Esztergom és Vidéke, 1889

1889-06-20 / 49.szám

5. Esztergomból a V a * \ a­púra- (406 in.) egy éra; .gyönyörű kilátás mindenr irányban ••; 1 eszálIás kelet fele az erdőőri lakhoz s a völgyön át vissza, délfelé a Sashegy felé. I s z t ergo in bél S z t-L c­1 e k r o, Mexikóra s a Pilisre •v a g y Dobogóké r e. Esztergomból ^az Ispi ut begy aljában a szt-léloki völgy nyilasáig — napos ut —2 óra; innen a regényes szentlélek! völgyön fel — gyönyörű alpesi tájkép — Huta-Szt­Lélekre (V 2 óra.) Bájos fekvésű kis lót község, közelében kolostor romjai. Innen -fél óra alatt Mexikóra. Mexikóról l 8 /* óra alatt — gyönyörű erdőben, igen kényelmes ütőn — a Pilisre (757 ra.), igen szép kilátás, s onnan le Szt-Ke­resz^re (50 perez); Mexikóról V* óra alatt a Dobogókőre (700 m.), egyenesen Je Szl-Keresztre (kocsival járható úton) % óra. 7. Esztergomból a S t r á­Ísah egy re ós a Két ágúhegy re. A dorogi országúton a katonai lövőházig A /I óra*; itt balra letérve a Kis- (235 m.) vagy A Nagy-Strázsára (309 m.), érdekes sziklacsoportok, szép kiálitiVs; most délkeleti irányban a keltölczi gya* Jogúira s a Kéiágűhegy meredek szik­lafala alatt elhaladva az ösvényre, mely KesztölGZ felől A két hegy (Biela szkala és Yelka szkala) közti nyeregre vezet fel (a kat. lövőházi ól V/ i om; Eszter­gomból a-szt-iéleki úton az Ispitahegyig s Itt jobbra kiágazva, egyenesen a kesz­tölczi úton idáig 2 óra.) Most a Kél­ágúhegy nyergére (364 m.) fel s innen először nyugat felé a sziklagerinczen a Biela szkalára (424 m.), nagyszerű ki­látás, rendkívül érdekes sziklaformá­>%z\6k azután A nyeregre leszállva, dél­keleti irányban A Vei ka szkalára (505 NI.), hasonlókép nagyon szép kilátás. Innen keleti irányban, A határ mentében a Feketehegyen át (balra gyalogút le Szt-Lclekre) a Pilis és a Feketehegy közli nyeregre (549 m., 5 /* óra) honnan néhány perez alatt, a mexikó-pilisi ulat érjük el ; innen Mexikó J / a óra, a Pilis teteje 1 óra. Az említett nyeregből (549 m.) az n. n. Vörös úton (Cservena cesle) gyönyörű erdőben először délnyugat felé menve, majd az erdő szélén délkeletre fordulva, 1% óra alatt Pilis-Szántóí érjük el. Gazdasági levél. — A t«ly emteuy észtés, — I. Megczá tolhatatlan tények igazolják, hogy Magyarország 4 / 5-része égalji vi­szonyainál fogva igen alkalmas ezen iparág üzésére ; továbbá, hogy mindama vidékek népe, hol ezen iparágat kezde­ményezték, nemcsak hajlandósággal bír annak gyakorlása iránt, de azt ugy szóhán lelkesedéssel karol (A fel. 1880. évben az egész országban csak 71 községben 1059 tcnyósziő, 1879-ben pedig még eunél is jóval kevesebb foglalkozott solyemtormeléssel, addig 1888-ban már 1389 községben 40,423 család gyakorolta ezen iparágat. Külö­nös jelentőséggel bír itt még azon tény is, hogy nemcsak az intézet működési körébe vont községek száma szaporodott n;tgy arányokban, hanem bogy ezen községben n termeléssel foglalkozó csa­ládok száma is évről-évre emelkedett, dac/ára annak, hogy évenként, nagy számban fordultak elő oly községek, bol először termeltek. Teljes határozottsággal állitható, hogy a termeléssel foglalkozók száma az eddiginél kétszeresen nagyobb lenne ma, ha 1- ör a már meglevő szederfaállomány mindenütt ezélirányozva gondoztatnék; 2- or ha több szederfa felett rendel­keznénk. A szederfa gondozásának, különös tekintet! el a lomb bőség emelésére, leg­czélirányosnbbnak bizonyult módja az, ha a szederfa bizonyos rendszer szerint évenként csonkit intik. Ha a selyem ipart Magyarországon meghonosítani komolyan óhajtjuk, az országnak A selyem* terme lésre égalji viszonyainál fogva alkalmas megyéiben ezen iparág emelésére szükséges intéz­kedéseket törvényhozási uton kell biz­tosi tanunk. Igaz, hogy eddig, a lörvényhozási intézkedések egyes megyékben megyei szabáIyrendolet ek IÍo 1 póto 1 tattak. EIzeu megyei szabályrendeletek azonban ha a czélnak meg is felelnének, egyrészt csak a legritkább esetekben hajtatnak végre a kellő szigorral és következtességgel, másrészt pedig egymástól olyannyira el­térők, hogy azok alapján az okvetle­nül megkívántató egyöntetű intézkedés­nek még csak lehetősége is teljesen ki van zárva. E mellett vannak megyék, hol a selyem terme lés már is örvendetes fejlő­dásnek indult, melyeknek ennélfogva kétszeres érdekökben állna a szoderfa­]termelés fejlesztése, s melyek mégis eddig semmi módon rá nem voltak bír­hatók egy életrevaló faiskolai szabály­rendelet alkotására. Bárcsak Esztergommegye is ezek közé tartoznék. Színházi szemle. (25. Subancz.) Szombaton Koníi operettejc újdonság gyanánt került színre Esztergomban igen díszes közönség élőit. A ezim­szerepben Kövessi Rózsa föh'ilniulva ön­magát, pezsgő pajzánsággnl s eleven vidámsággal énekelt és játszott, ugy hogy átalános tetszést aratott. Ez volt összes szerepei között a legsikerültebb. Ledofs/ky Mariska Elizt meleg érzéssel s pazarul énekelte. A közönség nemcsak tékozló dalait, de érzelmes játékát is szün ! elen tapsolta. Breznay a gyámban s Tolnainé Meuuiernébeu - legjellem­zetesebb alakokat mutatták be. Legna­gyobb derültséggel dolgozott azonban Durand füszerkereskedőben Sz. Németh József, a ki viharos tetszést aratott pipogya ábrázaiával s hülye komiku­mával. Kupiéit hétszer is meg kellett ismételnie. Dicséret illeti a zenekart s az összevágó előadást is. (26. Mai nők.) Moser vígjátéka vasárnap nem nagy házat csinált, de annál rosszabb véri a piros padokon. Elavult német vígjáték lejárt helyzet komikummal s elcsépelt ócska élczekkel. A terjengős előadás elől sokan megmenekültek, de a karzat, azért állhatatosan mulatott Sz. Németh Józse­fen, ki a bérszolgát cselekedtes, a ki a vígjáték lelke, sőt szükség esetén talán szerzője is lehett volna. (27 Kis menyecske.) A romantikus zeuéjű Lecocq-féle ope­jrette hétfőn nem nagy, de megelégedett házat csinált. A czímszerepben Kövesi Rózsa kel lemmel és érzéssel énekelt, a mit szívesen ismétlünk Juhásszal szemben is, a ki a podestában szokatlanul elő­kelően játszott. Rácz Gyula San Cár­iéban mindig egy és ugyanaz a Rácz Gyula volt, a ki örökre önmagát jálszsza. Annál nagyobb dicséretre méltó Tolnainé Hermin, a ki Lucretiábau ragadta a házat átalános derültségre. (28. Buesúelöiídás.) Keddon a Suhanczczal búcsúztak el Csóka Sándor szín társulatának tagjai. Zsúfolt ház, tün lelő lelkesedés, hal almás tapsvihar, folytonos éljenzés, rendszeres ismétlés. Az előadás olyan pezsgő élénk­SÉGGEL folyt le, mint A szombati. Sz. Németh meglepetésül egy esztergomi couplét énekelt azok tiszteletére, a fcrk nem akarlak színházba járni. A diszes közönség ez este is meggyőződhetett arról, hogy Csókáék nem csak legutol­jára érdemeltek ilyen telt házat s annyi meleg elismerést. "OLVASÓ-ASZTAL — Fejedéi ni i v á 1 i A I A t. A trónörökös özvegye aegise alatt álló NAGY lei ró vállalatból A 86-ik füzet érkezett, olvasóasztalunkra, mely Stiriát ismerteti tájképekben, őstörténetében és történetében. A tanulságos füzetet tizennégy illuszíráczió ÉKÍTI. Ara 30 kr. s megrendelhető Révaiéknál, — Nyár. Rudnyánszky Gyula ujatb költeményei (1886 — 1889) ismét egy igen érdekes kötettel gazdagították költészetünket. A- Franklin társulat in­tézetében s Grill udvari könyvkereske­désében megjelent kötet a költő nagy haladását, bizonyítja, Nyolcz vau-ki lenéz­vén különféle műfajú költemény van az érdekes kötetben ; melyet minden köl­tészet kedvelőnek őszintén ajánlhatunk. A becses gyűjteményből mai tárezánkban mutatványt is közlünk. — M J k s z á l h K á 1 m á n összo­gyfijtött munkáiból ismét két ujabb füzet, a 8. és 9-ik fekszik előttünk, mely «Az apró gentry és a nép» összefoglaló czim alá sorolt, remek elbeszélések gyűjtemé­nyének ujabb két. füzete. — Mikszáth Kálmán, a szellemes magyar humorista összegyűjtött munkáinak egy ujabb, be­fejezéshez közelgő kötete. — A most elő.tünk fekvő két füzetből legyen elég az «Irói birtok* és az «01aszországi ut» czimű apróságokat kiemelnünk, eléggé ajánlja ez a kettő is az egészet. Ha vau idő és alkalom, midőn pártolnunk kell a füzeles kiadásokat, ugy most megvan. Köszönet érte a kiadónak. Erre a kiadásra nem is sokáig kell gyűjteni, — havonkiut csak két füze­tet kell meghozatni és pár hónap alatt gyönyörű gyűjteményt mondhatuuk a magunkénak. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. HA MEG AKARJUK ŐRIZNI A TISZTA VALLÁSOSSÁG ESZMÉNYÉT, AKKOR NEM SZABAD A TUDOMÁNYT MÉG KÖZELBE SEM VINNÜNK. * A VALLÁSÁBAN KÉTELKEDŐ NŐ KÉTELKEDŐ LES* SZERELMÉBEN ÉS KÖTELESSÉGEIBEN IS. NAGYON TÖKÉLETLENEK ÉS KIFEJEZÉSTELENNEK TALÁLTA. HOZZÁ MÉG EGY NAGY VÉRESŐPPET IS TALÁLT A LEVÉLEN. HONNAN A VÉRTANÚSÁG EZ A LEG­TERMÉSZETESEBB SZAVA? EGY CSÖPP VÉR EGY SZERELMES LEVÉLBEN . , . HÁT NEM UJABB THÉMA A IEGGÖRCSÖSEBB KACZAGÁSBOZ? KÁLNAI ÖSSZETÉPTE A LEVELET, APRÓ, NAGYON APRÓ DARABOKRA S AZUTÁN ELREJTETTE A KÁLYHÁBAN. 4. MEGKÉRDEZETT TÜKÖR MEGMONDTA, HOGY HONNÉT SZÁRMAZOTT AZ A FATÁLIS VÉRCSEPP. TÖBB IS LEHULLOTT MÁR AZALATT, DE EZER SZE­RENCSE, HOGY EGY SEM A KÖZÖS DÍSZRUHÁRA. AZ ÜGYETLEN SZAKÁLPNSZTITÁS NYOMA CSAK­HAMAR BEHEGEDT S KÁLNAI MOSOLYOGVA NÉZTE AZ ISMERETLEN EMBERT A TÜKÖRBEN. IGY VA­LAMIVEL ÉRDEKESEBBNEK TALÁLTA ÖNMAGÁT S LASSAN-LASSAN MEGBARÁTKOZOTT AZZAL AZ ELSŐ GONDOLATTAL, BOGY ELMEGY FÜLEKY GRÓF RÁ­KOSPALOTAI VILLÁJÁBA. A KÉSŐ DÉLUTÁNI ÓRÁKBAN VÉGRE MEGÉR­KEZETT RÁKOSPALOTÁRA, A HOL MÁR EGY ÓRÁBA MULT, MIG A KÉRDÉSES NYARALÓT MEGTALÁLTA. NAGYON KEDVES KIS FÉSZEK VOLT. CSUPA ÉDES REJTELEM, IGAZI BNJÓCSKA, HOL AZ ARISTOKRATI­KRJ8 BFINÖK REJTŐZNEK EL S DRÁGA LAKÁSPÉNZT FIZETNEK, ESAK SZIGORA INKOGNITÓBAN MARAD­HASSANAK. V JSGY VÉN NŐCSELÉD NYITOTT AJTÓT, DE NEM * BOCSÁTOTTA BE A JÖVEYÉNYFC. — Mi fe akar ? — TURGONYI RÓZÁVAL AKAROK BESZÉLNI. — A KISASSZONY NEM FOGAD. — PE ROKONOKAT «SAK SZÍVESEN LÁT? — ROKONA? HOGY HÍVJÁK? T~ KÁLNAI, YÁRJOA ESSÍÍ MAJD MINDJÁRT BEJELENTENI. ÉS A VÉN CSELÉD BE AKARTA ZÁRNI AZ AJTÓT. — ITTHON VAN A GRÓF? — MINDEN PEREZBEN VÁRJUK. MARADJON CSAK ODAKINT AZ NR. NÉHÁNY PEREZ MÚLVA AZ ÖREG ASSZONY EGÉSZEN GOROMBÁN NYITOTTA KI AZ AJTÓT. — A KISASSZONY NEM FOGADJA EL AZ URAT. — AKKOR MONDJA MEG NEKI, HOGY MAJD ELFOGAD A GRÓF. — HIÁBA ALKALMATLANKODIK AZ UR. ES MEGBTFE RÁCSAPTA AZ AJTÓT. — RÓZA DOBOGÓ SZIVVEL LESKELŐDÖTT A VILLA ROLETTEI MÖGÜL S ÉSZREVETTE, A MINT A CSODÁLATOSAN ÁTALAKULT KÁLNAI NYUGODTAN FÖL ÉS ALÁ KEZD SÉTÁLNI. A VÉN CSELÉD NEMSOKÁSA MEGINT KIJÖTT. —- ARRA KÉRETI A KISASSZONY, HOGY KÍMÉLJE MEG, MERT MINDEN PEREZBEN HAZATÉRHET A GRÓF — ÉN PEDIG ARRA KÉREM, HOGY RÖGTÖN ELFOGADJON. DE A KÖVETSÉGI TÁRGYALÁSOK MEGINT ERED­MÉNYTELENEK MARADTAK. EGYSZERRE CSAK A VILLÁHOZ VEZETŐ UTON MEGJELENT A GRÓF KOCSIJA. GYORSAN VÁGTATVA ÉRKEZETT. KÁLNAI FAGYOS NYUGALOMMAL ÁLLOTT A VILLA KIS KAPUJA ELŐTT. A KOCSI MEGÁLLOTT, A GRÓF KIUGROTT s VÉGIGNÉZTE A FIATAL EMBERT, A KI NEM MOZDULT. AZUTÁN BECSÖNGETETT. UGYANAZ A VÉN ASSZONY JELENT MEG. A GRÓF MÉG EGY KÉRDŐ TEKINTETET VETETT AZ ELEVEN SZOBORRA, AZUTÁN BECSAPTA MAGA NTÁN AZ AJTÓT. A KOCSIS VISSZAFORDULT ÉS ELROBOGOTT. KÁLNAI MOST BECSÖNGETETT. NEHÉZ JELLEMEZNI, hogy MIT CSINÁLT. TÖ­LAKODÁS-E AZ, VAGY BETÖRÉS, KOIDULÁS-E VAGY FENYEGETÉS? MINDENESETRE OKTALAN SZERELMI LÁZBAN ELKÖVETETT LÉPÉS, MELY MÉG VÉGZE­TESSÉ VÁLHATIK A VILLA UDVARA VALÓSÁGOS KIS PARADICSOM VOLT. BUJA LOMBOS FÁK, DÚS CSERJÉK, POMPÁS ISÖTÉTZÖLD FŐ DÍSZÍTETTÉK A KIS KERTET, MELY­BEN EGY KIS VÍZESÉS HANGOS CSOBOGÁSSAL ÉLÉNKÍTETTE MEG A HALKAN ZIZZENŐ LOMBOK EGY HANGA SN H O GÁSÁT. A SZÉLES FEHÉR MÁRVÁNYLÉPCSŐ PÁRKÁNYÁT DÉLI NÖVÉNYEK, FESTŐI LEGYEZŐ PÁLMÁK, EXO­TIKUS KAKTUSZOK DÍSZÍTETTÉK S A VILLA FALAIT VASTAG VADSZŐLŐ SZŐNYEG TAKARTA EL. A FAN­TASZTIKUS ERKÉLYEN KAKADUK KACZÉRKODTAK S PAPAGÁLYOK LOCSOGTAK MINDENFÉLE BOLOND­SÁGOKAT EGYMÁSNAK. A NYITOTT ABLAKOKAT SÖTÉTZÖLD ROLETTEK FÖDTÉK EL S MAJD MINDEN SZÓ LEHALLATSZOTT. KÁLNAI EGÉSZ VILÁGOSAN MEGÉRTETTE A HANGOSABB SZÓKAT. — NEM AKAROK AZZAL AZ EMBERREL TALÁL­KOZNI! — MONDTA RÓZA NEHEZTELŐ HANGON. — MIÉRT NEM? — MERT FÉLEK TŐLE. — NEM LÁTSZIK VESZEDELMESNEK. — HÁT AKKOR MIT AKAR? — TALÁN A MULT ELVESZTETT JOGAI HOZ­TÁK IDE. — NEKI NEM VOLTAK ELVESZTETT JOGAI. — A KÉPZELTEKBŐL MAJD KIÁBRÁNDÍTOM! — LÉGY ERÉLYES ÉS SZABADÍTS MEG TŐLE! — TALÁN PÉNZRE VAN SZÜKSÉGE. ISMEREK EMBEREKET, A KIK EGÉSZ ÉLETÜKÖN KIŰZETETT BOTRÁNYOKBÓL ÉS JÓL KAMATOZÓ ZSAROLÁSBÓL ÉLNEK, A MIKÉRT MÉG EL SEM LEHET FOGATNI AZ ILYEN ALAKOKAT. — MIT FOGAZ TENNI VELE? — SZÁMLÁT KÉREK TŐLE. — MIRŐL? — TJTIKIADÁSAIRÓL, MULASZTÁSÁRÓL, HALLGA­TÁSÁRÓL ÉS HA LEHET A LÁTHATATLANSÁGÁRÓL. — MÁR ISMÉT CSÖNGET. — MAJD ELÉJE MEGYEK. — ÉS ÉN INNEN HALLGATLAK. — GYORSAN VÉGZEK A FUTÓBOLONDDAL! KÁLNAI A GRÓF ELŐTT ÁLLOTT. A GRÓF AZZAL A SZERETETREMÉLTÓSÁGGAL FOGADTA, MELY AZ ARISTOKRATÁK KIVÁLTSÁGA S RENDESEN SZELLEME IS. — BOCSÁSSON MEG, HOGY KISSÉ MEGVÁRA­KOZTATTAM. ISMEREM, TUDOM, HOGY KIOSODA, MOST MÉG ESAK AZT SZERETNÉM TUDNI, hogy MIVEL ÁL IHATNÉK SZOLGÁLATÁRA. KÁLNAI MAJDNEM KIESETT A SZEREPÉBŐL, HANEM AZÉRT NEM HAGYOTT KI SEMMIT SEM ABBÓL, A MIRE KÉSZÜLT. — NEM KÉRNI, HANEM KÖVETELNI JÖTTEM, GRÓF UR. RÓZA ÉDES ANYJA RÁM BIZTA ELHA­GYATOTT LEÁNYA SORSÁT S NEKEM SZENT KÖ­TELESSÉGEM ENGEDELMESKEDNI. RÓZA VISSZA FOG TÉRNI VELEM A VILÁGBA S VISSZA FOGJA VEZEKELNI A VILÁG BECSÜLÉSÉT MUNKÁJA ÉS PÉLDÁS ÉLETE ÁLTAL. — HA RÓZA IS IGY GONDOLKODNÉK, KÁLNAI UR, AKKOR NEM ÉN VOLNÉK AZ AKADÁLY. DE TUDOM, JÓL TUDOM, HOGY NEM ZÚGOLÓDIK SORSA ELLEN, SŐT NEM IS ÓHAJTJA AZT A JÖVŐT, A MELYLYEL ÖN FENYEGETI. HANEM HA KÍVÁNJA, MÉGIS MEGKÉRDEZEM; A GRÓF ÉPPEN FÖL AKART MENNI, DE RÓZA FÖLVONTA A ROLETTET S MEGJELENT AZ ABLAKBAN. SZEBB VOLT, MINT VALAHA. FEHÉR CSIPKE SIMULT INGÓ TERMETÉRE, SÖTÉTPIROS RÓZSA DÍSZÍTETTE DUS, FEKETE HAJÁT, HÓFEHÉR KACSÓIN GYÉMÁNTOK TÜNDÖKÖLTEK. ELŐKELŐ MOSOLYA NEM ÁRULT EL SEMMIFÉLE IZGALMAT SENT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom