Esztergom és Vidéke, 1889

1889-06-02 / 44.szám

ESZTISRGOM, XI. ÉVFOLYAM. 44. SZAM. VASÁRNAP. 1889. JDNIUS 2. isziEMiM és mm mjű m.n:iMK HETOIn<INT KP;TSZF:R VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. IT/TTUKI AH fél éwe ne»>ye<l«vi« ti frt — kr. 3 frt — ki. 1 fit no kr. £uy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZErTlTEsTTliTEG : BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, IHIV:I :I biji H8í«H»mi' i eu/.ét illett) l{i)/.lciniMiy«k Itiililmtilftk. KIADÖHÍVATAL : SZfcCI Hvll YI-TfcR SZÁM, Imvá a la.u liiva.laJoH » a magán hirítwtósei, a, iiyilHórbe szánt kii/,­lemenyok, ulőii/.i'tósi pénzük és reklamálások inlézendök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS INItDKTNNMK 1 szótól 100 s/.óiií — frt "5 kr. J00—200 ig . 1 frt 50 ki. 800-300-ig . % írt %» kr. Iléíyttgilij 510 kr. .MAOAN IIMUiMTIííSKK j i>H;gá|la.|M)clás szerint legju tanyásabban közöltetnek. NVltiTTÉR sora. 20 kr, Esztergom-Fiizitö. IV. (Befejezés.) J e g y z ő k ö ii y v. Felvétetett 1889. évi apr. 10-én a közm. és közi. m. kir. minisztériumban, Lukács Béla államtitkár ur elnöklete alatt. VII. Az engedélyokmány tervezet 7-ik §-a szerint megállapított tényleges épitési s berendezési költségeket ille­tőleg a bizottság állal magyarázatul, s az engedélyokmáoyi határozatok kiegé­szítéséül a következők jegyeztetnek meg. A bizottság a maga részéről a tényle­ges építési tőkét összesen kerekszámban 1,900,000 forintra azaz egymilliókileucz­százezer forintra vagyis pá'yakilomete­renkint 44,186 forintra találta fel eme­lendőnek. Engedélyt kérők hozzájárultak egyéb­ként ahhoz, hogy a bizottságilag megál­lapításra hozóit tényleges épitési tőkéből 30000 forint készpénzben tartalékalap képzésére fordíttassák, s továbbá köte­lezettséget vállaltak arra, hogy a mi­niszter ur Ő Nagyméltósága által meg­állapítandó' határidőben, 9500 forintnyi összeget készpénzben vagy ovadékképes értékpapírokban engedélyezési biztosíték gyanánt a m. kir. központi állampénz­tárnál befizetnek. Forgalmi eszközök beszerzésére pálya­kilometerenkint 2800 .forint vagyis össze­sen egyszáz huszezernógyszáz (120,400) forint lévén fordítandó, engedélyt kérők kötelezték magokat, hogy az esetben, ha a forgalmi eszközöket a in. kir. ál­lamvasutak bocsátanak a helyi érdekű vasutak rendelkezésére, a forgalmi esz­köszök beszerzésére előirányzott költség­összeget még a vasnfc megnyitása előtt, a m. kir. államvasutak igazgatóságának készpénzben kifizetni fogják. Másrészt azonban - engedélyt kérők fenntartani kívánták maguk részére a jogot, hogy a forgalmi eszközöket esetleg magok szerezhessék be, kötelező kész­ségeket jelentvén ki, hogy utóbbi esetben a forgalmi eszközöket, miniszter ur 0 Nagyméltósága jóváhagyása mellett a m. kir. államvasutak igazgatóságával egyetértőleg megállapítandó nemekben és árak szerint fogják beszerezni s ren­delkezésre bocsátani. A mi egyébként az előirányzatnál kilátásba vett forgalmi eszközök nemeit illeti, megjegyeztetik, hogy egyelőre — 3 db. mozdony, 3 db. posta és kalauz kocsi, 3 db. személykocsi és 22 db te­herkocsinak beszerzése vétetett kilátásba. A forgalmi eszközök fentszánijelezett költségeitől eltekintve engedélyt kérők a m. kir. államvasutak igazgatósága részére még a következő összegeknek készpénzben leendő kifizetésére kötelez­ték magukat, úgymint: a) épitési felügyeletért 9220 frt b) berendezés és felsze­relésért .... 22,790 frt c) a csatlakozó állomás kibővítésének eszköz­léséért .... 38,500 frt Ehez képest tehát a forgalmi eszközök beszerzési költségeit is beszámítva, ösz­szesen egyszáz kilönczvenezerkilenczszáz­tiz (190,910) forintot a forgalmi esz­közök beszerzési költségeinek leszámítá­sával pedig: hetvenezerötszázfciz (70,510) forintot készpénzben tartoznak engedélyt kérők a m. kir. államvasutak igazga­tóságának az üzletkezelési, illetve e csatlakozási szerződésben megállapítandó határidőkben -átszolgáltatni. Az engedélyokmány tervezett 11. és 12. §-ainak megállapítása csupán enge­délyt kérők azon kívánalomnak adtak kifejezést, hogy a kezelési illeték oly viszonylatokban, melyekben a kőszén forgalom élénkítése érdekében kívána­tosnak mutatkozik, a lehető legala­csonyabb fokra leszállittassék. A bizottság engedélyt kérők ezen kívánalmát azon kijelentéssel tatarozta jegyzőkönyvbe vétetni, miszerint a ke­zelési illeték mérséklése tekintetében a m. kir. államvasutak, — a dolog ter­mészeténél fogva előzetes biztosítást nem nyújtanak, s állandó kötelezettséget magukra nem vállalhatnak; megnyug­vást találhatnak azonban egedélyt kérők azon körülményben, hogy e részben a m. kir. államvasutak érdekei a helyi érdekű vasút -érdekeivel azonosak, mi­hezképest nincs kizárva, hogy esetről esetre a fennforgó viszonyokhoz képest kölcsönös megállapodás utján kedvezőbb kezelési illetékek legyenek életbe lép­tethet ők. Az engedélyt kérők jelzett kérelme felett az elhatározfist azonbau a bizott­ság miniszter ur Ő Nagy méltóságának tartotta fenn. X. Elnöklő államtitkár ur kérdésére, hogy az épitési költségek beszerzését mily módon gondolják biztosit -.hatni, en­gedélyt kérők kijelentették, miszerint a tőke 40%-át tözsrószvények, 60%-át pedig 72% árfolyammal kibocsátandó elsőbbségi részvények, esetleg elsőbbségi kötvények utján óhajtják fedezni. Egyszersmind előadták engedélyt ké­rők, hogy az értekeltsóg részéről törzs­részvények jegyzése és átvétele elleuében a következő hozzájárulások vehetők ki­látásba, u. m : Esztergomvármegye ré­széről .... 100000 frt Komáromvármegye ré­szérői .... 30000 frt Esztergom városrészéről 30000 frt Esztergom városi polgá­rok részéről . . . 30000 frt Weiland gyáros részéről 25000 frt Beutum Ignácz részéről 3000 frt Megyeri Krausz Izidor részéről .... 25000 frt A herczegprimás részé­ről 30000 frt Az érdekelt községek ré­széről 10000 frt 3 érdekelt uradalom ré­széről 30000 frt Kőfaragók részéről . 15000 frt Zweig gyáros részéről . 5000 frt Brzorád gyáros részéről 1000 frt Az épitési vállalkozók részéről az által, hogy a teljesítendő fizetés 25% at törzsrészvé­nyekben elfogadják 50000 frt Drasclie vállalkozó ré­széről .... 60000 frt A vallásalap. uradalom 100000 frt -Állami segély (a posta hozzájárulást bele nem értve) . . 190000 frt összesen : 734000 frt izjsitsrjoniésüickelái'eíaja. PÁHOLY-DAL­(MÁJ. 29.) A SZINHÁZBAN PIROS RÓZSÁK HERVADOZTAK SZIVEDEN: ÉGŐ LELKEM EZER GONDDAL TÉPELŐDIK MOST EZEN. . . . SZŰZI KEBLEN — HÉVÜTÖTTEN CSÜNG A VIRÁG KIS FEJE . . . IZZÓBB HÁT MÁR NAPSUGÁRNÁL IDEÁLOM KEBELE ? .. TUD ÉREZNI, TUD SZEDETNI, HIVEN, FONÓN, IGAZÁN ? . . . ERRE FELELJ! ERRE EGYRE !! BÁLVÁNYOZOTT KIS LEÁNY. DAL A SZERELEMRŐL. JÓL LÁTOD, MILY BOLOND VAGYOK ÉS NEM GYÖTÖRSZ HALÁLRA ; PEDIG SZŰNNÉK A FÁJDALOM A FÖLD ÖLÉBE ZÁRVA! NE NÉZZ RÁM BÜSZKÉN, HIDEGEN, DE REJTSD EL ANGYAL AREZOD, S TÉPD ÖSSZE GYÁVA LELKEMET HISZEN KEZEDBEN TARTOD! f^EGÉNY. Az Eszt. és Vid. számára irta: Kőrösy László. (Tizenkettedik folytatás.) RÓZA NEM DÖBBENT MEG, MIKOR A FIATAL EMBER HEVESEN MEGRAGADTA A KEZÉT S HOSZ­SZASAN, SZÓTALANUL A SZEMÉBE NÉZETT. DE NEM BIRTA KI SOKÁIG A PERZSELŐ TEKINTET TÜZÉT, ÉGETT TŐLE A LELKIÖSMERETE ÉS HIÚSÁGA VÉGRE MAJDNEM TÜRELMETLENÜL KÖVETELTE : — BESZÉLJEN MÁR, HÁT MIT AKAR ? — MEGAKAROM MENTENI! — HISZEN NEM ÁLLOK ÖRVÉNY ELŐTT! — MÁR AZ ÖRVÉNYBE ZUHANT. — HISZEN UGY LESZ MINDEN, MINT AZELŐTT! KÁLNAI GÚNYOSAN MOSOLYGOTT. — JEGYEZZE MEG RÓZA, HOGY A BŰN EISŐ BETŰJE A HAZUGSÁG. RÓZA INDULATOSAN FELELTE • — HÁT NEM AKAR HINNI NEKEM ? — MAGÁNAK IGEN, DE KÖRNYEZETÉNEK NEM. — NE FÉLTSEN KÖRNYEZETEMTŐL. — A BÁRÓ s AZ A REJTÉLYES SZEMÉLY A KIT ASZTALOS IDÁNAK HINAK MÁR LEKÖTELEZTÉK AZ ÖN AKARATÁT. INNEN NEM LEHET MÁR MÁSKÉNT SZABADULNIA, MINT HA VELEM ME­NEKÜL. — HOVÁ? — HAZA. — MEGINT A NYOMORBA? — A BECSÜLETBE. — NEM TART ITT ELÉG ERŐSNEK ? — NEM. — HISZI, HOGY EL 'TUDNÉK ITT BUKNI ? — BIZONYOSAN TUDOM. — HÁT MIT TANÁCSOL ? — RÖGTÖN TÉRJEN VISSZA VELEM. — VAN JOGA EZT KÖVETELNI? KÁLNAI AZ ERÉLYES KÉRDÉSRE LEHORGASZTOTTA A FEJÉT. — VAN ! — SÓHAJTOTTA. — MIÉRT? — MERT SORSOMAT AZ ÖNÉHEZ KÖTÖTTEM J MERT HALDOKLÓ ÉDES ANYJA FÖLHATALMAZOTT ARRA, HOGY ÓVJAM LÉPTEIT S MEGMENTSEM A VESZÉLYBEN. RÓZA MAGA ELÉ MERENGETT. — HÁT ÖN IS KÉTELKEDIK BENNEM? — KÉTELKEDEM, RÓZA, S HA MÉG EGY ÓRÁIG ITT MARAD NÉLKÜLEM, AKKOR MÁR KÉSŐ LESZ A VISSZATÉRÉS. — MINEK TART ÖN ENGEM ? — EGY ELSZÉDÜLT LEÁNYNAK, A KI MÁR NEM ELÉG ERŐS ARRA, HOGY AZ EGÉSZ ÖRVÉNY MINDEN VESZEDELMÉT BELÁSSA. — NOS AKKOR CSALÓDIK, MERT ÉN TUDOK ÉS AKAROK ERŐS MARADNI ÖN NÉLKÜL IS. — ÉS ELHISZI ? — BEBIZONYÍTOM. — CSAK AZT BIZONYÍTHATJA, HOGY NEM AKAR TÖBBÉ AZON AZ UÍON MARADNI, A MELYEN EDDIG HALADT. — NOS ÉS HA JOBB SORSOT AKARNÉK KE­RESNI ? —• HÁT NE KERESSE A BECSÜLETE ÁRÁN. — LEGYEN NYUGODT, KÁLNAI, MÉG MA VISSZATÉREK. — ISMÉTLEM, HOGY INNEN MÁR CSAK ME­NEKÜLNIE LEHET. RÓZA KAEZAGNI KEZDETT. 'MEGINT AZON A TERMÉSZETELLENES HANGON, MELYRE A TÜKÖRBŐL RÁPILLANTÓ ÜNNEPELT SZÉPSÉG BÁTORÍTOTTA. . > — ÉS HA PÉLDÁUL NEM MENEKÜLÖK? —• AKKOR EL FOG VESZNI. — ES ÖN? — AKKOR MÁR NEM AKADÁLYOZHATOM MEG ROMLÁSÁT. — NEM MEHETEK MOST ÖNNEL. — MIÉRT NEM ? RÓZA AZ AJTÓ FELÉ MUTATOTT FÉLÉNKEN s FOLYTATTA: — MERT A SZÍVESEN LÁTOTT VENDÉGNEK NEM ILLIK MEGSZÖKNIE. AZUTÁN KI SZÖKTETNE MEG? A KEDVESEM, A BARÁTOM, VAGY A MEN­TOROM? MELYIK ÖN MOST A HÁROM KÖZÜL. — AZ EGYIK SE ÉS VALAMENNYI! — AKKOR LEGYEN TÜRELEMMEL ÉS NE BE­SZÉLJEN TOVÁBB ILYEN IZGATOTT HANGON, MERT ÖN A VENDÉG VENDÉGE. — TEHÁT NEM AKAR MOST VELEM JÖNNI? — NEM, BARÁTOM. — HA UTOLJÁRA KÉREM IS? — AKKOR SEM. — ÉS HA UTOLJÁRA KÖVETELEM? — AKKOR MEG ÉPPEN NEM. — ÉS HA ERŐSZAKKAL MEG AKAROM INNEN MENTENI? RÓZA MEGRETTENVE LÉPETT VISSZA; KÁLNAI KIGYÚLT ARCZÁTÓL MEGIJEDT S KÖZELEDÉSÉTŐL MEGBORZADT. EBBEN A PILLANATBAN NESZTELENÜL LÉP ETT KI A SZOMSZÉD SZOBÁBÓL AZ ELŐKELŐ SZIPIRTYÓ, A KI NYUGODTAN KÁLNAI ELÉ ÁLLOTT. — ES MOST ELMEHET, URAM! — MONDTA FAGYOS GÚNYNYAL. KÁLNAI MEGUNDORODOTT. — MIT SZÓL RÓZA EHEZ A KIUTASÍTÁSHOZ? — KÉRDEZTE KESERŰEN. RÓZA NEM SZOLH ATOTT. EELELT HELYETTE A VESZEDELMES NŐ. — KI FOGJA ÖNT NEVETNI URAM, HA TOVÁBB IS KÉTELKELKEDIK BENNE, MIKOR MÁR Mmini KÖZE SINOS HOZZÁ. ELVÉGRE IS RÓZÁT TIKKOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom