Esztergom és Vidéke, 1890

1890-08-20 / 67.szám

Ii!unk, A gyomor ós bél bajai pusztítják légiiitóbb kisdedeinket. Nézete szerint az elhalt gyermek 60—70 r/4zalé.k« a rossz táplálás áldozatai azután igen sokan h itnak el a légzőszerveknek bajai ban és a ragadós beteg- i ségekben. A városokban kevesebb ember hal meg, de kevesebb is születik, mint a vidéken, inert a városi népesség intelligensebb és ennélfogva jobban goodoitza gyermekeit. A legmagyarabb, jómódú megyékben legtöbb gyermek pusztul el. Vallás szerint legmagasabb a bal an dóság a katolikus, azután a görögkeleti, ágostai, református, unitárius, gör. kaíolilais, legkisebb pedig a zsidó gyermekek között. Előadó e rossz viszonyok leghatalmasabb javító eszközének a fölvilágosodottság terjesztését tartja. Figyelemreméltó az a javaslat, hogy a Kalendáriumokat, néplapokat stb. kellene felhasználni ilyen czélokra, továbbá czélszoröuek tartaná a helyes gyermek ápolásnak versformában való terjesztését, mert ezt a magyar nép legjobban szereti és leghamarabb megjegyzi magának. Végül azután fölemlíti a szegény árvákat, és az előadás abban kulminál, hogy, Magyarország ezer éves jubileumát legin ól lobban az által lehetne megőröl; iteni, ha a törvényhozás és a társadalom hathatósan intézkednék a gyermekek védelméről, a mi által megvetné jövő ii a gy ságán ak a I a pj á t. Olvasó asztal. — A in o n a r e h i a loir á s áb ó I megkaptuk a 114-ik füzelet, mely Krajnát s a Karsztot ismerteti igen sikerült illusztráeziókkah -- Mikszáth m u n k á i b ó1 megjelentek a 22 —25 füzetek s igy most már teljes öt kötet kapható a po m p ás k í ad van y b ó 1. Egy-egy f ü z e t á ra csak 35 kr s megrendelhető a Révai Testvéreknél. — M a g y a r - t ó t nóták jelenlek meg Rózsavölgyi és Társánál Ábrányi Kornéltól. A felsőmagyarországi dalmotivumok után zongorára, szabadon átírt s előszóval ellátott tizenkét dal ára 1 frt 80 kr. — A Nyelvtörténeti Szótár második kötetének ötödik füzete jelent meg, mely már az M. derekán tart. A nagyszerű szótár minden könyvtár disze. Egy-egy füzet ára 1 frt. megrendelhető Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedésében. — Magyar Szemle. Divatlapokkal versenyeznek manapság összes szépirodalmi újságjaink ; arczképek, aktuális rajzok és más, nem irodalmi fegyverek segítségéve! igyekszenek hódítani. A »Magyar Szemle« úgyszólván az egyedüli kivétel, mely minden egyéb eszközt mellőzve, tisztán csak szépirodalmi és kritikai tartalmának súlyával és gazdagságával kivan hatni. Valóban örvendetes léhát, hogy a magasabb ezélokért hevülő »M. Sz.« rövid idő alatt oly rendkívül elterjedt az országban. Az igaz különben, hogy becses nagyértékü czikkei mellett ád a »M. Sz.* annyi és oly sokféle szórakoztató olvasmányt is, hogy mint érdekfeszítő hetilap szintén kielégítheti a legkényesebb igényeket is. Mutatványszámokat a »M. Sz.«-ből bárkinek örömest küld a lap kiadóhivatala (Budapest, VI. ker. uj-uteza 14.) CSARNOK. Hogyan nősülünk? (H.) Mai napság a nősülésnek annyi módja van, hogy lehetetlen volna mind összegyűjteni ; de az a jellemzeíes, hogy alig egyik is történik szerelemből. Most csak a bolondok szerelmesek, szokták mondani, azelőtt pedig a szerelmesek voltak a bolondok. De hát akárhogyan van, én nem tudom megváltoztatni. Gyakori módja a nősülésnek az újságban való hirdetés és azt lehel: mondani, hogy elég eredményes, mert egy fiatal ember ha hirdeti magát nemsokára arra ébred, hogy tizen is küldöttek ajánlatot s mindenik ajánlat mellé oda van csatolva az arczkóp, mely sohasem csúnya. (Néha talán tévedésből az ajánlkozó barátnője kerül bele.) No, most tessék választani ! Mind szép ! Legjobb lesz valamely ismerőst vagy barátot megkérdezni, hogy kié legyen az elsőség? Persze mindnyájan mást jelölnek ki és igy uem lehet megállapodni, a vége tehát az, hogy sorshúzás dönt. Hiszen ugy is mind szép. Kilencz ajánlat visszaküldő:ik és a tizedik tulajdonosával megkezdődik a levelezés. Oh, mily szívből fakadt édes hangokat tartalmaznak e levelek ! Csupa bűbáj, teli érzéssel költői emelkedettséggel s Vörösmarty-fóle nyelven, Petőfiféle excentricitással. No igen, mert Petőfi-bői, Vőrösraarty-ból. ós a »Magyar LevelezőbőU vaunak a phrasisok kölcsönözve. Oly szépen irnak, hogy még a személyes találkozás is fölösleges, igy hát: levélben határozzák el a nősülés napját és ott először látják egymást. De mily csoda! Az az arczkép szebb és fiatalabbb volt. Szegény fiatal ember már vissza akart lépni, mikor jegyesének báj leli hangja megcsendül : — Hiszen van 20,000 forintom. Egy kopott diák beállít bizonyos nagyságos úrhoz, kit uyolez leány nemű csemetével áldott meg az ég; és alázatosan könyörög, hogy ő ilyen és olyan szegény, de ambitiója vérmesen gazdag, tehát szeretné a tanulmányait folytatni a mi csak ugy lehetség'-s, ha ö Nagysága megkönyörül és nagylelkűen kitanít tatja ama feltétel alatt,hogy egyik leányát a tanulmányok végeztével nőül veendi. — Szegény barátom ! hát kicsoda maga ? — Oh, uram nyitva áll a jövő mindenkinek, még nagygyá lehetek. — De barátom az nagyon nehezen megy ám. — Csak egy szavába kerül uram ! — Barátom ! Ön meggondolhatja magát ós nem veszi majd később el azt, a kit magának szánok ha, kitaníttatom. — írásban adom uram. — No jól van, majd meggondolom. És évek múlva a szegény diákból ur lesz s boldog családapa, csak az íavarja (néha naponkint) boldogságát, liogy nagyságos felesége szemére lobbantja jött-ment csavargóságát s hogy iz apjának köszönheti jólétét. No de hiszen sokra képes mai napság a tág férfi kebel ! * * Vannak olyan hősök is, a kik nem nernek nők közé menüi a nélkül, hogy falamely pajtásuk ne segédkeznék, kaiéin azért igen-igen szeretnének inegi ősül ni, de ugy, hogy nejük szép is, ó is, okos is legyen. Mindenesetre ide latorság kell. Eh, hisz vau elég jó >arát, a kik értenek az asszony kerítés nestersógéhez, azok majd keresnek ilyat, hogy a világ is megbámulja. — Hogyne akadna, mondja melegeién egyik, a ki már fél Magyarország ánvait végifrudvarolta. Ennen egy fölösleges kedvesem van, valódi angyal, nincs párja a műveltségben-, még főzni is tud. Azután kettecskén udvaroltak az angyalnak, míg végre a jó barát megkérte kezét pajtása számára. Az angyal remegett az örömtől, jegy eso pedig a félelemtől, mert hát az asszony félelmes nép, de mégis kívánatos. Hanem azért olyan boldog házasság kerekedett közt ük, hogy ínég a hiú barátok is úsztak a nagy boldogságban. A NŐKRŐL A NŐKNEK. A nőtől függ legnagyobb részben a családi élet megteremtése, valamint a boldogtalan házaséletből származó szomorúság is. * A mit nem értünk, az nem a mienk. * I Vannak, a kik azt hiszik, hogy ha ablai kaik nem volnának, sohase áldoznék le a 'a nap. Vannak megint, a kik azt hiszik, , hogy ha minden ablakot be lehetne falazni, "akkor sobasem volna napkölte. * A szerelem semmiből születik s mindentől meghal. * A regény az a nyugoti embernek, a mi az ópinm a keletinek. * Pontmelle három dolgot szeretett mindig, de nem értett meg soba. Az egyik a zene,. a második a képírás, a harmadik a no. * Nagy ritkaság, hogy ugyanaz, a ki mulattat és nevettet, egyúttal tiszteletet is keltsen bennünk. l'-i'ii'"- '* •;" * ''.f-« 3-1' ''' • "

7

V '' • • Nincs utálatosabb torzkép a csinált szomorúságnál. * Legtöbb ember ugy éri el a boldogságát, ha mások boldogságával foglalkozik. Hl KUK. — A prímás köszöntője. A herczegprimás hétfői djszebédjén hatvanan vettek részt ugy a főpapság, mint az. állami hivatalnokok, mint a megyei és városi tisztviselők köréből, valamint a közös hadsereg tisztik arából. A mint a herczegprimás fölemelkedett, az egész, vendégség fölállott. A herczegprimás emelkedett hangon és lelkesen igy szólói t : »Fölseges apostoli királyunk, midőn a magyar alkotmányra az Isten szabad ege alatt megesküdvén, kinyilat boztaü a, hogy ő lesz a magyar alkotmány legelső őre és védelmezője, akkor más szóval azt akarta tudtunkra adni, hogy ő nem a hnjlongaiii tudó A Museo Chiaramonti, az alapító VII. Pius pápa családi nevét viseli. Közel nyolczszáz ó-kori plastikai mű díszíti a vatikáni múzeum ezt a leghiresebbik osztályát. Igen becsesek és tanulságosak a régi római koporsók, melyeken kultúrtörténeti domborművek vannak. Az egyiken iparosok, a másikon kereskedők, a harmadikon játszó gyerekek, elhunytok előtt való foglalkozásuk szerint. A rengeteg sok szobor és mellszobor között igen nevezetes Augusztus császár fiatalkori képe. Életnagyságban, jellemzetességgel van kidolgozva tiszta fehér márványban, mely az ó-kori szobrok első anyaga. Erélyt és akaraterőt fejez ki a hires .szobor, mely az első római "császárt valamennyi mellszobra közül a leghíresebben jellemzi. Nagyon lekötelezi fi try el műnket T raján császár összetett büsz'j-! is. A ftj fekete bazalt, a póuczél alabástrom, Trajan jósága, szivnemessége és szelídsége híven ki van fejezve. A hosszú folyosó kitűnő faragványai közt van Skopas után a megkoszorúzott Herakles, mely classieus szépségével ragad «I, mig Antonius Pius szobra inkább colosfa Iis nagyságával imponál. Pentelikosi márványból szerettek a gÖfógök szobrokat faragni, oltárokat sőt templomokat építeni. A márványok márványából való Pos időn erőteljes ffj», A| Wmiai császárokról sehol a világon MÍÍ>exen annyi szobor, mint itt., a vatikáni múzeum Cbiaramouti -osztályában. Tiberius íjnásí szobra meilett egész sor romai imperátor kÖíetkmik t„ermészeren pof-rait hűséggel. Egy megcsonkított, de drapériájánál s mozgásánál fogva gyönyörű görög szobor Niobe valamelyik leányát ábrázolja. Az osztály hiányosabb szobormüvei közül néhányat az ujabb kor egyik legnagyobb képfaragó művésze, Canova restaurált. A vatikáni múzeum negyedik osztálya, a Museo Pio Clementino tizenegv nagyobb helységből áll. Itt csoportosulnak a legfelségesebb szobrok. Mindjárt az első teremben Nagy Coustantin és leánya Constantia hatalmas porphyr sarkophagjai tűnnek föl nemcsak nagyságukkal de dombormű-csoportozataikkal. Itt van a Praxiteles világhírű szépségű Aphroditéjának másolata, melynek ruhája, festett bádogból ujabbkori. Itt van a folyam isten hatalmas szobra is, melyet Michelangelo egészített ki. A második teremben egy pompás bigával, két lovas római kocsival, Alkamenes hires Diskosdobójával s Myron Dyskobolosával találkozunk. Akármelyik darab is külön meg tudná adni hírnevét egy-egy múzeumnak. A harmadik teremben a boltozati freszkók XIII. Leo életéből vett jeleneteket, továbbá Aquinoi Szt. Tamást dicsőítő csoportozatokat ábrázolnak, A freszkók Seitz müvei. Itt látható Leschares után Ganymed, a mint a sas elragadja. A górög képfaragás legszebb korából való emlék. A negyedik terem antik mozaik s kentaurokat, tritonokat és nereidákat ábrázol. Több Hera-fon kivül a terem világraszólói remeke az Otricoli Zeus-fö, mely Phidias művészetét csodáitatja s valamennyi eddig; ismert Xcns-fÖ között a legremekebb. Cteupa fenslg, erő, hatalom. Zeust Phidias teremtette márványba s azóta minden Zeus ábrázolás a Phidias által megalapított typust utánozta. Az ötödik teremben a múzsákkal s kegyeltjeikkel ismerkedünk meg. Itt van Kalliopé, Terpsichore, Erato, Euterpe, Melpomene, Thalia, Urania, Klio, Polyhymnia és természetesen Apollo. De a múzsák pompás szobrai közt Játható a nagy Perikies, a hires görög költőnő, Sappho, Demosthenes és számos nayiy szel lem. > A hatodik terem tele van antik és modern állatalakkal, még a vizek szörnyetegei sem hiányoznak a kővé vált menageríából. A hetedik terem leghíresebb remekei Apollón Sauroktonos, Praxiteles után, Triton és Eros. Itt van Jupiter Serapis fekete bazalt szobra s Menelaos szép büsztje is. Az alvó Ariadne az osztály legbájosabb szobra fenséggel és bájjal. A nyolezadik terem tele van történeti becsű régi mellszobrokkal és fejekkel. A kilenczedik teremben három Venus s számos szép dombormű van. A tizedik osztály egyik hat szögletü cabinetjében áll a csodálatos Laokoón csoportozat. A kis teremnek felső világítása s oldalt egy kis félkörű ablaka van. A nagyszerű szobormű háttere vörös szinü. Nem ivóm te a Laokoont, mert azt már mindenki ismeri. Osnk néhány, a csoport előtt papírra vetett jegyzetemet állítom össze. Mindenekelőtt feltűnő, hogy Laokoonak két jobb karja van. Az egyikkel kétségbeesetten vergődik a kigyó ellen ; a másik a kis terem padlóján nyugalomba vonult. Mit jelent ez a két kar ? Azt, hogy Laokoón jobb karja hiánysott s a kiegészítés külömböaő két felfogása közül az egyiket nem acceptálták. Laokoón második joWi. karja tehát ott pihen a mozaikon s a* múzeum tanulmányozói a nyugalmazott karról legalább jegyzeteket csinálnak. Laokoón jobb karján kivül a fiuk orra is uj. Átalában a régi szobrokon legtöbbet szenvedett a szép görög orr. Nagyon érdekes mű történeti tárczát lehetne irni arról, hogy Michelangelotól Canováig hány márványorr készült a vatikáni szobrok számára. Mert a toldás — származzék bár a világ legnagyobb művészeitől — mindig csak toldás marad, melyet a figyelmes szem rögtön észrevesz. A fájdalomtól eltorzult nagyszerű Laokoón fej azonban tökéletesen sértetlen s az idők rombolásai még csak egyetlen egy hajfürtöt sem raboltak le róla. Baglyas angol nők bámulják leginkább Laokoón ránczait. Csodálatos redők azok, melyeket a fájdalom kényszerit az arezra, a homlokra s a nyakra. Klasszikus nyugalmú német professzorok méterszalagjaikkal szaporítják a kígyókat s Laokoón és gyermekei keservét. Az olaszok közül csak a vidékiek veszik körül áhítattal a hatalmas csoportot, mert a rómaiak már háromszáz esztendő óta tökéletesen jóllaktak vele. Eszembe jutott Hammerling egy nagy mondása; a mit megszoktunk, az hétköznapivá lesz s a műkincsek rakásszámra közönségesekké válnak. Michelangelo bámulta meg először a nagyszerű csoportot, mely pedig már a görög képfaragás hanyatló korából származik. Azóta Agesander, Polydoros és Athenodoros műremeke a világirodalomé a egész