Esztergom és Vidéke, 1889

1889-02-10 / 12.szám

Táros plébánia templomába sereglettek össze. A templom szánktuáriuma fekete posztóval volt födve, a gyászravatal fölött baldachin lebegett s a hereczegi koronát a viaszgyertyák sokasága világi­totta meg. Gr r ó f M a j 1 á t h György fő­ispán egyedül a gyászmisére érkezett a székvárosba, az ő vezetése alatt jelen­tek meg az állami hivatalnokok s a megyei tiszíviselők testületekben. Gróf C s á k y K á r o 1 y kanonok, mint a fökáptalan képviselője jelent meg. Dr. D a n k ó József praelatus kanonok nagy asszisztenciával mutatta be a gyászmisót s a dalegyesület férfi énekkara Seyler rekviemét énekelte. A templom zsúfolásig megtelt s da­czára, hegy egy század katonaság vont sorfalat a ravatalig, a gyászmise alatt már senkise fért be. Igy rótta le Esztergom a legkeserűbb fájdalom adóját, vigaszt keresve és ta­lálva, az Isten házában. Farsangi levelek. (III- Az iparosifjak bálja, febr. 9-ón.) Az a hangulat, mely most ország­szerte megnépteleniti a farsangi estéket, Esztergomon különösen észrevehető volt tegnap este. Az iparosijfak bálja más­kor mindig a legnépesebb vigalom szo­kott lenni A város színeivel Szimhard és Be­govich által szépen díszített teremben harmincz pár kezdte a csárdást s a né­gyeseket közel ugyanannyi. A jelen volt női közönség névsorát a következőkben mutatjuk be: Ben derek Istvánné, Borz Anna és Ilka, Czaletka Gyuláné, Czeuczik Ilka, Dukáth Józsefné, Dukáth Anna, Hof­bauer Etelka, Kecskeinéthy Mariska, Kitzinger Józsefné, Markovits Katicza, Mezey Pálnó és Mariska, Nagy Nándorné, Nyuli Jánosné, Pach Józsefné, Poszpisil Erzsi, Prommer Erzsike, Eothuagel Mariska és Krisztina, Sárgay Mihályné és Anna, Süveges Edéné, Scholcz Ma­riska, Szabó Terka, Szeifert Ilka, Szta­hovits Alojzia és Anna, Till Mihályné, Yörös Jánosné és Mariska, Wolf Ma­riska és Zsalezsák Etelka. A tőzsgyökeres Magya? jellegű mu­latságot Dr. Helcz Antal polgármester Dr. Földváry István városi főügyész és más vendégek is meglátogatták, kiket nagy örömmel üdvözölt a rendezőség. A fáradatlanul tánczoló párok az idei farsang páratlan specziálitásául a magyar Kört is eljárták. A jótékony czélú mulatság egyik eredeti részletét képezte még a levelezés, melyet az egész résztvevő közönség folytatott egymással. HÍREK. — A herczegprimás a főegyházmegyei papságához körrendeletet intézett, mely fordításban igy hangzik : «Rudolf fc­herczeg és trónörökös ő fensége életét a halállal cserélte föl. Nincs az egész osztrák-magyar birodalomban, sőt egész Európában ember, kit e halálhír fáj­dalommal nem sújtott volna ; de bizo­nyára a legborzasztóbb csapást mérte ö Felsége apostoli királyunk atyai szi­vére, a kivel együtt érez és szenved majdnem az egész világ. Illő és mél­tányos, hogy a jóságos mindenható Istent buzgón kérjük: vigasztalja és erősítse meg a legjobb király fájdalom­sújtott szivét és tartsa meg őt zavar­talan ép egészségben minél tovább a neki alávetett nemzet vigaszára és ja­vára, melynek előmozdítása lankadatlan törekvését képezte. Kétségkívül enyhü­lést szerzünk királyunk végtelen fájda­lomtól sajgó szivének, ha az irgalmas Istenhez meghalt fiáért is esedezünk. Ezennel tehát elrendelem, hogy a kö­1 vetkező napok egyikén az összes plé­bánia-egyházakban énekes gyászmise tartassék s arra a nyilvános hatóságok ós hivő nép meghivassanak. Esztergom 1889. febr. 4-én, János biboros-érsek.» — Udvari hirek. Ö Eminencziája lerjedelmes főpásztori körlevelet irt a rabszolgakereskedés ellen, mely már nemsokára elhagyja a sajtót. Császka György szepesi püspök a trónörökös temetéséről visszatérőben megállapodott a herczegprimásnál s megreferálta a temetés részleteit." — A korona gyászához. Simor János bíboros herczegprimás, miután betegsége miatt a trónörökös temetésére el nem mehetett, saját és az egyház­megyei papság nevében részvétfeliratot intézett Ő Felségéhez. — A primási palota templomában, a vízivárosi plékánia templomban csü­törtökön nagy rekviemet tartottak a bold. emlékezetű trónörökösért. — A fögymnázium a temetés nap­ján, kedden tartotta meg ünnepi gyász­miséjét a kir. városi plébánia templo­mában, hol Villányi Szaniszló főgymn. igazgató pontifikált. A templom egészen zsúfolva volt ngy a tanuló ifjúsággal, mint katonákkal s a közönség sok száz résztvevőiével. — A fökáptalan pénteken tartotta meg gyászistentiszteletét a boldogult trón- és koronaörökösért. — A szeminárium pénteken ülte meg a trónörökös emléke gyászünnepet rekviemmel. — Gyászistenitisztelet. A helybeli ev. ref. ímaházbau ma vasárnap d. e. tiz órakor Rudolf trónörökösért gyász­istenitíszteletet fognak tartani. 1 — Gyászünnep. Az ÍZT. hitközség 'a következő értesítést adta ki: Fenséges Rudolf trónörökös csász. főherczeg és királyi herczeg gyászos elhunyta alkal­mából Esztergom izr. kitközsége f. hó 5-éu tartott rendkívüli képviseleti gyű­lésben elhatározta, hogy f. hó 12-éu d. e. fél 11 órakor a zsinagógában fájdalom- és rószvétnyilatkozat czéljából gyászistenitiszteletet tart, melyre ugy a hatóságot, mint a polgárságot és híveket tisztelettel meghívja a hitköz­ségi elnökség. — Gyászszertartás. A helybeli görög keleti templomban a boldogult trónörökösért f. hó 14-én d. e. tiz órakor rokviemet fognak tartaui. — Az idei farsang az országos szomorúság következtében nagyon megritkult vigalmakkal s fog végződni. A hadsereg tisztikara két estélyt ha­gyott abban, a dalegyesület egyet, a Zenei kör egyet s igy csak február legvége és márczius eleje fog igazán emlékeztetni a farsangi saisonra. — A hivatalos lapból. Brozovics Mihály főhadnagyot a pénzügyminiszté­rium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök végleges minőságű har­mad osztályú pénzügybiztossá nevezte ki. — Halálozás. Tegnap a következő gyászjelentést kaptuk: Alulírottak ugy saját, mint az összes rokonság nevében megszomorodott szívvel jelentik forrón szeretett atya, ipa és nagyatya Litsaer Jó­zsef ügyvéd, — Esztergom kir. v. nyűg. tanácsosának folyó hó 8-án esti 8 óra­kor a halotti szentségek felvétele után, életének 84-ik évében, végelgyengülés­ben történt gyászos elhunytát. A. meg­boldogultnak hült teteme f. hó 10-én d. u. 3 órakor fog a kir. v. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szt. mise pedig f. hó 11-én reggel 10 órakor fog. a szt. Ferenczrendiek templomában az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1889, február 9-én. Az örök világosság féuyeskedjók neki! Litsaer Anna férj. Horváth Józsefné, Litsaer Ida özv. Mayer Antalué gyermekei. -Horváth József veje. Mayer Antal, Mayer Mária férj. Miklósy Józsefné, Mayer Jolán férj. Kovancsek Vilmosné, Horváth Dezső, Mayer Béla unokái. A megboldogult öreg urat Kováts Albert első temetkező vállalata fogja megfelelő gyászpompával utolsó útjára elkísérni. — Gyászjelentés. Alulírottak szo­morodott szívvel jelentik szeretett any­juk, nagyanyjuk és az összes rokonok nevében özv Kartaly Istvánné szül. Fodor Klárának f. hó 6-án éjjeli 11 órakor végelgyengülés következtében a halotti szentségek ájtatos felvétele után élete 57-ik évében történt elhunytát. A megboldogult hült teteme f. hó 8-án d. u. 3 órakor fog a kir. városi sír­kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő sz. miseáldozat f. hó 9-ón reggeli 9 órakor a Fereucziek templomában fog megtartatni.^ Eszter­gom, 1889, február 7-én. Áldás és béke poraira! Kartaly Mária, Kerekes Pálné, Kartaly Lujza, Sziklay Ernőné, Kartaly Jozefa özv. Kun Sándornó, Kartaly István gyermekei. Sziklay Eruő veje- Gogol a Amália férj. Kartaly Istvánuó menye. Sziklay Jolán, Kun László, Kartaly Etelka és István unokái. — Tánczpróba. Ma este a Fürdő termeiben Welzer Ferencz tánezmester jótékony czélu nagy tánezpróbát rendez. — Gyermeköléssel van vádolva egy szerencsétleu hajadon, ki bűne el­követése után öngyilkossági kísérletet követett el s egy magas kőfalról le­ugorva súlyos sebeket ejtett önmagán. Most már felgyógyult Pereszlényi Esz­ter, tizenkilencz éves ref. hajadon s a kórházból egyenesen vizsgálati fogságba került. Időközben megjelent a szeren­csétlen hajadon kedvese a főszékesegy­házi plébánia hivatalban s kijelentette, hogy hajlandó Esztert feleségül venni. A szegény leány, ki végzetes bűnét annyi enyhítő körülmény között követte el, így is bűnhődni fog, de sorsa leg­alább nem lesz annyita tragikus, mintha teljesen elhagyatva és eltaszítva került volna Máriauosztrára. — Uj társaskör. Szenttamáson nagyrészt kisiparosokból uj társaskör alakult, melynek jelszavai : hazasze­retet^ Felebaráti szeretet, Munkásság és Magyar kedélyesség.» Czélja a tisz­tességes, testvéries és kedélyes társas érintkezést előmozdítani s e végbői miuden hétfőn társas összejöveteleket vagy családias jelegű estéket rendez­nek — pipaszó mellett. Minden év pünkösdhétfőjén kiráudulást terveznek. Szt. István ünnepén nemzeti ünnepet ülnek. Karácsonykor és Sylvester nap­ján a Társas Körben tehetségéhez képest szorgalmas és jó viseletű szegény is­kolás gyermekeket ruháznak föl. A kör czime «Kedólyes vörös pipa kör». Ideiglenes elnök Szmolónyi Nándor. Székhelye Szenttamás, Mikus Endre bormérője. Csak aztán maradjanak is a szép czéloknál sinkább füstöljenek,mint politizáljanak, mert a politika sokkal rosszabb mai napság a legrosszabb kapadohánynál. — A süttei zászlószenteleshez. Sonnleitner Ferencz egyesületi elnök a «süttei kőfaragó segédek önkéntes betegsegitő egyesülefcének» zászlószen­telő ünnepéhez múltkori közleményünk­höz még a következő adatokat szolgál­tatja : A szép zászló költségeihez első sorban Holdampf Sándor süttei kő­faragómester járult valóban elismerésre­méltó adományával, a mennyiben öt­száz forintos takarókpénztári könyvecs­két bocsátott az egyesület rendelke­zésére. A tiszteletbeli tagok és vendégek kétszáznégy frtot adtak össze. Az egye­sületi rendes tagok pedig száznyolez­vankét frt 60 krt gyűjtöttek. Befolyt tehát mindössze nyoczszáznyolczvaiihat frt 60 kr, melyből levonva a három­százhetvennégy frt 48 krnyi kiadást, ma> maradt 512 frt 12 kr, mely összeg a jótékony-egyesület vagyonát öregbiti. — Hazai fürdőink érdekében sokkal több propagandát kellene kifejtenie a magyar sajtónak, mert Magyarország óvenkint milliókat visz ki idegen fürdő­helyekre. Közönségünk niő^ nincsen kellően tájékozva hazai fürdőink ki­tűnő hatásairól s a külföldi fürdőhelyek reklám dolgában európai színvonalon dolgoznak. Lapunk mai szamahoz mel­lékelve kapják esztergomi olvasóink a magyar gasteini, a rajecz-tepliczi für­dővállalatnak részvénytársasággá való átalakítása ügyében megjelent terveze­tet. Országos és hazai vállalatról van szó. Az éjszakuyugati Kárpátok közt fekvő híres gyógyfürdő, remek vidéké­vel oly közel áll a világforgalomhoz, hogy a vállalat anyagi sikere nem is mondható koczkaztatásnak. A vasúti hálózatok góczpontjában fekvő gyönyörű fürdőhely megérdemlené, hogy nemzet­közi nyaralólielyiyó váljék. Timsó ós vastartalmú fürdői gyógyítóba!ás dolgá­ban nagyon is fölülmúlják a látogatott gasteini, pferffersi és wildbadi fürdőket. A vállalkozás a világforgalmilag oly igen kedvező fekvésű s touristíkailag oly ritka szépségű fürdő czélszerü, de nem fényűző befektetései. mellett a polgári kamatozásuál mindenesetre ma­gasabb jövedelmet fognának hozni sigy a mellékletekre kiválóan felhívjuk olva­sóink figyelmét. Részletesebb informá­czióval szívesen szolgál szerkesztőségünk. I<'KIÍ!<]|,ON N/KUK KNZTÖ : Dr. KŐ II Ö S Y LÁSZLÓ. NYILTTER. Az e ior.it alatt Ictizlöüukórt nem vállal felelős­seget a s z e r k. Nyilatkozat. Alulírottak — mint az «Esztergom és Vidéke» czimű helyi lapnak mult évi szeptember hó 8-án kiadott 73. száma nyílt téri rovatában megjelent, a szerkesztő úrhoz czimzett s «Több pol­gár* aláírással ellátott Sztupiczky Gyula helybeli fogyasztási adóhivatali ügyér ur ellen intézett közlemény szerkesz­tői és közlői — ezennel ünnepélyesen kijelentjük, hogy a jelzett közlemény­ben Sztupiczky Gyiila ur ellen foglalt becsületsértés és rágalmazó kitételek valótlanok; hogy Sztupiczky Gyula urat, ugy hivatalos működésében mint magáu életében tiszta jellemű, fedhetlen ma­gaviseletű becsületes ós tisztességes embernek ismerjük és hogy ezen köz­lemény megirata ós közzététele —• félre vezettetésünk mellett ftörtént; minélfogva Sztupiczky Gyula úrtól ezennel ünnepélyesen és nyilváuosau bocsánatot kérünk az általunk ellene vétlenül elkövetett sérelem miatt. Kelt Esztergomban, 1889. évi feb­ruár 9-én. Berényi Ignácz, Szajbély János, Wagner Antal, Előttünk: Pach József, Faragó István, tanuk. aranyat ér! E szavak igazságát külö­nösen betegségi esetekben lehet megis­merni és ez okból jönnek Kichter kiadó intézetéhez a legszívélyesebb köszönő­íratok „A betegbarát 4 ' czimű, rajzokkal ellátott kis könyv elküldéseért. Mint a szerencsésen meggyógyultak hozzá­nyomtatott értesítései bizonyítják, a benne foglalt tanácsok követése által még oly betegek is gyógyulást nyertek, a kik már minden reményt feladtak. E könyv, melyben húszéves tapasztalat eredményei vannak letéve megérdemli a legkomolyabb figyelembevételt minden beteg részéről, bármi bajban is sven­vedjen. Ki e becses könyvet megszerezni óhajtja az írja egyszerűen egy levelező lapra*magyar nyelven ,.Egy«>beteg. barátot" és pontos czimét s czímezze a levelező lapot Richter kiadó-intézetébe Lipcsében. A megküldés ingyen történik. IWVITIVITIVIVTV^ * Jó tanács •

Next

/
Oldalképek
Tartalom