Esztergom és Vidéke, 1889
1889-06-16 / 48.szám
HÍREK. — A herezegprimás tegnap asze rainárium • vizsgálatain volt jelen, melyek még a hét elején is egyre tartanak. — Szetháromság vasárnapját üljük ma. A város a Széchenyi-téren álló szentháromság szoborcsoporlozatot ez • alkalommal lombsálorral vétette körül. — Templomszentelés. Az ev.* ref. egyház nj imaházát ma szentelik föl. Az ünnepélyre a közélet minden kitűnősége hivatalos. — Hübschl Sándor városi főolemi iskolai tani tónak a népnevelés ügye körül szerzett érdemeiért kapott koronás arany érdemkeresztet, mint értesülünk, üunepiesen fogják átnyújtani s az alkalommal a polgárság a derék és lelkes tanitó tiszteletére bankettet rendez. Érsekújvár ma nevezetes ünnepre készül. Ma szentelik fel ott^ngyanis a kath. legény egyesület uj zászlaját, melynek költségeihez ő Eminencziája a herezegprimás száz forinttal járult. A zászlószentelés ünnepén az ünnepi misét Krotky kanonok, Ersekusvár volt feledhetetlen emlékű plébánosa fogja mondani. — Uj gyár. Oitősy Pál és fia Szentgyörgy mezőn nj gyufagyárat szerelnek föl. A milyen örvedeiesnek Ígérkezik ez az esemény egyrészről, olyan érdekesnek is látszik másrészről. Az uj gyár ugyanis egészen uj találmányú gyújtókat .gyártana, melyekre csak most eszközlik ki a szabadalmat. Az uj gyújtó állítólag olyan praktikus tulajdonságú, hogy egymás után többször is használható és eloltható. Esztergom mindenesetre csak örömmel üdvözölheti a derék Oltósiakat, kiknek Szenígyörgymező már eddigelé is oly sokat köszönhet. — Ipariskola. Az ipariskolai növendékek jutalmazásához a f. év. is hozzájárulni kegyeskedtek : 1. A mélt. és főt. Fökáptalan 20 írttal. 2. Dr. Majer István v. püspök Érk. helyit, úr 2 drb 1 arany, 12 ezüst forint, és 12 drb könyvvel. 3. Az eszt. takarékpénztár 15 frttal. 4. eszt. kereskedelmi és iparbank 20 frttal. 5. Brutsy János úr 1 frttal. — Fogadják a uemesszivű jótevők intézetünk legmélyebb háláját és köszönetét. — Egyúttal hivatalos tisztelettel tudomására hozom az érdeklődő közönségnek, miszerint az ipariskolák munkakiállitásSal egybekötött záróvizsgálatai f. jun. 234n regg, 8 órakor fognak megtartatni. Esztergom, 1889. év. június 13-áu. Major János s. k. ipariskolai igazgató. • — Csóka Sándor sziniársulata kedden játszik utoljára városunkban. Az utolsó előadás a nagy hatása Sarah grófuő / lesz. Szerdán délelőtt a társulat már Érsekújvárra utazik az uj aréna megnyitására. Az érsekujváriak tekintélyes bérlettel várják a társulatot s a közönség italában nagy érdeklődéssel foga d ja az esz t ergom i h a jó tö rés bajnok ai t. — A Vihnyei fürdőveudégekről hozzánk beküldött névsorban a következő esztergomiakkal találkozunk: Reviczky Gáborné gazdatiszt neje, Erzsike leányával, özv. Tillmann Károlyué Margit leányával. Május 21-től, jun. 6-ig a vihnyei vendégek száma száznegyven. — Vizsgálatok, Az esztergora-vizivárosi érseki felsőbb nővevelő-intézetben az idei záró vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: I. A belsőnövelőben; Jnn. 18-án d. e. 8 órakor V., VI., VII. osztály. Jun. 19-ón d. e. 9. ó. IL, III., IV. o. II. A külsőiskolákban: Jun. 21-én d. e. 8. ó. I. II., III. o. Jun. 22-én d. e. 8 ó. jV, V., VI. o. III. Az externáí ban: Jun. 25-én d. e. 9 ó. L, II., III, VI. o. Jun. 26-áu d. e. 8 ó. VI., VI. és a két felső o. Az ünnepi hálaadó istentiszteletet «Te Deum» után, jun. 27-én a bizonyítványok kiosztása. A vizsgálatokra a t. cz. szülőket és a tanügy t. barátait tisztelettel meghívja az intézet igazgatósága. Másfél év múlva! Bende Antalt rintos váltót s tizenkileucz forintny készpénzen kivül megtalálták a szek rények kulcsait is, melyeket a gazda a felesége miatt mindig magánál hordott. Ezek a jelek még szövevényesebbé teszik a bűnügyet Az orvosi vizsgálat, azon véleménynek adott kifejezést, hogy a papirnemüek s a ruhafoszlányok igen átható pincze szaggal bírtak s igy nem valószínűtlen, hogy a hulla hónapokon keresztül valamely pincze rejtekében hentereghetett. Annyi bizonyos, hogy Kahrer Tatnál fél esztendő előtt gyilkosság áldozata volt. A rejtelmes bűnügyben már eddigelé tömeges kihallgatást eszközöltek. A doroghiak hite szerint a jóravaló parasztgazda boszu és orgyilkosság áldozata volt. - Esztergomi régiségek. Nem hiába veszi tolla alá városi magisztrátusunk az «ősi» jelzőt, midőn a felsőbb helyekre intézett feliratokban, vagy a magasan álló személyekhez szóló szónoklatokban városunk «Ősiségére» való hivatkozás soha ki nem marad ; mert valóban elmondhatjuk, hogy lépteink, e város tálain belül, annak határában és ezen túl a környéken : majdnem mindig oly talajt érintenek, melynek méhében, nem is.mélyen, történeti becsű kincsek rejlenek. Miután a rómaiaknak is volt itt hatalmas telepük, azért nem vagyunk szegények a római korra emlékeztető tárgyakban som. Az a kapás, ki izzadságos munkája mellett görbedt nyakkal kapál, fürkésző szemével a hantok közeit kutatja, hogy valami dohányra való régi pénzt találjon, melyre nem egy kufár leselkedik. Elmondhatjuk, hogy~aligvan kapás, kinek kívánsága ne teljesölt volna, külünösen a szentkirályi földeken, a tavak közötti földterülten ós az amerikai szőlőtelep környékén eszközölt földmunkák alkalmával. Leginkább bizouvitiák — LELKEMRE KÖTÖTTE MÁR AZ EGYETEMI PROFESSZOR — VÁLASZOLTA VEREBÉLYI NYUGTALANUL. — HOL LEHET KÁLNAI? — FOGALMAM SINCS RÓLA. — NEM HAGYOTT MAGA UTÁN VALAMI LEVELET ? — NEM. — ÜZENETET ? — AZT SE. — SZOKOTT ILYEN SOKÁ ELMARADNI? — EGYEDÜL soka. VELEM NÉHA. AKKOR is ELMEGYÜNK ÜNNEPTARFCANI VALAMELYIK KÁVÉHÁZBA, DE NAGYON ELVÉTVE. BEREGSZÁSZY A KÁLNAI ÍRÓASZTALA MELLETT EGY ÖSSZETÉPETT LEVELET TALÁLT. MOHÓN KAPOTT AZ ADATOK UTÁN. — EZT ÍRHATTA, MIELŐTT ELMENT, ÖSSZERAKOSGATTÁK AZ APRÓ MOZAIKOT. CSAK EGY SZÓ JÖTT KI BELŐLE. HANEM AZ ELÉG SOKAT MONDOTT: «RÓZA!» NEM TÖBB, — HOL A LEVÉL TÖBBI RÉSZE. UTÁNA NÉZTEK A KÁLYHÁBAN. CSAKUGYAN OTT TALÁLTÁK A TITOKZATOS LEVÉL TÖBBI RONCSÁT a MAI KELETTEL. VEREBÉLYI MEGDÖBBENVE SZEDTE SZÉT A FOSZLÁNYOKAT. AZ EGYIG DARAB PAPIROS VÉRES VOLT. A MÁSIKON IS VÉRCSÖPP. MEGVILÁGÍTOTTÁK A PADLÓT, AZON IS VÉRNYOMOKAT TALÁLTAK. A PROLETÁROK OLYAN SZOMORÚ SZÓTALANSÁGGAL NÉZTEK ÖSSZE, MINTHA AZT AKARTÁK VOLNA MIND A KETTEN MONDANI: -T- Málnaival VALAMI NAGY SZERENCSÉTLENSÉG tőrtént... (FOLYT. KŐV.) [ a vízivárosi kettős rablógyilkosság tettesót végre valahára végső tárgyalásra veszi a komáromi törvényszék, mely még június havára tűzi ki a végső lárgyalást. A közvádló Vargha Ferencz kir. alügyész lesz s a védelmet Mike Károly komáromi ügyvéd vállalta el. Másfél év óta már sok tanú csak a túlvilágról kisérheti figyelemmel az Ügyet. A megdöbbentő halogatás oka egyébként az a csigalassúsággal niőködő igen fontos apparátus, melyet közegész-1 ségi tanácsnak neveznek s mely csak nemrégiben adta ki azt a fontos nyila tkozaíot, hogy Bende Antal tökéletesen beszámítható állapotban van. A végső tárgyaláson lapunk is képviselve lesz, hogy gyors és eredeti tudósítással szolgálhassunk. - —Egy eltűnt ember. Kahrer Tamás . doroghi földműves gazda még deezember • havában nyomtalanul eltűnt s azóta i se híre se hamva. A legszebb férfi-• korában levő gazda jóravaló és jóindulatú ember volt, csak jóval koiosabb házastársával nem állott egyforma jó viszonyban, a mennyiben a közel hetven esztendős öreg asszony gyakran házsártoskodott. A félév óta eliünt földműves hullája most megkerült s ezzel egy rendkívül szövevényes bűnügy jutott a vizsgálóbíró elé. Doroghi tudósításokból a következőket jelenthetjük a hulla megtalálásáról. A csoiuoki határban, kevéssé járatos helyen egy rosszul el- í földelt hullára akadtak, mely már inkább csoutváz volt, mint holttetem. A test legnagyobb része kivált a földből, lehet hogy az erdei vadak kaparták ki, de már legnagyobb része elpusztult. A földbe ásott tagok még legalább emberi formára vallottak. Alig födözték föl a fél év óta eltűnt paraszt hulláját, tömegesen kisiettek a doroghiak és a csolnokiak, a kik kíváncsiságukban mindenesetre sok nyomot tönkretettek, melyek a rejtelmes bűnügy könnyebb kiderítésére vezethettek volna. A hulla nyakára vaíószinüíog sál volt kötve, de oly erősen, hogy az első bolygatásra elválasztotta a koponyát a törzstől s igy igen valószínű, hogy a szegény embert megfojtották. Zsebeiben egy ötven forintos kötelezőt, egy ötven foállitásunkat az iskolába járó földmivesgyorekek, kik élénk emlékezettel részletesen el mondják, hogy atyjuk, sógoruk, közelállóik, hol és mit találtak és menynyiért adták el az ó- és középkorra emlékeztető tárgyakat. Többnyire pénzmaradványok jutnak felszínre, melyekbői vajmi csekély kerül az illetékes gyűjtők kezeihez. A régiség gyűjtők többnyire üzleti szempontból kapkodják össze a talált tárgyakat ós rendesen érczérték szerint nyújtják a hasznot, — az oroszlán részt természetesen a magok számára tartva fenn. Régi érmeink eddig hosszú időn keresztül nagyrészben beolvasztó arany mi vesékhez kerültek, vagy pedig házalók kapzsi kezéhez, a kik Pestre vagy Bécsbe adták a jutányosán szerzett matériát. Ezeknek nincs érzékük és hajlamuk a történeti becset mérlegelni; sőt a gondos megőrzésre czélzó szándék, más értelmesebb egyén biztatására is csak addig tart, mig a gyűjtemény elárusitására legtöbbet ígérő vevő akad. Igy semmisüllek meg a régi világból maradt kardok, mert markolatjaik drágakövekkel voltak tarkítva. Pengéjöket a rozsda megemésztette, de a markolat jövedelmet hozott: azért szét kellett törni, temérdek gyűrű, függő, nyakék stb. került a boldogult Raáb aranymiveshez megvásárlásra, természetesen potom árért, mert az a jámbor, együgyű földmunkás még az érczértékhek sem juthatott tudomásához,miveI nem volt senki a városban, ki arra figyelmessé tehette volna. Egy földmives pl. a kőalalti dűlőben talált egy régi fülbevalót, elvitte az öreg Raábhoz. A földmives történetesen nem volt ügyefogyott, hanem egyszerre öt forintot kért annál is inkább, mivel a függőben elhelyezett, izzószénhez hasonló kövek párosan kandikáltak elő. Raáb busz krra becsülte az ékszert, — de nyomban hozzá tél te, hogy ád 1 frtot. A paraszt indulásra készü't s erre rögtön 2 frt, majd 3 és 4 frt lett az ígéret. Bo akkor az elatró is megértette, hogy itt fontos dologról van szó s nem bitang portékára áll a vásár, élelmesen kilépett tehát a boltból. Raáb azonban utána iramodik és az utczán öt forintot kínált, de a paraszt most többet követeit* míg nem végre 8 frt ban .megalkudtak. Az ékszer mindenesetre jóval többet érhetett már ékköveinél, hát még régíségi becsénél fogva! Most, hogy a phylloxera, a homokos területek rigolírozását és szőlőkkel való beelletését követeli, a földmivesek ismét oly tárgyakra bukkannak, melyeket az ekevas éle fel nem túrhatott, — de a mélyebbre, gyakran harmadfél lábnyira is ható ásó, almái inkább felszínre hoz. A napokban is hoztak egy «szügyellő-csillagot», mely a János lovagok hajdani telepéről került kezeinkhez. Bronzból készült a csillag, moly^nagyságra a régi tallérokhoz talál. Külső domborzatán két pánezélos" ós vértezett lovag párviadaloz,"toporzékoló és port rugdaló méneken ülve. A Héja pajtája előtti földeken nem rég hamvvedrekre bukkantak, melyek többnyire csontokkal voltak tele. Balyog János földein pedig hajdani épületnek romjai feküsznek : szekrény nagyságú, majdnem mozdiihatlan súlyú kövekkel. Ennyi Esztergom város haláráról. Térjünk most a környékre. Mintegy huszonöt 30 évvel ezelőtt az esztergomi iparosok között kincskereső társulat alakult, mely feladatául a barlangok felkutatását tűzte ki. Legelőbb is az úgynevezett Pilisi lyukhoz mentek, mely a vadregényes Pilisi hegygerincz alá vezet s állítólag Budánál végződik. E barlangba bocsátkozó társulat tagjai voltak: Bútora János, Lábadi Ferencz, Essősi Imre ós Kopesáuyi romantikus hajlama csizmadia iparosok, Zsolnai N. szabómester vezetése és kalauzolása mellett. Le is bocsátkoztak a meglehetős mély barlangba, de az ott keresett kincset seholsem lelték, hanem találtak egy emborkar hosszúságú kulcsot, vasvékát, régi csontmaradváuyokat és összezúzott régi cserépedényeket. Ezek ottléte arra enged következtetni, hogy a messzire elnyúló barlang lehetett esetleg rablók búvó helye is ; - - de cseppet sem zárja ki azt a föltevést, hogy a tatárjárás idejében menedéke lehetett a tatárok vórszomja elől az esztergomvidéki lakosságnak. S most ezen feltevés ellen uem lehet alapos kifogást emelni, azért a régi emléktárgyak felkutatása iránt való tekintetből, ugy is mint történeti, sőt természettudományi szempontból fölötte kívánatos volna, ha direkt erre felkészülő nagyobb társaság vállalkoznék, már csak azért is, mivel egy részt vadregényes vidék ismeretére juthatnánk, más részt alkalmuk nyíl hátik a tudományok valamelyik ágának is. Ujabban a jelzett barlangba bocsátkozottak azt állítják, hogy messzire hatolni a levegő romlottsága miatt nem lehet. Azt mondják, hogy a barlang labirintszerű, a miért az áriadnó-fonal nem nélkülözhető 1 Van még ilyen fajta több barlang is a Pilisi-hegybon ; de azokat a babonás nép megközelíteni sem meri, mert a kutatók romlátásai azokban kisérseteket hisznek. Ilyen szerintök a Vörösraacska barlang, az Ördöglyuk, ez a trachittuffos barlang, melyet a hutaiak «Csertova gyirá»-nak neveznek. A Pilishegy egyik ágában állítólag egy vár omladék is volna, melynek vaskapui még most is láthatók a nép tereferói szerint, sőt a kapüfélfal tetején vas oroszlánok is vaunak teljes épségben. Meg kell még végre említenünk, hogy a Pilishegyben létező barlang, melyhez annyian zarándokoltak Huta-Szent!élektől % órányira fekszik s csakis ugy közelíthető meg, ha előbb egy körülbelül 10—12 méternyi mély gödörbe ereszkedünk. — Az egészséges baba. Dr, .Faragd G-yula, városunk derék üa,- m-iroinbnk