Esztergom és Vidéke, 1889

1889-08-08 / 63.szám

ESZTERGOM, XI. ÉVFOLYAM. 63. SZAM. CSÜTÖRTÖK, 1889. AUGUSZTUS 8. es w MPaiRLENl.K 11 P.1TENK INT KRTSZRR VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Ii;i,<)I'T/WT|i!Sl AU : egénv- évin . . (j fit — kr. fél évre 3 írt — kr, negyedévre I frt 50 kr. Eyy szám áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ S>22. SZÁM ALATT, lmv:V ü ln.j> H/,HIIHI»IÍ réK«fc illtitö kü/,l(*tnHiiy»*k kiililmnlífk. KIADÖmVATAL : SZÍÍCURMYI-'I'ÉR ÍXÓÍ. SZÁM, liiivá a lap liivatalos s ÍI. iiiagáii liinlelóftei, ífc nyilMórlie s/.ííut kjM*» Itíiiiéiiyuk, éMtÜSsetéHÍ péir/.tdt és ruclamalások iiité/.eiidÖk. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIROKTIÍSIÍK : 1 szótól 100 N/.óig — frt 7 5 kr, 100—200-ig . I frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. iM A(J AN-IIIIMUiJTICHlűK itígMlla|n)il;ÍH ft/,eriiit legjii­táiiyoNaliltaii kií'/.iiltétnek. NYILTTÚR H i>rn 20 kf. Kisdednevelési kiállítás. — Augusztus 7-én. — {G. A.) Kicsinyke kis csecsemők néma jajszava hangzott szét társadal­munkban. A tudomány kimutatta, hogy Magyarországon a kisdedek uagyohb részének öt éves kora előtt el kell pusztulnia a józan gyermekápolás is­meretének hiánya miatt, emberbarátok százai mutogatták a szörnyeteg angyal­csinál ók hadát, megláttuk a pinczela­kásokban elcsenevészedett kisdedeket, megtudtuk, hogy ezer és ezer ártatlan kis tanulónak napról-napra nincs mit ennie s hogy a magára maradt kisded pusztító lüzvészt gerjesztett, hiszen Ma­gyarország 13,000 községe között alig 400-ban van kisdedóvóda s midőn min­denkor felmerül a hang, hogy oly kevesen vagyunk magyarok, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene ke­gyelmezni és mégis ezrenként, — nem, százezrenként dobjuk pusztulás elé azt az emberi lényt, ki talán boldogságra volt teremtve avagy egykor nemzetének büszkesége lehetett volna. •'• A jajszó nem maradt viszhang nélkül. Évenkint uj árvaházak keletkeznek. Karácsony estéjén szerte-szét meggyul­ladnak az ajándékokkal megrakott fák csillámai, eljöttek a « gyermek barátok,» hogy eledelt adjanak a kisdedeknek, szerte-szét járnak a kisdedóvók hirdetve nemes eszméiket. És a mint szaporodtak a jószivek alkotta intézetek, annál inkább kezdettük érezni, hogy hiszen mi szeretjük a babát, hogy azok az ártatlan kisdedek, kik tehetetlenségük­ben is oly kedvesek, akkor, a midőn elhagyatottak, nem egyeseké többé, hanem édes mindnyájunké. A magyar társadalomban uralkodni kezd a baba­kultusz, vágyaink s érzelmeink czélja letörölni a szenvedés fakasztott köny­nyeket azoknál, kik erre maguk kép­telenek, eszméink előtt uj kép dereng: megmenteni ezreket, kik oly kedvesek, oly szeretetreméltók. A társadalomnak eme nemes verse­nyében egyik legfontosabb s leginkább kimagasló mozzanat a Mária Dorothea­egyesület által most létesített kisded­nevelési kiállítás. Öt nagy terem Ízléssel díszített helyi­ségében tízezernél több válogatott tárgy tűnik fel szemünk előtt. Játékok és könyvek, komoly tudományos eszközök s statisztikai táblázatok, festmények, fényképek és taneszközök, idegen öltö­zetekben elhelyezett bábuk, orvosszerek és táplálékok, szopó üvegek s halau­dóságot feltüntető térképek kaleidos­kopszerű változatosságban tűnnek fel egymásután. Csalódás, érzéki csalódás az egész. Tarka változatosságban állanak előt­tünk a különböző nemzeti ruhába öl­töztetett bábuk: magyar és német, tót ós oláh, bosnyák és bolgár, mindegyik képviselője egy fajnak, a melyben csi­raként megfogamzott. Mennyire külön­böznek a külső jelekben! A khinai gyermek, melynek ruháját magyar utazó hozta ide, ama távoli rokonaink, kiknek a nagy többség szavát is alig ismeri, a vogulok és osztjákok mily idegenek­nek tűnnek fel. Csalódás, ismét csaló­dás. Annak a kisdednek csak ruhája más, de az is mosolyg, annak a szeme is tud ragyogni. Valóban csalódik az, ki a kisded­nevelési kiállítást látogatva csak az egyes művészi s ipari nevezetességekben akarna gyönyörködni. A szeretat lele­ményes s valódi gyöngyszemeket alkot­hat, de még ezek a gyöngyszemek is csak egyszerű csillogó drágakövek, s ki rideg észszel jő ide, csak ezeket a hideg ékszereket látja. A kiállításban magát a babát kell felkeresnünk. Fa­lovak vannak amott: kötszergyárosok Ízléses csinos munkákat mutatnak be: a hosszú, hosszú szenvedés rideg képe az. Koczkajátékokat s agyagmunkákat állit ki a kisdedóvó: ki érti meg, ha nem látja ott a nagyfejű szöszke babát okos szemeivel benézve az előtte még ismeretlen természet titkaiba? Varázs palotában vagyunk. Ki szive mélyében nem hódol a babának, itt e várkastély­ban is élettelen köveket talál, de ezek a kövek megelevenühiek, ha meglátjuk a babát, kinek kezében van a történe­tet mozgató nagy varázsszerek egyik leghatal masabbik a : a szeretetreméltó­ság. A templomuk élettelen köveit a hivő lélek tartja szentélynek: a baba palOlajának küszöbéhez magunkkal kell hozni a gyermekszeretet igaz érzelmét. S ez az érzelem, a gyermekszeretet, a babakultusz nemes érzete, volt a Mária Dorothea egylet segítsége, midőn a kiállítás rendezésének nagy munká­jával foglalkozott. Szivök melegével járultak ők a palota építéséhez, hogy legyen ez a gyermekszeretet általános s öntudatos. Értelmes anyáknak a józan gyermeknevelés módjait mutatják be itt kézzel fogható tárgyakban, szóval és írásban, s a milliók zömének tudatába akarják hozni a gyermekhalandóság szörnyűségeit s a kisdedek oly fájdal­mas néma jajszavát. A babák palotáját építve a gyermekszeretetet akarják ter­jeszteni, ezt az érzelmet, mely meg nem csal s mely kétségbeesésre s em­bergyülöletre nem csábit. Párkányi vámszedés. Esztergom, aug. 7. Hogy a vám, legyen az akár hídvám, akár kövezetvám az ipar és kereskede­lem hátrányára szolgál, bizonyítani fe­lesleges. És hogy ezen többnyire ki­váltság levélen alapuló jog, a kir. vá-' rosok által fentartalik, daczára, hogy az ipar és kereskedelem megbénítására szolgál, indokát abban találja, misze­rint nem csekély jövedelmet nyújt, a melyet egyéb módon előteremteni, kü­lönöseu ma, midőn minden kigondol­ható forrás kimerítve vau, majdnem a lehetetlenségek közé tartozik. De másrészt a városokkal szemben indokolható is annak fentartása, mert hisz tudjuk, hogy a városok azok, a melyek nem csak saját, hanem egy egész nagy vidék kulturális stb. szük­ségletét elégítik ki. Azonban egyes községek, a melyek közutaik fen tartására egy krajczárt sem fordítanak, vámszedési jogosultsággal, uem bírnak és enuek daczára mégis kövezetvámot szednek; ez oly eljárás, kiztcrpísvilíkftarcsaja. U t i rajzok. Zürich. A SZABAD SVAJCZ, A LEGHATALMASABB PA­NORÁMÁK FŐVÁROSA, BÁMULATOS FEKVÉSŰ; NAGY­SZERŰ TÓ MELLETT TERÜL EL ÉS SAJÁTSZERÜEN KE­VERI AZ Ó-NÉMET REMINISCENTIÁKAT A MODERN EURÓPAI MOTÍVUMOKKAL, ÓCSKA TORONYHÁZAI ZÖLDZSALÚS, ALACSONY EMELETEIKKEL POMPÁS RENAISSANCE PALOTÁK KÖZÉ VANNAK BEÉKELVE. AZ ASZFALT KAVICSKÖVEZETTEL VÉGZŐDIK S A HOMÁLYOS SIKÁTOROKAT NYÁJAS NYILTSÁGU TÁGAS BOULEVARDOK VÁLTOGATJÁK. NEDVES ÉS HŰVÖS LEVEGŐJE VAN PIROS­POZSGÁS BENSZÜLÖTTEKKEL S HOLDKÓROS MIS­SEKKEL, A KIK NEM GYŐZIK A NÁTHÁT. A VILÁG MINDEN TERMÉSZETIMÁDÓJA IDE CSŐDÜL. VAN ITT PERSZE SOK MAGYAR TOURISTA IS, A KI AZONBAN ODAHAZA NEM ÉRT RÁ TÁTRAFÜREDET S A BALATONT FELFÖDÖZNI, MELYEKBŐL A SZÉP ZÜRICH PANORÁMÁJA VAN ÖSSZEKOMBINÁLVA. UGY VETTEM ÉSZRE, HOGY ZÜRICHBEN TÖBB AZ ISKOLA, MINT A KASZÁRNYA S KEVESEBB A KATONATISZT, MINT A PROFESSZOR. KATONASÁGA NEM GÉPIESEN DRESSZIROZOTT S HANGULATA INKÁBB POLGÁRIAS, MINT ÁTALÁBAN MINDENÜTT, A HOL NEM KELL ÁLLANDÓAN FEGYVEREKBEN — RESZKETNI. VILLANY ÉS GÁZ SZÓRJA A FÉNYT S MINTASZERŰ TISZTASÁG CSILLOG AZ UTCZÁKON. KÁLVINISTA PURITÁNSÁG, SVÁJCZI ÖNÉRZETTEL S KÖZTÁRSASÁGI BÜSZKESÉGGEL PÁROSUL. GYÁR­IPARA RENDKÍVÜL ÉLÉNK S KERESKEDELME NEM ISMER PIHENŐT. AZ IDEGENEKKEL MÉG SALZBURGBAN SEM BÁNNAK NAGYOBB ELŐZÉKENYSÉGGEL. NÁLUNK MÉG ÉPEN SZÁZ ESZTENDŐVEL VAGYUNK VISSZA E RÉSZBEN. A TOURISTÁK MINDENÜTT A LEG­KITŰNŐBB ÉPÍTŐMESTEREK; CSAK KÉNYELMET ÉS NYÁJASSÁGOT BIZTOSÍTSANAK NEKIK ZSAROLÁS NÉLKÜL. TOURISTÁKKAL BÁNNI NAGY MŰVÉSZET S EGYÚTTAL NAGY JÖVEDELEM. A HOTEL NATIONALBA VISSZATÉRVE, ESZEMBE JUTOTT A MAGA GROSSGLOCKNERI MÉRETEIVEL MEGNŐTT HANYAGSÁGOM, MELYET HIÁBA IPAR­KODTAM MENTENI A TERMÉSZET SZÉPSÉGEINEK VARÁZSÁVAL S A LÁTVÁNYOSSÁGOK IGÉZETÉVEL. MEGKERESTEM A HABIS-HOTELT S TALÁLTAM OTT HÁROM MAGYAR KÁROMKODÁST EGY KIFI­ZETETT SZÁMLA HÁTÁN. ÚTITÁRSAIM MÁR PA­RISBAN JÁRTAK S A MÉLTÓ DÜHÖNGÉSEK KITÖ­RÉSEI KÖZÖTT MÉGIS KIJELENTETTÉK, HOGY TALÁN TALÁLKOZHATUNK A KIÁLLÍTÁS SAJTÓ-PAVILLONJÁBAN, A HOL A LEVELEK KÖZÖTT MÉG MEG IS ENGESZ­TELŐDHETÜNK S FÖLTALÁLJUK EGYMÁST, HA ME­GINT AZ EIFEL TORONY LEGTETEJÉN NEM FELED­KEZEM MEG NÉHÁNY NAPIG AZ EGÉSZ VILÁGRÓL. Belfort. DELINÉL FRANCZIA HATÁRRA ÉRKEZTEM. ITT MÁR MEGSZŰNT A SINEK ÉS VAGGONOK, A PÁ­LYAHÁZAK ÉS VASÚTI LÁTVÁNYOSSÁGOK SVAJCZI FÉNYŰZÉSE S KEZDŐDÖTT AZ A KEDVES FRANCZIA ELŐZÉKENYSÉG, MELYNEK ŐSZINTESÉG ÉS GON­DOLATKITALÁLÁS DOLGÁBAN SEHOL A VILÁGON PÁRJA NEM LEHET. BELFORT NEM VOLT PROGRAMMOMBAN, DE MEG AKARTAM PIHENNI, HOGY A PÁRISI ELSŐ BENYOMÁSOK ÖRÖKRE BEVÉSŐDHESSENEK EM­LÉKEMBE. EZT GYAKOROLTAM KÜLÖNBEN EGÉSZ ÚTKÖZBEN S AZT TAPASZTALTAM, HOGY CSAKIS ILYEN RENDSZER MELLETT LEHET TANULNI S A TAPASZTALTAKAT ÁLLHATATOS RENDSZERBEFOGLALNI. BELFORT EGYÉBKÉNT KÖZÖNSÉGES FRANC?IA VÁROS, MELYNEK EGYETLEN NEVEZETESSÉGE NAGY ERŐD. TELE IS VAN FRANCZIA KATONÁKKAL SZINIG. NEM TUDNÁM LEIRNI AZT, HOGY MIT ÉREZ­TEM AKKOR, MIDŐN A BELFORTI PÁLYAHÁZBAN EZT KIÁLTOTTÁK: — LA RAPIDÉ, Á PARIS ! Paris. A LEGSEBESEBBEN ROBOGÓ FUTÁRVONAT HAT ÓRA ALATT HATVAN ÓRÁIG TARTOTT. VÉGRE EZERFÉLE ÖRÖM UTÁN PARISBAN VOLTAM. MESÉS MÉRETEIVEL MÁR ÓRÁK ELŐTT KEZDŐ­DÖTT, DE SAJÁTSZERŰ EREDETISÉGEIVEL CSAK MOST TŰNT FEL. A CZIFRÁTLAN PÁLYAHÁZ KÖZELÉBEN MAJD MINDEN ÉPÜLET EGY-EGY VENDÉGFOGADÓ. ELSŐ TEKINTETRE IS KIVÁLOGATJA MINDENLD A MAGA TETSZÉSÉNEK VALÓT. A KÖVETKEZŐ NEGYEDÓRÁBAN MÁR PÁRISI LAKOS VOLTAM S ALIG HOGY ELKÉSZÜLŐDTEM A HIVATALOS VALLOMÁSOKKAL GARCONOM MEGMU­TATTA A RUE DE STRASSBOURG ELŐTT SORAKOZÓ TÁRSASKOCSIK KÖZÜL AZOKAT, MELYEKBŐL LEG­TÖBBET LÁTVA JUTHATOK EL A KIÁLLÍTÁS TERÜ­LETÉRE. AZ ELSŐ NAP AZ ESPLANADE DES INVALIDES LÁTVÁNYOSSÁGAIRÓL IPARKODTAM FOGALMAT SZE­REZNI. MÁSNAP UGYANITT RÉSZLETEKBE BOCSÁT­TAM S HARMADNAP MÁR JEGYZETEIM VOLTAK. LEGIMPOZÁNSABB ITT KÉTSÉGKÍVÜL A HAD­ÜGYMINISZTÉRIUM KIÁLLÍTÁSA, MELYRŐL MOST CSAK ÁTALÁNOSSÁGBAN ANNYIT JEGYZEK FÖL, HOGY EZ A KIÁLLÍTÁS FRANCZIAORSZÁG HADIESZÉT ÉS HADIEREJÉT AZ EGÉSZ VILÁG ELŐTT BÁMULA­TOSSÁ TESZI. A HADÜGYMINISZTER MEGMUTATJA, HOGY MILYEN SZERSZÁMOKKAL FOGJA FRANCZIAORSZÁG ELLENSÉGEIT LEVERNI S A FRANCZIA HADI DICSŐ­SÉGEN EJTETT NAGY CSORBÁT KIKÖSZÖRÜLNI. EZ A CSARNOK ÉRDEKLI LEGINKÁBB A FRANCZIÁKAT DE A — POROSZOKAT IS. NEM MESSZE INNEN KEZDŐDNEK A FRANCZIA HATALOM ÉS CZIVILIZÁCZIÓ ALÁ KERÜLT AFRIKAI ÉS ÁZSIAI NÉPEK KIÁLLÍTÁSAI ÉS ELEVEN GYŰJ­TEMÉNYEI. ITT VANNAK AZ ALGIROK, A TUNISIAK, A DÉL AFRIKAIAK, AZ INDNSOK, AZ ANAMITÁK ÉS TONKÍNIAK, A COCHINCHINAIAK ÉS ANGKORIAK; A KÜLÖNFÉLE NEMZETBELIEK ITT NEMCSAK FAL­VAIKKAL, DE TEMPLOMAIKKAL, SŐT CSALÁDJAIKKAL ÉS SÁTRAIKKAL IS KÉPVISELVE VANNAK. NEGYEDNAP ÁTALÁNOS ÁTTEKINTÉST IPARKOD­TAM SZEREZNI A CBAMP DE MARS TERÜLETÉRŐL A MEÍY SOKKAL IMPOZÁNSABB. ELÉG IS VOLT EGY NAPRA CSAK A TÁJÉKOZÓDÁS IS. AZUTÁN KÖVETKEZTEK A RÉSZLETEK. MINDENEK­ELŐTT A CSODÁLATOS »EFEL«-TORONY, MELY MINDEN BIZARR HÍRÉNÉL S REKEDT REKÍÁMÁNÁL SOKKAL NAGYOBB ÉS MEGLEPŐBB. MAGA A TORONY AZT BIZONYÍTJA EGYÉBKÉNT, HOGY A FRANCZIÁK A VASAT UEMOSAK A HARCZMEZŐK SZÁMÁRA TUDTÁK TÖKÉLETESEN MINDEN GONDO­LATUK HÜ SZOLGÁJÁVÁ TENNI, DE A BÉKE AL­KOTÁSAINAK EGETVERŐ MÉRETEKBEN A LEGÚJABB ÉPÍTÉSZETI STÍL SZÁMÁRA IGÁZTÁK LE ; ÉS EZ A MESÉS HIRÜ TORONY NAGY ESZMÉJE. RENDKÍVÜL TANULSÁGOS AZ EMBERI LAKÁSOK FEJLŐDÉSE LEHETŐLEG HŰ TÖRTÉNETI KÓPIÁKBAN BEMUTATVA. KÜLÖN TANULMÁNYT KÖVETEL A »PALAIS DES BEAUX ARTS« TARTALMA S A SZA­BADMÜVÉSZETEK KIÁLLÍTÁSA IS. AZ AMERIKAIAK KÖZÜL EGÉSZ KÜLÖN JELENT MEG BRAZÍLIA, ARGENTÍNA, VENEZUELN, BOLÍVIA, CHILI, NI­CARAGUA, SALVADOR, URUGUAY, PARAGUAY, GUA­TAMEIA; AZ ÁZSIAIAK KÖZÜL SIAM, JAPÁN, INDIA, PERZSIA; AZ AFRIKAIAK KÖRÜL MAROKKÓ, EGYPTOM. EURÓPÁBÓL EGÉSZ KÜLÖN ÉPÜLETES

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom