Esztergom és Vidéke, 1890

1890-03-13 / 21.szám

nT)szoIut korszak egyesítési ínozgalmának részletei, melyek a Jagasicli-féle irományok között vannak a megyei levéltárban. Hogy az egyesülés történeti része is teljes legyen, át alános történeti képet kell nyújtani a városrészek keletkezéséről és szétszakadásáról, <le egyúttal térképet is csatolni az egybeépített városrészekről, melyek határait piros vonalakkal lehet szembeötlővé tenni. Ez a térkép a város kataszteri felvételi térképe utáu fog elkészülni s a munkálatokhoz mellékeltetni. A főügyész által előterjesztett előmunkálati fejezetek szerint a munkafeloszlás igy történt meg^: A városrészek költségvetéseit, adó és leltári viszonyait Barta Armin dolgozza ki. A közigazgatási kérdéseket, az önkormány-1 zati viszonyokkal, katonaügyekkel és illetőségi bonyodalmakkal Helcz Antal dr. polgármestez világítja meg. A fogyasztási adókról, az italmérési viszonyokról, vám és helypénz kérdésekről Brenner József fog képet nyújtani. A közegészségi állapotokat Feichtinger dr. dolgozza ki. Az egyházi és tanügyi viszonyokról Fehér G-yula dr. fog részletes áttekintést nyújtani. A rendőri ügyekről Sarlay Ede főkapitány referál. Az igazságügyi kérdéseket Magos Sándor fejtegeti. Az iparérdekekről Dóczy Ferencz és Niederniann József tesznek jelentést. A kereskedelmi és közforgalmi kérdéseket Marosi József és Rudolf Mihály tárgyalják. A kulturális és egyesületi viszonyokról Körösi László dr. fog vázlatot benyújtani. A mezőgazdasági állapotokról Niedermann József terjeszt be jelentést. Az erdőgazdaságról Kemény ffy János tanácsos fog nyilatkozni. Az uj szervezési viszonyokat Földváry István dr. dolgozza ki. A közös anyagi érdekekről Frey Ferencz iés Kaan János fognak jelentést tenni. Valamennyi előterjesztés az egyesülés előnyeit állítja szembe a mostani szótdaraboltság hátrányaival. Ezen munkálatok letárgyalása után az első nagy egyesítő értekezletre a testvérvárosok képviselői is meghívandók. Ekkor már kész programmal fognak dolgozni. Az előértekezlot elhatározta azt is, hogy megkeresi az egyesült városokat egyesülésük módozataiért. Végül határoratba ment, hogy a kiosztott munkálatok két hét alatt elkészítendők. A herczegprimáshoz, a főkáptalanhoz, a főispánhoz s a törvényhatóság élén álló főtisztviselőkhöz annak idején küldöttségek fognak járulni. A megbeszólt előmuukálatok anyagul szolgálnak azon nagy memorandumhoz, melyet a város főügyésze, Földváry István dr. fog kidolgozni. Ez a memorandum kerül a kormány elé. A három óránál tovább tartó értekezlet az egyesülés magasztos eszméjétől lelkesítve a legszebb reménvekkel oszlott szét. — Gyászjelentés. Alulírottak megtört szívvel jelentik a szeretett testvérnek és rokonnak Hoffbauer Ferenczné szül. Mayer Ágnesnak f. h. 8-án délután 1 órakor élete 46-ik évében, a halotti szeutsógek ájtatos felvétele után sorvadás következtében történt gyászos elhunytát. A boldognllnak hült teteme f. h. 10-én d. u. 4 órakor fog a kir. városi sirkertben örök nyugalomra helyoztetni. Az engesztelő szt. mise-áldozat pedig f. h. 11-ón reggeli 9 órakor fog a szont Feronczrendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1890. márcz. 8-án. A béke áldása lebegjen porai felett! Özv. Schleiffer Mátyásáé szül. Mayer Aloizia, Fülöp Manóué szül. Stoklász Erzsébet, Stoklász János testvérei. Fülöp Manó sógora. Schloiffer Lajos és neje szül. Kovács Ilona, Geiger Endre és neje szül. Kun Etelka, Schleiffer Mátyás rokonai. A boldognllnak Kovács Albert első temotkezo vállalata állított díszes ravatalt s temetése nagy részvét mellp.t.t. maiit, vó.írhft — Gyászjelentés. Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik ugy a maguk, valamint a számos rokonság nevében is a felejthetetlen szeretettje férjnek, illetőleg vő, flu testvér és sógornak Geiger Endre füszerkereskedőnek 9-énd. u. 5 órakor, ahaIdoklók szentségének ájtatos felvétele után, hosszas szenvedés következtében életének 30-ik és boldog házasságának iy

2 évében törtónt gyászos elhunytát. A boldogultunk hült teteme f. h. 11-én délután 4 órakor fog lakásáról a szab. kir. városi sirkertbon a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni, Lelkeüdveért mondandó engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyané hó 12-én reggeli 9 órakor fog a szent-Ferenczrendiek templomában az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1890. márcz. 10-én. Áldás és béke poraira! Geiger Endréné szül. Kun Etel özvegye, özv. Schleiffer Maty ásné anyósa, özv. Geiger Györgyéé édes anyja. Geiger Ferencz, Geiger Anna testvérei. Schleiffer Lajos, Schleiffer Mátyás sógorai. Geiger Ferenczné szül. Mayer Ilona, Schleiffer Lajosné szül. Kovács Ilona sógornői. — Marcz. I5-lke. A szombat délutáni ünnepség sikere érdekében óhajtandó, hogy mennél többen csatlakozzanak a hotfvédteinetőbe induló körmenethez. — Párkánymegye lolkesebb har czosai mozgalmat szándékoznak megin ditani az iránt, hogy a muzslai me gyeháza és járásbíróság Párkányba té tessék át. — Az elsüllyedt ganonanajo a propeller kövesdi állomásával átellenben feneklett meg egy zátonyon. A meglehetős nagy gabonahajó, mint a fővárosi Strasser és König czég tulnjloua, a biztosító társulatnál harmincz3zer forintig volt biztosítva. Huszonhét vaggon buza pusztult el benne. A katasztrófa ugy törtéut, hogy a győri hajótársulat egy tehergőzöse a gabonahajót zátonyra vonta. Húzták a hajót BITÓ is, arra is, de a test aem moziul t, sőt megsérült. Ha a győri társulat hajója gyorsan munkásokat fogad 3 azonnal kiszedeti a gabonát, akkor ÍI kár nem lett volna oly jelentékeny, mert a lassú beszivárgás elég időt engedett volna az óriási készlet megmentésére. Az anyag kiszedéséhez azonban csak akkor fogtak, midőn máikéső volt. Szárazon alig mentheti ok meg többet hat vaggonhál. A többi liuszonegy vaggon mindössze kétezerkilenczszáz forinton kelt el. Az átázott gabonakészlet most esztergomi piaezra kerül s rendkívül jutányos áron fog slkeliii. — tsztergomi vanaiat. Kiszimgstein Sándor könyvkereskedő Könyvészeti Lapok czim alatt uj bibliographiai folyóiratot indított, nem annyira tudományos és kritikai, mint inkább gyakorlati ós regist ráló irány nyal. A sokfelé kiterjeszkedő vállalat ára egész Wre 6 frt s megjelenik havonkint agyszer. — A Klkeresztelesek anyakönyvi öljegyzése. Sokszor megtörtént már, logy a keresztény vallásra áttért, vagyis negkeresztelkedett zsidók utóbb ismét zraelitáknak adták ki magukat s a sidóhitközségtől kivett születési anya;önyvi kivonat alapján izraelita rítus zeriut házasságra is léptek. Az ily 'isszaélések megakadályozása végett a [ultuszminiszter az egyházi főhatóságok ilján meghagyta a lelkészeknek, hogy k zsidók [megkeresztelésénél jövőre a [övetkező módon járjanak el: Ha zraelitaa keresztségét fölvenni kívánja, lileles születési anyakönyvi kivonatot mutasson föl. A keroszlclés uíán a keresztelő lelkész a keresztelés tényét, helyét és idejét vezesse rá a megkeresztelt által felmutatott izraelita tszületési anyakönyvi kivonatra s küldje el azt az illetékes alispánnak vagy polgármesternek, — ki azt a kiállító izraelita anyakönyvi hivatalnak adja ki, hogy a keresztelés lényét, helyét és idejét saját anyakönyvében jegyezze föl s azt a hozzá küldött anyakönyvi kivonaton bizonyítsa. Az anyakönyvi kivonat ekkor az előbbi utou a keresztelő lelkészhez visszaküldendő, ki a megkeresztelt részére csak ezután van jogosítva keresztelési anyakönyvi kivonatot kiadni. — A takarékpénztár tegnap delelőtt tartotta meg közgyűlését Feichtinger Sándor dr. kir. tan. elnöklete alatt. A közgyűlés a választmány által kidolgozott tételeket helybenhagyta s a mérleget egyhangúlag olfogadta. Feichtinger János kanonok, igazgatósági tag halála fölött a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki fájdalmát. A takarókpénztár összes forgalma a mult évben több volt hét milliónál. Az olőző évhez képest az emelkedés betétekben százhetvonháromezer frtnyi volt, ami az üzleti élénkség legszebb bizonyítványa. A tiszta nyereség negyvenháromezerszázötven forint, ebből a tartaléktőke tiz százalékos járuléka 4315 frt, osztalék részvényenkiut ötven forintjával harminczezer frt, tiszti nyugdijalapra 718 frt, igazgatói jutalékokra 1120 frt, tiszti jutalékokra 2210 frt, jótékonyczélokra 3586 frt s külön tartalékalapra 1201 frt. Jótékonyczélokra évközben 2251 frfctofc adtak ; a közgyűlés pedig a követkoző 1335 frtot szavazta meg közérdekű jótékonyságra: Reáliskolai alaptőkéhez 100 frt, közkórháznak '50 frt, városi aggok házának 50 frt, városi kisdedovó-intézetnek 75 frt városi tűzoltó-egyesületnek 75 frt, megyei tűzoltó-egyesületnek 25 frt, párkányi tűzoltó-egyesületnek 15 frt; szőlőiskolára 100 frt, a dal- és zenekedvelő-egyesület iskolájának 25 frt. jótókony-egyesületnok 20 frt, a főgymnásiumi segítő egyesületnek 30 frt, a vízivárosi zárda szegény növendékeinek 25 frt, ugyanő czélra a királyvárosi zárdának 25 frt, iparostanulók munkakiállítására 20 frt, szegény elemi tanulóknak 50 frt, a takarékpénztár félszázados fonállása alkalmából teendő közczélu alapítvány tőkéjéhez 500 (három óv múlva érjük meg a takarékpénztár félszázados jubileumát), a gazdasági egyesül ein ek bécsi kiállítására 100 frt. Az ügyész jelentésének legérdekesebb tétele az, hogy a mult évben nyolezvanöt ügy kilenczvenhatezer hétszáznegyven két frt erejéig volt peresítve. Á közgyűlés az összes jelentéseüot és eredményeket örvendetesen tudomásul vette. — SürgÖS felhívás. Miután a halárnap, melyet a bécsi kiállítás érdekeben kórt tájékoztató értesítés, valamint a kiállításra szánt gazdasági czikkeknek tényleges beszállítása iránt a tisztelt gazdaközönséghez f. é. febr. 15-én intézett fölhívásunkban kijelelénk, vagyis márcz. 15-ik napja a küszöbön áll : méltán és bizalommal számítunk az illető urak kegyes elnézésére, ha ezennel újólag és sürgősen fölkérjük, miszerint szintoly becses, mint óhajtott válaszaikat, valamint kiállíttatni szándékozó gazdászati tárgyaikat lehető mielőbb beszállítani annyival inkább szíveskedjenek, minthogy a szükséges előzetes tájékozás, osztályozás, csomagolás, palaczkozás stb. teendők nomcsak megfelelő munkaidőt, de szükséges tért ís igényelvén, a tétovázó késedéi mezós az elérni óhajtott és reménylett biztos sikert napról napra mindinkább nehezítené. Ezeknek ka] csán ujolag is figyelmeztetni, egyszer mind fölkérni bátorkodunk a nagyé demű megyei, ugy városi gazdaközöi séget, miszerint beküldendő czikkeiké rendes lajstrom mellett, postán vag magánúton az esztergomi kaszinó gai dasági helyiségébe intézni ne terhe lessenek ; hol is az illető küldeménye jegyzőkönyvbe vezettetni, egyszersmin azok iránt az illető tulajdonos ura megnyugtatására külön-külön számsz< riuti pontos jegyzékek fognak legoi kiszolgáltatmVKoltEsztergomban, mán 12-én. A rendező bizottság. — Uj vendéglős. A Magyar Király vendéglőt B o k r o s K á r o 1 y vendéglős vette át, ki a fővárosban huszonöt évig s az utóbbi időben Esz* tergom első vendéglőjében, Schleiffer Lajosnál működöt'. Bokros nem most akarta átvenni a vendéglőt, hanem csak május elején, mire minden szükséges fölszereléssel teljesen elvégződött volna. De a Magyar Király vendéglősének özv. Hoffbauer Ferenczné halálával, a vendéglő átvételére rá vau kényszerítve az uj vendéglős, ki a Magyar Királyt vasárnap este fogja átvenni s megnyitni. Az uj vendéglőstől mindenesetre elvárhatjuk, hogy kitűnő vendéglővel és kávéházzal fogja az elhanyatlott Magyar Király jövőjét biztosi tani. — A nyaralók száma városunkban csak azért olyan csekély, mert Esztergom közegészségi és közbiztossági híre nem egészen szolid, összetartó szellemmel segítve lesznek ezeken a bajokon és a különb igényű nagyvárosi ember néhány esztendő múlva aligha fogja látni a nyilt sárcsatornákat s mulattató visszásságainak rendőri határkérdések dolgában. Esztergomot csak az egységes szellem teremtheti újjá. Épen azért dolgozzunk is az egyesítésen s verjük addig a vasat, mig meleg. — Időjárásunk kifogástalanul tavaszi, a hidat bekötötték, a személyhajózás is megindul a napokban s a téli tespedós veget ér. A tavasz vasúti, kaszárnyai, egyesülési tervekkel kezdődik. Adja az ég, hogy Esztergom tavasza is megkezdődjék valahára. — A legújabb kiállítás Bécsben, melyen az ország legtöbb gazdasági egyesület s így köztük az esztergomi is részt vesz, igen sikeresuek Ígérkezik. A bécsi kiállítás magyarországi rendező bizottsága serényen munkálkodik a kiállítás sikere érdekében. A kiállítás egyik fénypontját a szarvasmarha-tárlatok fogják képezni, hol országos hírnevű gulyáit, a mezőhegyesit, gr. Teleki-félét stb. fogják bemutatni. Nem kis feltűnést fognak kelteni asiemenchali fajta tenyésztésében elért nagy eredményeink is, melyek gr. Nádasdy őrgróf, Pallavicini, Forster Géza, Radó Kálmán, Széli Kálmán és más ismére t

es tenyésztések által lesznek bemutatva. A Metternich herczeg Bia-Bajnai uradalma minden egyes tenyésztett fajtát külön 12 12 állatból álló tenyészcsoportban állítja ki. A tejelő verseny iránt is nagy az érdeklődés, különöseu azon a vidékeken, hol a színes marha tenyésztése a nép kezében van már olterjedvo s a fejős tehenek darusítása ez időszerűit is jelentékeny jövedelmi forrást képez. E tekintetben a vasm. gazd. egyes, jár el jó példával, mely a vasmegyei szines fajtából több válogatott fejőstehénnel fog a tejelő versenyben részt venni. A pozsony-, soproii-, tolna-, báránya- és nógrádinegyei gaz^ dasági egyesületek is részt vesznek a versenyben. Rendkívüli érdekes lesz az igásmarha verseny is, melybon a magyar igás ökrök a monarchia többi részeiben tenyésztett szines versenytársaikkai szemben vereséget aligha fogunk szenvedni.