Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-20 / 6.szám

ESZTERGOM • XI ÉVFOLYAM. 6. SZAM. VASÁRNAP, 1889. JANÜAR 20. ! ! MF.O.II ; :M : :1'H!< t II ; :TI ; :I IK IMT KfcTszr.n • II VASÁRNAP ÉSJSÜ TÖRTÖKÖN. KI.Ül-T/.I'TKKI A I! : || i ti£i'n:- ttUH . . ö fit — ki. | | fel évre 8 fit - kr. j! | negyedévi« I íi I. "><) kr. |! j Eyy szám áru 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZHl! IT- Al III A-I) TCZA 3Í7. SZÁM, imv.-'i :> lap s/,i(ll..ui ; ii.K/.i'.f, ill'ttő köy.Ii'intiiiy^I* luililmí.lők. KIADÓHIVATAL : SZÉLCI ll ; :i l YI-TfcR 331. SZÁM, li.ivíi. ;i lap hiv;i,l;i,los s :i iiiíigMii binlutései, a iiyillléibe s/.áut köz­lemüiiyt'i;, (slííli/.i'íysi |ióii/.ek és loeliimúlások iiitézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALON IIIlfDKTI'ISMK :'; j; M A (í \ N -111 lí I > KTKÍS hJK l szólói 100 HZÓÍÍÍ - fit lí) kr.jjj •»epill«jnKlíÍ8 HTIUI-ÍHI. legjii íj J00-200 ig . I frt ól) kr.ii: l.-'ui\OMMIIIPÜU kö/,iilu,l,iieic. | 200 --300-ig . 2 fit 25 kr.Mi . Hél.y««gilij m kr. ifi N YII.TTKIÍ mm Í4| kr. Miért nincs társasélet? Esztergom, jan. 19. Magyarország akármelyik vidéki vá­rosába kerültem, mindenütt azt hallot­tam, mintha csak ugyanaz beszélte volna majd. ugyanazon szavakkal, hogy nálunk nincs társasélet, itt nincs össze­tartás ! 111 iné g in e g h a 1 n í se m k i v á n o k ! Ilyen pletykafészket nem is lehet többet találni a világon ! Marén ezt most vagy ötvenszer hallottam s ha a bajt vizsgálom, majd mindig közös bajforrásokra találok. Nálunk Magyarországon az egyetlen sajtó kivételével, megmaradt minden a régi aristokratikus nyomokon s a deinok­xaliát csak akkor hangoztatják, mikor valami választás van küszöbön. Ezek az aristokratikus hajlamok bi­zonyos oligarchikus ideákká conser­vátódnak. Már pedig a történelem bizonyítja, hogy az oligarchák kora az ököljog Örökös harczait hozta az államok nya­kára. Egyenetlenséget, békétlenséget, mindenfelé ! Belsőbékére gondolni sem lehetett. A civihsatió számára csiszolt tükör­ben jelenleg ugyanaz a kép látható: a harag, á gyűlölség, az irigység épen ugy ég a szemekben, mint akkor, csak­hogy a rozsdás pánczéling helyett virá­gos selyemderekat, vagy fehér mellényt látni s pajzs és kard helyett klakk és legyező figurái, a mosoly, nyájasság hadicselül szolgál, mint akkortájt. És nem-e középkori alapotokra val­lanak a jelenlegi viszonyok, mikor a hivatalnok lenézi az iparost, a föld­birtokos osztály a hivatalnokot, a régi nemes az uj nemeseket és- tovább-tovább. Az iparos lehet akármilyen intelligens ember, az csak mindig iparos számba megy, az a főnemesnek tisztelt lény lehet akármilyen heréje a társadalom­nak, az mindég számottevő parsona lesz, kinek kegymosolyáért, hanyatt vág­ják magukat az emberek — persze Magyarországon. Pedig ez nevetséges, de még sokkal inkább sajnos. Más országokban a mágnások iparosokká igye­keznek lenni, nálunk talán az iparosok is mágnásokká szeretnének lenni. Leg­alább azt tapasztaljuk, ha kedvező neki a szerencse. Hogy valaha egyetértés jöhessen létre, meg kell először barát­koznunk az egyenlőség eszméjé­vel s a m u n k a becsülésével. Végez­zen az illető a társadalomban bármilyen becsületes munkát, ha helyét betölti tisztességes emberszámba megy, de mig, a civilisatióval azon össze nem egyeztethető fhemát váltogatjuk : hogy fitymálva vetik valaki után, hogy ipa­ros, ke —r es—ked—dő ! hatszáz forintos hivataln ok, addig ne reméljünk semmiféle összetartást és semmiféle igazi sikert, valódi és teljes társadalmi örömet; inert az összetartásra szánt elemek szétrobbannak. A ki azért vesz részt valamely társas összejövetelen, hogy ő képezze a középpontot, marad­jon otthon, nézzen a tükörbe s gyö­nyörködjék ünnepi lényén ; de ne za­varja azokat, a kik hajlandók kedélye­sen mulatni, de nem ünnepelni a képzelt különbségeket. A szétvált elemek harcza egymás el­len a pletyka puskaporával kezdődik. Ez inscenirozza azután a nyaklevese­ket, a párbajt s az ismert nyílttéri har­czokat. Ha megkezdjük 4 a munka becsülését s a külsőségeknek és hangzatos czimek­nek nem adunk előnyt az értelmi ki­válóság rovására, akkor szellemesebb és összetartóbb társadalmi életre számit­hatunk. Es ha majd belátjuk, hogy az ipar és kereskedés, sokkal hasznosabb, mint egyéb dominálni akaró «uri passzió», alíkor azt is fogják látni, hogyan ke­vesbedik a deficzit. De még tisztességesebb dolognak is fogják találni: fiainkat derék iparosokká, gyárosokká és kereskedőkké kiképeztetni, mint szaporítani velük az államot ter­helő hivatalnokok óriási számát. Az emberek megválogatásában csak egy legyen az irányadó: a műveltség! Már pedig ezzel egy jól képzett iparos, kereskedő manapság épp ugy ren­delkezhetik, mint akármelyik tisztviselő vagy előkelő állású férfin. A műveltség lánczszemei tartják össze az egész müveit világot., Vájjon nem ezen lánczszemek hiánya okozza-e, hogy olyan zilált társadalmi életre vagyunk kárhoztatva — Esztergomban is?. Egyesületi élet. (Főt. Meisermann Jgnácz, bátorkeszi plébános, a bátorkeszi polgári olvasó-kör 1889-ik évi jan. 13-án tartott közgyűlési beszédebül). Tisztelt közgyűlés! Viszontagságtel­jes 11 év áll kultur-egyletünk mögött, Polgári olvasókörünk megerősödve lé­pett ki a kezdet akadályaival folytatott liarczból s megizmosodva tekint ujabb évtizedek felé. Léljogunk a nemzeti irányú köz­művelődés szolgálata. Müveit és jómódú polgárság; irodalomért és művészetért hevülő értelmiség; hazafias érzelmű s minden jóért, szépért és igazért összetartó közönség; virágzó kereskede­lem és ipar; gyarapodó és tanuló nép; jó közlekedés; általános virágzás minden anyagi és szellemi téren': ez a mi ideálunk; ez a mi polgári olvasó-kö­rünknek is feladata s élethivatása. Igen, ez a mi prograinmunk és út­levelünk egy ujabb évtizedbe. Uraim!: «az összetartásban rejlik az erő. A ki velünk tart, az velünk együtt fog küzdeni Bátorkesz és vidéke szebb, kulturális jövőjeért. Róma sem egy napon épült, és a kis Görögország az ázsiai zsarnok óriási ereje ellen védette szabadságát: de mindkettő a világot uralta tudományá­val, szellemével, művészeti remekeivel s nemzeti kultúrájával. Tekintélyes ősrégi mezővárosunk és szép terjedelmes vidéke nagyszámú ér* telmiségének vállvetett összetartása és tömeges támogatása tette elérhetővé egyleti közművelődési szép czélunkat: ezen intelligenczia zömébon bizunk mi, hogy kulturális ügyünktől a legmele­gebb érdeklődést jövőre sem fogja meg­tagadni. Mi részünkről, tisztelt közgyűlés! elnöki lelkesedésünk tiszta lángját, a nemzeti kultúráért hevülő rajongásunk egész erejét hozzuk a küzdelembe; ki­iíJitorpiiiésTiirtáraája, Physiologiai tanulmány. „. . . Mikor a fürj azt mondja — pittypalatty! ?" Petőfi. (Az asszonyi áltat veszedelmes volta. — De ori­gine et natura amo-is- — Kicsoda szerelmes ? — A csapodár leányok. — A szerelein és büszkeség; a szerelem és hiúság, — A kemény fejek. — Dar­winismus az első szerelemben. — Kit ver meg az Isten? — Eroberung ós kapituláezió.) VALLJUK MEG ŐSZINTÉN, ÖRÖKRE MEGOLDAT­LAN REBUS MARAD, MIBEN TÖRI OKOS KIS FEJÉT az a FÜRJECSKE, MIKOR A VETÉS KÖZÖTT UGRÁN­DOZVA, egy-egy TISZTÁSON CSINTALANUL EL­PITTYPALATTYOLJA MAGÁT, HA NAGY LYRIKUSUNK SZÍVES ELŐRELÁTÁSSAL LE NEM FORDITJA EMBERI NYELVRE E BOHÓ RIKKANTÁST, S NEM TESZI VALA FÉLFOGHATÓVÁ a KEVÉSBÉ TALÁLÉKONY ELMÉKNEK IS ANNAK MÉLY ÉRTELMÉT, MELY EGÉSZEN VÁ­RATLANUL ODA LYUKAD, HOGY «KERÜLD AZ ASSZONYT*, MERT HA SZÉP ÁLLAT IS, DE NA­GYON VESZEDELMES. VALÓ DOLOG, VAN EBBEN VALAMI AZ IGAZBÓL, MERÉSZSÉGÉVEL MINDAZONÁLTAL MEGLEPI ELLEN­KEZŐ HAJLAMÚ SZIVÜNKET. KERÜLNI, KERÜLNI, KÖNNYŰ NEKI EZT MONDANI. NE IS BÚSULJA­TOK OH ASSZONYOK ! MI SOKKAL OKOSABBAK VAGYUNK, S MÁR ; CSAK INKÁBB KERÜLGETÜNK BENNETEKET, M^RT HOGY KÖLTŐNK EGY MÁSIK POMPÁS HASONLATÁVAL ÉLJEK, ANNYIT SEM ÉR az ÉLET NÁLATOK NÉLKÜL, MINT A — TÖRÖTT FAZÉK, MELYRŐL MINT KOLDUSOK NYALOGATNÁNK A LETŰNT.SZEBB NAPOK ODASZÁRADT ÉDES PER­EZEIT SOKNAK, NEM IS KELL: BELEDOBJÁK A DUÍIÁBA, VAGY EGY MAGAS HÁZ ABLAKÁN KI­VETIK A SZEMÉTRE, PRÓBÁBÓL BELELÖVÖLDÖZNEK ÉS GÚNYBÓL ODAAKASZTJÁK A LEGELSŐ AKÁCZ­FÁRA ET SIMILIA, CHACUN A SON GOUT. S MÉGIS, KI FOGAD SZÓT A KOSZORÚS LANTOS CSACSKA MADARÁNAK ? AZ IFJÚ ALIG HOGY KERESZTÜL JUTOTT A VÉG­ZETTELJES HÍDON, MELY GYERMEKKORÁTÓL VÁ­LASZTJA EL, NAGY ŰR TÁMAD KEBELÉBEN, ME­LYET CSAK EGY R ASSZONYI LÉNY TUD BETÖLTENI, ELŐBB-UTÓBB FELLOBBAN A LÁNG S AZ ELSŐ SZERELEM ELÁRASZTJA A SZIVET UJ ÖRÖMEIVEL, UJ FÁJDALMÁVAL. EGY KISSÉ FOGÉKONY SZIV. S MÁR LOBOG A LÁZAS SZENVEDÉLY, A MINT ELÖNKE HOZTA JÓ-, VAGY BALSZERENCSÉNK (AZ MÉG BIZONY­TALAN) A KEDVES ALAKOT, MELYBEN A SZÉPSÉG IRÁNTI ÉRZÉKÜNK A LEGTELJESEBB KIELÉGÍTÉSÉT TALÁLJA S A SZERELEM VALÓJÁBAN NEM IS EGYÉB, MINT «VÁGY, AZT ÁTKAROLNI.» INNEN VAN AZ, HOGY A KLASSIKUS SZÉPSÉG­NEK A SZERELEMHEZ VOLTAKÉPEN SEMMI KÖZE. IDEÁLJÁT MINDENKI MAGA ALKOTJA MEG MA­GÁNAK, SOKAN MÁR GYERMEKKORUKBAN, A KÜLVILÁGBAN AZUTÁN CSAK ANNAK MEGFELELŐ LÉNYT KERESÜNK, EGY LÉNYT, A KIBEN ÁBRÁND­JAINK MEGTESTESÜLNEK. «UGYAN MIT TUDSZ SZERETNI RAJTA! ?» MONDJÁK A SZERELMESNEK. PERSZE, MERT A SZÉPÉRZÉK | RELATÍV, AMIÉRT EGYIK RAJONG, AZT A MÁSIK RÚTNAK TALÁLJA, VAGYIS A BÁJÁT CSUPÁN A SZERELEM HALMOZZA AZ IMÁDOTTRA. ÉS AZT ÁTKAROLNI! . . . ITT A BÖKKENŐ, MERT RENDSZERINT NEM HAGYJA MAGÁT AZON­NAL ÖLELGETNI A KIS GONOSZ S EZÉRT VESZEDEL­MES AZ ASSZONY, EZÉRT MÉREGITAL A SZERELEM, UGY-E PITTYPALATTY ? — PITTYPALATTY ! ISTENEM, URAM ! BE OKOS VAGY TE ÉN JÓ MADARAM. SZOMORÚ IGAZSÁGKÉNT ÉRZEM, HOGY AZ ÉGÖ SZERELEM RÖGTÖN TÁMAD, MINT LÁZ LEP MEG, S AZ ELŐSZÖR LÁTOTT SZEMEK SUGARA KI­OLTHATATLAN SZIKRÁT LOP A SZIVBE, — ÁMBÁ­TOR AZT MONDJÁK RÓLA, HOGY NEM ÁLLANDÓ. NEM EGY ÜTKÖZET AZ, — ÚGYMOND — HA­NEM XXX-ÉVES HÁBORÚ, AJHOZ PEDIG FEGY­VERKEZNI KELL. IDŐT KELL ENGEDNI, HOGY A KÖLCSÖNÖS VONZALOM SZÉP VIRÁGA MÉLY GYÖ­KERET VERJEN A SZÍVBEN. NYUGODTAN RAGYOGÓ CSILLAG ELGYEN, S NE SUSTORGÓ VILLÁM, MELY VAKIT UGYAN, DE RÖGTÓN ELTŰNIK... DE HÁT NEM DAEMON-E A SZERELEM ? NEM AZ OLYMPIAI ENFANT TERRIBLE-E Ő ? S HA AZ, (A MINT KÉT­SÉGTELEN, HOGY AZ!) AKKOR VILLÁMLÁS ÉS MENYDÖRGÉS KÖZÖTT KELL SZÜLETNIE, MINT a HOGY AZ ISTENEK SZOKTAK, BÁR MIT BESZÉLJE­NEK IS A JÉGSZERELMESEK. A HOL HOSSZAS ÉS LASSÚ A VAJÚDÁS, OTT NASCITUR RIDICULUS MUS. IGAZ, TISZTULNI, CSISZOLÓDNI KELL a RAJONGÓ SZERELEMNEK IS, HOGY GYÉMÁNT VÁLJÉK BE­LŐLE, MELY SAJÁT TÜZÉBEN'RAGYOG, S MELYRŐL NYOMTALANUL PATTANNAK VISSZA A HÉTKÖZNAPI ÉLET APRÓ BAJAI ÉS BÁNTALMAI, DE E NEME­SÍTÉS MÁR AZ UDVARLÁS KÉNYES MŰVÉSZETÉNEK A TITKA. ROHAMMAL VESZED BÉ a VÁRAT, DE HA ERŐS SZIVŰ AZ ŐRSÉG, MINDEN TALPALATNYI FÖLDET KÜLÖN KELL MEGHÓDÍTANOD: A SZÉPSÉ­GET ERŐVEL GYŐZÖD LE ; A JÓSÁG BÁTORSÁGNAK ENGED S A KELLEMRE SZELLEM a RIM. CSAK MIDŐN MINDNEK MEGHOZTAD MÁR a VÉRÁLDO­ZATOT, AKKOR VAGY FOGLALÁSOD ELISMERT URA. AZT MEG ÉPPEN DŐRESÉG VÁRNI, HOGY a SZŰZ VÁRNAK KULOSAIVAL ELŐDBE FUSSANAK. JAJ NŐNEK, HA EZ ELLEN VÉT, HA A TER­MÉSZET RENDJÉT SZÁMÍTÓ SZÍVVEL VAGY ÉLV­SOVÁR KAROKKAL FELFORGATNI AKARJA. HA NE­MÉT MEGTAGADVA, ELHAGYJA PASSIV ÁLLÁSPONT­JÁT, S VONZALMA AGGRESSIV JELLEGET ÖLT, a VISZONY A POKOL VALAMENNYI KÍNJÁNAK CSI­RÁJÁT MÁR MAGÁTTAN HORDJA, S BIZONYÁRA GYORSAN BEKÖVETKEZIK A JAJGATÁS ÉS FOGAK CSIKORGATÁSÁNAK IDŐSZAKA. A MADARAT ERŐ­VEL NEM HAJSZOLOD L>E A KALITBA ; CSALOGATNI KELL S LÁSD! MILY HAMAR RAGAD AKKOR LÉPRE. A SZERELEM TEMPLOMÁBAN A SZENT TÜZET a FÉRFI, GYÚJTSA MEG, A NŐ MINT ANNAK PAP­NŐJE, VESZTASZÜZE, CSAK ŐRKÖDJÉK, HOGY KI NE ALUDJON ; ÉLESZSZE, HOGY ÖRÖK. LEGYEN, MIKÉNT AZ ISTENEK KÍVÁNJÁK. OVID, JUPITER KALANDJAIRÓL SZÓLVA MEGTANÍT, HOGY NŐ KEZDE­MÉNY EZŐLEG még AZ ISTENEK KIRÁLYÁHOZ SEM KÖZELÍTETT. S TE BÜNTETLEN AKARSZ MARADNI, MIDŐN A GYARLÓ EMBERT ANNAK FÖLÉBE HE­LYEZED ? ' EGYÉBIRÁNT A LELKI KINZÁS UGY LÁTSZIK KÖLCSÖNÖS ÉS NAGY BENNE A RÉSZE ANNAK, HOGY A MAGUNK SZERELMÉT HAMARABB ÉS KÖNNYEBBEN ISMERJÜK FEL, MINT A MÁSÉT. OTT A JELLEM ÉS ÉRZELMEK KÜLÖNFÉLE NYILVÁ­NULÁSAI, — A TÁRSADALMI ÉLET EZERFÉLE HELY­ZETÉRE VAN SZÜKSÉGE A SZERELMESNEK, HOGY AZ ÉLES MEGFIGYELÉS ÉS FOLYTONOS SZEMMEL­TARTÁS SEGÍTSÉGÉVEL VALAMIT KIOKOSKODHASSON. SZERET AZ, KINÉL A VÁGY, IMÁDOTTJÁT TEL­JESEN ÁS KORLÁTLANUL BIRNI, MINDEN MÁS ÓHAJÁT MESSZE FELÜLMÚLJA; SZERET AZ, KI MÁR EGY NÉV EMLÍTÉSEKOR IS ELPIRUL ; AKINEK AJAKÁRA IMÁDOTTJÁNAK NEVE NAPJÁBAN EZER­SZER IS FELSZÖKIK, S KIMONDANI NEM BIRJA; SZERETÜNK, HA MINDEN REGGEL AZ ELSŐ ÉS MINDEN ESTE AZ UTOLSÓ GONDOLATUNK AZ ÖVÉ ; HA GYAKRABBAN PILLANTGATUNK A TÜKÖRBE S 'FÉ^E KÉRDEZZÜK MAGUNKTÓL: ELÉG SZÉP VA-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom