Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-24 / 24.szám

ádáz irgalmaitól, rémei)ól megszaba­dulva, a teljesítve teljesített köteles­ség szentesitett nyugalmában megtar­taná ? A keresztény hit képes erre és csat ő képes egyedül, mint a mely a kálvárián álló keresztre mutat, annak bátor átkarolására buzdit. A keresztény hittant az iskolából kitiltó intézmények czélja csak az lehet, hogy e vigasztól és reménytől megfoszsza a lelkeket. Pe­dig a mely pillanatban a keresztény religió a szivekből távozik, az élet titka megfejthetetlenné lesz, a kisebb nyomor­nak is tűrhetősége megszűnik, a lelki sötétség rémeket szül, a roskadozó lé­lek gyilokra révedez, gyilokról másnak vagy magának számára ! Egy világ, ke­reszt, hit, remény, szeretet nélküli vi­lág, nem világ, hanem pokol, melyben semmi rend, hanem az örök irtózat la­kozik ! Iparbankunk. Esztergom, má»cz. 23. Az esztergomi kereskedelmi- és ipar­bank tizennegyedik évi üzleti kimuta­tása fekszik előttünk számokban. A kereskedelem és ipar támogatására keletkezett intézet a mult évben is meg­felelt hivatásának s erejéhez képest hozzá is járult az esztergomi forgalom emeléséhez. Az Iparbank tul van ugyan már a kezdet akadályain, de még mindig nincs ott, a hol több évtized gyümölcsei szok­tak érlelődni. Az intézet még fiatal ahoz, hogy versenyt álljon a Takarékkal. De már nem is tartja senki a két intéze­tet versonyintézetnek, mert mind a kettő külön hivatást teljesít, más hatáskörben s egyéb tényezőkkel. A közönség legteljesebb bizalmát biró int'zet mu ! t esztendei forgalma egy millió nyolczszáz harminczozer hu­s/ounyolcz frt volt. A betétek összege ö tszá z k i I e n cz ven egy ezer h a t sz á zegy fr t; a váltókiadásoké nyolczszázötvenkilencz­ezer hatszázöt frt; kötvények kilenczveu­kilenczezer hetven frt; zálogokra száz­tizenkétezer százkilenézvén nyolcz frt. Ez az utóbbi tétel bizonyítja leginkább, hogy az iparbank ezidőszerint egy még mindig hiányzó nagy zálogházat helyet­tesit, hová a közönség bizalommal fordul. Jótékony ezé Ionra az intézet az idén csupán kétszázhatvauöt forintot áldozott; osüalékokra tizenegyezer kilenczszáz­harminczuégy forintot tartott fön; érték­papírokba van fektetve hatvauháromezer frt 47 kr. Ennyi az, a mi a nagy közönséget álaláhan érdekelheti. A részleteket az Iparbank részvényesei úgyis megtalál­ják a hivatalos kimutatásokban.^ De a közölt főbb részletek is azt bi­zonyítják, hogy a jó törekvésű intézet teljesen megérdemli a közönség bizo­dalmát s teljesen méltó nevéhez, mert az esztergomi kereskedelem és ipar is­lápolásának egyik igen tisztességes té­nyezője. OLVASQ-ASZTAL (E rovatban ismertetett művek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — Budapesti Hirlap. (Szer­kesztők és laptulajdonosok: Csukássi József és Rákosi Jenő) A «Budapesti Hirlap» a lefolyt hetek politikai viha­raiban, küzdelmeiben jobban bebizonyí­totta, mint valaha, hogy merészen lo­bogtatott zászlaján ez az egyetlen jel­szó áll: magyarság. Lángoló szózatai melyeket napról-napra kibocsátott, élénk viszhangot keltetlek az országban, s fokozták a «Budapesti Hirlap» népsze­rűségét ; elterjedtségét pedig eddig pá­ratlan fokra emelték. A «Budapesti Hirlap» máris olvasói közt találja az ország legkiválóbb intólligencziáját, mely megértette, hogy e lapban a magyar nemzeti politika nyer legpregnánsabb kifejezést. A «Budapesti Hirlap» po­litikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi 'Jenő, Grünvald Béla, Balogh Pál irják más kiváló hazai publicistákkal hiven a lap független, magyar, pártérdeke­ket nem, csak nemzeti érdekeket is­merő szelleméhez. Politikai hírei szé­leskörű összeköttetések alapján a leg­megbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyors­írói jegyzetek alapján szerkeszti s az ülés ' külsőségeit vidám csevegésekben tárgyalja. Magyarország politikai és köz­élete felől távirali értesülésekkel lát­ják el rendes levelezők, minőkkel min­den városban, sőt nagyobb községben: is bir a lap. A «Budapesti Hirlap» Tárczarovala a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy meg­maradjon előkelő színvonalán A köz­| gazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos,- kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló irók legújabb müveit közöljük. — Az elő­fizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalvány­nyal eszközölhetők következő czim alatt: A «Bndapesti Hirlap» kiadóhivatalá­nak, IV. kerület, kalap-utcza 16, szám. — A Pesti Hirlap, mely a jan.­márcz. évnegyedben két regényt és két elbeszélést közöl Regénycsarnokában, a jövő negyedre egyebek közt ismét egy szenzácziós bűnügyi regényt helyez ki­látásba, mely azonban nem fog egy hó­nál tovább tartani. Ad a Pesti Hirlap előfizetőinek külön kedvezményként sor­I solási és zenemellékletet is kóthetenkint s ezzel csakugyan egyedül áll a magyar hírlapirodalomban. Hogy mindenről a mi történik, benn vagy az ország ha­tárain tul, a Pesti Hirlap gyorsan és kimerítően szokta olvasóit értesíteni, azt a bel- és külföldi tudósítók egész légiója teszi lehetővé. Odáig fejlődött immár a hirlapirás nálunk, hogy nem is újság, nem is hir az, mit nem a távíró közvetít s e megsürgönyzölt hí­rek tekint etében is a Pesti Hirlap el­vilázhal lanul első helyet foglal el. Nem csoda tehát, az a rohamos és példátlan mérvű elterjedés, mely oszályrészeül ju­tott s mely immár azt teszi szükségessé, hogy nem is egy, de két rotácziós gépen nyomják. Előfizetési ára negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. A kiadóhivatal (Budapest, Nádor-utcza 7. sz.) mutatványszámokat is szívesen küld egész hétig. HÍREK. — Herczegprimásunk a királynál. 0 Felsége a herczegprimást csütör.ökön délután két órakor külön kihallgatáson fogadta s vele hosszabb időt töltött. — Ö Eminentiája kíséretével együtt csüiőrlőkön este a bécsi hajóval a fővárosból a legjobb egészségben haza­érkezett, ' — A herczegprimás Budapesten. Herczegprimásunk jelentésünk szerint Dr. Csernoch János kanonok irodaigaz­gató és Dr. Fischer-Colbrie Ágoston szertartásmester kíséretében utazott B. Pestre, Megérkezése után másnap nem hagy la el budavári lakását, de a nap folyamán a fővárosban időző főpapok látogatását fogadia. A herczegprimásnál tisztelegtek: Samassa József egri érsek, Császka György szepesi püspök, Hornig Károly b. veszprémi püspök, Dtilánszky Nándor pécsi püspök és Szabó szanios­ujvári görög-kath. püspök. Az előkelő főrangú vendégek ugy találták, hogy a herczegprimás néhány hét előtt való súlyos meghűlése daczára is igeu jól érzi magát. A herczegprimás csügge­dett en köteíességérzétére vall az a kö­rülmény, hogy minden rokedtsége mel­lett is személyesen olvasta fel hosszú beszédét az első magyar kath. irodalmi I ársaság u agy gyűl ésén. — Papszentelés. l)r. Palásthy Pál sareptói felszentelt püspök f. hó 22-én szentelte áldozárrá Haiczl Kálmánt, a főszékesegybáz sekrestye-kápolnájában. — Uj mise. Haiczl Kálmán főegy­megyei áldozár Gyümölcsoltó Boldog­asszony ünnepén reggeli 7 órakor fogja első szent mise áldozatát az Urnák be­mutatni a vízivárosi apáczák templomá­ban. Manuductora dr. Csernoch János kanonok és hgprimási igazgató lesz. — Vezérközleményünkhöz. A her­czegprimás Szent-István-társulati elnöki beszédének történetét ki kell még egé­szítenünk azzal, hogy alig hangzott el a nagyhatású beszéd, máris fölemelke­dett Bari a Béla, nyug. kúriai bíró, a ki emelkedett szavakban kérte föl a herczegprimást, hogy engedje meg be­széde szóról-szóra való kinyomni ását a társulati tagok számára. Ugyanakkor Bossányi László országgyűlési képviselő a társulat nevében meleg köszönetet mondott a hatalmas beszédért. Erre folyó ügyek, választások és kinevezések következtek, mire a közgyűlés a herczeg­primás áldásával véget ért. Közvetlen ebéd után fogadta ö Eminencziáját külön kihallgatáson apostoli királyunk a budai királyi palotában. — Esztergomiak a Szt.-lstv.-Társulat KÖZGYŰLÉSÉN. LAPUNK ÉLÉN EMIITJÜK, HOGY A CSÜTÖRTÖKI NAGYGYŰLÉSEN SUJÁNSZKY ANTAL PRAELATUS KANONOK UR IS RÉSZT VETT. KI KELL MÉG EGÉSZÍTENÜNK JELENTÉSÜNKET AZZAL, HOGY A NAGYGYŰLÉSEN VÁROSUNKBÓL MÉG NÉMETHY LAJOS VÍZIVÁROSI PLÉBÁNOS, MAGOSS SÁNDOR, HAVASI IMRE ÉS FREY FERENCZ IS RÉSZT VETTEK. — 0váczió. CSÜTÖRTÖKÖN DÉLBEN TISZTEL­GETT NIEDERMANN PÁL KIR. TANÁCSOSNÁL A DAL- ÉS ZENEKEDVELŐ-EGYESÜLET TESTÜLETBEN. AZ ÜNNEPI SZÓNOK, DR. HELEZ ANTAL VOLT, KI MELEG SZAVAKKAL ÜDVÖZÖLTE A KITÜNTETETT TAGTÁRSAT ÉS ELNÖKÖT S BIZTOSÍTOTTA ŐT TOVÁBBRA ii AZ EGYESÜLET OSZTATLAN ROKONSZENVÉRŐL. — Bankét. A Fürdő-vendéglő nagy termében csütörtökön este Niedermann Pál uj kir. tanácsos tiszteletére Eszter­gom előkelősége banketet rendezett. Négy asztalnál száztizenhat teríték volt lefoglalva, a mi más szóval teljes sikert jelent. Ott voltak az ünnepelt jobbján LÁSNAK INDULT* — VAGY «RENDÜLETLENÜL»­FÉIE MENNYDÖRGŐ CSATTANÁSOKKAT FELRÁZNI AZ ELFÁSULTSÁGOT; S EZ OKOZTA, VAGY EREDMÉNYEZTE HOGY TE HANGJAIDAT LEGNAGYOBBRÉSZT A SZE­LÍDSÉG, AZAZ SZELÍDEBB MODOR JELLEMEZTE. MA MÁR EZ EGÉSZEN MÁSKÉP VAN. MA MÁR, AZ AZÓTA FEJLŐDÖTT NAGY ÉS ERŐSZAKOS HALADÁS FOLYTÁN, VALLÁSOS ÉRZELMEK DOLGÁBAN IS, A KOR SZELLEMÉNEK MEGFELELŐLEG RIMEK ÉS RITMUSOKNAK DÖRGŐ ÁGYUKRA ÉS BOMBÁKRA " VOLNA SZÜKSÉG, HOGY NÉMI HATÁST BÍRJUNK ELÉRNI. IGEN, AZ A KOR MÉG SZERENCSÉS VOLT E TEKINTETBEN. LEGFÖLEBB ELŐFORDULT, AKINEK NEM TETSZETT A TÁRGY, — RÁ SEM HEDERÍTETT a KÖZÖNY S EZZEL VÉGE. DE INA"? MEGVAN MIND EZ, DE MÉG GUNYNYAL, GYANÚSÍTÁSSAL, TÁMADÁSSAL, ÜLDÖZÉSSEL TETÉZVE. NAGYON ERŐS SZÖVETKEZÉS, — CSAKNEM MEGBIRHATATLAN. AZÉRT MONDÁM ANTALOM, HOGY A TE AKKORI TOLLAD MÉG SZERENCSÉS KÖRÜLMÉNYEK KÖZ-T MŰKÖDHETETT, — EVEZŐ LAPÁTTÁ IZMOSOD­HATOTT, MELY A SCYLLÁN ÉS CHARIBDISEN IS KERESZTÜL SEGÍTETT. MÁÁ SZÓVAL: VERSEID AZ AKKORI KOR IGÉNYEINEK TÜKRÖZŐI. AZ A KÖRÜLMÉNY, HOGY VERSEID NÉMELYEI — AZ UJABBAK — LEJEBB IS NYÚLNAK, A HATVANAS, SŐT HETVENES ÉVEKIG, MIT SEM VÁLTOZTAT A DOLGON. QUO SEMEL EST IMBUTA... AKI EGYSZER BIZONYOS IRÁNYNAK SZENTELTE TEVÉKENYSÉGÉT, AKI EGYSZER BIZONYOS KIFE­JEZÉSI SZÍNEZETET SZITT LELKÉBE, HOGY AZT MÜVÉBE LEHELJE, MEGMARAD AZ MELLETTE ÉLETE VÉGÉIG. AZTÁN MEG VOLTAK OLYAN ÉVEK IS — CSAKNEM HUSZ, — MELYEK NEM IGEN VOLTAK ALKALMASAK ARRA, HOGY BIZTATÓ IHLETTEL MINTEGY UJABB LENDÜLETRE RAGADJÁK MEG A VALLÁSOS ÉRZELMŰ KÖLTŐT IS., MIDŐN A HAZÁNAK VARÁZSOS ARCZA, MELY TALÁN CSAK MAGA LETT VOLNA KÉPES MÉG A SZENT HANGÚ DALOKBA IS LÁNGOT ÖNTENI, CSAK SŰRŰ SZITASZÖVET MÖGÖTT JELENHETETT MEG — A HÁTTÉREN. TEHÁT MINDEZEKBŐL \\z KÖVETKEZIK — EZT MOSOLYGÓD FELÉM — HOGY ÉN NEM IGEN MÉLTÁNYLOM KÖLTEMÉNYEIDET? DE BIZONY MÉLTÁNYLOM, MÉG PEDIG HÁROM OKNÁL FOGVA: 1-SZÖR AZÉRT, HOGY ANNAK A KORNAK, MELYBEN ÉLTÉL MEGTUDTAD NYERNI ROKONSZENVÉT, MI AZT TANUSITÁ, HOGY HANGJAIDAT OLVASÓID KEBELÉBŐL VETTED KI S TE MINTEGY CSAK VISSZAHANGOZTATTAD AZT, MIT MÁSOK ÉREZÉNEK. S VÁJJON NEM EZ-E A FELADATA A MÁSOKRA IS HATNI AKARÓ KÖLTÉSZETNEK? — 2-SZOR AZÉRT, MIVEL EGYSZERŰ, GYAKRAN KÖNNYED­NEK LÁTSZÓ RIMELÉSI TECHNIKÁDDAL CSAKHAMAR SIKERÜLT MEGÉRINTENED AZT A HÚRT, MELYNEK FOGÉKONYSÁGA AZOKNÁL IS MEGREZEG, KIK NEM KÉPESEK MAGASABB RÖPTŰ, NEHEZEBB ALAKÚ ZENGEMÉNYEKET KÖNNYEN KÖVETNI LEI­KÖK HULLÁMZÁSÁVAL. ES 3-SZOR AZÉRT, HOGY MINDAZOK, BÁRMENNYIRE LÁTSZASSANAK IS AZ ŐKET SZÜLTE KORHOZ TAPADNI, MÉG MOST SEM MULTÁK KORUKAT; HANEM SZIVES VISSZAEM­LÉKEZÉST KELTENEK, MA IS MINDAZOKBAN, KIK NEMCSAK A TE BARÁTAID VAGY TISZTELŐID, HANEM BARÁTJAI AMA TÁRGYAKNAK, MELYEK TÉGED ÉNEKLÉSRE BUZDÍTOTTAK. S LEHETNE-E AZ MÁSKÉP? VAGY VAN-E TÁRGY MARANDÓBB, MINT AZ ÖRÖK VALLÁS? ÉS VANNAK-E GAZDAGABB, SZÍNESEBB, ELEVENEBB KÉPEK, MINT MELYEKET A KATHOLIKUS VALLÁS NYÚJT A LEGKÖLTÖIBB VÁLTOZATOSSÁGBAN ? ÉS VAN-E EMBERILEG, FÖLDILEG HATHATÓSABB ESZME, MINT A KERESZTÉNY HONSZERETET? EZEK AZOK A VARÁZSSZEREK, MELYEK MINDENKIT FÖLLELKE­SÍTHETNEK, KIKNEK JÓ ANGYALA LANTOT ADOTT A KEZÉBE. EZ AZ OKA ANNAK, HOGY MÉG KÉSŐBBI IDŐKBEN IS FOGNAK TALÁLNI VERSEIDBEN KEDVES SZEMELVÉNYEKET, KIK HISZNEK ISTEN­BEN ÉS SZERETIK A HAZÁT. — ÖRÖK IDŐKRE SZÁMÍTANI ? KI SZÁMITHAT ÖRÖK IDŐKRE ? HA­TALMASABB ALKOTÁSOKAT IS ELTEMETETT A SIVATAG HOMOKJA S BIZONY MÉG IGEN SOKAT FOG ELPUSZTÍTANI AZ IRGALMATLAN SZÁMUM, MIRŐL AZT KÜRTÖLI A HIR, HOGY ÖRÖK. NE VÁRD TEHÁT TŐLEM, KEDVES ANTALOM! HOGY SORRA VEGYEM VERSEIDET ÉS ISMERTESSEM EZÚTTAL AZT, AMIT, MINT FÖNTEBB MONDÁM, LEGNAGYOBBRÉSZT ÚGYIS ISMERNEK. DE AZÉRT MÉG SEM ÁLLHATOM MEG, HOGY LEGALÁBB NÉHÁNY VERSEDRŐL KÜLÖNÖSEBBEN MEG NE EMLÉKEZZEM. NEM AZÉRT MINTHA NEKEM CSAK EZEK TETSZENÉNEK; HANEM ABBÓL INDULVÁN KI, HOGY EGY KIS FELFRISSÍTŐ FIGYELMEZTETÉS EGY ÁLDOZÁRI ÉS ÍRÓI FÉLSZÁZAD ALKALMÁVAL NEM FÖLÖSLEGES. — NÉZZÜNK HÁT EGYPÁRT. MINDENEKELŐTT ZSOLTÁR-FORDITÁSAIT EMLÍTEM, MELYEK KÖZT A IV., XIV., XLIV., CXLV LEGINKÁBB MEGKAPTÁK LELKEMET ÉS MELYEK­NÉL SZEMBETŰNIK, MILY GONDOSAN NÉZTED ÁT ÉS JAVÍTGATTAD EGYIKET-MÁSIKAT AZ IDŐ ÓTA, MIDŐN ÖSSZEGYŰJTÖTT «VALLÁSOS KÖLTEMÉ­NYEID* KÖZT 1853-ban JELENTEK MEG. GON­DOSSÁGOD ANNYIT A MENT, HOGY NÉMELYEKNÉL LÉNYEGES KIFEJEZÉSI VÁLTOZTATÁST TETTÉL. Ugyan­EZ ÁLL MÁS KÖLTEMÉNYEIDRE NÉZVE IS OLY KÉPEN, HOGY EGÉSZ STRÓFÁKAT UJABBAKKAL HELYETTESITÉI, ITT-OTT EGY-EGYET KI IS HAGYTÁL, MINT PL. A KERESZTELŐ SZT. JÁNOS CZIMÜ HATÁSOS ELBESZÉLÉSBEN. NAGYON MÉLTÁNYLANDÓK SZŰZ MÁRIA DALAID, KÜLÖNÖSEN MAGKAPÓNAK TALÁLOM A FÖIHIVÁS-T, A KÖNYÖRGÉS-T, FŐLEG ENNEK VÉGSORAIT S AZ UJABBAK KÖZÜL (1867.) A KÉPE ELŐTT-ÖFC. S ITT NEM HALLGATHATOM EL EGY MEGJEGYZÉ­SEMET, MELJ ENGEM TÖBBSZÖR NÉMILEG NYUG­TALANÍTOTT. OLVASTAM RÉGEBBEN SOKFÉLE MÁRIA­DALT S KÖZÖTTÜK OLYANOKRA IS AKADTAM, MELYEKNEK SZENT RAJONGÁSU KIFEJEZÉSEI MAJD­NEM AZ ÉRZÉKISÉG HATÁRAIT érintek. ILY FÉLE ELRAGADTATÁS NEM MÉLTÓ A BOLDOGSÁGOS SZŰZ­HÖZ S CSAKNEM VISSZATASZÍTÓVÁ VÁLHATIK. ILYFÉLEATE HÓDO'ATOS VERSEIDBEN NEM LOR­DUL ELŐ. T AZ «AJTATOS ZENGEMÉNYEK* CZIMÜ CSO­PORT, MELY E KÖNYVBEN SZÁZ LAPRA TERJED, SOK TEKINTETBEN HITRE BUZDÍTÓ ÉLVEZETET NYÚJT. A MAGÁNY VALÓDI FIATAL IHLET SZÜLE­MÉNYE AZ ELFAJULF-BAN RENDÍTŐ KÜZDELEM CZIKÁZIK ;.A TEREMTÉS MEGHATÓAN TANULSÁGOS; A TOVÁBB A NYUGTALAN SZELLEM DICSŐÜLŐ VÁNDORUTJA; A BÁLVÁNYOZÁS MAGASRA SZÁR­NYALÓ OKTATÁS; AZ ÉN IMÁDSÁGOM A KEBELBE ZÁRULÓ BUZGÓSÁG MELEG KIFEJEZÉSE; AZ ÚJ­ÉVKOR A SZENT BIZODALOM NYUGODT VALLOMÁSA; A PÜNKÖSD ÜNNEPÉN (1856) A MAGÁT TELJE­SEN ODAADÓ FÖLLELKESÜLÉS ORGONA-HANGJA; A NEM E VILÁG AZ ÉN HELYEM! (1875) AZ ÖNMEGTAGADÁS DIADAL ÉNEKE; A VIHAR (1876) BÁTORÍTÓ INTELEM . . . EKKÓP VÉGIG MEHET­NÉK VALAMENNYI ZENGEMÉNYEN, MINDEGYIKRE MONDHATNÉK EGY JELLEMZŐ JELZŐT — MÁR FC. I. AZ ÉN FELFOGÁSOM SZERINT. DE MUTAT­VÁNYUL, UGY HISZEM, ELÉG EZ IS. A «BALLADÁK ÉS HYMNUSZOK» CZIMÜ NAGY CSOPORTOZAT MINDEGYIK DARABJA A MÉLYEN GONDOLKODÓ ÉS HŐSEN ÉRZŐ KÖLTŐ TANÚSÁGA. DE EGYET KÜLÖNÖSEN KI AKAROK EMELNI, S EZ A VÉRTANÚ (1855) MÉG PEDIG A «KRITI­ZÁLÁS» (NEM A KRITIKA) SZEMPONTJÁBÓL . . . «SZERETNÉM LÁTNI, HOGYAN MÁRTANÁ SAJÁT VÉRÉBE UJJ HEGY ÉT EGY SZÖRNYŰ CSAPÁSSÁ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom