Esztergom és Vidéke, 1889

1889-02-28 / 17.szám

XI. ÉVFOLYAM. 17 SZAM. CSÜTÖRTÖK, 1889. FEBRUÁR 28. aaZTERGOM mm Iw mm mm iMAV wl VIIÉ w es M F.m\i, iÍ; I 111 c1i IÍ:' r \i N K I N • r K É' I 'S z P: R VASÁRNAP ES CSÜTÖRTÖKÖN. éviH fél évre . negyedévre KI.OI'T/NTICSI AU Egy szám ára 7 Ur. 6 frt — kr. 8 frt — kr. I írt 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZE:HT-AIIUA-UTCZA üm SZÁM, hósa. :v híp «•/.<>! I»mi résj/.ét illiitő kii'/.lcmtiiiyek lf iiUmiifflIi. -KIADÓHIVATAL : SZÉCHKI lYI-TfcR 331. SZÁM, liová it 1;i|» hivatalin* s a uKigíin• liird«lÓB«i, ;i nyilllérho H/.ánt kii/,­lemenyek, ulöii/.id esi pén/.ck és ruislíimúliiHuk iníé/.eiidíík. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIMHÍTKNIÍK 1 s/.ólól 100 «/.<íiy — frt 75 kr, 100-200 ig . 1 írt 80 kr. 200-ÍÍOO-ig . % fit &5 ítr. llél.yigdij SM) kr. iU ,\<i A N HllfhKTKNMK iiit;j»;ill;i,|i(>d;ÍS MZejillt ItJgjll Isin yon;ililnui IÍíi/,iilluhitílc. NVlI/ITlílí .mi™ 30 kr. Most vagy soha! Esztergom, febr. 27. Az esztergomi vasút ügye küszöbün­kön áll, bekopogtat, áldozatot kér és jövőt igér. Alig múlik el nap vasúti esemény nélkül. A nagy jövójü ige már nem gyalogszerrel s kimért lassú­sággal, hanem gyorsan és gőzerővel tör­tet előre. Az eszme már a huszadik század gyereke, ugy is illik, hogy ele­venebb, sürgősebb, követelőbb legyen, mint a többi, a ki kényelmesen, ráérés­sel s mindig egy-két évtizeddel elkésvo született a «mult században», a XlX-ik­ben, melynek már nemsokára siremléket fogunk állítani. Vasutunk ügye el van intézve. Minden szög, minden kavics kiszá­mítva, rendeltetése helyét várja, ha ugyan ipaakodui akarunk a vasúti ter­vezetet mielőbb meghonosítani, polgári jpggal ellátni, támogatni, keresztülvinni és azután hasznunkra, gyarapodásunkra és emelkedésünkre fordítani. Majdnem félszázadig kellett az első esztergomi vasúti füttyre várakozni s igy vidékünk épen annyi időre el is maradt az egyetemes fejlődéstől. Majd tíz esztendő óta küzdött a helyisajtó vasúti összeköttetésért, iegbuzgóbb fér­fiaink ragadták meg az előkészítés fegy­verét, a vasúti tollat s az elmélet min­den argumentumát tökéletesen kiaknázva, a vasúti talajt tökéletesen előkészí­tették. Most már nem lelkes szavak, ha­nem a ragyogó példák kora érkezett el. A teljesen kidolgozott terv a polgá­rok áldozatkészségének van átadva, a vasút keresztülvitele a nagy közönség hozzájárulásának arányaitól függ. A rószvitel és támogatás munkájá­ban minden haladó esztergommegyei és városi tényezőnek részt kell vennie. Nem koczkáztatott áldozkószségről, ha­nem a legjobb helyre fordított sáfár­kodásról van szó. Nemcsak magunknak és utódainknak biztosítjuk a vasúti ösz­szeköttetés gyümölcseit, de a város és megye egyetemes felvirágzásának, az anyagi jólét átalános elterjesztésének is. Épen azért üdvözöljük mindazokat, a kik nagylelkűséggel, áldozatkészség­éi "teljes bizalommal csoportosulnak az eszme keresztülvitele körül. Itt az idő most vagy soha! Ne halogassuk tovább az eszter­gomi vasutat. Elég volt ötveneszteudeig is sanya­rognunk és elmaradnunk az egyetemes fejlődéstől. Siessünk most kárpótolni mindent s alapítsuk meg nevünk és cselekedetünk dicsőségét a hálás jövő számárai Phylloxéra-irtás. Esztergom, febr. 27. Esztergom szőlővidékének létérdeke teszi kötelességünkké, hogy folytonos figyelemben részesítsük mindazokat, a vívmányokat, melyek a phylloxéra-irtás mezején fölmerülnek. A legújabb phyl­loxóra-irtó szert Dr. Síkor József győri orvos találta fel. Néhány hét előtt tet­tünk róla első jelentést. Most már ab­ban a helyzetben vagyunk, hogy Síkor kísérleteiről és tapasztalatáról részlete­sebben tájékozhatjuk olvasóinkat. Az uj phylloxéra-irtó szer a naphtalin. Épen most jelent meg egy kis füzet az emiitett győri orvostól, ki a naphtalin és szénkéneg közölt a következő igen tanulságos párhuzamokat vonja és pedig: kideríti, hogy a széukénog igen drága s egy-egy hold fertőtlenítése legkeve­sebb hatvan frtba kerül, e naphtalin ára holdankint való fertőtlenítésnél alig több két írtnál. A szénkéneg alkalmazásához szakértő kell; naphtalinnal akármelyik napszá­mos is dolgozhatik, sőt a ráfordított munka sem egyéb, mint a rendes ta­vaszi szőlőmunka; legfeljebb valamivel mélyebben kell kapálni. Szénkén eget ritkán kapni kitűnő mi­nőségben, mert a gyárak nem képesek az óriási keresetnek megfelelni A naph­talin mindig egyforma jóságban és óriási mennyiségben áll rendelkezésre s épen azért nem is szorul hamisításra. A szénkéneg ugyan megöli a phyl­loxérát, de legtöbbször magát a szőlő­tőt is ; a naphtalin ellenben, minthogy az ammóniával rokon, csak elősegíti a tenyészetet s a legjobb trágyával ver­senyez. Francziaországban évenkint kétszer alkalmazzák a szénkéneget a philloxéra­i rí ásnál, a mi olyan drága, hogy majd rámegy a termés ára. A naphtalint elég évenkint csak egyszer is alkalmazni ; de ha többször alkalmazza valaki, még mindig nem fog kétségbeesni a költsé­gek miatt. A szénkéneg avatatlan kezeléséből nem egyszer tűzveszély ós robbanás ke­letkezett ; a naphtalin kezelése teljesen veszélytelen, A szénkéneg kezeléséhez nemcsak drága szakértők, de drága eszközök is, pl. fúrók, fecskendők, töltögető-és zárt­edények szükségesek, holott a naphtalin alkalmazásához a kapánál s az ember markánál kivül semmise szükséges, mert a földdel vagy homokkal huszadrészben vegyitett szert egyszerűen az illető helyre kell szórni. A szénkéneg megöli ugyau a gyö­kereken pusztító phylloxérákat, sőt a petéket is, de nem a pilléket, melyek az átható szag miatt rövid idő alatt el­menekülnek : a naphtalin azonban mint a kísérletekből kitűnik, megöli a pete­rakó lepkéket is. A szénkéneg a káposzta, repcze, lu­czema, rózsafa, gyümölcsfa s egyéb diszfa hernyóit is megöli, de .azért nem tanácsos, mert a hasznos növényeket is elpusztítja, holott a naphtalin nem tá­madja meg a növények szerveit, sőt inkább elősegít a tenyészetet és minden férget és élősdit elpusztít. A szénkéneg majd olyan illékony, mint a spiritusz s igy a tőről föl mene­kült pilléket nem sokáig ostromolja ölő mérgével ; a naphialin ellenben mind a gyökérre, mind a tőre, mind az egész területre szórva sokáig megtartja phyl loxéra-pusztitó hatását. Mindezekből a naphtalin előnyei vilá­gosan kivehetők. Azon olvasóinkat, kik az uj szer kiválóságaival, alkalmazásá­val, megrendelésével körülményesebben meg akarnak ismerkedni Surányi János győri könyvkiadóhoz utaljuk, hol Dr. Ízjsitcrpii5s?íi3k5larű2á]a. (- Rajz. -) HÁROM SZÓT SE SZÓLT — EGÉSZ NAPON ÁT . . . A BREVIÁRIUM LAPJAIT CSÖNDESEN ÁTBE­TÜZTE, AZUTÁN MEGHÚZÓDOTT EGY SAROKBAN, 8 NÉZETT MAGA ELÉ, MINTHA SZOBOR LENNE. PEDIG BIZONY — MELEGEN ÉRZŐ SZIV DO­BOGOTT A SÖTÉT PAPI ÖLTÖNY ALATT. — TUDTÁK IS EZT JÓL a TORDAIAK. HISZ' ANNYI BETEG LÉLEKRE CSEPEGTETETT JÓTTÉVŐ BALZSAMOT A PLÉBÁNOSUK S ANNYI ÉHEZŐNEK NYÚJTOTTA KEZÉBE a MEGMENTŐ FALATOT, HOGY JÓTETTEINEK TALÁN SZÁMA SEM VOLT! . . . • ÉREZTE, LÁTTA, HOGY SZERETIK, BECSÜLIK ŐT MINDENFELÉ, •— ÉS MÉG SOM KERESTE AZ EMBEREK TÁRSASÁGÁT. VALAMI MEGFOGHATATLAN ÉRZÉS TARTOTTA VISSZA, a MELY ERŐS TASTÉT MEGGÖRNYESZTÉ, a KOPOTTAS KAROSSZÉKHEZ LÁNCZOLTA AZT; — ARCZA VIRÁGÁT PEDIG SÁRGÁRA HERVASZTÁ. . . . SÖTÉT, RIDEG TÉLI ÉJ VOLT. BALLÁ MÁRTON OTT ÖLT a PAPLAK EGYIK KISDED SZOBÁJÁBAN. A GYERTYÁT ELOLTÁ, S KAROSSZÉKÉT A KÁLYHA KÖZELÉBE HÚZVA, TEKINTETÉT A SZIPORKÁZÓ LÁNGOK KÖZÉ SÜLLYESZTÉ. LELKÉT UGY ELRINGATTA A NEDVES FA KÍSÉR­TETIES SCRCZEGÉSE, A MELYRE JAJGATVA FELEL­GETETT, A KÉMÉNYEN ÁT, A SZÉLVÉSZ ZOKOGÁSA. AZ ÁLLVÁNYON NYUGVÓ, RÉGI ÓRA ÉPP AZ ÉJFÉLUTÁNI EGYET VERTE EL, MIKOR AZ ABLAKOT ERŐSEN, ROHAMOSAN MEGKOEZOGTATTÁK. . A FIATAL LELKÉSZ CSÖNDESEN EMELÉ FEL A FEJÉT ÉS HALLGATÓDZOTT. A ZÖRGETÉS PEDIG MÉG ROHAMOSABBAN ISMÉTLŐDÖTT . . AZ ABLAKHOZ LÉPETT TEHÁT, S AZT HALKAN FELNYITOTTA. '•— KIJÁR ITT?! — SUTTOGÁ, MIALATT SZEMEI­VEL A SÖTÉTSÉGEN HASZTALANUL IPARKODOTT ÁTHATOLNI. VÉKONY, REMEGŐ HANG FELELT: — EGY NYOMORULT, A KI ÉHEN VÉSZ EL, VAGY AZ ISTEN HIDEGE VESZI MEG, HA BE NEM BOCSAJTJÁTOK ! EGY SZÓT SEM KÉRDEZETT TÖBBÉ . . . IDŐ­VESZTEGETÉS NÉLKÜL NYITOTT FEL AJTÓT, KAPUT, s k JÖVEVÉNYT BEBOCSÁJTÁ. CSAK, MIKOR A GYERTYA LÁNGOT FOGOTT, LÁTTA, HOGY EGY-ÁTÁZOTT, MEGTÉPETT RUHÁJÚ, KENDŐBE BURKOLT NŐ ÁLL TÉTOVÁN A SZOBA KÖZEPÉN. NÉHÁNY PILLANATIG NÉMÁN ÁLLOTTAK MIND A KETTEN. AZUTÁN AZ IDEGEN SZÉTREBBENTE A KENDŐ SZÁRNYAIT, S BEESETT, FEKETE SZEMEIT A PAPRA EMELVE, SZELID, ESENGŐ HANGON SZÓLOTT: — MÁRTON! ... ÉN VAGYOK! . . . BALLÁ MÁRTON ÖSSZEREZZENT: MAJD KEZÉT HOMLOKÁRA TAPASZTVA, MEGKÖVÜLTEN ÁLLT ÉS NÉZETT MEREVEN, ANÉLKÜL, HOGY SZÓLNI TUDOTT VOLNA. MINTHA EGY KISÉRTET LÉPETT VOLNA ELÉBE, — A MELY A MULT IDŐK HALOTTJÁT A SÍRBÓL FELÁSVA, KISZÍNEZNÉ A MÁR-MÁR MEGFAKULT KÉPET, S KÖNYÖRTELENÜL TÉPNÉ FEL AZT A SEBET, A MELYET TELJESEN BEGYÓGYÍTANI A MINDEN­HATÓ SEM TUDOTT VOLNA, DE A MELY RÉSZBEN mégis BEHEGEDT, KESERŰ LEMONDÁST FORRASZTVA MAGÁBA. A SZÉP, HALOVÁNY ASSZONY PEDIG INGADOZVA TETT EGY LÉPÉST, MIALATT LÁGYAN, VÉGTELEN FÁJDALOMMAL — ISMÉTLÉ : — MÁRTON! . . . ÉN VAGYOK! . . . NEM BOCSÁJTASZ MEG?! . . . A FIATAL PAP SZÉLES MELLE KÍNOSAN ZIHÁLT.. . TOMPA ZOKOGÁS TÖRT KI BELŐLE! AZTÁN ODA BORULT AZ ASZTAL ELÉ, S ALIG HALLHATÓLAG SUTTOGÁ: — ILONKA! . . . ILONKA! ... ILONKA MELLÉJÉ SIMULT ... — LÁTOD, MÁRTON, NEM BÍRTAM MAGAM­MAL \ . . . NÉZD EZT A KIS GYŰRŰT, ITT AZ UJJAMON, EZ TANUJA TIZ ÉVI SZENVEDÉSEMNEK. EMLÉKSZEL-E, MIKOR EZT AZ UJJAMRA HÚZTAD? ! OTT, A KIS LUGASBAN! MIKOR A MADÁRKÁK SZERELEMRŐL DALOLTAK, a VIRÁGOK EZRE A TAVASZT HIRDETTE, AZT A TAVASZT, A MELY SZIVEINKBEN NYÍLOTT, S A MELYET AKKOR UGY ELNYOMTAK! — MEGESKÜDTÜNK, HOGY NÉNI HAGYJUK EL EGYMÁST SOHA, SOHA! . . . ÉS MÉGIS SZÉTVÁLASZTOTTAK BENNÜNKET. TE PAPPÁ LEVÉL, MIG ENGEM MÁSHOZ KÉNY SZERITETTEK, A KIT GYŰLÖLTEM, MERT ELÁLLTA AZT AZ UTAT, AMELY HOZZÁD VEZETETT VOLNA! . . . MÁRTON, ÉDES MÁRTON! . . . OH, MENNYI ÁTSIRATOTT ÉJ SUHINT EL FELETTEM ÁLMATLANUL!.. . S ÉN VÁRTAM HOSSZAN, KÍNOSAN; VÁRTAM BŰ­NÖSEN SZABADULÁSOM PEROZEIT! , . R ÉS AZ AZ ÓRA NEM AKART MEGKONDULNI! ÉN TEHÁT SIETTETEM ! , . . — SZERENCSÉTLEN, MIT TETTÉL ?! — NE FÉLJ, NEM ÖLTEM! HANEM EGY SÖTÉT ÉJSZAKÁN MEGSZÖKTEM FÉRJEMTŐL. NEM KELLETT FÉLNEM MOST MÁR, HOGY ANYÁMAT A SZÉGYEN MEGÖLI . . T . NEM RÉGEN VITTÉK ŐT a TEMETŐBE Í . . . ÉN TEHÁT ÚTRA KELTEM.., A KEVÉS PÉNZ, a MELYET MAGAMMAL HOZTAM, CSAKHAMAR ELFOGYOTT. VARRÁSSAL TENGETTEM TEHÁT ÉLETEMET, MIALATT, NEM SZŰNTEM MEG UTÁNAD KUTATNI. VÉGRE NYOMODRA LELTEM!... ÉS MOST ITT VAGYOK! — MÁRTON, SZERETSZ-E MÉG?! SZERETSZ-E UGY, MINT ÉN SZERETLEK TÉGED?! BALLÁ MÁRTON, ÜLÖHELY'ÉBEN, FELEGYENE­sedett . . . A FEJE .KÁBULT VOLT, A SZIVE LÜKTETETT, MINTHA SZÉT AKARNÁ VERNI CSONT­BURKOLATÁT! . ÖH, HÁT AZ A HOSSZÚ TIZ ÉVEN ÁT ELSIRATOTT BOLDOGSÁG NEM HALT MÉG MEG ?! LEHETNE MÉG EGYSZER* BOLDOG Ő IS?! Le KE TÚLÁRADT AZ ÉRZELEMTŐL ... DE E PILLANATBAN TEKINTETE AZ ÁGY FCLETÍ FÜGGŐ FESZÜLETRE TÉVEDT. S A FORRONGÓ VÉR MEGFAGYOTT ... a SZEMEK TÜZE KIALUDT; S FEJE — FÁJÓ LEMON­DÁSSAL — HAJOLT MEG. - - ' — KÉSŐ MÁR! —• SUTTOGÁK REMEGŐ AJKAI. — NEM, NEM KÉSŐ! — SZÓLT AMAZ LÁZASAN. — NE LÖKJ EL MAGADTÓL! ELVETETTEM ÉRTED MINDENT! . .... ELVETETTEM ÉRTED JÓLÉTET, BECSÜLETET! TÉGY ÉRTEM TE IS HÁT. JER, HAGYD ITT FALUDAT! . . . ELÉG NAGY,a VILÁG, TALÁLUNK MÉG HELYET, HA ITT NEM, ~ AMOTT. DOLGOZNI, TŰRNI, SZENVEDNI FOGUNK EGYMÁSÉRT ... ÉS MÉGIS BOLDOGOK LE­SZÜNK ! . . . SZEMBE SZÁLLUNK A SORS HARAG­JÁVAL, S VISSZASZEREZZÜK, AMIT AZ ELVETT TŐLÜNK]! — MÁRTON, ÉDES MÁRTON, NE HAGYJ EL! S KARJAI A PAP NYAKÁRA FONÓDTAK, SÖTÉT SZEMEI CSÁBOS TŰZBEN ÉGTEK; MIALATT PIROSRA GYULLADT AJKAI HELYET KERESTEK, AHOVÁ ÉGETŐ CSÓKJUKAT LEHELJÉK! BALLÁ MÁRTON REMEGETT AZ INDULATTÓL, HANEM AZÉRT, AZ ÉDESÖLELÉSBŐL BONTAKOZVA, KÉRLELHETETLENÜL SUTTOGÁ; .!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom