Esztergom és Vidéke, 1890

1890-02-06 / 11.szám

zájámlások biztosítása választ el, ugy, bogy — tekintve, miszerint a kereske­delmi miniszter e vieziuális vasútnak ujabban jelentékeny tariffa-kedvezmé­nyeket is adott, mely azt ugy Buda­pest, mint Bécs felé minden concur­rentia ellen megvédi — nagyon való­színű, hogy az épitós már a tavasz szal kezdetét veendi. Másrészről pedig e határozat biztosí­taná az almási gőzkomp létesítését, mely — bármennyire vitassák is az ellenkezőt — szintén fontos érdeke a Duna által széttagolt és csak Komárom­nál egy összeköttetéssel biró megyénknek. Vájjon két ily fontos érdek kielégí­téséért a kórt 50,000 frt nagy áldozat, azaz hogy egyáltalán áldozat volna-e ? Grondolják meg ezt vármegyénk in­téző körei, és tegyék meg a nevükre csak dicsőséget és fényt árasztható el­határozó lépést, még pedig mielőbb ne­hogy a huzavonát késő bánat, kövesse. Irodalmi levél. >X HéuKiss József hetilapjának leg­újabb, 5, száma egészen a lefolyt hét talajából nőtt és csaknem minden czikke az actualitás jeliegével bir. Nagy nevek I egész sorozata disziti e számot és a •szellemes öl letek egész raja tarkítja. A hol lapozzuk, mindenütt érdekes, a 'megszokottól elülő. A szerkesztő meg­ánterwiewolta a régi és a fiatal gárda 'előkelőségeit és nyilatkozatra kérte fel j őket, bogy mikep gondolkoznak a Salon-kérdésben, melyet e lap fel-: vetett. Az első czikk most csoportosítja az adott feleleteket, melyek szellemben és érdekességben egymással vetekednek.! Vaduay Károly egész kis tanulmányt irt a régibb magyar salonokról, hol íróink megfordultak, Tó.h Béla egy bájos kis reminiscent iával szolgál, Szily Klímán, az akadémia főti'kára, Dr. Falk Miksa, Paula', Váradi Antal, ilj. Ábrányi Kornél ós Emil, Mezei Ernő, Dr. Silberstein, Kozma Andor, Sz. No­gáll Janka, Szatmári Mór, Kenedi G-éza rövidebb-hosszabb czikkekben mondják el nézeteiket és eregetik a szellemesség színes röppentyűit. Mikszáth Kálmán az ő páratlan hu­morával és eredeti észjárásával lepi meg az olvasót. 0 teszi be az ajtót! Ilyen érdekes collectiót nem egyhamar ol­vastunk. Az uj szám többi közleményei közül '. kiemelendő első sorbin Fultaki Gyula ilynemű vizsga a trónöiöUős lakosztályában. A természetrajzban a jégkorból, a lias és jura-mészböl felelt a trónörökös, azután kinyitottak egy hosszúkás szekrényt, melyből egy csontráz vigyorgott a vendégseregre. Az asztalon az ammonitok és trilobitok egyszerre helyet adtak a felnyitható és belől az emberi test egész titkos szer­vezet egész anatómiai hűséggel feltüntető modellnek, a melyről a fiatal antbropolog kitűnő alapossággal értekezett. A művészettörténetemnél a trónörökös előtt egy csomó fényképet és rézmetszetet fejtettek ki, mire ő meglepő biztossággal nevezte meg mindegyiknek mesterét, isko­láját s különösen sikerült párbuzamot vont Leonardo da Vincinek fényképi másolatban előtte fekvő Utolsó vacsorája s Juan Juanez basonló tárgyú műve közt. Nagy élénk­séggel s bizonyos dévaj bumorral tudta vázolni a hires flórenczi festőművész, Fra Filippó Lippi kalandos élettörténetét is. Hogy az elmét oly fárasztó próbára tevő tanulmányok közt a szórakozásról se legyen megfeledkezve, a trónörökös engedélyt nyert minden vasárnap délután néhány ifjú barát­ját játszani hívni magáboz. E kitüntető szerencse osztályosai a legmagasabb ariszto­krácziáig, az Auersperg, Andráss3^Bellegarde, Bouguoís,Bombelles, Cappi, Cbotek, Crem­neville, Coedenhove, Dietrichstein, Eszter­házy, Festeties, Hois, Hoyos, Hohenlohe, Königsegg, Montenuovo, Neipperg, Széchen, Széchenyi, Schwarzenberg, Wilezek, Win- j dischgrätz családok megfelelő korú sarjai, voltak, a kikkel a baráti viszonyt később I is, élete végéig, fenntartotta. Mielőtt nagy utazásait keleten s délen ' czikke Rudolf trónörökösről, melyben a trónörökös közelében nyert közvetlen benyomásait adja elő. Szálai Fruzina »A HéU kiváló költőnője egy bájos idyl 11 fest »Alkony* czim alatt. Szemere Attila befejezi feltűnést keltett novel­láját és Márkus József egy kaczagtató humorral megirt vig beszélyt közöl. Ki­váló érdekű e füzetben a »Heti Kró­nika« és a nemzeti színház premiere­közönségéről szóló czikk. Ezúttal tehát nem valamely színdarabot vagy szinmű­irót vesz bonczkés alá »A Hét«, hanem magát a közönséget és pedig nem valami kíméletesen. Számos apró alkalmi czikk, vers, közbeszúrt aphorisma takarítja a füze­tet, melynek boritékán ezúttal egy orosz szépség, a hetet dominált orosz daltár­sulat primadonnája, Dimitriewna Nádja pompás kivitelű színes rajzban látható. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe e magas színvonalú lapot, mely a maga nemében páratlanul áll irodalmunkban. Előfizetési ára egész évre 10 frt, fél évre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr. Az előfizetések »A Hét« kiadóhivata­lába, Akadémia-utcza 4. sz. intózendők. Farsangi levelek. (A szigeti táncv.vigalom.) A szigeti vendéglő tánczvigalma már ívek hosszú során keresztül az igazi jolgári mulatságok mintaképe. A milyen képtelenség ilyenkor az )sszes oldalszobákban helyet hódítani, )lyan képtelenség a táncztevemben óriási íarambolok nélkül járni a tánczokat. Hatalmas füstfelhők mögött bujdos­lak a poharak s hangzottak azok az igószséges kaczagások, melyek csak a íövér szivü polgárok derűs vigado­iásában hallhatók. Tökéletes fesztelen­léggel olvadnak össze a legkülömbözőbb dérnek s mig a konyha remekeit végső r eszedelein fenyegeti, azalatt ujabb csa­jatok érkeznek a harcztérről s forra­lalmi hangulattal követelik ujabb ár­atlan malaczok halálát. A zamatosán magyar mulatság végét nég a fölkelő nap is látta. (Nagy tánezpvóba.) A Fürdő termében vasárnap este Velzer tánczmester tanítványai rendez­ek valóságos bált, mert az meglehetős ok kocsiszállitmáunyal, valóságos báli zinben pont kilencz órakor kezdődött. Valami huszonhat párnak húzta Jónás J ali s akárhány föláldozó mama rész­éi-nyilatkozatnak vette az influenza pol­megkezdette volna, a trónörökös mint ser" dűlő ifjú csak Iscblbe, Salzburgba, Passen" bofenbe, Tirolba, különösen a »hohe Salve«ra, Budapestre, Gödöllőre, Cseh- és Morvaor­szágba tett hosszabb-rövidebb kiránduláso­kat, többnyire vadászati kedvteléssel egybe­kötve, mert a fegyver kezelését, melyben később oly mesteri tökélyre vitte, már korán eltanulta. Nyolcz éves korá­ban, 1867-ik év június 13-án teritette le a hainzi vadaskertben az első szarvast, és két hónappal rá a másodikat. De nem­sokára a sokkal nehezebb zerge- és fajd­vadászatban is letette ügyessége próbáit, melyben biztos keze és rendkívül éles lá­tása mellett minden viszontagsággal daczoló edzett testalkata is nagy segítségére volt. Róla mondta volt egy ízben Bismarck, a diplomaezia nagy mestere, hogy ha az ő keze alatt van, egy második Nagy Fri­gyest csinál belőle, nagyobbat az elsőnél. Hogy a merész proféczia betelését meg­akadályozta a sötét végzet, senkinek sincs több oka siratni, mint a magyarnemzetnek. — A kereskedóifjak egyesületi bálja szombaton este lesz a Fürdő vendéglő nagytermében. — Hontalan saengerek. A német kávéházi múzsa királyutczai alakjaiból vetődött össze egy megunt trupp váro­sunkban s különféle ezimeken invitálta a íi. é. közönséget. A napok óta itt élősködő bus társaság innen Mekkába vagyis Tatába utazott. kát, melyet eredeti tüsszentő refraiuek­kel tett vidámabbá. A tánczmesterség vizsgálatán ez idén sem bukott el senki. Kora tavaszi vi­rágokkal tánczolt bele Welzer bácsi is a hetveuedik esztendőbe s így meg­czáfolta azt a mondást, mintha a sok táncz megrövidítené az életet. Az igazi tánczmesterek még akkor sem dőlnek ki, mikor már számos tanítványuk ráunt a farsangi örömökre. Erre a tudományra tanítja ő vidám növendékeit. A főtáncz­próbán résztvett hölgyek névsora: Asz­ling Fáni, Deutsch Linka, Ghózner Berta és Vilma, Hirschler Fáni és Jetti, Lang Irma, Lakatos Etelka, Lőwi An­tónia, L us/tig Cecilia, Mach Mariska, Mezei Mariska, Nagy Róza, Nenmayer Anna, Pap Emilia, Reindl Etelka, Sagáth Ilka, Tolnai Adél, Vas Anna, Waldvogel Ida,, Viola Margit és Etelka, Woticzki Róza stb. Farsangi élet. (Végzetes tárczaezikk.) Vidám világ járja most széles az országban. Hegyen völgyön lakodalom, dmom-dánom és senki se gondol a szánom-bánomra. Az epikureistáké a farsang és Schop­penhauer híveié a bojt. Vannak, a kik a farsangban is böjtölnek, de sokkal többen, a kik a böjtben is farsangolnak. Mindennek meg van a maga ideje — goudolta magában egy özvegy ur s a farsang örömei közül a legnagyob­bikat kereste. Talált is. A menyecske yidám, fiatal és elég csinos volt. Hozott a házhoz napsugarat, kiűzte a házból az ördö­göt. Valóságos öröm és boldogság kez­dett lakni az avaron. Egyszerre csak a fiatal asszonyka ! elkezd írni valamit. Valamelyik bihar­megyei lapba szentelte a titkolt czik­kecskét. Hanem ä férj mégis felfödözte s nagy volt álmélkodása, mikor ezt olvasta mindjárt az első sorban: »Elmefuttatasok a házibarátokról«. Végig olvasta a szörnyűséges czikket, azután igy szólt az asszonykának: — Tapasztalásból írtad ezt a tanul­mányt ? — Tapasztalásból. — Nálam szerzett tapasztalásokból? — Nem. Hanem még első férjem idejéből, a ki elég alkalmat szolgálta­tott reá. Különben vau még valami észrevételed, te kotnyeles? — Van. — És az? — Hogy uem tennénk-e jobbat, ha elválnánk. — Nem rossz gondolat. Kitűnő anyag egy uj tárczához. — De örökre! — Ohó, ebbe már nem egyezem bele. — Hát? — Hat hétre. Unj rám, küldj haza, farsang után pedig gyere el értem s akkor megint a te érdekes asszonykád leszek, a ki nem untat s nem emlegeti az első férjét. Mert jegyezd meg, hogy az özvegy asszonyok akkor a legunal­masabbak, mikor unatkozni kezdenek. A czikk a házibarátokról megjelent, de az illiterátus férjnek csak most sü­tötte ki valaki, hogy az nem volt más, mint Balduin Groller fordítása. Az asszonyka első irodalmi vétke. Ezért ugyan nem volt érdemes ilyen váló gyakorlatot kezdeni s hogy a far­sangi vígjáték aunál teljesebb Jegyen, a bocsánatkérő férj már most is az újra meghódítandó asszonykalábai előtt térdel. Ilyen bolondsággal van bélelve a far-r sang. Olvasó asztal. — Az utolsó szerelem. Oh.net György legújabb regénye, mely Singer és Wolfner Egyetemes regény­tárában mint az V. évfolyam 8. és 9. kötete, most jelent meg, a kitűnő fran­czia szerző egyik legkiválóbb alkotása, ha ugyan egész határozottsággal nem mondjuk, hogy a legjelesebb. Ez a re­gény hatalmas dráma, az emberi szen­vedélyek összeütközéseiből eredő nagy küzdelem, a mely első jelenetétől az utolsóig folyton érdeklődés, várakozás és izgalom között tart, mint egy előt­tünk lejátszódó tragédia. Lélektani mély­ség, az alakok eleven kidomboritása, erő és báj az előadásban, az érdekes­ség mesteri fokozása, — ezek e mű kiváló tulajdonság. Ohnet önmagát multa felül benne. Ennyi mozgalmas életet, ily csodálatos embeismeretet, ily megragadó igazságot még nem irt egy regényében sem, s főkép a meseszövés művészetét nem csillogtatta ennyire. A vászonba kötött két kötet ára 1 frt. A NŐKRŐL A NŐKNEK. A szerelem mindig ugyanaz volt a pa­radicsom óta, csak a szerelmesek változtak. * Vannak férfiak, a kiknél minden nő csak egy-egy kaland hősnője. Az ilyen fér­fiak ismerhetik a nőket, de nem a szerelmet. * Minden szerelem próbája egy költött szerelem képmutatása. A milyen különbség van a bor és a pezsgő között, olyan különböző egy egy­szerű lelkű s egy szellemes nő szerelme. * Az ördög találta ki a férfiak számára a kártyát s a nőknek a divatot. * Vesd meg azt a társaságot, a hol a tisztességes nőkről szentségtelenül beszélnek. * Az ügyetlen házasságokban a nők szá­nalomraméltók, de a férfiak nevetségesek. HÍREK. — Nemzetközi arczkepkiallitas lesz Brüsszelben, hová a primási pa­lotából a Litzeiimayer Sándor festette primási arczképet is elküldöttek. -- Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a főszókesegyházbau Palásthy Pál a herczegprimás segédpüspöke pon­tifikált, azután pedig maga a hgprimás mondott egyházi szent beszédet, melyet a hivek nagy sokasága hallgatott. — Az influenza áldozata. Záhora József esztergom-főegyházmegyei áldozó­pap, pjerg-szólaknai plébános, a pjerg­szélaknai gyermekjáték faragó műhely igazgatója, negyvennégy éves korában tüdőgyulladásban meghalt. A boldogult, ki népe valóságos jótevője volt, gyakran megfordult városunkban is, midőn az általa alapított hazai játékműhely ujabb játékszereit mutatta be a herczegpri­másnak. — A primási könyvtárból Szabó Károly kitűnő bibliographusuuk és tör­ténetírónk, a kolozsvári egyetem tanára, korszakos bibliographiája harmadik kö­tetéhez több művet kért, hogy azokat leírhassa. A régibb művek 1711 előtt jelentek meg s Szabó Károly előtt ed­dig ismeretlenek. Szabó harmadik köte­téhez már több mint kétezer könyv­czimmást gyűjtött. A primási könyvtár a kiváló tudósnak készséggel megkül­dötte a kért régibb könyveket. — A kaszárnya aktái egy óriási ládában visszaérkeztek Bécsből s most a tanács és a kaszárnyaépitő bizottság előtt feküszuek. A módosítások igeu lényegesek, de nem olyan lehetetleuek, a milyeneknek azokat a szállingózó hí­rek állították. — Az influenza városunkban, a megtisztult időjárás után, hanyatlóban van, amit örömmel sietünk koustatálui, A belefáradt orvosoknak már kevesebb dolguk van a járvány áldozataival. — lUOjarasunK egeszén Kora ta­vaszias, a propeller a csavargőzös vasúti állomásával már élénk forgalmú össze* köttotést tart fenn, a hajózás is meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom