Esztergom és Vidéke, 1888

1888-08-05 / 63.szám

vatala lesz megkeresve ezen ügy elinté-' zése iránt. A belügymiuisztérinmnak leirata, mely szerint Schalkász Ignácz és társai fel folyamodása folytán á 2 írtban meg­állapított vágntási dij 1 frtra szállít­tatott, tudomásul vétetett s az erre adott tanácsi javaslat alapján a mogyo törvényhatóságához ujabbi felterjesztés fog tétetni. Ugyanily sorsban részesült a belügy­minisztériumnak azon leirata is, a mely­ben a befizetett vágatási dijak vissza­fizetését elrendeli. Tudomásul vétetett a vallás-és köz­oktatásügyi minisztériumnak leirata, a melyben értesít, hogy az ipariskolai fel­ügyelő-bizottság három évi időtartamra választandó. A földmüvelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi-minisztériumnak az állami fedez­tetési állomás elfogadása tárgyában kelt leirata, végrehajtás végett a tanácsnak adatolt ki. Elhatároztatott a városház-köz és a Bofctyán-iitcza egyrészének újbóli köve­zése s elfogadtatott Nagy Pál vállalkozó­nak erre vonatkozó ajánlata. A gazdasági tanácsnok jelentései: a) a táthi ut melletti szérühelyek, b) a gahér utczai 365. sz. ház bérbeadása, c) a temető, hosszutói, látóhegyi, nyárasi, körtvélyes szigeti és a bottyán­tói fii eladása, jóváhagyólag tudomásul vétetett. Özv. llimoly Ferencznének a város által fenntartott iskolákra hagyományo­zott mint egy 600 írtja felében a reál másik felében az elemi iskola alaptőke gyarapítására fordíttatott. Végül Viola Kálmán b. pénztárnok az 1887. évi perzsely-pénz számadásra nézve a további felelősség terhe alól felmentetett s ezzel a közgyűlés vé­get ért. Esztergomi írók. (Folytatás.) 30. Dr. Katona Lajos. Született Esztergomban. Itt végzé elemi- s gymn. tanulmányait kitűnő sikerrel. A bud. tud. egyetem a böl­csészeti tanfolyamot, rövid ideig Esz­tergomban a hittudományokat is hal­gatta; 1887-ik elején a gráczi egye­temen bölcsószettudorrá avattatott cum applausu sub auspiciis Imperatoris. Kiiünő tehetségű ifjú, ki kiváló elő­szeretettel tölti idejét nyelvészeti tanul­mányokra. Az európai nyelvek nagy részét birja. Számtalan czikket irt a Magy. Nyelvőrben és az esztergomi holyi érdekű lapokban. Jeles önállóan megjönt műve: Voland Kovács és rokonai az Arja rege-világban. Esztergom 1884. 31. Kr a j n e r I m r e. Született Esztergomban 1791. máj. 28-án. Atyja Esztergomban a bölcselet tanára volt és Imre, midőn tanulmá­nyait végzendő Győrbe ment, már de­rék házi nevelésként a tudományos hajlamok csiráit és alapját vitte ma­gával. Utóbb Keszthelyre ment, hol gróf Festetich szolgálatába i lépett és több hivatalt viseli. 1815-ben Feste­tich György titkára, 1827-bou grót F, László jószágainak gazdasági elnöko és jogügyi tanácsadója volt. Academiai tag lett 1832-ik évbeu. A magyar jog forrásait tanulmányozta, melynek eredménye a következő czimű munka : «Episkepsis juridica asserlor.ini in ephemeridibus«Hesperus» dictis circa op­positiouum reoccupationem, contemtorm^ mely mii élénk tudományos polémiát idézett elő. A tudományos gyűjteményben meg­jelent : «A feudumelüljáró zsongéje.l835.évf.» (Folyt, köv.) Színházi szemle. (8. Uff király.) A zenés bolondság szerdán este má­sodszor került szinre, de a közönség másodszor is távol tartotta magát tőle. A szereposztás ugyanaz volt, mint az első bemutatásnál. (9. Czigánybáró.) Csütörtökön Strauss pompás zonéjű operelteje középszerű közönséget von­zott. Uj énekesnő lépett fel ez alka­lommal. Ledowszky Mariskának hívják. Saffiban mutatkozott bo. Terjedelmes és üde hanganyaggal rendelkezik, moly­lyel tetszése szerint brillíroz. Iskolája még kevés, de szép szinpadi megjele­nése, vidor játéka és pompás orgánuma meghódította a közönséget. A társulat primadonna kérdése az uj énekesnő szerződtetése által előnyös megoldásban részesült. Rácz Gyula Barinkayban ha­talmasan kivágta a legfelső tenorhan­gokaf, de kedvetlen játékának fanyar hangulata volt. A jeles tenorista ugy látszik azok közé a színészek közé tar­aiéi senki sem mentetik fel. A tandíj rendszerint szintén a beiktatáskor fize­tendő; kivételesen megengedtetik azon­ban, hogy a tandíj másik fele leg­később február hó elsején fizettetik. Szegénységi bizonyítvány alapján tandij­felmentésért is lehet folyamodni. A pénzvilágból. Budapest, aug. 4 A német császár északi utazása és a folyamaiban levő aratás eredményének értékesítése az a két tényező, mely a tőzsde irányát most leginkább befolyá­solja. A német császár pétervári láto­gatásának eredményeivel a legkiválóbb német lapok hideg tartózkodással nyi­latkoztak, a mi pár nap előtt a tőzsdét nagyon lehangolta és az üzérkedés vál­lalkozási kedvét teljesen lenyomta. A berlini «Post»-nak az a nézete, hogy a politikai viszonyok Vilmos császár pé­tervári látogatása következtében leg­kevésbé sém változtak, annál inkább hatással volt az üzérkedésre, mert a ru­belárfolyam hanyatlása igazolni látszik ezt a felfogást. Hozzájárult még éhez az, hogy a vételkedv gyenge volt és igy az árfolyamok csökkenni kezdtek. Azonban aratásról, de még inkább a kiviteli kilátásokról oly kedvező hirek jelentek meg a lapokban, hogy ezek a berlini jelentéseket teljesen ellensúlyozták, sőt utóbb még felül is kerekednek, ugyany­nyira, kogy a járadékok vasúti részvé­nyek és más, a kivitelnél meg az ara­tásnál érdekelt vállalatok értékpapír­jainál határozott javulás muta kőzik. Járadékok és befektetési papírok ismét nagvon szilárdak és további emelkedésre mutatnak hajlamot. A járadékok árfo­lyamaira az aratási híreken kivül be­folyással voltak a regálé megváltásáról szóló konkrét hivatalos hírek és a kül­földi vásárlások, melyek jelentékeny összegre rúgnak. Bankrészvények a félévi mérlegekről szóló igen kedvező hirek, lovábbá a kilátásban levő nagyobb pénzügyi mű­veletek következtében szépen emelked­nek és valószínű, hogy nagyobb forgalom esetén jelentékenyebben javultak volna. Közlekedési vállalatok értékei a jobb kiviteli kilátások és a szebb időjárás következtében, mely két tényező nagyobb forgalmat nagyobb jövedelmet involvál, foI y to n osan emelkednek. Helyi iparvállalati értékek közül első sorban a malomrészvények emelkedtek jelentékenyen a jobb aratási hirek kö­forradalom. A fiatal föszentszéki jegyző néhány hét előtt csakugyan készülődni kezdett. Legsötétebb szemüvegeit keresgélte össze, gondosan megtöltötte a revolverét, hogy ellenállás ecetére legyen mivel véde­keznie, táskájába rakta összes fontosabb okiratait, azután elszánt arczczal fölment a prímás elé. A prímás nem döbbent meg tőle. — Mit akarsz fiam ? — Egy kis szabadságért esedezem Eini­nencziádnál. — Hová készülsz ? . — Egy kis útra és egy kis fürdőzésre. — Jól teszed. Ez a párbeszéd már esztendők óta ismét­lődött a kánikula heteiben és Séda minden évben elröpült egy kis szórakozásra. Most is csak igy vált el a prímástól. Nem szervezett az utolsó órában palotai összeesküvést, sőt hites tanuk még azt is megjegyezték a világtörténet számára, hogy ökölre se szorította a markát, mikor a pa­lotát elhagyta. Sem a szentszéki ügyvitel, sem a primás társasága nem érezte azt a végzetes hiányt, melyet a kiránduló maga után hagyott s melyet néhány napilap szerint a világ semmiféle kitűnőségével sem lehetett volna többször betölteni. Ebből a tátongó űrből tört ki a palota­forradalom néhány fővárosi nyári redakezió­ban, a hol a legfrissebb események már napok óta kipusztultak. Séda csakugyan nem állott meg Eszter­gom előtt, mikor visszatért. Már most ki fogja a palotát eszmékkel és tanácsokkal vetkeztében olyannyira, hogy a buda­pesti tőzsdén jegyzett nyolez malomrész­vény között egy sincs, mely igen nagy javulást ne mutatna. Sorsjegyekben is elég jó a hangulat, ámbár ily időtájt rendesen kisjbb szokott lenni a forgalom, mely csak aratás után és az ünnepek előtt nagyon élénk. Valuták és érczváltók folytonosan és ö rve n de tesen csök ken n e k. Városi közgyűlés, (Augusztus 2-án ) Hiába a «kánikula» egy olyan hata­lom, melynek még a város atyái sem tudnak ellentállni. Ennek tulajdonít­ható egyrészt, hogy képviselők vajmi kevés számban jelentek meg, ennek tu­lajdonitható az is, hogy a napirendre tűzött 12 db ügy nagyon simán mond­hatni minden vita nélkül tárgyaltatolt le s odahaza a szakácsnéknak nem kel­lett zsörtölődniük hogy az ételek mind elroinlanak, mert az ur a déli harang­szó utáu vetődik haza, miután alig múlt el 11 óra már a közgyűlési terein ismét a kellemes magányosságot és a hűsebb levegőt élvezhette. Dr. Helcz Antal polgármester vala mivel 9 óra után az ülést megnyitván, elhunyt Szabó Alajos volt városi kép­viselőről emlékezett meg a kegyelet hangján s inditvánzozta, hogy a köz­gyűlés részvétének jegyzőkönyvileg ad­jon kifejezést, a mi egyhangúlag el fogadtatott, viszont élénk éljenzéssel vette tudomásul, hogy a képviselők sorába Bellovits Ferencz érdemes reál­tanár hivatott be. Bejolenté ugyancsak az elnöklő polgár­mester, hogy a Strázsa hegy melletti homokos területre vonatkozó mérnöki térkép elkészült s ennélfogva annak végleges eladására nézve az érdem­leges határozat meghozatala szeptember 1 6-án tartandó közgyűlésre tüzetett ki. Felszólalt még a napirendre tűzött tárgyak elővétele előtt Dóczy Ferencz a hévvizi hidra vonatkozólag, moly re elnöklő polgármester felvilágosiláskép előadta, hogy a hídnak nrjáépittetését Szenttamás község tanácsának «n e ni é p i t ü n k» értelemben hozott határo­zata gátolja. Brenner József azt javasolja, hogy építse meg maga a város a hidat, olyan­formán, hogy szedjeu az azon járóktól vámot. Ez a javaslat azonban nem fogad­tatott el, hanem a megye alispáni hi­ellátni ? Hová lesz a primás, hogy Ernőből Coriolán lett. Coriolán azonban nyilatkozott. Levelet irt Koma Pontifex Maximusának, melyben megköszöni minden kegyét s melyben állásáról szembaja s idegbántalmai miatt kénytelen lemondani. Semmi egyéb motívum. Pedig ki korlátozhatta volna a szakadás első független órájában a legnyíl­tabb őszinteségben? Ha most sem sorol fel egyéb okokat, mikor megválik a palo­tától egész önkénytelenül, honnan tudja a világ a mi a sorok között van ? Séda esete nem olyan rendkívüli, hogy azzal heteken keresztül foglalkozzék a sajtó. Még a kánikulában sem. Hány fontosabb pozicziót hagytak el már nagyobb emberek csekélyebb föltünés nélkül ? Séda megvált állásától, czivilbe öltözött s Budapestre ment. Ennyi az egész. A többi mind csak romantika, vagy kombi­náczio ; ha pedig egyik sem a kettő közül, akkor kánikulai munka. De a palotai forradalom még nem ért egészen véget. Séda Ernő távozásával. Most a primási hivatalok igazgatóján van a sor. ő is odahagyja a palotát. Az első újdonság­még csak színes szappanbuborék, mely a találgatások szivárvány színétől ragyog, hanem azért éppen nem veszedelmes. De a későbbi magyarázatok már impozáns lég­hajóvá dagasztják a szerény eseményt. A ki ismeri a primás volt irodaigazga­tóját, a legszerényebb főpapok egyikét, az nem tarthatta vissza gúnyes mosolyát, mi­dőn nevét egy palotaforradalom zivatarai­val kapcsolták össze. Gróf Forgách nagyprépost halála óta, hónapok előtt tudta már mindenki, hogy a megüresedett grófi lakosztályokat Rajner Lajos fogja elfoglalni. Tehát kiköltözködik a palotából. Pihenni akar s tért nyit erő­teljesebb és fiatalabb tehetségeknek. Ugyan hol van itt a palota forradalmi szándék, hol van itt a lázadás veszedelme, hol van itt a koholt motívumok legcseké­lyebb alapja is ? A mindenkivel meghasonlott prímást tehát sorra elhagyják első tanácsosai, a kik nem akarják őt tovább fa kulturharez örvényei felé követni! Ezt irja valamelyik kánikulai vezérczikk. Hát maradjunk most ennél a látványos­ságnál. A magyar kulturharez a palota­forradalom folytatása a miniszteri paloták felé. Maga az érdekes nyári kérdés egyébként megérdemli a közelebbi természetrajzi le­írást. A formája kígyó. Végtelen hosszú. Néha mértföldnyire is elcsavarodik a közvélemény tengerén. Hanem azért mindig csak tengeri kigyó marad. A szörnyeteg dölyfös sárkányfeje teli van robbantó ideákkal. A gyomra üre.s Évtizedek óta koplal a pizétumoktól. A nyakán egy fiskális ül, a ki a szörnyeteget a kultuszminisztérium felé dirigálja, hogy megrémítse vele egész Budavárát. A far­kán egy tanfelügyelő ül, a ki azt képzeli, hogy dirigálja a szörnyeteget. Ha már most eltüntetjük a rémes ten­geri kigyót, akkor visszamarad egy fiskális és egy tanfelügyelő. A fiskális pört indit a törvény ellen a pizétumok miatt. És ez óriási feltűnést kelt. De ha a prímást por­lik, az nem csinál olyan végzetes szen­zácziót. Ez a kulturharez egyik oka. A tanfelügyelő jelentést tesz, hogy hi­vatalos czirkulusait megzavarták egy pri­mási tanitóképzőintézetben. Ez is olyan régi nóta, hogy csak akkor dúdolják uj gyanánt, mikor egyátalán nem terem egyéb mint ugorka. Négy primási tanítóképző is van. Mind a négyben a primási alapokon föntartott intézet fölött nagyon természetesen primási felügyelő őrködik, a ki a kegyúr rendelkező jogát gyakorolja. De azért a tanfelügyelő hatásköre is meg van. Ellenőrző jogot gyakorol minden esztendőben. A kulturharez veszedelmes kitörése előtt ezek a rendes viszonyok nem keltettek semmiféle érdeklődést. Csak egy-egy pae­dagógiai szaklap beszélt néha róluk. Ha­nem a mióta a nyári sajtó megírta a kulturharezot, azóta igaza van mindenki­nek, a ki a mesebeli küzdelemhez bármi­lyen csekély anyagot is szolgáltat. A pizétum-pörbe nem fog belehalni senki. A nagyszombati tanitóintézet forradalma sem egyéb, mint zivatar egy pohár vizben. De a théma nagyon érdekes ilyenkor, mikor egész Európa nyaral. Sokat lehet belőle csinálni. Hiszen egész addig, mig a napitudosi­tások idehaza maradtak, nem is volt olyan veszedelmes az egész hősköltemény. De most, mikor a bécsi és berlini lapok vezér­czikkekben örvendeznek az ország belsejé­ben kitört legújabb viszálynak, a melyet mint specziális porosz tanulmányt Kultur­kampfnak is neveznek, azóta a diskreditáz

Next

/
Oldalképek
Tartalom