Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-14 / 21.szám

fásainak, sőt a hírlapok utján való rágalmazóknak, az elnökség működését oly kedvező eredmény koronázta, hogy néhány év lefolyása alatt 1888. augusztus végéig 1130 alapitót és pártolót szereznie szerencsés volt, kik készséggel küldöttek be kegyes adományaikat, sőt e kegyeleti önkéntes adó lerovása mellett, az egyesületben örök emlékű kincsként megőrzött legszebb elismerő leveleket juttatták az elnökség kezeihez, áldást kívánván az egyesület nemes czélu s üdvös működése kivitelére. Ezen részint szomorú, másrészt igen kedvező tapasztalatok utáu a bántalmazó néhány beltag fölött győzött a kitűzött vas-akarat, a tiszta becsületességgel és a legszilárdabb kitartással egybekapcsolt ritka lőréimet igénylő tapintatos elnöki eljárás ; — mely az egyesületet nemcsak a végbukástól megmentette, do még oly eredményt is sikerült kimutatnia, hogy 4 év alatt rendkívüli és betegsegélyezésekre, halálozási jutalékokra, az elnök által 5 év óta átengedett egyesületi helyiség eziraéu fizetett, háromszorosan meggazdálkodott csekély bérletre, tiszti dijakra, nyomtatványokra, jutalékokra, és egyéb szükséges költségekre tett 4000 frtnál több kiadás után a takarékpénztárban feutartással elhelyezett 4500 frt alaptőkével, kölcsöntőke és kamat czimén 408 írttal, — leltári ingóságokban 280 frttal; összesen 5188 írtig terjedő vagyonnal rendelkezik. Megjegyzendő, hogy majd minden beltag többet kap, mint befizet. Minthogy végezetül a fentebb érintett és megszerzett összeg — a tervbe vett dijuokok özvegyei és árvái segélyezésének megvalósítására még nem elegendő ; — azért alázattal kérjük a kegyes szivü minden raugu és rendű pártfogóinkat, miszerint e nemes czélu egyesületet bármily csekély adománynyal is segélyezui s ez összeget postautalványnyal az elnökséghez juttatni méltóztassanak. Ily jótékony áldozat még az utókornál is örök emlékként meghonosul s minden kegyes adakozó, az árvák és özvegyek áldására számithat. — Mély tisztelettel Az egyesületi választmány nevében : MORZSÁNYI SÁNDOR, nyugalmi I848/49-ifci honvéd főtiszt, rendkiviili párTOLÓ éB rendes tag, egyszersmind az egyes, elnöke; MÉSZÁROS ISTVÁN, alelnök. Márczius 15-én. HALOTTAK NAPJA NINCS, S A NYÍLÓ VIRÁGOT MÉGIS SÍRRA TÉPIK; * HOLTAKNAK ENYHET, NYUGTOT KÉRVE, MILLJÓK FOHÁSZA SZÁLL AZ ÉGIG. FÁKON KERESZTÜL SIRÓ FELSZÉL, IMÁJUK HALLVA, CSENDRE VÁLLA, FÉLVE, RESZKETVE HULL ALÁ A SZÁRAZ AKÁCZOK ZÚZMARÁJA. «NAGY ISTEN!» — ÉS AZ ŐSI SZENT DALT FÖLZENGI MILLIÓKNAK AJKA: — «0H, ADJ ÖRÖK NYUGALMAT ANNAK KI ÉLETÉT HÓNÁÉRT ADJA I» — ÉN ÁLLOK NÉMÁN, MEGTÖRÖTTEN ELHULLT VITÉZEK SIRJA MELLETT; IMÁM A KÖNNY, MELY FÁJDALOMTÓL SÁPADT ORCZÁMON VÉGIG RESZKET. ELMÚLT A HARCZ, NEVÖK KIHALT; EMIÉKÖK MINTEGY RÉGI ÁLOM; HIÁBA VOLT A KÖNNY, VÉR, IMA . . . GYÜMÖLCSE NINCS; SEHOLSE LÁTOM. S KÖRÖTTEM LÁGYAN, MINT LEHELLET VISSZHANGRA KÉL AZ EST FUVALMA: «0H ADJ ÖRÖK NYUGALMAT ANKAK, KI ÉLETÉT HÓNÁÉRT ADTAU LÉVAI SÁNDOR. HÍREK. — Főispánunk, gróf Mailáth György kedden a közigazgatási bizottság ülésén elnökölt, tegnap délelőtt Kesztölcz és Dorogh, délután Szenttamás községét látogatta meg, hogy a kisebb polgári peres ügyekben készítendő törvényjavaslathoz személyes tapasztaklaiból véleményeket adhasson.: Meg fogja látogatni a főispán ur ma Gyiva, Sárkány és Libád községeket is. Útjában Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán, Andrássy János főjegyzőnk, a főszolgabíró s Ivanovits Béla, mint jegyző kisérik. A főispán ur holnap hagyja el székhelyét. Kesztölczön bandériummai, Leányvárt diszkapuval s átalán mindenült nagy ovácziókkal fogadták és üdvözölték a szeretett főispánt. — Az uj kir. tanácsos, Niedermann Pál, ma délelőtt köszöni meg legfelső kitüntetését, 0 Felsége a király előtt. — Bankett. Niedermann Pál, kir. tan. tiszteletére a város előbbkelő polgárai hétfőn a Fürdő vendéglő nagy termében bankettet fognak rendezni. — MárCZiUS 15-ike minden nagyobb társadalmi előkészület nélkül fog beköszönteni Esztergomban. Annál inkább kötelességünk a nagy nap jelen tőségét tollúnkkal megszolgálni s legalább a lelkesedök érzelmeit a nagy közöny ellenében erősíteni. A Magyar Asztaltársaság testületileg fog kivonulni koszorúval. A tanuló-ifjúság is kizarándokol a honvéd temetőbe s a közönség lelkesebb tagjai, mint minden évben ugy az idén is csatlakozni fognak a negyvonnyolezas honvédek körmenetéhez. Vajha a diesőemlékü nap esztergomi fogadtatásáért ne kellene szégyenkeznünk ! — A városi pénztári-kezelés ideiglenessége ellen s a munkakör rendszerezése s a felelősséghez szükséges vezetés érdekében Viola Kálmán helyettes pénztáros kérvényt n juj tett be a tanácshoz. A buzgó tisztviselő a legnagyobb felelősséggel járó hivatal ügyében benyújtott kérvényben az ideiglenes állapotok mielőbb való megszüntetését kéri. — Közgyűlés. Az esztergomi kir. városi ipartestület márcz. 24-én d. e. 10 órakor a városház tanácstermében fogja megtartani rendes évi közgyűlését és pedig a következő programmal : 1. Mult évről szóló jelenlés. 2. Az 1888. évi számadás megvizsgálása. 3. Az 1889. évi költségvetés megállapítása. 4. Elnök és 25 elöljáróság! tag választása. 5. Három számvevő választása. 6. Esetleges indítványok tárgyalása. — Munkafelosztás. Ráth Károly elnök az ország különféle városaiból egybesereglett iparos képviselők értekezletén — melyet már annak idején jelen-; tettünk — mint első tárgyat a szállításban való részvételnek városok szerint való felosztását tűzte ki, mire nézve hosszas tanácskozás s a bejelentett vállalkozó összegeknek felére, harmadára, sőt negyedére szükségszerűen történt leszállítása után a gyűlés a következő felosztási arányban álapodott meg, újból is hangsúlyozván azt, hogy a résztvevők a jelen vállalkozásnak a hazai kisiparra nézve kiváló elvi jelentőségét Iártják szem előtt: a) a lábbeliek, bakancsok és csizmák szállításából jutna (a pályázati kiírásban kijelölt évi 150,000 frt szállítási hányadnak mintegy Vs-ét véve alapul): I. Arad és Budapest város vállalkozó csoportjainak egyenként 12,000 frt erejéig ==• 24,000 frt. II. Brassó, Debreczeu, Esztergom, Jászberény és SzékesFehérvár városok csoportjainak egyenként 8 0 0 0 f r t = 40,000 frt. III. Baja, Czegléd, Kézdivásárhely, Komárom, Liptó-Szent-Miklós, Nagykőrös, j Nagyszeben, Szolnok és Vácz városok csoportjainak egyéként 5000 frt íüSí 45,000 frt. IV. Szászsebes, Sepsi-SzentGyörgy, Szepes-Béla, Duna-Földvár, egyenként 3000 frt m 12,000 frt. 121,000 frt. b) a mintegy évi 30,000 levő szíjgyártó munkákra igényt jelentettek be a jászberényi, esztergomi, tiszaföldvár i, bajai ipartestületek csoportjai, a brassói és nagyszebeni iparosok szövetkezései és a budapesti kisiparosok nevében Freund és társai; mire nézve határoztatik, hogy a szíjazatok 7* része föntartatik az erdélyrészi szakmabeli csoportoknak, % része pedig a budapesti és a többi vidéki csoportoknak, olyképen, hogy a szerelvények sokféleségére való tekintettel e munkálatok felosztása iránt a vállalkozó csoportok egymás között tartoznak megállapodásra jutni, s hogy e tekintetben a vidéki csoportok a fővárosi csoporttal egyesülnek, netáui vitás ügyek eldöntése a .végrehajtó bizottságnak tartván fenn. c) A mennyiben továbbá az a) és b) alatt felsorolt városi csoportok valamelyike a szál Utasban való részvételtől viszalépne, az ekként fönmaradt munkarész megfelelő százalékos arány szerint a többi pályázók közölt fög föloszlani. d) Végre a feloszlott értékösszegnek a szállítandó czikkek minőségéhez és a havonként történendő beszállításokhoz mért arányosítása a központi ügyvivőség hatáskörébe utallatik. Szóbakerült még a pályázat kedvező eldöntése esetén havonként eszközlendő szállítmányok miként való elővizsgálata, mire beható vita után közakarattal kimondták, hogy a helyi vállalkozó csoportok tartoznak saját társas szerződésük ulján oly független szakérte közegről gondoskodni, mely a beszolgáltatandó munkák előzetes szigora megbirálása által ugy a hejyi érdekeltség mint az országos vállalkozó-társaság érdekeit a "szerződéses kötelezettségekre vonatkozólag a legszigorubbau megóvni alkalmas. — Vasutunk ügyében mai számunk közli utoljára az esztergom-füzitői prospectust, melyet ezennel még egyszer és utoljára a t. olvasóközönség figyelmébe ajánlunk, mert már egy-két nap múlva meg fog jelenni az aláírások hivatalos felhívása is, melynek bemutatásával nem fogunk késedelmezni. — A nyomor utján. Egy teljesen elszerencsétlenedett szent györgymezei STAFÉTA ER LÉLYBŐL 9—10 NAP ALATT BÉCSBE ÉRT. ILY KÖRÜLMÉNYEK ELÉGGÉ BIZTATÓK LEHETTEK ARRA, HOGY A MAGYAR HÍRLAPIRODALOM TÍZ ÉV UTÁN FELTÁMADJON SÍRJÁBÓL. — 1721-BEN MEGINDULT BÉL MÁTYÁS LAPJA A «NOVA POSONIENSIA*, MAJD E SZÁZAD 40-ES ÉVEIBEN AZ «0FNER MERKURIUS», A 60-AS ÉVEKBEN PEDIG A MA IS FENNÁLLÓ «PRESS,BURGER ZEITUNG*, MELY A POSTAJÁRAT SZERINT HETENKINT KÉTSZER JELENT MEG. AZ ELSŐ KÉT LAP MEGSZŰNTÉVEL MÉG KÉTHÁROM NÉMET LAP INDULT MEG RÉSZINT MAGYARORSZÁGON, RÉSZINT ERDÉLYBEN, DE PÁRTOLÁS HIÁNYÁBAN CSAKHAMAR MEGSZŰNTEK. HOGY MILY KEVÉS KÖZÖNSÉGÜK AKADT AZ AKKORI LAPOKNAK MUTATJA AZ, HOGY MÉG A «PRESSBURGER ZEITUNGÉNAK IS 15—20 ELŐFIZETŐJE VOLT AZ 1764—1779-IG TARTÓ IDŐKÖZBEN, MIG 1779-BEN PÁRTOLÓINAK SZÁMA 50-RE SZAPORODOTT. ENNEK OKÁT AZONBAN ALIGHA AZ ÉRDEKLŐDÉS HIÁNYÁBAN KELL KERESNÜNK, MINT INKÁBB ABBAN, HOGY a FEJLETTEBB KÜLFÖLDI ZSURNALISZTIKA TERMÉKEI, KÜLÖNÖSEN a NÉMET ÉS OLASZ LAPOK, EL VOLTAK TERJEDVE AZ ORSZÁGBAN s IGY A HAZAI LAPOK, MELYEK CSAK AMAZOKBÓL BÖNGÉSZTEK, NEM ELÉGÍTETTÉK KI A KÖZÖNSÉG IGÉNYEIT, MUTATJA EZT AZ IS, HOGY AZ 1780-BAN MEGINDULT ELSŐ MAGYAR HIRLAP, a RÁTH MÁTYÁS ÁLTAL SZERKESZTETT «MAGYAR HÍRMONDÓ*, MINTHOGY HÉZAGOT TÖLTÖTT BE ANYNYIBAN, HOGY MAGYAR VOLT, MINDJÁRT MEGINDULÁSAKOR 320 ELŐFIZETŐVEL DICSEKEDHETETT. NEM KEVÉS BEFOLYÁSSAL LEHETETT HÍRLAPJAINK SANYARÚ HELYZETÉRE AZ IS, HOGY A KIADÓK RÉSZINT GYAKORLATLANSÁGBÓL, RÉSZINT A POSTAI SZOLGÁLAT NEHÉZSÉGE MIATT VÁILALATAIKAT NEM TUDTÁK KELLŐKÉP TERJESZTENI S IGY A HIRLAPOLVASAS IRÁNTI VÁGYAT NEM KELTETTÉK FÖL A KÖZÖNSÉG AZON RÉSZÉBEN, MELY AZ UJSÁGLEVELEKET CSAK HIRBÖL ISMERTE. EZ ALATT A POSTA, KÜLÖNÖSEN II. JÓZSEF CSÁSZÁR INTÉZKEDÉSEI ÁLTAL, NAGYBAN KITERJEDT, SOKBAN TÖKÉLYESÜLT S A POSTAINTÉZMÉNY VEZETŐI MINDENT ELKÖVETTEK, HOGY AZ MENTŐL KÖNNYEBBEN ÉS MEGBÍZHATÓBBAN SZOLGÁLJON A KÖZFOIGALOMNAK. KÜLÖNÖSEN A SÜRÜN ELŐFORDULÓ LEVÉLFOSZTOGATÁSOK MEGGÁTLÁSA VOLT AZ, MELY A KORMÁNYKÖRÖKET A POSTAI SZOLGÁLAT SZAKADATLAN JAVÍTGATÁSÁRA ÖSZTÖKÉLTE. AZON ARÁNYBAN AZTÁN, A MINT JAVULT A POSTAI SZOLGÁLAT, NÖVEKEDETT A FORGALOM IS, A MIRE KÜLÖNBEN NAGY HATÁSSAL VOLT AZ EKKOR FÖLÉBREDT NEMZETI SZELLEM. A NEMESSÉG EGYRE LÁZASABB VÁGYGYAL KÍSÉRTE A VILÁG ESEMÉNYEIT, AZ ORSZÁG DOLGAIT S EGYRE KAPÓSABBAK LETTEK A HÍRLAPOK. HOGY MENTŐL HAMARÁBB KAPHASSÁK KÉZHEZ AZ ÚJSÁGOKAT- A FALUSI URAK A POSTAÁLLOMÁSOK KÖRNYÉKÉN A MAGUK KÖLTSÉGÉN LEVÉLGYŰJTŐ HELYEKET S LOVAS LEVÉLHORDÓKAT TARTOTTAK, HATALMASAN SEGÍTVE A postát FEJLŐDÉSÉBEN. VISZONT A POSTA IS MEGTETT MINDENT A HÍRLAPKIADÓKNAK, HOGY VÁLLALKOZÁSUKBAN SEGÍTSÉGÜKRE LEGYEN. A LAPOK EGY-EGY PÉLDÁNYÁT FÉL ÉVENKÉNT 1 FRTÉRT, SŐT VOLT ESET, HOGY EGÉSZ ÉVEN ÁT IS ENNYIÉRT SZÁLLÍTOTTA. AZONBAN EZ A JÓAKARAT NEM VOLT ELÉG, KÜLÖNÖSEN TAVASZ ÉS TÉLVIZ IDEJÉN, HOGY AZ UTAK LEÍRHATATLAN ROSSZASÁGÁVAL MEGMÉRKŐZHESSEK S IGY TÖBBSZÖR MEGESETT, HOGY A VIDÉKI ELŐFIZETŐK AZ ÓSZI ESŐZÉSEKTŐL KEZDVE, MIG A BÖJTI SZELEK FÖL NEM SZIKKASZTOTTÁK AZ ORSZÁGÚTNAK CSNFOLT CSAPÁSOKAT, NEM KAPTÁK MEG A TÉL UNALMAI KÖZÖTT KÉTSZERE-! SEN VÁRT ÚJSÁGAIKAT; A MI AZTÁN ROPPANT MÉRVBEN APASZTOTTA AZ ÚJSÁGOLVASÓK SZÁMÁT. ENNEK TULAJDONITHATÓ AZ, HOGY 1780-TÓL 1786-IG CSAK 1—2 HIRLAP TENGŐDÖTT. CSAK A FRANCZIFJ MOZGALMAK IDEJÉN ÁLLT BE KEDVEZŐ FORDULAT, A MIKOR 5—8 HIRLAP TERJESZTETT MEGLEHETŐSEN PISLA VILÁGOT; DE a MINT LOHADTAK AZ IZGALMAK, ROHAMOSAN APADT A HIRLAPOK SZÁMA, UGY, HOGY PÁR ÉV ALATT HÁROMRA OLVADT S KÖRÜLBELÜL 20 ÉR KELLETT HOZZÁ, HOGY HIALAPIRODALMUNKBAN ÁLLANDÓ EMELKEDÉS ÁLLJON BE. 1822-TŐL 1838-IG 8-RÓL 28-RA EMELKEDETT HÍRLAPJAINK SZÁMA. HOGY EBBEN MENNYI RÉSZE VAN A POSTÁNAK S A NEMZETI SZELLEM ÉBREDÉSÉNEK, AZT A 30-AS ÉVEK TÖRTÉNETE ELÉGGÉ MEGVILÁGÍTJA. A POSTAINTÉZMÉNY A 40-ES ÉVEKIG MEGŐRIZTE AZT A SZERVEZETET, MELYET II. IÓZSEF CSÁSZÁR ADOTT NEKI, DE A FORGALOM GYORS EMELKEDÉSE FOLYTON APRÓ JAVÍTÁSOKAT TETT SZÜKSÉGESSÉ. LEGNEVEZETESEBB MOZZANAT POSTÁNK ÉLETÉBEN A 30-AS ÉVEKBEN ÁLLT BE, A MIKOR A VASÚT S A GŐZHAJÓ ALKALMAZÁSA A POSTA VEZETŐIT MEGGYŐZTE ARRÓL, HOGY A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS LASSAN-LASSAN KISIKLIK A KEZÉBŐL S IGY A FŐ GONDOT A LEVELEK S ÉRTÉKEK SZÁLLÍTÁSÁRA FORDÍTOTTÁK. E VÉGBŐL A MAGÁNOSOK LEVÉLGYŰJTŐ HELYEIT ÖNÁLLÓSÍTOTTÁK, A RENDSZERES POSTA KERETÉBE VONTÁK, A KÜLDEMÉNYEK FÖLVÉTELÉT - KIADÁSÁT EGYÖNTETÜLEG SZABÁLYOZTÁK S A LEVÉLPOSTA JÁRATAIT SZAPORÍTOTTÁK. EZ A KÖRÜLMÉNY NEM LEHETETT HATÁSTALAN HÍRLAPIRODALMUNKRA, MINT A FÖNTEBBI STATISZTIKA IS BIZONYÍTJA. HOGY EZ A HATÁS MÉG NAGYOBB MÉRTÉKBEN MUTATKOZOTT VOLNA, HA AZ OISZTRÁK KORMÁNY A FORRADA'MI SZELLEMTŐL VALÓ FÉLELMÉBEN A CZENZURÁVAL S EGYES LAPOKRA VETETT SZÁLITÁSI TILALMÁVAL a SAJTÓRA SÚLYOS BILINCSET NEM VER, AZT a 40-ES ÉVEK HÍRLAPIRODALMÁNAK TÖRTÉNETE KÉTSÉGTELENNÉ TESZI. A FÖLÉBREDT NEMZETI SZELLEM a 30-as ÉVEKTŐL HATALMAS HULLÁMOKAT VERT, a NEMZETI NYELV S VELE a HAZAI IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET ÁPOLÁSA EGYRE NAGYOBB ÉS NAGYOBB KÖRBEN VÁLT JELSZÓVÁ, MIG AZ ALKOTMÁNY VÉDELMÉBEN FOLYTON MERÉSZEBB HANGOK EMELKEDTEK, A MELYEK TÖBBÉ NEM CSUPÁN A SÉRELMEKET HÁNYTORGATTÁK, HANEM MESSZEHATÓ, REFORMOK ESZMÉJÉT FÖLVETVE, MIG EGYRÉSZT FÖLFELÉ KÖVETELÉSEKKEL ÁLLTAK ELÖJ ADDIG MÁSRÉSZT A NEMZETET MUNKÁRA SERKENTETTÉK. SZÉCHENYI ISTVÁN GRÓF VEZETTE A 30-as ÉVEK MOZGALMAIT, S Ő, KI A NEMZET BOLDOGULÁSÁT NEM ANNYIRA ALKOTMÁNYOS GARANCZIÁKBAN, MINT INKÁBB AZ ANYAGI FÖLVIRÁGZÁSBAN KERESTE, KÖZLEKEDÉSÜNK ÜGYÉT ERŐSEN KRITIZÁLTA S GYÖKERES REFORMOKAT SÜRGETETT. A «HITEL»-BEN KIMUTATTA AZ AKKORI KÖZ* LEKEDÉSI RENDSZER TARTHATATLANSÁGÁT, MELY AZ ORSZÁGUTAKAT A MEGYÉK INDOLENCZIÁJÁNAK DOBTA S A JOBBÁGYOK INGYEN MUNKÁJÁVAL KÉSZÍTETTE. MAJD BUZGALMA FOLYTÁN MEGINDULT 1830BAU A DUNÁN AZ ELSŐ GŐZHAJÓ S MIDŐN ENNEK FÜTTYE ELŐSZÖR VISSZHANGZOTT BUDA ÉS PEST KÖZÖTT, UGYANAKKOR ROBOGOTT VÉGIG ANGLIÁN IS AZ ELSŐ GÖZVASUT, SZÉCHENYI GIGÁSI MUNKÁT VÉGZETT. SZÉTj TÖRTE A VASKAPUT, HOGY ELHÁRÍTSA A HAJÓZÁS AKADÁLYÁT S EZZEL MINTEGY MEGMUTATTA, HOGY NINCS LEHETETLENSÉG, CSAK AKARNI KELL, (FOLYT, KÖV.)