Esztergom és Vidéke, 1890
1890-11-09 / 90.szám
idegenek közül 14 meghalt és 16 sérült meg. Ezenkívül 47 vasúti hivatalnok sérült meg más foglalatosság közben. 2. (Mesterséges drága kövek.) Állítólag a londoni légszesz-társulat vegyészetiek, Groville Villiam-nak sikerütt ÍI gázrelorták maradékaiból a természetes smaragdhoz minden tekintetben hasonló anyagot előállítani. Az előállítás költsége azonban meghaladja a természeti smaragd árát, tehát nem igen remélhető, hogy a valódi smaragd értékét csökkenteni fogja. Olvasó asztal. — A Pierre lelke, regény, irta Ohnet György. (Budapest, Singer és Wolfner kiadása, Egyetemes Regénytár VI. évfolyam I- és II. kötet). Öt teljes évfolyamnak a végén áll immár az E. R-, mely keletkezése idejében oly örvendetes feltűnést kellett a közönségben és az iróvilágban egy iránt, nemcsak tartalmának válogatott voltánál, hanem a könyvek olcsóságánál fogva is, és elhallgattatott egy régi panaszt, mely az irodalom termekéinek csekély terjedéséért a könyvek drágaságát okolta. Az E- R. csinos, piros kötetei ezer és ezer példányokban terjedtek el szóles Magyarországon, s íróink vetélkedve keresték fel müveikkel a gyarapodó vállalatot, hogy ennek utján minél tágabb körű közönséghez szóljanak, író világnak és közönségnek egyaránt üdvös szolgálatot lett az E. R., amannak a munkák terjesztésével, emennek a mindenkor nagy gonddal ós ízléssel megválogatott olvasmányokkal. Az öt évfolyam 90 kötetének több mint harmadrésze magyar írók eredeti müveiből áll. A bony i, Boniczkyné, Bródy, Csiky, Herczeg, Jókai, Kazár, Margittay, Mikszáth, Peteley, P. Szatmáry, Tol nay és a három évi Almanach számos veterán és ifjú írója — olyan gárda, a milyennel kevés irodalmi vállalat dicsekedhetik. A külföldi írók hosszú sora pedig arra mutat, hogy az E. R. szerkesztői mindenünnen a legkiválóbbakat választották ki : Feuillet, Ohnet, Zola (Az álom), Cherbuliez, a két Delpit ós TJchare képviselik a franczia, Rider Haggard, Convany, Aide, Ouida, Wilkie Collins az angol, Tarehetti az olasz, Turgenyev, Dosztojevszkij, Letnyev az orosz, Carmen Sylva, Lindau, Heyse, Werner, Graller a német irodalmat. Az első óvfoiyam Ohnet egyik hires művével indult meg., s ugyancsak Ohnet kezdi, legújabb művével a most megindult hatodik évfolyamot. »A Pierre lelke« külön helyet foglal el a koszorús franczia regényíró művei közt nemesak kiválóságánál, hanem sajátszerűségénél fogva is. Az emberi lélek misztériumának egy rendkívüli érdekes tüneményét állítja elénk megkapó vonásokkal, a léleknek a test fölött való uralmát bizonyítja, de tartózkodva nehézkos filozófiai fejtegotésoktől. A mese, mint Ohnetnél mindig, megragadó, érdekessége folyton fokozódik s az alakok jellemzése megfelel a lélektani szigorú törvényeknek. A regényhez a második kötetben ugyancsak Ohnetnek egy kis elbeszélése van csatolva »Orsolya néni« ezimmel. Ebben a szerzőnek egy oly tulajdonságával ismerkedünk meg, mely a franczia irodalomban szerfölött ritka : a könnyekig megható humorral. Mind a két mű jele annak, hogy az E. R. hatodik évfolyama méltó folytatása lesz az eddigi öi.nek. A két kötet ára csinos piros vászonkötésben együtt 1 frt. HÍREK. — A fomegyebol. Peszanszky József sárisápi plóbáuos, élte 72-ik, áldozársága 43-ik évében elhunyt. A halálával megüresedett plébániajavadalom Metternich herczegasszony kegyuraságához tartozik. - Előkelő vendegek. Ketiy, Lau fenauer, Navratil, Hogy es és Puky hírneves orvosok és egyetemi tanárok, a tegnap reggeli futárvonattal városunkba érkeztek s délelőtt a várban levő nevezetességeket, délután pedig a herezegprimás műkincseit tekintették meg. — Az érseki képtár, könyvtár, metszvénytár *és képes kiadványok gyűjteménye, a téli hónapokban zárva van; idegenek azonban ez idő alatt is megtekinthetik, ha eziránt a herczegprimási udvarmesteri hivatalban jelentkeznek. — Esztergomi fiuk. A soproni irodalmi és művészeti kör igazgató tanácsa kilencz ismeretterjesztő értekezés közül Ekkert Antal budapesti tanár Törvényhozás a természetben cz. müvét fogadm el és jutalmazta. Kettőt dicsérettel emelt ki. A pályaművek az irodalmi körben felolvasásra kerülnek. — Katona Lajos budapesti tanár a Szivmátráról irt értekezését olvasta fel az Akadémiában Simonyi Zsigmond. Ugyancsak Katona fordította az oszlr. és magyar monarchiát ismertető vállalat legújabb füzetében megjelent két népismertető közleményt. — Munkácsy Kálmántól a Fővárosi Lapok egy terjedelmesebb elbeszélést közöl, a Hét mult száma pedig igen érdekes rajzott adott. — Primási nyugdíjintézet. A herezegprimás elhatározta, hogy a birtokain alkalmazott tisztviselők számára állami mintára nyugdíjintézetet állit. A kormányhoz föl terjesztett nyugdíjszabályzat jóváhagyása után a herezegprimás nagy alapítványt fog tenni a primási gazdatisztek számára. — Esküvő. Spányi Lajos a dunagőzhajótársaság budapesti hivatalnoka kedden vezeti oltárhoz Haag Fanny úrhölgyet, a dunagőzhajó-társaság esztergomi képviselőjének, Haag Rezső szép és művelt leányát. — Esztergommegye önállósága. iligha van esztergomi ember, a ki röglön nem döntene, ha azt kérdeznék öle: mit .akarsz? törvényhatósággal ? elruházott, egyesitett Esztergomot, vagy Esztergom vármegyét? A felelet ez enne: ilyen áron, a megye elvesztése irán, nem kell nekem Esztergom feljmeltelése, Mit ér a megerősített központ, ba megfosztják a körtől ? Minek legyen középpontja Esztergom, ha nincsen megyéje ; talán önönmagának ? Nagy^fontosságot tulajdonítunk megyénknek, majd nagyobbat, mint szegény mostohasorsu városunk egyesítésének. Éppen azért már előre is küzdenünk kell azon kikerekités ellen, mely megyénket fenyegeti. Forrásunk egy országos nevű képviselő, a ki nem azért adta ki nekünk azt a hírt, hogy napirendre térjünk fölötte, hanem hogy rnár jó előre utat törjünk a védelemnek. Adja Isten, hogy veszedelem nélkül vonuljon tovább felettünk a fekete felhő. Nem nevezhetjük meg most még előkelő forrásunkat, de egyelőre minden kétségen fölül állónak kellett tartanunk értesítését. Kötelességünk azonban a megnyugtató híreket is regisztrálnunk. Országgyűlési képviselőnk ugyanis, a ki Esztergom mindeu uralkodó eszméjét, figyelemmel kiséri, illetékes helyen tudakozódott a kikerekités híréről s ugy értesült, hogy minden aggodalmunk fölösleges, mert Ez ergotnmegye eltörlésének eszméjével nem foglalkoznak a belügyminisztériumban. Sokkal kellemesebben hangzik ez a megnyugtatás, hogysem első hallásra is rokonszenvet ne költene bennünk. Adja az ég, hogy ez a megnyugtatás tartósabb életű legyen, mint azon aggodalom, mely megyénk kikerekitése miatt nemcsak városunkban, de megyeszerte nagyon lehangoló hatást gyakorolt. — A tornaegyesület a téli saisonban a főgymnásiumnak szívességből átengedett tornacsarnokában ezentúl minden kfd den ós csütörtökön este hattól hétig Korányi József torn am este r vezetése alatt a tagok számára tornatanfolyamot nyitott. — Halálozás. Aldori Mór dr. kitűnő orvosunk édes anyja, Kohn Rozália asszony, élete hetvenegyedik évében elhunyt. A magas korú halottat ma délelőtt fosnák temetni. -— A primási gépgyárat Schenkengel és Kuorr bérelték ki s ezentúl ők vezetik tovább a vas- és érczöutő gépgyárat. Schenkengel legszolidabb iparosaink közé tartozik, a ki folytonosan tökéletesíti magát szakmájában, Knorr pedig már azelőtt is vezetője volt a gyárnak s igy a közönség csak előnyös hasznát fogja venni a primási gépgyár bérletének. — Színtársulat készült ide a téli saisonra, A zóna ugyan a kezükre dolgozik s jó messziről és könnyű szerrel közelithetik meg a várost, de az olyan Szín társ u-l at, melyre a téli állomás közönsége már a saison elején ráunt, sehogyse járhatna követelő közönségünk kegyében. Első tudakozódásukra teljesen tájékoztató választ adtunk, de ha mégis beadnák kérvényüket a városi tanácshoz vagy a szolgabírósághoz, reméljük, hogy a döntés előtt ki fogják puhatolni a társulat téli állomása elhagyásának gyanús okait s a közönség érdekében fognak intézkedni. — Esztergom és az idegenek czimü múltkori czikküukre Bokross Károly, a Magyar király vendéglő lelkiismeretes bérlője azon kijelentés nyilvánossá tételére kérte föl lapunkat, hogy Raksáuyi Géza, a ki nyílt felszólamlásában olyan buda-uíezai vendéglőt emlit, hol lefoglalt szobájába egy ismeretlen hálótársat is mellékeltek, nem a Magyar Király vendéglőbe volt szállva, mert onnan az idegenek még eddig sohase vittek magukkal panaszt. — A aaiegyesuiet tirkel Jferenczet, a magyar zene nagyérdemű apostolát, jubileuma alkalmából meleg hangú távirattal üdvözöli e. A dalegyesületnek ugyanis Erkel Ferencz már évek óta tiszteletbeli fasn'a. — Jó ezigányzene lesz ma e$le a l Fürdő vendégió'ben, liol a lévai czíg;1nyolc fognak játszani. A lévai czigányok nyaranta az első fürdőhelyeken szokták a közönséget szórakoztatni. bort műkertész, kit ez év elején az a nem mindennapi kitüntetés ért, hogy a ^Szobai edényes növénytenyésztés«-röl irt munkáját József főherczeg ő fensége, mint a »Magyar kertészeti egyesülete fővédnöke saját költségén nyomatta ki: most ismét egy hézagot pótló jeles munkával gyarapította szakirodalmunkat. Rózsatenyésztés-czim alatt irt munkát, melyből mindenki megismerheti ezen közkedveltségnek örvendő virág ápolására és tenyésztésére vonatkozó szükséges dolgokat, A munka 16 füzetbon fog megjelenni, számos ábrával és színes kőnyomatu rózsaképpel. Előfizető ára negyedévre (1 füzet) 1 frt 20 kr; félévre (8 füzet) 2 frt 40 kr; háromnegyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr ; egész évre (16 füzet, a teljes munka) 4 frt 80 kr. — Tekintettel arra, hogy a kertészeti irodalomban ezen mű páratlanul áll, tehát hézagot pótol — melegen ajánlhatjuk a közönség pártfogásába, mint oly művet, a mely jeles tulajdonainál fogva hivatva van a hasonló — de silányul szerkesztett — német munkákat kiszorítani hazánkból. Az első füzet decz. elején jelenik meg s annak méltatására még visszatérünk. — Az előfizető pénzek Tarczali Dezső könyvkiadóyiva.talába, Nyíregyházára küldendők. Előfizetéseket bármely hazai könyvkereskedés elfogad. — A bajOthl Olvasókor és népkönyvtár felállítására ujabban a következők adakoztak : Aprily Ernő 1 frt, Beutum Ignácz 2 frt, Simonyi Rezső 5 fit, Ridly István. 2 frt, Vauké Sándor 2 frt, Gurgulits József 1 frt, Szőllősi 50 kr, Maksay 50 kr, Közel József 50 krt s egy drb. könyvet, id. Hartmann Péter 2 frt. — Az oszi zoldsegvasar bizonyítja leginkább, hogy mennyire vissza van városunk a konyhakertészkedés jövedelmező művelésétől. Az élelmes komáromiak tenyésztenek Esztergom számára zöldséget s egész nagy hajórakományokat hagynak nálunk, mikor a földművelő népet a filloxera tönkre tette s szőlőhegyeink nagy része parlagon hever. A város gazdasági tanácsosa javaslatot terjeszthetne a közgyűlés elé, hogy miképen lehetne népünkkel a konykakertószet űzését megkedveltetni. — Rafael »tizezer« és Rafael »tiz sz er« között vau egy kis különbség. De a sajtóhiba nem ismeri ezt a nagy értelmi elhajlást s mult tárczánkba az Uffizi palota Tribuna termének leírásánál t i z Rafael kép helyett tízezerről beszól, a mit különben első olvasásra is kijavíthattak azok, a kik ismerik Rafael és a sajtóhibák halhatatlanságát. — A párkányi takarékpénztár nov. 15-éu rendkívüli közgyűlést tart alapszabályai módosítása végett. Az igazgatóság meghívóját az érdekelt részvényesek hirdetéseinek rovatában találják. — Közlekedési akadály. A hév víz hidja előtt lerakott agyag most műtatja legjobban, hogy milyen lelkiösmereteseu törődnek nálunk a közönséggel s a forgalommal az ut gondozói. A hid előtt nemcsak a terhes, de az üres kocsi is elreked s kezdődik akkor olyan állatkínzás, a milyet nem igen látni Európában. Néha félóráig is tart a gyötrelmes jelenet. Valóban itt volna már az ideje, ha a könnyelműen ódadobált agyag helyett a hid környékét kavicscsal boríttatnák, mert a mostani állapot tarthatatlan, Gyors intézkodést követel a város fogalmi érdeke. —tfc» letkezett s a Cascine a város állatkertje^ hová lóvasut visz ki. Mikor Firenzét két nap múlva elhagytam s Velencze felé apró jegyzeteimet rakosgattam össze, csak akkor éreztem, hogy itt legalább is két betet kellett volna töltenem, valamint azt is, hogy művészeti szempontból Firenze Róma után Olaszország legtartalmasabb és legtanulságosabb városa. K jRÖSI LÁSZLÓ dr. - Aradi emlék. Varga Ottó tanár, az Aradi Vértanuk Albumának szerkesztője, ujabb kiadást 2 rendez az országos hirü műből, mely az első kiadás pompájával jelenik meg s igy bizonyára rá fog illeni a Budapesti Hirlap elismerésejmelylyel az első kiadást üdvözölte. Erről ugyanis ezt irta : Előttünk fekszik a mai nyomdamüvészet minden segédeszközével, a komoly tárgynak ,'megfelelő ornamentika fenséges pompájával kiállított diszmű, az Aradi Vértanuk Albuma. Ismét egy könyv, melynek magyar ember házából, egyesületeink, kaszinóink, intézeteink könyvtárából nem szabad hiányzania. De nemcsak a B. H., hanem az egész magyar sajtó nagy elismeréssel méltatta az emlékművet, melynek uj kiadása fűzve három, diszkötésbeu négy s szalonpóldányban tiz forint. A nagybecsű emlékmű november huszadika körülfog megjelenni. '