Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-03 / 18.szám

liSZTIiKGOM, XI ÉVFOLYAM lf SZÁM. VASÁRNAP, 1889. MÁROZIUS 3. es MRfj.iUUüiiiK 11 ur i r:;i 4 K r M r K^TS^'H : I VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. FÉL ÉNE . NEGYEDÉVI« T/n'úsi Ali : Eyy szám ár« 7 kr. (3 frt — kr. 8 frt -- kr. I fit r>0 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZEin-AMMA-UTCZ'A 317. SZÁM, ktívÁ :i IÍIJ.I SI/,|Í|IHKIÍ i'Hrt/.iU illető közloméll.yelí l(ií i'lmi.líík. KIADÓHIVATAL : SZÉCHrcNYI-TfcR 331- SZÁM, _ hová a \n\> hivatalos s JI iun.g;íii hinletései, a nyilllérhö szánt közlemények, előlizeí.ési pénzek és retifaiHÚhWflk ititéV.eaiIgft. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIUtDKTlíSKK •':!jj MAOÁN llllf liNTKSUK 1 szólói i 00 szóig - frt 75 líR.f í W 100-200 ig . I fit 58 krJ 200-800-ií' . % frt 'ín kr j |}«lj«g>lij Ú kr. []'!••' NYII.TTKIi siíif 20 ki figiílla|tuiirm szerint legp I I:i IÍ y iiHiitilian kö/,iilloíuok Nem tudunk magyarul ESZTERGOM, MÁRCZ. 2. (k. 1. dr.) Most, midőn minden anyagi és szellemi érdekünk a drága béke fegyvereseinek v-m alárendelve, midőn a magyar ifjakra rápiritanak azzal a mondással, bogy : nem ttiduak németül, fordítsuk meg a jelszót és sokkal szomorúbb mondás kerül szemünk elé és pedig az, hogy : nem tudunk magyarul! A ki nem hiszi, menjen az országházba, a hol Magyarország első szónokai tündököltetik fényes állami tudományukat ragyogó elméjüket, de épen nem tiszta magyar stiljöket. Hatalmas előadó tehetségekben meg van még a nemzeti szellem isteni szikrája: a született szónokság, alkotmány védő aggodalmukban s nemzeti nyelvünk legszentebb érdekeiért való felbuzdulásukban megvan még a magyar észjárás világossága s a magyar szívdobogás tisztasága: de a nyelvben már nincs meg az a zamatosság, az a zománcz, az a tősgyökeresség, mely a régibb magyar orátorokat jellemzi Nagy Pallói Kossutli Lajosig s onnan Deák Ferenczig. Tisza Kálmán csak kitűnő bihari magyar család sarja s mégis megdöbbentő cinismussal veti meg a magyar szónoki nyelv eredeti szépségeit s szinte kéjeleg germanismusokkal túlterhelt szörnyű formátlan és laza mondatszerkesztésü ormótlanságaiban. A többi miniszterek ugy beszélnek magyarul, a hogy a miniszteri hivatalokban magyarul írnak: nyelvérzés nélkül, ambiczió nélkül, eredetiség nélkül. Mintha csak az volna legvégső czéljuk, hogy meg ne értse őket valahogy a közönséges magyar ember. Apponyi Albert gróf csak ragyogó szónoki tehetség s óhajunk szerint a jövő nagy embere, de nyelve mégis olyan, mintha szónoklatait németből fordítaná a germánismusok legsúlyosabb békói között. Napilapjaink jurnalistikai szempontból összehasonlíthatatlanul magasan áL lanak s mégis a száz esztendő előtt való magyar újságokat erőteljesebben, tisztábban és magyarosabban írták. Pázmány hatalmas alapvető magyarsága, Mikes bámulatos erdélyi eredetiségei, Faludi érczes ereje, Báróczy fordulatos finomságai, Kossuth zseniális rendkivüliségei, szóval a magyar prózairás mesterei és mintái, nem élnek a mindennapi forgalomban ; maga a romlatlan népnyelv a maga hamisítatlan drágaköveivel, valóságos kincstárával sem értékesedik; a kifogástalan magyar prózát pedig minden üdeségével, szépségével legújabban csak néhány aesthetikusunk és szépirónk képviseli: Gyulai Pál, Jókai, Beöthy Zsolt, Mikszáth, Agai, Rákosi Jenő és Tóth Béla a többek közt. A magyar társadalmi élet pedig még elszomorítóbban jelzi nyel vórzékünk nagy hanyatlását. Ügyvédeink «visszkeresletei», «igényei», «beigazolásai» ; orvosaink «bőrküiegjei», «höghurutjai», «takhártyái» ; katonáink «gyutacsai», «tartányai és tartályai* és «hordképességei»; tanáraink «előadási nyelvezete», «irályuk hordereje» és «bölcsészeti világnézletei» mind azt bizonyítják, hogy nem tudunk magyarul. Ambicriónk a szép magyar ejtés, a tiszta magyarság ? Csak megértsenek. Napról-napra jobban romladozik nyelvérzésünk, kerüijük a mi igazán magyaros, mert azt «parasztosnak» tartjuk s a mi mostani u. ii. magyar salon-nyelvünk, mely felülről kezdett elkorcsosodni, csak azt bizonyítja, hogy megint faluiról» és «élűiről» kell kezdenünk. -.Legdrágább, legféltettebb .kincsünk a^teinzeti nyelv. Élünk-halunk jogaiért, dÉ|nem buzdulunk szépségeiért. Adjunk rája valamivel többet, szenteljünk némi tanulmányt a nemzet régi «nagy nyelvmestereiuek», merítsünk a népnyelv örökliszta kristályforrásából; de mindenekfölött irtsuk ki azt a sok dudvát, melyet a bécsi dunaviz hullámai vetettek ki magyar partjainkra. Kaszárnyaépitésünk. Esztergom, n árez. 2. I. Minthogy már most a rég vajúdó nagy kaszárnya építésének valahára megoldást kell nyernie, a mit magam is óhajtok, mégis polgári kötelességemnek tartom reá mutatni, hogy hol és melyik helyen a felépítés mennyibe kerül ? Mivel pedig csak arról lehet szó, hogy a Buda-ufcczán vagy a kenderföldeken épitsüuk-e, a kettő között való különbözeteket számokban akarom kitüntetni s miután tudomásom van arról, hogy az építkezések megközelítőleg mennyibe kerülnek, igy tehát ezen alapból indulok ki: A Buda-utczai építkezésnél a kisajátítandó házak ára . . 80,000 frt a most meglevő kaszárnya 20,000 „ építési költség . . . 350,000 „ összesen . 450,000 frt A kenderföldi kaszárnyánál a telep ..... 6,000 frt kövezés és esetjeges kerítés 14,000 „ építési költség . . . 350,000 „ összesen . 370,000 frt Ezek szerint összesen 80,000 frtos többlet, mutatkozik a Buda-utczai kaszárnyánál. Mivel pedig az építkezéshez szükséges összeget 5y

2 százalékkal 50 éves amortizatio mellett szándékolnak felvenni, ezek szerint a Buda-utczai kaszárnyánál évi 4,500 forinttal több szükségeltetik a törlesztésre, mint a kendéi-földinél. Mivel pedig az állam az ilyen laktanyák építésénél a városokat 25 évre biztosítja, első sorban azt akarom kimutatni, hogy 25 év lefolyása után hogyan állunk felépítendő uj kaszárnyánkkal ?! Ha tehát ezen 4500 forintot a melylyel a városnak a Buda-utczai laktanya többe kerül évenkint; csak négy százalék kamattal számítom s az 25 év múlva tekintélyes tőkévé leszen 197,162 frt 22 kr. A felveendő kölcsönöket pedig 4y

2 százalék kamat ós 1% tőketörlesztéssel számítva 450,000 frt kölcsönnél 25 év alatt tőkében törlesztődík 212,219 frt 80 kr, Ennélfogva 25 év múlva marad tőketartozás 237.751 frt 20 kr. A Bnda-utczán építendő kaszárAZT MONDJÁK • - . AZT MONDJÁK NEM SZERETSZ MÁR ENGEM, HOGY SZIVEDBEN MÁSNAK KÉPE ÉL; ELENYÉSZETT AZ ÉN EMLÉKEM, MINT ŐSZSZEL A LEHULLT FALEVÉL. MÁSNAK CSÓKJÁRA VÁGYSZ, DE NE TAGADD: AZT SEM SZERETED TE, CSAK ÖNMAGAD! FELEDVE A MULT MINDEN PERCZE, AZOK A KÉJES, BOLDOG ÓRÁK, HOGY GYÖNYÖRREL VONTÁL KEBLEDRE S SZIVÜNKET EGY ÉRZÉS REZGÉ ÁT . . . ÁMÍTÁS VOLT MINDENIK SZAVAD; — ENGEM SE SZERETTÉL, CSAK ÖNMAGAD! VALLJ SZERELMET, ESKÜDJ HŰSÉGET, TALÁLSZ OLYANRA, KI ELHISZI, ÉDES MOSOLYÚ CSÁBSZAVADNAK NEM IS LEHET ELLENÁLLANI. PILLANATNYI LÁZ CSAK, MI ELRAGAD, NEM SZERETSZ TE SENKIT, CSAK ÖNMAGAD! NÉ HIDD, HOGY EZ MAJD MINDIG IGY LESZ, LEHULLANAK A RÓZSA SZIRMAI, ŐSZÜLŐ HAJJAL, KIÉGETT SZÍVVEL FOGSZ TE MÉG MAJD FÖLSÓHAJTANI, MÍG SZEMEDBEN ÉGŐ KÖNNY FAKAD, HOGY NEM SZERETTÉL MÁST — CSAK ÖNMAGAD! KISS EVILLA. S&rkantytt/Jsekarda, - sastoll, NE HIGYJÉTEK, HOGY MIKOR MI DIÁKOK VOLTUNK, SEMMI BAJUNK SE VOLT A SOK JÓ MELLETT. MÉG PEDIG OLYAN, A MELYET — ISTENNEK HÁLA! — A MAI DIÁKNEMZEDÉK NEM ISMER; TÁN MEG SE ÉRTHET. A HAZAFI BAJA. A HAZAFI BUBÁNATA ELNYOMOTT, ALIG-ALIG ESZMÉLŐ HAZAJÁRT. F

EBBEN A BAJBAN PEDIG KORÁBBAN ÉRIK AZ EMBER, AZ A TULAJDONSÁGA. TALÁN NEM KELLENE EFFÉLÉRŐL SZÓT SZAPORÍTANI. ELMÚLT . . . VÉGE. BEVÁNDOROLT IDEGEN URALTA A TÉRT LEHETŐLEG MINDENFELÉ ; A HADSEREGBEN, A HIVATALOKBAN, SOK HELYÜTT A TANÁRI SZÉKEKBEN. A MI ISKOLÁNKAT MEGŐRIZTE A GONDVISELÉS, ŐRIZZEN IS MEG MINDEN IGAZ LELKET. JÓL, NAGYON JÓL EMLÉKSZEM A MÉLTÓSÁGOS MEGYEFŐNÖK ÚRRA, AVVAL A FECSKEFARKÚ DÍSZRUHÁVAL, AVVAL AZ ARANYOS SPÁDÉVAL. Ő IS EMLÉKEZHETNÉK RÁNK, NAGYOBB DIÁKOKRA; TÖRTÜNK EGY-EGY KEVÉSKE BORSOT AZ ORRA ALÁ; Ő SEM MARADT ADÓS, DE SOHA. KÜLÖNBEN IS ABBAN A SZERETETREMÉLTÓ SAJÁTSÁGBAN LEIEDZETT, HOGY KÜLÖNÖS PIKKJE VOLT MINDENRE, A MI MAGYAR; MINDENRE, A MI SZABADSÁGSZERETŐ. A MAGYAR DIÁK MEG MIKOR NEM LÁNGOLT A SZABADSÁGÉRT, MIKOR NEM LELKESÜLT A SZEUT ÜGYÉRT, MIKOR VOLT ELKÁRHOZOTT HAZAFI, AKÁR BÍBORBAN RINGATTÁK BÖLCSEJÉT, AKÁR DARÓCZRONGYOK TAKARTÁK A HAZÁÉRT DOBOGÓ SZIVÉT?! EGY NAPOS TÉLI REGGELEN, HONNAN, HONNAN NEM, TRIKOLOR KOKÁRDÁK KERÜLTEK A MELLEKRE, NAGY MÉNKŰ SASTOLLAK A KALPAGOKRA. PÁR NAP, S MEGIOTT A SARKANTYÚ IS. MINDEZ PEDIG SZÖRNYŰ FORRADALMI SZAGÚ, KÉPES A LOYALIS POLGÁRT A LÁZADÓ HIRÉBE KEVERNI! MIT TÖRŐDTÜNK MI EVVEL ?! SZÁZSZOR INKÁBB REBELLIS, MINT SCHWARZGELB! A HETEDIKES VALAMI KICSIT ÉRT A POLITIKÁHOZ IS. NAGYOBB ÖNÉRZETTEL PENGETTÜK TEHÁTLAN A SARKANTYÚ-TARÉJOKAT, MINT AKÁRMELYIK NAGYKORÚ POLGÁRTÁRS, S A MIEINKNEK KELLETT A LEGNAGYOBBAKNAK LENNI; A KOKÁRDÁT NE IS EMLÍTSÜK, EZZEL CSAK HAZAFI VERAY JÁNOS UR VERSENYEZHETETT MANAPSÁG. OLVASTUK LIVIUSBÓL, HOGY A PLEBS, MINT ÖSSZEESKÜVŐ, ÉJJELI ÖSSZEJÖVETELEKET TARTOTT EGYKORON KÓMÁBAN. NEKÜNK ÉJJELIT TÖBB OKBÓL BAJOS VOLT, DE HA LÓ NINCS, JÓ A SZAMÁR IS. MINEK A VILÁGON A ZAMÁRDHEGY AZ Ő BARLANGJAIVAL, MINEK A CSÜTÖRTÖK AZ Ö SZABAD DÉLUTÁNJAIVAL? ERDEI BARLANG ÉS TÉLI DÉLUTÁN ?! HÁT IGEN! NYÁRON MINDEN SUSZTERINAS ERDEIBARLANGOZHAT! BEH SZÉP IS VOLT AZ AZ ELSŐ ACTUS! AZ ÖSSZEESKÜVŐK ELSŐ TITKOS GYŰLÉSE! AKKORA NÁTHÁT KAPTAM, AMINŐHÖZ AZTÓTA CSAK EGYSZER VOLT SZERENCSÉM. ELFAGYOTT, ZÖRGŐS CSERJÉK KÖZT BUJKÁLVA ÉRKEZTÜNK DOHOS ÜREGÜNKBE, FELAVATVA AZ ÍZIBEN «KOSSUTH BARLANGGÁ». MEGÁLLAPÍTOTTUK A JELEKET, A TITKOS JELEKET, A MELYEKRŐL EGYMÁSRA ISMERHESSEN A «MAGYAR LOVAGOK» TÁRSULATÁNAK MINDEN TAGJA. VÉLETLEN ÜL AMÚGY IS ISMERTÜK [EGYMÁST, DE NEM TESZ SEMMIT, MIKOR EZ A RENDJE. HOGY MICSODA JELEK! MEGESKÜDTÜNK, NEM ÁRULHATOM EL, NEM IS FOGOM SOHA. A BALPOFÁNKAT KELLETT FELFÚJNUNK A TÖBBI KŐZÖTT, DE HOGYAN, MI MÓDON, AZ A TITOK! HAT A JELSZÓK ... A JELSZÓK! MÉG KÉT TITKOS ÖSSZEJÖVETELÜNK VOLT EZENKÍVÜL A KOSSUTH-BARLANGBAN. AZ EGYIKEN, NEM TAGADOM, FERBLIZTÜNK IS, MÉG VÖRÖSBORT IS ITTUNK, QUANTUM SAÜS. EGYIK-MÁSIK ATYAFI EL IS ÁZOTT, AZ IS IGAZ. AZT HITTEM, VÖRÖS FERI HALÁLOS BETEGSÉGBE ESIK, OLY SOKÁIG HEVERT A HIDEG FÖLDÖN, MIG MÁSODMAGAMMAL HAZA BIRTAM CZIPELNI BESÖTÉTEDÉSKOR. MÁSNAP OLY FÉLVE, REMEGVE MENTEM MEGLÁTOGATNI A LOVAGOT. URAMFIA! OTT LÓGÁZTA LÁBÁT A VASALÓ DESZKÁRÓL LEFELÉ ÉS CZIGARETTLIZETT VESZETTÜL 1 UJABB KÉT HÉT ... ÉS A SCHWARZGELBEK GYŐZTEK. TUDNIIIIK, AKIK MINDIG A HÁTALOMMAL TARTOTTAK. NÉMET NEMZETI UKÁZ JÖTT -A GYMNÁZIÚM IGAZGATÓSÁGÁHOZ: TILTSA EL a KOKÁRDÁKAT, a TOLLAKAT, A SARKANTYÚKAT. ELTILTOTTÁK;ELŐSZÖR KÖRLEVÉLBEN. A KÖRLEVÉLNEK AZ A JÓ TULAJDONSÁGA VOLT, HOGY NEM FÉLT SENKI TŐLE. HOLT BETŰ, NIHIL ALIND. LEÍRTÁK A RENDELETET, A MELYET NEM VETTEK SZIGORÚAN, EGY HOSSZÚ, KÉK PAPIROSRA, BEADTÁK LEGELŐBB A NYOLCZADIKBA, ONNAN A HETEDIKBE, HATODIKBA S IGY TOVÁBB, MINDIG AZ ÓRA ALATT: A JELENLEVŐ TANÁR FELOLVASTA, TOVÁBB ADTA. EZ VOLT A KÖRRENDELET. VALAMI OLYAÜ KOSSUTH-BARLANGFÉLE VOLT EZ TANÁRAINK RÉSZÉRŐL. NEM TUDOM, TARTOTTAK-E ŐK IS TITKOS GYŰLÉSEKET, AZT HISZEM, IGEN; DE HOGY AZ IFJÚSÁGGAL EGYETÉRTETTEK AZ ILYENBEN, ARRA AKÁR MEGESKÜDJEM. PERSZE, HOGY NEM HEDERÍTETT AZ ILYEN TILALOMRA SENKI. HA LEHET MÉG NAGYOBB TARÉJJAL PÖRIÖGTÜNK, MÉG JOBBAN VILLOGTATTUK A HÁROMSZIUŰ ÉRDEMRENDET, LENGETTÜK A KAKASTOÜAKAT, a SASTOL LAKAT! A MEGYEFÖNÖK ÚRTÓL UJABB RENDELET JÖTT A DIREKTÓRIUMHOZ. EGYIDEJŰLEG A ZÁANDÁROKHOZ. A DIREKTÖRURUNKÉ ~NEM IS RENDELET VOLT MÁR, UGY hittak : LEILÁT, HANEM AZÉRT