Esztergom és Vidéke, 1890

1890-07-31 / 61.szám

Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestületének 1890. évi július hó 31-ón délelőtt 9 órakor tartandó közgyűlésének tárgysorozata. 1. Elnöki bejelentés Brunner Ferencz választott képviselő elhalálozásáról és helyébe Bellovics Ferencz póttag behívásáról. 2. A nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszter urnák 21301. sz. leirata a budapesti körvasút lipótvárosi pályaudvarától a Duna áthidalásával O-Buda, Vörösvár, Pilis-Csaba, Leányvár és Dorog határain át Esztergomig vezetendő vasul vonalra Szeuiczey Ödön és társai részére adott előmunkálati engedély tárgyában. 3. A nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszter urnák 25615. számú leirata, mely szerint a város részére még 1872. és 1873. években utalványozott 500 frt és 1000 frt utépitési előlegek elszámoltatnak jelentetnek ki. 4. A nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszter urnák 31457. számú leirata a katonai laki anya czéljaira megszerzendő ingatlanok kisajátítási joga tárgyában. 5. A nagyméltóságú belügyminiszter urunk 3449. számú leirata a városi gyám pénztári tartalékalapból dr. Murinyi "Endre ügyvéd részére kifizetett 131 frt 83 krnyi perköltség leírása tárgyában. 6. A nagyméltóságú belngymiszter urnák 12123. sz. leirata a budapesti tolonczok vasúti szállítása tárgyában. 7. Esztergominegye törvényhatósági bizottságának 156

/i89o* sz- határozata az 1890, évi városi költségvetés jóváhagyása lárgyábau. 8. Szabályrendeleti tervezet az elhullott házi állatok elásatása tárgyában. 9. Szabályreudoleti tervezet a szabad közlekedés biztosítása tárgyában. 10. Szabályrendeleti tervezet a szemét kihordása ós pöczegödrök tisztítása tárgyában. 11. A helybeli kir. járásbíróságnak 2i7_297/

g90> 8Z< légzésben értesítése, néhai Hartmann Katalin által városi czélokra tett háromrendbeli összesen 125 frtnyi hagyomány tárgyában. 12. Az esztergomi takarékpénztár igazgatóságának kétrendbeli átirata különböző városi intézetek javára összesen 250 frtuyi adomány megszavazása lárgyábau. 13. Keményffy János tanácsnok jelentése az 1890. évi vágásban termelt öífa, szálfa, süge és ritkítási fa számbavételéről és ugyanannak jelentése azok érté kesi léséről. 14. Keményfi János tanácsnok jelentése a vadászati jog bérbe adása tárgyában. 15. A városi iskolaszék júliusban tartott üléséről felvett jegyzőkönyvben foglalt előterjesztések : a) Szeidl Mária tanítónő lemodása folytán teendő intézkedés tárgyában. b) Klinda Irma igazgató-tanítónő által kért egy évi szabadságidő engedélyezése tárgyában. 16. A pénzügyi bizottságnak július hó 25-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvben foglalt előterjesztések : a) Grrünvald testvérek czég részére megállapított 4756 frt 1 kr, Ráth Gusztáv részére járó 1600 frt és Hauszmann Sándor részére járó 1200 frt összegek fedezete tárgyában. b) a »kál varia « alapra visszafizetendő 4631 frt 79 krnak az »aggok háza* alapjából leendő felvétele tárgyában. 17. Külön bizottsági előterjesztés Nozdroviczky Miklós erdőmester által beterjesztett erdei üzemterv jóváhagyása tárgyában. 18. Tanácsi és pénzügyi bizottsági előterjesztés a folyó évben eszközleudő ntczakövezésekről készített tervek ós költségvetés lárgyábau. 19. Tanácsi előterjesztés Mátyás királynak Kolozsvárott emelendő szobrára 20 frt megszavazása iránt. 20. Takács Gréza főjegyző kérvénye tartós betegsége következtében négy havi szabadságidő engedélyezése iránt és ennek folytán állásának helyettesítés utján való betöltésére vonatkozó tanáesi előterjesztés. 21. Merényi Ferencz számvevő jelentései : a) az 1888. és 1889. évi letétpénztári számadás vizsgálatáról. b) Az 1889. évi harangjövedelemről készített számadás vizsgálatáról. c) Az 1889. évi perselypénz számadás vizsgálatáról. d) Major János dunautczai elemi fiúiskolái igazgató-tauitóuak az 1888/9. tanévi számadása vizsgálatáról. e) Klinda Irma, elemi leányiskolái igazgató-tanítónőnek 1888/9 tanévi számadása vizsgálatáról. 0 Ugyanannak az 1889/90. tanévi számadása vizsgálatáról. 22. Dr. Földváry István tiszti főügyész jelentései : a) A városi kőszénbánya bérleti szerződésnek az »éjszakmagyarországi kőszén bánya és iparvállalat részvénytársulatra* történt átruházása tárgyában. b) a katonai betegápoló házul szolgáló Máiray féle ház kiürítése, illetve további egy évre bérbevétele tárgyában. c) A Bozóky árvák által a városi árvatár ellen folytatott per befejezésérői és 13 frt 45 kr készkiadásnak a tartalékalap terhére leendő megállapi tása iránt. ELSŐ SZERELMEM. (Humoreszk.) Irta: KULIFFAY IZABELLA. (Folytatás.) — Kikérem magamnak, én mindent értek! — Jó, jó! — Hát látod, ő és én . . . vagyis én ós ő . . . szóval én nagyou, de nagyon szeretem! Jéggé dermedtem: itt a drámai bonyodalom. Magdus meg keblére vonta fejemet és beszélt tovább : — Azt mondják ugyan, hogy csapodár, mindenkinek udvarol. Én nem tudom elhinni. Igaz, hogy néha hetekig sem jön hozzánk, de ha itt van, akkor olyan ellenállhatatlan ! Hisz láttad. — Bár ne láttam volna! — akarátn mondani, de még idejekorán elnyomtam a keserű megjegyzést. — És én olyankor végtelenül boldog vagyok, elfelejtem az egész világot; mit báuom én beszéljen kiki a mit akar, az éu világom az ő szivében van . . . De mi lelt Ella ? —• Semmi! Álmos vagyok. Jó éjt Magdus és légy nyugodt! — ezzel hevesen magamhoz öleltem, aztán elfújtam a gyertyát s egy ugrással az ágyamban teremtem. Magda már rég az igazak álmát aludta s én még mindig nyitott szemekkei feküdtem a sötétségbe bámulva. Magda szavai ólomsulylyal nehezedtek lelkemre; azon törtem a fejemet, hogy lehetne ezt a bonyodalmat megoldani. Magam elé képzeltem minden történetet, melyben hasonló esetekről olvastam s mindenütt az volt a vég, hogy a vetélytársnők egyike vagy lemond vagy meghal vagy máshoz megy nőüL Nálunk ez utóbbinak még lehetősége is teljesen kizáratik, meg se halhatunk, mivel fiatalok és sajnos egészségesek vagyunk — e szerint le kell mondani -— de melyikünknek ? Furcsa! a regónyekbeu roppantul tudtam lelkesülni a nemes hősnőért, a ki lemond; hányszor óhajtottam magamnak hasonló helyzetet s most, mikor itt a fényes alkalom, egy parányi kedvet sem érzek rá! Pedig mégis nekem kell engedni, csak nem tehetem Magdát örökre szerencsétlenné ? De hát ón ?! Heuréka! Megvan ! Sorsot fogunk húzni, mint az amerikai párbajoknál; a ki a fekete golyót huzza az lemond! E szerencsés gondolat fölötti örömömben mólyen elaludtam s azt álmodtam, hogy Magda nem akar sorsot húzni, futott előlem, én meg mindeuütt a nyomába egy kalappal, melyben a golyók voltak, de nem tudtam utolérni. A kalap egyszerre lapdává változott, melyei Magdát hátba dobtam s ekkor Magda tömérdek czilinderré esett szét, melyek őrülten kezdtek keringeni körülöttem s gúnyosan integettek: »kicsikem! kicsikém !« Jól vau hát, legyek én az áldozat ! Ez volt az első gondolatom másnap reggel, melyet az álom t idézett elő. Legyen Magda boldog! Én pedig nemes lemondásom dicsfényében burkolózva, hallgatagon fogom áttengeni az életet; mert az természetes, hogy 0 utána mást nem szerethetek. Éu tehát teljesen visszavonulok a küzd térről, de nem addig mig a »kicsiket« helyre nem hoztam, ezzel tartozom, önmagamnak és a vén fűzfának, mely annyiszor volt tamuja képzelt nagyságomnak. Eme dicséreretes száudékom következtében pár napig nem szűntem meg Magdára biztatóan mosolyogui, valahányszor rám nézett, mit ő persze nem vett figyelembe. Azonkívül lázas türelmetlenséggel lestem az 0 jövetelót. mert hogy »jöuui fog, mert jönni kell«, a fölött egy perczig sem kételkedtem. Ámde elmúlt egy hét, elmúlt a második, sőt a harmadik hót is a nélkül, hogy bár mesziről is láthattam volna hősömet. Kezdtem bosszankodni, mert mit ér minden szép föltétel, ha az ember nem valósithatja meg. Szinte el is feledtem mondani, hogy számos jó tulajdonaim közül a korai fölkelés tökéletesen hiányzott. Roppangiti várakozásunkat. Rendkívüli terjedelme ép oly megkapó, mint drága anyaga s faragváuyainak erdeje. Negyvenezer ember fér el bonne s igy a világ legnagyobb templomai közé tartozik. Márvány rajta minden, még a tetőzet is. Külön főtornya nincs, de van vagy száz melléktornya s kétezer szobra. Csupa részlet, csupa változatosság, valóságos csipkemű a nagyszerű templom, melyet ötszáz év előtt kezdtek el építeni. A fényes dómot nagyszerű sarkophagok és szoborművek, emlékszobrok és egyéb középkori művészeti ereklyék díszítik. A széles gothikus ablakok szines üvegfestményei tündéri világításban mutatják be a csodálatos terjedelmű dorn nagyszabású szépségeit. A hűvös boltívekről visszaverődő szines sugarak, a méltóságosan zúgó nagy harang dallamos szózata, a messze távolban szétszórt hi vek ájtatos tömegei s az orgona csodálatos visszhangja lelkünkbe varázsolják azt a hangulatot, melynél boldogitóbb és édesebb nincsen : a hit hangulatát. Milano egyébként tele van Victor Emanuel és Cavour kultuszával. Szobrok és festmények, utak és terek, épületek és paloták az Ú nevökkel és emlékűkkel jelennek meg mindenütt. Már a milanói dómban is bántanak az oltár fölött lógó nehéz baldachinok s a legfelső boithajtásról függő feszületek, de a kisebb templomokban szinte félelmet keltenek esek a damoklesi függelékek sokaságukkal, nagyságukkal és vakmerőségükkel. Hanem ez már az olasz izlés specialitása s a szószékek fölött lógó óriási galambok s a mellékoltárok fölött függő nagy angyalok legkevésbé sem fenyegetik az olaszokat buzgóságuk közben. Büszkesége Milánónak a Brera, mely a legszebb muzeumok közé tartozik. Palotája nem czifra, de előkelő izlésü s minden részletében kiállításra alkalmas. A képtár összes müvei a mesterek nevével s a remekebb festmények a másolók egész hadi táborával vannak ellátva. Szemefénye a gyűjteménynek Rafael gyönyörű müve: Mária eljegyzése. Az ismert műremeket ekkor láttam először. Üveg alatt tartják s élénk szinei még most is próbára teszik a jobb másolók tehetségét és leleményét. Moreto, Tizian, Lionardo da Vinci, Giotto, Pal Vecchio, Guido Reni, Francia, Rossi, Rembrandt, Rubens, van Dyck van itt akárhány. De igen becses a régiségtár is, különösen régi római és görög tárgyakban. Az egyik teremben egymás mellett van az ujabbkori képfaragás két nagy művészének Canovának és Thorwaldsennek két műve. Canova Vestalinja csupa gyöngédség, de egyúttal mesterkéltség; Canova három grácziája pedig csupa báj és természetesség. A Maria delle Órazie cenacolojában látható Lionardo da Vinci híres utolsó vacsorája, melyet ügyes másolatokban már a muzenmban s két kisebb milanói templomban láttam. A remekmű olajfestékkel van a falra festve s a nedvességtől már sokat szenvedett; de még igy is elragadó és páratlan szépségű. A milanói boulevardi élet középpontja a Galleria Vittoris Emanuefe-ben van. Ez a hatalmas csarnok a dorn bejáratától balra fekssik s egyike # világ legnagyobb nyilvános csarnokainak. A kupolákkal és üveggel födött rendkívül tágas csarnokokban egyesülnek Milano első kereskedői, mulató termei, kávéházai és társaságai. Milanóban már óraszámra el lehet járni födött csarnokok alatt, melyek a kápráztató verőfényü utczákat a déli órákban a személyjárásra szinte fölöslegesekké teszik. Minden ajtót függönyök födnek el s a vakitó verőfény ellen sötétséggel küzdenek. Az olasz nép jellemzésére milánói tapasztalataim még nem elégségesek. Annyit azonban már most is tudok, hogy az olasz nép nem olyan tolakodó, a milyen a német útleírásokban szokott lenni. A borravalónak ugyan szokatlan járványa van; minden cicerone biztosan fölajánlja nagyszerű svádáját és tudatlanságát; az utczai gyerkőczék mosolyogva nyújtják ki kezöket; a bérkocsisok utánunk kiáltanak; a koldusok gyufával vagy egyéb olcsósággal cserélnek alamizsnát; az utczasarkokon megvető pillantást vet czipőnkre a ragyogó suvikszszal dolgozó útonálló; a kávéházakban háromnégy pinczér számit borravalóra; a pályaházban egész csomó ügynök kinát szobát, vendéglőt és többfelé rangot, mig el nem utasiják; kisebb kereskedők elfognak üzletök előtt, ha valamin megakad a szemünk; de ez már mind ismeretes azelőtt, a ki megfordult egy kicsit a világon. Szép, egészséges, habár egy kicsit piszkos népet, gyönyörű gyerekeket, szép nőket, erőteljes férfiakat látni uton-utfélen, mindenesetre érdekesebbeket, mint Budapesten. A rendőrök itt is hivatalnokok, mint minden müveit országban s nem olyanfajta drabantok, mint Budapesten, a hol a közönség ritkán részesül részükről egyébben mint durvaságban. A milanói rendőrök és katonák kivétel nélkül előzékenyek az idegenek iránt s nem egyszer egész a keresett ntczáig kalauzolnak. A hőség rémséges, a mit Mayer ur minden őt perczben el nem mulaszt konstatálni, A derék útitárs körjegye csak Milánóig szólott; de utrakészülödés közben kijelentette, hogy velem tart Turinig. A derék hamburgi nagykereskedő uj tehetséget fodözött fel magában. Megtanult Milanóban nemcsak az étlapok, a kitühő piemonti borok, de a muzeumok és műremekek iránt is érdeklődni s ezzel hosszu.táviratban lepte meg a hamburgiakat Turin ba utazásunk utolsó perczeiben. x Home a hires hitszónoknak egykor a Szent-János egyházban kelle szónokolnia, azouban szórakozottságból a Szent-Pál templomba ment. — A sekrestyébe lépett, anélkül, hogy észrevette volna tévedését, sőt az ottlevő lelkész jelenléte se térité magához. — Szerenssére, a két lelkész közt, kik nem ismerték egymást, a következő párbeszéd keletkezett: — »Ma alkalmasint kevés hallgatóm lesz«, mendá az oda való lelkész. — »Vajjon miért ?« kérdezé Home. — »Mert fél London a SzentJános egyházba seregei, hogy a híres Hőmet hallja«, —• »Ugy! viszouzá Home nyugodtan, tehát magam is oda megyek, hogy meghalljam !«