Esztergom és Vidéke, 1889
1889-01-03 / 1.szám
munkálatok gyorsan és szépen fognak haladni. &?4 ergom szebb jövőjének ós gyermekei jó sorsának nyújt az újesztendei ajándékot, a, ki ít vasút létesítéséhez áldozatkészségével is hozzájárni. Sülyedö társadalom. Esz tergom, jan. 2. Ezzel ;t czimmel érdekes röpirat j1lent ínég Budapesten. Csupa olyan kérdésekkel foglalkozik, a melyek mindenkit érdekelnek. Az érdekes röpirat szerzője Bronnus-nak irja magát, s eszmemenete a, köveikező : A magyar közélet terén ' az utóbbi időben sajátos tünetek észlelhetők. Az •egész magyar közéletből hiányzik a magasabb törekvés, mintha kiveszett volna belőle a korszerű haladás vágya, a magasabb törekvésekkel szemben való erkölcsi lendület. Évtizedek óla nem történt a magyar nemzet életében olyan esemény, a mely kifáraszthatta volna, erejét, meglankaszthatta volna erélyét, és manapság mégis olyan tehetetlenség észlelhető minden irányban, hegy a vizsgálódó elme okvetlenül a tünetek után kutat, s meg is találja azokat. A minden téren, minden társ;id;i!mi kasztnál található czinizmus nem született magától, ennek a csúnya betegségnek a Csirája olt van a magyar liözélet legfelsőbb fórumán : a parlamentben. Minden politikai animositás nélkül, menten minden politikai pártállástól, teljes tárgyilagossággal tekintve a parlament működését, az ugyancsak szánalmas képel nyújt, Kincsen meg benne semmiféle ma-gasabb, nemesebb aspiráczió, sőt a frázis ér!ékére süljedt a parlamentben minden, a mi a hétköznapi dolgok, s tárgyalás alatt lévő javaslatok mathematikai bírálatán kivül esik. A vitákat csak a személyeskedések élénkítik néha, de különben azok szerfölött unalmasuk. A parlamentben sohasem hangzik fel valamely magasabb eszme, a mely lelkesedésre ragadhatná a nemzetet. De ha tenne is valaki üdvös kezdeményezést, elfojtja a szigora pártfegyelem, s a halalomra való rideg féltékenység. Teljesen illnzoriussá vált az elvi kapaczitáczió, mert az a pártoknak egymással szemben [való féltékenységénél fogva, még a lcgaprólékosabb formaságokra is leheletlen. A kormány roppant ereje s a hatalom polczáu való nagy szilárdsága mellett az ellenzéki pártok összes szereplése meddő akadékoskodássá válik, s igy az ellenzék nem is opponál csak a látszatért, ;i mi odavezet, hogy a parlamentből kivész a parlamentális lendület és élénkség. Másfelől a kormány hosszú állandósága mellett a hosszú időn át felszaporodott elégületlen elemek, minthogy politikai irányváltozás soha ki nem eugesz el; őket. már kitörést keresnek. Ez teremtette meg az antiszemitizmus vulkanikus kitörését, ez teremii a nemzetiségek harczias túlkapásait, ez bomlasztja meg a társas élet terén a különben egymáshoz tartozó elemek együttes munkálkodását. Az egyetlen eszme, melyet a parlament a nemzet körébe kidobott, az antiszemitizmus volt; erre a konezra azután ráesett a, tömeg. A parlamentben is megosztozott rajta szépen kormánypárt és ellenzék egyaráu t. A parlamentnek voltak még más jelszavai is : a liberalizmus és a demokratizmus. Heteken, hónapokon ál azon vitatkoztak, hogy ki a liberálisabb, ki a demokratikusabb, és e mellett elfoglaltak olyan álláspontokat, teremtettek olyan jelenségeket,, a, mik a leghatározottabb ellentétben vannak a hangoztatott magasztos ideákkal. A kath. klérus befolyásáról elmondottakat kath. szempontból nem lehet aláírnunk, de a mit a piot. klérusról olvasunk, az igen találó: A magyarországi református egyház a legutóbbi időben kétségtelen jelét adja annak, hogy hierarchikus vágyai vannak, s egyben-másban alig ismer hal árt. Vallási türelmetlenségével s il liberális működésével megtagadja múltját. A protestáns egyház is arra törekszik, hogy felekezeties irodalmat teremtsen és ezenkívül czentralizálja az egyházi jelétet, a mi egyrészről tönkretenné az .autonómiát, másrészről a hierarchia kilerjesz!érére vezetne. A parlament rzinizmusa semmiféle irányban oem nyilvánul olyan eklatáns módon, mint a közerkölcsök felfogásában. A legutóbbi időben olyan dolgok történtek a, parlamentben, a melyek általános felháborodást kellettek, s alkalmasak annak a nézetnek a megszilárdítsa ra- hogy a törvényeket nem szükséges okvetlenül megtartani. Ezek a példák a közerkölcsök elfajulására vezetnek, a minek szomorú példáit látjuk is már a magyar közélet terén. Mind e bajokkal szemben a közélei, |másik nagy orgánuma, a sajtó, tehetetlen, mert a mai informatív zsurnalisztikái rendszer melleit nem képes országos áramlatok leküzdésére, de sőt ezekkel szemben nem is harczolhat. Az országos áramlatok, a miket a parlament teremtett, átjárták az egész társadalmat s azokat hírlapi czikkekkel paralizálni nem lehet. De meg manapság a zsurnalisziika, üzlet, s a lapok fenmaradásánalv kérdése is nagy szerepet játszik. A sajtónak számolnia kell a közönség Ízlésével, felfogásával és érzületével, mert, különben a közönség elfordul tőle. A magyar sajtó önzetlen, becsületes, és hogy a mostani bajokon még sem segíthet, az nem rajta, múlik. Csak a meghamisított közfelfogásnak, a magyar nép eredeti karakteréhez képest való megváltoztatása segíthet a bajokon. Erre kell törekednie mindenkinek, a ki a magyar közéletben most tapasz!alható általános visszaesés 'helyett az egészséges fejlődést óhajtja. |Egyelőre csak a becsületes eszmék és tisztult nézetek terjesztése lehet erre hathatós eszköz. Komárom kapitulácziója. Komárom ugyan még sohase kapitulált, és ue is kapituláljon soha sánczaival, csak az esztergom-füziíői vasút mielőbbi kivihetősége érdekében próbálja meg az egyszer a kapilulácziót és sohase fogja megbánni. Dr. Siiberslein Adolf és érdektársa a komárommegyei közgyűléshez egy pótindilváuyt adott; be. Már erre megmódosult az állandó választmány kedvezőtlen halározala s mint olvasóinkat nyomban értesítettük külön bizottságot küldtek ki a kérdés boható tanulmányozására. Ez a bízottság bizonyára beható figyelemre fogja méltatni Dr. Siiberslein Adolf legújabb vasúti dolgozatát, melynek veleje a következő: A kormány, mint tudva levő, nov. hó 29-én megtartatta a közigazgatási bejárást, és ezáltal eléggé tanúsította, hogy a tervet helyesli, úgymint Baross ő excellentiája nem egyszer igérie máikegyes hozzájárulását az építési tőke 10%-a erejéig. De nemcsak a közlekedési, de a hadügyminisztérium is kiválóan pártolja e vonalat, melynek operai ionál is és katonaelszállitási fontossága minden kétségen kivül áll. A poli,ikai bejárásnál Almás és Nesz lyem toilette. az a temérdek sok gyöngy és drágakő egész Jtünd ér világgá varázsolták a helyiséget. Csipkékkel megrakott selyem és bársony-uszáljos hölgyek, mint lebke tündér látszottak a sima padlózaton végigsuhanni, megterhelve virágokkal, szalagokkal. Bámulva, elfogultan tekintettek, a leányIák maguk elé. Nem, ilyesmi Helénnek még legmerészebb álmait is messze túlszárnyalta. Ugy tűnt fel neki,, mintha a paradicsom küszöbén állana. Egy perezre kábultan állott meg, szive nagyon dobogott. Valami sajátos nyomást érzett keblére nehezed ni, mely nem engedte őt szabadon lélegzeni mindaddig, mig a bemutatás első nehézségein tnl nem voltak. A többi azután már magától jött. A leánykák csakhamar finom urak által hittak magukat körülvéve, lsi-ki ügyességének teljes erejével törve magát keresztül az előtte állókon, hogy ékesszólásának mirden tehetségével esengjen egy-két tánezot vagy fordulót tőlük. A fiatal tisztek közt az első, ki Helénhez közeledett, Hajnal hadnagy volt. Megütközve tekintett a csokorra, melyet Helén kezében tartott. — Bájos Helén nagysád — monda elegáns mozdulattal — kegyed oly zavartnak látszik. Reméltem, egész biztossággal reméltem, hogy szeiény virágaim majd kegyes fogadtatásra találnak kegyednél, és m^is megvetette azokat. — ígtíti sajnálom, nagyon hálás vagyok érte ... de fivérem ajándékát lettem volna kénytelen visszautasítani, és a papa — szólt akadozva, alig palástolhatván félénk za yarat. — Ah, értem már. Persze Arthur előnyben van. Azután nem [kegyeden állt a válasz , . . Ez vigasztal — susogá Hajnal. Szabad-e kárpótlást remény lenem érte ? Helén megdöbbenve tekintett reá. — Én nem tudom . . . — Egy-két tán ezért esedezem, még mielőtt egy szerencsésebb megelőzne. Szabad jegyére igényt tartanom, bájos nagysám? — örömest, de nem többre, mint kettőre. Az édes mama ezt nekem határozottan meghagyta. A hadnagy gúnyosan mosolygott. — Ugy a souper-walzer és a cotillon-ért esedezem. Pompás cotillon-figurákat állítottam össze. j Azután . Saroltát is felkérte egy tánezra I és kifogástalan elegancziával meghajtva magát, távozott, hogy másoknak is helyet adjon. j <— Tisztelt nagysám — szólal meg most ; egy monoklis dandy, ismert alakja a szereplő világnak — kegyed elragadólag néz ki. Szabad kérnem egy kis souper-csárdást ? ' — Igen, ezer örömmel. Ismét tisztul a tér. — Legkedvesebb nagysám —r- szól most egy harmadik előkelő orrhangon — egy óriási kéréssel járulok angyali szine elő. Nemde okvetlen fog boldogítani engemet egy négyes táncz vagy mazurkával ? Legyen szabad ezt nekem kérni. m Helén készséggel nyújtotta oda kis kezét . . . Egymást érték e jelenetek. ' A testvérek csak ritkán érthették meg "az urak neveit, és még ritkábban tudták elolvasni a finom kártyalapokra irt sorokat, melyeket a tánezosok kezeik közt hagytak. — Egy érdekes autograpligyüjtemény — kaczagott fel végre Helén. Mit használnak nekem a nevek, ha nem tudom, hogy kiket értsek alattuk ? Ha az urak is csak ugy ismernek engemet, mint én őket, ugy bajosan fogunk eligazodni. (Folyt, köv.) — Esztergom tájszépségeinek felfedezésére alakult Gróf Csáky Albin miniszter nr elnöklete alatt a KárpátEgyesület Budapesti-Osztálya, mely alakuló közgyűlése alkalmából Esztergomból Burány Jánost és lapunk szerkesztőjét választmányi tagokká választotta. A nemes hivatásn egyesületbe eddig a következők jelentkeztek nálunk rendes tagoknak : Burány János, Maiina Lajos, Nagy Pál és Dr. Kőrösy László. Az évi tagsági díj három forint. Jelentkezéseket még mindig örömmel közvetítünk. Esztergom természeti szépségeinek megismertetéséről van szó s igy bízvást reméljük, hogy a tagok száma szaporodni fog. — Hangos napok. Szilveszter-estéjén már késő délután megkezdték működésüket az összes esztergomi czigáuy-zenekarok s privát bandák s gratuláltak kegyetlenül egész másnap reggelig. Az egyveleg khaósza sok helyütt igen is komikus volt,hanem azért az összes meggratuláltak jó egészségnek örvendenek. mély nem csekély kívánságai lettefc jegyzőkönyvke igtatva. ( A füzitd-esztergomi vasút építési tőjkéje minden érdekeltségi kivánság tel luntetbe vételével 2.000,000 írtra fogrúgni. Ebből 200,000 frtot az üÚil fog magára venni, 500,000 fit az; éridekoltségtől kívántatik. A hátralevqí 1200-1.300,000 frira elsőbbségi részvények fognak kiadatni, melyek megvétele iránt már elsőrendű magyar és külföldi pónzházalítól vannak ajánlatok. Az érdekeltség ugyanannyi törzsrészvényt kap, amennyiszer 100 frtot megszavazott vagy aláirt. A törzsrészvén vesék és az elsőbbségi részvények vevői együtt alakiiják, egyenlő jogokkal a füzitő esztergomi vasúti részvénytársaságot. Az alapszabályokat az állam vizsgálja ós erősíti meg és mint nagy törzsrészvényes épugy lesz képviselve az igazgatóságban, mint a megye és az egyéb érdekeltség. Ha tehát Komárommcgyétől 50,000 frtot kérünk az állam és a többi összeérdekel tség nevében, ez az építési töke 2y 2 %-át, vagy a törzsrészvények 6%-át teszi ki. Ennek pedig megfelel 12 kilométer vasút Fíizitőtől Neszmél\ig, Miután az egész vonal csak 42.6 kilométert tesz ki, Esztergomra esik 70%» Komáromra 30%. De Eszi ergom érdekeltsége 350,000 frtot, azaz a törzsrészvények 50%-át jegyzi, mig Komáromtól csak 6% telik ki. Ebből nagyon is világos, hogy Komárommegyét legkevésbbé sem terheljük a kellő arányban. Ez ötvenezer forintot a magyar jelzálogbank kölcsönzi 50 évi törlesztésre 5y 2 % számítás mellett, ugy, hogy a megye csak évenkiuti 2800 írttal járul voltaképen hozzá a vasút költségeihez. Az alap, melyből e 2800 frt évenkiuti járulék fedeztetik, nem is lehet más, mint a közmunka-alap, mely a közutat építésére és f^jmj^t^sáBnkr.sz^lgg^^ A törvényes praxis a vasutakat, egében a köziitakhoz sorolja. Világos, hogy a~% másfél órányi lata-almási megyei ut fenntartási költségei lényegesen elesnek, miután Almás-Fü/,i ősi kérésziül a közlekedés egy negyedóra, alatt lesz meg és a, vasúton minden nap 6000 métermázsa tehet fog vitetni. A vasút kezelését a magyar államvasutak veszik át és a részvény-társaságnak biz'osiiják a részvények minimális kamatozását. Ami a, füzitő-esztergomi vasút kamatozását illeti, annak alapja a legszilárdabb, miután a Drasche-féle tégla,- és k Őszén bánya-Iá rsaság igazga I ósága késznek nyilatkozott évi termelését iy 2 miliióra fokozni és a vasut-társaság által vitetni. Ez iy 2 millióból eredő szállítási haszon legalább is 60,000 frt tiszta évi jövedelmet képvisel, ami már elegendő a részvénytőke elsőbbségeinek kamatoztatására. Hogy a kőszén mellett faragott kövek, mészkövek más épületkövek, czement, tégla, fa, bor, szől< gabonából legalább is 500,000 métermázsa fog vitetni, hogy továbbá- főfieg télen nagy személy-forgalom, nemkülönben pedig szapora katona szállítások lesznek, mint tudvalevő tények, j melyeknek eredményekép a törzsrészvények gyümölcsözése tisztán kiszámítható.! De a megye haszna sokkal nagyabb lesz más réven, mintha a törzs részvények 7%-ot osztanának is. E fohászon t. i. abból fog állani, hogy a drága kőszenek a szomszéd, tehát olcsó dorpghi kőszén által fognak kiszorittatni.• Már Komárommegye körülbelül 200,000 métermázsa kőszenet fogyaszt, mfdynek helyi ára 70 krtól 1 frt 20 kiig változik métermázsánkiut. A doroglhi kőszénnek ára a bányánál 32 kr., a viczinális vasúti vitelbér 10 kr., ugy hogy Tatán alig 50 kr és Komárom