Esztergom és Vidéke, 1889

1889-09-01 / 70.szám

ESZTERGOM ff Városi s megyei érdekeink közlönye. MRG.IELEMIK WETEMK'INT KÜTSZRR: VASÁnNAPJÉS^CSÜTÖRTÖKÖN. ICI,<")!''l/iH'rát ÁIÍ : ÖVIH . . ö fit Kft föl évie , . . 3 frt — kr. "öKjeiléviB I frt 50 kr. Eyy szám ártt 7 Ur. ' SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, fiüvsi ü iüjt w/,HÍl«nii löH/.ér. illető közleményük lu'iiit«ui({ík. KIADÓHÍVATAL: SZfcCHÍCMYI-TÉR 331- SZÁM, hová a. lap liivalalos s a. magán liinUitései, >i iiyiMlúrbe szánt' kii/,­íümón \ ttlnli/,«i«RÍ iiéIIk e: 1 rei*línii:i lásttk inl.é/.eii<íí>k. HIRDETÉSEK. HIVATALOM jmíiíiomsioií.;!; M AM A N- 11 iftiwrkhm I szólói 100 szóig — fit 73 kr. J00-Ü00 ig . 1 frt 50 kr. 2öjÖ-|^Q-ig . 2 frt 25 kr. Uélj4»giHj 30 kr. inegálla|iotlá« szerint legju­táiiyosaWmn közöltetnek. NYlLTTÚIt sora 20 kr. Veni Sancte! Esztergom, aug. 31. Országszerte megnyílnak a baladás és művelődés csarnokai. A tevékenység uj eszteudeje kezdődik pihent erőkkel. Az első fobász, mely az uj tanév elején a szívek mélyéből fakad: a szent Lélek segítségül hivásn. Veni Sancte Spiritus! Jöjj el Szentlélek! Ezzel a jelszóval kezdődik az uj munka. Mindeu vonalon megindul a szellemi tehetség művelése, a nemzeti szellem fejlesztése, a jövő előkészítése. Nagy és magasztos hivatását átérzi az iskola szent falainak napszámosa, a ki működése nemcsak mesteremberi, de eszményi czóljaival is tisztában van. A szülők bizalommal adják át leg­drágább kincsüket az iskolának. Az is­kola pedig értékesiti ezt a kincset és ugy adja tovább a hazának. Alkotás, építés, teremtés a múzsa csarnokának fölirata s nem a rombolás, felforgatás, megsemmisítés, mint a drága fegyverek raktárain. A béke a nemze­tek egyetértése s az iskola ezt az egytértést erősiti meg. Felekezeti' elő­ítéletek, társadalmi súrlódások, nemzeti kiuövések ellen sehol sem lehet neme­sebben és eredményesebben küzdeni, mint az iskolákban. A felvilágosodás szellemét, a béke malasztját, a Szent Lélek áldását kérjük le működésünkre. Fohászunk ima és imánk benső. Isten segítségével kezdjük meg az uj tanévet, bogy isten áldásával végez­hessük. Városunk dicsőségére és boldogilására készítjük elő az ujabb nemzedékeket. Hazánk javára s a haladás szolgálatára képezzük ki a jövő embereit. Az iskola magasztos hivatását támo­gassa a családi kör, hogy annál fénye-1 sebb eredményt mutasson föl. Be tá­mogassa maga a társadalom is, mely­nek műveltségét és tiszteletét iskolái száma és virágzása szerint szokta ki­mérni a statistika. Esztergom hegemóniáját a szomszéd megyék között nem tőkepénzeseinek, nem gyárainak, nem nagy iparának, hanem iskoláinak köszönheti. Es isko­láinak köszönheti, ha hegemóniája ere­jénél fogva természetes középpontja lesz egy olyan nagyobb vidéknek, mely még nem áldozott annyit tanügyéért s a hol még nagy a művelődés munkájára vá­rakozó parlag. Isten nevében, a Szent Lélek fel­világosító erejével kezdjük meg tehát az uj tanévet. Legyen rajta áldás, siker és szerencse s akkor városunkra is az áldás, siker és szerencse napjai fognak felvirradni. A magyar iparról. (Két közlemény.) I. (Glr. P. J.) A párisi kiállítás szintén igazolja, hogy a világ ipara legutóbbi éveinkben ismét óriási haladást tett. Az emberi elme szolgájává bilincselte a természet leghatalmasabb, legfékte­lenebb, legrontóbb elemeit s azok se­gélyével értékesítem birja még a leg­haszontalanabbnak tekintett anyagokat is, melyek dúsgazdagokká bűvölik azou nemzeteket, melyek ezen eszközöket czéljaik elérésére használni tudják. Nehéz az átalakulás; de e nélkül el kell a magyarnak vesznie, — még pedig nagy ellenségeink gúuykaczaja között. Dicstelenül, nem erőszakos ha­lállal, hanem sorvadás okozta végei­gyöngülésben. Ugyanazon dob, mely csatákban hős tettekre lelkesité a hal­dokló vitézt adja, a jelt földbirtokos cur iájának elhagyására, melyet idegenek foglalnak el nem aczél, de papir fegy­verekkel. Ujabban nagyon divattá lett az ipar­ról beszélni ós irni. Az iparra buzdí­tani a szegény embereket. De azért mégis csak némi tartózkodással, némi leereszkedéssel viselkedik az iparossal a születőit uraság : minek következ­ményeként látjuk, hogy az iparos ügy­véddé, biróvá, földbirlokossá stb. neveli fiát, ha csak módja van, vagy ha némi tehetséget fedez fel benne, mivel nem kívánja neki azon társadalmi sinylő­dést, melyben ő maga á!<ö:;uí éU~tét. Igy ezen osztály nem fejlődhetik, hanem marad a régiben. Mit is lehet várni oly szegény emberektől, kiknek legva­gyonosabbjai mas pályákra térnek. Honnét jöjjön az eszme, a találmány, a tudás és a pénz a szükséges kísér­letezésekre, melyek nélkül ipari bala­dás, felvirágzás, lehetetlen. Vagy talán pótolja ezt a kormány? Ha itt-ott akad egy élesebb elme az iparos körökön belül, vagy azokon kivül, és van valami gondolatja — nem-e kénytelen honi pártolás hiányában külföldön keresni támaszt? Ott érvényesül, még pedig gyakorta nem ritkán édes hazája meg­rövidülésére, kárára és kizsákmányo­lására ; mert itthon az iparos köröknek nincs pénzök vállalkozásra, a kormány pedig még hivatalnokainak idejét is inkább más mindenfélére, mint a fölös­legeseknek tartott remek találmányok beható tanulmányozására használja. Igy folyik ez nálunk régóta és marad minden a réginél, talán addig, a mig majd késő lesz a mulasztások fölött álmélkodni. Nem a párisi szégyenletes kiállításunkat veszem irányadóul; mert hiszen ott hivatalosan nem vagyunk képviselve, ámde tekintem össziparunk fejlődésének fokát s megállapítom el­maradottságunkat. Hisz azon kevés, a mink van, még az sem igazán magyar; mert azt szinten kizárólag idegenek nyújtják, müvelik Magyarországon; mig a magyar faj gyermeket majdnem tün­tetőleg nézik le az ipari foglalkozást, mintha azt méltóságuk alattinak tarta­nák. Ámde e botorság mindenkit, a ki a hazai ipart műveli, ézelmeifcen nagyon sért; az lenézés, kisebbítés. Elég, ha eioveszszük a budapesti gyárosok névsorát; ott látjuk az iparo­sok mily csekély töredéke bír magyar névvel; ha köztök itt-ott találkozik ilyen, az legtöbb esetben vagy leg­újabban magyarosított név, vagy pedig a legszegényebb csizmadia, esetleg ko­vács-műhelyt nevezi magáénak. A va­gyonosabb iparosok többnyire idegenek, a kik csak ideig-óráig nevezik ez or­szágot második honukuak, de bizonyára nem osztoznak annak örömében es bá­AzJszlcrpMiislTOJa. A SZIRIItlM. (Július Seíianz.) Mint a tolvaj, ugy jön A szerelem, Oly halkan, oly némán, oly csendesen: ES mint kikelet, mely virágokat ád, Telvirágzik gyorsan, egy éjjelen át. Mint NAP, ugy fénylik a szerelem, Olyan szépen, oly tisztán, oly melegen, Hogy szivünk, melybe sugárokat vet A boldogságtól majd megreped. ÉS miut tavaszi ibolyák Oly kedves, oly szende, oly szép virág S A szívnek, melyben felébredett, Hoz boldogító üdvösséget. Párisi tárcsa. PARISNAK GYÖNYÖRŰ TEMPLOMAI VANNAK. AZ ÉPITÉS MŰVÉSZETE MINDIG REMEKELT, VA­LAHÁNYSZOR ITT A LEGMAGASZTOSABB HIVATÁST SZOLGÁLTA S IGY AZ ÖSSZES PÁRISI TEMPLOMOK MIND STÍLSZERŰEK S MÁR KÍVÜLRŐL IS ÁHÍTATRA GERJESZTŐK. VALAMENNYI KÖZT LEGNEVEZETESEBB A VILÁG­HÍRŰ NOTRE-DAME, MELYET MINDEN TOURISTA BIZONYOSAN MEGTEKINT. A VILÁGHÍRŰ KATHEDRALIS TEMPLOM A CITÉ DÉLKELETI VÉGÉN FEKSZIK, AHOVÁ MINDEN ÓRÁ­BAN SZÁMOS OMNIBUSZ SZÁLLÍTJA A KÖZÖNSÉGET. A MINT A TÉRRE LÉPÜNK, ELŐTTÜNK ÁLL A SZÁZADOK PATINÁJÁTÓL EGÉSZEN SÖTÉTBARNA, NAGYSZERŰ GÓTHIKUS TEMPLOM HATALMAS KÉT BETETŐZETLEN CSONKA TORNYÁVAL. A TEMPLOM BEFÁSITOTT TERÉN, A FŐBEJÁ­RATTÓL JOBBRA ÁLL NAGY KÁROLY SZÉP LOVAS SZOBRA. HÁROM KAPUN VEZET A FŐ BEJÁRAT A HIRES TEMPLOMBA, MELY FRANCZIAORSZAG LEG­SZEBB GÓTHIKUS EMLÉKE. MÉG A XII. SZÁ­ZADBAN (1161-BEN) KEZDTE SULLY PÜSPÖK ÉPÍTENI. A TEMPLOM HOSSZA SZÁZHARMINCZ­HÁROM, SZÉLESSÉGE NEGY VENNYOLCZ MÉTER. EZT KONSTATÁLJA MINDENEKELŐTT EGY HUSZONÖT TAGBÓL S NAGYRÉSZT ANGOL HÖLGYEKBŐL ÁLLÓ LONDONI KIRÁNDULÓ TÁRSASÁG, MELYET EGY TISZTES ÖREG UR VEZET. AZ ANGOL NEM SOLC HITELT ÁD A CSACSKA CICERONÉKNAK S NEM TARTJA SZENT ÍRÁSNAK A BAEDECKEREK ADATAIT. CSAK AKKOR HISZ IGAZÁN, HA MEGGYŐZÖDHETIK. ES ELSŐ DOLGA IS MEGGYŐZŐDNI. A KIRÁNDULÓ TÁRSASÁG A VENDÉGLŐ SAJÁT KÜLÖN DISZES OMNIBUSZÁN ÉRKEZIK S NEM NÉMÍTJA EL AZ ELSŐ BENYOMÁSOK KÜLÖNFÉLE HANGJAIT ÉS KIFEJEZÉSEIT, MIDŐN ÉPPEN A] FŐTEMPLOM TERÉRE ÉR. AZ ÖREG UR, A KIRÁNDULÓK VEZETŐJE, MIN­DENEKELŐTT MEGKERÜLI A TÁRSASÁGGAL A TEMPLO­MOT, MIKÖZBEN AZ ANGOL HÖLGYEK ELŐSZEDIK NOTESZEIKET S APRÓ UTIKÖNYVEIKET. AZUTÁN VISSZATÉRNEK A FŐKAPUK ELÉ S AZ ÖREG UR ELKEZDI A PORTÁLOK SZOBORMÜVEIT MAGYARÁZGATNI. SORBA VESZI A TISZTES RÉGI­SÉGEKET S A TÁRSASÁG NÉMA FIGYELEMMEL HALLGATJA A RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEKET. MIKOR AZUTÁN JÓL KINÉZTÉK MAGUKAT A HATALMAS ÉPÜLET.KÜLSEJÉN, AKKOR HÁRMASÁVAL, NÉGYESÉVEL BEMENNEK A TEMPLOMBA.EGYSZERRE MEGSZŰNIK MINDEN ZSIBONGÁS. A BESZÉDES ANGOL HÖLGYEK ELNÉMULNAK S AZ ÖREG KALAUZ ALIG SUSOG. ODABENT MINDENKI JÓL KÖZEL SZEGŐDIK HOZZÁ, HOGY EGYÜTT MARADJON A CSOPORT S EL NE SZALASZSZON EGYETLENEGY IGÉT SEM. AZ ÖREG UR PEDIG SORRA VESZI AZ ÜVEGFESTMÉNYEKET, MELYEKEN MÁR ALIG KÉPES KERESZTÜL TÖRNI A NAPSUGÁR, OLYAN RÉGI RAJTUK A SZÁZADOK PATINÁJA. HOMÁLYOS S ÉPPEN AZÉRT FENSÉGES HATÁSÚ AZ IMPOZÁNS FŐTEMPLOM BELSEJE. A HAJÓK MAGASSÁGA HARMÍNCZÖT MÉTER, MIG A TORONY OKÉ KÉTSZERANNYI. SZÁZTIZENHÁROM ÜVEGFESTÉSES ABLAKA VOLNA s MÉGIS A FŐTEM­PLOM EGYES RÉSZEIBEN NEMCSAK HOMÁLY, HANEM VALÓSÁGOS SETÉTSÉG URALKODIK. PEDIG MÉG HÁROM NAGY ÜVEG ROZETTA IS HOZZÁJÁRUL A VILÁGOSSÁG SZOLGÁLÁSÁHOZ. A TŐ ÉS MELLÉKHAJÓK SZÉKEI NAGYRÉSZT EL VANNAK FOGLALVA. ÉPPEN ISTENITISZFCELET VAN. A MISÉT A SZANKTUÁRIUM ORGONÁJA KISÉRI HALKAN S KÖZBE A KÓRUS NYOLCZVANHAT VÁL­TOZATÚ NAGY ORGONÁJA FELEL, MINTHA A FEL­HŐKBŐL HARSOGNÁNAK KI A TROMBITÁK OLYAN FENSÉGESEN, OLYAN LÉLEKEMELŐÉN. AZ ELSŐ SZÉKSOROK MEG VANNAK NEVEZVE S AZOKAT CSAK A TULAJDONOSOK FOGLALHATJÁK EL; A TÖBBI SZÉKÉRT AZ IDEGENNEK TIZ CENTIMESET KELL FIZETNIE. AZ ÓDON FŐTEMPLOM OLDALKÁPOLNÁIT GYÖ­NYÖRŰ SZOBOREMLÉKEK DÍSZÍTIK. AZ ÖSSZES BEJÁRATOK ELŐTT A TEMPLOMBAN EGYENRUHÁS KAPUŐRÖK JÁRNAK FÖL s ALÁ s FIGYELMEZTETIK A KÖZÖNSÉGET. AZ IDEGENEK MISE KÖZHEN NEM JÁRNAK KERESZTÜL KASUL A TEMPLOMON, HANEM MEG­HÚZÓDNAK SZÉP CSENDESEN s KIVÁRJÁK MIG RÁJUK KERÜL A SOR s MIKOR ZAVARÁS NÉLKÜL GYÖNYÖRKÖDHETNEK A RÉGI FŐTEMPLOM NE­VEZETESSÉGEIBEN s MŰKINCSEIBEN. SZOKATLANUL HANGZOTT A MI MAGYAR-LATIN FÖLÜNKNEK A FRANCZIA LATINSÁG, MELYNEK KIEJ­TÉSI SZABÁLYAIT NEM A RÓMAI CLASSICUSOK, HANEM A MOSTANI FRANCZIA NYELV TEREMTETTE. A «DOMINÜ VOBISCÜM, E CÜM SPIRITÜ TÜO» EGÉSZ TERMÉSZETESEN JÁRJA S TALÁN AZ IGAZI LATIN EJTÉS VOLNA OLYAN FELTŰNŐ, MINT NEKÜNK KEZDETBEN EZ A FURCSÁNAK HAUGZÓ FRANCZIA LATINSÁG. MISE VÉGEZTÉVEL, MIKOR A TÖMJÉN FÜST MÉG FÖL SEM EMELKEDETT EGÉSZEN A GÓTHIKUS BOLT­HAJTÁSOKIG, DE MIKOR A HÍVEK EZREI MÁR EL­HAGYJÁK A TEMPLOMOT A SZÁMTALAN AJTÓKON, CSAK AZOK MARADNAK BENN, A KIK MOST TÜZETES SZEMLE ALÁ AKARJÁK' VENNI A FŐTEMPLOM SZÉP­SÉGEIT. A TÁRSASÁGOK RAJOKRA OSZOLVA SORRA JÁRJÁK AZ OLTÁROKAT, A SZOBORMŰVEKET, A SEKRESTYÉT, A KINCSTÁRAT, SŐT SOKAN MÉG A DÉLI TORONYBA IS FÖLMENNEK, HOGY SZEMÉLYESEN MEGISMER­KEDJENEK FRANCZIAORSZÁG LEGNAGYOBB HARANG­JÁVAL, MELY TIZENHATEZER KILOGRAMM SULYU. MIKOR EZ A HARANG MEGSZÓLAL, MINDEN HANGJA egy-egy ZSOLOZSMA S MIKOR ELŐSZÖR HALLJUK, MINDEN IDEGSZÁLUNK MEGREMEG TŐLE. TEKIN­TÉLYESEBB ÉS DALLAMOSABB HARANGSZÓLÁST NEM. LEHET TÖBBET HALLANI PARISBAN. A MINT A HIRES TEMPLOM NEVEZETESSÉGEIVEL MEGISMERKEDTÜNK, A SZABADBAN ISMÉT HOZZÁ KELL SZOKNUNK A NYÁJAS VERÖFÉNYHEZ, MELY KI VAN TILTVA A KATHEDRALIS GÓTH IVEK ALÓL. AZ IDEGEN CSOPORTOK LEGNAGYOBB RÉSZE NEM TÉR VISSZA A TÁRSASKOCSIHOZ, HANEM GYALOGSZERREL TART A FŐTEMPLOM MÖGÖTT NEM MESSZE TALÁLHATÓ SAJÁTSZERŰ PÁRISI NEVEZETES­SÉGHEZ, A MORGUEHOZ. A NYILVÁNOS HALOTTAS-HÁZ NEM NAGY, DE IGEN FORGALMAS KÖZÉPÜLET. A KIK ÉPPEN KIJÖNNEK BELŐLE, AZOKON MEG LEHET LÁTNI,

Next

/
Oldalképek
Tartalom