Esztergom és Vidéke, 1889

1889-11-28 / 95.szám

megkímélte a görög czívilizáczió e szék­helyét, Épp igy a Gall iába betörő hó­dítók nem a gallo-román czivilizáczió, Hanem a légiók ellen viseltek ha­dat. — A gallo - román társadalom nem vett részt a közdelemben, Akkor sem ment át ákáf rázkódáson, akár változáson, mikor a légiók legyőzettek A romai állam majd észrevétlenül om­lott össze. A társadalom tovább élt. A frankok rabló-hadjáratai sok vagyont el­pusztítottak, de a jövények nagy része tiszteletben tartotta, bámulta a gallo­román polgáriasultságot. — Hallgatag egyezség volt a hódítók és a legyőzőt munkát, idő- s pénzbeli áldozatot ró elbeszélésre, jutalma 100 frank arany­atokra, kikért alkotva lett, már maga ban. 2.) irodalmi pályázatra, mely e tény érdemes a méltánylásra, a mi lehet esztétikai vagy kritikai czikk legkevébé fog elmaradni oly férfi ré­széről, mint Baross, kinek becsvágya és szerencséje az, hogy forgalmi, keres­kedelmi s ipari ügyünk modern fejlő­dése és erősítése iránt a lakosság nií­avagy rövid tanulmány irodalmi kér­désről; jutalma 50 frank aranyban. A pályaművek a szerző nevét rejtő levél kíséretében a Magyar Szemle szer­kesztőségébe (Budapest, VI. ker. új­nél szélesebb rétegeiben ébressze fel, {utcza 14.) 1890. január l-ig küiden­tápláSja, érvényesiise a meleg, élénk, alkotni vágyó érzelmet, Baross, ki a kereskedelmi s ipnr­dők be. A Magyar Szemle játék-rovata páratlan a maga, nemében; sok és ér­dekfeszítő uj talányt közöl hétről-hétre. zett, csak társadalom. Léteztek a római municipiumok alapján álló városok. Sze­rencse volt, hogy a nyugat-római csá­szárság nem fosztotta annyira ki a mu­nicipiumot, mint kifosztotta Bölcs Leo császár a kelet-római birodalom városait, mikor egyetlen tollvonással megsemmi kamarák iránt való élénk érdeklődésót, | Rövid egy év alatt 300 rejtvény jelent a nagy hasznosság méltánylását, melyet] meg a Magyar Szemlében, s ez idő ez intézmény a közügynek hozni képes, alatt átalányok megfejtői közt 500-nál tek közt. Állam tulajdonkép nem léte- csak a legújabban is igen fényesen be- több jutalmat sorolt ki a szerkesztőség. bizonyította, mikor a nagy kamarai Deczember 1-én megjelent 50-ik szá­szaklanácskozmányt összehívta s azt személyesen vezette, csak megelégedés­sel fogadhatott egy ily tekintélyes, a vagyon, értelmiség és hazafiasság ily summáját magába záró küldöttséget, minő a torontáli, főleg ha az, miként sitett minden helyhatóságot.* A városok [ez is, kulturális küldetésben jelen meg a kelet-római birodalomban nem ment­hetlek meg a római műveltségnek és az állami nyelvnek még töredékes da­rabjait sem, mint megmentették a nyu­gati városok. Ez utóbbiak közt szintén legelső sze­repük volt a galliai s különösen a dél­gallfai városoknak, melyek mindjárt a szünetnélküli gyakorlati munkának szolgáló, a legmodernebb kulturfelada­tok megoldására hivatott minisztériumá­ban és válasza csak bátorító lehetett, a mint tényleg az is volt. Kétségtelenül joga van a miniszter­nek, ha annak szüksége bekövetkezik, uj kamarákat alkotni. Torontálbau pe­kezdetben teljes római városjogot nyer- dig e szükség kétségtelenül bekövetke­tek. Hatalmas városok voltak ezek, a'zett, ezt bizonyítja az a meleg, sőt műveltség, gazdagság székhelyei. Víz­vezetékeik, c/irkuszaik a lakosság igen nagy számára vall. Kivéve a hadügy és az adóügy központosítását, valóságos államokat képeztek, amennyiben belső ügyeik teljesen függetlenek voltak Ró­mától. Ez fejti meg nagyságukat. Kereskedelmi és iparkamarák. Budapest, nov. 27. Toron tál megyének száznál több tag­ból álló küldöttsége járt az imént az Isten-áldotta Magyarország e legtermé­kenyebb vidéke országgyűlési képvise­lőinek vezetése alatt Baross kereske­delemügyi miniszternél. Toron tál a minisztertől egy uj kamara-kerület lé­tesítését kéri a termőföld területén, Nagy-Becskerek székhelylyel. Már maga a tény, hogy egy törvény­hatósági terület lakossága oly intéz­mény alkotásáért kérelmez, mely ful­nyomólag az értelmi munkának, a leg­modernebb kulturális téren való hala­dásnak szolgál s önkéntes, dijazatlan * Novell. Leo. 46. I. lázas érdeklődés, melyet a megye egész kereskedő s iparos kara, összes birto­kos és intelligens lakossága tanúsít egy kamara létesítése iránt, mig ugyan­azon körök a . temesvári kamarával szemben, melyhez eddig beosztva van­nak, a legteljesebb közönyüket bizonyí­tották be, mert őket oda semmiféle kölcsönösségi érzék sem vonzza, a ka­marai választásoknál alig 2%-kal ve mában pedig az egész oldal talány van, melyeknek megfejtői közt a szerkesztő­ség a következő jutalmat sorolja ki; 1. Petőfi diszkiadását (16 frt érték), 2. Madách Ember tragédiájának disz­kiadását (12 frt érték), 3. A rózsák könyve czimű diszmüvet (6 frt érték), 4. Vörösmarty lyrai költeményeit (4 frt érték). — U j zenemüvek. Rózsavölgyi és Társa kiadásában megjelent Siposs Antal Nagy-Dobosi Emlék czimü han­gulatos idyllje, ára 2 frt s Lányi Ernő Uj bimbók czimü nyolez pompás eredeti magyar dala ára 1 frt 50 kr. Arany dallamkorona jelent meg Bayer F.-től két kézre zongorára Táborszky Nán dórnál. Az első füzet ára, 80 kr. Esztergomi levél. (Valami az elpatkolásrób) Van nekem egy nagyon kedves em­berem, a kivel akkor vagyok megelé­gedve, ha nagyon zord ábrázattal s rideg tömörséggel jelenti ki, hogy -— Ma szép idő van! Mert akkor nagyon jól állanak az tek részt. Pedig Toron tálmegye keres-; akcziáim. A mint az én Ari mán om kedői és iparosai a temesvári kamara összes költségeinek nagyobb felét vise­lik ! Ez összeg éppen akkora, hogy be­lőle minden ujabb megterhelés nélkül saját kamarát tarthatnának fen, mely­nek — 8000 frtnyi költségével — még mindig több állna rendelkezésére, mint pl. a miskolczi vagy pécsi kama­ráknak, melyeknek évi budgetje 6-- 7 ezer frt közt, mozog. OSTOBA mosolyával siet felém s nagyon szeretetreméltó, akkor kétségbe vagyok esve, mert/valami baj fog érni. Nagyon kálomista színben voltam a múltkor, mikor az én életem időjárá­sának békája kimondhatatlan nyájasság­gal nyújtotta felém száraz kezét és ki­fejezésfelen zöld szemeivel s ostoba mo­solyával ezt monda: — Végtelenül örvendek, kogy ilyen Jó egészségben láthatom. OLVASO-ASZTAL. Még az nap este kitört A nyavalya. — Irodalmi pályázatok. A vaskalapos filiszter nyájassága tehát A Magyar Szemle szépirodalmi és kri- a legsikerültebb kárörvendezés volt, tikai hetilap pályázatot hirdet: 1 kisebb Életem időjárásának békája azóta nem brekegett, hanem meg volt elégedve. És én elkezdtem azt a mesterséget, melyhez semmi tehetségem sincs : a be­tegséget. Tizenöt-husz fokú hidegben egy szál kabátban jártam a világot s rendesen csak sainovárommal és lám­pámmal fűtöttem. Szemébe néztem már a nyomornak sokáig, de a betegség nem találta érdemesnek, hogy nálam tartóz­kodjék. És most bekopogtatott famíliástul. A szipirtyó mama rám lehelte a bacil­lusokat, csontos vén lánya rám károm­kod ta az emésztő lázakat s utálatos fajatíkója elrabolta összes álmaimat. Kezdtem satnyulni, zúgolódni, azután megjuhászodni s számot vetni ma­gammal. - Hát elmegyünk egy kicsit. Nagyon hosszú ugyan az a láthatatlan ut, de odáig csak néhány lépés mindössze. Itt hagyjuk befejezetlenül sok szép álmun­kat. Kihamvad szemünkből a tüz s szivünkből az érzés. Egyszerre csak megfagy a vér s nyitva maradt szemünk mereven néz bele ebbe az ostoba életbe, mely tele vau halhatatlan hazugságok­kal s örökkévaló léhaságokkal. De már nem lát belőlök semmit, Hanem látja a túlvilágot, azt a tiszta, szeplőtelen országot, a hol nem árulják az arany helyett a salakat s nem feszitik ke­resztre a gondolatot. A hol nem a z*eb és a gyomor vezeti a tömeget, hanem az eszme. A eszme ... Micsoda keserű medicziua ez az eszmei Olyan fanyalodott ábrázattal veszik be az emberek s mindjárt utána vissza­térnek a maguk háziorvosságához a jó­tékonyan ható együgyűséghez. Kifogtam a halálos ágyamon. Már most egészséges rabszolga vagyok, mert életem időjárásának békája tegnap nagyon sanyarú ábrázattal igy üdvözölt: — Uram, ön még mindig nagyon rossz színben van ! Milyen jó, hogy ha az ember a maga fölismert rossz szelleme után igazod­hat ik. K 1 GASTON. HÍREK — A herczegprimás szülőváro­sának. A herczegprimás a székesfehér­vári jótékony nőegyesületnek, mely az arany mise alkalmával ol meghatóan ünnepelt, legújabban kétszáz forintot küldött. MELITA-ZÁRDÁBÓL ALAKÍTTATOTT, ÁT A DIKASTERI­ÁLIS HIVATALNOKOK SZARNÁM. 1771-BEN MÁR ERDÉLYBEN, N. SZEBENBEN IS VOLT NÉMET SZINBÁZ S A SZÁZAD VÉGÉIG GYŐRÖTT, PÉCSETT, TEMESVÁROTT, ARADON, N.-BÁNYÁN. SZATH­MÁROTT. A PESTI FÉNYES NÉMET SZINBÁZ 1812. FEBR. 12-ÉN NYITTATOTT MEG, ÉPÍTÉSÉHEZ FE­RENCZ CSÁSZÁR-KIRÁLY 9000 ÍRTTAL JÁRULT. A BUSZAS ÉVEKBEN PEDIG KASSÁN, N.-VÁRADON, DEBRECZENBEN, MISKOLCZON, SZ.-FEHÉRVÁROTT, KOMÁROMBAN, SÖT. MÉG KOLOZSVÁROTT IS MEGFORDULTAK A NÉMET SZÍNÉSZEK. NEMZETI SZÍNHÁZ LÉTESÍTÉSÉRE EGY NÉMET NYELVŰ RÖPIRAT: »ENTWURF ZU EINEM UN­GARISCHEN THEATER, IN EINER REDE AN DAS VATERLAND. PRESSBURG 1799. BUZDÍTOTTA A MAGYAR NEMZETET. FRENDEL, A RÖPIRAT SZER­ZŐJE, SZÉGYENNEL EMLÍTI FEL, HOGY KISEBB | NEMZETEKNEK IS VAN NEMZETI SZÍNÉSZETÜK, j CSAK A MAGYARNAK NINCS. ALKOTNI KELL ÉS ! PEDIG KÖZADAKOZÁS UTJÁN, HOGY BARBÁROKNAK } NE TARTSANAK BENNÜNKET. SZAVA AZONBAN \ ELHANGZOTT BATTHYÁNY A HAMBURGI, ESZ- j TERHÁZJ, PÁLFFY A BÉCSI SZÍNÉSZETET ISFCÁ-J POLTÁK, GSÁKY A POZSONYI SZINBÁZ FELEMÉ-: LÉSÉT TEAZI LEHETŐVÉ, ERDŐDY SAJÁT OLASZ J OPERA-TÁRSULATÁVAL INGYEN ELŐADÁSOKAT TAR-J TOTT POZSONYNAK. HÁT A TÖBBI FŐURAK, TE-: BEFCŐSEK? ÉRZÉKETLENSÉGBE SÜLYEDVE, MINDEN; NEMZETI IRÁNT, AZ ELNTUNZETIETLENEDÉS OLY I PÉLDÁIT MUTATJÁK, A MINŐRE MAS NEMZE- J IEKNÉL NEM TALÁLUNK. \ AZ ELÜEMZETIETLENEDÉS EZ IDŐSZAKÁBAN A \ «EMZETIESSÉG ZÁSZLÓVIVŐI VOLTAK A FÉNYES! RUHÁJÚ TESTŐRSÉG, A SÖTÉT CZELLÁKBAN LAKÓ i IGÉNYTELEN SZERZETESEK S NÉMELY PROTESTÁNS j TUDÓSOK, LELKÉSZEK ÉS TANITÓK. A SZERZETEK ; ISKOLÁIBAN VOLT AZ IDEGEN MELLETT A NEMZETI NYELVŰ DRÁMA S MIG AZ ORSZÁGBAN HANGOZ­TATTÁK A TUDOMÁNYOS TÁRSULAT ÉS NEMZETI SZÍNÉSZET ESZMÉIT, A KATH. PAPNEVELŐKBEN ÉS KOLOSTOROKBAN, FŐKÉP EZ UTÓBBI, TÉNYLEG MEGVALÓSULT AZ ISKOLAI DRÁMÁKBAN. A XVI. SZÁZADBAN NÉMETORSZÁGBÓL ÁT­SZÁRMAZTAK HOZZÁNK AZ ISKOLAI DRÁMÁK S PEDIG OLY ALAKBAN, AMINT OTT DIVATOZTAK, | ESZKÖZÜL HASZNÁLTATVÁN FEL A PROTESTANTIZ­| MUS TERJESZTÉSÉRE, A MELYEK ELLENÉBEN A 'JEZSUITÁK ÁLTAL A XVII. SZÁZADBAN MEGHO­JNOSITOTT ISKOLAI DRÁMÁK ÁLLANAK, AMELYEKET INAGY FÉNYNYEL ADTAK ELŐ. »A JEZSUITA-ISKO­LÁK SZÍNJÁTÉKAI— MONDJA BAYER — OLY [ESZKÖZÖK VOLTAK, MELYEKET A MEGTÁMADOTT JRÉGI EGYHÁZ HITELVEINEK ÉRDEKÉBEN A LEG­TELJESEBB MÉRTÉKBEN IGÉNYBE VETTEK ŐK, J MINT A PROTENTANTISMUS LEGHEVESEBB ELLEN­!SÉGEI.« (A NEMZETI JÁTÉKSZÍN TÖRTÉNETE. I. 25. 1.) E DRÁMÁK VALLÁSERKÖLCSI CZÉLZATTAL BÍRTAK S A XVII. ÉS XVIII-IK SZÁZAD FO­LYAMÁBAN NAGY VIRÁGZÁSNAK ÖRVENDTEK, AL­KALMAT ADVÁN A NÖVENDÉKEK AMBICZIÓJÁNAK KIELÉGÍTÉSÉRE, A MEGTÁMADOTT HITELVEK VÉ­DELMÉRE S A MORALIZÁLÓ XVIII. SZÁZADBAN AZ ERKÖLCSI OKTATÁSRA. NEMCSAK FIÚISKOLÁBAN, DE NŐI INTÉZETEKBEN, ZÁRDÁKBAN IS TARTOTTAK SZINI ELŐADÁSOKAT, LEGTÖBBNYIRE FRANEZIA NYELVEN, MINT PL. POZSONYBAN AZ 1764-IKI ORSZÁGGYŰLÉS ALKALMÁVAL, MIDŐN A KIRÁLYI CSALÁD A VÁROSBA MENT, A »MI ASSZONYUNK­RÓL* CZ. ZÁRDAHÖLGYEK NÖVENDÉKEIK ÁLTAL ELŐADATTÁK METASTASIÓTÓL CYRUST, MR. GRAND­TÓL »A MODERN AMAZONOK«-AT. FŐRANGÚ NÖVENDÉKEK SZEREPELTEK MINDKÉT DARABBAN. KEZDETBEN AZ ISKOLAI DRÁMÁK ARRA SZOL­GÁLTAK, HOGY A TANULÓK NYELVBELI JÁRTAS-! SÁGUKAT KITÜNTESSÉK, AZÉRT LATIN, GÖRÖG- ! NYELVŰEK VOLTAK, MAJD A NÉMET VÁROSOKBAN NÉMETEK; MIDŐN A JEZSUITÁK KEZÉBE MENTEK ÁT S MAJD A TÖBBI SZERZETEK ÁLTAL IS BE­VITETTEK AZ ISKOLÁBA, MÁR FORDULTAK ELŐ MAGYAR NYELVŰEK IS, ÉS TISZTÁN CSAK MÚ­LATÁS RA SZÁNTAK IS, MINT PÉLDÁUL BORSS DÁ­NIEL PÁLOS SZERZETES »KÖZJÁTÉKA,* MELY MÁR HATÁROZOTTAN NÉPIES ÉS AZ ALSÓ KOMIKUM LE­VEGŐJÉBEN MOZOG. A JEZSUITÁK INTÉZETEI KÖZÜL, KÜLÖNÖSEN N.-SZOMBAT, KŐSZEG, KO­MÁROM, GYŐR NEVEZETESEK ISKOLAI DRÁMÁIK­RÓL, RÉSZINT AZ OTT NYOMOTTAKRÓL, RÉSZINT AZ ELJÁTSZOTTAKRÓL. KÜLÖNÖSEN a MI GYŐRT ILLETI, A KÖVETKEZŐ GYŐRBEN NYOMATOTT, VAGY GYŐRBEN JÁTSZOTT ISKOLAI DRÁMÁKRÓL VAU TUDOMÁSUNK: FALUDY KONSTANTINUSA, CAS­TRUM IGNORANTIAE EXPUGNATUM, JEKONIÁS, A MEGSÉRTŐDÖTT ÁRTATLANSÁG, SEMIRAMIS. TAMERLÁN, HERALDUS ET ERRICUS, ABDOLO­NYMUS. ÁLTALÁBAN a NAGYAZÁMU ISKOLAI DRÁMÁK KÖZÜL TELJESEN CSAK KEVÉS MARADT FENN, A LEGTÖBBNEK SZERZŐJÓT SEM ISMERJÜK, CSAK NYOMATÁSI HELYÉT ÉS IDEJÉT AZOKBÓL A NYOM­TATOTT ELŐRAJZOKBÓL, a MELYEKEN AZ ELŐADOTT DARAB CZIME, a DARAB TARTALMA, AZ EGYES JELENETEK, VALAMINT A SZEREPLŐ SZEMÉLYEK NEVEI S SZEREPE FOGLALTATIK. GYŐRÖTT A JEZSUITÁK 1630 KÖRŰI TELEPIT­TETTEK LE, MIDŐN PÁZMÁN} 7 PÉTER KÖZBEN­JÁRÁSÁRA A LÉBÉNYI APÁTSÁG JAVADALMÁT KAP­TÁK • FENTARTÁSUKRA, A MAI RENDHÁZAT PEDIG, MELYEN 1802 ÓTA BENCZÉSEK LAKNAK, 1667­BEN ÉPÍTTETTE SZÁMÁKRA SZÉCHENYI GYÖRGY KALOCSAI ÉRSEK, S AKKORIBAN A GYŐRI PÜSPÖKI SZÉK HELYTARTÓJA. KOMÁROMBAN MÁR NÉHÁNY ÉVVEL ELŐBB TELEPEDTEK LE S MINT ITT, UGY I BIZONYÁRA GYŐRÖTT IS NEMSOKÁRA MEGKEZDTÉK í AZ ISKOLAI DRÁMÁK ELŐADÁSÁT. KOMÁROMBAN KÜLÖN ELŐADÁST RENDEZTEK A HUMANISTÁK, A GRAMMATIKUSOK ÉS PRIN­CIPISTÁK, VAGYIS A NAGYOBB TANULÓK, KIK MÁSKÉP RHETOROKNAK ÉS POÉTÁKNAK IS NE­VEZTETTEK, AZUTÁN A NYELVÉSZEK S A KEZDŐK. AZ ELSŐ ELŐADÁSRÓL 1681-BŐL VAN TUDOMÁ­SUNK, MIKOR DAMIETTA OSTROMÁT II. ENDRE MAGYAR KIRÁLY ÁLTAL ADTÁK ELŐ. DRUHASÓCZY ANDRÁS ALEZREDES BŐKEZŰSÉGÉBŐL NYERTÉK AS ELŐADÓK JUTALMUKAT KÉSŐBB RENDESEN ESAK A NYELVÉSZEK S KEZDŐK ADTAK ELŐ VA­LAMELY VALLÁSI VAGY ERKÖLCSI IRÁNYZATÚ DA­RABOT, A HUMANIÓRÁK TANULÓI PEDIG CSAK AKKOR LÉPTEK FEL, MIDŐN VALAMELY NYILVÁNOS ÜNNEPÉLY VOLT JUTALOMKIOSZTÁSSAL EGYBE­KÖTVE. A GYŐRI JEZSUITA INTÉZETBEN IS BI­ZONYÁRA VOLTAK DRÁMAI ELŐADÁSOK, DE AZ ÉVKÖNYVEK ELVESZVÉN, VAGY ISMERETLEN HELYRA KERÜLVÉN, AZ ELŐADÁSOKRÓL S AZ ELŐADOTT DARABOKRÓL CSAK ANNYIT TUDUNK, A MENNYI A KÖVETKEZŐ ADATOKBÓL MERÍTHETŐ VOLT. LEGNEVEZETESEBB AZ ISKOLAI DRÁMÁK KÖZÖTT* KÉTSÉGTELENÜL, FALUDI FERENCZ KONSTANTINUS PORPHYROGENITUSZA, MELYNEK A NEMZETI MÚZEUMBAN LEVŐ KÉZIRATI PÉLDÁNYÁN EGY­KORÚ KÉZ EZEN FELJEGYZÉSE OLVASHATÓ: »P. FALUDI FERENTZ FORDÍTOTTA OLASZBÓL.* E DRÁMÁT ELŐSZÖR 1750-BEN ADTÁK ELŐ NAGY­SZOMBATBAN A KOLLÉGIUM NÖVENDÉKEI g. MAJD FALUDI MUNKÁI KÖZT KIADTA RÉVAI GYŐRÖTT 1786-BAN. HOGY GYŐRÖTT IS TAR­TOTTAK ILY DRÁMAI ELŐADÁSOKAT, ARRÓL FEN­MARADT ELŐRAJZOKBÓL VAN TUDOMÁSUNK, DE TÖBB ISKOLAI DRÁMÁT IS NYOMATTAK GYŐRÖTT. DR. KOLTAI VIRGIL.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom