Esztergom és Vidéke, 1889
1889-01-27 / 8.szám
ESZTERGOM, XI. ÉVFOLYAM. 8. SZAM. VASÁRNAP, 1889. JANUÁR 27. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 817. SZÁM, HOVÁ a LAP sztdlmni RÉS/.ÉT ILLETŐ KÖZLŐMÉNYOK KIILILEMINK. KIADÓHÍVATAL : SZÉCHENYI-TfrR 331. SZÁM, hová a LAP LIIRAFALO.s s ;i MAGÁN LIINLOLÉSOI, a 11 yIL(<éií»e s/,;Í.IILT KÖZLONIÉNYOK, «ILŐLIZ»SLÉNI PÉNZEK éj/t rei'.FAMÁLÁHOK INL.ÉZUINL<"K. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIÍIMOTKSUK i\í\ MAdÁN- IIIIMilCTIWWK 1 s/.ólól 100 szóig — fit 75 kV.! ; megitll».jto.lií.H szerint legjnj00 — 200 ig . 1 frt 50 kr.i I j táiiyosiilil>aii közöltetnek. 200-300-ig . í'frl 86 kr.Üi ,— Uély«g<lij íiO kr. |íi NYILTTIOIÍ sora 20 kr. A magyar ifjúság. Esztergom, jan. 26. Az egész magyar ifjúság napja a mai. Dobogó szivvel kisérik a fővárosi mozgalmat azok is, a kik ott nem lehetnek s lelkes örömmel üdvözlik a mai napot, a kik azt eseménynyé vannak hivatva uemesitení. A nemzeti nyelv ügye s a magyar ifjúság nemzeti jogai vannak a mai náp megbeszélnivalói közé fölvéve. — Országgyűlést tart az ifjúság és lelkesedik. Politikai jelentősége és hatása aligha lesz a tiszteletreméltó mozgalomnak, de hazaírni és társadalmi annál nagyobb. A mozgalom egyes motívumai bírálat alá eshetnek, de az ifjúság hazafiul lelkesedése szent. Lehet az túlhajlott aggodalom, költött veszély ós nem egészen tárgyi felfogása az európai helyzet által ráuk diktált kényszer állapotnak; de nem lehet mindennapi öuzés, számító haszonlesés, elvtelen és meggyőződés hiján való kinyilatkoztatás mely az országos közéletet ez időszerint oly kietlenné és sivárrá teszi. A magyar ifjúság érzelmei nemcsak lelkesítők, de költőiek is. Egyetlen egy kincse van a nemzetnek, s ez a nemzeti nyelv. Nem ártott ennek egyetlenegy nyelv sem annyit, mint a német, melyre azonbau a tudomáuynyal foglalkozó magyarnak szüksége van. I. Lipót óta II. Józsefig s innen a Bach-rendszerig, milyen nagy ós szívós küzdelmet kellett vívnia a nemzetnek nemzeti nyelvéért! Nagyobbak voltak akkor talán az ellenfelek is, de a nemzet mindig diadalmasan bontakozott ki a nehéz küzdelmekből s a sötét reakezió mindig-visszavonult barlangjába. A magyar kormány intencziója lehet jóhiszemű, sőt hazafias is; de a nemzeti nyelv olyan kincs, melyet többre becsü! ünk a kormánynál, s mely olyan szent nekünk, mint az imádság. A fogékony szellemű magyar ember könnyen megtanulja a hazai idegen nyelveket s vegyesajku vidékeinken a magyar elem tudatja leggyorsabban elsajátítani az alkalmazkodás törvényeit. A ki tudományos pályára készül, az anélkül is megtanul németül és francziául vagy más európai nyelvet, hogy rá kellene diktálni. De nem folytatjuk tovább. Az egész magyar irodalomtörténet hatalmas tiltakozás a magyar szellem ellen vagy annak csorbítására törekvő áramlatokkai szemben. Az idealista Kölcsey is megmondta már, hogy «haza és nyelv egyforma rangban álló két nevezet minden népre nézve, ha a tiszteletben álló nemzetek sorából kitaszittatni nem akar. Nemzeti életet nemzeti nyelv nélkül gondolni lehetetlen.» Máshol pedig igy: «haza, nemzet és nyelv három egymástól elválhatatlan dolog s a ki ez utóbbiért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog». A magyar ifjúság fiatal szellemi ereje és felfogása élesebb érzékkel látja a bajt. Jókai a költő is igazat fog adni az ifjúságnak, habár Jókai a «politikus» nem tarthat velük. Legyen a mai mozgalom méltóságos. Az utczai csőcselék ne találjon benne | folyt atnivalót, Virág a lelkesedés s a hazafiúi felbuzdulás. Es nem lesz gyümölcse az olyan fának, melynek sohasem volt virágja. Társadalmi képek. Esztergom, jan. 26. (K. M. J.) A pompás termek déli növényekkel vannak teli rakva, tündéries fénynyel világitnak az aranyos csillárok, s a kandallók illatos levegőt árasztanak. A salonok virágpiramisai mögött gyengéd szavakat suttog a szerelmes, imádott hölgyének; a lelkesítő zene andalító hangja mellett vidám párok lejtenek, mig a szomszéd teremben felállított asztal mellett a szemetszájat gyönyörködtető italokat és ételeket fogyasztják. Mindenütt fény és pompa ! Selyemben, bársonyban gazdag ékszerek egész halmazával felékesítve járnak fel s alá a vendégek s arczuk kifejezése azt látszik mondani, hogy e világon mindenütt igy vau ez és sehol máskép. * * * A náddal és szalmával fedett városrész nyirkos vályogfalai döglelet es levegőfcszivárognak ki, a nedves, keményre vert földön a szalmakötegek rohadásnak indulnak s a tenyérnyi ablak kitört üvegén sivítva tódul be a dermesztő szél, éles fullánkjaival kegyetlenül kínozva a kétségbeesett atyát Öt aprócseprő gyermekével. A szegény ember reszkető kezében görcsösen fogja kebléhez szorítva legkisebb magzatát s életmelegót látszik átönteni a dermedező tagocskákba. Leírhatatlan fájdalommal vívódik. Gyermekei körülveszik s jajgatva panaszkodnak, hogy éheznek és fáznak. Nincs kereset, nagy az iuség, beteg is van a háznál, csupa csapás, kárhozat. Majd csitítani igyekszik a siró-rivó apróságot s letérdelve, a legélesebb fájdalomtól áthatott hangon könyörög a szegények menybóli Oltalmazójához segítségért, vigasztalásért... Nem várhat már máshonnan megváltást. * * Feltűzte már az utolsó rózsacsokrot is, ott áll teljes bájában és pompájában készen a ragyogó szépségű leány* Ej sötét szemei az örömtől ragyogva tekintenek a szőnyegajtón ép most belépő imádóra, a ki mesés szépségű olaszországi friss virágokból kötött üde csokrot nyújt át ím adottjának. Szerelemitlasau üdvözli a leányka a virágok hódolatát s elbűvölve, hallgatva a lángoló szavak dicsérő hymuusát, kéjes gyönyörrel fogadja a liliomfehérségü kacsókra* lehelt tüzes csókokat s teljes örömmel fogja el szivét azon tudat, hogy ma egész éjjel vére fogja élvezni a táuczmulatság repke, de szédítő gyönyöreit. Egy megtört lélek lria^otlaörhüvelyéből már csak olykor-olykoiWiangzik fájdalmas sóhaj, mely oly rémesen, oly izjsítsrjoirisliisláriiziija. ALKONYKÖZELEDIK A NAP A LÁTHATÁR FELÉ, KÉKES-SZÜRKE HEGYHÁT ÁIL ITT UTJA ETÉ ; DE NEM ÁLL SOKÁ, MERT SŰRŰ GŐZZEL TELI ORMÓTLAN HEGYTÖMEG LASSANKINT ELNYELI, KIFÖEOSEN ERRE A NAPNAK PIROS VÉRE; SZÉP BÍBOR PALÁSTOT VET NYUGOT EGÉRE, EZT IS KICZIFRÁZZA ARANYOS SUGÁRRAL: HALDOKLÓ LELKÉNEK VÉGSŐ SÓHAJÁVAL. SUTTOGÓ SZELLŐKNEK HALK ZENÉJE MELLETT SZÁRNYCSATTOGÁS TÁMAD, TÁVOL DOMBOK FELETT: LASSÚ RÖPÜLÉSSEL ENYHE FUVALMAKON FEKETE LEPLÉBEN KÖZELIT AZ ALKONY . . . MINDJOBBAN ÉS JOBBAN ELFEDI AZ EGET, ARANYOS SUGÁRRAL SZŐTT BIBOR FELLEGET . . MAJD LESZÁLL S A TÁJAT SZÁRNYA ELBORÍTJA, RESZKETŐ FŰSZÁLAT CSÓKJA ITTASITJA. DERŰIT NAPPAL FÉNYÉT FELVÁLTJA SÖTÉTSÉG, MINT REMÉNY VILÁGÁT ' BUS-KESERŰ KÉTSÉG; S MINT EKKOR VIGASZUL HŰ HITÜNK FELRAGYOG : FELGYÚLNAK EGYENKINT A FÉNYLŐ CSILLAGOK. ITT EGY, AMOTT KETTŐ — EGYIK UTÁN MÁSIK, MAJD MEGSZAPORODNAK A SZÁMTALANSÁGIG ; — S FELTÁRUL ELŐTTED HANGTALAN ÉJJELEN TE VÉGES EMBERÉSZ A DICSŐ VÉGTELEN! . . .. NÓGRÁDI JENŐ. • AD BÖZS.ÁK. Az „Észt." és Vid." számára irta: Prometheus.) (Kilenczedik közi.) — IGEN, OH NAGYON GYÖNYÖRŰ — MONDA HELÉN LELKESÜLTEN. — ÉN CSAK EGYES RÉSZEIT ISMEREM A MŰNEK, DE EZ IS ELÉG, HOGY AZ EGÉSZRŐL BÍRÁLATOT MONDHASSAK. AZON HELYET ÉRTEM, A HOL CLAIRE AZ ESKÜVŐ UTÁN FÉRJÉRE VÁRAKOZIK. NAGYON FRIVOL, PISZKOS RÉSZLET AZ. NEM NEKED VALÓ HELÉN. DE HOGYAN JUTOTTÁL E KÖNYVHÖZ ? ARTHUR ELŐRE FORDÍTOTT ÉS SZEME A CZIMLAPRA ESETT. — AH, KARDHÁTI BÁRÓNŐTŐL, IME ITT ÁLL A NEVE. GONDOLHATTAM VOLNA. LÉGY OLY JÓ, MÉG MA .VISSZAKÜLDENI NEKI. — DE . . . — ELÉG HELÉN. FÁJDALOM, EGYRE CSAK PANASZT KETL HALLANOM. A HÁZBAN MINDEN FEL VAN FORDULVA. NE ÉRTSD FÉLRE. MIDŐN EZEKET MONDOM, NEM AZT AKAROM, HOGY KEZEDBE VÉGY VALAMIT. PUSZTÁN JELENLÉTED IS ELÉGSÉGES ARRA, HOGY A SZOLGANÉP KÖTELESSÉGET TELJESÍTSE. LÁSD, JÓ ANYÁD, TESTVÉRED IS . . . MOST HELÉN KÖNYEKBE TÖRT KI. — MINDIG CSAK SAROLTÁT ÁLLÍTOD ELÉM, MINT PÉLDÁNYKÉPÉT A NŐI ERÉNYEKNEK — SZÓLT PANASZOS HANGON. HA KEVÉSBÉ SZERETNÉM ŐT, UGY CSAKUGYAN GYŰLÖLNÖM KELLENE. MIÉRT NEM VETTED EL ŐT HELYETTEM ? MOST NEM VOLNA OKOD A SZEMREHÁNYÁSRA. ILY ÉS HASONLÓ JELENETEK NEM EGYSZER ISMÉTLŐDTEK A FIATAL HÁZASFELEK KÖZT. HELÉN MINDENKOR JAVULÁST IGÉRT, MINDIG MEGFOGADTA, HOGY KÖTELMEIT EZENTÚL TELJESÍTENI FOGJA. DE FÁJDALOM, ÍGÉRETE CSAK PUSZTA ÍGÉRET, MERŐ FOGADALOM MARADT, FOGANATJA NEM VOLT SOHA. VELESZÜLETETT BÁNTÓ GONDATLANSÁGA, CSAPONGÓ SZELLEME, AZ ÖNURALOM HIÁNYA, A MINDEN KOMOLYABB FOGLALKOZÁS IRÁNT VALÓ ELLENSZENVE ELFELEDTETTÉK VELE JÓ FELTÉTELEIT ÉS ISMÉT CSAK OLYAN MARADT, MINT VOLT ANNAKELŐTTE. ARTHUR MINDENT MEGKISÉRLETT, KÉRTE, INTÉ ÖT MAJD SZELÍDEN, MAJD KOMOLYAN, PERSZE — SIKERTELENÜL. HELÉN ODÁIG JUTOTT, HOGY MÁR JOBB ÉRZÉSEIRE SEM HALLGATOTT. SZIVÉBŐL nem hiányzott ugyan az érzés melege, MERT FÉRJÉT SZERETTE, IRÁNTA GYÖNGÉD ÉS FIGYELMES VOLT, DE MINDEN TETTÉN, SZAVÁN, GONDOLATÁN LÁTSZOTT, HOGY ELÉGEDETLEN. NEM A NYUGODT, CSÖNDES CSALÁDI ÉLETHEZ KÖTÖTTE BOLDOGSÁGA ÁLMAIT, HANEM AHHOZ, HOGY KÜNN AZ ÉLETBEN SZEREPET VIGYEN, SZELLEME K I N CSEIT RA GY OG tassa, REGÉ NYES BAJ 1 AMAIT KIELÉGÍTHESSE. MINDÉN ZAJOSABB SZÓRAKOZÁSOKTÓL ELVONVA, OLYAN SZOMORÚNAK LÁTTA SORSÁT, HOGY KEDÉLYE NAPRÓL-NAPRA FÁSULTABB LÖN. KARD HÁTI BÁRÓNÖVEL FOLYTATOTT SŰRŰ LEVELEZÉSEI MÉ<< CSAK ÁPOLTÁK E ROSSZ HAJLAMAIT, LÁNGRA LOBBANTOTTÁK A SZUNNYADÓ SZIKRÁT. A' BÁRÓNŐ MÉZÉDES, LEPLEZETT SZAVAIVAL LASSAN EGÉSZEN HATALMÁBA KERITÉ AZ IFJÚ ASSZONY SZIVÉT, KIÖLTE ABBÓL A JÓ ÉRZÜLETET ÉS A FÉLTÉKENYSÉGET A JÓ HÍRNÉV IRÁNT — EGÉSZEN. EGY OLYAN ASSZONY PEDIG, ki JÓ HÍRNEVÉVEL NEM TÖRŐDIK, KI OKOT SZOLGÁLTAT AZ ELLENKEZŐRE, AZ MÁR ELEVE IS LEMONR DOTT AMA JOGOS VÉDELEMRŐL, A MELYET a FÉRJ NYÚJT NEKI, A MELYLYEL AZ nski TARTÓIK. HELÉN PEDIG LASSAN EGÉSZEI^PNEGBARÁTKOZOTT A BÁRÓNŐ VÉGZETES GONDOLKODÁSMÓDJÁVAL. ODÁIG JUTOTT, HOGY ANNAK VISZÁS ELVEI, FICZAMODOTT, INGATAG ERKÖLCSI ESZMÉIBEN MÁR SEMMI ROSSZAT SEM TALÁLT NÉGY HÉT MULT EL AZUTÁN ESEMÉNYTELENÜL, CSÖNDBEN. ARTHURNAK BIZONYOS FONTOS ÜGYBEN HOSSZABB IDŐRE TÁVOZNIA KELLETT. NEM SZÍVESEN TETTE, a MINT EZT HELÉN ELŐTT is KIJELENTETTE. — OH, AZ NE OKOZZON NEKED GONDOKAT — . BIZTATÁ ŐT HELÉN, MIDŐN EZ AGGODALMAIT ELŐTTE KITÁRTA ; HISZ ÉN IS ELUTAZHATOM. — TE ? HOVÁ ? ANYÁDHOZ TALÁN ? — BAH, TALÁN HOGY SAROLTÁVAL KAGYLÓKAT SZEDJEK a TENGERPARTON? NEM, AZ NEKEM MEGJELENIK METENK INT KÉTSZER:. VASÁRNAP ÉS_CSÜTÜRTÖKÖN. KLŐI'T/I<:T)Í:ÍSI AH : égésit évre , . 6 frt — kr. fél évre 3 fit kr. negyedévre . , I frt 50 kr. Epy szám ára 7 kr.