Esztergom és Vidéke, 1889

1889-10-06 / 80.szám

ruhás özvegyek, a kik paksamétáikkal és krokodilus könyeikkel végig ostro­molják a főpapok paletáit, hogy össze­kolduljanak fürdőre és selyemrevalót. Ismeretesek a leégett családapák is, a kik keserves nyöszörgéssel tudnak be­szélni nem létező hét neveletlen gyer­mekük s megvakult feleségök gyötrel­meiről. Ismeretesek a minden eszten­dőben megjelenő hímzett vánkusok és házisapkák, melyekre az egész ország rakja a piczulákat, hanem azért még sohase nyerte meg azokat senki. Isme­retesek a foglalkozás nélküli kéjutazó pinczérek is, a kik első szerelmesek vagy népszinműénekesek voltak, hanem most nem tudnak tovább utazni. És ismeretesek azok a" megsiketütt vagy megvakult néptanítók, a kik ötven éves szolgálati jubileumuk helyett kénytele­nek a könyörület fillérei után gyalo­golni. Ezek a legfőbb typusok — a többi egyéb ötven közül — mind Esz­tergomba iparkodnak, a hol már isme­rik a tehetetlen rendőri viszonyokat s a hol kíméletlenül megrabolják az igazi koldusok elől az irgalom forrásait. A zóna még inkább megszaporította az áramlatot, mely késő őszszel, a tél kü­szöbén még inkább városunkra zuditja a szélhámos naplopókat. Ideje volna már, ha ezzel a piócza publikummal a legkurtább erélylyel végezne rendőr­ségünk. — Egy szerencsétlen művész. Beállít Esztergomba, a hová állítólag szerződtették, de erkölcsi érzete tiltja, hogy állását elfoglalja, mert konzerva­tóriumot végzett művész, a kit félre­vezettek. A szerencsétieu flótás beko­pogtat előbb a főpapokhoz s »éhező csa­ládja « számára szedeget. Azután eljár a családokhoz s ajánlkozik zongorajavi­tásra, esernyőreperálásra vagy lámpák átalakítására. Ha munkát nem kap, kétségbeesve emlegeti az öngyilkossá­got s csak annyi segítséget kér, a mennyivel legalább Budapestre utazha­tik. Budapesten majd csak megkeresi a kenyerét. Fölvetődik a polgármester­hez is, a kinek az a rossz híre van, hogy nagyon jó szive van s kér segít­séget. Kap útiköltségre valót, de nem indul azonnal, mert előbb végig járja a zenészeket s kölcsönös tiszteleteket hoz ide is oda is. Hivatkozik adatokra s a jószívűség lélekemelő példáira. Végre azután valaki a rendőrséggel fenyegeti, mire a szerencsétlen miivész eltűnik. Néhány nap múlva azután ki­sül, hogy hányan ültek föl neki s élénk magyarázatok keletkeznek azok részé­ről, a kiknek nevét fölhasználta, ho^y sohasem ismerték a szerencsétlen fió­tált, a ki azonban több napon keresz­tül egész kis tartaléktőkét gyűjtőit össze a következő naplopások ós szél­hámoskodások foIytni ására. — Gazdátlan trombita. Nemsokára állandó rovatot nyithatunk a legorczát­lanabb szélhámosok ellen, annyi vál­tozatban és leleményben kereskednek nálunk. Egy »előkelő zenekarokból« idekerült trombitás jelentkezett a fő­székesegyházi karnagynál s mint sze­rencsétlen átutazó útiköltséget kért, különben pedig alkalmaztatással fenye­getőzött. A karnagy váltatni óhajtott,mire a trombitás azonnal letette a hóna alatt posztózsákocskában czipelt trombitáját s »garanczia hátrahagyásával« a pénz föl váltására ajánlkozott. A karnagy azon­ban okulva már több tapasztalat után, inkább maga váltotta föl a pénzt s a trombitást igy útnak is bocsátotta. A jeles utazó erre egy csizmadiához láto­gatott be, a kinek szomszédságában korcsma van s üzenetet hozott valami budapesti házmestertől. A csizmadia nagyau megörült, mert nyomban aján­latot is kapott, hogy megtanulhat trom­bitálni huszonnégy óra alatt, csak ellátást és szállást adjon. Hanem a kóták a postán hevernek s öt forintba kerülnek. A csizmadia teljes bizalommal elő keresi az öt forintot, mire a trombitás hű trombitájának hátrahagyásával elmegy a postára. De többet azután nem is látta senki. A gazdátlan trombita azóta az agyongúnyult csizmadiánál van, a ki eddig csak kesziyübeu szokott dudálni, de már most rehabilitáczióból is kényte­len lesz trombitát tanulni. — Mellékletben adja mai számunk Mihályi bajóthi jegyző nyilt közleményét Sümegi megyebízottsági tag nyilvános felszólalása ellen. A nyilatkozatért ter­mészetesen minden felelősség magát a szerzőt illeti. — Izraelita. Csáky Albin vallás­os közoktatást miniszter az izr. vallású tanulók megjelölését szabályzó rende­letet intézett valamennyi magasabb tan­ügyi hatósághoz. A rendelet igy hang­zik : ^Tapasztaltatott, hogy az izr. val­lású tanuló ifjúság az iskolai értesítők­ben mint «héber», vagy »mózes« val­lású van feltüntetve, mely elnevezések valószínűleg az iskolai bizonyítványok­ban is használtatnak. Nehogy ezen kü­lönböző, de mindig ugyanazon hitfele­kezetre vonatkozó elnevezések félreérté­sekre s zavarokra adhassanak alkalmat tekintettel arra, hogy az 1867-ik évi XVII. tcz. az «izraeíiták» egyenjogo­sultságáról intézkedik és azóta az állami költségvetésről szóló törvények minden évben az »izraelita vallásuak« egyháza számára alapítják meg a szokásos ja va­da'mi összeget minélfogva az »izraelita vallás» elnevezés tekintendő a törvény­hozás által elfogadottnak: felhívom czi­medet, intézkedjék, hogy a felügyelete alatt álló tanintézetekben az izraelita tanulók vallásának megjelölésénél ki­zárólag és egyedül az «izraelita elne­vezés használtassók. Gróf Oáky, 8. k.» — A bOSZU áldozata. Pilismaróthon már régóta ellenséges lábon éltek egy­mással a hatvan esztendős Lik András s a fiatalabb Bardó András csősz. A csősz a napokban feldühödve, fegyve­rével Lik András szobájába tört éj ide­jén s keresztüllőtte. Lik András mel­lébe fúródott a golyó, de még nem halt meg. A tettest rögtön letartóztatták, — Menet változás. A Duna-gőzliajó­társaság forgalmi igazgatósága jelenti nekünk, hogy a személyszállító hajók október tizedekétől okt. végéig a kö­vetkező időben közlekeduek: Győrből Budapestre naponkint reggel hét órakor fognak a személyhajók járni valamennyi közbeeső állomás érintésével, Budapest­ről G-yőrbe pedig naponkint reggel hét órakoi, ugy hogy az utazás lefelé s az érkezés alulról a déli órára esik. A budapest-győri személyhajók Budapesten a bécsi hajó állomásnál kötnek ki. — A kőszéntelepről nemsokára tár­czaközleményeket fog irni lapunk szer­kesztője, ki pénteken délután szemlélte meg a doroghi tárnákat s a napokban nézi meg a lokodi és annavölgyi tele­peket, hogy személyes tapasztalatai és benyomásai a hires kőszén vidékről tel­jesek legyenek. * A Pesti Hirlap, DEMOKRATIKUS IRÁNYÚ POLITIKAI NAPILAP, KÜLÖNÖS SÚLYT HELYEZ A HÍR­SZOLGÁLATRA; MIT BIZONYÍT AZ IS, HOGY E LAPNAK VAN LEGGAZDAGABB HIR- ÉS TÁVIRAT­ROVATA. NAPI HÍREINEK NAGYOBB RÉSZÉT IS VIDÉKI TUDÓSÍTÓ SÜRGÖNYILEG KÜLDIG MEG, MERT A LEVÉLBELI TUDÓSÍTÁST MA MÁR NEM TARTJÁK ELÉG GYORSNAK. S AZ IS ÉRDEKES ADALÉK A HÍRLAPIRODALOM ROHAMOS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉ­NETÉHEZ, HOGY — A MI SZINTÉN UNIKUM — A PESTI HIRLAP IMMÁR RENDES HAVI FIZETÉSBEN RÉSZESITI A NAGYOBB VIDÉKI VÁROSOKBAN LEVŐ RENDES TUDÓSÍTÓIT. EZ A FIZETÉS 25—50 FRTIG TERJED S TUDÓSÍTÓKAT MÉG FOLYTON SZERZŐDTET. IGY ELÉRI A LAP, HOGY EREDETI TUDÓSÍTÁSOK DOLGÁBAN EGY MÁS ÚJSÁG SEM VERSENYEZHET VELE. HÁROM ELŐKELŐ BÉCSI LAPPAL. (NEUE PREIE PRESSE, NEUES WEINER TAGBLATT ÉS PRESSE) ÁLL OLYATÉN ÖSSZEKÖTTETÉSBEN, HOGY AZOK SZERKESZTŐI A SAJÁT KÜLFÖLDI EREDETI TÁVIRATAIKAT MEGSÜRGÖNYZIK A PESTI HÍRLAP­NAK IS, S IGY A LEGÉRDEKESEBB POLITIKAI HÍREKET A LEGELŐKELŐBB KÜLFÖLDI LAPOKKAL EGYIDEJŰLEG HOZHATJA. BELMUNKATÁRSAI A LEGJOBB NEVŰ POLITIKUSOK, PUBLICISTÁK, TÁRCZAIRÓK S A LEG­KIPRÓBÁLTABB JOURNALISTÁK. HOGY TÁRCZÁI A LEGJOBBAN MEGVÁLOGATVÁK, KÖZISMERT DOLOG. NEGYEDÉVENKÉNT TÖBB REGÉNYT ÉS NOVELLÁT KÖZÖL. AD HETENKINT ZENEMELLÉKLETET ÉS SOR­SOLÁSI TUDÓSÍTÓT IS, (KÉT OLY MELLÉKLET, MELYET EGYEDÜL A PESTI HIRLAP NYÚJT ELŐFIZETŐINEK.) SZERKESZTŐI ÜZENETEINEK MINDIG ÉLÉNK ÉS TARTALMAS ROVATA MÁRIS ORSZÁGOS HÍRRE S KEDVELTSÉGRE KAPOTT. MUTATVÁNYSZÁMOT EGÉSZ HÉTIG KÜLD INGYEN A KIADÓHIVATAL (BUDAPEST, NÁDOR-UTCZA 7. SZ.), HOVÁ AZ ELŐFIZETÉSI PÉNZEK IS KÜLDENDŐK; MÉG PEDIG NEGYEDÉVRE 3 FRT 50 KR., EGY HÓRA 1 FRT 20 KR. KK1;Kt.»H NZKUKIÍN'/.TO : I) r. K 6 lí.Ö 8 V L i S 'A li Ó. N Y I L T T E R. Ezen rovat aln.U küyJoflelcért iioiti vállal folelfl*­?éíret a uer k. Verfálschte schwarze Seide. Man verbrenne ein Müstercheu des Stoffes, von dem man kaufeu will, und die etwaige Verfalschung tritt sofőrt zu Tage: Eehte, rein gefarbte Seide krauselt sofőrt zusammen, ver­löscht bald und hinterlasst weuig Asche von ganz hellbrauulicher Farbe. — Verfálschte Seide (die leicht speckig wird und bricht) brennt langsam fort, namentlich glimmen die «Schussfáden» weiter (wenn sehr mit Farbstoff erschwert), und hinterlasst eiue duukelbraune Asche, die sich im Gegensatz zur echten Seide nicht krauselt, sondern krümmt. Zerdrückt man die Asche der echten Seide, so zerstaubt sie, die der verfalschten nicht. Das Sei­denfabrik-Depot von G. Henneberg (k. k. Hoflief.), Zürich, versendet gern Muster von seinen ecliten Seiden­stoften au Jedermaun, und liefert einzelne Roben und ganze Stücke portó- u. zollfrei in-'s Haus. HIRDETÉSEK. 00 O 33 ISI e_? » O IH N P £ CQ M n £1 •» a » tg l-l 'Cl m JSÍ JA •aí N m J3 O e "3 "a. s % u « as a) -ja s » • «£l =o T5 S M a> m JB -3> m °c kendő 3 frt 50 kr. kendő ez ka 8 2 frt, ep M :3 so . M ."Í ­e "3 •FI? .ÍS rt S_ «J — 05 3 v: * *4 CD M aj =<-i 3 £ . S- ._ o ep •U aj •aj G •52 US rt «a xi ti •o 3 £ S S eo —i cö .5 Egy juta 2 ágy- es aszt 3 frt aj k •U aj •aj G •52 US rt <3 »'3 > ••O S cö ÜL. a :0 >. tD 'S - o .a "~* X> o "55 <u ;0 S • Egy juta 2 ágy- es aszt 3 frt "S "Ő" is a SS V Q bO <D > <B íS s a eS hl u a P m <c P •*J -a> S3 s - u. :3 S o Jí O S o S-l -t-» "* a cp o t-t y-t S o 10 ** 5 :0 S -EB «S 00 n a) o T-H a> o ^ iSo "5 B cs t= -» ta oa . la •t— O) t­rt Ja o 'Ö5 •*» a> ^— ^ í» •° I~I XÍ S S •» £ S £o bo y-derék t es sújtassa 1 db 1 frt ggöny inták, iy 2 frt 30 IM V) ÍO S -EB «S 00 n a) o T-H £ 3­03 'tí«ÍS ^ ^. Je :3 CL et n. i ec JZ 3 az Ja o 'Ö5 •*» a> ^— ^ í» •° I~I XÍ S S •» £ S £o bo CD cg 09 Jsj S i= fi=s _ •H '— <H Z "H «> "«J .S, S CL, 1? ^ •03 § e > .9 S n. i ec JZ 3 az Ja o 'Ö5 •*» a> ^— ^ í» •° I~I XÍ S S •» £ S £o bo z 1-^ 3 2 « N >~. r 3 2 « ti) ta bc tg s> eí o« £ S SS *5* Ja os -CD -c3 út bo fi o ta «J 00 l—i UJ 09 O g ^ J* (M K r-i Ö S i—i t-i JÜ o - tL {Ö &c co £» -aj bo a> N *at> "SS !S .£ J* ti CS io O CO -Ö •eö > ^ 3) s a • — o Jiá r 44 ni hl o> vs to hl B hí co .* J3 >­o co *o r « —. Tö J^ r , h> >M « £ t ~ T-I ep CD 35 iC h T-i -aa > :0 Ja! tő-szöve 2.1 jnólei töre 7 frt. xfon minő* t 50 N «0 i bc— S S tő-szöve 2.1 jnólei töre 7 frt. O s O bc— S S tő-szöve 2.1 jnólei töre 7 frt. iO • — •o eö = eö = 2 bí ! ° -C ,° os o s 1 •eo Ja j» XJ U. =2 "s T-I 1—1 -O «S h oj a J» o "C7 bo ölj O o CNJ • bo XO • hí t-l J* e> navász 30, db 30 r. vörös fr kanavász lila és vörös 6 frt ja: o ö> Jx h. O ''i navász 30, db 30 r. vörös fr kanavász lila és vörös 6 frt o t« co s •O —i K t_ . eö os (S S-H . JK N s 1ö os « | "O -S 1- O —« eö co ztö-á 'CD •3 eö L. eö E CD > co 13 r hi -1-3 S i í ztó-maradé eljes férfi-ölt 4 75 kr. Ka 11 C l.i érna >5 5 p ­UJ 2 « :0 N 9 § « 2 Ka 11 C l.i érna >5 5 p ­UJ 2 « o 09 9 CL v ( CO r—l o: 33 ^ £ UJ — CL. *s 3 :3 GQ aT.2, 'S i = a SO U S- rH hl s M m CQ ^ O T-I co bo o KM o OS T3 bJD r-l <31 T~I O T3 S ® O I TO -eu J^ r~> OJ ja — cd » ® S h< _ OJ a> S ^ ^> 5L «> £ OS aj 5 .S-^TÍ -ed _ cö n SS ^CS cd CO ~ s ° P-O -ha *OJ -hí 3 ^ H ^ Jsí

Next

/
Oldalképek
Tartalom