Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-18 / 66.szám

ESZTERGOM es MFOJKLENÍR HLJTENKINT KETSZF.R : VASÁRNAP ÉS^CSÜTÜRTÖKÖN. KI,ŐI> T/. IETÁN i Áií : egén* éviH . . ....... 6 frt — let­. fél évre 3 frt — kr. negyedévre 1 frt »0 kr. Eyy szám ára 7 Ur. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-tJTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, tnn'ii !i lap H7.«II(HÍI' rófizét lllftt.9 kiizIwTiMiiy^ liiildauiiftk KIADÖHÍVATAL : SZÉCHrCNYI-TÉR 831. SZÁM, Imvá fi lap hivatalos s a magán hirdntései, a uyi11térbe szánt kiiz­lemények, el<">lizeténi pénzek és reelaHiaiások inlé/.endíSk. HIVATALOS IIJIÍJÍK'J'KSKK J szótól 100 szóig — frt 70 kr, ]00-200-ig . I frt 50 kr. 200-300-ig . 2frt8»kr. Bélvegdij í(0 kr. HIRDETÉSEK. MACiÁNTIHfDIiJ'J'ÉSKK megállapodás szerint legjn­tányoHaLSiau köziiItetűek, NYILT'J'lííí som 20 kr. Három dicső név. Esztergom, aug. 17. Három fényes, dicsőséges név ünne­pére virradtunk. A jó magyar sziv egy­formán helyet ád mindegyikének s ün­nepli a legelsőt, mint szentet, a másodi­kát mint a legelső magyarembert s a harmadikat, mint a legnagyobb hazafit. Ő felsége a koronás király születése napját ünnepeljük ma. Kossuth Lajos dicső nevenapját nyolezadra. És Szent István, király nemzeti ünnnepét kedden. Elfér-e egyszerre ez a három nagy név a magyar szívben? Nem homályo­sítja el az egyik név ragyogása a má­sikat? Nem csorbítja az egyik dicsősége a másikét? Szent István szülővárosa szent ke­gyelettel üli meg évenkint a legelső király emlékezetét. 0 teremtette a mai keresztény Magyarországot, ő hozta ro­konságba nemzetét a nyugateurópai mű­veltebb szomszédokkal s Ő vetette meg bazánk szikla alapjait nemcsak egy ezer­esztendőre. Ferencz József ő Felsége, ki ez idő­szerűit Szent István koronáját viseli, a legalkotmányosabb és legigazságosabb magyar király, ki valaha uralkodott. Rajongó szeretet s ősi erény gyanánt törhetetlen ragaszkodás veszi körül. Örömében, fájdalmában egyformán osz­tozik az egész nemzet s gyászában min­den jó magyar szívnek meg volt a maga gyásza is. Alkotmányunk újjá­születése óta rohamos haladásunk kút­feje a király, nemzeti erényeink istápolója s örömünk és büszkeségünk a király. Nem egészen a véletlenség hozta szomszédságba Szent István nemzeti ün­nepével az uralkodó király ünnepét. Van az ő kultuszokban valami közösség s ez a nemzet osztatlan szeretete. Ünnepeljük tehát ma őszinte szív­vel a legalkofcmányosabb magyar király születése napját s kérjük le az ég min­den áldását koronás fejére. A magyar­nemzet imáját már sokszor meghallgatta az Isten. Csak nemrégiben is, mikor a király szive közel állott a meghasadás­hoz, nem a nemzet imája és részvéte erősitette-e a határtalan csapás elvise­lésére ? A két király-ünnep után esik a leg­nagyobb magyar hazafi névünnepe. Tá­vol Magyarországtól, a melyért életét áldozta s melynek eszményi boldogsá­gáért küzdött, de nem távol egyetlen jó magyar szívtől sem él a nagy szám­űzött s meg-meg szólal, mikor prófétai szózatára szükség van. Kossuth Lajos már a történeté. Kul­tusza már régtől megállapodott, a sza­badság és alkotmányosság legnagyobb hősét dicsőitjük benne, a ki szive vé­rével szerette volna megváltani hazáját. Legyen az ő neve is ünnepelt a legelső magyar király szent ünnepe s a legalkotmányosabb magyar uralkodó születése után. Kérjük le az ég áldását galambősz fejére, hogy még sokáig halljuk hatal­mas szózatát s hazaszeretete megrendítő intelmeit. Merítsünk azután mind a három dicső névből uj erőt hazafias mun­kánkhoz, uj kitartást mindennapi küz­delmeinkhez és bitet hazánk legszebb jövőjóhez, legáldottabb boldogságához. Uj magyar zeneiskola. Budapest, aug. 17. Budapesten egy uj zeneiskola »Fel­sőbb kimüvelési magyar zeneiskola,» czi­mü alakult. Vájjon van-e nálunk szükség ilyen zeneiskolára ? Nem habozunk e kérdésre «igen»-nel felelni, sőt hozzáteszszük még azt is, hogy: habár minden időben szükség lett volna, ez soha sem volt égetőbb, mint a mostani szánalmas nemzeti zenei vi­szonyok közt. De hát miért jutottunk e vészes lejtőre és miért bal adunk rajta oly következetesen ? Azért, mert kevés a nemzeti érzülettel biró magyar zenész, s ez a kevés is a helyett, hogy bátorításban buzdításban részesülne, csak gunynyal, becsmérléssel találkozik. Lehetetlen, bogy egy művelt nemzet, mely áldozni képes a művészetért, sze­retetlenséggel illesse épen azokat, kik saját művészetének fejlesztésén fá­radoznak. Nem, itt nem a czél a bainis, hanem az eszközök alkalmazása; nem az akarat, hanem a felületesség a feladat felfogásában,tehát első sorbaua zenészeti nevelés, mely olyan, hogy mire valaki zeneművész lesz, legtöbb esetben szive már nem a magyar művészetért dobog. Az ilyen zenészek nemcsak hogy nem lesznek hasznára a magyar zenének, hanem hirdetői a kozmopolitizmusnak és növelni fogják azt a jellem és jel­legtelen árt, mely már-már elmos minden nemzeti törekvést. A nemzeti törekvések árját nem lehet sem a földből, sem a felhőkből egy­szerre megindítani, de lehet egy pata­kocskát fakasztani hazafias művészek tiszta érzetéből, melyből szomjukat csil­lapítsák, kik a nemzeti lelkesülést szom­júhozzák s üdüljenek, kik az elvtelen kozmopolitizmus émelye ellen üdülést keresnek. Ilyen csergedező tiszta patakocska lesz ez az nj magyar zeneiskola. «Chauviuismus», ez az egyik jelszó, mivel a magyar zenészeti törekvéseket gyanúsítani szeretik, s bár hihetetlen, de megtörtént a parlamentben, bogy midőn valaki a zenetanitásban a magyar tannyelvet követel te, ez chauvinismusnak ciualifikáltatott. Pedig nincs az országban olyan csekély nemzetiségecske, mely a saját nemzeti tannyelvét meg ne köve­telné és meg ne kapná. De hát csakugyan olyan nagyon mindegy, hogy milyen nyelven tanítanak valamit ? Nem ! és épen a zeneművészetben : nem ! Az elnemzetienités munkája már régen folyik a zeneművészet terén s innen van, hogy senki sem nemzetlenedik el oly könnyen, mint a zenész, s ba már tanuló korában hasznavehetetlennek találja anyanyelvét a művészetben, később meg­tanulja azt, azokkal együtt, kik beszélik kicsinyre becsülni, megvetni; megtanulja többre becsülni a külföldi cserepet a IGY ILKÁSHOZQTT&QZ. LELKEDBE ÁDÁZ VÉGZETED, KÚT SZÉGYENFOLTOT ÉGETETT, HIÁBA VAGY SZEBB, MINT A TÖBBI: AZ EMBEREK KÖZT NINCS HELYED. LÉGY BUJA, KÉJSÓVÁR LEDÉR; LÉGY SZŰZI, TISZTA: EGYET ÉR. IMÁD, ÁTKOD NEM ÉRDEKEL MÁST S CSAK KICSÚFOLNAK KÖNNY ED ÉR 1 . NINCSEN REMÉNY, NINCS IRGALOM! NEM KÉRDI A VILÁG, VAJON SELYEMBE HALJ-E MEG, VAGY ÉHEN, ÁTOKKAL HERVADT AJKADON. LÉGY VIDÁM, VAGY KÉTSÉGBEESETT: NEM MOSHATOD LE SZÉGYENED. ZÁRDÁBA, VAGY KÓRHÁZBA MENNI: EGYFORMA VÉTEK S HÚ NEKED! REVICZKY GYULA. L ® n d Q & I í 9 • e 1. A PÁRISI CHEMIN DE FER DU NORD VASÚT­ÁLLOMÁSTÓL ESTE HAT ÓRA UTÁN INDULTUNK EL LONDON FELÉ. AZ EGÉSZ VONAT (VALAMI HAR­LAINCZHAT KOCSI) TELI VOLT ANGOLOKKAL, A KIK A VILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL UTAZTAK HAZA MEGLEHETŐS VIDÁMAN. EZ A HUMOR NÁLUNK IS ÖSMERETES. VALAMI KÜLÖNÖS KIADÁSA AZ U. N. GALGENHUMORNAK. PÉLDÁUL, MIKOR AZ EMBERT VALAHOL MOSO­LYOGVA KIRABOLJÁK S MEGCSIKLANDOZZÁK AZON­KÖZBEN, HOGY NE TESSÉK MEGHARAGUDNIA. A HARMINEZHAT KOCSIRA VALÓ ANGOL CSAK A PÉNZÉT HAGYTA PARISBAN, AZ ESZÉT MAGÁVAL HOZTA S A SZIVÉRE NEM VOLT SEMMI SZÜKSÉG. MERT AZ ANGOLNAK ELŐSZÖR ESZE, MÁSODSZOR ZSEBE & HARMADSZOR VAN SZIVE. A FRANCZIÁNÁL ÉPPEN MEGFORDÍTVA; AZÉRT KÖVET EL ANNYI BÁMULNI VALÓ SZÉPET ÉS CSODÁLATOS BOLOND­SÁGOT VEGYEST. CALAISBA ÉJJEL KÉT ÓRA UTÁN ÉRKEZTÜNK. HŰVÖS TENGERI LEVEGŐ S NÉHÁNY KÁROMKODÓ ANGOL TŰNT FEL KÜLÖNÖSEN A SZÜRKE HOMÁLY­BAN. AZ ANGOLOK AZÉRT KÁROMKODTAK, MERT A TENGERI HAJÓ NEM TIZENÖT, HANEM HUSZONÖT PEREZ MÚLVA AKART INDULNI. MÁR MOST KI TÉRITI MEG NEKIK A TIZ PEREZNYI KÉSEDELMET? MIKOR AZ IDŐ MINDJÁRT ISTEN UTÁN. A CALAISI VILLAMOS VILÁGÍTÓ TORNYOT MÁR NÉHÁNY ÓRA ELŐTT ÉSZREVETTÜK. EGÉSZ KÖZEL­BEN SZÍVESEN ELENGEDTÜK VOLNA, MERT TÖBB SZÁZ MÉTERNYI HOSSZÚ FÉNYCSÁVÁJA CSAKUGYAN VAKITÓ VOLT, MIKOR REÁNK SZÓRÓDOTT. A TENGER MEGLEHETŐS HULLÁMOS VOLT S A FRANCZIA TOURISTÁK, MIKOR A HAJÓRA TÉRTEK, NEM IS MULASZTOTTÁK EL COGNAEJAIKAT ELŐ­SZEDEGETNI A TÁSKÁKBÓL. A KI ELŐSZÖR LÁTJA MEG A TENGERT, EZT A RENGETEG NAGY HATALMAT, MELY HÁROMNEGYED RÉSZBEN VESZI KÖRÜL A MI GLÓBUSUNKAT, AZ MEGDÖBBENVE NÉZI A CSODÁLATOS HULLÁM­BIRODALMAT, MELYNEK FEJEDELMEI CZETHALAKJ S LAKOSAI ENNIVALÓ EGYENES ADÓK. MIKOR A HAJÓ A VÉGZETES HUSZONÖT PEREZ MÚLVA ÚTRA KELT, A SZELLŐS FÖDÉLZET TELI VOLT OLYAN EGÉSZSÉGES EMBEREKKEL, A KIK ELŐ­KÉSZÜLNEK A LEGOSTOBÁBB BETEGSÉGRE. A GŐZHAJÓ A HULLÁMOK JÁTÉKTÁRGYA LESZ. IDE-ODA SZÉDÜL. HOL AZ ORRA EMELKEDIK FEL NÉHÁNY MÉTERNYIRE, HOL A FARA TORNYOSODIK MAGOSRA S AKKOR AZ ORRA BUKIK LE A MÉLYBE; HOL JOBBOLDALT ING EGÉSZ A FELFORDULÁSIG, HOL BALRA TÁNTOROG, MINT A RÉSZEG. EZ AZ INGÁS-BINGÁS MEGSZÉDÍTI AZ ÉMELYGÉSRE HAJ­LANDÓ TERMÉSZETEKET S KEZDŐDIK A SÁPADÁS, A ROSSZULLÉT S A COGNACOK SZÖRNYŰ PUSZ­TÍTÁSA. A LEGIDEÁLISABB FRANCZIA LEÁNYKÁKAT IS PRÓZAIVÁ TESZI EZ AZ ÁLLAPOT. AZ ANGOLOK PERSZE NEVETNEK AZ ÁLDOZATOKON, MERT MIT NEKIK AZ A NÉHÁNY ARASZNYI TENGER CALAISTŐL DOWERIG, MIKOR MÁR A CSÖNDES ÓCEÁN HÁBORGÁSÁTÓL SEM TARTANAK! MEGEDZETT NÉP­SÉG EZ NAGYON. MEGVIRRADTUNK A TENGEREN. A TENGER HABJAI MINDIG FÉNYESEBBEK LETTEK S A VÉG­TELEN SZÜRKE VÍZTÖMEG LASSAN-LASSAN KÉKBE KEZDETT JÁTSZANI. AZ ANGOLOK MÁR NYUGODTAN ALUDTAK A KÉNYELMES SZÉLES, KÁRPITOZOTT PADOKON, CSAK AZOK VOLTAK ÉBREN, A KIK ELŐSZÖR JÁRTAK A TENGEREN S AZOK IS EGYMÁS KESERVES ÁBRÁZATÁTÓL HÖKKENTEK VISSZA. HÁLAÁLDOZATOT MUTATTAM BE POSEIDONNAK, HOGY KEGYES VOLT ENGEM MEGKÍMÉLNI MIN­DEN VESZEDELEMTŐL; DE AZÉRT ÉPPEN NEM HÉTKÖZNAPI KATZENJAMMERRAL PARTRA SZÁLLOT­TAM DOWERNÉL. ITT MÁR ANGOL HATALOM FOGADOTT. EGÉSZ SEREG POLICEMAN SÖTÉTKÉK RUHÁBAN, SÖTÉTKÉK POSZTÓSISAKKAL MINDEN FEGYVER NÉLKÜL. A VÁMOSOK KÍVÁNCSIAK VOLTAK MÁLHÁINKRA, ME­LYEKET MEGLEHETŐS ANGOL FLEGMÁVAL KOTORTAK KERESZTÜL. KÖZEL ÖT ÓRA FELÉ JÁRT AZ IDŐ, MIDŐN AZ ANGOL VONATRA ELHELYEZKEDTÜNK. ELÉG SEBESEN JÁRNAK A FRANCZIA VONATOK IS, DE AZ ANGOLOK VALÓSÁGGAL REPÜLNEK. SZÉDÍTŐ SEBESSÉGGEL HALADVA, TÖKÉLETESEN ÁTVIRRASZ­TOTT ÉJSZAKA UTÁN VÉGRE REGGEL HATKOR MÁR ELKEZDŐDÖTT LONDON, EZ A KŐBŐL ÉS TÉGLÁBÓL ÉPÜLT ORSZÁG, MELYNEK NÉGY MILLIÓ LAKOSA VAN. EGYMÁSUTÁN HAGYJUK EL A VÁROSBAN KÖ­VETKEZŐ NAGY VASÚTI ÁLLOMÁSOKAT, MELYEK MIND PÁLYAHÁZAK. HÉT ÓRA UTÁN MEGÉRKEZTÜNK A CBARRING ROSS NEVÜ PÁLYAHÁZBA, HONNAN BEFELÉ IPAR­KODUNK. KORMOSÁN FRANCZIA FÜSTTŐL, TENGERI ÉS ANGOL KŐSZÉNTŐL BEÁLLÍTUNK VENDÉGLŐNKBE, A HOL ELŐSZÖR IS ALAPOSAN ÁTÖLTÖZÜNK, AZUTÁN AZ OMNIBUSZOKON NÉHÁNY PENNYÉRT BEUTAZ­ZUK A VÁROST KERESZTÜL KASUL. LONDON NEM SZÉP, DE TÖBB: FÖNSÉGES. NEM FÉNYES PALOTÁIVAL, DE MESÉS NAGYSÁ­GÁVAL IMPONÁL. HÁZAI SAJÁTSZERŰEK. MAJD MINDEGYIKBEN egy-egy CSALÁD LAKIK: A MAGA PORTÁJÁN. A PRAKTIKUS ANGOL, A KI EGÉSZ NAP A VILÁGÉ, ODAHAZA EGÉSZEN A CSALÁDJÁÉ AKAR LENNI S ÉPEN AZÉRT SZERETI A MAGA MAGÁNYÁT, A MAGA VÁRÁT, A HOL NEM ZAVARJÁK IDEGENEK, S A HOL A MAGA URA EGÉSZEN. KÜLSŐ DISZT CSAK AZ UJABB PALOTÁKON LÁTNI. A RÉGI HÁZAK NYERS TÉGLAFALAKKAL BÍRNAK S A VAKOLATLAN FALAKAT BEMESZELI A KÖD MEG A KŐSZÉN FÜST SZÜRKÉSFEKETÉRE. AZÉRT OLYAN MOGORVA A VÁROS ELSŐ TEKINTETRE. NEM FÉNY­ŰZÉSRE, HANEM KÉNYELEMRE, VANNAK BEREN­DEZVE A FÜGGETLEN ANGOL LAKÁSOK. A KERES­KEDÉSEK AZ UTAKON MIND NAGYSZABÁSÚ NAGY KERESKEDÉSEK, CSAK A MELLÉKUTCZÁKBAN VAN­NAK OLYAN KIS BOLTOK, A MILYENEK A MI VÁCZI-UTI VAGY KEREPESI-U'TI NAGY BOLTJAINK. LONDONBAN NAGYBAN DOLGOZNAK AZ EMBEREK ÉS NEMCSAK A VÁROS, HANEM AZ EGÉSZ VILÁG SZÁMÁRA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom