Esztergom és Vidéke, 1889

1889-07-28 / 60.szám

a mozgalom nem sokára, mely a nagy férfi iránti tisztelet és hálaadóját szo­kásosan leróni igyekszik. •— Anna nap. Ezen nap fontossága kétféle irányban nyilvánul nálunk Esz­tergomban. Először nevezetes arról, bogy e napon veszik kezdetüket a 8 napig tartó ájtatosságok, vecsernyék az úgy­nevezett Kerek-Anna templomban. A hivők százai gyülekeznek e szép templom hajójába, a kik között nem csekély számú «Anna» áhitatoskodik, mint a jelzett templom védszentjeinek emlékünnepén. Másodszor emlékeztető e nap a lakókra és házi urakra nézve, mely ellentétes embercsoportból az utóbbinak van méltó oka az elérkezés napját vagyoni szem­pontból dicsőíteni. — Némethy Lajos viziváros jeles plébánosa nem rég fejezte be 0 Emja megbízásából: «Necrologium Sacerdotis Strigoniensis ab anno 1737 —1889.« cz. müvét, mely az 1737—1889. időköz alatt elhunyt fő megyei papok névsorát s a halálozási adatokat tartalmazza. Ugyancsak nevezett pléb. a főmegyei plébániák történetét állítja össze, mely kulturlört. szempontból érdekes mű szintén latin nyelven jelenik meg. — Esztergom-füzitöi vasút. F. hó 23-ától 26-áig tartatatott meg Laka­tos Aladár m. t. és Menczer Lajos m. tanácsos vezetése alatt a bia-torbágyi helyiérdekű vasút közigazgatási bejárása. Megyénkre és városunkra nézve e vonal csak annyiban fontos, hogy esztergom­füzitői vonaíuukuak kíágazását képezi és a Budapest felé való utat valamivel megrövidíti. A füzitői vonal jövedel­mezőségi számlája csak nyer ezen csat­lakozás által, mivel azok, kik akár Süttőről, akár Esztergomból Budapest felé a rövidebb utat akarják választani, a mi vonalunkon keresztül a biaira is juthatnak ós viszont, ha Biáról akár Esztergomba, akár Süttőig akarnak szállítani, akkor a biai vonal köteles a füzitőinek póaget (használati dijt) fizetni. — A mi a kőfaragó urak és a községek hozzájárulását a fü­zitői vasút költségeihez illeti, már az­iránt megindult a mozgalom, az elvet már el is fogadták, csak a mennyiségre nézve fukarkodnak. Pedig kár a fukar­ságot játszani, miután világos, hogy az iparosok fuvarra minden évben több mint százezer forintot költenek és a vasút ,a fuvardijainak egy részét min­denesetre megtakaritja. A mi pedig a fuvarozó községeknek állítólagos fu­varveszteségeit illeti, ez csak szemfény­vesztés, mert a vasút még mindig emelte az ipart és igy a fuvarozást is a mel­lékutakon. Azonkívül a községek az építés alatt majdnem e g y n e­gyed millió forintotfognak készpénzben a töltési föld­munkálatokért kapni, ők tehát csak csekély részét annak szentelik a vasútnak, a mit a vasút nekik bősé­gesen fog visszafizetni. — Albrecht főherczeg és a magyar nyelv. Albrecht főherczeg kassai láto­gatása alkalmából a félhivatalos 0. E. ezeket írja: «Albrecht főherczeg kassai látogatása alkalmával ugy a hatóságok, mint a közönség körében igen jó be­nyomást tett az a körülmény, hogy a főherczeg minden alkalmat felhasznált arra, hogy a magyar nyelv, magyar kul­túra és a magyar nemzeti érdekek iránt való érdeklődésnek kifejezést adjon. Már megérkezésekor midőn a vármegyei és a városi hatóságok ünnepiesen fogadták ugy az alispán, mint a polgármester üdvözlőszavaira magyarul válaszzlt. Bu­hies Zsigmond, kassai püspök a főher­czeg látogatása alkalmából fürdőzését megszakítva, Albrecht főherczeg üdvöz­lésére székhelyére sietett. A főherczeg a püspök tisztelgését hosszabb látoga­tással viszouozta s ez alkalommal is­mét magyarul folyt a társalgás. A va­sárnap tartott ünnepies katonai isten tisztelet után a főherczeg egyenes ren­deletére magyarul tartották az egyházi szónoklatot. A fenség távozásakor ismét magyarul válaszolt a tisztolgő küldőtt­ségnek.» — A dolog mindenesetre föl­jegyzésre érdemes, bár a főherczeg azzal hogy Kassán magyarul beszélt, csak azt tette, a mit a magyar király nagybáty­jának tennie kell Magyarországon. — Postai előléptetések. A keres­kedelemügyi tárczához tartozó posta­távirda intézetben f. évi június havában nagymérvű előléptetések fogan atositat­tak, különösen az esztergomi I. oszt. m. k, postatávirda hivatal személyze­tében. Ugyanis Heisinger Antal 800 frt fizetés- és XI. díjosztályból 900 frt fizetés és X. díjosztályba, Ferber Gyula 700 frtból 900 frt, Rudnyánszky Miksa és Halasy Lajos segédtisztek 600 frtból 700 frt fizetésre léptek. A szolgasze­mélyzetből hárman léptek elő egyenkint 50 frt javított fizetéssel. — Tanítói állások. Esztergom egy­ház megyéjében a hivatalos lap pályá­zatot hirdet a következő megüresedett tanítói állásokra: Modorfalván kántor­tanitói-, Vásáruton és Udvardon segéd­tanítói állásokra. — Megtalált hulla. Brezanoczy Fe­rencz hadnagy hulláját Dömösön a Dunából kifogták. Csütörtökön hivatalos honczolásra a helyszínén megjelentek Liptay, Berényi, Mátray megyei, illetve járási orvosok. A hivatalos bonczolás két kiküldött, helyben állomásozó gya­logezred tisztjének jelenlétében történt, kik az öngyilkos hadnagynak személy­azonosságát igazolták. A fölvett boncz­jegyzőkönyv tanúsága szerint az agyba röpített két golyó okozta a halált. Bonczolás után a dömösi plébános egy­szerű, de tisztességes módon temet­tette el. — Esztergomi vállalat. A Győrffy­fóle népiskolai képes tankönyvek soro­zata legújabban Egészségtan- és Gaz­daságtannal szaporodott, melyek Győrfíy János főv. tan. által összeállítva, a szemléltetés előmozdítására szolgáló áb­rákkal van iilustrálva. Egy tankönyv ára 10 kr. — Mult számunkban megemlékez­tünk a Győrben elfogott állítólagos khaldeai papokról, kik Esztergom és környékén is koldultak. Most a győri megyeház börtönében ülik példái türe­lemmel a reájuk kiszabott 8 napot s azután az ország határáig eltolonczol­tatiiak. Azt Írják, hogy szörnyű bizal­mallanok a körűlöttok lévők iránt, mely kitűnt abból, bogy az elfogottak egyike betegnek jelentkezvén, a neki nyújtott orvosságot se akarta bevenni, mert fél attól, hogy megmérgezik. A két el fo­gottnál 130 frtot és 8 db aranyat találtak s a náluk levő könyv bizony­sága szerint közel 600 frtot gyűjtöttek Magyarországon. — Mai számunkhoz mellékelve ve­szik t. olvasóink «Warner's Safe Re­medies Háziorvos» czimü igen tanulsá­gos füzetecskét, melyet ép ugy betegek­nek mint az egészséges világnak méltó figyelmébe ajánljuk. — Az aratás és vetés állása. A föl dmi ve lésügyi m. kir. minisztérium hivatalos, július hó 16—22-iki jelen­tésének rövid kivoníita a következő; A buza aratás nagyobb részben megtörtént a dunántúli vármegyéket kivéve; mennyi­ségre nézve kevés helyeu van közép­szerű termés: minőségileg a buza na­gyobbára csak alsórendű lesz, mert leg­föbbnyire szorult szemű és könnyű. Rozs átlag gyenge középszerű termést adott, hasonló minőséggel. Árpa rosszul fizet csak elvetve lehet jó termést ta­lálni. Zab gyenge középszerű termést ígér, aratják. Tengeri a nagy hőséget fés szárazságot sínyli, sok helyen már fonnyadni kezd. Hüvelyesek és kerti vetemények kielégítő termést nem fog­nak mindenütt adni. Kender és len ki­elégítő hozomot ígérnek. Baj éri a szá­razsággal a burgonyát, melynek indája sok helyen már egészen leforrázódott. Takarmány répa és ezukorrépa, megle­hetősen állanak belylyel közzel azon­ban nagyon gyengék. Szőlők ha esőt nem kapnak, rövid idő múlva, gazda­ságukból sokat veszítenek, mivel a für­tök bogyói már az ország több vidékén hullanak. Gyümölcs kevés lez. — ítéletmásolat. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 28.353. SZ. a. a főv. ta­nácsnak f. é. ápril hó 15-én 12.841. SZ. a. kelt jelentése csatolmányait visszare­kesztve, ÉRTESÍTEM a főváros közönségét, hogy a fővárosi tanácsnak, mint másodfokú iparhatóságnak f. évi január hó 17-én 41.645. sz. a. másodfokban hozott azon határozatát, mely szerint Sternberg Ármin hangszerkereskedő az ipartörvény 58. §-ÁBA ÜTKÖZŐ kihágás VÁDJA, valamint AZ ENNEK folytán az elsőfokú iparhatóság által rá kirótt 50 frt pénzbüntetés megfizetése alól felmentetett Scbunda V. J. és érdektársai részéről közbevetett felebbezés folytán har­madfokulag fölülvizsgálat alá vettem és ennek eredményeként az említett másod­fokú határozat megváltoztatásával az első­fokú iparhatóságnak mult ÉVI november hó 17-én 21.460. sz. a. hozott határozatát an­nál inkább helybenhagyom, mert a Stern­berg Ármin által fentartott műhely, mely­ben kisebb javítások eszközöltetnek, oly kismérvű, HOGY az ipartörvény 58. §-ában FOGLALT rendelkezés nyilvánvaló MEGSÉRTÉSE nélkül az említett műhely-gyárnak nem hirdethető, s mert a panaszlott hasonló mérvű és berendezésű műhelyének gyár nevezet alatti hirdetéseért már egy izben büntetve lett, sőt a gyár elnevezés hasz­nálatától ELTILTATOTT. — Budapest, 1889. évi június hó 21-ÉN. Baross S. k. — A Dunagözhajózási társaság ezidŐszerinti igazgatósága, — minta P. C-nek irják — a legkevésbbé sem ta­lálja gyönyörűségét amaz elkeseredett polémiában, melyet a bécsi »vezető« hír­lap Baross magyar kereskedelmi mi­niszter ellen folytat a társaság ál utó­lagos érdekében. A társaság és a ma­gyar kormány közt függőben levő ügy sem áll oly kétségbeesetten, mint *$ hogy az illető lap, mint a társaság fogadatlan protektora, elhitetni szeretné. Sőt inkább remény lik, hogy már a legközelebbi jövőben megtalálják a nio­dus vivendi-t s barátságosan meg fognak egyezni. A gyűlölködő hirhordozások csak magának az ügynek árthatnak s ha azokat folytatni fognák, kénytelen lenne a társaság határozottan kijelen­teni, hogy ő ezen publikáczióktól kez­det óta távol állt. levonás nélkül megtérítene, nyilvános köszönetünket kifejezni. Minélfogva ne­vezett intézetet és annak képviselőjét Balogh József urat biztosítani szándé­kozó embertársaink figyelmébe a leg j melegebben ajánljuk. Kelt Leieden, 1889. július 24-óri, Kégli József, Zvoncsár Mihály, Majerszkí János öreg, Csiffári János, Fekete Gá­bor, Limiczki György, Krecsmer József, özv. Izrael Pál né lelédi lakosok. Fischer Győző városligeti testegyenesitö és hidegvazgyógy" intézete Budapesten, Hermina-nt 1525. (ezelőtt dr. Fischhof-féle vizgyógyintézet). Az intézet gyönyörű parkban, emel­kedett helyen fekszik. Berendezése első rangú, a lakásokról, kényelemről, szó­rakozásról mindenképen gondoskodva van. Levegője, vize kitűnő. A gyógy­intézetben gyógyittalik mindenféle izü­leti ós csontbíij, gyuladások, ficzamo­dások, törések, ízület merevülés, zsu­gorodás, csontgörbülósek, a térd és láb sokféle elferdülése, hátgerincz gör­bülések, tyukmell, ferdenyak, veleszü­letett ficzamodás. A végtagok viszér­tágulása, vastagodása. — A hátgerincz sorvadás (tabes dorsatis) Charkotuak, a hírneves párisi tanárnak legújabb elvei szerint és fűző által is sikerrel gyógykezeltetik. A hidegvizgyógyászati osztályban min­den ilyen kezelést igénylő beteg fel­vétetik. A betegek bentlakók vagy be­járók. — Prospektus ingyen. Hozzám intézet Írásbeli felhívások ajánlva küldendők. KKLKlAs KZIOlíKUSZTÍ) : Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ. N Y I L T T É R. Ezen rovíifc alalt közlőitekért nem vállal felelős­eget :i s /. e r k. Kerti hangverseny. Tisztelettel értesítem a n. é. kö­zönséget, hogy f. évi augusztus hó 1-éu kerthelyiségemben a helyben állomásozó ezred zenekara egy válogatott műsorból álló hangversenyt tart, mely alkalommal az oly kiválóan hírneves müncheni »Spatenbreu« sört bocsájtom kimérésre. A n. é. közöuség minél számosabb látogatását kéri mély tisztelettel Schleiffer Lajos, bérlő. Alulírottak a f. évi július hó 12-iki tűzvész alkalmával károsult felek, mu­laszthatatlan kötelességünknek tartjuk a «PhönÍX» biztosító társaság s illetve Balogh lózsef esztergomi főügynök urnák azou humánus eljárásaért, a mely szerint kárainkat gyorsan és minden L91 7L889 TFCV. SZ. Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy néhai Vörös János és neje Gusche­lák Alojzia hagyatéki ügyében az esz­tergomi kir. járása íróság területén lévő Esztergom szab. kir. városban fekvő az esztergomi 2293. sz. tjkvben A f 316. hrsz. a. felvett 314 népsorszámu ház és beltelekre 3000 frt. az eszter­gomi 1209. sz. tjkvben A f 1653 hr. sz. a. felvett zsidódi szántóra 400 frt az u. o. f 1884 hrsz. a. felvett csoukuti szántóra 400 frt az esztergomi 2517. sz. tjk. A f 2832. hrsz. a. felvett kenderesi szántóra 80 frt az u. o. f 1216. hrsz. a. foglalt nyárasi rétre 300 frt az u. o. f 1325 hrsz. az fog­lalt körtélyesi rétre 400 frt az u. o. f 5017 hrsz. a. foglalt kenderesi sző­lőre 600 frt, tehát összesen 6180 frt kikiáltási árban a végrehajtási árverés joghatályával bíró önk. birói árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok 1889. évi augusztus hó 3-ik napjánd. u. 2 órakora kir. járás­bíróság árverési helyiségében megtar­tandó nyilvános árverésen a megáll n­pitott kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 % -át kész­pénzben, vagy az 1881. 60.-t. cz. 42. íj­ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évinov. hó 1-én 3333. sz. alatt kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a biróságuál előleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Esztergomban, a kir. járásbíró­ság mint tkvi hatóságnál 1889. évi márczius hó 27-ik napján. MAGOS SÁNDOR, kir. iárásluTö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom