Esztergom és Vidéke, 1889

1889-06-16 / 48.szám

HÍREK. — A herezegprimás tegnap asze rainárium • vizsgálatain volt jelen, me­lyek még a hét elején is egyre tar­tanak. — Szetháromság vasárnapját üljük ma. A város a Széchenyi-téren álló szentháromság szoborcsoporlozatot ez • alkalommal lombsálorral vétette körül. — Templomszentelés. Az ev.* ref. egyház nj imaházát ma szentelik föl. Az ünnepélyre a közélet minden kitűnősége hivatalos. — Hübschl Sándor városi főolemi iskolai tani tónak a népnevelés ügye körül szerzett érdemeiért kapott koro­nás arany érdemkeresztet, mint értesü­lünk, üunepiesen fogják átnyújtani s az alkalommal a polgárság a derék és lel­kes tanitó tiszteletére bankettet rendez. Érsekújvár ma nevezetes ünnepre készül. Ma szentelik fel ott^ngyanis a kath. legény egyesület uj zászlaját, mely­nek költségeihez ő Eminencziája a herezegprimás száz forinttal járult. A zászlószentelés ünnepén az ünnepi misét Krotky kanonok, Ersekusvár volt fe­ledhetetlen emlékű plébánosa fogja mondani. — Uj gyár. Oitősy Pál és fia Szent­györgy mezőn nj gyufagyárat szerelnek föl. A milyen örvedeiesnek Ígérkezik ez az esemény egyrészről, olyan érdekesnek is látszik másrészről. Az uj gyár ugyanis egészen uj találmányú gyújtókat .gyár­tana, melyekre csak most eszközlik ki a szabadalmat. Az uj gyújtó állítólag olyan praktikus tulajdonságú, hogy egy­más után többször is használható és eloltható. Esztergom mindenesetre csak örömmel üdvözölheti a derék Oltósiakat, kiknek Szenígyörgymező már eddigelé is oly sokat köszönhet. — Ipariskola. Az ipariskolai növen­dékek jutalmazásához a f. év. is hoz­zájárulni kegyeskedtek : 1. A mélt. és főt. Fökáptalan 20 írttal. 2. Dr. Majer István v. püspök Érk. helyit, úr 2 drb 1 arany, 12 ezüst forint, és 12 drb könyv­vel. 3. Az eszt. takarékpénztár 15 frttal. 4. eszt. kereskedelmi és iparbank 20 frttal. 5. Brutsy János úr 1 frttal. — Fogadják a uemesszivű jótevők intéze­tünk legmélyebb háláját és köszönetét. — Egyúttal hivatalos tisztelettel tudo­mására hozom az érdeklődő közönségnek, miszerint az ipariskolák munkakiálli­tásSal egybekötött záróvizsgálatai f. jun. 234n regg, 8 órakor fognak megtar­tatni. Esztergom, 1889. év. június 13-áu. Major János s. k. ipariskolai igazgató. • — Csóka Sándor sziniársulata ked­den játszik utoljára városunkban. Az utolsó előadás a nagy hatása Sarah grófuő / lesz. Szerdán délelőtt a társulat már Érsekújvárra utazik az uj aréna megnyitására. Az érsekujváriak tekin­télyes bérlettel várják a társulatot s a közönség italában nagy érdeklődéssel foga d ja az esz t ergom i h a jó tö rés bajnok ai t. — A Vihnyei fürdőveudégekről hoz­zánk beküldött névsorban a következő esztergomiakkal találkozunk: Reviczky Gáborné gazdatiszt neje, Erzsike leányá­val, özv. Tillmann Károlyué Margit leá­nyával. Május 21-től, jun. 6-ig a vih­nyei vendégek száma száznegyven. — Vizsgálatok, Az esztergora-vizi­városi érseki felsőbb nővevelő-intézetben az idei záró vizsgálatok a következő sor­rendben fognak megtartatni: I. A belső­növelőben; Jnn. 18-án d. e. 8 órakor V., VI., VII. osztály. Jun. 19-ón d. e. 9. ó. IL, III., IV. o. II. A külső­iskolákban: Jun. 21-én d. e. 8. ó. I. II., III. o. Jun. 22-én d. e. 8 ó. jV, V., VI. o. III. Az externáí ban: Jun. 25-én d. e. 9 ó. L, II., III, VI. o. Jun. 26-áu d. e. 8 ó. VI., VI. és a két felső o. Az ünnepi hálaadó isten­tiszteletet «Te Deum» után, jun. 27-én a bizonyítványok kiosztása. A vizsgá­latokra a t. cz. szülőket és a tanügy t. barátait tisztelettel meghívja az in­tézet igazgatósága. Másfél év múlva! Bende Antalt rintos váltót s tizenkileucz forintny készpénzen kivül megtalálták a szek rények kulcsait is, melyeket a gazda a felesége miatt mindig magánál hor­dott. Ezek a jelek még szövevényesebbé teszik a bűnügyet Az orvosi vizsgálat, azon véleménynek adott kifejezést, hogy a papirnemüek s a ruhafoszlányok igen átható pincze szaggal bírtak s igy nem valószínűtlen, hogy a hulla hónapokon keresztül valamely pincze rejtekében hentereghetett. Annyi bizonyos, hogy Kahrer Tatnál fél esztendő előtt gyil­kosság áldozata volt. A rejtelmes bűn­ügyben már eddigelé tömeges kihall­gatást eszközöltek. A doroghiak hite szerint a jóravaló parasztgazda boszu és orgyilkosság áldozata volt. - Esztergomi régiségek. Nem hiába veszi tolla alá városi magisztrátusunk az «ősi» jelzőt, midőn a felsőbb helyekre intézett feliratokban, vagy a magasan álló személyekhez szóló szónoklatokban városunk «Ősiségére» való hivatkozás soha ki nem marad ; mert valóban el­mondhatjuk, hogy lépteink, e város tálain belül, annak határában és ezen túl a környéken : majdnem mindig oly talajt érintenek, melynek méhében, nem is.mélyen, történeti becsű kincsek rej­lenek. Miután a rómaiaknak is volt itt hatalmas telepük, azért nem vagyunk szegények a római korra emlékeztető tárgyakban som. Az a kapás, ki izzad­ságos munkája mellett görbedt nyakkal kapál, fürkésző szemével a hantok közeit kutatja, hogy valami dohányra való régi pénzt találjon, melyre nem egy kufár leselkedik. Elmondhatjuk, hogy~aligvan kapás, kinek kívánsága ne teljesölt volna, külünösen a szentkirályi földeken, a tavak közötti földterülten ós az amerikai szőlőtelep környékén eszközölt földmun­kák alkalmával. Leginkább bizouvitiák — LELKEMRE KÖTÖTTE MÁR AZ EGYETEMI PROFESSZOR — VÁLASZOLTA VEREBÉLYI NYUG­TALANUL. — HOL LEHET KÁLNAI? — FOGALMAM SINCS RÓLA. — NEM HAGYOTT MAGA UTÁN VALAMI LEVELET ? — NEM. — ÜZENETET ? — AZT SE. — SZOKOTT ILYEN SOKÁ ELMARADNI? — EGYEDÜL soka. VELEM NÉHA. AKKOR is ELMEGYÜNK ÜNNEPTARFCANI VALAMELYIK KÁ­VÉHÁZBA, DE NAGYON ELVÉTVE. BEREGSZÁSZY A KÁLNAI ÍRÓASZTALA MELLETT EGY ÖSSZETÉPETT LEVELET TALÁLT. MOHÓN KAPOTT AZ ADATOK UTÁN. — EZT ÍRHATTA, MIELŐTT ELMENT, ÖSSZERAKOSGATTÁK AZ APRÓ MOZAIKOT. CSAK EGY SZÓ JÖTT KI BELŐLE. HANEM AZ ELÉG SOKAT MONDOTT: «RÓZA!» NEM TÖBB, — HOL A LEVÉL TÖBBI RÉSZE. UTÁNA NÉZTEK A KÁLYHÁBAN. CSAKUGYAN OTT TALÁLTÁK A TITOKZATOS LEVÉL TÖBBI RONCSÁT a MAI KELETTEL. VEREBÉLYI MEGDÖBBENVE SZEDTE SZÉT A FOSZLÁNYOKAT. AZ EGYIG DARAB PAPIROS VÉRES VOLT. A MÁSIKON IS VÉRCSÖPP. MEGVILÁGÍTOTTÁK A PADLÓT, AZON IS VÉR­NYOMOKAT TALÁLTAK. A PROLETÁROK OLYAN SZOMORÚ SZÓTALAN­SÁGGAL NÉZTEK ÖSSZE, MINTHA AZT AKARTÁK VOLNA MIND A KETTEN MONDANI: -T- Málnaival VALAMI NAGY SZERENCSÉT­LENSÉG tőrtént... (FOLYT. KŐV.) [ a vízivárosi kettős rablógyilkosság tet­tesót végre valahára végső tárgyalásra veszi a komáromi törvényszék, mely még június havára tűzi ki a végső lárgyalást. A közvádló Vargha Ferencz kir. alügyész lesz s a védelmet Mike Károly komáromi ügyvéd vállalta el. Másfél év óta már sok tanú csak a túlvilágról kisérheti figyelemmel az Ügyet. A megdöbbentő halogatás oka egyébként az a csigalassúsággal niőködő igen fontos apparátus, melyet közegész-1 ségi tanácsnak neveznek s mely csak nemrégiben adta ki azt a fontos nyi­la tkozaíot, hogy Bende Antal tökéle­tesen beszámítható állapotban van. A végső tárgyaláson lapunk is képviselve lesz, hogy gyors és eredeti tudósítással szolgálhassunk. - —Egy eltűnt ember. Kahrer Tamás . doroghi földműves gazda még deezember • havában nyomtalanul eltűnt s azóta i se híre se hamva. A legszebb férfi-­• korában levő gazda jóravaló és jóin­dulatú ember volt, csak jóval koiosabb házastársával nem állott egyforma jó viszonyban, a mennyiben a közel hetven esztendős öreg asszony gyakran házsár­toskodott. A félév óta eliünt földműves hullája most megkerült s ezzel egy rendkívül szövevényes bűnügy jutott a vizsgálóbíró elé. Doroghi tudósításokból a következőket jelenthetjük a hulla megtalálásáról. A csoiuoki határban, kevéssé járatos helyen egy rosszul el- í földelt hullára akadtak, mely már inkább csoutváz volt, mint holttetem. A test legnagyobb része kivált a földből, lehet hogy az erdei vadak kaparták ki, de már legnagyobb része elpusztult. A földbe ásott tagok még legalább emberi formára vallottak. Alig födözték föl a fél év óta eltűnt paraszt hulláját, tö­megesen kisiettek a doroghiak és a csolnokiak, a kik kíváncsiságukban mindenesetre sok nyomot tönkretettek, melyek a rejtelmes bűnügy könnyebb kiderítésére vezethettek volna. A hulla nyakára vaíószinüíog sál volt kötve, de oly erősen, hogy az első bolygatásra elválasztotta a koponyát a törzstől s igy igen valószínű, hogy a szegény embert megfojtották. Zsebeiben egy ötven forintos kötelezőt, egy ötven fo­állitásunkat az iskolába járó földmives­gyorekek, kik élénk emlékezettel rész­letesen el mondják, hogy atyjuk, sógoruk, közelállóik, hol és mit találtak és meny­nyiért adták el az ó- és középkorra emlékeztető tárgyakat. Többnyire pénz­maradványok jutnak felszínre, melyekbői vajmi csekély kerül az illetékes gyűjtők kezeihez. A régiség gyűjtők többnyire üzleti szempontból kapkodják össze a talált tárgyakat ós rendesen érczérték szerint nyújtják a hasznot, — az oroszlán részt természetesen a magok számára tartva fenn. Régi érmeink eddig hosszú időn keresztül nagyrészben beolvasztó arany mi vesékhez kerültek, vagy pedig házalók kapzsi kezéhez, a kik Pestre vagy Bécsbe adták a jutányosán szerzett matériát. Ezeknek nincs érzékük és haj­lamuk a történeti becset mérlegelni; sőt a gondos megőrzésre czélzó szándék, más értelmesebb egyén biztatására is csak addig tart, mig a gyűjtemény eláru­sitására legtöbbet ígérő vevő akad. Igy semmisüllek meg a régi világból maradt kardok, mert markolatjaik drágakövekkel voltak tarkítva. Pengéjöket a rozsda megemésztette, de a markolat jövedel­met hozott: azért szét kellett törni, temérdek gyűrű, függő, nyakék stb. került a boldogult Raáb aranymiveshez megvásárlásra, természetesen potom árért, mert az a jámbor, együgyű földmunkás még az érczértékhek sem juthatott tudo­másához,miveI nem volt senki a városban, ki arra figyelmessé tehette volna. Egy földmives pl. a kőalalti dűlőben talált egy régi fülbevalót, elvitte az öreg Raábhoz. A földmives történetesen nem volt ügyefogyott, hanem egyszerre öt forintot kért annál is inkább, mivel a függőben elhelyezett, izzószénhez ha­sonló kövek párosan kandikáltak elő. Raáb busz krra becsülte az ékszert, — de nyomban hozzá tél te, hogy ád 1 frtot. A paraszt indulásra készü't s erre rögtön 2 frt, majd 3 és 4 frt lett az ígéret. Bo akkor az elatró is megértette, hogy itt fontos dologról van szó s nem bitang portékára áll a vásár, élelmesen kilépett tehát a boltból. Raáb azonban utána iramodik és az utczán öt forintot kínált, de a paraszt most többet követeit* míg nem végre 8 frt ban .megalkudtak. Az ékszer mindenesetre jóval többet érhetett már ékköveinél, hát még régíségi be­csénél fogva! Most, hogy a phylloxera, a homokos területek rigolírozását és szőlőkkel való beelletését követeli, a földmivesek ismét oly tárgyakra buk­kannak, melyeket az ekevas éle fel nem túrhatott, — de a mélyebbre, gyakran harmadfél lábnyira is ható ásó, almái inkább felszínre hoz. A napokban is hoztak egy «szügyellő-csillagot», mely a János lovagok hajdani telepéről került kezeinkhez. Bronzból készült a csillag, moly^nagyságra a régi tallérokhoz talál. Külső domborzatán két pánezélos" ós vértezett lovag párviadaloz,"toporzékoló és port rugdaló méneken ülve. A Héja pajtája előtti földeken nem rég hamv­vedrekre bukkantak, melyek többnyire csontokkal voltak tele. Balyog János földein pedig hajdani épületnek romjai feküsznek : szekrény nagyságú, majdnem mozdiihatlan súlyú kövekkel. Ennyi Esztergom város haláráról. Térjünk most a környékre. Mintegy huszonöt 30 évvel ezelőtt az esztergomi iparosok között kincskereső társulat alakult, mely fel­adatául a barlangok felkutatását tűzte ki. Legelőbb is az úgynevezett Pilisi lyukhoz mentek, mely a vadregényes Pilisi hegygerincz alá vezet s állítólag Budánál végződik. E barlangba bocsát­kozó társulat tagjai voltak: Bútora János, Lábadi Ferencz, Essősi Imre ós Kopesáuyi romantikus hajlama csiz­madia iparosok, Zsolnai N. szabómester vezetése és kalauzolása mellett. Le is bocsátkoztak a meglehetős mély bar­langba, de az ott keresett kincset se­holsem lelték, hanem találtak egy emborkar hosszúságú kulcsot, vasvékát, régi csontmaradváuyokat és összezúzott régi cserépedényeket. Ezek ottléte arra enged következtetni, hogy a messzire elnyúló barlang lehetett esetleg rablók búvó helye is ; - - de cseppet sem zárja ki azt a föltevést, hogy a tatárjárás idejében menedéke lehetett a tatárok vórszomja elől az esztergomvidéki lakos­ságnak. S most ezen feltevés ellen uem lehet alapos kifogást emelni, azért a régi emléktárgyak felkutatása iránt való tekintetből, ugy is mint történeti, sőt természettudományi szempontból fölötte kívánatos volna, ha direkt erre felké­szülő nagyobb társaság vállalkoznék, már csak azért is, mivel egy részt vad­regényes vidék ismeretére juthatnánk, más részt alkalmuk nyíl hátik a tudo­mányok valamelyik ágának is. Ujabban a jelzett barlangba bocsátkozottak azt állítják, hogy messzire hatolni a levegő romlottsága miatt nem lehet. Azt mond­ják, hogy a barlang labirintszerű, a miért az áriadnó-fonal nem nélkülözhető 1 Van még ilyen fajta több barlang is a Pilisi-hegybon ; de azokat a babonás nép megközelíteni sem meri, mert a kutatók romlátásai azokban kisérseteket hisznek. Ilyen szerintök a Vörösraacska barlang, az Ördöglyuk, ez a trachittuffos barlang, melyet a hutaiak «Csertova gyirá»-nak neveznek. A Pilishegy egyik ágában állítólag egy vár omladék is volna, melynek vaskapui még most is láthatók a nép tereferói szerint, sőt a kapüfélfal tetején vas oroszlánok is vaunak teljes épségben. Meg kell még végre emlí­tenünk, hogy a Pilishegyben létező bar­lang, melyhez annyian zarándokoltak Huta-Szent!élektől % órányira fekszik s csakis ugy közelíthető meg, ha előbb egy körülbelül 10—12 méternyi mély gödörbe ereszkedünk. — Az egészséges baba. Dr, .Faragd G-yula, városunk derék üa,- m-iroinbnk

Next

/
Oldalképek
Tartalom