Esztergom és Vidéke, 1890

1890-11-09 / 90.szám

idegenek közül 14 meghalt és 16 sé­rült meg. Ezenkívül 47 vasúti hiva­talnok sérült meg más foglalatosság közben. 2. (Mesterséges drága kövek.) Állítólag a londoni légszesz-társulat vegyészetiek, Groville Villiam-nak sike­rütt ÍI gázrelorták maradékaiból a ter­mészetes smaragdhoz minden tekintet­ben hasonló anyagot előállítani. Az előállítás költsége azonban meg­haladja a természeti smaragd árát, te­hát nem igen remélhető, hogy a valódi smaragd értékét csökkenteni fogja. Olvasó asztal. — A Pierre lelke, regény, irta Ohnet György. (Budapest, Singer és Wolfner kiadása, Egyetemes Regény­tár VI. évfolyam I- és II. kötet). Öt teljes évfolyamnak a végén áll immár az E. R-, mely keletkezése idejében oly örvendetes feltűnést kellett a közönség­ben és az iróvilágban egy iránt, nem­csak tartalmának válogatott voltánál, hanem a könyvek olcsóságánál fogva is, és elhallgattatott egy régi panaszt, mely az irodalom termekéinek csekély terjedéséért a könyvek drágaságát okolta. Az E- R. csinos, piros kötetei ezer és ezer példányokban terjedtek el szóles Magyarországon, s íróink vetélkedve keresték fel müveikkel a gyarapodó vállalatot, hogy ennek utján minél tágabb körű közönséghez szóljanak, író világnak és közönségnek egyaránt üdvös szolgálatot lett az E. R., aman­nak a munkák terjesztésével, emennek a mindenkor nagy gonddal ós ízléssel megválogatott olvasmányokkal. Az öt évfolyam 90 kötetének több mint har­madrésze magyar írók eredeti müveiből áll. A bony i, Boniczkyné, Bródy, Csiky, Herczeg, Jókai, Kazár, Margittay, Mik­száth, Peteley, P. Szatmáry, Tol nay és a három évi Almanach számos veterán és ifjú írója — olyan gárda, a milyen­nel kevés irodalmi vállalat dicseked­hetik. A külföldi írók hosszú sora pe­dig arra mutat, hogy az E. R. szer­kesztői mindenünnen a legkiválóbbakat választották ki : Feuillet, Ohnet, Zola (Az álom), Cherbuliez, a két Delpit ós TJchare képviselik a franczia, Rider Haggard, Convany, Aide, Ouida, Wilkie Collins az angol, Tarehetti az olasz, Turgenyev, Dosztojevszkij, Let­nyev az orosz, Carmen Sylva, Lindau, Heyse, Werner, Graller a német iro­dalmat. Az első óvfoiyam Ohnet egyik hires művével indult meg., s ugyan­csak Ohnet kezdi, legújabb művével a most megindult hatodik évfolyamot. »A Pierre lelke« külön helyet foglal el a koszorús franczia regényíró művei közt nemesak kiválóságánál, hanem sajátszerűségénél fogva is. Az emberi lélek misztériumának egy rendkívüli érdekes tüneményét állítja elénk meg­kapó vonásokkal, a léleknek a test fölött való uralmát bizonyítja, de tar­tózkodva nehézkos filozófiai fejtegoté­soktől. A mese, mint Ohnetnél mindig, megragadó, érdekessége folyton fokozó­dik s az alakok jellemzése megfelel a lé­lektani szigorú törvényeknek. A regény­hez a második kötetben ugyancsak Ohnetnek egy kis elbeszélése van csa­tolva »Orsolya néni« ezimmel. Ebben a szerzőnek egy oly tulajdonságával ismerkedünk meg, mely a franczia iro­dalomban szerfölött ritka : a könnyekig megható humorral. Mind a két mű jele annak, hogy az E. R. hatodik évfolyama méltó folytatása lesz az ed­digi öi.nek. A két kötet ára csinos piros vászonkötésben együtt 1 frt. HÍREK. — A fomegyebol. Peszanszky József sárisápi plóbáuos, élte 72-ik, áldozár­sága 43-ik évében elhunyt. A halálával megüresedett plébániajavadalom Metter­nich herczegasszony kegyuraságához tartozik. - Előkelő vendegek. Ketiy, Lau fenauer, Navratil, Hogy es és Puky hírneves orvosok és egyetemi tanárok, a tegnap reggeli futárvonattal váro­sunkba érkeztek s délelőtt a várban levő nevezetességeket, délután pedig a herezegprimás műkincseit tekintették meg. — Az érseki képtár, könyvtár, metszvénytár *és képes kiadványok gyűj­teménye, a téli hónapokban zárva van; idegenek azonban ez idő alatt is meg­tekinthetik, ha eziránt a herczegprimási udvarmesteri hivatalban jelentkeznek. — Esztergomi fiuk. A soproni iro­dalmi és művészeti kör igazgató tanácsa kilencz ismeretterjesztő értekezés közül Ekkert Antal budapesti tanár Törvény­hozás a természetben cz. müvét fogadm el és jutalmazta. Kettőt dicsérettel emelt ki. A pályaművek az irodalmi körben felolvasásra kerülnek. — Ka­tona Lajos budapesti tanár a Sziv­mátráról irt értekezését olvasta fel az Akadémiában Simonyi Zsigmond. Ugyan­csak Katona fordította az oszlr. és ma­gyar monarchiát ismertető vállalat leg­újabb füzetében megjelent két népis­mertető közleményt. — Munkácsy Kál­mántól a Fővárosi Lapok egy terjedel­mesebb elbeszélést közöl, a Hét mult száma pedig igen érdekes rajzott adott. — Primási nyugdíjintézet. A her­ezegprimás elhatározta, hogy a birto­kain alkalmazott tisztviselők számára állami mintára nyugdíjintézetet állit. A kormányhoz föl terjesztett nyugdíj­szabályzat jóváhagyása után a herezeg­primás nagy alapítványt fog tenni a primási gazdatisztek számára. — Esküvő. Spányi Lajos a duna­gőzhajótársaság budapesti hivatalnoka kedden vezeti oltárhoz Haag Fanny úrhölgyet, a dunagőzhajó-társaság esz­tergomi képviselőjének, Haag Rezső szép és művelt leányát. — Esztergommegye önállósága. iligha van esztergomi ember, a ki röglön nem döntene, ha azt kérdeznék öle: mit .akarsz? törvényhatósággal ? elruházott, egyesitett Esztergomot, vagy Esztergom vármegyét? A felelet ez enne: ilyen áron, a megye elvesztése irán, nem kell nekem Esztergom fel­jmeltelése, Mit ér a megerősített köz­pont, ba megfosztják a körtől ? Minek legyen középpontja Esztergom, ha nin­csen megyéje ; talán önönmagának ? Nagy^fontosságot tulajdonítunk megyénk­nek, majd nagyobbat, mint szegény mostohasorsu városunk egyesítésének. Éppen azért már előre is küzdenünk kell azon kikerekités ellen, mely me­gyénket fenyegeti. Forrásunk egy or­szágos nevű képviselő, a ki nem azért adta ki nekünk azt a hírt, hogy napi­rendre térjünk fölötte, hanem hogy rnár jó előre utat törjünk a védelemnek. Adja Isten, hogy veszedelem nélkül vonuljon tovább felettünk a fekete felhő. Nem nevezhetjük meg most még elő­kelő forrásunkat, de egyelőre minden kétségen fölül állónak kellett tartanunk értesítését. Kötelességünk azonban a megnyugtató híreket is regisztrálnunk. Országgyűlési képviselőnk ugyanis, a ki Esztergom mindeu uralkodó eszmé­jét, figyelemmel kiséri, illetékes helyen tudakozódott a kikerekités híréről s ugy értesült, hogy minden aggodalmunk fölösleges, mert Ez ergotnmegye eltör­lésének eszméjével nem foglalkoznak a belügyminisztériumban. Sokkal kelle­mesebben hangzik ez a megnyugtatás, hogysem első hallásra is rokonszenvet ne költene bennünk. Adja az ég, hogy ez a megnyugtatás tartósabb életű le­gyen, mint azon aggodalom, mely me­gyénk kikerekitése miatt nemcsak vá­rosunkban, de megyeszerte nagyon le­hangoló hatást gyakorolt. — A tornaegyesület a téli saison­ban a főgymnásiumnak szívességből át­engedett tornacsarnokában ezentúl min­den kfd den ós csütörtökön este hattól hétig Korányi József torn am este r ve­zetése alatt a tagok számára torna­tanfolyamot nyitott. — Halálozás. Aldori Mór dr. kitűnő orvosunk édes anyja, Kohn Rozália asszony, élete hetvenegyedik évében elhunyt. A magas korú halottat ma délelőtt fosnák temetni. -— A primási gépgyárat Schenk­engel és Kuorr bérelték ki s ezentúl ők vezetik tovább a vas- és érczöutő gépgyárat. Schenkengel legszolidabb iparosaink közé tartozik, a ki folyto­nosan tökéletesíti magát szakmájában, Knorr pedig már azelőtt is vezetője volt a gyárnak s igy a közönség csak előnyös hasznát fogja venni a primási gépgyár bérletének. — Színtársulat készült ide a téli saisonra, A zóna ugyan a kezükre dol­gozik s jó messziről és könnyű szerrel közelithetik meg a várost, de az olyan Szín társ u-l at, melyre a téli állomás kö­zönsége már a saison elején ráunt, sehogyse járhatna követelő közönségünk kegyében. Első tudakozódásukra tel­jesen tájékoztató választ adtunk, de ha mégis beadnák kérvényüket a városi tanácshoz vagy a szolgabírósághoz, re­méljük, hogy a döntés előtt ki fogják puhatolni a társulat téli állomása el­hagyásának gyanús okait s a közönség érdekében fognak intézkedni. — Esztergom és az idegenek czimü múltkori czikküukre Bokross Ká­roly, a Magyar király vendéglő lelki­ismeretes bérlője azon kijelentés nyil­vánossá tételére kérte föl lapunkat, hogy Raksáuyi Géza, a ki nyílt felszó­lamlásában olyan buda-uíezai vendéglőt emlit, hol lefoglalt szobájába egy isme­retlen hálótársat is mellékeltek, nem a Magyar Király vendéglőbe volt szállva, mert onnan az idegenek még eddig sohase vittek magukkal panaszt. — A aaiegyesuiet tirkel Jferenczet, a magyar zene nagyérdemű apostolát, jubileuma alkalmából meleg hangú táv­irattal üdvözöli e. A dalegyesületnek ugyanis Erkel Ferencz már évek óta tiszteletbeli fasn'a. — Jó ezigányzene lesz ma e$le a l Fürdő vendégió'ben, liol a lévai czíg;1­nyolc fognak játszani. A lévai czigányok nyaranta az első fürdőhelyeken szokták a közönséget szórakoztatni. bort műkertész, kit ez év elején az a nem mindennapi kitüntetés ért, hogy a ^Szobai edényes növénytenyésztés«-röl irt munkáját József főherczeg ő fen­sége, mint a »Magyar kertészeti egye­sülete fővédnöke saját költségén nyo­matta ki: most ismét egy hézagot pótló jeles munkával gyarapította szak­irodalmunkat. Rózsatenyésztés-czim alatt irt munkát, melyből mindenki megis­merheti ezen közkedveltségnek örvendő virág ápolására és tenyésztésére vonat­kozó szükséges dolgokat, A munka 16 füzetbon fog megjelenni, számos ábrá­val és színes kőnyomatu rózsaképpel. Előfizető ára negyedévre (1 füzet) 1 frt 20 kr; félévre (8 füzet) 2 frt 40 kr; háromnegyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr ; egész évre (16 füzet, a teljes munka) 4 frt 80 kr. — Tekintettel arra, hogy a kertészeti irodalomban ezen mű párat­lanul áll, tehát hézagot pótol — me­legen ajánlhatjuk a közönség pártfogá­sába, mint oly művet, a mely jeles tulajdonainál fogva hivatva van a hasonló — de silányul szerkesztett — német munkákat kiszorítani hazánkból. Az első füzet decz. elején jelenik meg s annak méltatására még visszatérünk. — Az előfizető pénzek Tarczali Dezső könyv­kiadóyiva.talába, Nyíregyházára külden­dők. Előfizetéseket bármely hazai könyv­kereskedés elfogad. — A bajOthl Olvasókor és nép­könyvtár felállítására ujabban a követ­kezők adakoztak : Aprily Ernő 1 frt, Beutum Ignácz 2 frt, Simonyi Rezső 5 fit, Ridly István. 2 frt, Vauké Sán­dor 2 frt, Gurgulits József 1 frt, Szől­lősi 50 kr, Maksay 50 kr, Közel Jó­zsef 50 krt s egy drb. könyvet, id. Hartmann Péter 2 frt. — Az oszi zoldsegvasar bizonyítja leginkább, hogy mennyire vissza van városunk a konyhakertészkedés jöve­delmező művelésétől. Az élelmes ko­máromiak tenyésztenek Esztergom szá­mára zöldséget s egész nagy hajórako­mányokat hagynak nálunk, mikor a földművelő népet a filloxera tönkre tette s szőlőhegyeink nagy része par­lagon hever. A város gazdasági taná­csosa javaslatot terjeszthetne a köz­gyűlés elé, hogy miképen lehetne né­pünkkel a konykakertószet űzését meg­kedveltetni. — Rafael »tizezer« és Rafael »tiz sz er« között vau egy kis kü­lönbség. De a sajtóhiba nem ismeri ezt a nagy értelmi elhajlást s mult tárczánkba az Uffizi palota Tribuna termének leírásánál t i z Rafael kép helyett tízezerről beszól, a mit különben első olvasásra is kijavíthattak azok, a kik ismerik Rafael és a sajtó­hibák halhatatlanságát. — A párkányi takarékpénztár nov. 15-éu rendkívüli közgyűlést tart alapszabályai módosítása végett. Az igazgatóság meghívóját az érdekelt rész­vényesek hirdetéseinek rovatában ta­lálják. — Közlekedési akadály. A hév víz hidja előtt lerakott agyag most mű­tatja legjobban, hogy milyen lelkiös­mereteseu törődnek nálunk a közön­séggel s a forgalommal az ut gondozói. A hid előtt nemcsak a terhes, de az üres kocsi is elreked s kezdődik akkor olyan állatkínzás, a milyet nem igen látni Európában. Néha félóráig is tart a gyötrelmes jelenet. Valóban itt volna már az ideje, ha a könnyelműen óda­dobált agyag helyett a hid környékét kavicscsal boríttatnák, mert a mostani állapot tarthatatlan, Gyors intézkodést követel a város fogalmi érdeke. —tfc» letkezett s a Cascine a város állatkertje^ hová lóvasut visz ki. Mikor Firenzét két nap múlva elhagytam s Velencze felé apró jegyzeteimet rakos­gattam össze, csak akkor éreztem, hogy itt legalább is két betet kellett volna töltenem, valamint azt is, hogy művészeti szempont­ból Firenze Róma után Olaszország leg­tartalmasabb és legtanulságosabb városa. K jRÖSI LÁSZLÓ dr. - Aradi emlék. Varga Ottó tanár, az Aradi Vértanuk Albumának szer­kesztője, ujabb kiadást 2 rendez az or­szágos hirü műből, mely az első ki­adás pompájával jelenik meg s igy bi­zonyára rá fog illeni a Budapesti Hir­lap elismerésejmelylyel az első kiadást üdvözölte. Erről ugyanis ezt irta : Előttünk fekszik a mai nyomdamüvészet minden segédeszközével, a komoly tárgy­nak ,'megfelelő ornamentika fenséges pompájával kiállított diszmű, az Aradi Vértanuk Albuma. Ismét egy könyv, melynek magyar ember házából, egye­sületeink, kaszinóink, intézeteink könyv­tárából nem szabad hiányzania. De nemcsak a B. H., hanem az egész magyar sajtó nagy elismeréssel méltatta az emlékművet, melynek uj kiadása fűzve három, diszkötésbeu négy s sza­lonpóldányban tiz forint. A nagybecsű emlékmű november huszadika körülfog megjelenni. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom