Esztergom és Vidéke, 1890

1890-04-16 / 31.szám

Bokody mellett elismeréssel kell •adóznunk Bánfalvinak, a ki a czinisze­repben állta meg az előkelő (hivatal­nokot. Bánfal vy eltalál la szerepe tó­nusát s azt mindvégig következetesen meg is tartotta. A közönség teljesen meg volt vele elégedve. A protestáns lelkészben Horkayt is felvillanyozta a szépen telt ház s igy nem volt panasz felfogása és játékkedve ellen. A kis szakácsnőben Markó Emilia mutatott be megint egy joujout, eleven­ségével, közvetlenségével s jóizű népies­ségóvel. Méltó társa volt a pinczérben Láng, a ki a kis szakácsnőt egész ter­mészetin ven lángra gyulasztotta. Bokody né a tiszt eletesnében, Ber­zsenyi Margit Annában nyerték meg a közönség tetszését. Szóval ugy az előadás, mint a szép közönség meg lehetett elégedve egymással. (14. Tőt leány.) Hatalmas kar/at, de kedélyesen üres alsó ház mellett mutatták be a Tót leányt, a ki még feledhetetlen emléke­zetű most is Blaháné tavalyi vendég­szereplése óta. Hau ka Jászay Erzsike kezében volt, aki azonban a nótákat inkább csicseregte, mint énekelte. A karzat mindazáltal igy is hálás volt neki s minden dalát helyeslésekkel jutalmazta. Misot Bánfai vy cselekedte kitűnő alakkal, de kevésbé kitűnő tarta­lommal. Markó Emilia Pankája és Berzseny iné javas asszonya is igen mulatságos volt. A karzat jókedve még az üres alsó házat is betöltötte. (15. Vasgyáros.) Ohnet hatalmas színműve kedden este nem nagy, de előkelő közönséget vonzott. Ekkor nyílt alkalma először Bokody­nénak, hogy tehetségeit ragyogtassa. Claire nagy föladat s Bokodyné meg­küzdött vele elég szép sikerrel. Voltak ugyan igen bágyadt jelenetei, de vol­tak ismét fénypontok is nehéz szerepé­ben. Bokodyné előkelő színésznő, a ki ez este löbb elismerést aratott, mint az eddigi esztergomi föllépések alatt össze­véve és ezt szívesen konstatáljuk. A czimszerepben Láng, Susanneban Markó Emilia, Moulinetban Bokody, a herczegben Horkay, Athanaisebau Berzsenyi Margit s a marquiseben Sza­bonó sikeresen közreműködtek az Ohnet­est élvezetessé tételében. HÍREK. — Az udvar vendegei. Laky Kns tóf cs. és kir. kamarás, a veszprémi törvényszék elnöke és Palotay Lászlc veszprémi kanonok, Hornig Károly bárí veszprémi püspök társaságában az udvai vendégei voltak. — Püspöki szentelő. Steiner m löp uj székesfehérvári püspököt, a mini Rómából a megerősítő okirat visszaér­kezett, a hgprimás fogja fölszentelni a főszékesegyházban. Az ünnepség minden valószínűség szerint május kö­zepén fog végbemenni. — A pozsonyi főispán, Zichy Józse gróf harmadmagával a pozsonyi katho likusok érdekében szombaton a berezeg' primás elé fog járulni. — Püspöki konferencia. A budai primási palotában szombaton délelőtt Simor János berczegprimás elnöklete alatt püspöki értekezletet tartottak, melyen Samassa egri érsek, Zalka, Schopper, Schlauch, Császka, Dulánszky, Sclniszter, Bende, Meszlényi, Steiner és Hornig br. vettek részt s a jegyző­könyvet Hornig vezette. A tanácskozás tárgyát az anyakönyvek vezetéséről szóló febr. 20-án kelt miniszteri ren­delet, illetőleg az ugy nevezett elke­reszfelési anyakönyv kiadása képezte. Az értekezlet hosszabb tárgyalás után abban állapodott meg, hogy a minisz­teri rendelet értelmében az elkeresz­lelési anyakönyvek kiadásának nem fogja útját állani. — Csáky gróf miniszter szombaton reggel meglátogatta a prí­mást, a ki az értekezlet után — mint ieleztük — visszatért székvárosába. — Szt. Adalbert ünnepe. A fő­székesegyház védőszentjének, sz. Adal­bertnek ünnepét fogjuk ülni vasárnap, midőn a főszékesegyházbau a hgprimás pontifikál s szent Adalbert ereklyéi közszemlére lesznek kitéve. Az ünnepi szent beszédet ez alkalommal a nagy hallgatóság előtt Wolafka Nándor dr. miniszteri osztálytanácsos és nagyváradi kanonok fogja mondani. Az egyházi üunepet a hgprimás palotájában a fő­káptalan összes tagjai számára díszebéd fejezi be. Szent Adalbert ünnepére Lollok kanonok Bécsből, Boltizár püs­pök Nagy-Szombatból s Márkus kano­uok Budapestről is a központba érkez­nek. Másnap, hétfőn a főkáptalan nagy consistóriumot tart, melyen az összes főkáptalani tagok részt fognak venni. Délben Major István püspök, nagypré­post vendégeli meg összes kanonok­társait. Szent István megkeresztelője, Szent Adalbert Esztergom városát is megszentelte itt tartózkodásával, midőn az első magyar királynak föladta a ke­resztség szentségét. A grófi család­ból származó szt. Adalbert már 26 éves korában prágai püspök volt s mint ilyen keresztelte meg szent Ist­vánt és édes atyját Esztergomban. Ez az esemény korszakalkotó volt. Magyar­ország beolvadt Európába s a keresz­tény ezivilizáczip összefűzte a szomszéd nemzetekkel. Éppen azért üli meg a szent püspök emlékezetét olyan kegye­lettel Szent István szülővárosa. — Vezércikkünkhöz. A dífi.eritis­ről közlüuk lapunk mai számában ve­zérczikket, melynek magvát orvosoktól kaptuk. Meg kell még szereznünk a szomorú közleményt egy ujabb adattal is. Szokásban van ugyanis nálunk, hogy difteritikus betegségbe esett kisdedeknél bábák is forgolódnak, a mi sziutén végzetes körülmény a ra­gály terjesztésére.Igen üdvös dolog volna tehát, ha a hatóság ez irányban is in­tézkednék, hogy a szomorú csapás, a hónapok óta járványos difteritisz végre­valahára véget érien. — Halálozás. Palkovics László, városunk egyik legszorgalmasabb pol­pára, hosszabb szenvedés után elhunyt. Gyászoló családja a következő jelentést .adta ki: Dr. Palkovics Gyula és neje Altwirfh Hedvig, Palkovics Herrn in és férje Helcz Ferencz s ezek gyermekei: Gyula, Ipoly, Sarolta, Edith és Iván, Palkovics Cornelia, Palkovics Lajka és férje Hőnigh László s ezek gyermeke: Laczika, továbbá Palkovics Imre és Palkovics Ferencz a maguk és az összes rokonság nevében mólyen meg­szomorodott szívvel jelentik, hogy for­rón szeretett atyjuk, nagyatyjuk, fivérük, illetve ipájuk Palkovics László hosszas szenvedés után ápr. 12-én élete 69-ik évében a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után az Urban elhunyt. A bol­dogultnak hült tetemei f. hó 14-én délután négy órakor fognak a kir. vá­rosi sírkertben örök nyugalomra el­helyeztetni; lelke üdveért pedig az en­gesztelő szent mise-áldozat f. hó 15-én délelőtt 9 órakor fog a szent-Ferencziek templomában az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1890. ápr. 13-án. Az örök világosság fényeskedjék neki ! — A difteritisz még egyre szedi áldozatait. A legujab áldozat a hús­véti ünnepeket még városunban töl­tölte vidáman játszogatva azokkal, kik közül már az egyikkel az égben talál­kozliatik. A család fájdalmát a kö­vetkező gyászjolentés tudatja: Dr.Szende Adolf és neje szül. Hoffmann Gizella, özv. dr. Hoffmann Vilmosnó fájdalom­telt szívvel jelentik felejthetlen, imá­dott gyermekük illetve unokának Ko­vács Ferikének rövid szenvedés után élesének 9-ik évében f. hó 13-án tör­tónt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványa f. hó 14-én délután 3 órakor fog a bátorkoszi rk, sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Bátorkesz, 1890. ánril 13-án. — Országos tanitógyülés. A IV. egyetemes tanitógyülés f. évi augusztus hó 20 és következő napjain fog Buda­Pesten megtartatni, melyen a hazai tanügy kívánatos előmozdítását czélzó tételek lesznek megvitatva. Az impo­zánsnak ígérkező nagygyüléseu minden tanító résztvehet s a kitűzött tételek­hez hozzá is szólhat. Kívánatos, hogy vidékünk tanítói minél tömegesebben jelenjenek meg ezen országos értekez­leten, a melyen az általános érdekű tan­ügyi kérdések mellett a tanítók vitális érdekeiről is szó lesz. Mint történelmi adalékot megemlitük, hogy az I. egye­temes tanitógyülés 1870-ben, all. 1874­ben a III. 1878-ban voltak megtartva, melyek mindegyikén kiváló szerepet játszott egyik bold, helybeli tanfórfiu Győrffy Iván, mint az egyetemes gyű­lések egyik legkimagaslóbb szónoka. Az I. egyet, gyűlésen az »esztergom vidéki néptanitó-egylet«-nek a tanítói fizetés felemelése ügyében előterjesztett részle­tes javaslata élóuk discusió tárgyát ké­pezte. A szorosan vett első országos tanügyi gyűlésen 1848-ban, Majer István jelenleg püspök és nagyprépost Eszter­írómban, mint iegyző vett tevékeuv részt. — EskllVO. Özv. Vaskóvits Jánosné szül. Serédy Izabella, a budai szent­Jánoshegyi vizgyógyitó intézet tulajdo­nesa, ki azelőtt számos csinos tárczát irt lapunknak, feleségül ment Fajth Péter drhoz, ki szombaton tartotta es­küvőjét. Az esztergomi jó ismerősök nevében szerencsokivánatunkat! — Hymen. Szántó Sándor, az esz­tergomi fiatalság egyik tevékeny tagja, eljegyezte Budapestről Borger Hermin úrhölgyet, Berger gyáros szép és mű­velt leányát. — Százezer forintos pör. Vimmer Imre. nyugalmazott főkáptalani jószág­igazgató nem fogadván el a főkáptalan által ajánlott föltételeket, százezer fo­rint erejéig pört indított a főkáptalan ellen. — Hegyi Aranka, a népszínház bá­jos művésznője Szombaton Liliben, Va­sárnap Vereshajuban s Hétfőn az Áren­dás zsidóban lép föl. Külön czikket szentelünk a kedves eseménynek. Itt még csak azt kell elmondanunk, hogy a helyárak alig emelkdtek húsz száza­lókkal. A páholy ára öt forint, első rendű zártszék egy frt busz kr. másod­rendű sorok nyolezvan kr. A helyeket ló lesz még ma lefoglalni. — Városi mérnök. Szívesen vesz­szük azt a hírt, hogy Szilágyi fővárosi mérnök, ki eddigi esztergomi munká­lataival általános bizalmat és elismerést szerzett nevének, több esztergomi pol­gárfölkérésének engedve, hajlandónak mutatkozik, az üresedésben lévő városi mérnökség elfogadására. — BekUldetett. Személyesen meg­győződtem róla, hogy az ujonépitendő érseki kórházat nem valamelyik hely­beli munkátlan építőmester, hanem Maerz kir. főmérnök ur építi, aki az államépitészeti hivatal teendőivel hivata­losan úgyis szépen el van látva. Igen le­kötelezne az, a ki más kir. főmérnök hasonló vállalkozásáról adva példát, jogos kíváncsiságomat kielégítené. Egy olvasó, aki a helybeli építőmesterek l'óakaróia. — Színtársulatunk sem ma, sem holnap nem játszik, hogy annál inkább kitegyon azután Hegyi Aranka vendég­szerenlései alkalmával. * Tavaszi divat. Az ismert selyem­árusitó ház Henneberg G .[Zürichben írja nekünk: Ha tudni óhajtják, milyen az idei divat, — olyan mint az utóbbi 15 évben. Már nem a franezia császárnét tekintik divat dolgában irányadónak, hanem minden nő saját értelmére biza­fik, izlés és szépség tudata szerint öl­tözködni; mert a rendelkezésére álló választék selyemszövetek, színek és mintákban stb. oly dúsgazdag, hogy gyakran a választás kínná válik. —Leg­előnyösebbek : Schotfisch selyemszövetek minden . Jeb;eto szinösszeálitásokban ; karcsú term$l?üekuek koczkás, mig orő­sebb testaJJiatásuaknak stráfos nyomott selyem fotilard minden nagyságú pon­tokkal- Párisi divatlapok mondják, hogy minden szövetben, melyet az idén hor­danak, fehér a kiváló szin. Továbbá merveilleux satin és egyszínű, stráfos ós koczkás Surah vannak előnyben. — A papnevelő intézet hatalmas palotáját kivűi belül restaurálni fogják a szünidők alatt. —- Felolvasás. Fehér Gyula dr. plébános, mint a kath. iparosítják egye­sületének szellemi vezetője, vasárnap ÍÍ'A egyesület helyiségeiben felolvasást fog tartani a soeialismus kérdéséről. —- Előadás a tanulók számára. Bokody színtársulata szerdán tisztán a tanulóifjúság számára délután 5 órakor olőadást foe 1 rondozni az arénában. — A Síneken kereste halálát egy nagysurányi illetőségű fiatal péklegény, a ki vasárnap Köbölkuton a gyorsvonat elé vetette magát. A robogó vonat a szerencsétlen öngyilkost darabokra szaggatta. KUI.líl.ÖS SZKIÍKIÍSZTÍ): KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. NYÍLT TÉR. Ezen rovat alatt közlőitekért nein vállal felolíís­séget a s z e r k. Farbige Seidenstoffe von 60 kr bis fl. .7.65 p. Met. glatt u. gem. (ca. 2500 verseb. Farben und Dessins.) vers, roben- u. stückw. porto- u. zoll­frei das Fabrik-Depot G. Henneberg (k. k. Hoflieferant) Zürich. Muster umgehend. Briefe 10 kr Por'o. 4_n Hegyi Aranka. A népszínház kedves művésznője, a feledhetetlen Lili, holnap városunkban érkezik s színtársulatunknál három elő­adásban fog föllépni. Kellemesebb színházi eseményt aligha jelenthetnénk. Hegyi Aranka a fiatalabb magyar művésznők közt az első sorban foglal helyet, játéka, éneke, páratlau ; családi élete pedig nem színésznőé,hanem valami mesebeli tündéré. A bájos művésznő három estén fogja olragadni az esztergomi közönséget. Először jön Esztergomba, a hol már az első művésznők közül oly sokan megfordultak, hanem már befejezett mű­vészetével s fényes hírnévvel. Ha vannak kötelességeink a művé­szet iránt, s főkép olyan művésznő iránt, a ki annyira minden izében a magyar múzsáé, mint Hegyi Aranka; ha vau hódolatunk a szép és nemes iránt: akkor itt vau Hegyi Aranka, mutassuk be neki, mert ő nemcsak mint jó művésznő, de mint jó asszony is megérdemli hódolatunkat és csodá­latunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom