Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-15 / 74.szám

oly csekély, hogy még akkor sem érdemelne szót, ha bizonyosak volnánk a felől, miszerint ezen összeget 50 éven keresztül reá kell fizetnünk kaszárnyánkra, mert eddigelé sokkal többet pótoltunk a katonaságért s főleg, mert egy város nem állhat kizárólag a magánvállalkozó kalkulusainak alapjára, • - azt kell hogy magasaid) érdekek vezéreljék, oly érdekek, melyeknek értéke számokban alig volna kifejezhető. Végtére ezen csekély, avagy a netán felmerülő szükséghez képest előálIható nagyobb különbözet is, egy kissé gyakorlati befektetés és vállalkozás, a »Sas» épület jövedelmezővé tétele utján rövid idő alatt elenyésztethető s nem tartjuk még végérvényesen eldöntöttnek azt a kérdést sem, hogy a kantinból nem lehetne-e a városnak valami direkt jövedelme, a ini azonnal kiköszörülné a számítás csorbáját. Igaz ugyan, hogy a katonaság fellétlenül ragaszkodik ahhoz, mikép a markotáuyost ő fogadja fel, mert a helyiség téritmenyét megfizeti s mert a legénységet az idegen, esetleg nagy bérösszeggel terhelt markoláuyos önkényének nem szolgáltathatja ki, ámde ezt a kérdést talán lehetne mind

1 a két fél érdekeinek figyelembe vételével rendezni, — és ezt meg is kell kísérelni, mert akkor a midőn a város oly óriási terheket vállal, midőn oly kényelmes, impozáns tiszti és legénységi kantiu épületet emeltet — egyéb közgazdasági okoktól eltekintve, — már csak azért is méltányos volna, a valószínűleg jelentékeny jövedelmet hajtó üzlet kiadását — a mennyiben világosan törvénybe nem ütközik, — a városnál hagyni, módjában állván a katonaságnak az árakat időről-időre limitálni, maga a markotányos úgyis a már hivatkozóit törvény 17. §-a szerint rend és fegyelem tekintetében a parancsnokság alatt áll. Ezen § a regaletulajdouost kötelezi markotányos tartásra s a katonaságnak csak feltételes jogot enged ; ehhez képest, bárha a regálé jog 1890 január 1-én megszűnik is, nem tekiuthefjük e kérdést végleg eldöntöttnek, más laktanyáknál kell tanulmányokat tennünk s a helyzet alakulást bevárnunk. És mindezen segódforrásokou kivül nem habozunk reá mutatni a legtermészetesebb és hivatottabb támogatóra sem, magára a megye törvényhatóságára, a mely a mai irányelveket tekintve saját jól felfogott érdekében cselekszik ha központját emelni forgalom és vagyon tekintetében növelni, további anyagi eszközökkel is iparkodik. A törvény megadja a módokat, hogy az egész törvényhatóság segítsen a megye szivét erősíteni, mert a mai irányadó nézetek világosan azt igazolják amit e helyen már néhány év előtt hangoztattunk, hogy a vármegyének oly szüksége van a városra, mint a testnek a sziv re, — melyben ha ez megszűnik lüktetni vagy elsatnyul, megszűnik amaunak élete is. A már számításba vett 32,000 frttal mely összeg tulajdonképen a testvér városok jutalékának beszállásolásáért nyújtott kárpótlás, — nincsen még kimerítve a törvényhatóság jóakarata és támogatása, de erről ha szükség lesz reá, annak helyén és idején szóljunk ! Ez rövid vázlata a kaszárnya ügynek, s mert tudjuk, hogy eme számítások számos feltételtől függnek, hogy azok fölöttébb hézagosak, éppen azért elismerjük miszerint kiegészítésre, vélemény cserére szorulnak. Ez csak a keret, melyben a számadatokat az olvasókkal megismertetni, a főbb momentumokat érinteni szükségesnek véli ük, hogy azután ezek szerint mindenki meglehesse a maga számitását, megtehessék azok, a kik a számolásra nálunk hivatotfcabbak. Annyi bizonyos, hogy habozásra nincsen ok, de főleg nincs idő, mert ha Esztergom több akar lenni, mint a mi, ugy életképességét, hivatottságát most kell kimutatnia. Pangó, hanyatló városok az állami fejlődés mai szakában szerepet nem remélhetnek, de joggal nem is igényelhetnek s a katonaság elhelyezése nemcsak érzékeny anyagi vesztességgel járna, (melynek nagyságáról éppen e hetekben midőn ezredünk hadgyakorlaton távol van, meggyőződhetünk), <le ez városi jellegünk, tekintélyünk, az állam életben való szerepünk fogyását is jelentené ! Dr. FÖLDVÁRY ISTVÁN.! A pénzvilágból. Budapest, szept. 14. A közeledő ősz egyelőre még csak a pénzpiaczou mutatja a hatását. Pénz mindig szűkebben ós drágábban kapható. Ez az oka annak, hogy a tőzsdei forgalom még nem oly élénk, mint a minő ily idő tájt már lenni szokott. A forgalom az egész héten át fölötte csekély volt, járadékokban és hitelrészvényekben meglehetősen pangott az üzlet és csakis a kisebb bankok meg az iparvállalatok értékeiben volt jobb a hangulat, de az árfolyamok igen keveset változtak. Különösen a bányavállalatok vas- és kohómüvek részvényei azok, melyek iránt az üzérkedés napról-napra nagyobb érdeklődést mutat és melyek a bányatermékek folytonos és nagymérvű emelkedései következtében még mindig kedvező kilátásokat nyújtanak az üzérkedésnek. Járadékok és egyéb befektetési értékek a pénz drágulása következtében meglehetősen el vannak haayagolva és keveset javultak. Bankrészvények ugyan szilárdak, de a javulás még nem elégséges, ha tekintetbe veszszüi azt, hogy a bankok fél évi mérlegei igen kedvezőek és a pénz drágulása következtében a váltóleszámítolás ma nagyon jövedelmező. Iparvállalati értékek közül a malomrészvények a rossz termés hatásaként csökkentek, de bánya-, vas- és kohóvállalatok részvényei jelentékenyen emelkedtek. Közlekedési vállalatok értékei közül csakis az osztrák-magyar államvasutak és a déli vasutak részvényei emelkedtek jelentékenyen, de a többiek el vannak hanyagolva. Sorsjegyek csekély forgalom mellett alig változtak "valamit. Pénznemek és váltók szilárdak. Főszékesegyházunk kincstára. v. (Befejezés.) Hátra van még valamit mondanunk az egyházi öltönyökről. Az esztergomi főegyii. kincstárának oly dús készlete van e tekintetben a műkincsek e neméből is, hogy azokról ezúttal csak általában szólhatok — csakis a legnevezetesebbeket említve meg. Az érsekek és főurak kegyeletes bőkezűségének köszönhető, hogy e kincstár a legértékesebb drágagyöngyökkel ékesített, biborszövetű papi öltönyökkel dicsekedhetik; hogy egyéb egyházi szerelvényei között a keleti szövetek, aranyfonallal hímzett képekkel borított dalinatikák, bársony- és atlaszszövetü palástok, remekül hímzett antipendiumok nagy mennyiségben fordulnak elő benne. Az anyag drágasága, a műbecsü kapcsok, bojtok nagymérvben emelik értéküket. Legnevezetessebbek kétségkívül e műtárgyak között a diszmise-ruhák, melyek mind drága arany, ezüst, bársouy ós selyem, vagy virággal átszőtt brokát-kelmékből készültek. A legrégibb és legbecsesebb mise-mondóruhákon tornyos, csúcsíves tornyocskák, melyek közt ós alatt magán a casulán egyes szentek képei állanak, valóságos szobrok és domborműkónt emelkednek ki a háttérből ; e mellett még igaz gyöngyökkel vannak egész alakok kivarrva. Mindez kétségkívül a nagyszerűség, fény és gazdaság, de egyszersmind a túlterheltség ós nehézkesség jellegével bir, ós inkább csak látványosnak, mint használhatónak tűnik föl előttünk. Első helyen, mint a kincstár e nemű legrégibb szöveszeti darabját az ősi »vioIasziuű öltönyt« kell megemlítenem. Violaszinű, arany nyal átszőtt clamastból áll, a középkorban gyakori ós eléggé ismert gránátalma-mintázattal. Plastikus hímzése a bold. Szűz mennybemenetelét ábrázolja, a csúcsíves műstyl korszakára valló kivitellel. Van egy aranyszövetü miseruha is, stylizált bogáncs-levelekkel és tövisekkel mintázott vörös, nehéz szövetből (drap d'or). A rája hímzett: sz. Dorottya, Margit, Katalin és Borbála alakjai, a baldachinok architektonikus alkata sziutén a késő csúcsíves műstylre vallanak. Kitűnő műkincs a Szelepchónyi prímásnak tulajdonított casula régi aranyhimzetii virágdíszben, melyet Simor bibornok-érsek restauráltatott 1869-ben. Kiegésziti e sort a Kutassy-féle miseruha, mely különösen érdekes nem anynyíra szövete, mint hímzett alakjai miatt. Nevezetesen a casula aranyszövetü keresztjén a bold. Szűz, Adalbert püspök, sz. István és László királyaink és sz. Imre királyfi láthatók, tehát mindannyi szent Magyarország történetében szereplő alak. Az alakok részint gyöngyökből vannak kivarrva, részint az u. n. »folthimzéssel« (Lappenstickerei), az a látható testrészek megfelelő szinü sima selyemszövet-darabokkal vannak bevonva ; csakis ez egyről tudjuk biztossággal, hogy Magyarországon készült. A dombor-himzés legremekebb müveinek egyike a kis dipfcychon ós a subcorporale. Amaz a XV. századból való polychromszobrászat jellegű hímzésben a töviskoronázott Krisztus és a siró Mária fejét ábrázolja, a melyben Dankó kanonok ur szerint a németalföldi mesterek irányát ismertetjük fel; emez pedig finom vászonkendő, aranynyal, selyemmel színezve, a régi magyar háziKÖNYVTÁR MŰKINCSEIT, MELYEK KÖZÜL JEGYZŐKÖNYVEMBE IGTATTAM A KÖVETKEZŐKET: WESSOBRUNUER GEBÉT IX. SZ., VATER UNSER VIII— IX. SZ., MUSPILLI IX. SZ. LIED VON DEN NIEBELUNGEN XIII. SZ. EVANGELIENHARMONIE IX—X. SZ. PÁRÉIVAL XIII. SZ. TRISTAN UND ISOLDE XIII. SZ. EVANGELIA MAGYARISCH 1466. (EZ A NAGYBECSŰ MAGYAR IRODALMI RÉGISÉG A CODEX ÍRÓJA SZERINT A MEGVÉGEZTETETT NÉMETI GYÖRGY KEZE MIATT MOLDOVÁBAN, TÁTROS VÁROSÁBAN UR SZÜLETÉSÉNEK EZERNÉGYSZÁZHATVANHATOD ESZTENDEJÉBEN. MAJD SZÁZ ÉV MULVA.VIDMESTAD (WIDMANSTAD) HIRES NYELVTUDÓS KÖNYVTÁRÁBA KERÜLT, HONNAN A BAJOR UDVARI KÖNYVTÁRBA SZÁRMAZOTT S AZÓTA OTT IS VAN. 1842-BEN FÖDÖZTE FEL FEBÉRVÁRY MIKLÓS, KINEK JELENTÉSE UTÁN AZ AKADÉMIA JÁSZAY PÁLT KÜLDTE KI. JÁSZAY LEMÁSOLTA S TELJES MAGYARÁZATTAL KIADTA RÉGI MAGYAR NYELVEMLÉKEK III. KÖTETÉBEN.) LIEBER PRECUNI MAXIMILIANI XVL SZ. DÜRER ALBERT NAGYBECSŰ RAJZAIVAL. A KI CSAK NÉMIKÉP IS TÁJÉKOZOTT A NÉMET IRODALOM TÖRTÉNETÉBEN, AZ FOGJA TUDNI, HOGY MIT JELENTENEK OTT A FEJSOROLT KÉZIRATOK. DE ITT VAN MÉG A HIRES CODEX AUREUS IS 870-BÖL S AZ INEUNABULÁK KÖZÖTT A LEGŐSIBB, GUTTENBERG ELSŐ BIBLIÁJA 1450—1455-BŐL, EDDIG HÁROM ELSŐ GUTTENBERG NYOMÁSÚ SZENT IRÁS ISMERETES : A MAINZI, A MÜNCHENI S A LONDONI. UGY A BRITISH MÚZEUMI, MINT A MÜNCHENI PÉLDÁNY ELÉG JÓL MEGŐRIZETT. A KI AZ ŐSI INEUNABULÁK ELSŐ SZÜLEIT LÁTJA, AZ A LEGELSŐ EURÓPAI NYOMTATVÁNYOKAT NEM TARTHATJA OLYAN KÉTSÉGBEEJTŐ KEZDETLEGESEKNEK, A MINT AZOKAT A TYPOGRAPBIA TÖRTÉNETÍRÓI SZERETIK VÁZOLNI. MÜNCHEN MÚZEUMAI ÉS KÉPTÁRAI UTÁN KÖVETKEZNEK A SÖRCSARNOKOK. A VILÁGHÍRŰ BAJOR SÖR, MELY MÁR ANNYI PINCZEFORRADALMAT OKOZOTT, MEG MINDIG ÓRIÁSI TÉNYEZŐ A BAJOROK ÉLETÉBEN. A MAGYAR MÚZSÁN TÁVOLRÓL SEM LÁTSZIK MEG ANNYIRA A MAGYAR BOR HATÁSA, MINT A BAJORÉN A SÖRÉ. MÜNCHEN MÉG MINDIG A VILÁG ELSŐ SÖRFOGYASZTÓ VÁROSA. A BAJOS KEDÉLYESSÉG, HÁZIURI NYUGOTSÁG S A CSÖNDES FILISZTERI HAJLAMOK A MÜNCHENI SÖRREL NAGYON KOMOLYAN ÖSSZEFÜGGNEK. AZ IDEI, AUG. 9-IKI MÜNCHENER NEUESTE NACHRICLITEN-EK KÖZÖTT OLVASTAM, HOGY MÜNCHEN A MULT ÉVBEN SZÁZHUSZONKILENCZ MILLIÓ SZÁZ-HUSZONNÉGYEZER LITER SÖRT PUSZTÍTOTT E HAT MILLIÓ NÉGYSZÁZÖTVENBATEZERKÉTSZÁZHUSZ MÁRKA EREJÉIG. EBBŐL A SÖRTENGERBŐL FEJENKINT KIJUTOTT NÉGYSZÁZKILENCZVENKÓT NYOLCZTIZED LITER FEJENKINT HUSZONNÉGY ÉS FÉL MÁRKA EREJÉIG. SZÁZEZER LAKOSA VAN MÜNCHENNEK, DE A FÖLD A NYOMASZTÓ SULY UTÁN MINDENESETRE HÁROMSZÁZEZRET ÉREZ. A KASZÁRNYATÉREN EKKOR HALLOTTAM ELŐSZÖR A BAJOR KATONAI ZENEKART, MELY ELŐADÁSBAN ÉPPEN NEM ÁLL A MI KATONAI ZENEKARAINK MÖGÖTT, SŐT PROGRAMM DOLGÁBAN MINDENESETRE FÖLÖTTÜK. A BAJOR KATONAI ZENEKAR, MELYET A MÜNCHENIEK MINDEN NAP DÉLBEN NEM KÖZÖNSÉGES BAJOR HAZAFIÚI ÉRZELMEKKEL ÉLVEZNEK, KONSTANTINÁPOLYBAN IS JÁRT S NEMCSAK TÖRÖK ARANYOKKAL, DE TÖRÖK KITÜNTETÉSEKKEL IS MEGGYARAPODÓTTAN TÉRT VISSZA. IGEN TERMÉSZETES, HOGY HAT DARAB KÖZÜL HÁROM WAGNERI, EGY OLASZ, EGY FRANCZIA OPERÁBÓL VALÓ S A HATODIK AZ ULCZÁNAK DEDIKÁLT BAJOR NÓTA. AUGUSZTUS ELEJÉN MÉG NAGY DIVATBAN VOLT A BOTANIKUS KERT HATALMAS ÜVEGPALOTÁJÁBAN RENDEZETT KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS, MELY MÉG A PARIS,! EMLÉKEK UTÁN IS SOK SZÉP KENVOMÁSOKKAL GAZDAGITOTTA a SZEMLÉLŐT. Bécs. A BÉCSIEK MÉG MINDIG ABBAN A BÜSZKE TÉVEDÉSBEN SZENVEDNEK, HOGY EURÓPA NÁLUK KEZDŐDIK S BUDAPESTEN VÉGZŐDIK. FŐVÁROSUNK NAGYSZERŰ EMELKEDÉSÉT MÉG MINDIG NEM HAJLANDÓK HAZÁNK EURÓPAI HIVATÁSAIVAL ÖSSZEKÖTTETÉSBE HOZNI. HAZAFISÁGUNK NEKIK CHAUVINISMUS, NYELVÜNK AGGODALMAI NEKIK NEVETSÉGESEK ÉS MEGFOGHATATLANOK S MŰVELŐDÉSÜNK AMBICZIÓJA ELŐTTÜK VALAMI FURCSA PERZSA PASSZIÓ. SZÓVAL BÉCS MÉG MINDIG NEM AKARJA ELISMERNI TISZTESSÉGES VETÉLYTÁRSÁNAK BUDAPESTET. PEDIG MI MEGADJUK BÉCSNEK AZT, A MIVEL TARTOZUNK. CSODÁLATTAL GYÖNYÖRKÖDÜNK A FRANZENS-RING VILÁGHÍRŰ, SŐT PÁRATLAN ÉPÍTÉSZETI REMEKEIBEN; HATALMAS KERESKEDELMÉT NEM KICSINYÍTJÜK AZ IRIGYSÉG TEKINTETÉVEL; RAGYOGÓ KIRAKATAIT NEM SZÓLJUK MEG PÁRISI REMINISCENTIÁK MIATT. A MÜVEIT MAGYAR TOURISTA TANULNI MEGY BÉCSBE ÉS NEM POLITIZÁLNI. ÉPPEN AKKOR NYITOTTA MEG Ö FELSÉGE AZ UDVARI MUZEUMOT. NAGY ESEMÉNY VOLT EZ BÉCS TÖRTÉNETÉBEN S MÉGIS OLYAN SZERÉNYEN, OLYAN CSENDESEN MENT VÉGBE, MINT VALAMI FŐÚRI ESKÜVŐ INCOGNITÓBAN. ALIG NÉHÁNY SZÁZ EMBER CSŐDÜLT ÖSSZE. MAJD TÖBB VOLT A RENDŐR, MINT A PUBLICUM S A KÖZÖNSÉGBEN LEGTÖBB A MAGYAR. ZÓNÁZÓ HONFITÁRSAINK UGYANCSAK MEGOSTROMOLTÁK BÉCSET S A MAGYART MINDENÜTT MEG LEHET HALLANI, MIELŐTT MEGLÁTHATÓ. HANGOS ÉSZREVÉTELEINK VANNAK, ERÉLYESEN ÉS NYILTAN ÍTÉLÜNK. MÁS NÁCZIÓK MAGUK KÖZÖTT VÁLTJÁK FÖL ÉSZREVÉTELEIKET, a MAGYAR ELSZAVALJA, ELSZÓNOKOLJA SŐT NÉHA E) IS KÁROMKODJ A A MAGA BENYOMÁSAIT AZON MELEGIBEN, AKÁR AZ EIFFEL-TORONY LEGTETEJÉN AKÁR VALAMELYIK DUVAL-TEREMBEN, AKÁR A WESTMINSTERI APÁTSÁGBAN, AKÁR VALAMI LOR DONI ALAGUTAS VASÚTON, AKÁR ÜNNEPI AKTUSNÁL AKÁR HÉTKÖZNAPI ESEMÉNYEKNÉL. HONNAN VAN EZ? TALÁN HOGY KEVESE UTAZUNK, VAGY HOGY MÉG NAGYON SOK HOLMI ÉRDEKEL? TALÁN HOGY MÉG NEM FÁSULTUNK EL EGÉSZEN VAGY HOGY MÁR A MAGYAR TYPUS SAJÁTSÁGAIHOZ TARTOZIK EZ A VONÁS ? AVRICOURTI ISMERŐSEIM EGÉSZ HALKAN KOCZKÁZTATTAK NÉHÁNY ÉSZREVÉTELT S NEKEM a TÖMEGBEN MÉGIS SIKERÜLT A BUDAPESTI ÉS VIDÉKI MAGYAROKAT AZONNAL FÖLISMERNEM. MEGGYARAPODOTT TÁRSASÁGUNK A BÉCSI PARLAMENTET ÓHAJTOTTA LÁTNI. A SZÉP GÖRÖG STILÜ ÉPÜLET CSUPA MÁRVÁNY BELÜL, a HOL A FELSŐHÁZ ÜLÉSTERMÉBEN KÉTSZÁZHÚSZ, az ALSÓHÁZBAN HÁROMSZÁZHATVAN ÜLÉSHELY VAN. (SOHASE FOG MÁR IDE BELETÉRNI MAGYARORSZÁG.) AZ ÉPÜLET KÜLSŐ SZOBORMÜVEI VALÓSÁGOS TÉKOZLÁSSAL VANNAK ELSZÓRVA AZ ÉPÜLET TETŐZETÉN. LEGÉKESEBB VALAMENNYI KÖZÜL KÉTSÉGKÍVÜL A FŐCSARNOK HÁROMSZÖGÉBEN FERENCZ JÓZSEF APOTHEOSISA. A NÉGY HOLD TERÜLETŰ PRATERBAN MÉG MINDIG »VILÁGHIRÜ ÜNNEPEKEU SZOKTAK RENDEZNI, MELYEK AZONBANMÁR A RENDES VASÁRNAPI BÉCSI KÖZÖNSÉGET SEM ÉRDEKLIK TELJESEN. AZ ÖREGEBB POLGÁROK HANYATLÁST ÉREZNEK, A FIATALOK MÉG MINDIG AZT HISZIK, HOGY CSAK EGYETLENEGY BÉCS VAN-A VILÁGON. HÁROMSZÁZ ÉV ÓTA SZÁLLÍTOTTA HAZÁNK A SZÉP VÁROS EMELKEDÉSÉHEZ A LEGSZEBB KÖVEKET, HANEM AZÉRT ALIG VAN VALAMIRE VALÓ MAGYAR REMINISCENTIA A BÉCSI MŰVÉSZETBEN. Az UJ MÁRIA TERÉZIA-EMLÉKBŐL IS HIÁNYZIK PL. az A VILÁGTÖRTÉNETI ESEMÉNY, HOGY A MAGYAR