Esztergom és Vidéke, 1890

1890-03-09 / 20.szám

retett £artá~rsuk es barátjuk lovag Sypiiiewski Vincze m. k. kataszteri mérnöknek folyó hó 5-ón esti 10 órakor, életének 57-ik évében történt gyászos kimúl tát. A boldogult hült tetemei inárcz. 7-én d. u. 4 órakor fognak Öreg-uteza 241. sz. a. házból eltakarittatni. Esztergom, 1890. márcz. hó 6-án. Béke poraira! A megboldogult mérnök a felmérő hivatal egyik legderekabb hivatalnoka volt, ki szeretetreméltóságáva* jó emléket hágy vissza mindazok szivében, a kik ismerték. — Gyászjelentés. Alulírottak mó lyen szomorodott szívvel jelentik fe lejthetlen s forrón szeretett nő, anya gyermek, nővér és menynek — Mácsik I s t v á ii n é szül. Schretz mayer Mária asszonynak f. é. márcz 7- én éjjeli 2 órakor életének 28-ik házasságának 6-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatoí felvétele után történt gyászos kimultát A boldogult hült tetemei f. é. márcz 8- án d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint beszenteltetn s a szentgyörgy mezei sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. A megboldogultnak lelki üdveért mondandó gyáss szentmise pedig f. é. márcz. 10-ér reggeli 7 és fél órakor fog a vízivárosi templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1890. márczius 7-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! Mácsik István férje. Mácsik Lajos gyermeke. Scbretzmayer János és Ambrózy Mária szülői. Schretzmayer Katalin férj. Heinezinger nővére. Özv. Mácsik Jánosáé anyós. — MárczíUS 15-lke. A magy. asztaltársaság a következő felhívást adja ki: Esztergom város lelkes közönségéhez. Minden magyar kebelben élénken él a nagy napnak emléke, melynek a közel napokban évfordulóját üljük. A szabadság napjának fölkelését hirdeti e nap ! A szabadságét, mely feltűnt, hogy ragyogó fényével eloszlassa századok homályát, uj éleire keltse az önkény rabságában sínylődő nemzetet — nemes eszméket hirdetve, mik e jelszóban viszhangzoítak százezrek ajakáról: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség ! Mindnyájan tudjuk, az eszme győzött, a valódi jognak uralma lépett életbe. Ámde tudjuk azt is, hogy mily hősi elszáutság és mily drága áldozatok árán küzdhették ki apáink e jogok diadalát számunkra. Ősi városuuk határában is domborul egy sir, mely alatt a hazáért, a szabadságért éltöket feláldozó félistenek porai nyugszanak. Esztergom város lelkes közönsége ünnepelbetnó-e méltóbban e napot - az 1848-ik évi márczius 15-ének emlékét, mint ha e hősöknek sírjához kizarándokolva, leteszi néma hautjok fölébe a kegyelet, az emlékezés, a dicsőítés és a hála szent koszorúját. Fel tehát polgártársak ! Ünnepeljük meg e napot! Vonuljunk ki tömegesen a honvéd temetőbe ! Mondjunk imát az ott uyugvó hősök lelkeért és e hazáért. Az esztergomi magyar asztaltársaság. — ^Az ünnepély sorrendje : Szombaton délután fél 3 órakor gyülekezés a Széchenyi léreh. Délután 3 órakor nemzeti zászlók alatt kivonulás a honvédtemetőbe. 