Esztergom és Vidéke, 1890

1890-09-11 / 73.szám

Saladé á lá Russe Mazarin en meringue Glaee Dessert Fruits Fromage Cafó. VINS: Ürmös, Sashegy, Bakator, Champagne, Tokaj. A pezsgőnél felállott a uerezegpHmás és remek köszöntőt mondott XIII. Leo pápára, felemlítve, hogy a pápák II. Sylvestertől kezdve, aki Szt. Istvánnak a koronát küldötte egész a mai napig a legnagyobb szerettei és jóakarattal gondoskodtak Magyarországról. Éltette ő Felségét I. Ferencz Józsefet, a magyar királyt, a ki a magyar nemzet újjászületését befejezte, aki a földnek legbölcsebb, legnemesebb szivü és legnépszorübb fejedelme. Eltette azután az uj fehérvári püspököt, akit mint győri püspök ő vett fel a növendéknapok közé — és itt ismét könyezni kezdett — ő küldött Bécsbe a Pázmány intézetbe, ő szentelt pappá és^végre ma püspökké. A fényes társaság zajos éljenzése után Steiner mondott köszöntőt és kiindulva a mai szertartás »Ad multos •átmos« szavaiból, zamatos magyarsággal •és szivoljáró hangon kívánta, hogy a biboros herczegprimas sokáig éljen ő szentsége a pápa örömére, mint a szentszék leghívebb fia, ő felsége a király örömére, a kinek leghűbb alattvalója és tanácsadója, a magyar nemzet örömére, melyre folyton árasztja áldásait s a szegények örömére, a kiknek legkegyesebb atyjuk. Yiharos éljen rengette meg a diszterem márvány falait. Erre Havranek kir. tan. polgármester mondott köszönetet a primásnak, mint Fehérvár szülöttjének. Majd ismét Steiner köszönte meg a jelenlevő püspökök fáradozásait, éltette a feliérváriakat és azt ízen te nekik, hogy nemsokára Simor szeretetével és főapáti gondoskodásával fog megjelenni közi ük. Ezután ismét a' herczegprimas szóllott könnyek közt és üdvözletét küldte a jó fehérvári népnek, mert csont az ő csontjukból és vér az ő vérükből. A társaság emelkedett hangulatban és lelkesedés közt oszlott szét. * * * A székesfehérvári uj püspök életrajzi adatait ez alkalommal röviden a következőkben újíthatjuk föl: Steiner Fülöp született Fehóregyházán Mosonmegyében 1839. évben, most tehát 51 éves. Családja eredetileg olasz származású, Pietro és csak idők folytán változtatta meg nevét a németes vidék befolyása alatt. Iskoláit Győrött végezte, a hol Simor, akkoriban győri püspök, a növendékpapok sorába felvette. A gymnasiumot kitűnő sikerrel végezvén el, püspöke a Pázmány Péter által alapított bécsi collégiumba küldötte, hogy theologiáfca bécsi egyetemen hallgasson, Itt szorgalma és kitűnő tehetsége által kitűnvén a bécsi Augustineum magasabb papképző intézetbe küldetett, a hol a theologia doctorává avattatott. Tanulmányait befejezvén a győri papnevelő intézetben, mint tanulmányi felügyelő alkalmaztatott. Midőn Simor esztergomi érsek lett, az ő ajánlatára ő felsége kinevezte őt udvari káplánná és az Augustineum tanulmányi igazgatójává. Husz évig működött itt és innét lett nagyváradi kanonok. Mint ilyent a szent István Társulat alelnökévé választotta és itt tűnt ki magvas mély értelmű nagy tudományos készültségről tanúskodó és zamatos magyarsággal mondott Temek beszédeivel. Pauer halála után megüresedvén a püspöki szék ő felsége őt nevezte ki. Érdekes dolog, mert a lehető legritkább, bogy Steiner Fülöp az egyházi rendnek mind a hét fokát, sőt a papi bajkoronát is, egész a püspökszeutelésig mind Simor János herczegprimas illetőleg előbb győri püspök kezeiből vette föl. Mintabirtok. (Forster Géza coneóháti birtoka.) II. J A szőlőben az egyes fajok tisztán lehető preczizitással kezeltetnek a 2000 —2500 négyszögméteres vágókban. 2 vágó van hagyva a fej gyűjtemény éknek. Az eredeti vesszők leginkább a kecskeméti állami telepről, a bakonyi apátság fajtiszta kajári szőlejéből, Szegedről, Szalay Imre Jeliéi szőlejéből és több más helyről szereztettek be. A tulajdonos előadása szerint nagy hátrány volt az ültetésnél a kecskeméti vesszők későn érkezése. A pontosan törzskönyvezett szőlő, ma a következő fajokból áll : Fehér borfajok : Piros dinka 1000 tőke, Piros veltelini 2000, Tramini 1500, Piros bakar 500, Furmint 3000, Kis burgundi 4500, Kövér dinka 2500, Ezerjó 2500, Zöldszitvání 3500, Szlankamenka 2500 tőke. Vörös borfajok : Kis burgundi 4500, Oportó 1000, Szt. LŐrincz 2500 tőke. Csemege fajok : Chasselas blanc Croquant 4500, Chasselas rouge 2500, Chasselas rouge royal 500, Fehér damaszkuszi 500, Passatutti 500, Madlaiue Angevine 3000, Muscat Luiiel 500, Chasselas la Guiutine 500 tőke s folyik a kísérlet 54 chassolas és muscatfajféleséggel. A mult őszszel lett kiültetve a teljes 10 hold, a régi ültetések is ugyancsak tavaly adták termésük zsengéjét. S őszintén mondhatjuk, már az első kevés termés is vetekedik minőségre, legelső hegyi borainkkal. A Madleine Angevine tavaly már július 26-án teljesen érett fürtöket adott. Az idei termés már mind mennyiség, mind minőségre kielégítőnek Ígérkezik. A kék ós fehér burgundi, a chasselasok, mind különösen a royal bő termést Ígérnek. A furmint bámulatos vesszőt hajtott, fürtjei azonban némi kívánnivalót hagynak hátra. Vesszők a szőlészetből már az idén kerülnek eladásra, nagyobb tömegben a fehér és vörös burgundi furmint, tramini, chasselas rouge és blauque. * A szőlő a győri szeszgyárból hozatott marhatrágyával trágyáztál ott meg. Eszközöltek azonban érdekes mű trágyázás! kísérleteket is konczentrált marhatrágyával stb. És itt újra egy gyakorlati dologra hívjuk fel olvasóink figyelmét, ez a vértrágya. Az ujabb állategészségügyi törvény értelmében ugyanis, minden községnek vágóhidjának kell lenni, a hol egy óv folyamán mindenesetre kisebb-nagyobb mennyiségű vér gyűlik össze, a község nagysága szerint. Ez a vér a legképzelhetőbb jó szőlőtrágya, s az olyan élelmes birtokos, mint Forster Géza, lefoglaltatja, a legtöbbször potom áron, az összes vért, évek hosszú sorára valóságos kincscsel gazdagítva szöllejét. Bámulatos a vér hatása ugy az uj ültetésekre, mint a régi tőkék termés hozamára és nem veszélyezteti a homok immunitását. Volna még mit írni »Concóháfc«-ról s a hozzátartozó »likócs»-i homoktelepről, de terünk nem engedi. Azt hiszszük, hogy fentiekben is, bár rövid, do tanulságos képét adtuk egy jól ke* A faj tiszta vesszők őszi vagy tavaszi szállítására előjegyezhetni a tulajdonosnál Concóhátoa (Ács.) zeit középbirtoknak, a hol az éles szemá gazda figyelme kiterjed a termelés minden ágára, produkál mindenből, ép sokoldalúságával biztosítva szép existencziáját. Es mig a likócs-i szőlőben újra találtunk egy példát arra, hogy* ültessük a futóhomokot, addtg az egész gazdaság ott lebeghet a magyar középosztály, a geutry szemei előtt, mert igy keli azt érteni, hogy »Magyarorszag nem voit — hanem lesz.« B. K. Olvasó asztal. — »A H é t«. Kiss József hetilapjából megjelent a 37. szám szokott gazdag tartalommal. Ennek a számnak hőse TJgron Gábor. 0 van a borítékon, ő vau az első czikkben, mely csupa él ós maliczia. Megjegyezzük különben, hogy elég rokonszenvesen van beniu* tátva. »A Hét« még ki nem merítette íróinak tárházát, még egyre jöuuek ujabb nevek, a kik eddig a lapban nem szerepeltek. Ez úttal Sebők Zsigmond egy kedves humoreszkkel a Halmi Ferencz életéből. Maionyai egy szingazdag keleti tárczával, stb. László Elek »A tokaji borrol«, melynek csillaga elhalaványuIóbau vau, mond el érdekesen egyetuiást. Szalay Fruzinától a következő pompás Coppó fordítás díszíti e számot: DAL. — Francois Coppée. — Galambnak mondtam: „Szállj el könnyű szárnyon Bűvös virágot hozz oh madaram! A Gangesen nyit — ős regék honában." A galamb szól: „Az nagyon messze van!" A sasaak mondtam: ,.Tárd ki, tárd ki szárnyad, Az ég sugarát hozd el büszke sas, Heve talán e hideg szivén áthat!" A sas felelt: „Az ég igen magas! S a keselyűuek szóltam: „Szállj le gyorsan, S/ivembe vésve hordok egy nevet, Feledni vágyom, jöjj és tépd ki onnan!" A keselyű szólt; „Késő, nem lehet!" A Hót előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetési pénzek »A Hót« kiadóhivatalába: Magyar Tudományos Akadémia palotája Budapesten, küldendők. Apróságok. — Fogadja ön szives részvétemet — monda egy franczia nő akkortájban özvegygyé lett barátnőjének. —- Oly jó férjet veszteni, mint volt az öné. — Oh, igen, ő igen jó volt. Aztán tudja ön, hogy az ily szerencsétlenség azért nagy, mert azt tudja az ember, hogy milyen férjet vesztett el, de nem tudhatja azt, hogy milyet kap utána. mint a régi bélyegek meghatározásával és megfejtésével. A következő kisebb szobában a falfestmények vörös ós zöld alapszínnel festett oszlopok közé vannak elhelyezve virág guirlandeok, gyümölcsök, álarezok és apróbb mythologiai részletek között. A harmadik szoba, az ebédlő, vörös alapszínnel kisebb tájképeket ábrázol freskókban. A bejáratnál két nagy üvegedény különféle gyümölcscsel. Az ezután következő hálószoba, gazdasági szoba és konyha egész szerény terjedelmű és kiállítású helyiség. A Palatínus ősi Livia-házának freszkói ugyan már sokat vesztettek színük pompájából és melegségéből, de azért még mindig erősen hirdetik, hogy a görög-római képírás, melynek olyan sok emléke elveszett, fejlettség dolgában épen nem állott a classicus architektúra, képfaragás és műipar bámulatos szépségű alkotásai mögött. A régiek csak olyan kitűnően tudtak rajzolni, mint a legjobb- ujabb művészek s a mi festéseket ilieti, a megmaradt antik festmények bizonysága szerint az is rendkívül finom sziuérzékrŐl és életelevenségről tesz tanúbizonyságot. Mozaikkal alapozott széles, de nem igen magas és struccu nyomokat eláruló folyosón haladunk tovább az úgynevezett Domus Flavia felé. A császári palota előcsarnokából három nagy ter.mi nyílik, melyek közül a középső a trónterem volt. Apsisában állott a trón. A falak most köröskörül kopárak, az egykori szobrok helyét alig hirdeti néhány roncs a piedesztálokból. Pedig a Flaviusok trón terme márványterem volt, mennyezete aranyozottba falak mentében.diszes szobrok, az ajtónyilások fölött drága szőnyegek s a talaj gyönyörű mozaik. Hol van most ez a pompa? Ott, a hol a régi római hatalom. A nagy trónterem mozaikja behorpadt, a törmelék betemette, gaz nőtt a Caesarok s a remegő cliensek nyomdokában s a büszke márványékességböl csak az alapfalak felé találunk még némi töredéklapokat. Ezek a fehér márványlapok közel két cmnyi vastagok, fűrészeltek s külső lapjukon csiszoltak. Még most is látni a dísztelen falakon azokat a kis nyilasokat, melyekbe ezek a márvány burkolatok belekapaszkodtak. Letörtem egy kis darabot a trónterem márványdiszéböl, egészen a fal tövéből, szemét és gaz társaságából. A kis márványdarab sokat látott, sokat hallott, sokat megért, még mikor csillogott és csodálták. Látta a Flaviusok hatalmát, hallotta a világnak szóló parancsokat és megérte a büszke trón leomlását, Róma elhány atlását. A mint a Flaviusok palotájának egyik rom terméből a másikba bolyongtam, különféle angol és olasz karavánok jelentek meg. Mindenütt elöljárt a jóhangu cieerone s meglehetős gyorsasággal hadarta el a palatinusi romok rövid történetét. Nem hagyja el anélkül senki se Rómát, hogy ne hogy ne hozzon magával egy kis darab márványt emlékül a Palatínusról, a hol Romulus lakott s Augustus született, vagy egy kis darab követ a katakombákból, a hol az első keresztény vértanuk pihennek; anélkül pedig meg épen nem, hogy ne igyék a Fontana di Treviböl, Róma legszebb közkutjából. Rá lehetne változtatni körülbelül a magyar dunai nótát, hogy »Iii a Trevi vizét issza, vágyik annak szive vissza.« Nyugodton nézte az egyik őr, amint a karavánok ciceronéi lefeszítettek napernyőjükkel egy márvány lapot a romok tövébül s azt szétzúzva mindenkinek emlékül adtak egy darabot. Olyan gyönyörű tiszta törése és, csillogása van az ilyen márványdarabnak, mint a legszebb süvegezukornak, épen azért nem egy fiatalabb hölgyecske önkénytelenül emelte a ragyogó kis töredéket piros ajkai felé. A Palatínus romtermei között legterjedelmesebb a bazilika, hol a császár törvényt tartott. Innét is elorozott mindent a legnagyobb rabló, a kit büntetni soha sem lehet: az idő. Leszedte a falakról a márványát, az oszlopokról az ékességet, a fülkékből a szobrokat. Csak azt hagyta meg, a miből már semmi haszna sem volt: a kopár falakat, a bus düledékeket, a szomorú omladékokat. A többi császári teremben most is meg lehet különböztetni a szökőkutak, a téli kertek s vizmedenczék romjait. Ép ilyen gyászos a stadion is, melynek oszlopai össze vannak törve s melynek minden használható dísze hiányzik. A Severus-palota romjai közt számos csővezetéket, vízmelegítőt, medencze alját s egyéb fürdő berendezés töredékeit találták. Valamennyiből hiányzik az, a mi egykor mindet világhírűvé tette; a pazar fényűzés. Igen nevezetes épülete volt még a Palatínusnak a Paedagógium, hol a császári rabszolgákat nevelték. Az iskola belső falai most is telve vannak egész tisztán olvasható vakarásokkal, stílussal bekarczolt nevekkel, mondatokkal, sőt görög versekkel is. Ez a graffit a régi rómaiaknál igen divatos volt s a megmaradt krix-kraxok most már a történettudósok rebusai. A római vakolat tökéletesen más, mint a mienk. Majd olyan kemény, mint a mesterséges márvány s a régi falszin teljesen belekeményedett a megszáradt vakolatba. Azért őrzik meg a római magán- és köztermek a régi falkarczolásokat. (Igen érdekes karczolások vannak nálunk a Bakacskápolna márványfalam köröskörül. Nagyrészt I. Lipót zsoldosai vakargatták bele nevüket a régi kápolna falába. Néhány száz ilyen érdekes, kétszáz esztendősnél is régibb visitekártya van most is a kápolna márványfalában; közte néhány nagyon szép magyar nemesi név is. A régi karczolások csak oldalt tekintve vehetők észre.) A Palatínus összes oltártőredékei közt legérdekesebbik az, melyet fénykorában »az ismeretlen isten« tiszteletére emeltek. A régi oltártöredék most is meg van, az »ismeretlen isten« azonban már nem kap róla áldozatokat. Mióta az »ismeretlen isten« az egész birodalomban ismerős lett, azóta bálványozott »ismeros istenek« ismeretlenekké váltak nemcsak a Palatínuson, de az egész világon. KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. — Görögök az utolsó szálig a főgymnázium ötödik osztályába jelentkezett tanulók, a kik kivétel nélkül mindannyian a görögöt rendes tantárgyul választották. Negyvenhat tanuló közül nem akadt egyetlen egy sem, a ki az 1890. évi XXX. t. cz. értelmében meghatározott más tantárgyat cserélt volna a görög helyett.