Esztergom és Vidéke, 1888

1888-11-15 / 92.szám

Esztergomi írók, (Folytatás.) 55. Pór Antal. Született Esztergomban 1834. okt. 18-án. A hat első gymn. osztályt Esztergomban végezte. Közben az 1849-iki hosszú szünidő alatt mint honvéd Komáromtól Világosig a csatatéren szolgált. Az orosz és osztrák hadifogságból hazakerülvén, 1850-ben i\i esztergommegyei iipapok közé vétetett fel s mint ilyen egy évet a pozsonyi Emericanumban, kettőt a n.-szombati főgymnásiumban a bölcsészet hallgatásával, négyet a theologiai tanulmányokkal elfoglalva Bécsben töltött, hová utóbb mint tanárjelölt a történelmi tanszakra készülvén, két évre még visszakerült. Még mielőtt felszenteltetett volna (1857. október 28-án) b. e. Scitovszky J. prímás által a nagyszombati érs. gymnásiumhoz tanárnak neveztetett ki. Tanárkodásának ideje alatt két pályadijat nyert a M. Tud. Akadémiától, melyek egyikét uj pályakérdés kitűzésére visszaajáudékozta. 1871. decz. 30-án választatott meg Esztergom királyváros lelkészének; mint ilyent érte a kitüntetés, hogy az 1873. évi járvány alkalmával kifejtett buzgó működéseért 0 Felsége legmagasabb megelégedését érdemelte ki. Elismerésül Simor J. bib. érsek pápai tiszt, titkos kápláni czimet hozott neki Rómából és kinevezte az esztergomi kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé. 1872. május 24-én a Magy. Tud. Akadémia lev. tagnak választotta, mely szókét 1877. nov. 19-én foglalta el Aeneas Sylvius Piccolominiről tartott értekezéssel. 1875 — 8. és 1878-81. országgyűlésen mint esztergomi követ volt jelen. 1880. évi jun. 15-én 0 Felsége a pozsonyi káptalan tagjává nevezte ki, 1885-ben apáttá, Pór Antal irodalmi működése a történetirodalomra vonatkozik. 0 nemcsak a magyar nemzet történetével, hanem az ókori népek, a külföld történetével s annak nevezelesb férfiaival s alkotátásaikkal is foglalkozott. Jeles jellemrajzokat irt. Önálló művei : 1. Athén Perikies korábau. Curtius után. Pest, 1868. Kiadja Ráth Mór. 8-rét, 2 sztl. és 208 1. 2. L Frigyes császár viszonya Oroszlán Henrikhez. Buda. Egyetem. 1870. 8-r., 22 1. Külön lenyomat a középtan, tauáregylet közlönye 1870. évfolyamából. 3. Hellas földirata és hellén államrégiségek. A M. Tud. Akadémia által a magyar hölgyek dijával koszorúzott mű. Pest, Heckenast 0. 1871. 4. Szent István király. Történelmi tanulmány. Pest. Kiadja a szt. IstvánTársulat. 1871. 8-r., VIII és 152 1. 5. Hunyady János. Elet- és korrajz. Budapest. Kiadja a szt. István-Társulat, 1873. 8-r., XII és 309 1. 6. Róma története a nyugoti birodalom elenyószteig. A Magy. Tud. Akadémia által koszorúzott pályamű. Budapest. 1873. 8-r., 454 1. 7. Egyházi beszéd, melyet szt, István király ünnepén 1873. aug. 20-án a budai vártemplombau mondott. Pest 1873. 8-r., 8 1. 8. Aeneas Sylvius II. Píus pápa. Elet- és korrajz. Budapest, Kiadja a szt. István-Társulat. 1880. 8-r., 384 1. 9. Rónay Jáczint, pozsonyi prépost. Életrajzi vázlat. Pozsony. 1885. 8-r. 10. Ipolyi Arnold, váradi püspök élete és munkái vázlata. Pozsony, Budapest. Kiadja Stampfel Károly. 1886. 8-r., 123. 1. Nem önálló dolgozatai nevezesebbjei : Vitéz János. Ifj. Plutarch. 1859. A görög költészet Perikies koranan, Kathol. Közlönv. 1868. 329, 344, 360 1. Frederik William Faber. — Havi Szemle 1869, 33 1. I. Frigyes császár viszonya Oroszlán Henrikhez, A köz. tan. Tanár-egylet közi. 1870. 97, 161 1. Konstantinápoly bevétele. Egyházi Közi. 1873. 1 3 szEnea Sylvio de Piccolomini viszonya Magyarországhoz. Budapesti Szemle. 1878. XVI. köt. II. Pius pápa és Hunyadi Mátyás. U. o, 1870. XX. kötet. Aeneas Sylvius adomáiból és elmés mondataiból. Vasárnapi pjság. 1881. 47. sz. Enea Sylvio de Piccolomini mint humanista. Bp. Szemle. 1882. XXXI. és XXXII. köt. 4. közlemény. Házassági szertartások a XIV. században. Tör. Tár. 1883. Egy érdekes pör a XIV. századból. Pozsonyin, rég. és tört. egy. értés. 1825. Miklós ostiai püspök követsége Magyarországon. Uj M. Sión 1885. Adalékok Geutilis biboros m.-gi követségéhez. Tört. Tár. 1886. Abbázia S, Henriéi M. Sión 1887. június. Boldog Csáky Móricz. Kath. Szemle. 1887. II. füz. Pór Antal értekezéseket, bírálatokat, leveleket, tudósításokat irt még a Pesti Napló. Magy. Sajtó. Reform Szabad Egyház, Divatcsarnok stb. cz. lapok hasábjai számára. (Folyt, köv.) Hunyady János. (Hunyady J. török hadjáratai és a pápák.) (Vázlatos korrajz.) IX. Ezalatt a magyar, osztrák, eseh és morva rendek egyesültek, hadaik később ostrom alá vették Bécs-Ujhelyet s a már visszatért Frigyes kénytelen volt lemondani a további gyámságról s visszaadni Lászlót, kit azonnal az országba is hívtak. Nagy örömmel tölte el a küldöttség kebleit a kis királynak ama nyilatkozata, hogy «ő Magyarországban született, ott kelleud tehát laknia is» — de már akkor tapasztalták azt is, miként törekedik a kis király mellett szabadon uralkodni vágyó Cilley a 12 éves ifjú lelkét megrontani. Első tettei közé tartozott, hogy Hunyadyt, mint a királyi hatalom bitorlóját tüntesse fel az ifjú király előtt s sikerült is őt rábírni, hogy ez Hunyadit kormányzói tisztéről lemondani kényszerítő. Hunyady le is mondott 1453. év elején egv ünnepélyes gyülekezet alkalmával; László a lemondást elfogadta, — érdeme jutalmául Besztercze örökös grófjává és az ország főkapitányává nevezte ki az ünnepelt hőst, egyszersmind az ország jövedelmeinek kezelését is rábízta, — László fiát pedig horvát bánná tette. Hunyadynak további politikai s államférfiúi szereplésére csakugyan nagy szüksége is volt, mert a kis kiráuy Cilley rábeszélése folytán visszatéritetett Bécsbe, hol nagybátyja nem szűnt meg káros befolyását a még ifjú szivre gyakorolni, tobzódás s élvezetek által azt beszennyezni, a gyanú fátyolával bevonni, különösen Hunyady iránt. Konstantantinápo 1 y bukása s eih nek európai hatása. Murát szultán a kossowoi harcztérről Skanderbég ellen indult. Sikerült egy^ két várat elfoglalnia, de további törekvéseit siker nem koronázá. Felhagyott tehát ezekkel; néhány hónap múlva megszűnt élni. Murát huszounégy éves fia. II. Mohamed, erélylyel hozzáfogott atyja tervéüez kiviteléhez: Konstantinápoly görög főváros elfoglalásához, a mely sokáig Európa elővédjéül tekintetett. Mindenekelőtt, daczára Konstantin byzanc/i császár tiltakozásának, ezernyi kézművessel várat emelt a Boszporus európai partján. Rémülés tölte el erre a byzancziakat. Mohamed a vár elkészülte után nyomban megüzente a háborút s a következő év (1453.) tavaszán megkezdte száz és száz ágyával s vetőgéppel az ostromlást. Konstantin erejéhez képest mindent megtett, de kevés eredménynyel ; ugyanis a görögök közül sokan hütelenül elhagyták hazájukat; az egyházi uniót ellenző orthodox (egyháztól elszakadt) párt megtagadta az uniót helyeslő császárnak a szolgálatot. Kész volt inkább a török uralom elfogadására, csakhogy meneküljön a pápai fenhatóságoktól. Byzauczban alig fogtak hatezren fegyvert; de kiegészité e számot a pápai, az olasz, német és aragou zsoldosok serege 9 ezerre. Az európai nemzetek nem nagy érdeklődést muttak, a minek meg volt az oka. A byzanczi hangulatra ugyanis igen káros befolyással volt a ker. csapatok gyászos megveretése Várna mellett. A remény, hogy Rómával egyesülvén török veszelvtől megszabadulhatnak, csekélyre olvadt". SINKA FERENCZ. (Folyt, köv.) OLVASO-ASZTAL (E rovatban ismertetett müvek lapunk kiadóhivatalában rendelhetők meg.) — Uj naptárak. A «Franklin-Társulat» magyar irodalmi intézet által küldettek be szeikesztőségünknek a következő, közkedveltségben részesülő, csinosan kiállított és nagy gonddal szerkesztett 1889-ik évi naptárak. Valamennyi a földm.-, iparés keresk. m. k. minisztériumban összeállított, a legújabb adatok nyomán szerkesztett országos vásárok kimutatásával van ellátva. István bácsi naptára vagyis családi házigazdáknak és gazdasszonyoknak, népnevelöknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és földmivelöknek való képes kalendárium. Alapitá Majer István. Szerkeszti Kőhalmi Klimstein József tanár. XXXIV. évfolyam. Számos képpel. Ara fűzve 50 kr. — Falusi gazda naptára. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára. Tóbb szakember közreműködésével szerkeszti Sporzon Pál, a «Gyakorlati mezőgazda* szerkesztője. XXV-ik évfolyam. Számos ábrával ellátva. Ara fűzve 80 kr. -r* Borászati naptár. Szakemberek közreműködésével szerkeszti dr. {Nyáry Ferencz tanár. XVI. évfolyam. Sok ábrával. Ara fűzve 80 kr. — A magyar nők házi naptára. Szerkeszti K. Beniczky Irma. XXI. évfolyam. A szövegbe nyomott sok képpel s a háztartáshoz szükséges naplójegyzetekkel ellátva Ára fűzve 60 kr. — H o n v é d-n a p t á r. (Egyúttal katonai napt.) A magyar nép számára. Szerkeszti Aldor Imre. XXII. évfolyam. Képekkel. Ára fűzve 60 kr. — Lidóroz-naptár. XXVIII. évfolyam. Számos nagyobb és a szöveg közé nyomott kisebb képpel. Ára fűzve 60 kr. —A magyar nép naptára. Képes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXXIV. évfolyam. Ára fűzve 25 kr. — Uj könyvek. Ugyancsak a FranklinTársulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: G-yürky Antal, Kisbirtokosok kátéja, mely útmutatóul szolgál a kisbirtokosoknak : miként boldogulhatnak a mostani nyomasztó viszonyok között és mily módon juthatnak jóléthez. Ára fűzve 60 kr. — Szaniszló Albert dr. Kártékony rovarok a mező- és kertgazdaságban, praktikus gazdák és néptanítók, földm ivesés vinczellériskolák számára. Második javított és bővített kiadás. Ára fűzve 50 kr. HÍREK. — A kormány s a herczegprimás között létrejött teljes kibékülés majd minden héten megold valami sérelmes ügyet, mely azelőtt csak a kölcsönös keserűségeket növelte. A bold. miniszter még aug. 18-án adta ki azt a rendeletet, hogy szentszéki bíráskodásokban nem katholikusok a szentszékek előtt folyó perekben a szentszék meghívására szemályes tanuzásra megjelenni nem kötelesek, hanem vallomásaikat világi hatóságuk előtt is letehetik, mely azokat a szentszékhez származtatja. Ez a reudelet, mely a közoktatásügyi minisztérium s herczegprimás között támadt félreértések idejéből való, most teljesen érvénytelennek van deklarálva s a kormány által hatályokon kivül helyezve. A szentszéki tanuzásra nézve tehát megint megmarad a régi gyakorlat, — Gróf Majláth György főispán ur ő méltósága kedden városunkba érkezett, hogy a közigazgatási bizottsági gyűlésen elnököljön. — Adakozások. Ö Eminencziája a budai kath. legényegyesületnek száz forintot s az ebedi plébánia templomban emelt lourdesi szobor költségeihez husz frtot adományozott, — Uj alesperes. Boda Gábor endrefalvi plébános a szécsényi kerület alesperesévé neveztetett ki. — Uj plébánosok. A nagy esztergomi főegyházmegyében ujabban a következő uj plébánosokat nevezték ki: Erhardt Viktort a karancssági s Szecsey Ferenczet a felsőturi plébániára. — Képviselőválasztás. A Dr. Helcz Antal polgármester elnöklete alatt tartott megyebizottsági tagválasztás alkalmával Magoss Sándor kir. járásbirót — a mint azt már előre is megjósoltuk — megyebizottsági taggá választották. —- Esküvő. Özv. Deutsch Ignáczné leányát, Etelkát, vasárnap (nov. 18-án) veszi feleségül Jakobovics Dezső Margi tárói. — Szőlősgazdáink érdekében. Takács Géza városi főjegyző ur tollából hivalalos közleményt kaptunk, melyet nagy érdekű fontosságánál fogva kiválóan ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe. — Öngyilkosság. Wittmann Ágost esztergomnáuai postamester már napok óta búskomorságban szenvedett. Túlfeszített idegei végre beteggé tették s a javakorbeli derék és pontos hivatalnok szombaton otthagyta hivatalát s Budapestre utazott, hogy ott öngyilkossá legyen. Terve azonban nem sikerült, mert ismerősei körülvették s megakadályozták a végzetes lépésben. Vasárnap reggel hét órakor álmatlanul töltött éjszakája után elhagyta családját s hivatalába távozott, a hol két levelet irt. Egyet az esztergomnáuai állomásfőnöknek. Nembernek, a másikat a párkányi postának. Azután elment a Garamhoz s egy ladikról a hideg folyóba ugrott. Kalapja a ladikba esett, A mint halálos küzdelmei kezdődtek, segítségért kiáltott. A folyamőr azonnal utána ment a ladikkal, de alig tizenöt méternyire a küzködő öngyilkos elmerült s többé föl nem bukott. Kezdetben azt hitték, hogy belesiklott a folyóba, de ezt a deres ladikon talált lábnyomok niegezáfolták. Az öngyilkos postamester egy fiút s özvegyét hagyta bálra. Megvizsgált hiva^ tálában mindent rendben találtak. A szorgalmas hivatalnok szomorú sorsa nagy részvétet keltett mindenfelé. Hulláját még uem fogták ki, — A csolnoki eset. A gyerekek gúnyolódása miatt fölháborodott csolnoki aggastyán paraszt, a ki revolverével súlyosan megsebesitett egy fiút, szabadlábra került, de maga az ügy még vizsgálat alatt áll. A súlyosan megsebesült fin a városi közkórhában fekszik s a városi orvosok gondos kezelése alatt ugy látszik nemsokára föl is épül. — Barsvármegyéböl írják nekünk a következőket; Megyénkben bizottsági tagokat választottak f. hó 5^n, Jiogy az óv folyamán elhalt, vagy elköltözött bizottsági tagok helyei pótoltassanak, Ezen alkalomból Verebéíy községben.