Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-29 / 78.szám

szorongató viszonyokat és fosztogató szándékokat tekintve; kiáltó szükség lehet maholnap a gyermek-szeminárium. Részemről ezen segíteni akarván, miután ilyféle intézet alapja és kezdete már meg van a főmegyében, a birtokomban levő ötven drb osztr. magyar bank rész­vényt a gyermek-szeminárium-alap nö­velésére hagyom; a íőmegyei egyházi hatóság további rendelkezésére hagyván, hol akarja ezen hagyományt kezeltetni vájjon a szemináriumi pénztárban-e kü­lön czim alatt vagy a jótékony intéze­tek pénztárában ? 13- szor. A mi még ezen hagyomá­nyok után fönnmarad, vitessék a fő­káptalan magánpénztárába és legyen szt. misékre szolgáló alap, ugy hogy az évi kamatok szegényebb sorsú plé­bánosok és káplánok közt e főmegyében osztassanak szét évenkint a Fő káptalan által, egy misére egy forintot szá­miiván. 14- szer Végrehajtókul felkérem Dankó József ósPellet József urakat, kanonok­társaimat s köszönetem kifejezése mel­lété ajánlok mindegyiknek ötven drb. es. és kir. aranyat és háromszáz frtot, összesen száz aranyat és hatszáz frtot. Ennek nagyobb hitelére bizonyítom, hogy ezen végrendeletnek, melyben ha­lálom esetén utolsó akaratom ben fog­laltatik, az erre különösen felkért s együtt, egyidőben jelenlevő tanuk előtt sajátkezü 1 eg aI ái rtam. Végzem, a mint kezdem: a teljes Szent Háromság nevében. Amen. Kelt Esztergomban, 1889. aug. hó 24-én. Bubla Károly s. k. esztergomi kanonok, nagyprépost. Alulírottak együtt egyidőben jelen­levő és erre különösen felkért tanuk ezennel hitelesen bizonyítjuk, miszerint általunk személyesen ismert Mélt. és Főt. Bubla Károly ez. püspök, eszter­gomi kanonok és nagyprépost ur előt­tünk élő szóval, magyar nyelven ki­jelentette, hogy ezen okiratban, melyet együttes jelenlétünkben sajátkezüleg aláirt, az ő végrendelete foglaltatik. Minek hitelére adjuk sajátkezű aláírá­sunkat. Kelt Esztergomban, 1889. aug. 24-én. Bliimelhuber Ferencz s. k. eszt. kanonok, mint felkért együttes tanú. Dr. Mally János s. k. eszt. kanonok, mini; felkért együttes tanu. Lukat s László s. k. eszt. kanonok, mint felkért együttes tanu. Scháffer Béla s. k. suc­ceutor, mint felkélt együttes tanu. Megyei közgyűlés. (Esztergom vármegye tvhmtósáid bizottságának 1889. évi szept. 30-án tartandó őszi rendes közgyű­lésén felveendő tárgyak jegyzéke. 21. Ugyanannak intéz vénye melylyel a gyámhatóságok szervezetéről s a gyám­sági és gondnoksági ügyekben kövei endő eljárásról alkotott, szabályrendeletet mó­dosítás végeit visszaküldi. Ezzel kapcsolatban bemutattatatik a Hübschl K. árvaszéki elnök által meg­felelőleg módosított kérdésbeu forgó szabályrendelet. 22. A földm. min. intézvénye mely­lyel a v megyei mértékhite lesik) hivalal szükségleteiben mutatkozó hiánynak il­letve tartozásnak lárczííja terhére való átvételét megtagadja s utasít, hogy a tartozás törlesztéséről s a hivatal fönn­tartásáról a tvhatóság esetleg a pótadó kivetése ulján is saját hatáskörében in­tézkedjék. Ezzel kapcsolatban a megyei szám­vevőségnek valamint Pongrácz Zs. tb. tiszti ügyésznek ezen ügyre vonatkozó jelentései. 23. A belügym. inlézvénye a vánn. jegyzői nyugdijalap 1888. é. szám. ki­vonatának tud. vétele tárgyában. 24. Ugyanannak intézvénye az Esz­tergom szab. kir. városi gyámpénztár 1887. állásáról szóló mérleg felül vizsg. tárgyában. 25. Ugyannak intézvénye a központi betegápolási alap 1888. Ó. zárszám. tár­gyában. 26. Esztergom megye főispánjának leirata Dezső Leó megyei al és stb. főszám vevőnek ebbeli állásáról való le­mondásának elfogadása tárgyában. 27. A belügyin, intézvénye a megyei tvhatósági bizottság 1890. é. névjegyzé­kének megállapítása és az ezzel kap­csolatos egyéb törvényszerű intézkedések megtétele iránt. Ezzel kapcsolatban Niedermann Pál megyei igazoló választmányi elnöknek jelentése, melylyel a hatósági bizottság j a legtöbb adót fizető tagjai 1890. évre megállapító!t névjegyzékét beterjeszti. Ezzel kapcsolatban az alispáni hiva­talnak jelentése a megyei bízott, vá­lasztott tagjai közül tagoknak megszűnt egyénekről. 28. A belügym. intézvénye az eb tartás korlátozása tárgyában alkotandó szabályrendeletre vonatkozólag. 29. Ugyanannak intézvénye, melylyel a községi tűzoltói intézmény tárgyában alkotott szabályrendeletet ujabb átdol­gozás végett visszaküldi. | Ezzel kapcsolatban az ujabban átdol­gozott szabályrendelet. 30. A belügyin, intézvénye a vár­megyei lüzrendőri szabályrendelet 2-ik szakaszára vonatkozólag. 31. A főispán intézvénye id. és ifj. Tölgyesy László valamint Tölgyesy I. kérvénye ti'irgyában. 32. A belügym. intézvénye a megyei tűzrendészet i szabályr. 2-ik §-ának fel­függesztése tárgy á b a n. 33. ^Ugyannak leirata, melylyel értesít, hogy 0 Felsége Fr^y V. ós törv. utó­dainak régi magyar nemességük ép­ségben tartása mellett »Késmáiii« elő nevet adományozta. 34. A keresk. minis, az 1888. é. utfentart. számad. kivonat tud. vételérőt értesítő intézménye. 35. Ugyannak intézvénye, melylyel az állam épit. hivatal főnökének a tvha­tósági megyei közműn, és közi. valamint községek, testületek és magán felek érdekében való működési ügyekben való hatásköréről szóló szabályrendeletet visz­szaküldi. 36. A belügym. intézvénye, melylyel a bajnai gyógyszertár személyes üzleti jogát Stadler Mórról Rochlitz I. oki. gyógyszerészre átruházza. OLVASO-ASZTAL ' — A «B u d a p e s t i H i r 1 a p»-ot, mely Csukási József és Rákosi Jenő ki­adótulajdonosok szerkesztése alatt ki­lenczedik esztendejét éli, Magyarország legkedveltebb és legelterjedtebb lapjává avatta a közönség pártfogása. Páratlan­nak tetsző elterjedését a hazai olvasó közönség óriási megszaporodásán kivül a lap olcsósága is teszi. A legszegényebb ember is adhat naponként egy számért négy krajczárt, hogy tájékozást szerez­zen a politikai, társadalmi és művészeti események felől. A »Budapesti Hirlap», mely naponkint 28 — 30,000 példány­ban forog közkézen, oktatva szórakoztat, mialatt hu értesítéssel szolgál a világ­nak minden nevezetesebb eseményéről. A » Budapesti Hirlap» nemcsak politikai, hanem irodalmi és művészeti kérdések­ben is megőrzi teljes függetlenségét. A hirek gyors és hiteles közlése is sokat lendített a »Budapesti Hirlap»-on, mely csak táviratokra annyit költ, a mennyi harmincz évvel ezelőtt egy-egy magyar lapnak egész évi költsége volt. A tudó­sítóknak jól szervezett kara résen áll az ország minden pontján, hogy ellássa hírekkel a »Budapesti Hirlap»-ot. Eu­rópában sehol sem történhetik neveze­tesebb dolog, melyről másnap már ki­merítő jelentéssel ne szolgálna a »Buda­pesti Hírlap.« A ^Budapesti Hirlap« napról-napra arra törekszik, hogy minél szorosabb kapocs lámadjon közte és olvasói közt. Bekopogtat minden nap a magyar családokhoz, dicsér vagy dorgál, óv vagy figyelmeztet, de mindig őszinte szóval, a hogy egy tiz éves jó baráthoz illik. A szerkesztőségnek tizennégy belső tagja állítja össze naponkint a »Buda­pesti Hirlap* különböző rovatait s a külmunkatársak diszes csoportja segiti a lapot sokoldalú föladatának sikeres megoldásában. A »Budapesti Hírlap* rendes czikkirói Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő és Balogh Pál s a magyar poli­tikai élet kitűnőségei közül is többen szólnak e lap révén a közönséghez. A vezérczikkek irányeszméje a magyar nemzeti politika, a magyar nemzeti ál­lam, s ennek mindent alárendel a »Budapesti Hírlap,» de ezt nem ren­deli alá semminek. A tárczarovatban, mely szintén egyik erőssége a lapnak, a belső tárezairókon kivül Hermán Ottó és Eötvös Károly is igen sokszor gyö­nyörködteti a »Budapesti Hirlap közön­ségét. A helyi rovatok szakavatott ke­zekben vannak s híven tükrözik vissza ezerféle változataiban a fővárosi életet. Regénycsarnokábau az idén két magyar, két angol és egy orosz regényt közölt a »Budapesti Hirlap» s legújabban megszerezte jelentékeny áldozatok árán Ohuet Györgynek, a most legnépszerűbb franczia regényirónak, Utolsó szerelem czirnü regényét, melynek közlését szept. 25-éu kezdte meg. E regény tele van érdekfeszítő fordulatokkal s méltó társa a kitűnő iró korábbi híres alkotásainak, Serge Panine-nak és a Vasgyárosnak. Az országgyűlés megnyitása elé fokozott érdeklődéssel néz a közönség s a «Buda­pesti Hirlap* nagy gondot fordít arra, hogy a képviselőháznak ugy nagy vitái, mint kisebb epizódjait hiven adják elő tudósításai s a nyilvános jelenetek mel­lett a folyosók titkairól is bőven re­feráljanak. — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyed­évre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések legczélszerübben posta­utalványnyal eszközölhető következő czim alatt: A »Budapesti Hirlap« ki­adó-hivatalának, IV. kerület, Kalap-u. 16. szára. A MINDEN IZÉBEN MAGYAR TEMPLOM ÖSSZES DOLGÁT HAZAI ERŐK VÉGEZTÉK. AZ ÜVEGFESTÉSEK KRATZMANN EDE FŐVÁROSI MŰTERMÉBEN KÉ­SZÜLTEK. AZÓTA MEG VAN A VASÚT IS LÉVÁIG, TEHÁT CSAK RÖVID KIRÁNDULÁS MINDÖSSZE GARAM-SZT.-BENEDEK S IGY MOST MÁR KÖ­ZELEBB VAN HOZZÁNK, MINT BELGRÁD, MERT AZELŐTT NYOLCZ-TIZ ÓRAI UTAZÁSBA KERÜLT. AZ UT EGÉSZ AZ ŐSI TEMPLOMIG MEGLEHETŐS EGYHANGÚ. DE BENEDEKNÉL, MINTHA CSAK EGYSZERRE ELVÁGNÁK, VÉGET ÉRNEK AZ UNALMAS TÁJKÉPEK S EGÉSZ UJ PANORÁMA KEZDŐDIK. MEREDEK ÉS FESTŐI SZIKLÁK A HATÁRKÖVEK. MAGA A BENEDEKI VÁR KÖZEL A GARAMHOZ VASKOS SZIKLÁS BALMON ÉPÜLT; ÓDON VÉDŐ­FALAK VESZIK KÖRÜL, TESTES TORNYOK ÁLLANAK ŐRT A FALAK MELLETT S ÁGYURÉS SZEMÖKKEL MÉG MOST IS FIGYELMESEN TEKINTENEK A TÁ­VOLBA. A VÁR AZ ÉPÍTÉSZETI SZABÁLYTALANSÁG FESTŐI VÁLTOZATA. A LAKÁSUL SZOLGÁLÓ, BÁSTYA VASTAGSÁGÚ FALAKKAL ÉPÍTETT EMELETES HÁZAK S AZ ÓRIÁSI GRAMARIUMOK ÖSSZE-VISSZA VANNAK SZÓRVA S MÁS ÉS MÁS TÁJKÉPET NYÚJTANAK A VÁRRÓL A LEGCSEKÉLYEBB SZEMPONT VÁLTOZTATÁS MELLETT IS. A VÁR MOSTANI ÉPÜLETEI KÖZÜL AZONBAN MÉLTÓSÁGOS HARMÓNIÁBAN EMELKEDIK KI AZ ŐSI GÓTHIKUS TEMPLOM, EPEDŐ FOHÁSZKÉNT ÉGBETÖRŐ KARCSÚ TORNYAIVAL S SZIVÁRVÁNY FÉNYT SZÓRÓ HOSSZÚ ABLAKAIVAL. AZ ŐSI TEMPLOM KÖZVETLEN SZOMSZÉDSÁ­GÁBAN ÓLÁLKODÓ KASZÁRNYASZERŰ CSŰRÖKET EGY KICSIT TOVÁBB TOLTÁK S IGY MOST AZ ÁRPÁDKORI EREKLYE A MAGA EREDETI SZÉPSÉ­GEIVEL TELJESEN ÉRVÉNYESÜL. A TEMPLOM A KÖZÉPSZERŰ NAGYSÁGGAL BIROK KÖZÉ TARTOZIK. HOSSZA KÖRÜLBELÜL NEGY­VEN S SZÉLESSÉGE HUSZ MÉTER. TIZENNYOLCA ABLAKON KERESZTÜL SZŰRŐDIK BE A VILÁGOSSÁG. MINDEN ABLAKNAK KÜLÖN FELAJÁNLÓJA VAN. A TEMPLOM TÖRTÉNETÉT ÜVEGBE FESTETTE KNAUZ ADATAI ÉS STORNÓ RAJZAI UTÁN KRATZ­MANN. NÉHÁNY ILYEN ÜVESFESTMÉNYNYEL SOK­KAL INKÁBB LEHET JELLEMEZNI A TEMPLOM ÉS RESTAURÁLÁS RÖVID TÖRTÉNETÉT, MINT AKÁRHÁNY TERJENGŐ TÖRTÉNETI CZIKKEL S IGY MEG IS ÁLLAPODOM KISSÉ AZ ABLAKOK SZINES ADATAINÁL. A SZENTÉLY KÖZÉPSŐ ABLAKA PÉLDÁUL BE­NEDEKET S SZ. MÁRIÁT ÁBRÁZOLJA. ALATTUK A FŐKÁPTALAN TAGJAI KÖZÜL A KÖVETKEZŐK LÁT­HATÓK, ELÉG HŰ AREZKÉPEKBEN: FORGÁCB ÁGOSTON GRÓF, NAGYPRÉPOST, SZÁJBÉLI HENRIK, SZABÓ JÓZSEF, BUBLA KÁROLY, SOMOGYI KÁ­ROLY, MAJER ISTÁN, DANKÓ JÓZSEF, ÉS SU­JÁNSZKY ANTAL KANONOKOK. AZ ABLAKOK ALATT MEDAILLONOK, JOBBRA ELSŐ GÉZA KIRÁLY HÁZI­KORONÁVAL, VÖRÖS PALÁSTTAL, JZÖLD FELSŐ ÉS FEHÉR ALSÓ RUHÁBAN, VALÓSÁGOS NEMZETI SZÍ­NEKBEN. FELIRATÉ: »I. GEYZA KIRÁLY ALAPITÁ 1075-BEN.« BALRÓL »II. ENDRE KIRÁLY MEG­ERÖSITÉ 1217-BEN«. ALUL A HELYREÁLLÍTÓ FŐ­KÁPTALAN TAGJAINAK KÖVETKEZŐ ARCZKÉPEI: LOLLOK JÓZSEF, BÁRÓ HORNIG KÁROLY (KINEK ARCZKÉPE HELYETT CZÍMERE LÁTHATÓ), KROTKY J., MESZLÓNYI GY., SZILÁNYI F. ÉS PELLETT J. A KÖZÉPSŐ ABLAKTÓL BALRA SZT. LÁSZLÓ ALAKJA LÁTHATÓ. ALATTA a KÖVETKEZŐ FELIRAT: »SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY JELEN VOLT 1075. ÉV­BEN*. LÁSZLÓTÓL BALRA H. ISTVÁN LÁTHATÓ, ALATTA a KÖVETKEZŐ SZAVAKKAL: »II. ISTVÁN KIRÁLY MEGERŐSITÉ 1124. ÉVBEN«. AZ ABLAK ALSÓ MEZEJÉBEN A FŐKÁPTALAN TAGJAINAK FOLY­TATÁSA ÉS VÉGE. OTT VAN MEG A TÖBBI RES­TAURÁLÓ KIEGÉSZÍTÉSÉÜL JURIGA JÁNOS, PALÁSTHY PÁL, KNAUZ NÁNDOR, BOLTIZÁR JÓZSEF, MÁRKUS GYULA ÉS BLÜMELHUBER FERENCZ KANONOK. HAT ESZTENDŐ ÓTA AZ ÚJJÁALAKÍTÓ FŐPAPOK KÖZÜL MEGHALTAK HATAN, MEGYÉS PÜSPÖKÖKKÉ LETTEK KETTEN S IGY HUSZ KANONOK KÖZÜL J CSAK TIZENKETTŐ VAN MÉG A RESTAURÁLOK KÖZÖTT. A JOBB HAJÓ ELSŐ ABLAKÁBAN VAN KÖRÖSI MÁRK ESZTERGOMI KANONOK, KIT A ZIVATAROS IDŐKBEN, 1619-BEN SZEPT. 7-ÉN BETHLEN GÁBOR EMBEREI NAGY KÍNZÁSOK KÖZT MEGÖLTEK. UGYANEBBEN AZ ABLAKBAN LÁTHATÓ MÉG BOLD. ÖZSÉB ESZTERGOMI KANONOK, ELSŐ PÁLOS FŐNÖK KÉPE IS. A MÁSODIK ABLAKBAN NEHEMIÁS ESZTERGOMI ÉRSEK (1075) ALAKJA VONJA MAGÁRA FIGYEL­MÜNKET. BALRA »TBURON MIHÁLY MILKÓI PÜSPÖK ÉS ÉRSEKI HELYNÖK. 1583«. JOBBRA SIMOR JÁNOS PRIMÁS. ALATTUK EZEK A SZAVAK RAGYOGNAK: »EZEN TEMPLOMOT FELSZENTELTÉK. A JOBB HAJÓ HARMADIK ÉS UTOLSÓ ABLAKÁNAK LEGÉRDEKESEBB ALAKJA SZT. GELLÉRT CSANÁDI PÜSPÖK, BALRA PEDIG SZT. ISTVÁN KIRÁLY. A BAL HAJÓ ELSŐ NAGY ABLAKA SALAMON MAGYAR KIRÁLYT ÁBRÁZOLJA; JOBBRA LÁTHATÓ B. BÁNFI LUKÁCS ESZTERGOMI ÉRSEK, BALRA PEDIG SZT. ASZTRIK ELSŐ ESZTERGOMI ÉRSEK. A MÁSODIK ABLAKBAN » MÁRIA MAGYARORSZÁG VÉDŐASSZONYA«, JOBBRA »MAGYAR ERZSÉBET«. ITT MÁR AZ ÜVEGFESTÉS TECHNIKÁJÁNAK ALIG LEKÜZDHETŐ MEREVSÉGE EGÉSZEN ELENYÉSZIK. A BALHAJÓ UTOLSÓ ABLAKÁBAN SZT. IMRE BEREZEG LÁTHATÓ, MELLETTE ZOGRÁRD ÉS BENEDEK. IGEN ÉRDEKES A VÉRKÁPOLNA, MELY A TEMPLOM JOBBOLDALÁRA VAN ÉPÍTVE, ITT ŐRZIK VERONIKA KENDŐJÉNEK EGY FOSZLÁNYÁT, ME­LYET MÁTYÁS KIRÁLY RÓMÁBÓL KAPOTT S A BENEDEKI TEMPLOMNAK AJÁNDÉKOZOTT. A VÉR­KÁPOLNÁBA TIZENEGY KŐLÉPCSŐ VEZET. ABLAK­FESTMÉNYEIT, MELYEK KÖZÜL TÁRGYÁNÁL FOGVA KÜLÖNÖSEN SZT. MARGIT VÁLIK KI, KNAUZ NÁNDOR AJÁNLOTTA FÖL. A DISZES KÁPOLNA TERJEDELME MINDÖSSZE 35 N. M. DE NEMCSAK AZ ÜVEGFESTMÉNYEK, HANEM AZ OLTÁROK IS A MAGYAR SZENTEK KULTUSZÁT HIRDETIK. A DISZES portálon A NÉGY EVANGÉLISTA KÖZÖTT A MEGVÁLTÓ SZOBRA LÁTHATÓ. • RESTAURÁLÁS KÖZBEN TÖBB FRESZKÓT IS TA­LÁLTAK, MELYEKET VASTAG MÉSZRÉTEGEK TAKAR­TAK EL. EZEK A RÉGISÉGEK MOST AZ ŐSI TEMPLOM LEGBECSESEBB ŐSI EMLÉKEIHEZ TARTOZNAK. A KOHÁRIAK SÍRBOLTJÁBAN MEGLEHETŐS SOK CSONTOT TALÁLTAK. BENEDEKEN LAKOTT A 82 ÉVES KORÁBAN ELHUNYT KOHÁRY ISTVÁN gróf IS, KI A XVII. SZ. EGYIK LEGNÉPSZERŰBB KÖLTŐJE VOLT. A FŐOLTÁR EGYIK PILLÉRJÉNEK FARAGVÁNYAIBA VANNAK FOGLALVA A TEMPLOM RÉGI ÉPITŐI. EZEK MOST MEGDICSŐÜLTEN NÉZHETNEK LE ALKOTÁSUK GYÖNYÖRŰ UJJÁTEREMTÉSÉRE. A FŐKÁPTALAN NEM KÍMÉLTE AZ ÖT-HAT ÉVEN KERESZTÜL TARTÓ HELYREÁLLÍTÓ MUNKÁLATOK ÁL­DOZATAIT S IGY A BENEDEKI TEMPLOM HAZÁNK LEGPOMPÁSABB MŰEMLÉKEI SORÁBA KERÜLT. TANULJA MEG BENNE A FELSŐMAGYARORSZÁGI TÓTSÁG, HOGY MAGYARORSZÁGON AZ UJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN CSAK ANNAK A NYELVNEK, KULTÚRÁNAK ÉS SZELLEMNEK VAN JÖVŐJE ÉS JOGOSULTSÁGA, MELYET AZ ÁRPÁDOK MEGALAPÍTOTTAK S MELY HA SZENVEDETT IS ANNYIT, MINT AZ ŐSI BENE­DEKI TEMPLOM, DE AZÉRT NEM RENDÜLT MEG SZILÁRD ALAPJAIBAN, MELYEN ANNYI NEHÉZ VI­SZONTAGSÁG UTÁN MÁR A POKOL KAPUI SEM TUDNÁNAK DIADALMASKODNI, HANEM FÖLTÁMADT ÉPP OLY DICSŐSÉGESEN ÉS FÉNYESEN, MINT AZ AZ ÁRPÁDKORI TEMPLOM, MELYET NYOLEZSZÁZ ÉV MÚLVA MOST SZENTELNEK FÖL ÚJRA A MA­GYAROK ISTENÉNEK. KŐRÖSY LÁSZLÓ DR.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom