Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-14 / 30.szám

különösen a szén egymaga biz! ősit a uá a szt-ke feszti vonal fennállását s igy e vonal kiépitése melleit szól. A. mi pedig magát a vidéket tájképi szem­pontból illeti, ugy részünk föl határo­zottan a szt.-kereszti vonalnak adjuk az elsőbbséget. Csobánka, Szt.-Kereszt, a Pilishegy gyönyörű erdőségeivel, a Dobogókő páratlan kilátásával, a szép fekvésit Mexikó, a regényes szt.-léleki völgy, a Vei ka szkala s a Bjela szkala imponáló sziklafalaival s számos más szép hely csak ezen vasutvonal állal válnék valóban könnyen hozzáférhetővé s a turistaság Budapesten a maga va­lójában csak akkor fejlődhetnék ki, ha e vasút kiépülne. Jól tudjuk azt, hogy ezen vasút ki­épitése, oly vállalat, mely nagy áldo­zatokat követel ; do reméljük, hogy a budapesti helyi érdekű vasutak igaz­gatósága, mely a szt.-ondrei vasút ki­építése által a környék helyi forgalmá­nak fejlesztésére az első lépést meg­tette, nem fogja eme nagyszabású mű­vét befejezetlenül hagyni, hanem fog módot találni arra, hogy eme műve a vasútnak Esztergomig való kiépitése által befejeztessék. Nem hagyhatjuk azonban emlitetlenül azt, hogy ezen vonal kiépitése nem tisztán helyi ér­dekű vállalat; Esztergom városának a fővárossal való összekötése, egy ed­dig a forgalomtól, a kereskedelemtől s igy az anyagi fejlődéstől teljesen el­zárt nagy vidéknek felkarolása joggal nevezhető országos érdeknek s ezért) ezen vasutvonal kiépítését első sorban magának az érdekelt vidéknek, másod­sorban pedig az államnak a lehető leg­nagyobb mértékben támogatnia s elő­mozdítania kell. Ezek azon szempontok melyek velünk azt mondatják: bár mielőbb kiépítené a budapesti helyi érdekű vasníak igaz­gatósága a pomáz- szt.-kereszt-esztergomi vonalat! Kisiparunk számára. Olcsó, kényelmes és veszélytelen uj motort találták fel ismét Parisban, mely számára már épült is egy kisebb veze­ték. Ez a motor: ritkított levegő-móíor. Lűders Richárd szabadalmi irodája Grörlitzbeu erre vonatkozólag^ követ­kező legújabb ismertetést közli: A köz­ponti tolopen egy óriási légszivattyú hozat ik mozgásba, mely a levegőt egy nagy tnrtányból 75%-ig megritkítva kiszivattyúzza. E. tartáuyból mennek ki a vezetékcsövek, melyek a használati helyig elágaznak. Itt a társaság által kölcsönadott motorok vaunak, molyok jobbadán ugy működnek, mint a gőz­gépek, azzal a küiönbséggel, hogy itt a légköri levegő nyomásnak túlsúlya okozza a nyomást a gőz helyett. A foly­tonosan elszivatlyuzo t ritkított levegő a gép minden lökésénél egyszer a gép korongja elé, másszor a mögé lép ; s előbb egy mérőkészüléken megy át. A társaság óra — lóerőnkint, bérről együtt 40 pfenniget számit, a mi pá­risi viszonyok közt nagy megtakarítást jelent a mesterembereknek. Igy a kö­vetkező példát hozzák fel: Egy kefe­kötő 5 munkást foglalkoztat láb tóval ellátott fűrészeknél ; egy fél lóerejü ilyen légmótor segítségével ez az öt munkás 8 ember munkáját elvégzi. A motor költsége naponta 3 frank; 3 munkás 15 frankba kerülne, követko­zéskép a megtakarítás 12 frankot tesz naponta. Érdemesnek véltük felhívni kisiparo­saink figyelmét ez uj találmányra. De kívánatosnak tartjuk egyszersmind, hogy no csak tudomást vegyenek erről, ha­nem igyekezzenek azt hasznukra for­dítani. Megmondjuk a módját. Ha például egy városban többféle olyan mesterember vau, a kik az ilyen kis erőt igénylő gépi munkának mesterségükben jó hasz­nát tudják vonni, akkor az volna leg­természetesebb, hogy ők közösen be­rendeztessék magoknak az uj vezetéket a motorokkal együtt. Hogy ezt megtehessék, legelőször is alaposan ki kell tanulmányozuiok a motort. Ez megtörténhetnék legközelebb a párisi kiállítás alkalmával, a melyet minden oly iparosnak, a ki verseny­képesen be akarja rendezni iparát, ér­demes volna megtekinteni. A szövet­kezett iparosok tehát egy-két tagot vá­laszthatnának körükből, olyanokat, a kik felfogás, technikai ismeret s más tekintetben leginkább kitűnnek társai közt s kérjék meg őket némi segélyt is adva, hogy járjanak utána a dolognak, milyen is hát voltaképen az a légszi vattyus motor. És ha azt találják, hogy az csakugyan beválik és oly találmány, mely az ő czóljaiknak legjobban meg­felel s minden más motornál előnyösebb, akkor járnak utána annak is, hogy ii által és minő költséggel lehetne váro­sunkban egy hasonló telepet felál­lítani ? Mikor aztán ez iránt tájékozva visz­szakerülnek Parisból, gyűjtsék össze maguk közt a szükséges összeget és fogjanak a telep megvalósításához. Meg­lőhet csalódunk, nem lesz egyhamar Magyarországon oly város, melynek ipa­rosai ily nagyszabású mű keroszsül­vitelében sikeresen el tudnak járni. De mi azt, hiszszük, hogy nincs semmi bo­szorkányság a dologban. Ha csakugyan olyan praktikus a ritkított levegővel dolgozó motor, mint a hogy Lüders jelentése állítja, akkor az egész telep­nek a vezetékkel együtt való előállítása sem haladhatja meg a magyar iparos­ság intollectuális és materiális niveauját. HÍREK. ; — Udvari hír. Tegnap délután tisztelgett a herczegprimásnál Dr. Wo-. lafka Nándor a Széchényi Jenő kanonok helyébe legújabban kinevezett vallás­os közoktatásügyi tanácsos, ki közvetlen kinevezése után első útját is a her­czegprimásnál való tisztelgésre hasz­nálta föl. A herezegprimás Dr. Wolafka Nándort, a kí eddig a központi sze­minárium tanulmányi felügyelője volt, igen szívesen fogadta és üdvözölte. — Egyházmegyei hír. Teöreöss nyug. stomfai plébános, hat éves arany­misés áldozópap jobb létre szenderült. — Nagyhét. A nagyhéti szertartá­sok az Esztergom szab. kir, városi plébánia-templomban a következő sor­rendben tartatnak : Virágvasárnap 9 órakor barka-szeuíelés, melyet nagy mise követ a passió éneklésével. — Nagy­szerdán délután 6. órakor lamentáczio. — Nagycsütörtökön reggel 8 órakor nagy mise, moly alatt a hivek ünne­piesen megáldoznak. Délután 6 órakor lamentáczio. — Nagypénteken a szer­tartások reggel 8 órakor kezdődnek, utánuk szent beszéd. Délután 6 órakor lamentáczio, végro szentségbe!.ételi — Nagyszombaton reggel 6 órakor szent­ségkitétel, 7 órakor tüzszentelés, 8 órakor keresztkut-szentelés és nagymise. Este 7 órakor fel támadási körmenet. — Húsvétvasárnap a reggeli 6 órai mise után a húsvéti bárány és egyéb étel­neműek megáldása.^ 9 órakor ünnepi szentmise. Délután fél 4-or szentbeszéd, utána ünnepi vecsernye. Esztergom, 1889. april 13-án. Dr. Fehér Gyula, plébános. — Disztag. A «Dal- és Zenekod­velők egyesü!etc» vármegyénk alispán­ját, őszinte ragaszkodása és tisztelete jeléül: disz tagjává választotta. — Iskolai ünnepség. Az elemi is­kolák igazgatója, Dr. Fehér G-yula, városi plébános tiszteletére nevenapja alkalmából a városi elemi leányiskola növendékei iskolai ünnepséget rondez­tek. Az énekkar Klinda Rezső és Pa­láshy Erzsi vezetése alatt igen szép eredményeket mutatott be Verdi egy ünnepi dalával s egyéb ének részi etek­kel. G-yőry Vilmos kunyhó énekét Magu­rányi Olgácska szavalta egész otthono­san ós ügyesen; Földváry István A telegráf czimü költeményét Sinka Er­zsika szavalta kedvesen és hibátlanul. Sebestyén bölcső-dalát Schönbeck Jusz­tika s a Vörömarty Szegény asszony könyvét Sztaniek Clotildka mondotta fol. Volt még egy kis szinmüvecske is, a Bankár leánya czim alatt, mely azonban irodalmi értékénél fogva nem érdemelte meg a reá tékozolt fáradságot. Ebben leginkább Buzárovits Glusztika reme kelt s Perényi Ir macska aratta a sikert. A tanítónők mindent elkövettek, hogy az ünnepség mentől inkább sike­rüljön, a mi meg is látszott a közönség hálás elismerésén. Legvégül Bellovits Lincsike mondott ünnepi üdvözletet s diszos virágcsokrot nyújtott át az ün­nepeltnek, a ki meghatott hangon mon­dott köszöntet. Az iskolai ünnepséget igen díszes közönség látogatta, mely az intézet kifogástalju nemzeti szelle­mét elismerő szavakkal dicsérte. — Közgyűlés. A Sz. Ignáczról ne­vezett temetkezési egyesület közgyűlése f. hó 7-én d. e. 10 óratíor Majer Ist­ván püspök elnöklete mellett tartatott meg a «Fürdő» nagytermében. Miután ő méltósága lendületes beszéddel üd­vözölte az igen nagy számban megjelent tagokat, a napirend szerint Vezér János igazgató szólott, figyelmébe ajánlva a tagoknak a rendes befizetéseket, a me­lyüknek elmulasztása megfosztja őket az egyesület előnyeitől. Beszéde leg­inkább az alapszabályok ismertetéséből állott. Utána a jegyző felolvasta jelen­tését és számot adott az egyesület va­gyonáról, mely jelenleg 5383 frt 71 krt tesz. E jelentés utánMuráti János emelt szót és az egyesület által fizetni szokott 38 frtot — 40 frtra kiegé­szíttetni indítványozta. Az indítvány moly eléggé jogosult is, általános he­lyeslésre talált, fjóIlehet t egyesek aggá­lyokat hangoztattak ellene, mit külö­nösen Hittner András. Dr. Walter DÉ NES S ÖRÖMITTASAN ZÁRJA KARJAIBA SZIVE LEGDRÁGÁBB, LEGNAGYOBB KINCSÉT. MÉG SOKÁIG CSEVEGTEK, ÖLELTÉK, CSÓKOLTÁK EGYMÁST A BOLDOG SZERELMESEK, S CSAK A FÁK KOMI KIBUKKANÓ NAP TELJES KÉPÉNEK RAGYOGÁSA VÁLASZTÁ EL ŐKET EGYMÁSTÓL. AZÓTA TÖBBSZÖR TALÁLKOZOTT ITT, A NAGY PARK EZ ELREJTETT ZUGÁBAN, AZ EGYSZERŰ CSIKÓS A FÖLDESÚR LEÁNYÁVAL, ÚJRA ÉS ÚJRA MEGERŐSIVE FOGADÁSUKAT, ÚJRA ÉS ÚJRA EL­MONDVA SZERELMI ESKÜJÖKET. BOLDOGSÁGUK AZONBAN NEM TARTOTT SOKÁIG ! AZ EMBERI ÉRDEK A RANGKÓR SZÉTDÚLTA AZON ÉPÜLETOT, MELYNEK ALAPKÖVE A TISZTA, ÖNZET­LEN SZERELEM VOLT. .7 -\. ; ~ >•• ..... '..;.., v. -. •'. . ^,^yz. — ATYÁM, NE NÉZD SZEGÉNYSÉGÉ T ÉS NE ÍTÉLD MEG EZÉRT ÖT; NEM VOLNA SZIVEMNEK AKKOR SEM KEVESEBB, HA GAZDAG VOLNA IS. TEDD BOLDOGGÁ VELE EGYETLEN GYERMEKEDET: ADD, KÉRVE KÉRHK ADD ÖT NEKEM ! EZEN SZAVAKAT A KASTÉLY EGYIK SZOBÁ­JÁBAN ROMÁNKA INTÉZTE ATYJÁHOZ, MINT EGY SOKKAL ELŐBB KEZDETT PÁRBESZÉD FOLYTATÁSÁT. A KEREVETEN ÜLŐ FÖLDESÚR REDŐKBE VONT, SÖTÉT ARCZA, AZ ELŐTTE ÖSSZEKULCSOLT KEZEKKEL KÖNNYEZVE ÁLLÓ LEÁNY AZONNAL MEGFEJTI NEKÜNK, HOGY AZ ELŐBBI SZAVAK MICSODA PÁRBESZÉD FOLYTATÁSÁT KÉPEZIK. — SZERENCSÉTLEN GYERMEK, HOGY'MERSZ TŐ­LEM ILYET KÍVÁNNI ?! NEM, ÉS EZERSZER NEM ! NEM ALACSONYÍTHATOM LE ANNYIRA ŐSI CSALÁD­FÁMAT, HOGY ANNAK EGYETLEN ÉS UTOLSÓ SARJÁT EGY PÓR SUHAN CZ KARJAIBA VESSEM. NEKED HOZZÁD ILLŐ, NEMES SZÁRMAZÁSÚ FÉRFI­HEZ KELL MENNED, A KI CSALÁDOM FÉNYÉT, DICSŐSÉGÉT ÉS SZÉP MÚLTJÁT TOVÁBBRA IS KÉPES LESZ MEGTARTANI. EZ UTOLSÓ SZAVAM! AZÉRT HAGYJ FÖL ESZTELEN KÉRÉSEIDDEL, ME T SZÁN­DÉKOM MEGDÖNTHETETLEN! SZEGÉNY ROMÁNKA ! BASZ TALÁN MINDEN ! A BÜSZKE ATYA SZIVE KEMÉNY, KEMÉNY MINT A SZIKLA! * PÜNKÖSD ELŐESTÉJE VAN. A TERMÉSZET MINTEGJR ELŐKÉSZÜL A BEKÖVETKEZŐ ÜNNEPRE, OLY SZÉP BENNE MINDEN. A NAGY RÓNA ÜN­NEPÉLYES CSENDJÉT SEMMI SEM ZAVARJA,-CSAK OLYKOR-OLYKOR HALLATSZIK A TILLINKÓ VÍG HANGJA A TÁVOLI TANYÁKBÓL. OTT BOLDOG SZERELMESEK ÉLVEZIK KEDVESEIKNÉL A MUNKA­SZÜNET IDEJÉT. AZ ÁRNYAK MÁR HOSSZURA NYÚLNAK, A FELHŐK KÖZT BUJKÁLÓ HOLD KESKENY SZARVA GYENGÉN BEVILÁGÍTJA A PUSZTÁT, MELY HOSZ­SZÁBAN, SZÉLESSÉGÉBEN EGÉSZ KIHALTNAK LÁT­SZIK: EMBER, ÁLLAT A TANYÁKRA VONULT BE. DE MÉGIS, MI ÁLL AMOTT A KIS FÖLDKIEMEL­(KEDÉS TETEJÉN, EGYENESEN, MOZDULATLANUL, MINT EGY FEHÉR OSZLOP ? AZ OTT DÉNES. SÁPADT, SZENVEDÉSTŐL EL­TORZULT ARCZA, ERŐSEN FÉNYLŐ SZEMEI, IDEGESEN RÁNGATÓZÓ TAGJAI BELSŐ NAGY KÜZDELMÉRŐL TANÚSKODNAK. KEZÉBEN EGY PISZTOLY CSÖVE FÉNYLIK S HALLGATVA, FESZÜLT FIGYELEMMEL VÁRNI LÁTSZIK VALAMIRE. MAJD MEGMOZDULNAK AJKAI S FÁJDALMAS, RESZKETŐ HANGON REBEGI: « JÓSÁGOS ISTEN ! KI NEM AKARTAD BOLDOGSÁGOMAT, NE KÁR­HOZTASS EL CSELEKEDETEMÉRT! NEM ÉLHETEK TOVÁBB!» AZ URASÁGI FALU TORNYÁBAN EGYSZERRE A LÉLEKHARANG BÚS HANGJA SZÓLAL MEG, KE­RESZTÜLCSENGVE A NAGY RÓNASÁGON. A MAGÁ­NYOSAN ÁLLÓ IFJÚ ÉPEN CSAK ERRE LÁTSZOTT VÁRNI, MERT MIHELYT AZ ELSŐ HANGOK FÜLÉHEZ ÉRTEK, SZILÁRD KÉZZEL SZEGEZTE FEGYVERÉNEK CSŐVÉT HOMLOKÁHOZ S MEGNYOMTA A RAVASZT. EGY DURRANÁS, AZTÁN ISMÉT CSAK A HARANG SZOMORÚ, SÍRÓ HANGJA VOLT HALLHATÓ. MAJD EZ IS ELHANGZOTT S A SÖTÉT KÉPET BEFEDÉ AZ ÉJ LEPLE. * SZÉPEN KEL FEL A NAP, GYÖNYÖRŰEN ZENGNEK A MADÁRKÁK, ILLATOS, BALZSAMOS LEVEGŐ TÖLTI EL AZ EGÉSZ MINDENSÉGET. ÜNNEPEL AZ EGÉSZ TERMÉSZET, HISZ PÜNKÖSD NAPJA VAN ! MIN­DENÜTT VIG, GONDNÉLKÜLI ALAKOKKAL TALÁL­KOZUNK, KIK ÁJTATOS SZÍVVEL SIETNEK AZ EGY­HÁZBA, HOGY E NAGY NAPON HÁLÁT ADJANAK AZ EGEK URÁNAK. CSAK AMOTT AZ URASÁGI FALUBAN SZOMORÚ MINDENKI. A KASTÉLY FEDELÉRŐL HOSSZÚ FEKETE ZÁSZLÓ FÜGG ALÁ, ; HIRDETVE, HOGY A RIDEG HALÁL EGY IFJÚ ÉLETET SZAKÍTOTT LE FEKETE KEZEIVEL. ROMÁNKA, A FALU JÓTÉKONY ANGYALA, NINCS TÖBBÉ! EZÉRT SZOMORÚ MINDENKI. ÉS MOST, MIDŐN MÁRA SZÉP TEREMTÉS MEGMEREVÜLVE FEKSZIK A RAVATALON, CSAK MOST LÁTJA BE AZ AGG NEMES, HOGY NEM FOJTHATÓ EL A TISZTA SZERELEM LÁNGOLÓ TÜZE. FÖLÉBRED VÁDLÓ LELKIISMERETE, SZÍVESEN ADNÁ MOST ÁLDÁSÁT LEÁNYÁRA ÉS VÁLASZTOTTJÁRA; DE HISZ MÁR KÉSŐ, KÉSŐ MINDEN! MEGÖLTE AZOKAT SZÍVFÁJDALMUK, MEGÖLTE ŐKET A KE­GYETLEN SORS! * A KIS BIMBÓCSKA HIÁBA SZŐTTE ARANY­ALMÁIT, HIÁBA, HIÁBA! A PIROS PÜNKÖSD MEGJÖTT, DE Ő EZT MÁR MEG NEM ÉRTE. AZ IRIGY HATALOM, MELY OLY GYAKRAN ELVÁ­LASZTJA EGYMÁSTÓL A SZERETŐ SZIVEKET, ŐT IS LETÉPTE ! MÉG CSAK NÉHÁNY ÓRA VÁLASZTOTTA EL KEDVESE MEGÉRKEZÉSÉTŐL S ÁLMAINAK TELJE­SÜLÉSÉTŐL, MIDŐN A KEDVESE ELŐL MENEKÜLŐ ÉSZAKI SZÉL BOSZUBÓL LETÉPTE S A PORBA VE­TETTE SZEGÉNYT. A ZEPHIR MÁR CSAK KEDVESE HOLT TESTÉT CSÓKOLHATTA, FONNYADT SZIRMAIT ÖLELHETTE . ... K. M. J. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. HA A MAGYAR NŐ NEM IS ONT VÉRT HAZÁ­JÁÉRT, ÖNTSÖN ÉRTE LEGALÁBB KÖNYEKET.. * •' SEMMIBEN SEM VERSENYEZHETNEK JOBBAN VELÜNK FÉRFIAKKAL A NŐK, MINT A HAZASZE­RETETBEN. * ­A SZERELEM A NŐBŐL CSAK REGÉNYHŐSNŐT AVATHAT, DE A HAZASZERETET EGY EPOSZ HŐS­NŐJÉVÉ TEHETI. * A HAZASZERETET ELSŐ IGÉIT ÉDES ANYAI NYELVÜNKKEL EGYSZERE TANULJUK MEG. AZÉRT IS TART VELÜNK BÖLCSŐNKTŐL SÍRUNKIG. NEMZETI TÖRTÉNETÜNK BIZONYÍTJA, HOGY SOKKAL TÖBB HŐSTETTRE BUZDÍTOTTÁK FÉRFIAIKAT A MAGYAR NŐK, MINT A MENNYIT AZOK ÖN­MAGUKÉRT KERESTEK VOLNA. * NINCS SZEBB ÉRZET NŐBEN IS, MINT A HONSZERETET. Tarkányi. A SZELLEM NEM SOKÁIG BÍRJA VINNI A SZIV SZEREPÉT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom