Esztergom és Vidéke, 1889

1889-01-03 / 1.szám

munkálatok gyorsan és szépen fognak haladni. &?4 ergom szebb jövőjének ós gyer­mekei jó sorsának nyújt az újesztendei ajándékot, a, ki ít vasút létesítéséhez áldozatkészségével is hozzájárni. Sülyedö társadalom. ­Esz tergom, jan. 2. Ezzel ;t czimmel érdekes röpirat j­1­lent ínég Budapesten. Csupa olyan kérdésekkel foglalkozik, a melyek min­denkit érdekelnek. Az érdekes röpirat szerzője Bronnus-nak irja magát, s eszme­menete a, köveikező : A magyar közélet terén ' az utóbbi időben sajátos tünetek észlelhetők. Az •egész magyar közéletből hiányzik a ma­gasabb törekvés, mintha kiveszett volna belőle a korszerű haladás vágya, a ma­gasabb törekvésekkel szemben való er­kölcsi lendület. Évtizedek óla nem tör­tént a magyar nemzet életében olyan esemény, a mely kifáraszthatta volna, erejét, meglankaszthatta volna erélyét, és manapság mégis olyan tehetetlenség észlelhető minden irányban, hegy a vizsgálódó elme okvetlenül a tünetek után kutat, s meg is találja azokat. A minden téren, minden társ;id;i!mi kasztnál található czinizmus nem szü­letett magától, ennek a csúnya beteg­ségnek a Csirája olt van a magyar liözélet legfelsőbb fórumán : a parla­mentben. Minden politikai animositás nélkül, menten minden politikai pártállástól, teljes tárgyilagossággal tekintve a par­lament működését, az ugyancsak szá­nalmas képel nyújt, Kincsen meg benne semmiféle ma-gasabb, nemesebb aspirá­czió, sőt a frázis ér!ékére süljedt a parlamentben minden, a mi a hétköz­napi dolgok, s tárgyalás alatt lévő javaslatok mathematikai bírálatán kivül esik. A vitákat csak a személyeskedések élénkítik néha, de különben azok szer­fölött unalmasuk. A parlamentben soha­sem hangzik fel valamely magasabb eszme, a mely lelkesedésre ragadhatná a nemzetet. De ha tenne is valaki üdvös kezdeményezést, elfojtja a szigora pártfegyelem, s a halalomra való rideg féltékenység. Teljesen illnzoriussá vált az elvi kapaczitáczió, mert az a pár­toknak egymással szemben [való félté­kenységénél fogva, még a lcgapróléko­sabb formaságokra is leheletlen. A kor­mány roppant ereje s a hatalom pol­czáu való nagy szilárdsága mellett az ellenzéki pártok összes szereplése meddő akadékoskodássá válik, s igy az ellen­zék nem is opponál csak a látszatért, ;i mi odavezet, hogy a parlamentből kivész a parlamentális lendület és élénk­ség. Másfelől a kormány hosszú állan­dósága mellett a hosszú időn át felsza­porodott elégületlen elemek, minthogy politikai irányváltozás soha ki nem eu­gesz el; őket. már kitörést keresnek. Ez teremtette meg az antiszemitizmus vulkanikus kitörését, ez teremii a nemzetiségek harczias túlkapásait, ez bomlasztja meg a társas élet terén a különben egymáshoz tartozó elemek együttes munkálkodását. Az egyetlen eszme, melyet a parlament a nemzet körébe kidobott, az antiszemitizmus volt; erre a konezra azután ráesett a, tömeg. A parlamentben is megosztozott rajta szépen kormánypárt és ellenzék egyaráu t. A parlamentnek voltak még más jelszavai is : a liberalizmus és a de­mokratizmus. Heteken, hónapokon ál azon vitatkoztak, hogy ki a liberálisabb, ki a demokratikusabb, és e mellett el­foglaltak olyan álláspontokat, teremtet­tek olyan jelenségeket,, a, mik a leg­határozottabb ellentétben vannak a han­goztatott magasztos ideákkal. A kath. klérus befolyásáról elmon­dottakat kath. szempontból nem lehet aláírnunk, de a mit a piot. klérusról olvasunk, az igen találó: A magyaror­szági református egyház a legutóbbi időben kétségtelen jelét adja annak, hogy hierarchikus vágyai vannak, s egyben-másban alig ismer hal árt. Val­lási türelmetlenségével s il liberális működésével megtagadja múltját. A protestáns egyház is arra törekszik, hogy felekezeties irodalmat teremtsen és ezenkívül czentralizálja az egyházi jelétet, a mi egyrészről tönkretenné az .autonómiát, másrészről a hierarchia ki­lerjesz!érére vezetne. A parlament rzinizmusa semmiféle irányban oem nyilvánul olyan eklatáns módon, mint a közerkölcsök felfogásá­ban. A legutóbbi időben olyan dolgok történtek a, parlamentben, a melyek ál­talános felháborodást kellettek, s al­kalmasak annak a nézetnek a megszi­lárdítsa ra- hogy a törvényeket nem szükséges okvetlenül megtartani. Ezek a példák a közerkölcsök elfajulására vezetnek, a minek szomorú példáit lát­juk is már a magyar közélet terén. Mind e bajokkal szemben a közélei, |másik nagy orgánuma, a sajtó, tehetet­len, mert a mai informatív zsurnalisz­tikái rendszer melleit nem képes or­szágos áramlatok leküzdésére, de sőt ezekkel szemben nem is harczolhat. Az országos áramlatok, a miket a parlament teremtett, átjárták az egész társadalmat s azokat hírlapi czikkekkel paralizálni nem lehet. De meg manapság a zsur­nalisziika, üzlet, s a lapok fenmaradá­sánalv kérdése is nagy szerepet játszik. A sajtónak számolnia kell a közönség Ízlésével, felfogásával és érzületével, mert, különben a közönség elfordul tőle. A magyar sajtó önzetlen, becsületes, és hogy a mostani bajokon még sem segíthet, az nem rajta, múlik. Csak a meghamisított közfelfogásnak, a magyar nép eredeti karakteréhez képest való megváltoztatása segíthet a bajokon. Erre kell törekednie min­denkinek, a ki a magyar közéletben most tapasz!alható általános visszaesés 'helyett az egészséges fejlődést óhajtja. |Egyelőre csak a becsületes eszmék és tisztult nézetek terjesztése lehet erre hathatós eszköz. Komárom kapitulácziója. Komárom ugyan még sohase kapitu­lált, és ue is kapituláljon soha sán­czaival, csak az esztergom-füziíői vasút mielőbbi kivihetősége érdekében pró­bálja meg az egyszer a kapilulácziót és sohase fogja megbánni. Dr. Siiberslein Adolf és érdektársa a komárommegyei közgyűléshez egy pót­indilváuyt adott; be. Már erre megmó­dosult az állandó választmány kedvezőt­len halározala s mint olvasóinkat nyom­ban értesítettük külön bizottságot küld­tek ki a kérdés boható tanulmányozá­sára. Ez a bízottság bizonyára beható figyelemre fogja méltatni Dr. Siiberslein Adolf legújabb vasúti dolgozatát, mely­nek veleje a következő: A kormány, mint tudva levő, nov. hó 29-én megtartatta a közigazgatási bejárást, és ezáltal eléggé tanúsította, hogy a tervet helyesli, úgymint Baross ő excellentiája nem egyszer igérie mái­kegyes hozzájárulását az építési tőke 10%-a erejéig. De nemcsak a közlekedési, de a had­ügyminisztérium is kiválóan pártolja e vonalat, melynek operai ionál is és ka­tonaelszállitási fontossága minden két­ségen kivül áll. A poli,ikai bejárásnál Almás és Nesz lyem toilette. az a temérdek sok gyöngy és drágakő egész Jtünd ér világgá varázsolták a helyiséget. Csipkékkel megrakott selyem és bársony-uszáljos hölgyek, mint lebke tündér látszottak a sima padlózaton végig­suhanni, megterhelve virágokkal, szalagokkal. Bámulva, elfogultan tekintettek, a leány­Iák maguk elé. Nem, ilyesmi Helénnek még legmerészebb álmait is messze túl­szárnyalta. Ugy tűnt fel neki,, mintha a paradicsom küszöbén állana. Egy perezre kábultan állott meg, szive nagyon dobogott. Valami sajátos nyomást érzett keblére ne­hezed ni, mely nem engedte őt szabadon lélegzeni mindaddig, mig a bemutatás első nehézségein tnl nem voltak. A többi azután már magától jött. A leánykák csakhamar finom urak által hittak magukat körülvéve, lsi-ki ügyességének teljes erejével törve magát keresztül az előtte állókon, hogy ékesszólásának mirden tehetségével eseng­jen egy-két tánezot vagy fordulót tőlük. A fiatal tisztek közt az első, ki Helénhez közeledett, Hajnal hadnagy volt. Megütközve tekintett a csokorra, melyet Helén kezében tartott. — Bájos Helén nagysád — monda ele­gáns mozdulattal — kegyed oly zavartnak látszik. Reméltem, egész biztossággal re­méltem, hogy szeiény virágaim majd ke­gyes fogadtatásra találnak kegyednél, és m^is megvetette azokat. — ígtíti sajnálom, nagyon hálás vagyok érte ... de fivérem ajándékát lettem volna kénytelen visszautasítani, és a papa — szólt akadozva, alig palástolhatván félénk za yarat. — Ah, értem már. Persze Arthur előny­ben van. Azután nem [kegyeden állt a vá­lasz , . . Ez vigasztal — susogá Hajnal. Szabad-e kárpótlást remény lenem érte ? Helén megdöbbenve tekintett reá. — Én nem tudom . . . — Egy-két tán ezért esedezem, még mi­előtt egy szerencsésebb megelőzne. Szabad jegyére igényt tartanom, bájos nagysám? — örömest, de nem többre, mint kettőre. Az édes mama ezt nekem határozottan meghagyta. A hadnagy gúnyosan mosolygott. — Ugy a souper-walzer és a cotillon-ért esedezem. Pompás cotillon-figurákat állítot­tam össze. j Azután . Saroltát is felkérte egy tánezra I és kifogástalan elegancziával meghajtva magát, távozott, hogy másoknak is helyet adjon. j <— Tisztelt nagysám — szólal meg most ; egy monoklis dandy, ismert alakja a sze­replő világnak — kegyed elragadólag néz ki. Szabad kérnem egy kis souper-csárdást ? ' — Igen, ezer örömmel. Ismét tisztul a tér. — Legkedvesebb nagysám —r- szól most egy harmadik előkelő orrhangon — egy óriási kéréssel járulok angyali szine elő. Nemde okvetlen fog boldogítani engemet egy négyes táncz vagy mazurkával ? Le­gyen szabad ezt nekem kérni. m Helén készséggel nyújtotta oda kis ke­zét . . . Egymást érték e jelenetek. ' A testvérek csak ritkán érthették meg "az urak neveit, és még ritkábban tudták elolvasni a finom kártyalapokra irt sorokat, melyeket a tán­ezosok kezeik közt hagytak. — Egy érdekes autograpligyüjtemény — kaczagott fel végre Helén. Mit használnak nekem a nevek, ha nem tudom, hogy ki­ket értsek alattuk ? Ha az urak is csak ugy ismernek engemet, mint én őket, ugy bajosan fogunk eligazodni. (Folyt, köv.) — Esztergom tájszépségeinek fel­fedezésére alakult Gróf Csáky Albin miniszter nr elnöklete alatt a Kárpát­Egyesület Budapesti-Osztálya, mely ala­kuló közgyűlése alkalmából Esztergom­ból Burány Jánost és lapunk szerkesz­tőjét választmányi tagokká választotta. A nemes hivatásn egyesületbe eddig a következők jelentkeztek nálunk rendes tagoknak : Burány János, Maiina Lajos, Nagy Pál és Dr. Kőrösy László. Az évi tagsági díj három forint. Jelentke­zéseket még mindig örömmel közvetí­tünk. Esztergom természeti szépségeinek megismertetéséről van szó s igy bízvást reméljük, hogy a tagok száma szapo­rodni fog. — Hangos napok. Szilveszter-estéjén már késő délután megkezdték működé­süket az összes esztergomi czigáuy-zene­karok s privát bandák s gratuláltak kegyetlenül egész másnap reggelig. Az egyveleg khaósza sok helyütt igen is komikus volt,hanem azért az összes meg­gratuláltak jó egészségnek örvendenek. mély nem csekély kívánságai lettefc jegyzőkönyvke igtatva. ( A füzitd-esztergomi vasút építési tőj­kéje minden érdekeltségi kivánság tel luntetbe vételével 2.000,000 írtra fog­rúgni. Ebből 200,000 frtot az üÚil fog magára venni, 500,000 fit az; éri­dekoltségtől kívántatik. A hátralevqí 1200-1.300,000 frira elsőbbségi rész­vények fognak kiadatni, melyek meg­vétele iránt már elsőrendű magyar és külföldi pónzházalítól vannak ajánlatok. Az érdekeltség ugyanannyi törzsrész­vényt kap, amennyiszer 100 frtot meg­szavazott vagy aláirt. A törzsrészvén ve­sék és az elsőbbségi részvények vevői együtt alakiiják, egyenlő jogokkal a füzitő esztergomi vasúti részvénytársa­ságot. Az alapszabályokat az állam vizsgálja ós erősíti meg és mint nagy törzsrészvényes épugy lesz képviselve az igazgatóságban, mint a megye és az egyéb érdekeltség. Ha tehát Komárommcgyétől 50,000 frtot kérünk az állam és a többi össze­érdekel tség nevében, ez az építési töke 2y 2 %-át, vagy a törzsrészvények 6%-át teszi ki. Ennek pedig megfelel 12 kilométer vasút Fíizitőtől Neszmél\ig, Miután az egész vonal csak 42.6 kilo­métert tesz ki, Esztergomra esik 70%» Komáromra 30%. De Eszi ergom ér­dekeltsége 350,000 frtot, azaz a törzs­részvények 50%-át jegyzi, mig Ko­máromtól csak 6% telik ki. Ebből nagyon is világos, hogy Komáromme­gyét legkevésbbé sem terheljük a kellő arányban. Ez ötvenezer forintot a magyar jel­zálogbank kölcsönzi 50 évi törlesztésre 5y 2 % számítás mellett, ugy, hogy a megye csak évenkiuti 2800 írttal járul voltaképen hozzá a vasút költségeihez. Az alap, melyből e 2800 frt évenkiuti járulék fedeztetik, nem is lehet más, mint a közmunka-alap, mely a közutat építésére és f^jmj^t^sáBnkr.sz^lgg^^ A törvényes praxis a vasutakat, egében a köziitakhoz sorolja. Világos, hogy a~% másfél órányi lata-almási megyei ut fenntartási költségei lényegesen elesnek, miután Almás-Fü/,i ősi kérésziül a köz­lekedés egy negyedóra, alatt lesz meg és a, vasúton minden nap 6000 méter­mázsa tehet fog vitetni. A vasút kezelését a magyar állam­vasutak veszik át és a részvény-társa­ságnak biz'osiiják a részvények minimá­lis kamatozását. Ami a, füzitő-esztergomi vasút kama­tozását illeti, annak alapja a legszilár­dabb, miután a Drasche-féle tégla,- és k Őszén bánya-Iá rsaság igazga I ósága kész­nek nyilatkozott évi termelését iy 2 miliióra fokozni és a vasut-társaság által vitetni. Ez iy 2 millióból eredő szállítási haszon legalább is 60,000 frt tiszta évi jövedelmet képvisel, ami már elegendő a részvénytőke elsőbbségeinek kamatoztatására. Hogy a kőszén mellett faragott kövek, mészkövek más épület­kövek, czement, tégla, fa, bor, szől< gabonából legalább is 500,000 méter­mázsa fog vitetni, hogy továbbá- főfieg télen nagy személy-forgalom, nemkülön­ben pedig szapora katona szállítások lesznek, mint tudvalevő tények, j me­lyeknek eredményekép a törzsrészvények gyümölcsözése tisztán kiszámítható.! De a megye haszna sokkal nagyabb lesz más réven, mintha a törzs részvé­nyek 7%-ot osztanának is. E fohászon t. i. abból fog állani, hogy a drága kőszenek a szomszéd, tehát olcsó dorpghi kőszén által fognak kiszorittatni.• Már Komárommegye körülbelül 200,000 métermázsa kőszenet fogyaszt, mfdynek helyi ára 70 krtól 1 frt 20 kiig vál­tozik métermázsánkiut. A doroglhi kő­szénnek ára a bányánál 32 kr., a viczinális vasúti vitelbér 10 kr., ugy hogy Tatán alig 50 kr és Komárom

Next

/
Oldalképek
Tartalom