Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-14 / 21.szám

AMDla CTHIÉLE uj felfedezett tengerentúli por pusztít: poloskát, bolhát, svábot, molyt, oroszbogárt, legyet, hangyát, pinczebogárt, madármolyt, egyátalában mindeiuieuiü rovart, — majdnem természetfölötti gyorsasággal és biztossággal, — oly formán, hogy a létező rovarköltésből még csak nyoma sem marad annak. Valódi minőségben és olcsó áron kapható: PRÁGA: ANDEL J.-féle gyógy fű-KERESKEDÉSÉBEN A fEEKÉTE KUTYÁHOZ.* Huss-utcza IS. ESZTERBOMBAN : ifj. hm: Ferencz mi takarékpénztári épület. SCHUCK-féle vasöntöde és gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, GYÁR ÉS IGAZGATÓSÁG : VÁROSI IRODA ÉS RAKTÁR: VI. külső vácziut 1696 99. VI. v á c z i körút 57. GÓZ- és JÁRGANYCSÉPLÖ -KÉSZÜLETEK SCHLIGK-fóle szab. Két- és háromvasú ekék. SCHLICK-féls mi Haladás somti-gtyk. Szórva vető gépek. Schlicktféle szab. Rayol-ekék, Schlick- és Vidats-féle eredeti egyvasu ekék és talajművelő-eszközök, boronák és rögtö*$ hengerek, szecskavágók, répavágók, répazuzók, tengeri morzsolok, csöves tengeri darálók, gabonatisztitó rosták, őrlőmalmok stb. Az összes ekék tartalékrészei készletben tartatnak. — Előnyös fizetési feltételek. — Legolcsóbb árak. gp$" Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. Jegyzet. VAN SZERENCSÉNK EZENNEL T. CZ. ÜZLETBARÁTAINK BECSES TUDOMÁSÁRA HOZNI, HOGY NOHA A VI. váczi-körut 57. 8Z. A. LEVŐ IRODÁINK LEGNAGYOBB RÉSZÉT A külső váczi uton LÉVŐ GYÁRTELEPÜNKRE HELYEZTÜK ÁT, MINDAZONÁLTAL AZ EDDIGI IRODAI HELYISÉGÜNKBEN T. ÜZLETBARÁTAINK KÉNYEIMÉ ÉRDEKÉBEN EGY VÁROSI IRODÁT TARTUNK FENN, VALAMINT, HOGY UGYANOTT ÉPITÉSI UZIKKEINK ÉS GAZDASÁGI GÉPEINKBŐL'RAKTÁRT LÉTESÍTETTÜNK. KIVÁLÓ TISZTELETTEL A Schlick féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság igazgatósága. Az esztergom-fiizitői vasút prospectusa. A duna jobbpartján ágazó s az ujszőnyi államvasutfal összeolvadó esztergomi-vonal szükségességét ugy az esztergomi kereskedelem, mint az érdekelt ipar kikerülhotetleuuek találja. A túlsó Dunapart osztrák-magyar vasúttársaság! állomása Esztergom-Nána, mely bizonyos tekintetben az esztergomi vidék vasutjának nevezhető, nem módosító tea az esztergomi vasút kívánatosságának eszméjét. A várostól körülbelül tiz kilóméternyi távolságra eső pályaház állandó dunai hid hiján épen nem közvetíti a közlekedés folytonosságát. A szállítás költségei ide-oda métermázsánkin t körülbelül huszonöt krnyi fnvarbérrel drágítják meg a szállítmányokat. Ráadásul még a hajóhíd kiszedése után a vasúti forgalom majdnem szünetelőnek nevezhető. Az utóbbi időben keletkezett propeller vállalat sem képes a téli forgalmat biztosítani. Télen Esztergom minden modern összeköttetés hiján egész vidékével egymagára hagyatott sziget, melyre köröskörül pezsgő élet mosolyog. Hasonló okok teszik a hajózást is bizonytalan forgalmi eszközzé. Fél esztendőn keresztül jég és köd gátolják és nehezítik a vizközlekedést. Nyáron a vizközlekedési eszközök elégtelensége tagadja meg a gazdag vidék szolgálatát. italában csak tömegesebb anyagkészleteknél közvetít a hajóforgalom, kisebbeket nem igeu vesz figyelembe. Ilyen mostoha közlekedési viszonyok között ki kellett fejlődnie azon, már ember emlékezet óta használatban levő fuvar közlekedésnek, mely a szenet, a márványt minden irányban szállítja. Az Esztergom-fuzitöi vasúti vonal terve ezekután a természetes szükségleteknek teljesen megfelelő követelmény. Bizonyítja ezt az is, hogy a megyei és városi törzsrészvényesek csakis erre az összeköttetésrejelentkeztek és jelentkeznek Vasutvonalunk az esztergomi kereskedelmet s a partvidéki ipart ngy az osztrák állam* vasúttól, mint a gőzhajózástól í függetlenné tenné. Esztergomot közelebb hozná Bécshez, anélkül hogy eltávolitaná Budapesttől. Füzitőtől Budapestig százegy, Füzitőtől Bécsig százhatvan kilométer, mig Esztergomtól (illetve Esztergom-Nán ától) Bécsig kétszáz, illetve kótszáztiz kilométer a távolság. A Füzitő-esztergomí vonal negyvenkét és fél kilométer s foglalata: 1. FÜZITŐ. Nagy forgalmú gyára van. Közelében a következő népes és'iparkodó községek : 2. DUNA-ALMÁS. Pompás éptiletkövekkel és kénfürdőkkel 3. NESZMÉLY. Híres borral. 4. SÜTTO. Híres vörös márványnyal. 5. PISZKE. Márványnyal ós épületkővel. 6. LÁBATLAN. Két czementgyárral; gróf Roon-féle évenkint emelkedő előállítással (most 200.000 mm.), Román- és Portiand-czement kitűnő. 7. NYERGESTJJFALU. Czementgyárral, nagy téglagyárral (mely évenkint nyolez millió téglát készít) nagy kőfaragó műhelyekkel. 8. TATH. Kőszén-lerakódó, faraktárak 9. KENYÉRMEZŐ. Spirituszgyárral. 10. ESZTERGOM. A hprimás s a főkápíalan székhelye. Téglagyárak, vasöntő, bor- és fakereskedés, vas- és kén fürdők, tizenötezernyi lakos, katonaság, 5—10 kilométernyire a vonaltól: ll.DOROGH. Népes község, kőszén fejtéssel. 12. TOKOD. Kőszénbányászattal. 13. ANNAVÖLGYE. Kőszénbányákkal. 14. BAJNA. Metternich hg. mintagazdasága. 15. SZARKÁS-MOGYORÓS. — Kőszénbányák. 18. LÁBATLAN. 17. BIKOL. (A Duna túlsó részéről ) 18—30 községek és uradalmak. 31. TATA. Kilencz kilométernyire Füzitőtől, Eszterházy palotájával, fölkapott kirándulóhely. 32. NASZÁLY. 33. Ó-SZÖNY. Mindezekből kitűnik a vasut-vonal szükségessége s a vállalat gazdasági alapja is. De ezekhez még egyéb fontos szempontok is járulnak, melyek a vállalkozást kikerüihetlennek tüntetik föl. Az első ezek közül a stratégiai szempont, melyet most a hadügyminisztériumban erősen hangoztatnak, a másik a forgalompolitikai, mely az esztergomi kőszén és kőanyag iránt a nyugati államvasutakat is leköti s mely előbb-utóbb (ismét stratégiai okokból) állandóan áthidalja a Dunát s igy Észak-Magyarország forgalmát Fiume felé élénkebbé teszi. A 42*6 kilométernyi vonal körülbelül 1.900.000 effektivtőkét igényel. (A vonal tervét a deczemberben szőnyegre került politikai változások némileg módosították, egyébként a kormány helybenhagyta.) A mi a vonal forgalmasságát illeti, szolgáljanak tájékozásul a következő adatok : FŐszállitmány mindenesetre a doroghi széu, mely milliárd métermázsánál gazdagabb készletben, meglehetősen kén és palameutes rétegekbon Doroghtól Leányvárig, Annavölgy, Szarkás és Nyergesujfalu felé szétterjedve található. A szén minősége (átlag 5 égési erővel) biztosítja egyéb magyar szénbányák versenyétől. 10%-kal különb a salgó-tarjániuál és az északmagyarországi szeneknél, melyeknél Budapesten' — még a vasúti összeköttetés hiányánál fogva is — magasabb ár mellett keresik. Az aknázás eddigelé, éppen'a közlekedési akadályok miatt igen mérsékelt. Mindamellett képesek másfélmillió mótermázsát, tizenötezer waggonra valót fejteni. Minthogy azonban az előnyös földrajzi helyzeténél fogva a vonal nyugat- és dél Magyarország által is könnyebben megközelíthető, annálfogva a doroghi széntermelés hat millió métermázsáig is fejleszthető. Vegyünk az első évekre csak három millió métermázsát, harminczezer waggonra, már ez is waggononkint négy frt tisztát jövedelmez, a mi Táthtól Füzitőig harminczezer waggonnál százhúszezer frt Jnettobevótel. A bányák üzem forgalmának okszerű rendezése mellett az általános nomináltőke 5%-át gyümölcsözné a vasút, még azon esetben is, ha hat miilió métermázsa előállításánál a tarifát alább kellene szállítani. Egyéb szállítmányok és forgalmi tótelek volnának még: Czement, kövek, fa, gabona és bor 500 waggonra á 4 frt = . . 20.000 frt Személyforgalom (felénél gyöngébben számítva, mint egyéb vicinális vasutaknál szokás) . . . . 20.000 frt 40.000 frt Legmagasabb virágzási korában tehát az Esztergom-füzitői vonal jövedelmezősége ezt ígérné: 60.000 waggon szén á 3 frt =. . 180.000 frt 5.000 waggon egyéb á 4 frt = . 20.000 frt Nettó . 220.000 frt a mi megfelelne a szükséges pótépitkezések és változtatások után 3.500.000 frtra emelkedett nomináltőke 6%-os gyümölcsöztetésének. Az utolsó hetekbeu ugy a bécsi Lánderbank, valamint a hatalmas Északmagyarországi kőszénbányatársulat telepeket biztosítottak maguknak nagymérvű kőszénaknázás érdekében. Tehát az uj szebb élet előjelei már megvannak. A törzsrészvények minél nagyobb számban való jegyzésére felhívjuk ezennel Esztergom polgárait, kik városuk jövőjét szivükön hordják. A befektetés égészen biztos, annál is inkább, mert bizonyos idő múlva a magyar állam mint vevője a reája nézve fontos füzitői vonalnak, fog fellépni ós akkor a törvény értelmében az egész tőkét egy krajezárig visszafizeti. A törzsrészvényi kötvények, melyeknek szövege az esztergommegyei kilenczes vasúti bizottság által lett szerkesztve, vagy Kruplanicz Kálmán alispán, vagy pedig Dr. Helcz Antal polgármester urnái kaphatók es aláírhatok és azután a kilenczes bizottság által fogadtatnak el megőrzés és annak idején való felhasználása végett.