Esztergom és Vidéke, 1890

1890-01-19 / 6.szám

nemzetgazdasági hazafiság. Budapest, jan. 17. Baross Gábor kereskedelmi miniszter többször R7Ólnlt föl budgetjo tárgyalása alkalmából és szavai mindannyiszor érdekes világításba helyezték Magyarország ipar és kereskedelmi viszonyait. ESso sorban kiviláglott a miniszter előadásából, hogy í> maga sem látja rózsás színben a jelenlegi közgazdasági helyzetet, melyből minden áron kibontakoznunk tellene. A módra nézve még nincs egészen tisztában a miniszter. Kísérleteket tesz és kezdeményez kisebb nagyobb sikerrel, de a nélkül, hogy teljes és fényes eredményt érhetett volna el a kereskedelem és ipar terén, ha csak fényes eredmény gyanánt nem tekintjük a közlekedés ügy virágzásra emelését, mely kétségtelenül a kereskedelemmel szorosan összefügg. Sajnos, hogy még Baross ismert erélye és buzgósága sem képes Magyarország gazdasági életének nagyobb lendületet biztosi a ni, mert a fogyaszió közönség és a kormány inlentiói között nincsenek meg azok az érintési pontok, melyek az üdvös czél elérését, elősegíteni hivatva volnának. Ezt a miniszter maga is kénytelen volt nyilt őszinteséggel hangsúlyozni és egyúttal felhívni a sajtót, bogy iparkodjék a nagy ikozönségben a nemzetgazdasági hazafiság magvait elhinteni. Ez a nyilt beszéd bizonyára több figyelmet érdemel, mint a helyzet szépítésére kieszelt tarthatatlan frázisok pattogtassa. Mert ezekkel a szavakkal a tetterőt csak buzdítjuk, és nem keltünk léha illúziókat senkiben. De nemcsak a kereskedelmi miniszter hanem ügyes képviselők is utallak a nemzetgazdasági hazafiság eszméjére. Abban találják a legfőbb hibát, hogy a magyar közönség eddig nem tanúsított akkora érdeklődést a magyar ipar termékei iránt, mint a mennyi gazdasági eleiünk átalakításához okvetlen szükséges lett volna. A hazai tőke külföldre vándorolva, nemzeti iparunktól elvonatik és igy csak természetes, ha az amúgy is zsenge korát élő hazai iparunk pang és a szomszéd államokkal való versenyt kiállani képtelen. Az az ellenvetés hogy iparvállalataink az áruk olcsósága és qualilása tekintetében sok kívánni valót hagynak és ezért nem volnának képesek nagyobb fogyasztási kört maguk köré csoportosítani csak amolvan mondva csinált kibúvó. melyet egyéb okok hiányában szoktak használni azok, kik abban a gyógyíthatatlan tévedésben leledzenek, hogy itt e hazában jó gyártmányt kapni nem lehet és küIfö 1 dimádásukbau addig mennek, hogy még a paprikát is külföldi holtokban rendelik meg házi használatokra. Ez ellen a végzetes felfogás ellen szólalt, fel Baross Gábor és ez ellen hivta föl a sajté támogatását. Mert az kétségtelen, hogy gazdasági életünkben már-már vaunak olyan tényezők, melyeknek kellő méltatása okvetlenül elősegíthetné iparunk felvirágzását. Ilyen tényező többek közölt a magyar kereskedelmi múzeum is, melyet a közönség még mindig nem részesít megérdemlett pártfogásban. A fogyasztók legnagyobb részének még csak alig van tudomása a kereskedelmi múzeum létezéséről, és az a része, a mely tényleg ismeri, az is inkább Bécsbe zónázik házi czikkeinek beszerzése miatt, semmint a városligeti iparcsarnokba menjen, a hol mindenhez, a mire szüksége van sokkal olcsóbban és kényelmesebben juthat. Ez a rossz szokás, mely fájdalom ma még mélyen gyökerezik a fogyasztó közönségben, csak folytonos hazafias agitáczóval szüntethető meg végkép és azért nagy köszönetlel adózhatik a nemzet mindazoknak, a kik ez agitáczióval a magyar ipar fejlődésének szolgálatot tenni igyekszenek. Farsangi levél. (A tisztl-estély ja». 18-áo.) Carneval berezeg is a halandók gyarlóságait örökölte s mint divatos nagy hatalom a legújabb divatos betegséget az infiueuzát is fölvette uapifoglalkozásába. Ennek tulajdonitható, hogy a tegnapi farsangi estélyen mindössze csak huszonhat pár fánczolt. I A közönséget előbb a katonai zenekar delektálta Mozarttal (Figaro lakodalma nyitányából) azután Haydnnal (Egy álom), és Bachhal. Három ilyen nagy mester szinte sok egy estére, mikor az apró czipőket a tánezzene rhythmusai villanyozzák. Dicséret illeti a jótörekvésü zenekart, mely a legnemesebb théinát választót! a farsang derekán, Alig hangzottak el a komoly maestrok, belépett Carneval s vidáman fütyörészte a legpnjzánabb polkát, melyre forgalomba került a tegnapi est minden tánezosnójo, kiket a következő sorok között mutatunk be : Ács Flórisné és Anna, Barlal Rozsőné és Iczi, Bíró Mariska, Brunner Ferenczné, özv. Csukass)

1 Lászlóné, Drágói Livinsné, Epsteinné, Krnpianiez Kálmánué és Aranka, Mercz Imréné és Eiel, Mihalik Bál in (né és Irén, özv. Perényi Henrikné és Irma, Pfalcz Józsefuó, Pisu'h Istvánná, Izabella és Paula, Rogrün Edóné és nővérek, Rónay Irma, Sándor Anna és Auguszta, Simoncsics Dezsőné, Szarkás»yné és Etelka, Wagner Miklósné ós Widmann Bétáné. A tiszti estélyek kitűnő tourtáuczzenéje ez este is szépen érvényesült. A rendezőség hatalmas tarfalókokat bocsátott folytonosan Carneval berezeg táborába s igy a mulatság összes részvevői teljes farsangi fáradalommal hajtőitek le szép fejőket Morphens édes karjaiba. Hl KEK. — A primási leány-árvaház fölszerelését febérrnkákban és rnhaneműekben az 4

udvar Mihalik Bálint jónevü esztergomi kereskedő czégre bizta. A fölszerelés költségei körülbelül hétnyolczezer forintra rúgnak. Az asztalos munkálatokat is helybeli iparosok végzik. — Nyilvános kimutatás es köszönet. Isten áldja, a tisztes ipart s azokat, kik azt mindenképen pártolni és előmozdítani iparkodnak. Részünkről pedig fogadják legőszintébb köszönetünket mindazok, kik a kath. legényegyesület ez idei első esiélyének sikerét részben közreműködésük részbon áldozatkészségük által biztosították : első sorban Schönwätder J. és Takáts A. úrhölgyek, valamint fáradhatl

an karmesterünk Sehönwälder K. ur. Nem is kell mondanunk, hogy mily szívesen nyugtázzuk a fölülfizetéseket s hogy mily örömmel mondjuk rá: Isten fizesse meg! A kegyes adakozók: Simor J. ő Eminencziája 10 frt, Mélt. Dr. Majori, püspök 20 frt (a házalapra), Mólt. Dr. Steiner F. 5 frt, Nagys. Blümelhnber F. 20 frt (a házalapra), Nagys. Szilányi F. 10 frt, Nagys. Kroiky J. egy arany, Nagys. Rajner L. 5 frt, Mélt. gróf Csáky K. 4 frt 20 kr, Nagys. Czibulka N. 5 frt, Nagys. Lukács L. 2 frt, Nagys. Csernoch J. 5 frt, Mólt. özv. MajláthGryörgyné 10 frt, Mélt. gróf Majláth Gusziáv 9 frt 20 kr, Nag vs. Soóky G. 1 frt 20 kr Dr. Macbov'its X grófné, T báróné és Z berezegné a lorgnonjaikon keresztül jóindulatú szemekkel nézegetnék s e jóindulat mögül a Brobdignacok idegenszerű kíváncsisága villanna fel, midőn Gullivert hajóstul az előcsarnok bassinjébe teszik; s teljesen elvesztené a filumot, ha egy jelenlevő kegyelmes vagy méltóságos ur megkérdezné tőle, hogy mik a nevezesebb művei. Fogadom, hogy egyiknek a czime sem jutna eszébe. A soupernál azután ügyetlenkednék, a kést a szájába tenné, a kenyeret vágná, a sajtot harapná s a kis Gulliver mind e boulette-jeit a Brobdignacok elfojtott mosolygása kisérné, a mit ö nagyon jól észrevenne s a mi neki nagyon fájna, mert ha szépen a kávéházában maradt volna, ö ott is Gulliver ugyan, de nem az óriás Brobdignacok hanem a törpe liliputiak vagy legalább is ;i magához hasonló Gulliver közt. Erre a. fiúra s a Lozzá hasonlókra tehát ne svámtsanak hölgyeim. A su mátrai és brazíliai ős erdőkbe, hol a vegetatió valóságos sardauapaliáit látjuk hiába ültetnök át •<% Tátra sudár fenyőit. Nekik nem a Zsongitó kéjes nv leg kell, hanem a zord, sivár, hideg tél, az északi szelek fagyasztó sivitása, a hlaviuák pu-ztitó görgetege. Ott fejlődik, izmosodik, éled minden ápolás, gondozás nélkül, hogy aztán százados korában egy menykőesapás semmisítse meg. Azután méltóságos és kegyelmes asszonyaim, a magyar iró szegény is, nagyon szegény. Neki élnie kell, gyakran családot eltartania s a legtöbb iró egyszersmind hírlapíró is A [hírlapíró sorsán pedig, ha ismerik, bizonyára elérzékenyülnének. Nekik jiu'g nem aküdÉ Lavigerie bibornokuk, pedig az ő életük sem irigylendőbb, az afrikai rabszolgákénál. Ideg, lélek és test folytonos munkában, szakadatlan és megfeszített dologban van mindennap, minden éjjel szünet és pihenés nélkül. Hírlapíró é» szedő bőven szolgáltatja a lakót a temetőnek. — Most is eltemettük egyik martyrunkat, szegény Visi Imrét. — Az ilyen embernek, hölgyeim, mikor vége van a napi munkának s az utolsó forma is a gépbe ment, tudják-e mi az egyetlen vágya? — Egy jó meleg ágy, a melyben alhátik jó üdítő álmot hosszan, hosszan, akár örökre is. Szalon, souper, soirée, az mind nem csábítja őt egy cseppet sem. Van azután az Önök jószándékának, hölgyeim, még egy akadálya is. Akad az ii ók közt olyan imprakttkus ember is, a ki nem elégszik meg a maga nyomoruságával, hanem megduplázza azt, olyaténképen, hogy megházasodik, azaz feleséget vesz. Bolondság, de hát megtörtéuik s bekövetkezik néha még az az eset is, hogy egy ilyen bohémenázs a legnyárspolgáriasabb szerelem s boldog együttélés képét tárja elénk. — Az ilyen ménázsban azután nagy elcsodálkozást, sőt elszörny üködést keltene egy ilyen metíhivó: »X gróf és neje szívesen látják B. urat estelyre«, Nyárspolgári és naiv felfogás ugyan, hogy egy skribler még azt is megköveteli, hogy tudomást vegyenek nős voltáról, de biztosíthatom méltóságtokat, hogy égy ilyen czivilizátlau vadember képes volna visszaküldeni az aranyvágásu meghívót. Ez az eljárás persze megczáfoiná egy nagyméltóságú írónőnknek azt a kegyes megjegyzését, hogy mi nekünk íróknak fogalmunk nincs a társadalm formákról, mert ha nem csalódom, az uri renden is ugy szokás, hogy a férjet felesége nélkül nem igen hívják meg, hacsak egyenesen sottise-t nem akarnak elkövetni az illető úrhölgyei vagy úrral. Mindezeket összefoglalva, fájdalom, de azt hiszem, hogy a méltóságtok mozgalma semmi eredményre nem fog vezetni. Hogy a társadalmi osztályok különválása logikus következménye a czivilisatió terjedésének az olyan tény, mely nem vitatható. Ennek pedig szükségszerű folyománya az, hogy efféle tömörítő és amalgamizáló kísérletek mind nehezebbek és sikertelenebbek lesznek. Azok, kik a magyar társadalomban a Rambouillet-k, Monsausier-k vagy akár csak a Scudéry kisasszony szerepére vágynak, ne sajnáljak az időt s olvasgatván azon kor történetkéit hasonlítsák össze a társadalom mai alakulásával. Akkor majd levonják ők maguk a következtetést az összehasonlításból. Lebet, hogy alkalmilag visszatérek a thémára, .mely érdemes reá, hogy foglalkozzunk vele. íslgy másik czikki>en talán annak a bebizonyítására fogok vállalkozni, hogy Budapest Európa nagyvárosai közt utolsó helyen áll társadalmi élet dolgában s ennek okait keresve talán reá bukkanunk azokra a módokra és eszközökre, melyek lehetővé teendik, közelebb hozni egymáshoz az irók gárdáját s a társaság upper thousund-jét* SZEMERE ATTILA. — Ügyes zongorahangoló érkezett egy-két napra Esztergomba. Adresse-e, szívességből a kiadóhivatalban tudható meg. Gy. 1 frt 60 kr, Dr. Fehér Oy. 3 frt, főt. NémeihyL. 40 kr. Dr. Fischer Colbrie 5 frt, főt. Rózsa Vitái 1 frt 20 kr, Mattynsovszky L. 3 frt 50 kr, Dr. Rapesák J. 50 kr. Nagys. özvegy Rapcsáknó 1 frt A. F. 2 frt, Brauner F. 1 frt 20 kr, özv. Prausz Teréz 3 frt 50 kr. N. N. 20 kr. főt. Számord J. 1 frt 20 kr, Peidl Gr. 00 kr, Pónyi J. 50 kr, Mercz N. 1 frt, Dr. Körösi L. 1 frt, Einczingor Q-y. 2 frt, Wagner A. 1 frt. G-ertuer J. 1 frt, Szűcs J. 20 kr, Bauer F. 50 kr, P. J. 20 kr, Kőmives L. 50 kr, Plesznik J. 20 kr, N. N. 20 kr, R. Oy. 20 kr, N. N. 1 frt 20 kr, N. N. 1 frt 20 kr, Simon E. 50 kr, Popellár J. 50 kr, Vaui tsek R. 1 frt, Kracz A. 40 kr, Kraczer F. 50 kr, Bédi J. 20 kr, Tüske J. 20 kr, Gebauer J. 20 kr Kiczinger J. 1 frt 50 kr, Dékány Gy.-nó 1 frt 20 kr, Hofbauer K. 20 kr. N. N. 20 kr, N. N. 60 kr, Lőrincz J. 50 kr, Hauer R. 50 kr, N. N. 1 frt 50 kr, Szmatanay J. Tas Géza 1 frt 50 kr, Kónya L. 20 kr, Zábrándszky N. 20 kr, N. N. 40 kr, Lukovics N. 20 kr, Mezey F. 1 frt, N. P. 20 kr, M. E. 20 kr, Nyéki J. 50 kr, Fogl N. 70 kr, Borán Vilmos 50 kr, Balog A. 50 kr, Borán A. 50 kr, Magyari L. 1 frt, Hegedűs J. 50 kr, Kecskométhy J. 50 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr. főt, Korber S. 1 frt, főt. Perger L, 1 írt, főt, Kútsora J. 3 frt, Éljenek a kath. legényegyesületek nagylelkű pártolói! Eitner E. Ákos, Dr. Prohászka Ottokár. • - Kinevezés. Kováts Albert fiát, a szép képzettségű Kováts Bélát kinevezték a budakeszi kincstári erdők gondnokának. Az állás a fiatal ember szakképzettségének és jövőjének biztató nyitánya,. — NagyÖlvedrÖl gyászjelentésről veszünk tudósítást, Jan. 15-én kisérték ott ugyanis nagy részvét mellet, a helyi ós vidéki intelligencia tömeges jelenlétében özv. Ktperuiczky Ferenczné szül. Eckert Juliannát, dr. Koperniczky Ferencz kiváló érdemű plébános édes anyját, ki e hó 12-én 11 órakor éjjel rövid szenvedés után jobblétre szenderült 62 éves korában. A felejthetlen jó anya, példás életű nő, legboldogabb perczeibon szenvedett ki — szeretett fia karjai közt, kit az Isten szolgálaiára áldozott, ki legféltettebb kincse, öröme és büszkesége volt. A megholt test beszentelése előtt a requiemet Jezsó Mihály szölgyóni esperes plébános tartotta díszes segédlettel. Könyek hullottak ugy a templomban, beszentelés előtt, valamint a temetőben az áldott lelkű halottért. —Influenza polka. Bokross Károly bokros elfogultsága mellett is ráért a divatos járványban némi harmóniát keverni s az influenza motívumaiból farsangi polkát csinált. A tornaegyesület szombati estéjén mutatja be Jónás Pali. — A pestmegyei bal, melyet Tarosunkból ós megyénkből is többen meg fognak látogatni, országos sikerű mulatságnak ígérkezik. A pestmegyei bál háziasszonyává a rendező bizottság az idén is szerencsés volt, gróf Szapáry István né szül. Ráday Borbála grófné csillagkeresztes hölgyet megnyerni, aki leányával nemeskéri Kiss Pálné szül. Szapáry Vera grófnő csillagkeresztes hölgygyei az előző évi pestmegyei bálokon is oly szeretetreméltó előzékenységgel vitte a háziasszonyi tisztet, hogy közreműködése ezúttal is biztosítékot képez a bál fényes sikerére s — Karneval herczeg országába is beütött az influenza, ez a csúnya járvány, mely tönkre teszi az embert, a nélkül, hogy beteggé tenné, s megnépteleniti a bálokat, a nélkül, hogy meghiúsítaná. Csodálatos egy farsang ez az idei!