4 órakor a honrédtemetőben: Szónoklat, szavalat, ima és ének. Esti fél 8 órakor társas racsora a 3 Szerecsen vendéglőben. — Színtársulatunk az első márciusi ibolya kifakadásáig már városunkban losz s egyelőre a Fürdő vendéglőben kezdi meg az előadásokat A társulat nem tartozik a nagyobbak közé s ez időszerint Ipolyságon játszik. A társulat számára Reviczky Győző ígért bérletgyüjtést, a mit szívesen hozunk köztudomásra. — Nagy lovasar Érsekújváron. (az osztrák-magyar államvasút állomása, a Budapest-Bécsi vonalon). A nyitramegyei gazdasági egyesület és a barsmegyei gazdasági egyesület és lótenyésztési bizottság Érsekujvárott a vásártéren 1890. évi márczius hó 24-én hétfőn, nagy lóvásárt tartanak, megelőző vasárnap - márcz. bó 23 án — délután megnyitandó elővásárral. Ezt azzal hozzuk a lótenyésztő közönség tudomására, hogy a mellett, hogy a belés külföldi lókereskedők ezen vásár megtartásáról egyenként értesíttettek, lépések tétettek már az iránt, hogy itten a hadsereg és a magyar királyi honvédség részére is remonda bevásárlások eszközöltessenek. A vásárra hozott lovak — a kocsi elé fogottak kivételével — e czélra épített korlátokban, számozott helyeken nyernek elhelyezést. A kocsi elé fogott lovak a korláton kívüli téren foglalnak helyet. Beteg vagy gyanús lovak a vásártérre nem bocsáttatnak. A vásárral kapcsolatosan önkéntes lóárverés fog tartatni a rendező bizottság által, a mely márcz. 24-én délután 2 óra után veendi kezdetét. Az árverés alá bocsátani szándékolt lovak a rendező-bizottságnál — vásártér czédnla ház — előzetesen már márczius 23-án (vasárnap) bejelentbetők, legkésőbb azonban 24-én (hétfőn) déli 12 óráig bejelentendők, a hol azok jegyzékbe vétetnek és a bejelentés sorrendjében bocsáttatnak árverés alá. A kikiáltási ár a tulajdonosok által határoz tátik meg. Az árverésre bocsátott lovak leütési árának 2 százaléka a vásárrendezés költségeire fog beszedetni. A vásár ideje alatt improvisált ügető verseny is rendeztetik, amennyiben a viszonyok erre nézve kedvezően fognak fejlődni. A látogatók számára lakásokról, valamint a lovaknak istállókról és takarmány ól (piaczi árak), Érsekújvár város tanácsa gondoskodand, mi végből a vásáron résztventii kívánók szíveskedjenek a városi kapitánysághoz — vagy előzetesen Írásban, vagy a vásár napján szóval fordulni. — Az istállók tekintetében abban a helyzetben van Érsekújvár városa, hogy az eddig a katonaság által elfoglalt két lovassági laki anya minden tekintetben kitűnő istállóit is, a közönség rendelkezésére bocsáthatja. Kéretik a vásáron résztvevő t. közönség, a netán bármely irányban felmerülhető panaszokat hallgatással nem mellőzni, hanem minden egyes esetben — azoknak ugy a jelen alkalommal való orvosolhatása, valamint a jövőben szükséges óvóintézkedések megtelietése végett a városi hatóságnál bejelenteni. A vásárrendező bizottság:. - - Magyar nektár. Prückier és Társa első magyar pezsgőgyáros egy ujabb féle magyar pezsgőt bozott forgalomba, melyet helyesebben lehetne nevezni Magyar Nektárnak, mint Elite Sec-nek. De az Elite Sec még franczia neve daczára is olyan kitűnő magyar pezsgő, hogy méltó féltékenységet ébreszthet összes franczia vetélytársai között. Az Élite Sec már a mi vidóbíinlrot ia moo-rinflit.nrla. — Márcziusi tél végre találkozott a tavaszszal s az első ölelkezésre elpusztult a hó s meleg permete áztatta a várost. A tiz foknyi hideg éjszakák átváltoztak tiz foknyi melegre s azóta a meglehetősen kipusztult tüzelőraktá rákban és fakamrákban már sokkal vidámabban czinczognak az egerek. — Elsüllyedt gabonahajó. A győri gőzhajótársulat egy gabonahajója az alacsony vízállás miatt valamelyik zátonyon megsérült s inenthetleuül elsüllyedt városuuk közelében. Az elpusztult gabonahajón álllitólag harminczezer forintra meró gfihonarakománv ment veszendőbe. — Érsekújvár halad. A kis Érsekújvár nagy fába vágta a fejszójót s elhatározta, hogy egy millióba kerülő lovas kaszárnyát fog építeni. Nálunk csak félmilliós tervről van szó, s annyi az akadály, mintba csakugyan egy milliós kaszárnyáról volna szó. Az érsekuj váriak tehát haladnak. A derék kis város bizonyosan neasokára fölül fogja múlni Esztergomot — pótadókban. — Felulfizetesek. A Zion balra a következő felulfizetesek történtek : Boroukay L. 1 frt, Fleischraann Ignácz 1 frt, Komlós Vilmos 2 frt, Sternfeld Rezső 4 frt, Stern Mark 2 frt, Tábor Adolf 2 frt, ifj. Weisz Ignácz 1 frt, Dr. Simonyi Adolf 1 frt, Weichsler Vilmos 1 frt, Blau Náthán 1 frt, Liszkay Alajos 1 frt, Rosenzveig P. 1 frt, Gottlíib Lajos 2 frt, Zahn Nagy Bittse 2 frt, Dr Horn Károly 3 frt, Pál may János Józset 3 frt, Szántó Sándor 1 frt, Jászár Gyula 1 frt, Knöpfler M. 1 frt, Grünvald Lajos 2 frt, Grünvald Vilmos 1 frt, Singer Henrik 1 frt, Lővy Lajos 2 frt, Dr. Áldori Mór 3 frt, Felsenburg K. és fia 2 fr. Az adakozásek és fölülfizetések összege negyvenkét forint. — A párkányi helypénz mint a hirdetésből olvassuk f. hő 17-én lesz nyilvános árverésen újból haszonbérbe adva. Itt volna tehát az orvosság ideje, hogy ugy az esztergomi iparosok, mint az egész párkányi járás jogos panasza elvégre -figyelembe vétessék ós a vármegye beletekintsen az árverési feltételekbe. Felhívjuk tehát az alispán ur, valamint a párkányi járás kitűnő főszolgabírójának figyelmét, hogy elvégre tegyenek valamit ez ügyben, mert az egyáltalában tűrhetien állapot, hogy a helypénz., már kin az országúton megszedik — akár megáll az a szegény falusi ember a niaezon. akár nem. S. — Czigany csemete. A napokban egy szegény fekete muzsikus állított be hozzánk egy hirtelen szőke kis fiúval. A hat esztendős, piros pozsgás gyereken mindjárt meglátszott, hogy amolyan »telencz«, akit nevelőbe fogadott az ut széléről egy szegény czigány. A hat esztendős apróság festői rongyaiban olyan boldogan mosolygott, mint egy kis főherczeg. El kezdett muzsikálni forintos vásárliegedüjén s apró ujjaival ügyesen fogdosta a három hurt, mert a negyedikre még valami báránykának szüksége vau. Játszott magyarul és németül. Czigánymuzsikát és bécsi walzereket, hanem azért szivesebben csinálta mégis a magyart. A mentor czigány édes örömmel nézte a bátor kis fiút, aki minden szó és parancs nélkül játszotta le szegény kis programmját. Vágott hozzá pedig olyan ünnepies ábrázatot, mintha legalább is százan hallgatnák s tudná, hogy most csak ő beszél egyesegyedül. A hat esztendős apróság határozott tehetség s ezt a szegény czigánymester is tudja, aki a névtelen esztergomi útszéli porontyot a hegedűsök országába emelte. A kedves kis szőke fiúcska neve ez időszerint Horvát Gáspár. A nevelő apja, aki különben vénebb korában is a sors árvája. Kuthy Ádám czigány. Knthy a legutolsó bandából való. Az ősei valamikor hóhérok lehettek, mert sötét világfájdalom gyötri. Kurta korcsmákban szokott czinczogni másfél czigánynyal, hanem azért nem átkozza a mesterségét s megmarad továbbra is czigánynak. Hogy egy gonddal többje legyen, hát talált egy kis gyereket ós azt magához vette. Mert még a legutolsó czigány is jószívű. Kuthy Ádám most nagy dolgon töri a fejét. Szeretné a kis rongyost előbb felöltöztetni, azután bemutatni a magyar czigányok nagy patrónusának, József főherczegnek, a ki a kis tiszteletbeli czigánynak bizonyára megteremtené a jövőjét. A kis rongyos fiúcska számára szívesen fogadunk bármily szerény könyöradamányt is, amit lapunkban fogunk nyilvántartani. Részünkről egy forinttal kezdjük meg a gyűjtést. A kis Gáspár meg fogja ?alamikor hálálni, mint hires magyar muzsikus, a kit az esztergomi közönség jósága emelt föl a porból. — Halálozás. Özv. Hoffbauer F.-né a Magyar Király vendéglőse meghalt. h'HIJölAs N'/IOIÍKKS'/TÖ" : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. N Y I L T T E R. Nyilatkozat. Minthogy Nedeczky Pál és Mihályi Imre urak közt felmerült nézetkülönbség mai nap előttem lovagias megoldást nyert : ügyüket ezennel korrektül befejezettnek nyilvánítom. Esztergom, 1890. márczius 8-án. Nedeczky Kálmán. Köszönet yilvánitás. Mindazok, kik felejthetetlen édes atyám temetésén megjelenni szívesek voltak, fogadják részvétükért őszinte köszönetnyilvánításomat. Esztergom, 1890. márcz. 8. Odrowázi lovag Sypnievszki György, cs. és kir. tüzérfö had nagy. Finom fali képek s egyéb szoba diszitmények igen kedvező áron eladók. — Bővebbet e lap kiadóhivatalában. Értesítés. Van szerencsénk a férfi- és női-divatáruczikkeket vásárló közönséget értesíteni, hogy a legszebb párisi női [felöltőkből és napernyőkből a divatmodellokat, továbbá a legfinomabb és legelegánsabb női .ruhakelméket, férfi öltönyre való kamgarn és mindenféle gyapjúkéi méket, Holféld-féle valódi rumburgi vásznakat és kanavásznakat, a legjobb minőségű siffonokat, tiszta czérna fehér és színes asztalkészleteket, meglepő szép buret ágy és asztalteritőket ós függönyöket, valamint még sok mindenféle remek szép árukat alkalmi vétel következtében igen olcsó árért megvásároltunk, melyeket TGtlődl olcsó putift árakért adunk el. ScheSber Rezső és Társa Esztergom, Széchenyi-tér, gyógysz.-épület. HIRDETÉSEK. 127—447 szam. 890 ikt. Árverési hirdetmény. Esztergom szab. kir. város részéről közhírré tétetik az, hogy az esztergomi vadászterület, az árverési föltételekben kikötött területek kivételével a tek. közgyűlés által »447-90. szám alatt hozott határozata folytán ujolag folyó évi márczius hó 26 ík napján d. e. 10 órakor alolirott bivatalos helyiségében nyilvános árverés utján 6 egymásután következő évekre, vagyis 1890. évi július hó 1-től egész 1896. évi június hó utolsóig bórbe fog adatni, az árverési föltótelek ugyanott megtekinthetők. Bánatpénz a 320 frt kikiáltási összeg 10%-a, vagyis 32 frt. Kelt Esztergomban, 1890. évi márczius hó 5-ik napján. Keményfi János, tanácsos. Díszműáru- és divatczikk-üzletnyítás. Van szerencsém a mélyen tisztelt közönséget értesiteui, miszerint Budapesten, Hatvani-utcza 18, gazdagon felszerelt és nagy választékú diszmü-áru és divatczikk üzletet nyitottam. A külföld legnagyobb és legkiválóbb gyáraival való összeköttetéseim azon kellemes alkalomba juttattak, hogy mindig a legújabb és legszebb disz'nfiés diyatczikkeket a legjuUínyosabban szolgáltathatom ki tisztelt vevőimnek, miért is kegyes pártfogást éa számos látogatást kérek. Mély tisztelettél Keleti Béla.