Esztergom és Vidéke, 1889

1889-04-11 / 29.szám

renczrendiek, a nőzárdák, a tanítóké­pezde, a vízivárosi fiúiskola és a zárdai iskolák növendékei. Képviselve volt ezenkívül a városi lakosság minden rétege és különösen igen nagy számban nz előkelőbb bölgyközönség. A temetési szertartást fényes segédlettel Dr. Majer István s. püspök végezte és a főszék­egyjiázi kar tagjai megható ének bon vettek bucsut az elköltözőitől. - A vízivárosi zárda 27 éves fe nullása óta Donáta nővér a negyedik, kit a zárda veszített és őszintén sajnál az érdemes nővérek minden tisztélője. 0 is a szent­györgymezei sírkertben piheni fáradal­mait. Áldás és béke lebegjen korán pihenni tért hamvai felett! — Dr. Walter Gyula érdeklődést keltett Mária imaköny ve, mely valódi speczialitás lesz a maga nemében, már elhagyta a sajtót és a kölési munkála­tok befejezése után a legközelebbi na­pokban szót fog küldeni a megrende­lőknek. Megrendelések tehetők (70 kr 1 frt 20 kr és 2 frttal) ugy a szer­zőnél, mint Buzároviis könyvkereske­désében. — f Csernák Béla Buda­pest nyug. törvényszéki elnökét kedden délután temette Krotky kanonok nö­vendókpapok nagy assistentiájával s a közönség nagyszámú részvételével. Szá­mos koszorú díszítette a boldogult férfin ravatalát, melyet számos fővárosi rész­vevő, a megyei tisztikar, a járásbíróság tagjai s az esztergomi előkelőség kép­viselői állottak körül. A temetővállal­kozó Budapestről hozatott diszes kristály­üveglapokkal borított négyes fogatú gyászkocsit s az esztergomiak ekkor meggyőződhettek arról, hogy a Kováts Albert-féle kristály üveges gyászkocsi, mely az essz'ergomi ipar müve gyász­pompa kifejtés dolgában semmiesetre sem áll a fővárosi hasonlónemü föl­szerelés mögött A megboldogult férfin Esztergomban óhajtotta tevékeny pá­lyája fáradalmát kipiheni, de útközben szélhűdés érte, ugy hogy a csak a esu­lád teláldozó ápolásának volt köszön­hető eddigi élete is, melyet a halál min­den kínos szenvedésétől megváltott. Nyugodjék békében halálában ott, a hol életében nem találta meg a nyu­godalmat ! — Útépítés. Április tizenötödikén lesz az árlejtés az állami építészeti hivatalban a budapest-bécsi álamul 41—47 km. szakaszán szükséges kerék­vetők s korlátfák helyreállítására há­romszázhúszon két frt 41 kr. erejéig. — A dal- és zenekedvelő-egyesület vasárnap délután (ártotta meg évi ren­des közgyűlésé^ mely alkalommal el­nöknek Dr. Helcz Antalt, alelnöknek Magurányi Józsefet, titkárnak Wi Pe­rényi Kálmánt, pénztárosnak Ivanits Istvánt és háznagynak Kollár Károlyt választották meg. — A kereskedö-jfjak egyesülete vasárnap este tartotta meg évi közgyű­lését. Elnöknek Brntsy Jánost válasz­tották meg, alelnöknek Kiszlingstein Sándort, titkárnak Gál Sándort és pénz­tárosnak Knappé Károlyt. — A halottégetés ellen Dr. Cser­noch János kanonok egy-két év előtt irodalmi harezot indított meg ugy a sajtóban, mint a röpirat irodalom terén. A küzdelemnek sikere volt, inert a budapesti halottégető egyesület alap­szabályait nem erősítette meg a kor­mány. Az érdekes kortörténeti kórdós Veleje a következő : Valami százötven budapesti lakos még 1886-ban elhatá­rozta, hogy a külföldi egyesületek min­tájára halott-ógető egyesületet alkot Budapesten. Az alakulni készülő egye­sület az alapszabályokat s a memoran­dumot be is nyújtotta az akkori belügy­miniszternek s kérte az alapszabályok megerősítését. Minthogy az uj egyesület czélja valláskegyeleti kérdéseket érint, a belügyminisztérium áttette az ogósz ügyet a vallásügyi minisztériumhoz, honnan még Trefor minisztersége s báró Hornig Károly miniszteri tanácsos mű­ködése alatt az ügy véleményadás vé­gett a pritnási irodába került. A her­czegprimás nem lévén barátja a halott­égetés eszméjének, a véleményadás •ter­mészetesen kedvezőtlen volt s igy törtónt hogy a fővárosi halottégetők egyesüle­tének alapszabályait a kormány a jóvá­hagyó záradékkal nem láthatta el. A visszautasító mogokoíásban benne van, hogy ez azért történt, mert «az emberi holttesteknek az egyesület által szán­dékolt elégetése felette fontos közérde­ket érint azért a jóváhagyás előtt mind­azon fel tóteleket, melyek pontos meg­tart ása nélkül ama közérdek nem lenne kellőleg megóvható, részletesen meg kell határozni.» Ezen meghatározások­hoz még hosszantartó tüzetes tárgyalá­sok szükségesek, melyek befejezéséig a miniszter jóváhagyólag nem kívánt határozni. A halottégetés eszméjének egyik főképviselője Légrády Károly a Pesti Hirlap u. ti. főszerkesztője. — A legújabb csödesethez. Özv. Mayer Imréné csődesetében a komáromi törvényszék csődbiziosnak Hegymeghy Lászlót nevezte ki s a tömeggonduok­sággal Dr. í\aíkovich Jenő esztergomi ügyvédet bizta meg. — A párkányi takarékpénztár ápr. hó 25-én fogja megtartani tizen­hetedik évi közgyűlését, melyre a meg­hívót jövő számunk hirdetései között fogjuk közölni; — Az egészségügyi tanács Bende Antalról, a vízivárosi kettős gyilkosság elkövetőjéről már nyilatkozott s a gyil­kost beszámítható elmeállapotúnak ítélte. Már most nemsokára meg kell történ­nie a végső tárgyalásnak Komáromban. — Magyar könyvészet. A Kisz­lingstein Sándor esztergomi könyvke­reskedő szerkesztésében megjelenő s a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete megbízásából összeállított szakmunká­ból megjelent a 4—8 füzet, mely már z 1876—1885-iki magyar könyvter­més gondos fölsorolásánál a K betű vége felé tart. Egy-egy füzet ára 40 kr. — Kirándulóknak. A budapesti tu­rista-egyesület mult heti ülésén Ekkert Antal fővárosi tanár, lapunk munka­társa, egy igen közérdekű indítványt tett. Nemsokára megkezdődik a kirán­dulások szezonja s igen kívánatos volna, ha minden budapesti kiránduló szemmel tartaná azokat az elveket, melyeket az emiitett indítvány kifejt. Legérdekesebb az indítvány első része. A főváros kör­nyékére tett kirándulások alkalmával a budapesti kirándulók igen gyakran szó­beli érintkezésbe jönnek a környék sváb, tót vagy szerb nyelvű lakosságá­val. Kívánatosnak tartja az indítvány, hogy ilyen alkalommal a kirándulók mindig először magyar nyelven szólítsák meg a népet. Ha pedig valami szol­gálatra van szükségük, az elsőséget a magyarul tudóknak adják. Meg kell a néppel értetni azt, hogy a magyar nyelv tudása és beszólése nemcsak a magasabb miveltség jele, hanem igen sok esetben anyagi haszon forrása is lehet- A második kérdés, melyet a javaslat fölvet, a borravaló kérdése. Tudvalevő, hogy ná­lunk mennyire el vau harapózva ez a rossz szokás s milyen sok helyütt és sokra nézve valóságos akadálya az uta­zásnak. A kiránduló urak — mondja a javaslat — legyőzve gavallérkodó természetüket, hozzájárulhatnának e rossz szokás megszüntesóséhez azzal, hogy a fölösleges borravalók adásától tartóz­kodva, kisebb szolgálatokat a szolgá­lathoz mért díjazással jutalmazzák. Ter­mészetes azonban, bogy ennek az el­határozásnak csak ugy lehet foganatja, ha ezt egész általánosságban gyakorol­ják. Yégre a harmadik kérdés főleg a nyaralók érdekeit érinti. Tudvalevő^ hogy ezeket is mennyire zsarolják, még egyszerű falukban is. Arról kell fel­világosítani a népet, hogy mihelyt az idegenek látogatásából valami hasznot remélhet, ue akarjon mindjárt az első nyáron, azon az egy pár emberen meg­gazdagodni, a kik akkor náluk időznek; A javaalat szerint mindenütt a hely­beli intelligencia gyakorolhatna hatást a népre ebben az irányban. Fontos é kérdés különösen azokon a vidékeken, a melyek — mint a főváros környéké­nek egy része is — á filloxera által főjövedelmi forrásukat veszítették s most esetleg természeti szépségeikkel kárpó­tolják azt, a mit a természet mostoha­sága más oldalról elvont tőlük. - Vasutunk ügyében tegnap este a következő táviratot kaptuk: Négy órai tárgyalásban az engedély okmány pontjait tüzetesen megállapították. Ezek szerint az épitési tőke Í;900,00(L Több kedvezményt is kilátásba helyez­tek; az állam hozzájárulását a minisz* ter nemsokára tudatni fogja. X Süketeknok. EGY SZEMÉLY, KI EGY EGY J SZERŰ SZER ÁLTAL 23 ÉVES SÜKETSÉG ÉS FÜL­1 ZUGÁSBÓL KIGYÓGYITTATOTT, KÉSZ ANNAK LEÍRÁ­SÁT NÉMET NYELVEN BÁRKINEK BEKÜLDENI; CZIME : J. H. NICHOLSON, BÉCS, IX. KOLING. 4; Dr. KŐ JtöSY LÁSZLÓ. N Y I L T T E R. Az e tovat alatt közlötlekéit nem vállal felelős­séget a szer k. Cognac GRÓF KEGLEVICH ISTVÁN, PROMONTOR A BRÜSSZELI VILÁGKIÁLLÍTÁSON DISZ OKLEVÉLLEL — A LEGMAGASABB KITÜNTETÉSSEL DÍJAZVA. — EZEN COGNAC ORVOSI TEKINTÉLYEK ÁLTAL LEG J JOBBAN AJÁNLTATIK emésztési nehézségeknél, gyomor-, tüdő- és mellbetegségeknél, test­elgyengülésnél STB. EREDETI PALACZKTÖLTÉSBEN MINDENÜTT KAPHATÓ, Központi iroda: Budapest, Rudolf-rakpart 7 Esztergom Szt.-Tamáson egy 420 frtot jövedelmező 248 számú W H Á 1 -W® szabad kézből eladó. — Köze­lebbi felvilágosítást a kiadóhiva­tal ad. Egy egészen uj ^Rapidé" hjt szabad kézből jutányos áron eladó. Czím megtudható e lap kiadó­hivatalában. HIRDETÉSEK öli?ilgllll jáialtk Rendes összeköttetésben a vasúti vonatokkal Közlekedés. 1889. ápril 13. (szombaton) további intéz­kedésig naponkint, I. MENET 5 ÓRA 30 P.-KOR REGGEL A 6 ÓRA 2 P.-KOR MD, OMNIBUS VONATHOZ. | BUDAPEST ÉS ESZTERGOM CSAVARGŐZÖS ÁLLOMÁS KÖZT A MENETTÉRTI JEGYEK 5 NA­II. „ 7 „ 15 „ „ „ 8 ,I 1 „ „ „ „ I PIG ÉRVÉNYESEK. — BÉCS ÉS ESZTERGOM CSAVARGŐZÖS ÁLLOMÁS KÖZT A MENETTÉRTI „ JEGYEK 8 NAPIG ÉRVÉNYESEK. ; ! Menet-dijak: 1. hely 35 kr, II. hely 30 kr. I | Kirándulási menet-térti jegyek . I. hely 35 kr, II. hely 30 kr. Szombaton az összes vasúti menetek pontos betartása mellett Szobra reggel 5 óra 30 perczkor, visszafelé mindjárt az utasok felvétele után. Szobra délután 3 óra 15 perczkor, visszafelé mindjárt a ki és beszállás után. III 11 10 „ 15 „ „ „11 „ 1 U ÉRK. SZEMÉLY IV. 17 3 „15 „ DÉLUTÁN „ 4 >» ' »» IND. ÉS a „ „4 „ 47 II ÉRK. OMNIBUSZ V. 11 5 „ 45 P.-KOR „ ,. 6 „ 28 II II II is esztergomi helyi gőzhajó részvénytársaság Esztergomi helyi gőzhajó részvénytá rsaság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom