Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-24 / 24.szám

Kruplaniez Kálmáu kir. tán. alispán, balján Dr. Helez Antal polgármester ; az asztal fejénél voltak még Dr. Feich­tinger Sándor kir. tan., Bartal EezsŐ kir. tan., Farkas nvug. törvényszéki elnök, Mészáros primási ügyész, An­drássy János megyei főjegyző, Kaan Já­nos bankigazgató. A megyét még Me­széna Ferencz főügyészszel több tiszt­viselő s a fiatalab nemzedéket B. Szabó Mihály főszolgabíró, Dr. Perényi Kál­mán, Dezső Leo, Hamar Árpád stb. képviselték. A város tisztviselői és ta­nárai majd mindnyájan ott voltak. A kereskedők és iparosok, a Takarék és Bank hivatalnokai, ügyvédek és állam­hivatalnokok is nagyszámmal jelentek meg. A dalegyesüietet külön bizottság képviselte. Egész sereg pinczér hordta föl a következő, kitűnően elkészített me­nüt: Fogas majonais-szel és tartár már­tással ; vaddisznó rózsaizzel ; borjú fri­candeau és rántott bárány; homard sa­látával és giardínettó. Az első toastot Kruplaniez Kálmán kir. tan. ő Felsége a királyra mondotta. Az ünnepi közön­ség állva hallgatta végig. Dr. Feich­tinger Sándor ezután a herczegprimást s a főkáptalant éltette zajos lelkesedés­sel. Dr. Helcz Aulai emelkedett sza­vakban emelte poharát az ünnepeltre, kit alig szűnő éljenzésekkel üdvözölt az egész terem. Ekkor Niederman Pál a polgárságra emelte poharát s legszebb jutalmául jövőre is polgártársai szere­tetét és bizalmát kérte ki. Majd Dr. Perényi Kálmán emelkedett föl, ki a dalegyesület nevében üdvözölte a ki­tüntetett elnököt. Nagy hatást keltett Dr. Helcz Antal toasztja a szeretett főispánra is, kiért osztatlan lelkesedés­sel emelte föl mindenki poharát. Ezzel az ünnepi toastok véget értek. A tár­saság tiz után kezdett oszlani, de jó része még együtt maradt s barátságos felköszöntőkben adott kifejezést az ün­nepelt férfiú iránt való őszinte rokou­ATiMi vének. — Esztergom leánya. MINDIG ÖRÖMMEL ADUNK ARRÓL TUDÓSITÁST, MIKOR ESZTERGOM VALAMELYIK TEHETSÉGES FIA VAGY LEÁNYA A HIR ÉS DICSŐSÉG ÚTJÁRA KÜZDÖTTE MAGÁT. ILYEN ÖRÖMMEL JELENTJÜK, HOGY KONTI HONA (A KI SZÍNPADI NÉVEN KOVÁCS ILKA) A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ SZÍNPADÁN FÉNYES SIKERT ARATOTT S AZ ELSŐ KRITIKAI ORGÁNUMOK NEM GYŐZIK ELÉGGÉ DICSÉRNI. A TEHETSÉGES ÉS SZÉP ESZ­TERGOMI LEÁNY NEM [LÉPETT UGYAN A KOLOZS­VÁRI SZÍNHÁZ KÖTELÉKÉHE, DE NEMSOKÁRA MINT KERESETT PRIMADONNA BIZONYOSAN FÖL FOG TŰNNI VALAMELYIK LEGRANGOSABB VIDÉKI TÁR­SULATBAN. — Gyászjelentés. Alulírottak saját és az összes rokonság nevében is mélyen szomorodott szívvel jelentik forrón sze­retett anyjuk, anyósuk és nagyanyjuk özv. Majer Krisztiánné szül. Ti II MAMI Ágnes úrnőnek folyó hó 22-én déli 12 órakor életének 76-ik évében végel­gyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme f. hó 21-én d. u. í / 2 3 órakor fog a kir. városi családi sirboltbau örök nyuga­lomra elhelyeztetni; az engesztelő szent mise áldozat pedig f. hó 26-án regg. 9 órakor fog a szent Fereuczrendiek templomában az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1889. márcz. 22-én. Áldás és béke porain! özv. Schleiffer Má­tyásné szül. Majer Aloizia, özv. Hoff­bauer Fereuczné, szül, Majer Ágnes, Fülöp Mauónó szül. Stokiász Erzsébet, Stoklász János gyermekei. Schleiffer Lajos,- Kún Etel férj. G-eiger Endréné, Schleiffer Mátyás, Viliinger Béla, Fülöp Róza, Fülöp Józsika, Fülöp Erzsike, Fülöp Sándor, Fülöp Manó veje. Schleif­fer Lajosué, szül. Kovács Ilon sógornő. Geiger Endre, sógor. A megboldogult ravatalát Kováts Albert első temetkező vállalata állította föl. — Vasúti értekezlet. Tegnap dél­után Dr. Helcz Antal polgármester el­uöklete alatt igen kilógatott értekezlet volt, melyen Dr. Silberstein Adolt re­ferált az esztergom-füzitő vonal jövő­jéről s igen megnyugtató számadatok­kal mutatta ki a terv gyümölcsöző ere­jét. Kruplaniez Kálmán alispán, Dr, Földváry István főügyész, Dóczy Antal, Frey Ferencz stb. felszólalásai után harmincz tagu propagáló bizottságot vá­lasztottak, mely ma délutáu kiegészí­tése végett újra értekezletet tart. A bi­zottság kebeléből a nagy közönséghez felhívást intéznek, hogy a törzsrészvé­nyeket az ügy sürgősségénél fogva a héten teljes bizalommal aláírni szíves­kedjenek. Ott helyben újra 3000 frt íratott alá. — A közönség köréből. A követ­kező sorokat küldték be hozzánk: Egy kissé több figyelmet kedves halottaink­nak a városi hatóság részéről! Az egészségügyi törvények értelmében min­den fertőző betegségben elhalt egyént köteles az elhunytnak családja az amúgy is szivet rendítő szerencsétlenség után csakhamar kedves otthonából kiszakítva idegen gondviselés és az erre czélra kiszemelt úgynevezett «halottas kam­rába* ki vitet ni és onnét eltemettetni. Hát ez jól van igy ha az orvosi tudo­mány csakugyan azon szent meggyőző­désben él, hogy ezáltal ugy az általá­nos, mint az egyes családok egészsége a — lehető határig a fertőző beteg­ségektől megóvatik; — de nem elé­gedhetünk meg a kir. városi sírkertben az e czélra használt helyiséggel, mely egy piszkos, ronda, semmi egészségügyi törvényeknek meg nem felelő úgyneve­zett «doktori szoba*, közvetlen a hires «bonczoló kamrával* áll összköttelés­beu. Legyen gazdag avagy szegény, művelt vagy műveletleu ama család, melynek körében a haláleset előfordul, de mindenesetre közös az érzés, mely körülvesz berniünket akkor, midőn a legnagyobb szerencsétlenség sujt, mégis annál nagyobbá válik a fájdalom, ha felejthetetlen halottainkat a törvény kér­lel hetetlensége ilyen gyászos helyiség számára veszi el tőlünk. Bizonyos szent érzés, kegyelet honol minden ember keblében a drága halott iránt, mig az bár holtan családi körünkben van el­helyezve, megnyugtatókig hat az utolsó gondoskodás, melyet körülményeink sze­riut adhatunk nekik és némileg kien­geszteli az iszonyú fájdalmat, melyet szen­vednünk kell azok elvesztésében. Mily borzasztó ós kétszerte nagyobb a fáj­dalom akkor, midőn kedveseink az em­iitett sirkerti piszkos helyiségben helyez-1 • tétnek el . . . Bizonyára mindama szü­lők, kik már ezt keresztül élték és esetleg még azok is, kiknek majdan ezt keresztül Kell éluiök nem fogják talán helyteleníteni és velem együtt fognak érezni ha a nyilvános uton oly kérelem­mel járulok az összesség nevében is az intéző körök nemes szivéhez és jó aka­ratához, hogy a dolgon mielőbb segítve oly intézkedéseket és módosii ásókat te­gyenek, hogy a legközelebbi halott, ki a szomorú helyre kerül legalább tisz­tességes és tiszta csarnokba kerüljön, mielőtt sí íját megássák. Kelt Eszter­gomban, 1889. márcz 23-án. Dr. Haiigh Lambert. — Nyilvános elszámolás. A SZERDA ESTI JÓTÉKONYCZÉLU IZR. BÁL RENDEZŐSÉGE A KÖVET­KEZŐ NYILVÁNOS SZÁMADÁST KÜLDTE BE HOZ­ZÁNK : TEK SZERK. UR! MÉLTÓZTASSÉK BECSES LAPJÁBAN A ZION-EGYESÜLET JAVÁRA TÖRTÉNT ADAKOZÁSOKÉRT ÉS FELÜLFIZETÉSEKÉRT AZ ILLETŐK­NEK A RENDEZŐSÉG HÁLÁJÁT ÉS ' KÖSZÖNETÉT TOLMÁCSOLNI. AZ ADAKOZÓK A KÖVETKEZŐK: STERNFELD REZSŐ, DR. HORN KÁROLY, BRUKNER ALBERT, WEISZ LINA K. A., DR. ÁLDORY MÓR, PÁLMAY J. JÓZSEF, 5—5 ÍRTJÁVAL; FELSEN­BURG KÁROLY ÉS FIA 4 FRT; OBLATH JAKAB, PAUL IZIDOR, GRÜNWALD LAJOS 3—3 ÍRTJÁ­VAL ; TIEFENTHAL ROZÁLIA ÚRNŐ, >DR. BERÉNYI GYULA, SZÁNTÓ SÁNDOR, KOMLÓS VILMOS, SCHLESINGER LAJOS, LÖWY LAJOS, LEINDÓRFER FERENCZ, TÁBOR SÁNDOR 2 — 2 ÍRTJÁVAL; SCHEIBER JÓZSEF ÉS FIA 1 FRT 20 KR; BERGER MIKSA, SCHWARZ SAMU, NASS JÓZSEF (PO­ZSONY), KNÖPFLER MIKSA, SINGER HENRIK, DR. FRITZ JÓZSEF, GRÜNWALD SÁMUEL, GRÜN­WALD ÁRMIN, MUNK MÓR UTÓDAI, GANS MÓR, BLAU MIKSA, ROSENTHAL JAKAB, STERN MÁRK. GROSSMANN ADOLF, SÓLYOMY LAJOS, STROMPF IGNÁCZ, TÁBOR ADOLF, EHRENWALD MÁRK, DIAMANT SAMU, RENNER GÁSPÁR, WAJDA GÉZA, FEKETE GYULA, SCHEIBER REZSŐ, WIL­HEIM FLÓRIS, WEIL ADOLF (KENYÉRMEZŐ) 1—1 ÍRTJÁVAL ; BARTAL SÁMUEL 50 KRT. — FÖLKÉRI EGYÚTTAL A RENDEZŐSÉG MINDAZOKAT, KIK NYEREMÉNYTÁRGYAIKAT ÁT NEM VETTÉK, HOGY AZOKAT NYOLEZ NAP ALATT MAGUKHOZ VENNI SZÍVESKEDJENEK, MERT AZONTÚL AZ A ZION-EGYESÜLET JAVÁRA FOG FORDÍTTATNI. TEL­JSS TISZTELETTEL A RENDEZŐSÉG. — Nyerőszámok. A MÁRCZ. 20-IKI JÓTÉ­KONYCZÉLU TÁNCZVIGALOM RENDEZŐSÉGE BEKÜLDTE HOZZÁNK A TOMBOLAJÁTÉK NYERŐ SZÁMAIT, ME­LYEKET (TÖBBSZÖRÖS REVÍZIÓ UTÁN HIBÁTLAN KÖZLÉSBEN) A KÖVETKEZŐKBEN MUTATUNK BE : 24, 29, 33, 38, 73, 97, 101, 137, 143, 154, 181, 256, 337, 348, 403, 472. 549, 680, 735, 76L 774, 794, 860, 937, 955, 1026, 1049, 1073, 1156, 1157, 1190, 1206, 1250, 1277, 1299, 1427, 1447, 1513, 1528, 1641, 1659, 1665, 1677, 1715, 1756, 1766, 1787, 1800, 1923, 1963, 2074, 2098, 2268, 2348, 2411, 2500, 2563, 2582, 2587, 2589, 2643, 2665, 2753, 2773, 2797, 2902, 3018, 3058, 3164, 3165, 3223, 3224, 3272, 3289, 3291, 3420, 3429, 3443, 3511, 3514, 3515, 3678, 3786, 3799, 3804, 3812, 3953, 3985. A NYERŐSZÁMOK TULAJDONOSAI NYOLEZ NAPON BELÜL SZÍVESKEDJENEK NYEREMÉNY-TÁRGYAIKAT STERNFELD REZSŐ KERESKEDÉSÉBEN ÁTVENNI. — Nyilt panasz. Egy városi adó­fizető órás iparos kéri föl lapunk utján a rendőrséget arra, hogy városunkban házaló kontár-órások grasszáluak, a kik meglehetős jövedelmet harácsolva össze, sem adót nem fizetnek, sem a helyi ipar javát elő nem mozdítják. Ugy az iparhatóság, mint a városi rendőrség valóban nemesen töltené be hivatását, ha a jött-ment kontár-Órásoktól meg­mentené a várost s megóvná a helyi órás-ipar ke nyér-érdekeit. — Macskazene. Czimhalmos Szabó József esztergomi születésű középiskolai tanár, ki azelőtt az esztergomi reál­iskolánál működött s most a győri főreáliskola i. igazgatója macskazenét kapott. Az esetről egy győri laptudósító ezt írja: Szabó József reáliskolai tanár, mint igazgató-helyettes, az iskolai ifjú­ságnak annak idején tudvalevőleg meg­tiltotta, hogy a márczius 15-iki ünnep­ségekben részt vegyen, sőt megtiltotta azt is, hogy nemzeti jelvényeket vi­seljen, A jogakadémia polgársága ezért Szabónak névnapja alkalmából macska> zenét adott. Álig, hogy az ifjúság Szabó ablakai alatt rákezdte a macska­zenére, vagy hat darab rendőr kivont karddal bőszülten rohant a jogászságra. Szerencsére, a jogászság a váratlan I brutális fellépés daczára ís nyugodt maradt és szembeáiIva a rendőröknek számukat kívánták. Ekkor ijedtek meg a rendőrök és számukat, egynek kivó­leiével, ki kardot nem rántó;t, elta­gadták. Hanem fellépésükkel sikerült elérni azt, hogy Vezetésük alatt olyan hatalmas lárma támadt Szabó ablakai alatt, me'y fölért két macskazenóvel is. Az ifjúság hosszabb ideig tartott vi­tatkozás után, a KoSsuth-nótát énekelve, megindult a belváros felé. Vagy há­romszáz lépésnyire egy polgári biztos állitotla meg a menetet, fölkérve a jogászokat maguk megnevezésére. Azok azonban kijelentették, hogy csakis rend­őrtisztviselő vei állanak sz>ba s be is mentek maguk a városházára. A rend" őrkapitányi várakozó szobában voltak mindaddig, mig a rendőrség Veöreös Boldizsár rendőrforgalmazót értesít ette s az egyelőre a neveket följegyezte és az ifjúság panaszát a rendőrök ellen tudomásul vette. A jogászi fiúság' még az éj folyamán elhatározta, hogy a rendőrök támadásáért elégtételt szerez magának. A jogakadémia polgársága nevében négy tagu küldöttség jelent meg Angyal Armand főkapitánynál s benyújtotta a följelentést a rendőrök ellen. A főkapitány biztosította a kül­döttséget, hogy az ügyet szigorúan meg­vizsgálja s elégtételt fog a sérelemért adni. — Az jzr. anyakönyvek rendezése. Az jzr. anyakönyvek rendezése tárgyá­ban a kultuszminisztérium még 1885­ben kiadott egy szabályrendeletet, mely biztosította az anyakönyvek helyes veze­tését és felderítette az előbbi évek mulasztásait. Minthogy azonban az utóbbi időben sűrűn érkeznek a mi­nisztériumhoz kérvények utólagos anya­könyvelések elrendelése iránt, szüksé­gesnek mutatkozott az eljárásnak ujabb szabályozása. Az uj eljárás az anya­könyvek vezetését egyöntetűvé teszi, az elintézést pedig rendkívül gyorsítja. A kultuszminiszter az uj rendeletet megküldte az összes törvényhatósá­goknak. — Névmagyarositási statisztika. A belügyminisztérium állal készített kimutatás szerint 1888. második felé­ben 546-au magyarosító: ták meg veze­téknevüket. A névmagyarositók száma az előző évekhez képest valamivol csökkent, de még mindig jelentékeny. A névmagyarositók vallásfelekezetek sze­rint következőleg oszlanak meg : Volt köztük 305 izraelita (55 százalók), 168 római katholikus (30 száz.), 31 református (5 száz.), 25 evangélikus (4 száz.), 16 görög-katholikus (3 száz.) A fölvett uj vezetéknevek közt igen nagy számmal vannak a legjobb ma­gyar hangzású nevek, do örvendetesen konstatálható, hogy történelmi neveze­tességű neveket csak a legritkább eset­ben vettek fel a névmagyarositók. — Megzenésített dalok. Szentgáliy Gyula, az ujabb nemzedék egyik tehet­séges tagja előfizetést hirdet «Két em­léklap* czimű művére zongorára s ára 1 frt és «Három éve* énekhangra s zongorára, ára 80 kr. Ha hozzátoszszük ehhez azt, hogy a «Három dal* szö­vegét Lévay Sándor, lapunk munkatársa irta, kinek dalaiból mai számunkban is közlüuk néháuyat \ az előfizetést csak a legmelegebben ajánlhatjuk. A bá­róin dal» közül a «Ne tudja senki* lapunk tárczájában jeleut meg először. Előfizetéseket elfogad lapunk kiadóhi­vatala. A két darab ára 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a szerző nevére Kecskemétre, vagy Budapest, Váczi-u. 12, sz. Klökner és Schloss zonoműke­reskedésébe küldendők. KNUaÖS K'/lílíKKK'/Tfl : DR. KŐ RÜSY L Á S 'A U Ó. HALÁLRA SÚJTOTT EMBER, HOGY AZZAL MÉG A JÉZUS NEVÉT IS FELÍRJA !» IGY SZÓLHATNA EGY­NÉMELY KRITIZÁLÓ, EX UNÓ DISEE OMNES. . . . S PEDIG ÉPPEN EBBEN NYILATKOZIK A HALDOKLÓNAK CSODÁS EREJE. SZÓLNI MÁR NEM KÉPES, DE HOGY A* SZÓNÁL IS MARADANDÓBB LEGYEN A TETT, ÍRÁSBAN NYILATKOZIK A LELKI ERŐ. — HASONLÓ MÓDON SOK HELYEN LEHETNE KIMUTATNI ELMÉD TALÁLÉKONY ÉLÉT. A «HAZAFIUI DALOKRÓL* ÁLTALÁBAN CSAK ANNYIT JEGYZEK MEG, HOGY AZOKBAN AZ EMEL­KEDETT HONSZERETETFCEL KAPCSOLATOSAN ERŐ ÉS IDŐSZERŰSÉG, GYAKRAN MEGHATÓLAG HARSAN FEL. S MOST MÁR BUCSUT VESZEK EZÚTTAL TŐLED, KEDVES ANTALOM! KI LEGÚJABBAN A -SZENT­SÉGES ATYA AZON MAGASZTOS KITÜNTETÉSÉBEN RÉSZESÜLTÉL, HOGY ÉPPEN E KÖNYV ALKALMÁ­BÓL, NYERTED ÁLDÁSÁT, FOGADD TŐLEM EGY FÉLSZÁZADOS BARÁTSÁG ŐSZINTE ÉS MELEG ÜD­TÖZLETÉT. BUDAPESTEN, 1889. ÉVI PÁL FORDULÁSA NAPJÁN. NEY FERENCZ. A NŰKRŰL S A NŐKNEK. AKÁR HALLGATAG, AKÁR BESZÉDES A SZERELEM, a NŐ MINDIG MEGÉRTI, I* LEGTÖBB NŐ NEMCSAK AZT LÁTJA TÜKRÉBEN, HOGY NAGYON SZÉP, HANEM AZT IS, HOGY SOKKAL SZEBB, MINT A TÖBBI. * II. FRIGYES MONDTA, HOGY EGY OKOS ASSZONYT, HA MÉG OLYAN OKOS IS NEHÉZ UGYAN MEGHÓDÍTANI, DE AZÉRT SOHASE LEHETETLEN. * CATULUS SZERINT AZ ASSZONYI FOGADALMAK SZÉLBE ÉS FUTÓ HABOKRA VANNAK IRVA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom