Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-07 / 54.szám

mélyen szomorodott szivvel jelenti fe­lejthette n jó nejének illetve a legjobb anya s anyósnak Schalkház Ignáczné szül. nemes Eggendorf Borbála f. h. 4-én este 10 órakor szívszélhűdés kö­vetkeztében életének 54-ik, boldog há­zasságának 34-ik évében történt gyászos elhuny lát. A boldogult hűlt teteme f. h. 6-án d. u. 5 órakor fog a kir. városi családi sírboltban örök nyugalomra té­tetni. Az engesztelő szent mise-áldozat, pedig f. h. 8-án a Ferenczrendiek tem­plomában délelőtt 10 órakor fog az Urnák bemufattatni. Esztergom, 1889. jul. 5-én. Áldás ós béke hamvaira ! — Halálozás. Dudás László eszter­gomi születésű tiszafüredi tanító élete huszadik évében elhunyt. A fiatal em­ber épen haza készült, midőn a halál útjába lépett. — Sujánszky Antal praolalus által alapított Jézus sz. Szive ájtatosságai pénteken végződtek a vízivárosi templom­ban. A nyolcz napig tartó ajtatosságok Ries jezsuita hitszónok kitűnő prediká­czióival kezdődtek s a praelatns által végzett szentségimádással és letenyévcl végződtek. Mindig előkelő és zsúfolt közönség vett részt az emlékezetes lelki­gyakorlatokon. — Növendékpapok fölvétele. A herczegprimás elnöklete alatt a főeg} 7­házmegye számára a közel száz jelent­kező közül harminczkilenczet vettek föl a növendékpapok sorába. — Szabadságidő. Ragályi Géza postafőnök négy heti szabadságidőt ka­pott. Távollétében Ferber Gyula posta­hivatali) ok helyettesiti. — A városház födelének gerendá­zata annyira megkorhadt, hogy a geren­dákat szinte napernyővel is át. lehet szúrni. A mult századból való geren­dákat már alig bírja a terhet s mansard­szerkezeténél fogva még kényesebb, mint a közönséges tető. Ráíh fővárosi műépitő már megvizsgálta a roskadozó tetőt s veszedelmes voltáról jelentést tett a város tanácsának. — Áldomás. Kezdjük igy irni a ban kefét, mert nemcsak jó magyar, de kifejezőbb szónak is találjuk, mint az idegein. Már a legrégibb magyar his­torikus megjegyzi, hogy a. honfoglalás után a magyarok «feceruut magnum áldomás.» Áldomás készül csütörtökre is a Fürdő vendéglő kertjében este nyolcz órakor. Az ünnepség hőse Hübschl Sán­dor, rendezők pedig Bartal Rezső kir. tan. tanfelügyelő és Dr. Fehér Gyula városi plébános, mint elemi iskolai igazgató. A körzött iven már eddig is annyian iratkoztak alá, hogy az áldomás a lehető legkitűnőbb sikerűnek ígérkezik. — Kiváló tanulók. Átalános szokás a kilüuőbb tanulókat minden év végén nyilvánosan felsorolni és buzdítani a sajtó hasábjain is. Ilyen kii ii nő tanu­lók voltak, kik minden tantárgyból je­lest kaptak a főgymnasiuinban a, követ­kezők : Az első osztályban Andrássy József és Pály Pál; a harmadikban Jezsó Párovszky Domonkos; a negyedik osz­tályban Áldory Győző, Baross János, Popper Dezső, Sztojánoviís Ödön és Tillmann Béla; a hetedik osztályban Zubriczky Aladár s a nyolczadikban Cziky Vilmos, Gallovich Jenő, Székes­váry Béla, Török Mihály és Tyukos János. A reáliskola mindenből jeles ta­nulói voltak: Homolka Ernő és Oszto­vics György másodosztályú tanulók. — Városi közgyűlés (július 4.) A tanítói rögös pályán kiérdemelt jutalom, Ő Felsége által Hübschl Sándor tahi­iónak adományozott koronás arany ér­demkereszt ünnepies átadása tette a közgyűlést nevezetessé. A sok pályatárs megjelenése, a képviselők szívből fakadt üdvözlése egyaránt azt igazolják, hogy a kitüntetés, a fejedelem kegye, oly férfiút ért, kit a közönség osztatlan tisztelete,elismerése és szeretete környez. Nevezetessé tette városunk közgyűlését még azon körülmény is, hogy az ünne­pélyes átadás functiónariusa a főispán képviseletében Esztergom vármegyének n a gy r a b ecsül t a 1 i sp án j a, K r u p 1 a n i cz Ká 1 ­mán kir. tanácsos volt. Valahányszor alispánunk a városház tanácstermében megjelen, mindannyiszor ünnep számba veszszük ezt a napot, nemcsak azért, inert a feljebbvaló iránti méltó tiszte­letnek közvetlenül adhatunk kifejezést, hanem mindannyiszor előttünk látjuk megtestesítve azt a férfiút, ki komoly, férfias és megnyerő alakjával, kitűnő ékes szólásával egy törvényhatóság­élére, teremtve látszik lenni. Dr. Helcz Antal polgármester nyitotta meg a népes közgyűlést és az alispán meghívásával Sarlay Ede kapitány ós Dr. Földváry István tiszti főügyészt kérte fel, mire a közgyűlés kis időre fölfüggesztetett. A csakhamar megjelent alispán diszma­gyarban és karddal az oldalán riadó éljenek közt foglalta el elnöki szókét, ékes szavakban vázolta a kitüntetett 30 éves tahitói működését, s maga is a SZAVAZÁS LESZ! A KI A DOKTOR ÚRRA SZAVAZ, ANNAK AZUTÁN NYILATKOZNIA IS KELL. CSÖNGETETT A SZAKÁCSNÉKNAK. KETTŐ MEG IS JELENT RÖGTÖN. — TINTA UND FÉDR, KÁTHI! KÁLNAI KITŰNŐEN MULATOTT. A BOLOND FAMÍLIA MÉG CSAK RÁ SE HEDERÍTETT AZ ÓRA­ADÁSRA. VŐLEGÉNY KELLETT MINDEN ÁRON. S MEGKEZDŐDÖTT A SZAVAZÁS. GUNDA EGY DARAB PAPIROSSAL A VAD PARK LEGVÉGÉBE GURULT. PÁNTLIKÁS KUTYUSAI KÍ­VÁNCSIAK VOLTAK TITKÁRA S VELE GURULTAK. GUDRUN A MAJOMMAL HÓNA ALATT A FILAGÓ­RIÁBA REJTŐZÖTT S GODFRIDA EGY ÓRIÁSI BOKROT TETT TÖNKRE, A MINT BELEBÚJT CSÖRGŐS CZI­CZÁIVAL. KÁLNAI EGYEDÜL MARADT A MAMÁVAL, A KI EL VOLT RAGADTATVA A TITKOS SZAVAZÁS HATÁSÁTÓL. — MAGA TETSZIK NEKEM, DOKTOR UR — KEZDTE JÓSÁGOSAN S ÚJRA ÖNTÖTT A POMPÁS VÖRÖS BORBÓL. — MONDJA CSAK KÉREM, MILYEN KILÁTÁSAI VANNAK ? — POMPÁSAK, ASSZONYOM. EGYETEMI TANÁR LESZEK. — NAGYSZERŰ! MIKOR, DOKTORKÁM? — A MIKOR TETSZIK. — DOKTORKÁM, MAGA EGY KARAKTER! KÁLNAI BELEMENT A TRÉFÁBA, CSIKLANDOZTA A BOLOND FAMÍLIA HÓBORTOSSÁGA S JÓLESETT, HOGY VALAHÁRA MULATHATOTT ÖNMAGÁN IS. — TEHÁT AZ FOG TETSZENI ÖNNEK FELESÉGÜL, A KINEK ÖN IS TETSZIK ? — UGY VAN, NAGYSÁGOS ASSZONYOM. CSÖPP HÍJA, HOGY TUNGELMAYERNÉ NYAKÁBA NEM BORULT AZ ELKÉSETT APOSTOLNAK, A KI EGÉSZ ÉLETÉBEN MOST TALÁLTA EL ELŐSZÖR AZT A TÓNUST, MELYLYEL A VILÁG KOMÉDIÁIBAN JÁTSZANI KELL. MAJDNEM EGYSZERRE JELENTEK MEG A HÁJAS SZÉPSÉGEK. MINDENKI KÁLNAI KALAPJÁBA DOBTA A VOKSOKAT. ES A MAMA KAVARGATNI KEZDTE. AZUTÁN KIHÚZTA AZ ELSŐ CZÉDULÁT. EZ VOLT RÁÍRVA: — NEKEM TETSZIK! — GUDRUN ELPIRULT. A MÁSIKRA EZ: — IMÁDOM! — GODFRIDA ELVÖRÖSÖDÖTT. A HARMADIKRA EZ: — IGEN, OH IGEN! — GUNDA LEEJTETTE MIND A HÁROM ÖLEBECSKÉJÉT. A MAMA SÓBÁLVÁNYKÉNT BÁMULT KÁLNAIRA, A KI MOSOLYOGVA NÉZTE A LEGFURÁBB MENY­ASSZONYVERSENYT. (Folyt, köv.) — Egy mészáros mint operateur. TEG­NAP DÉLUTÁN TEMETTÉK EL NAGY RÉSZVÉT MELLETT SCHALKHÁZ IGNÁCZNÉ ASSZONYT, ki SZORGAL­MÁVAL, TAKARÉKOSSÁGÁVAL ÉS MAGYAR GAZDASZ­SZONJ I BÖLCSESSÉGÉVEL NAGYBAN FOKOZTA AZT A NAGY VAGYONT, MELY A VIRÁGZÓ CSALÁDRA MARAD TI. SCHALKHÁZ IGNÁCZNÉ AZON BAJ ÁLDO­ZATA VOLT, MELYTŐL EGY-KÉT ÉV ELŐTT SAJÁT FÉRJE MENTETTE MEG ÉS PEDIG ÉLETVESZÉLYES OPERÁCZIÓYAL. A PESTRŐL HITT PROFESSZOR MEG­ÉRKEZTÉIG A SÉRVBEN SZENVEDŐ ASSZONY BELSŐ BÁNTALMAI MIATT ELVESZETT VOLNA, HA FÉRJE HIRTELEN NEM OPERÁLJA S A BELSŐ RÉSZEKET GONDOSAN VISSZA NEM HELYEZI. MAGA A VAK­MERŐ OPERATEUR VARRTA ÖSSZE A NAGY SEBET IS S MIDŐN A PROFESSZOR MEGÉRKEZETT BPESTRŐL, ALIG AKADT EGYÉB DOLGA, MINTHOGY A CZÉRNÁT KISZEDJE A BEHEGGEDT VÁGÁSBÓL. AZÓTA A RÉGIBAJ ISMÉT KITÖRT S A JÓ CSALÁDANYÁT A HALÁL VÁLTOTT A MEG SZENVEDÉSEITŐL. meghatottságtól áthatva tűzte ki kitün­tetettnek mellére az arany koronás érdem-keresztet. A kitüntetett tanító megindulástól remegő hangon köszönte meg a. koronás fejedelem kegyét, a hatóság részéről mindenkor tapasztalt jó indulatot s ezzel az üunnepiessóg véget ért s a közgyűlési terem is nép­telenné vált. Következett a napirend: Először is Magyary László a volt derék polgár és képviselő elhunytát jelentette be a polgármester s emléke jegyző­könyvileg megörökíttetett. Következett a képviselőtestület választott tagjai közül ez évben kilépő 22 tag helyének vá­lasztás utján leendő betöltése tárgyában előterjesztett tanácsi javaslat. Az évben kilépett képviselők a következők: Bel­lovics Ferencz, Brenner József, Dóczy Antal, Dudás János, Fekete Géza, Kapa József, Király Sándor, Kubovics Ignácz, Laiszky János, Magyary László, Mayer István, Major János, Mercz Imre, Mu­rát ti József, Scbindler János, Sinkovies István, id. Stróbl János, Tóth Ferencz szálkai, Tótmajor János, Valch Mátyás, Villányi Szaniszló, Viszolai János. A tanácsi javaslat szóuélkül elfogadtatott s a választás kitűzése iránt a megye alispánjához jelentés tétetni határozta­tott. Élénk discussiót idézett elő a 7848 frt 60 kr. költséggel megálla­pított duuai-utczai kövezés. Érdemben az egész terv és költségvetés elfogad­tatott s házi kezelés mellett fog a kövezés végrehajtatni, hanem az szült kemény vitát, hogy az Obermayer-ház mellett a Danára levezető s Dr. Föld­váry István tiszti főügyész indítványára «Sziget-köznek» elnevezett uton a kocsi közlekedés továbbra is megengedtessék-e vagy sem sem, s ennek következtében négyszeg kövekkel a mi 600 frt- több költséget okoz vagy járdakővel kövez­tessék-e ki. Dóezy Antal kezdte meg a vitát, ki a kocsi közlekedés elzárását javasol ta, hason ló értelemben vitatkozott Brenner József, Marosi József különösön azzal indokolván nézetüket, hogy az arra járó gyermekek élete van veszélyeztetve. Dóczy Ferencz, Kaán János, Magos Sándor és különösen Dr. Feíchlingei­Sándor demokratikus állapotra helyez­kedve a kocsi közlekezest továbbra is megengedtetni kivan la. Végül szavazással döntetett el a kérdés és pedig azok javára, kik a kocsi közlekedést fentar­tani kívánták. Az ezután következő csekélyebb érdekű tárgyaknak minden vita nélkül való elintézésével három rendbeli interpellálio terjesztetett elő: Dóczy Ferencz ahévvizi hidnak Szent­tamás részéről való elzárása iránt in­terpellált, mire a polgármester azt válaszolta, hogy a kapitányt bízta meg a kérdés miben állásáról jelentést tenni. Brutsy János a szabályszervezet átala­kítása iránt szólalt fel. A polgármester megígérte, hogy a resíauratió előtt készen lesz. Dóczy Antal a tisztviselők nyugdíj szabályzatát hozta szőnyegre. Erre is a válasz következett, hogy a szabályszervezettel együttesen fog el­készülni. Ezzel az ülés véget ért. — Vasutunk ügyében. A mult köz­gyűlés határozata által a törzsrészvények­ből szükséges 600.000 frtuyi minimum már annyira meg vau közelítve, hogy 500000 frt biztosan elhelyezettnek mond­ható t. i. a k ö z a 1 a p i t v á n y hozzájárulása is, A kultuszminisztérium u. i. június hó 29-éről való átiratával értesítette Dr. Silberstein Adolf engedély­kérőt, hogy «a z e m 1 i t e 11 vasút költségeihez a törvény­szerüleg megáll a pitandott összeggel történendő hoz­zájárulást engedélyezi.* Ezen értesítés után az engedély kérő azonnal Baross ő Exc-jához fordult egy uj beadváuynyal, melyben az 1880.] törvéuy által előre látott hármas bizottság kiküldetését kérelmezi, a közalapítvány érdekeltségét minden ada­tokkal kimutatván, ugy mint A hivatalos szakértők véleményére is hivatkozván, 150 000 frt hozzájárulást kér a tör­vényes alapon. Miután Baross csak a napokban kivitte, hogy a Temesvár­Buziási vasútnak, mely szintén közala­pítványi uradalmakat érint, 130.000 frt kiutalványoztassók a közalapítvány ré­széről, ugy alig lehet kételkedni, hogy a melegen pártolt esztergom-füzitői vasút jogos és törvényes igényeit a közala­pítványi hozzájárulás szintén teljes ér­vényre hozandja. — Jövő héten az engedély kérő S ü t t Ő r e érdekeltségi gyűlést szándékozik egybehívni, hogy a községek, úgymint a kőuábobok (Hohl­dampf, Oímódy, Müller, Ney STB. urak) hozzájárulását biztosítsa. A kőfejtő uraknak I. I. legnagyobb hasznok lesz a létesítendő vasufcból, mert a faragott köveket eddigelé legíi AGY oboára t e n­g e 1 y e n küldték Budapestre,ugy hogy a métermázsa fuvardíja átlag 80 kraj­CZÁRR, tett KI. A vasút n kőanyagot alig 40 krajczárért fogja Budapestre vinni. A kőfejtő urak tehát csupán csak fu­vardíjban 40.000 frtot fognak é v e n­k i u T m e g t a k a r i t a u i a v a s u fc á I T a 1. Furcsa volna, ha a süttői stb. kőfejtő urak a polgárok és az állani forintjait arra akarnák felhasználni, hogy az ő zsebükbe folyjon a p é n z. Nem is hiszszük, hogy a köz­véleményt ennyire maguk ellen zúdí­tanák ós meg se szavaznának legalább egy évi megtakarít á s T. Igy maguknak is használnak és polgártár­saik elismerését is megszerzik. — Kirándulás. A Péter-Pál ünne­péről visszamaradt juniálist ma fogják megtartani a primássziget felső részén, a leendő városligetben, ha eső nem lesz, . — Árverés. A Draechsler contra Ekesi Adolf-féle árverés hirdetésbe toll­hibából tizenötödike került, holott az árverést július tizenhetedikén fogják megtartani. () Barbár gyógykezelésnek KELL NEVEZNI a MÓDOT, HA CSUZT ÉS KÖSZVÉNYT BEDÖRZSÖ­LÉSSEL, RAGASZSZAL s MÁS KÜLSŐ ESZKÖZÖKKEL GYÓGYÍTANAK, MIVEL E BETEGSÉGEK EGYES­EGYEDÜL ANNAK TULAJDONÍTHATÓK, HOGY a VÉRBEN SOK a SAV. A VÉRNEK EZ A savas ÁLLAPOTA a NEM ASSZIMILÁLT ÉS MEG NEM EMÉSZTETT TÁPLÁLÉK ERJEDÉSÉBŐL SZÁRMAZIK a GYOMORBAN, A GYOMOR, MÁJ ÉS VESÉK MEG­ZAVART MŰKÖDÉSE KÖVETKEZTÉBEN. AZ EGYE­DÜL HELYES MÓDSZER KÖSZVÉNYT ÉS CSÚZT ALAPOSAN KIGYÓGYÍTANI, ABBÓL ÁLL, HELYREÁL­LÍTANI E SZERVEK EGÉSZSÉGES MŰKÖDÉSÉT s EL­TÁVOLÍTANI a SAVAT a VÉRBŐL. AZ EDDIG SZOKÁSBAN VOLT GYÓGYÍTÁSI MÓD NEM IGEN DICSEKEDHETIK KEDVEZŐ EREDMÉNY­NYEL, MIÉRT IS AZ EMIITETT BETEGSÉGEK SZINTE GYÓGYITHATLANOKNAK T.IRTATTAK. DE BE VAN BIZONYÍTVA, HOGY WARNER SAFE CURE-JE A CSÚZ ÉS KÖSZVÉNY LEGMAKA­CSABB ESETEIT IS KIGYÓGYÍTJA, AZ ÁLTAL, HOGY HELYREÁLLÍTJA A GYONOR, VESE ÉS MÁJ MEG­ZAVART MŰKÖDÉSÉT, A GYULLADÁST ELTÁVOLÍTJA S A VÉR SAVAS ÁLLAPOTÁT NEUTRALIZÁLJA. WARNER SAFE CURE-JE KAPHATÓ A »SALVA­TOR« GYÓGYSZERTÁRBAN POZSONYBAN, TÖRÖK JÓZSEF UR GYÓGYSZEI TÁRÁBAN S AZ ISMERTEBB GY Ó GY S ZERTÁR AK BAN. * Nagy csoport szepesi házfonatu abroszukat, asztalkendőket, törülközőket ós vásznakat igen olcsó­ért megvásárolt és elád a Scheiber Rezső és Társa czég Esztergomban, Széchenyi-tér, gyógyszertári épület. Ugyanott lehet igen szép és jó franczia mosó­kelme-maradókokat gyermek- és noi-ruhákra 20 krért kapui. 1) r. FIOIJISLOS SZtöltKKS/.TO : KÖRÖSI LÁSZLÓ. 229/ /1889* ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Néhai Juriga János, volt esztergomi kanonok hagyatékához tartozó 10 db. párkányi takarékpénztári részvény 1889, évi július 12-én d. e. 9 órakor köz­jegyzői irodában (Szt.-Lőrincz utcza 20. szám) nyilvános árverésen el fog adatni. Esztergomban, 1889. július 6-án. Pisuth István, kir. köyjcgj ző

Next

/
Oldalképek
Tartalom