Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-22 / 67.szám

elkészítette a feleletet, a megye és város határozatának másolatát is mel­lékelvén, és végül felkérvén a szomszéd megyét, hogy az ügy hasznosságát ál­talános gazdasági szempontból belátva, melegebben pártolja is a tervet. — Prímás ő Eminencziája Szent István ünnepén Budapesten pontifikálván, bi­zonyára a magas kormánynyal is érint­kezett. Dr.£Silberstein Ötvös Adolfnr, a vasúti előengedélyes Baross ő Exeel­lencziájához fordult, hogy ez alkalom­mal kegyeskedjék az esztergom-füzitői vasút pártját fogni. Feszülteu várjuk ezen találkozás eredményét. f Beszédes Sándor Esztergom egyik igen nevezetes emberét vesztette el. Az albertypiáról, a főszékesegyházi mű­kincsek fényképfelvételeiről, a nemzeti múzeum archaeologiai tárgyainak kitűnő fényképeiről igen széles körökben elő­nyösen ismert fényképiró váratlanul meghalt. Kutató szellem, fáradatlan kísérletező s a magyar photograpbia ter­réti a legjobbak egyike volt. Bajoror­szágban halt meg szélhüdésben. Wöris­hofenban keresett üdülést, a hol azon­ban halálát lelte. Beszédes Sándor öt­venkilenczedik életévében volt, az utóbbi években már nagyon megtörődött. Hul­láját hazaszállították s temetése holnap délután lesz. Halála hire mindenütt őszinte részvétet kelt. — Gyászjelentés. Alulírottak a ma­guk, valamint az összes rokouság nevé­hen fájdalomtelt szívvel jelentik a hőn szeretett férj, felejthetetlen rokon Greifensteiuer János nyug. cs. és kir. főhadnagy és prim. urad. bánya-ellenőr­nek, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után élete 61-ik és boldog házasságának 19. évé­ben, aug. 1-én éjjel 1 órakor történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt teteme aug. 20-án d. u. 5 órakor fog a süttei sírkertben örök nyugalomra he­lyeztetni. Lelke üdveért az engesztelő szent miseáldozat e hó 21-én reggel 9 órakor a süttei szent-egyházban fog a Mindenhatónak berautattatni. Süttőn, 1889. aug. 19-én. Áldás és béke leng­jen az elhunytnak porai felett! Özv. Greifensteiuer Jánosné szül. Niedermann Lujza neje. Niedermann Pál kir. tan. ügyvéd, Dr. Niedermann Gyula kir. tanácsos, az országos tébolyda igazga­tója, Niedermann János kereskedő, só­gorai. Hofferszül. Greifensteiner Teréz, unoka huga, és férje Hoffer Ferencz fővárosi tanító. - Halálozás. A következő gyász­jelentést kaptuk: Alulírottak fájdalom­telt szívvel jelentjük, hogy leggyön­gédebb férj, szeretett édes atyánk, illetőleg nagyatyánk és apósunk Selcz Autai ur magyar kir. postamester és birtokos élete 64-ik, boldog házasságá­nak 40-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos fölvétele után Nyergesnjfalun, 1889. aug. hó 19-én d. e. 8 órakor az Úrban jobb létre szenderült. A boldogultnak hült teteme Nyergesujfalun 1889. aug. 21-én d. e. 9 órakor a helybeli róm. kath. templomban bemutatandó engesztelő szt. mise-áldozat után fog az örök nyuga­lomra helyeztetni. Áldás legyen drága emlékén, béke porain! Ozv.Selcz Antalné szül. Adolf Katalin, neje. Selcz Mária férj. Mann Lajosné, Selcz József, Selcz Franeziska férj. Katona Fereuczné, Selcz Anna férj. Tölgyessy Feronczué, Selcz Róza, férj. Fischer Dezsőné gyermekei. Selcz Juliska, Selcz Gyula, Katona Feri, Katona Berta, Tölgyessy Mariska, Töl­gyessy Örzsike, unokái. Hutta Szerén férj. Selcz Józsefné menye. Mann Lajos, Katona Ferencz, Tölgyessy Ferencz, Fischer Dezső, veje. — Gyászhír. Lindtner János és neje Kubieza Irma a maguk, valamint le­ánykájuk Lindtner Mariska, továbbá >Leisz Katalin és az összes rokonság nevében is fájdalomtól sújtott, megtört szívvel jelentik, a forrón szeretett anya, felejthetlen anyós, jó nagyanya és rokon özv. Lindtner Henriknó szül. Fellinger Mária asszony élte 63 évében, ma reggel 2 órakor, a halotti szentségek felvéte­lével, rövid szenvedés után. szívszélhű­dés következtében váratlanul jobblétre szenderült. A boldogult hült tetemei f. h. 20-én, kedden délután 4 órakor fognak a római kath. szertartás szerint, a családi háznál beszenteltetni s a szent­györgymezei sírkertben örög nyugalomra elhelyeztetni. A. lelki üdveért mondandó engesztelő szent mise-áldozat, pedig e hó 21-én szerdán reggel 9 órakor leend a szent-Fereneziek templomában a Min­denhatónak bemutatva. Esztergom, 1889. aug. 19 én. Áldassék a boldolgult jó anya emléke! — Katonaságunk körülbelül egy hónapra elhagyta városunkat, hogy az őszi nagy hadgyakorlatokon részt vegyen. Az ezred a zenekarral együtt Tatába indult s idehaza, helyőrségi szolgálatra, es"ész kicsiny szakaszt hagyott vissza. — A kereskedö-lfjak egyesületének tizenöt esztendős fenállása és nagy­hasznú működése emlékére szeptember elején egyesületi ünnepséget fognak rendezni. — A városi iparOS-ifjak egyesülete tiz esztendős fenállása örömére október­ben egyesületi estélyt tart. — Kerti katonazene. A szombati kerti katonazene volt az idei saisonbau az utolsó ; de akadt is olyan nagy közönsége, hogy alig fórt be. — Süttei bllCSÚ. Az esztergomi járás egyik legvendégszeretőbb lakosságú köz­ségének, a dunamenti kies SüttŐuek búcsúja volt vasárnap: sz. Ilona napján. A páratlan vidámsággal megült búcsú annál is inkább emlékezetesebb, mert az idén az ünnepek torlása miatt több napig tartotta ott a városunkból, a szomszéd községekből s a fővárosból fölrándult szépeket ós mulatókat, kik leginkább Áprily Ernő, Ferencz és Holdampf Sándor szives vendéglátó há­zaik vendégei voltak. A Kaszinó tágas helyiségében tartott tánczmulatságnak az ünnep első és másod napján csak a virradat vetett véget. A tatai Piny kitűnő nótái és csárdásai mellett mintegy­negyven pár rakta a ropogós csárdást s járta Tepsichore változatos tánezfor­máit. A kiválóan sikerült bucsá ünnep szép emlékeivel gazdagított vendégeit harmad- és negyednapra a Minerva és Irís és számtalan kocsi szállította haza. — Szent István ünnepét Esztergom­ban is méltó egyházi ünueppel ül;ék meg. Esztergom dicső szülöttje országos ün­nepén a főszékesegyházban Palásthy Pál püspök pontifikált. A várhegy ormairól mozsarak dörögtek, középületeink zász­lókkal voltak díszítve s a főtemplomot a hívek nagy közönsége töltötte meg. — Műkedvelő előadás. "Piiisma­róthon, f. hó 18-án — mint nekünk irják — az ottani szegények javára, a nyaraló fővárosiak gyermekei, egyesülve a pmaróthi intelligens ifjabb nemzedék­kel, műkedvelő előadást tartottak. Szinre került két kis vigjétók: «Az elvará­zsolt királykisasszony* és a »Szegetszeg­gel». Szerepet vállaltak: Vadászfy Ir­mácska, Gonda Irmácska, Moesz Etelka és Neischl Irma, továbbá Gajdon Gyula, Keinersterfer Róbert, Holló Gyula és Pastinszky Gyula. A szereplők min­degyike bámulatra méltó ügyességgel töltötte be* szerepkörét, megérdemelve a kapott virág csokrokat, de különösen ki kell emelni Vadászfy Irmácskát, aki mind a két darabban és kivált az el­sőben, mint árva Katicza, valósággal remekelt. A jelen volt szép intelligeus közönség meg is jutalmazta bőven ko­szorúval, bokrétéval és tapssal. Végül nem lehet említés nélkül hagyni Nemes­szeghy Laczikát sem, a ki Petőfinek a «Király esküje» czimű költeményét, hév­vel és korát meghaladó ügyességgel szavalta felvonás közben. — Derék csendőr. Kusza István es. őrmester ismét érdemes munkát végzett Knöpfler Bernát szatócs és Schwarz Lipót mészáros szölgyémi lakosok letar­tóztatásával, kik nagyobb birkalopással vannak vádolva, de egyébként igen ludasoknak látszanak egyéb turpissá­gokban is, melyeknek eddig nem akad gazdájuk. — Tánczpróba. Sík Lipót táncz­moster ma a Magyar Király vendéglő termében tanítványai készültségének bemutatásával tánezpróbát tart. i — Utolsó leheletig. Ez a jelszó a városi szolgálatban. Utolsó leheletig résen kell állania minden városi tiszt­viselőnek és tanító erőnek, mert még nincs itt a megérdemelt nyngalmazás ideje, inert még mindig szegények va­gyunk ahoz, hogy három-négy évtizedes kifáradt munkásságot teljes szolgálati díjjal nyugalmazzunk és jutalmazzunk. Igy szolgálják sokan a várost — utolsó leheletig. Vájjon van-e ebben a rend­szerben humanismus ? Van-e benne va­lami kecsegtető és biztató ? Vájjon örömmel buzditja-e az ujabb tehetsé­geket a város szolgálatára ? A városi közönség hazafias takarékosságot keres abban, mikor valamelyik igen is régi és kifáradt közmunkását nyugalmazás vagy kegydÍjazás helyett inkább hiva­talában hagyja — utolsó leheletéig. Van-e hazafias takarókosság ebben a rendszerben ? Inkább háládatlanság és emberteleuség. Mindennek vau határa s igy a munkásságnak is. A magas életkor megfosztja a legtöbb embert a munkabírástól, elveszi a tehetség fényét, az erő kiválóságait. Az alkonyati nap oreje már nem terméke nyit, sugara már nem világit és mégis olyan fényt és olyan erőt követelnek tőle, mely a delet, a férfikort, szokta követni. Ez tartha­tatlan állapot. Sem a katonai, sém az állami pályákon nem szolgálnak az emberek végső kimerülésig, utolsó le­heletig. Mert a katonai s az állami pályák, midőn rászolgált régi munká­saiknak kiadják a teljes nyugalmazást, egyúttal helyet csinálnak olyan uj erőnek, a ki tökéletesen helyt áll s nem követel elnézést fogyatékossá­gáért s támogatást hanyatlásáért. Vá­rosunknál nincsen így. Vannak itt igen tiszteletreméltó munkássággal s közel négy évtizedes szolgálattal túlterhelt öreg urak, a kikre már rég ráférne egy kis igazi kegyelet, egy kis valódi humanismus, egy kis megérdemelt el­ismerés ; de nem túlerőltetett szolgálat — utolsó leheletig. A nyugalomra szoruló öreg urak helyét uj erőkkel betölteni, az igaz, hogy uj kiadásba kerülne. De nem áldozatba. Az igazi áldozatot akkor hozza a város, mikor olyan munkásokat kényszerit további munkára, a kik már alig bírják a munka terhét s a kiktől már alig lehet meg­követelni a haladás és fejlődés ut­egyengetését. Léptessük életbe mielőbb a méltányosság és hála szabályzatát, a nyugdíjazást s töröljük el azt a szo­morú rabságot, mely a mindennapi kenyérért hűséges szolgálatot követel egész az —- utolsó leheletig. — Dinnye-szüret. Ritka esztendő­ben szállítanak annyi dinnyét Esztor­gomba, mint az idén, midőn az egész kispiacz teli vau dinyés szekerekkel. Az élelmes dinnyekereskedők a város minuden forgalmasabb útját ellepik s igy történt, hogy csütörtökön szokatlan jelenetül még a főszékesegyházba vezető főúton is két nagy szekér vesztegette a dinnyét olyau olcsón, akár a talián narancsot. A nagy dinuyeszürethez köz­egészségi szempontból legtöbb köze van a városi és megyei orvosoknak, de a dinnyehajak veszedelmeihez viszont a rendőrségnek. Itt volna már az ideje hivatalosan kihirdettetni, hogy a ki a dinnyehajakat járt utakra veti, az pénz­bírságban részesül. Különben aligha fognak kimaradni az elsiklásból eredő dinnye-szüreti kataszTróFák. — Véres verekedés. Duhajkodó legényeink nem igen respektálják a rendőri hatalmat, sőt a hol csak lehet a rendőrök ellen valóságos csatákat rendeznek. A visszás állapotokat na­gyobb erélyíyel minden esetre egyszerre meg lehetne szüntetni. Csak a napokban is egész csapat FÖLDMŰVES legény támadt meg egy rendőrt, a kit leütöttek. A rendőr védelmét a katonai őrjárat tette magáévá s a csatázó legények'közül a kivonult rendőröknek át is adták Szüts Ferenczet. Mindig sajnálattal közlünk ilyen visszás ESEMÉNYEKET, melyek sürgős rendszerváltozást sürgetnek. A kedélyes drabantok korszaka elvégre is már ko­mikus napjainkban. A városi rendőr tartsa és óvja tekintélyét erélyíyel és kérlelhetetlenül a városi közbiztosság érdekében. — Nemzetközi üzlet. A XVII. nemzetközi gabona- és magvásár aug. 26 és 27-éu a világkiállítás épülete rotundájában a Práterben fog megtar­tatni. Ezen vásárral együtt az osztrák molnárok és molnárérdekeltek társula­tának közgyűlése lesz egybekötve. Miut lapunkat hivatalosan értesítik, a mag­vásár tárgysorozata értelmében aug, 26-ika Ausztria-Magyarország, Porosz­ország, Szászország, Bajorország, Würt­temberg, Baden, Francziaország, Olasz­ország, Angolország, Románia, Szerbia, Oroszország, India és Éjszak-Amerika aratási jelentéseinek, aug, 27-ike pedig­len üzleteknek vau szánva. Jelentkezé­SEK a bécsi gabona- és liszttőzsde tit­kársága irodájában (I., Börsegasse 18) fogadtatnak el, hol a résztvevők egy­szersmind tudósítást nyerhetnek azon ÁRENGEDÓSTŐL, melyetcsaknem valamennyi osztrák-magyar száliitótársulat a Bécsbe való utazásra és vissza biztosított. * A sósborszesz mint hasznos házíszer már SOK EZER ESETBEN BIZONYULT a legjobb SEGITŐ SZERNEK HIRTELEN ROSSZULLÉT, MEGHŰLÉS­BŐL KELETKEZETT BAJOK, STB. STB. GYORS meg­SZÜNTETÉSÉRE, UGY HOGY ALIG VAN CSALÁD, mely­nél ne ISMERNÉK EZEN SZER KITŰNŐSÉGÉT és SZÜKSÉGÉT annak, hogy mindig legyen be­LŐLE A HÁZNÁL. Azonban csakis a valódi, tiszta MINŐSÉGŰ SÓSBORSZESZNEK van meg a VÁRT HATÁSA, MIÉRT IS FIGYELMEZTETJÜK tisztelt OLVASÓINKAT, hogy UTÁNZATOK VÁSÁRLÁSÁTÓL ÓVAKODJANAK s MINDIG Brázay Kálmán SÓS­BORSZESZÉT HASZNÁLJÁK, MELY számos KITÜN­TETÉS ÉS TAPASZTALÁS SZERINT A LEGJOBBNAK ISMERTETETT EL UGY HAZÁNKBAN MINT a kül­FÖLDÖN IS. x Süketeknek. Egy TISZTES UR, KI egy EGYSZERŰ SZER ÁLTAL 23 ÉVES SÜKETSÉG FÜLZU­GÁSTÓL KIGYÓGYITTATOTT, KÉSZ ANNAK leírását német NYELVEN BÁRKINEK BEKÜLDENI. Czime: C. H. Nicholsoo, Bécs. IX. Koling. 4. FKJ.tii.OK SZMIfKKS'/'l'Ő : 1) r. K Ő Ii. Ö S V LÁ.S % L Ó. N Y I L T T E R. Ezen rovat itlatt kü/.lüUekétt nem vállat feWIÖa­sóget a » v. e r k. Köszön etn y i 1 v ár ű tás. Boldogult jó anyánk temetése alkal­mával vigasztaló részvéttel vettek körül ismerőseink és barátaink. Ezen részvét rendkívül megesillapította mély gyászun­kat és az enyhítő vigaszért hálás köszö­netet mondunk a nyilvánosság utján mindazoknak, kik feledhetlen emlékű el­hunyt jó anyánk temetésen megjelenni s ezáltal mély bánatunkban osztozni kegyesek voltak. Esztergom, 1889, aug, hó 21-én, Lindtner János és családja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom