Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-24 / 7.szám

ESZTISRGÖM, XI ÉVFOLYAM. 7. SZAM. CSÜTÖRTÖK, 1889. JANUÁR 24. TAFr t .]V]\J^\WK 11 niTHMlí< 1 NT KF/I'SZRR : VASAKNAP ÉS_CSÜTÖR1ÖKÖN. ICI,<"H<|7.I:'I'KSI Á U : egén: évm . . 0 frt — kr. fél éire a fit — kr. negyedévié I frt M kr. Eyy 87áin ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZF.11T-AMIIA-UTCZA 3Í7. SZÁM, IHIVIV :i l:i(.> s/.nli(un ; r«K/.»t illető közlemények Inilileiniíík. KIADÓHIVATAL : SZÉCHKI IYI-TÉR 331- SZÁM, iiová it lap liivatiilos s a. magún hirdetései, n nyílttérije szánt kii/.­lemények, előfizetési pénzek és reelíimálások infézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS UlUltKTKKUK rfjj M.UiÁN-III IMiMTKHKK I SzÓÍÓl 100 S/.Óijí — fit 7") fer.j'[•; •»H J gíí.|líl|.O.IilH H/lilillf, lügjll ] oo__200 ig . I fi t '){) kr.: i1 táiiyosaMtim közölteinek. 2í)0-H()0-ig . % fit gr, |(,-.:|: , -— Mélyegdij íiO kr. jj'i NVII/ITlOlf smn, »0 kr. Közéletünk. Esztergom, jan. 23. Van-e közélet Esztergomban? Mielőtt erre a kérdésre választ ke­resnéuk, kutassuk előbb, bogy mi tár­sítja és tartja össze nálunk a különféle társadalmi elemeket. Hála Istennek nem a politika, mert egyetlenegy élő politikai klubbunk sincsen s látogatott egyesületeink nem mesterkednek politikával. Talán a tudomány? Nincsenek tudományos köreink, a hol a magasztos tanokat áhítattal hall­gatnák s a hol a fölséges természet­tudományi experimentumokat még há­zigondokra, toilette-kérdésekre s apró pletykákra kárhoztatott szép nőink is élvezettel nézhetnék s gyönyörködhet­nének a század hatalmas vívmányainak gyakorlati példázódó bemutatásában, i A hétköznapi szellem lehurrogja azt, "á ki túlszárnyalja a fi liszt erek szegény eszmekörét, melyben nincsenek meg­erőltető gnnrlűbitok mely ok :iz omóeatóot s a gemüthlichkeilet megzavarnák. Szóval nincsen tudományos és iro­dalmi életünk, hanem vannak apróbb­agyobb klikkjeink, melyek a kávéhá­akban és az egyesületekben a távol­3vők családi titkait s egyéb lényegtelen íagánügyeit teszik nyilvános szóbeszéd írgyává s minden változatosságukat prócseprő személyeskedésekben s izet­3ii megszóiásokban keresik. Olyan eszmék, melyek most a világot lozgatják, c-^ak nyomtatásban alkalmat­inkodnak olykor ol vasat lan vezérczik­kek és közismereti tárczák alakjában. Olyan törekvésekről, melyek az egész országot áthatják, csak a társaság «unalmas» emberei beszélnek, a kik sohase tudnak valami érdekes vagy pikáns pletykát. Olyan programúiéi vek pedig, melyek városunk és városrészeink ujját erem tésé vei foglalkoznának, nem kerülnek a fehér asztalra, mert senki se törődik velük, nincsen érzék, nincsen érdeklődés. Már most milyen a közélet uralkodó eszméi iránt való buzgólkodás váro­sunkban? Talán már nem is kell válaszolnunk. Eszmeszegény, szükkörü, jórészt kor­látolt s minden magasabb ideáért majd­nem egészen közönyös társaságainkba be kellene ültetni már valahára a közügyek iránt való érdeklődés termé­kenyítő magvait. A közügyek nálunk csak kivételes napokon a hivatalos ter­mekben kerüluek szóba. Milyen üdvös lenne, ha a társadalom is foglalkoznék velők, s ha olyan szövetségünk lenne, mely mcgvotuó a liártytt t&galinait 8 a mindennapi pletykák csacskaságait, (melyek nálunk az embereket rendesen összehozzák ós összetartják) s meg­teremtené közönségünknél azt a köz­szellemet, mely nélkül sem közélet, sem tartalmas és^irányadó társadalmi tónus nem képzelhető. Városi kegyuraság. Esztergom, jan. 23. Csak nem régiben jelent meg a győri jogakadémia fiatal tanárától egy uj mű, melynek czime «A városi kegyuraság Magyarországon». Az oklevéltári nyomo­zások alapján irt jogtörténeti tanulmány igen érdekes és tanulságos kérdéssel foglalkozik. A szab. kir. városok legtöbbjében a hitfeletkezetek segítéséről s a népokta­tásra! szóló 1868-iki törvények hely­telen értelmezése folytán nagy jogzavar keletkezett. Timon müve négy kérdést tárgyal. Először is azt bizonyítja, hogy a váro­sok kegyurasága a királyi főkegyurság­ból eredt, mely az egész magyar egy­házra kiáradt. A király az egyes kegy­uraságokat privilégiumok gyanánt osz­togatta ugyan mágnásoknak, de a fő­kegyúri jogokról sohase mondott le. Magánkegyuraság hazánkban a XIII. századig nem volt. A földesúri hatalom kifejlődésével egyidejűleg fejlődött ki a város kegyurasága is. Midőn a váro­sok kiváltság utján földesúri jogokat és önállóságot nyertek, külön rendi intézményi]jé is váltak. Ez intézmény főjoga, kegyúri joggyakorlása a szabad lelkész választás volt. A munka második kérdése a városi kegyuraság gyakorlásáról szól. Egyház­jogi szempontból nemcsak az izraeliták, de még a protestánsok sem gyakorol­hatnak kegyúri jogokat. Egyes vidé­keken ugyan ellenkező a gyakorlat, de ez csak a vallási türelem gyümölcse s nem a jogé. A protestantismus el­terjedése után a szab. kir. városok kegy­úri jogait csak katholikusok gyakorol­ták és gyakorolhatták. A harmadik kérdés a városok kegy­úri terűéiről s a hitfelekezetek segí­téséről szól. Ugyanitt kimutatja a szerző, hogy mi a különbség a földesúri és városi kegyuraság között. A földesúri kegyuraságnál ugyanis a terhek a kegyúr s a hivek közt oszlanak meg. A földesúr dotál, a hivek pedig pénzbeli,-munka­beli vagy termény beli szolgálatokkal róják le a plébánia s az iskola iránt való kötelességüket. A városi kegyura­ság teherviselésének alapját az ujabb időkig a regáliák képezték. A negyedik részben a városoknak a kath. alapítványokhoz való viszonyát tárgyalja. A jogtörténeti mű tehát a kath. egy­ház jogos igényeit tárgyalja biztos jog­elvek, történeti adatok és törvények alapján. Napikérdést képez a mű tárgya s igy igenis óhajtandó, hogy városunk vezérlő férfiai is alaposan megismer­kedjenek vele. Kedves kötelességet vé­lük teljesíteni, midőn az aktuális műre városunk műveltebb olvasóközönségének rokonszenvét és figyelmét is felhívjuk. A conversió. Budapest, jair. 23. A magyar közgadósság conversiójának nagyszabású művelete már megkezdő­dött. E pénzügyi müvelet, mely Tisza Kálmán pénzügyminiszterünk kezdemé­nyezésének köszönhető, a legnagyobb fontossággal bir, mert hathatósan moz­dítja elő az ország pénzügyi és köz­gazdasági viszonyait. S a midőn lénye­gesen csökkenti az évi járadékot, melyet a magyar kincsiár a különféle közadós­ság kamatja ós törlesztése fejében eddig­elé fizetett, a jelzett művelet lehetővé i„EsitorgomésVidíko"tárczá]a. VAD ROZSAK,, c „Eszt. és Vid." számára irta: Prometheus.) (Nyolczadik közi.) De EBBELI VÉLEMÉNYE KÉSŐBB, A MINT GNAGYOBB ÖRÖMÉRE TAPASZTALNI VÉLTE, ALAP­LANNAK BIZONYULT, MERT SAROLTA HELÉN EL­GYZÉSÉT LÁTHATÓ ÖRÖMMEL ÉS A MEGLEPETÉS GKISEBB JELE NÉLKÜL FOGADÁ, — CSAK AZ cza LŐN MÉG HALVÁNYABBÁ. EGYÉB VÁLTO­S nem MUTATKOZOTT RAJTA. A TANÁCSOSNÉ EGKÖNNYEBÜLVE LÉLEKZETFC FEL. HA SAROLTÁ­IK ez NEM SZEREZ SZENVEDÉST, UGY CSAK ÜLNIE KELL, HOGY HETÉN JÖVŐJE ÉS SZEREN­ÉJE, MELY NEKIK A SZÜLŐKNEK OLY SOK NEHÉZ •NDOT OKOZOTT MÁR, ARTH ÚRRAL VALÓ HÁZAS­GRA-KELÉS ÁLTAL BIZTOSÍTVA VAN. HOGY MIT KELLÉ SAROLTÁNAK SZENVEDNIE, 'GY e MAGÁRA ERŐSZAKOLT NYUGALMAT TO­BBRA IS MEGŐRIZHESSE, AZT TERMÉSZETESEN IGA TUDTA LEGJOBBAN. ÉPPEN A VÁRATLAN APÁS, A VESZTESÉG KÁBITÓ SÚLYA VOLT AZ, ILY MENTŐANGYALA VOLT ÉS MEGŐRZÉ ŐT A IJES KÉTSÉGBEESÉSTŐL. VOLT ANNYI LÉLEKERŐ NNE, HOGY AZ ELSŐ PERCZBEN IS EL TUDTA KÖLNI FÁJDALMÁT. NEM TÖN SZEMREHÁNYÁST THURNAK, NEM HIVATKOZOTT A LEVÉLRE, SOK­1 JOBB, SOKKAL NEMESEBB LÉLEK VOLT Ő, MHOGY ÁLDÁSTALAN KEZEKKEL AKART VOLNA LENYÚLNI TESTVÉRE BOLDOGSÁGÁBA. EGY EL­;ETT SZÓ, EGY HANG ÁLTAL SEM ÁRULTA EL, GY AZ Ő ÜDVE ÉS BOLDOGSÁGA SZÉT VAN TNBOLVA. MEGHOZTA A NAGY ÁLDOZATOT, SZE­JNÉT ADTA ODA TESTVÉRE BOLDOGSÁGÁÉIG TESTVÉRI SZERETETBŐL. CSAK SZOBÁJÁBAN ENGEDÉ ÁT MAGÁT VESZTESÉGE KINZÓ TUDATÁNAK, CSAK OTT ESZMÉLT FEL EGÉSZEN ÉS SIRT, ZOKOGOTT SOKÁIG, KÍNOSAN. SAROLTA SOKAT, NAGYON SOKAT SZENVEDETT. ELŐKERESTE ARTHNR LEVELÉT ÉS ÚJRA, ISMÉTELV,E SZÁZSZOR IS ELOLVASÁ. DE MINÉL INKÁBB BELE­MÉLYEDT ANNAK ÉRTELMÉBE, MINÉL TÖBBET GONDOLKODOTT FÖLÖTTE, ANNÁL INKÁBB TŐN SZEMREHÁNYÁSOKAT MAGÁNAK, ANNÁL JOBBAN KÁRHOZTATÁ SAJÁT ELVAKULTSÁGÁT . . . HOGY ÉRTHETTE Ő IGY FÉLRE ARTHUR LEVELÉT, HOGYAN IS ÁMÍTHATTA MAGÁT ILY ALAPTALAN REMÉNYEK­KEL ? . . . ARTHUR ELTE VESZTÉ A NEVET, Ő AZT HELÉNNEK IRTA, VAGY LEGALÁBB IS AKARTA ÉS VALAMELY VÉGZETSZERŰSÉG FOLYTÁN FÖLCSERÉLTE A NEVET ... IGY GONDOLKODOTT SAROLTA. MINT TISZTA, ÖNTUDATOS, NEMES LÉTEK, EGYEDÜL CSAK ÖN­MAGÁT VÁDOLÁ, MINT OKÁT KÍNOS CSALÓDÁ­SÁNAK . . . HA AZONBAN SAROLTA NEM VOLT TISZTÁBAN A DOLOGGAL, ANNÁL KEVÉSBÉ VOLT ARTHUR SA­JÁT ÉRZELMEIVEL. HOGY TULNJDONKÉP MI MÓ­DON JUTOTT HOZZÁ, HOGY HELÉN AZ ÖVÉ LÖN, AZT Ő MAGA SEM TUDTA MAGÁNAK MEGMA­GYARÁZNI. UGY ÉRZÉ MAGÁT, MINT A KI HOSSZÚ, MÉLY ÁLOMBÓL ÉBRED FEL ÉS NEM TUDJA MA­GÁT EGYHAMAR A KINOS VALÓSÁGBA BELETA­LÁLNI. NEM GONDOLT Ö MOST SEMMIRE, CSAK AZT TUDTA, ÉREZTE, HOGY Ő E KEDVES GYER­MEKET, MENYASSZONYÁT MOND LATLAN SZERETI. ÉS EZ NEKI ELÉG VOLT, A TÖBBIVEL NEM TÖ­RŐDÖTT. HOGY SAROLTA -ŐT ÁLLHATATLANNAK TARTJA, EVVEL Ö VAJMI KEVESET GONDOLT, MI­UTÁN MÁR EGYSZER ELUTASÍTVA, MEGVETVE ÉRZÉ MAGÁT ÁLTALA . . . A FÉNYES HÁZASSÁG MEGKÖTÉSE UTÁN AR­THUR ÉS HELÉN NÁSZÚTRA KELTEK ÉS EGYIDEIG KÜLFÖLDÖN MARADTAK. HELÉN VÁGYOTT LÁTNI ÉS ÉLVEZNI A VILÁGOT. SZÁRNYRA KELTEK BENNE EDDIG LAPPANGÓ SZENVEDÉLYEI ÉS ARTHUR, BÁRMENNYIRE KEDVELTE AZ EGYSZERŰSÉGET, NEM KORLÁTOLTA NEJÉT HAJLAMAINAK, VÁGYAINAK KI­ELÉGÍTÉSÉBEN. TELJES SZABADSÁGOT ENGEDETT NEKI MINDENBEN. HELÉN PEDIG LASSAN ANNYIRA BELEMERÜLT A SZÓRAKOZÁSOKBA, LELKÉT, SZIVÉT, KEDÉLYÉT, A ZAJOS ÉLET ÖRÖMEI ÉS MULATSÁGAI ANNYIRA LEKÖTÖTTÉK, HOGY ARTHUR MÁR AZ ELSŐ HÓNAPNAK VÉGE FELÉ JEGY SZOMORÚ SEJ­TELEMNEK VOLT KÉNYTELEN HELYET ENGEDNI SZIVÉBEN. A SEJTELEM AZ VOLT, HOGY BÁR RÉSZÉRŐL HAJLANDÓ VOLT MINDEN ÁLDOZATRA, HOGY NEJÉT BOLDOGGÁ TEGYE, DE KÉRDÉS, VÁJJON KÉPES LESZ-E ARRA ? HÓDFALVÁN IS AZ ELŐZŐ HETEKBEN FOLYTA­TOTT ZAJOS ÉLETET AZ IFJÚ PÁR ELTÁVOZTÁVAL EGYSZERRE MÉLY, SIRI CSEND válta FEL, MELY AZ ANYA ÉS SAROLTA KEDÉLYÉRE EGYFORMÁN IGEN JÓTÉKONYAN HATOTT. AZ ELVÁLÁS KÜLÖNÖ­SEN SAROLTÁNAK VOLT KÉTSZERESEN KEDVES, MERT IGY LEGALÁBB EGYIDŐRE NEM KELLETT HÁBORGÓ SZIVE DACZÁRA NYUGALMAT ÉS MEG­ELÉGEDÉSTERŐLTETNI MAGÁRA. A SZÍV ELLEN FOLY­TATOTT KÜZDELEM ELVISELHETLEN VOLT SZÁMÁRA. HELÉN BOLDOGSÁGÁÉRT, Ő MAGA LŐN BOLDOG­TALANNÁ, KÉPMUTATÓVÁ, HAZUGGÁ. BOLDOGNAK MONDA MAGÁT, MIDŐN HŰ, ÖNFELÁLDOZÓ SZIVE A FÁJDALOMTÓL CSAKNEM MEGREPEDT; MEGELÉ­GEDETTSÉGET SZÍNLELT, MIKOR SAJGÓ SZIVÉN ÜTÖTT SEBE A LEGJOBBAN VÉRZETT. HALLGATOTT MOST IS ÉS SZENVEDETT NÉMÁN, SOKAT . . . AZ IFJÚ PÁR LEVELEI PEDIG CSUPA BOLDOG­SÁGTÓL ÁRADOZTAK, KÜLÖNÖSEN HELÉN A GYÖ­NYÖR TENGERÉBEN LÁTSZÓK ÚSZNI. ARRA PERSZE NEM GONDOLT HELÉN, HOGY ARTHUR EZT CSAKIS KÖTELES KÉNYSZERŰSÉGBŐL, NEJE IRÁNT VALÓ GYÖNGÉDSÉGBŐL TESZI. Ő NEM TUDOTT A SZÍV­BEN OLVASNI. KÖZEL EGY ÉR MULT EL AZUTÁN, HOGY AZ IFJÚ PÁR HAZAJÖTT. A HÓDFALVAI KASTÉLY ÖRÖM­ÜNNEPRE VIRRADT. PUHA, ZÖLD SELYEMMEL BÉLELT RINGÓ BÖLCSŐBŐL EGY ICZI-PICZI KIS EMBER MOSOLYGOTT SZELÍDEN A BOLDOG ATYA FELÉ. HELÉN ANYA LETT. KIS fia SZÜLETETT . • . EZ AZ ÖRVENDETES CSALÁDI ESEMÉNY NAGY VÁLTOZÁST IDÉZETT ELŐ ARTHUR LEIKÜB'TÉBEU. UGY ÉREZTE, MINTHA BENSŐ, LELKI ÉLETÉBEN A VÁLÓ-UTRA ÉRKEZETT VOLNA. MOST FOG EL­DŐLNI, VÁJJON HELÉN AZ-E, A KINEK LENNIE KELLENE ? ÖRÖM VOLT REÁ NÉZVE A GYERMEK SZÜLETÉSE, DE FÁJDALMAS a TAPASZTALAT, ME­LYET AKKOR TŐN. ELSŐ KOMOLY CSALÓDÁSA OTT KEZDŐDÖTT KIS FIA BÖLCSŐJÉNÉL. HELÉN NEM TUDOTT AMAZ ESZMÉNYI MAGASLATRA EMELKEDNI, A MELYET A JÓ ISTEN MINDEN NŐNEK EGY­FORMÁN NYÚJT, MIKOR ÖT ANYÁVÁ LENNI EN­GEDI. A NO ÉS HITVESTÁRS ELSŐ PRÓBÁJA, ELSŐ FORDULÓPONTJA A BÖLCSŐ ÉS HA ANNAK NINCS MEG A VARÁZSHATALMA, A MELYET A NŐI SZIVRE GYAKOROLNIA KELL, A TÖBBINEK MÉG KEVÉSBÉ LESZ. HELÉN ILYEN NŐ VOLT, KÖNNYELMŰ, ROSSZ ANYÁNAK BIZONYULT. AZ A BÖLCSŐ ÉPPEN NEM AKADÁLYOZTA ŐT ABBAN, HOGY FELGYÓGYULÁSÁVAL A VILÁG ÖRÖ­MEIT ÉS SZÓRAKOZÁSAIT NE ÉLVEZZE. DACZÁRA AZ ORVOS HATÁROZOTT TILTAKOZÁSAINAK, DACZÁRA A FÉRJ ESDŐ KÉRÉSEINEK ÜDÜLŐ ÁLLAPOTÁBAN IS NAGYON KEVÉS IDŐT ENGEDETT SAJÁT NYUGAL­MÁRA. CSAKNEM MINDEN N;IP BEHAJTATOTT a VÁROSBA, HOGY EBBEN VAGY ABBAN A MULAT­SÁGBAN RÉSZT V EGYELI. TERMÉSZETESEN AKÖ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom