közönség, de az orvosok is fölocsud­janak, mert minden lelkesedés korai, minden remény vérmes, minthogy a tuberculosis-beojtás egész rendszere még homályban van. — A tanítok gyűlése kedden Major István püspök elnöklete alatt közép lá­togat ásuak örvendett. A tavaly kitűzött nálvakérdósek meddöek maradtak. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom