Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-27 / 8.szám

ESZTERGOM, XI. ÉVFOLYAM. 8. SZAM. VASÁRNAP, 1889. JANUÁR 27. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 817. SZÁM, HOVÁ a LAP sztdlmni RÉS/.ÉT ILLETŐ KÖZLŐMÉNYOK KIILILEMINK. KIADÓHÍVATAL : SZÉCHENYI-TfrR 331. SZÁM, hová a LAP LIIRAFALO.s s ;i MAGÁN LIINLOLÉSOI, a 11 yIL(<éií»e s/,;Í.IILT KÖZ­LONIÉNYOK, «ILŐLIZ»SLÉNI PÉNZEK éj/t rei'.FAMÁLÁHOK INL.ÉZUINL<"K. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIÍIMOTKSUK i\í\ MAdÁN- IIIIMilCTIWWK 1 s/.ólól 100 szóig — fit 75 kV.! ; megitll».jto.lií.H szerint legjn­j00 — 200 ig . 1 frt 50 kr.i I j táiiyosiilil>aii közöltetnek. 200-300-ig . í'frl 86 kr.Üi ,— Uély«g<lij íiO kr. |íi NYILTTIOIÍ sora 20 kr. A magyar ifjúság. Esztergom, jan. 26. Az egész magyar ifjúság napja a mai. Dobogó szivvel kisérik a fővárosi mozgalmat azok is, a kik ott nem lehetnek s lelkes örömmel üdvözlik a mai napot, a kik azt eseménynyé vannak hivatva uemesitení. A nemzeti nyelv ügye s a magyar ifjúság nemzeti jogai vannak a mai náp megbeszélnivalói közé fölvéve. — Országgyűlést tart az ifjúság és lelke­sedik. Politikai jelentősége és hatása aligha lesz a tiszteletreméltó mozgalomnak, de hazaírni és társadalmi annál nagyobb. A mozgalom egyes motívumai bírálat alá eshetnek, de az ifjúság hazafiul lelkesedése szent. Lehet az túlhajlott aggodalom, költött veszély ós nem egé­szen tárgyi felfogása az európai helyzet által ráuk diktált kényszer állapotnak; de nem lehet mindennapi öuzés, számító haszonlesés, elvtelen és meggyőződés hiján való kinyilatkoztatás mely az országos közéletet ez időszerint oly kietlenné és sivárrá teszi. A magyar ifjúság érzelmei nemcsak lelkesítők, de költőiek is. Egyetlen egy kincse van a nemzet­nek, s ez a nemzeti nyelv. Nem ártott ennek egyetlenegy nyelv sem annyit, mint a német, melyre azonbau a tu­domáuynyal foglalkozó magyarnak szük­sége van. I. Lipót óta II. Józsefig s innen a Bach-rendszerig, milyen nagy ós szívós küzdelmet kellett vívnia a nemzetnek nemzeti nyelvéért! Nagyob­bak voltak akkor talán az ellenfelek is, de a nemzet mindig diadalmasan bontakozott ki a nehéz küzdelmekből s a sötét reakezió mindig-visszavonult barlangjába. A magyar kormány intencziója lehet jóhiszemű, sőt hazafias is; de a nemzeti nyelv olyan kincs, melyet többre becsü­! ünk a kormánynál, s mely olyan szent nekünk, mint az imádság. A fogékony szellemű magyar ember könnyen megtanulja a hazai idegen nyelveket s vegyesajku vidékeinken a magyar elem tudatja leggyorsabban elsajátítani az alkalmazkodás törvényeit. A ki tudományos pályára készül, az anélkül is megtanul németül és fran­cziául vagy más európai nyelvet, hogy rá kellene diktálni. De nem folytatjuk tovább. Az egész magyar irodalomtörténet hatalmas tiltakozás a magyar szellem ellen vagy annak csorbítására törekvő áramlatokkai szemben. Az idealista Kölcsey is megmondta már, hogy «haza és nyelv egyforma rangban álló két nevezet minden népre nézve, ha a tiszteletben álló nemzetek sorából kitaszittatni nem akar. Nemzeti életet nemzeti nyelv nélkül gondolni lehetetlen.» Máshol pedig igy: «haza, nemzet és nyelv három egymástól elválhatatlan dolog s a ki ez utóbbiért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni ne­hezen fog». A magyar ifjúság fiatal szellemi ereje és felfogása élesebb érzékkel látja a bajt. Jókai a költő is igazat fog adni az ifjúságnak, habár Jókai a «politikus» nem tarthat velük. Legyen a mai mozgalom méltóságos. Az utczai csőcselék ne találjon benne | folyt atnivalót, Virág a lelkesedés s a hazafiúi felbuzdulás. Es nem lesz gyümölcse az olyan fának, melynek sohasem volt virágja. Társadalmi képek. Esztergom, jan. 26. (K. M. J.) A pompás termek déli növényekkel vannak teli rakva, tündé­ries fénynyel világitnak az aranyos csil­lárok, s a kandallók illatos levegőt árasztanak. A salonok virágpiramisai mögött gyengéd szavakat suttog a sze­relmes, imádott hölgyének; a lelkesítő zene andalító hangja mellett vidám párok lejtenek, mig a szomszéd terem­ben felállított asztal mellett a szemet­szájat gyönyörködtető italokat és étele­ket fogyasztják. Mindenütt fény és pompa ! Selyemben, bársonyban gazdag ék­szerek egész halmazával felékesítve jár­nak fel s alá a vendégek s arczuk ki­fejezése azt látszik mondani, hogy e világon mindenütt igy vau ez és sehol máskép. * * * A náddal és szalmával fedett város­rész nyirkos vályogfalai döglelet es leve­gőfcszivárognak ki, a nedves, keményre vert földön a szalmakötegek rohadásnak indulnak s a tenyérnyi ablak kitört üvegén sivítva tódul be a dermesztő szél, éles fullánkjaival kegyetlenül kí­nozva a kétségbeesett atyát Öt apró­cseprő gyermekével. A szegény ember reszkető kezében görcsösen fogja kebléhez szorítva leg­kisebb magzatát s életmelegót látszik átönteni a dermedező tagocskákba. Leírhatatlan fájdalommal vívódik. Gyermekei körülveszik s jajgatva panaszkodnak, hogy éheznek és fáznak. Nincs kereset, nagy az iuség, beteg is van a háznál, csupa csapás, kárhozat. Majd csitítani igyekszik a siró-rivó apróságot s letérdelve, a legélesebb fájdalomtól áthatott hangon könyörög a szegények menybóli Oltalmazójához segítségért, vigasztalásért... Nem vár­hat már máshonnan megváltást. * * Feltűzte már az utolsó rózsacsokrot is, ott áll teljes bájában és pompájá­ban készen a ragyogó szépségű leány* Ej sötét szemei az örömtől ragyogva tekintenek a szőnyegajtón ép most be­lépő imádóra, a ki mesés szépségű olasz­országi friss virágokból kötött üde csok­rot nyújt át ím adottjának. Szerelemitlasau üdvözli a leányka a virágok hódolatát s elbűvölve, hall­gatva a lángoló szavak dicsérő hymuusát, kéjes gyönyörrel fogadja a liliomfehér­ségü kacsókra* lehelt tüzes csókokat s teljes örömmel fogja el szivét azon tu­dat, hogy ma egész éjjel vére fogja élvezni a táuczmulatság repke, de szédítő gyönyöreit. Egy megtört lélek lria^otlaörhüve­lyéből már csak olykor-olykoiWiangzik fájdalmas sóhaj, mely oly rémesen, oly izjsítsrjoirisliisláriiziija. ALKONY­KÖZELEDIK A NAP A LÁTHATÁR FELÉ, KÉKES-SZÜRKE HEGYHÁT ÁIL ITT UTJA ETÉ ; DE NEM ÁLL SOKÁ, MERT SŰRŰ GŐZZEL TELI ORMÓTLAN HEGYTÖMEG LASSANKINT ELNYELI, KIFÖEOSEN ERRE A NAPNAK PIROS VÉRE; SZÉP BÍBOR PALÁSTOT VET NYUGOT EGÉRE, EZT IS KICZIFRÁZZA ARANYOS SUGÁRRAL: HALDOKLÓ LELKÉNEK VÉGSŐ SÓHAJÁVAL. SUTTOGÓ SZELLŐKNEK HALK ZENÉJE MELLETT SZÁRNYCSATTOGÁS TÁMAD, TÁVOL DOMBOK FELETT: LASSÚ RÖPÜLÉSSEL ENYHE FUVALMAKON FEKETE LEPLÉBEN KÖZELIT AZ ALKONY . . . MINDJOBBAN ÉS JOBBAN ELFEDI AZ EGET, ARANYOS SUGÁRRAL SZŐTT BIBOR FELLEGET . . MAJD LESZÁLL S A TÁJAT SZÁRNYA ELBORÍTJA, RESZKETŐ FŰSZÁLAT CSÓKJA ITTASITJA. DERŰIT NAPPAL FÉNYÉT FELVÁLTJA SÖTÉTSÉG, MINT REMÉNY VILÁGÁT ' BUS-KESERŰ KÉTSÉG; S MINT EKKOR VIGASZUL HŰ HITÜNK FELRAGYOG : FELGYÚLNAK EGYENKINT A FÉNYLŐ CSILLAGOK. ITT EGY, AMOTT KETTŐ — EGYIK UTÁN MÁSIK, MAJD MEGSZAPORODNAK A SZÁMTALANSÁGIG ; — S FELTÁRUL ELŐTTED HANGTALAN ÉJJELEN TE VÉGES EMBERÉSZ A DICSŐ VÉGTELEN! . . .. NÓGRÁDI JENŐ. • AD BÖZS.ÁK. Az „Észt." és Vid." számára irta: Prometheus.) (Kilenczedik közi.) — IGEN, OH NAGYON GYÖNYÖRŰ — MONDA HELÉN LELKESÜLTEN. — ÉN CSAK EGYES RÉSZEIT ISMEREM A MŰNEK, DE EZ IS ELÉG, HOGY AZ EGÉSZRŐL BÍRÁLATOT MONDHASSAK. AZON HELYET ÉRTEM, A HOL CLAIRE AZ ESKÜVŐ UTÁN FÉRJÉRE VÁRA­KOZIK. NAGYON FRIVOL, PISZKOS RÉSZLET AZ. NEM NEKED VALÓ HELÉN. DE HOGYAN JUTOTTÁL E KÖNYVHÖZ ? ARTHUR ELŐRE FORDÍTOTT ÉS SZEME A CZIM­LAPRA ESETT. — AH, KARDHÁTI BÁRÓNŐTŐL, IME ITT ÁLL A NEVE. GONDOLHATTAM VOLNA. LÉGY OLY JÓ, MÉG MA .VISSZAKÜLDENI NEKI. — DE . . . — ELÉG HELÉN. FÁJDALOM, EGYRE CSAK PANASZT KETL HALLANOM. A HÁZBAN MINDEN FEL VAN FORDULVA. NE ÉRTSD FÉLRE. MIDŐN EZEKET MONDOM, NEM AZT AKAROM, HOGY KEZEDBE VÉGY VALAMIT. PUSZTÁN JELENLÉTED IS ELÉGSÉGES ARRA, HOGY A SZOLGANÉP KÖTE­LESSÉGET TELJESÍTSE. LÁSD, JÓ ANYÁD, TESTVÉ­RED IS . . . MOST HELÉN KÖNYEKBE TÖRT KI. — MINDIG CSAK SAROLTÁT ÁLLÍTOD ELÉM, MINT PÉLDÁNYKÉPÉT A NŐI ERÉNYEKNEK — SZÓLT PANASZOS HANGON. HA KEVÉSBÉ SZERET­NÉM ŐT, UGY CSAKUGYAN GYŰLÖLNÖM KELLENE. MIÉRT NEM VETTED EL ŐT HELYETTEM ? MOST NEM VOLNA OKOD A SZEMREHÁNYÁSRA. ILY ÉS HASONLÓ JELENETEK NEM EGYSZER ISMÉTLŐDTEK A FIATAL HÁZASFELEK KÖZT. HELÉN MINDENKOR JAVULÁST IGÉRT, MINDIG MEGFO­GADTA, HOGY KÖTELMEIT EZENTÚL TELJESÍTENI FOGJA. DE FÁJDALOM, ÍGÉRETE CSAK PUSZTA ÍGÉRET, MERŐ FOGADALOM MARADT, FOGANATJA NEM VOLT SOHA. VELESZÜLETETT BÁNTÓ GON­DATLANSÁGA, CSAPONGÓ SZELLEME, AZ ÖNURALOM HIÁNYA, A MINDEN KOMOLYABB FOGLALKOZÁS IRÁNT VALÓ ELLENSZENVE ELFELEDTETTÉK VELE JÓ FELTÉTELEIT ÉS ISMÉT CSAK OLYAN MARADT, MINT VOLT ANNAKELŐTTE. ARTHUR MINDENT MEGKISÉRLETT, KÉRTE, INTÉ ÖT MAJD SZELÍDEN, MAJD KOMOLYAN, PERSZE — SIKERTELENÜL. HELÉN ODÁIG JUTOTT, HOGY MÁR JOBB ÉRZÉSEIRE SEM HALLGATOTT. SZIVÉ­BŐL nem hiányzott ugyan az érzés melege, MERT FÉRJÉT SZERETTE, IRÁNTA GYÖNGÉD ÉS FI­GYELMES VOLT, DE MINDEN TETTÉN, SZAVÁN, GONDOLATÁN LÁTSZOTT, HOGY ELÉGEDETLEN. NEM A NYUGODT, CSÖNDES CSALÁDI ÉLETHEZ KÖTÖTTE BOLDOGSÁGA ÁLMAIT, HANEM AHHOZ, HOGY KÜNN AZ ÉLETBEN SZEREPET VIGYEN, SZELLEME K I N CSEIT RA GY OG tassa, REGÉ NYES BAJ 1 AMAIT KIELÉGÍTHESSE. MINDÉN ZAJOSABB SZÓRAKOZÁ­SOKTÓL ELVONVA, OLYAN SZOMORÚNAK LÁTTA SORSÁT, HOGY KEDÉLYE NAPRÓL-NAPRA FÁSUL­TABB LÖN. KARD HÁTI BÁRÓNÖVEL FOLYTATOTT SŰRŰ LEVELEZÉSEI MÉ<< CSAK ÁPOLTÁK E ROSSZ HAJLAMAIT, LÁNGRA LOBBANTOTTÁK A SZUNNYADÓ SZIKRÁT. A' BÁRÓNŐ MÉZÉDES, LEPLEZETT SZAVAI­VAL LASSAN EGÉSZEN HATALMÁBA KERITÉ AZ IFJÚ ASSZONY SZIVÉT, KIÖLTE ABBÓL A JÓ ÉRZÜ­LETET ÉS A FÉLTÉKENYSÉGET A JÓ HÍRNÉV IRÁNT — EGÉSZEN. EGY OLYAN ASSZONY PEDIG, ki JÓ HÍRNEVÉVEL NEM TÖRŐDIK, KI OKOT SZOLGÁL­TAT AZ ELLENKEZŐRE, AZ MÁR ELEVE IS LEMONR DOTT AMA JOGOS VÉDELEMRŐL, A MELYET a FÉRJ NYÚJT NEKI, A MELYLYEL AZ nski TARTÓIK. HELÉN PEDIG LASSAN EGÉSZEI^PNEGBARÁT­KOZOTT A BÁRÓNŐ VÉGZETES GONDOLKODÁSMÓD­JÁVAL. ODÁIG JUTOTT, HOGY ANNAK VISZÁS ELVEI, FICZAMODOTT, INGATAG ERKÖLCSI ESZMÉIBEN MÁR SEMMI ROSSZAT SEM TALÁLT NÉGY HÉT MULT EL AZUTÁN ESEMÉNYTELENÜL, CSÖNDBEN. ARTHURNAK BIZONYOS FONTOS ÜGY­BEN HOSSZABB IDŐRE TÁVOZNIA KELLETT. NEM SZÍVESEN TETTE, a MINT EZT HELÉN ELŐTT is KIJELENTETTE. — OH, AZ NE OKOZZON NEKED GONDOKAT — . BIZTATÁ ŐT HELÉN, MIDŐN EZ AGGODALMAIT ELŐTTE KITÁRTA ; HISZ ÉN IS ELUTAZHATOM. — TE ? HOVÁ ? ANYÁDHOZ TALÁN ? — BAH, TALÁN HOGY SAROLTÁVAL KAGYLÓKAT SZEDJEK a TENGERPARTON? NEM, AZ NEKEM MEGJELENIK METENK INT KÉTSZER:. VASÁRNAP ÉS_CSÜTÜRTÖKÖN. KLŐI'T/I<:T)Í:ÍSI AH : égésit évre , . 6 frt — kr. fél évre 3 fit kr. negyedévre . , I frt 50 kr. Epy szám ára 7 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom