Esztergom és Vidéke, 1890

1890-07-31 / 61.szám

tul szerettem este sokáig fönnmaradni a minek természetes következménye a késői ébredés lett. E miatt sokat kelle hallgatom, különösen a jó Liza nénitől, ki sehogy sem szerette a »városi szo­kást«. Egy napon Magda is évődni kezdett velem, hogy ugyan fel hidiiék-e kelni legalább egyszer hajnalban ? 0 nem hiszi. — Ha akarok fel tudok kelni, ­felelém, •— de ok és czél nélkül nem rövidítem meg nyugalmamat. Fogadjunk egy kiló krumpliczukorba, akkor felke­lek holnap ót órakor! — Délután ? — Kern, reggel! — Jól van áll a fogadás! Este a lefekvéskor erőseu feltettem magamban, hogy csak azért is megmu­tatom és korán kelek nem annyira a krumpliczukor végett — bár nem ta­gadom, az is sarkalt — mint inkább .ízért, mert nem tűrhettem, ha valaki nem hitte el, hogy én mindent meg­tudok tenni, ha akarom! Csakugyan, a mint felébredve, az órára tekintek, épp öt óra vau. Nézem Magdát — alszik! Csendesen felöltöztem s egy könyvet véve kezembe. Nesztelenül kiosontam a szobából. Először a teiiénistálló felé intéztem lépteimet, mivel emlékembe ötlött hogy ilyen tájban fejnek, a me­leg tejet pedig még a krumpliczukor­nál is jobban szerettem ; meg nem is szándékoztam éhgyomorral várni a közös reggeli idejét. Aztán a kertbe mentem, hogy olvas­sak, de az üde, harmatos regg aunyira elb.-íjolfc, miszeriut jó ideig nem tudtam betelni nézésével. Hogyne! hiszen ily közelről még soha sem láttam, csakis költeményekből ismertem. Végre kinyitottam könyvemet. Nem tudom meddig olvashattam, csakhogy egyszerre megszóllalt valaki a kerítés mellől: —- Jó reggelt, kis tfiudér, ilyen ko­rán már fenn ? — s egy gyönyörű, fé­lig nyilt rózsa esett az ölembe. Természetesen 0 volt! Csaknem felsikoltottam az örömteljes meglepetéstől; de még jókor eszembe jutott hősnői mivo'tom, azért arczomat komoly ránezokba szedve felálltam és sin hangon igy szóltam: — Uram, ön megfeledkezik magáról. Sajnálattal kell kijelentenem, hogy nem vagyok sem tündér, sem kicsi! Nevem különben Ella. A rózsát bizonyára Mag­dának szánta, majd átadom neki. — De . . . — Semmi de, ó egy angyal; érti uram, egy .valóságos angyal! S most Isten önnel í Egy pillaatást sem vetve a mintegy kővéváit regényhősre, méltóságteljesen -ellebegtem azzal a lélekemelő öntudat­tal, hogy most ugyancsak hatásosan léptem fel. De mire a szobába értem, fel magasz tálasom meglehetősen lelohadt. Mégis sajnálom, hogy olyan hamar be­jöttem ; ki tudja mikor lesz megint ilyen jó alkalom vele beszélhetni, hátha 3íagda érdekében még többet is mond­hattam volna. Csak legalább a köny­vet ott felejtettem volua, hogy vissza­mehetnék érte, de nem, itt van, azért nehéz szívvel indultam Magdát felke­resni, ki nem kevéssé csodálkozott, mi­dőn átadtam a rózsát a lakonikus szavak kíséreté be ii: — Marossy küldi! Aztán átmentem a vendégszobába s a nagy tükör elé állva, minden oldal­ról megbámultam magamat: Igy néz­iiak ki hát a már ti re k !!! Az ezután következő' napokat csakis a nyert krumpliczukor volt képes né­mileg elviselhetővé tenni. (Folyt, köv.) HÍREK. — Mária Valéria királykisasszony menyegzője alkalmára a főszékesegy­házbaií ma, reggeli 9 órakor ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tartanak, melyre az összes állami és törvényhatósági hivatalok és a katonai tisztikar^ meg­hivatik. Ugy értesültünk, hogy 0 fel­ségeik legifjabb gyermekének, az oly jószívű s emberszerető főherczegnőnek öröm napjára a középületek, valamint az egész város lobogódiszt fog ölteni. — Herczegprimásunknak, ki je­lenleg kedves nyaraló helyén Bajcson tartózkodik, előkelő vendégei vannak , a többek között ez idő szerint Steiuer Fülöp dr. az uj székesfehérvári püspök időz nála. — Krotky József apátkanonok fog holnap pontifikálni Budapesten a bel­városi plébániában Mária Valéria fő­herczeguő esküvője napján tartandó ünneDÍ naerv misén. — Püspöki konferenczia lesz aug. hóban Bndán a primási palotában. Az értekezlet tárgyát a Congrua és a Csáky­féle elkeresztelési rendelet fogja ké­pezni. — Leköszönt igazgató czimen lapunk csütörtöki számában Tal­lián Ödön képezdei igazgatónak állá­sáról való lemondását feltételesen jeleztük. Erre vonatkozólag illetékes kézből most azon értesítést vettük, hogy fallián ur csupán egy évi szabadságra távozott városunkból megrongált egész­ségének helyreállítása végett.Kész öröm­mel adunk helyet előbbi hírünk ilyetén való helyreigazításának s kijelentjük, hogy az igazgató ur bútorainak és egyéb ingóságainak elszállítása, a le­mondással többé semmi causal nexusban nem álló privát körülmény. Ezzel kap­csolatban mindazonáltal vesszük ma­gunknak a jogot, hogy az itteni u. n. másik lap abbeli kifejezését, miutha mi »hamis« híreket korpoltálnáuk, vissza­lökjük, mert mi kötelességünkhöz híven csupán az események által támogatott közvéleménynek adtunk lapunk hasáb­jain az eset fontosságához ós érdekes­ségéhez mért helyet. A mi pedig ama második nyilatkozatot illeti, hogy »majd felelőségre vonnak«, az egyszer ki nem érdemeit elnézésből hajlandók vagyunk azt az uborka saison rosszul czimzett kedélyeskedéséuek tekinteni. — Lapunk szerkesztőjének olasz­országi tanulmányútjáról irt s több folytatásban megjelenendő eredeti tár­czaközleményét ajánljuk olvasó közön­ségüuk becses figyelmébe. — Mikor a hiéna fogát vicsorítja. Takács Imrét, ki mint már jelentetlük, régi fejgörcsbáutalmaitól ugy szabadí­totta meg magát, hogy önkezével ve­tett véget örömtelen életének, a szo­kásos egyházi szertartások megtartása mellett, nagyszámú közönség jelenlété­ben vasárnap délután helyezték örök nyugodalomra; de nyugalma csak alig két napig tartott. Egy fővátosi napilap tudo8Ítójaugyauis a következő megjegyzé­sekkel búcsúztatja el a megboldogultat: •»Azokat, a kik különös figyelemmel kisérték, öngyilkossága nagyon meglepte. Az öngyilkos közelében lakott Bende rablógyilkosnak, ki ellen becses adato­kat szolgáltatott, de a gyilkos konok tagadása miatt nem lehetett megállapí­tani, ki volt a másik gyilkos ? Az elhunytnak fia, egy itteni hitelszövet­kezet tisztviselője, szerkesztőségünkben a legnagyobb megbotránkozás hangján utasítja vissza atyja emlékének ilyetén meggyalázását, mert tudtunkkal is Ta­kácsot életébén mindenki tisztességes embernek ismerte. Az ilyesmi tehát nem aunyira hírlapi tudósítás, mint inkább minden áron való hajhászna a szenzácziónak, miközben feldúlja i sirok nyugalmát,.megzavarja az elhuny tak békés álmát, s elhomályosítja az a bizonyos örök világosságot, mely csal a becsületes embernek fényeskedik. — tsztergommegye KiKereKitese czim alatt lapunk egy közeli számában hozott közleményünket a komáromi lapok azon hozzáadással vették át, hogy »jó lesz résen lennünk!« Nekünk is ió lenne hát — felébredni. — megyénk határában, különösen Párkányban, Sápon, Bajnán, és Tokodon lankadatlan buzgalommal folytatják a kőszéukutalást már eddig is nagy re­ményekre jogosító eredményuyel. Ezen örveudetes körülményről egyébként leg­közelebb külön czikkben emlékezünk meg. — A dunai állandó hid végleges költségvetésének elkészítéséhez szüksé­ges medertamilmányozás czéljából esz­közölt próbafuratisi munkálatok immár befejeztettek — persze nem nálunk, hanem Komáromban. — A kath. legényegylet részéről EI következő meghívást vettük; Isten áldja a tisztes ipart! Meghívó az esz­tergomi kath. legényegylet 1890. aug. hó 3-án a Kovács-pataknál tartaudó nyári mulatságára. Személyjegy 20 kr, ssaládjegy 50 kr. A csavargőzös köz­lekedik d. u. 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 r — visszafelé 9, 10, 11 órakor. Délután 2 órakor az első kivonulás zenével. Jegyek előre válthatók Brutsy G-yula és Leitgeb János urak kereskedésében, továbbá Tindler Ignácz egyl. pénztár­nok urnái ; a mulatság napján délután pedig a hidpénztárnál. —; Kedvezőtlen idő esetében a kirándulást a következő vasárnapra halasztjuk. Dr. Prohászka Ottokár Eituer E. Ákos elnökök. — Baross miniszter szemleutja. Baross Grábor kereskedelmi miniszter Ír. Schnierer Gfyula min. tanácsos kí­séretében minden előzetes értesítés nél­kül megjelent Walser Ferencz rotten­biller-utczai tűzoltószer és harangöutő gyárában, hol a minisztert Walter Fe­:encz gyáros, Kankovszky Antal igaz­gató és Walser János e gyáros fia fo­gadta és kalauzolta. A miniszter először is a belügyminiszteri tűzrendészeti sza­bályrendelet értelmében a megyék által i községek számára megrendelt tüzolíó­^épeket tekintette meg, melynek minden 3gyes része a gyárban készül. Különös írdekkel nézte a miniszter a harangöntő műhelyt, mely a birodalom legnagyobb magánöntödéje. Itt épeu öntések ké­szültek a mohács-pécsi vasút ós az ászt rák-magyar államvasút magyar vo­nalai számára. A miniszter figyelemmel kisérte a harangöntést s több munkást megszólítással tüntetett ki. A minisztert kellemesen lepte meg, hogy az összes munkások magyarok, sorsukkal meg vanna_ elégedve s többen már három ávtizedeu keresztül egyfolytában a gyár­bau dolgoznak, A miniszter megtekin­tette a többi műhelyt és raktárt is s azoknak kitűnő berendezése ós a gyár technikai színvonalának fejlettsége fö­lött Őszinte elismerését fejezte ki Wal­ser gyárosnak és Kankovszky igazgató­nak, A miniszter másfél órai időzés után távozott a _várból. — Vidéki hírek. Párkányban hétfőn este Szávoezky István földmives­nek Mariska nevü 10 éves leánya ját­szás közben egy talpról a Dunába csúszott s a viz a tutaj alá sodorta a boldogtalant. Még eddig nem fogták ki. — Piszkén Wittek gőzhajó ál­lomási ügynök a szabad Dunába való fürdés közben belefúlt. — S ü 11 ő n szombatról vasárnapra virradó éjjel tüz ütött ki és két házat nemkülönben sok takarmányt elhamvasztott. — Approbalt tankönyvek. A G-yőrífy, János főv. tanító és társai áltaj szerkesztett, Singer cs Wolfner jíiaojW fsában Bpesten megjelent négy kötetes ipariskolai olvasókönyvet a nmélt. vall. és közoktatási m. k. ministerium 1890. évi 28.262 sz. a. keit rendeletével, az orsz. közoktatási tanács jelentése alap­ján, általánosan engedélyezte. — Falb napja lesz holnap a híres dőjós szerint, a ki július 31-óre kri­;ikus napot jövendölt. Figyelmeztetjük iülönösen az uszodába járó hölgyeinket, íogy vigyázni tessék, mert a Kis-Duná­in egy jól kifejlődött vidra tartózko­lik s ha valamelyiket megtalálná ha­•apni bekövetkeznék a kilátásba helye­;ett veszedelem. i-'KI.MlAs N'/KIÍKKS'/'I'A : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. N YILTTÉR. Ezen rovat alatt kö/.lött«Uért nem vállal felelős léget a 8 '/, e r k. Weisse Seidenstoffe von 60 kr bis fl. 11.45 p. Met. glatt u. gem. (ca. 150 versch. Qualitäten) — versendet roben- und stückweise porto­und zollfrei das Fabriks-Depot 6. Henneberg (K. u. K. Hoflief.) Zürich. Muster umgehend. Briefe kosten 10 kr Porto. 4-8 „Isten hozzádot" mondok ezennel mindazon kedves ismerőseimnek, kikkel szerencsém volt gyakrabban érintkezni, s kiktől az idő rövidsége miatt személyesen búcsúznom nem lehet, miuíáii át vagyok' helyezve a forgalmi igazgatósághoz Budapestre. Spányi Jenő. Az Esztergomi Közlöuy 31. száma Hírek rovatában tetszett egy avatatlan költőnek »Egy község panasza« czim alatt Tokodról énekelni. Jól tudom, hogy a költői ábrándok túlfeszített képzelődéseikben a valódi­ság határait sokszor átlépik és éppeu azért hitelük is az olvasó közönség előtt vajmi csekély ; nehogy azonban máskor is kedve csoszszanjon az ének­lésre, — figyelmeztetem, hogy jövőre azt rithmusokba szedje össze, vagy ha ehhez nem ért, hallgasson, mert na­gyon is felsülhet, de talán meg is jár­hat, ha oly tárgyat választ, mely má­sok rágalmazását tűzi ki czél táblául. Ha valót énekelni akar, tudja meg, hogy Tokod községe éppen nincs fel­háborodva s nem is volt, mert jegyző­jük felsőbb hatósági engedélylyel volt távol s a marhalevelek kiadatása, te? kintve, hogy marhazár van elrendelve, tiltva is van, de különben is rendes évad alatt is a jegyző távolléte által azok kiadatása hátrálva sem lehetnek, mert annyi ügyességet csak fel lehet tenni a község birájától, hogy azokat ő is kiadhatja. Jelenleg csak azt jegyzem meg, hogy a szajkó cseveghet ugyan, de ne éne­keljen, mert ahhoz nem ért, de nem, is hozzá illő. Tokod, 1890. július hó 30-án. Vass Béla, tokodi jegyző. Árverési hirdetmény. Néhai Brezauóczy Ferencz volt 26.. gyalog-ezredbeli hadnagy hagyatékához tartozó ruhaueműek és könyvek az esz-­tergomi kir. járásbíróság 4296/890, sz t végzése folytán 1890. évi augusztus hó 6-ik napjának d. u. 3 órakor Esz-~ tergomban a »lövölde« kaszárnyában nyilvános árverés utján készpénzfizetés mellett el fognak adatni. Esztergomban, 1890. július 30. Pisuth István, kir. közjegyző. 38 7i 890'

Next

/
Oldalképek
Tartalom