Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-13 / 74.szám

Színházi szemle. (42. A tót leány.) Almássy-Serly ismeretes népszínműve pénteken esle közepes közönség előtt ment. Hankát Z. Aranyossy I. énekelte erőteljes hangon, tle túl erő teljes meg­jelenéssel, ugy, hogy Mi só (Gyarmati) minden athlétai tehetsége mellett is alig volt képes őt magához ölelni. Misó egyébiránt eredeti és humoros fel­fogású alakítás volt. Juhász S. Gyar­ínathy Bandiban tékozolta szép bariton­ját, Kantay Teréz a javasasszonyban, Foriss a baromorvosban remekelt, Orsy Aranka pedig kisebb epizód szereben bizonyította bo, hogy nagyobb alakítá­sokhoz is tehetséggel rondelkezik. (43. Lili.) Szombaton a kedves zeuéjü Lili ment. Aranyossy né Zombory Ilonával a czimszerepben, a ki ez alkalommal il­lusztrálta azt, hogy a társulat leginkább elfogadható operetté primadonnája ez idő szerint esak Ledofszky Mariska. Igazság szerint meg kell említenünk, hogy a természet bajaival tulpazarul is kitüntetett vendég a nagymama sze­repében kitűnő sikerrel mglátkozott be. Breznay bácsit a tüzér pezsgő eleven­sége fiatalilolta; Foriss a fehérhajú vicomtebaii kellett átalános és szokott derültséget, Orsy Aranka pedig ismét egy kisebb epizód szerepben bizonyította be, hogy nagyobb alakításokhoz is te­het seggei rendelkezi k. (44 Veresliaju ) Arauyossyné Z. Ilona urnő utolsó vendégjátékául ment a Vereshaju. Rea­lisztikus, vaskos alakítással és kivitellel; közép hangokban erőteljes, de eirész felül erőtetett énekhanggal. Fóriss Pista Veréb Jankóban a legtökélete­sebb falubolondját és bölcsét mulatta be. Breznay Keszegben, Gyanuathy Bálintban, Kantay az özvegybon s Juhász Ferkóban aratott általános el­ismerést. Orsy Aranka igénytelenebb szerepet kapott, do azt buzgalmával és tehetségével nem közönséges szin­voualra emelte. (45. Erdő szépe.) Hétfőn az ismeretes Feuillet-féle színműben főleg Réthy Fámnak nyílt alkalma, hogy tehetségét minden te­kintetben ragyogtassa ; Lujzája tiszte­letreméltó tanulmányokról és buzdításra érdemes ambiczióról tanúskodó distin­guált és sokszor művészi színvonalra emelkedő alkotás volt. Gyarniathy a vashámorosban aratott elismerést. Ba­lázsi a marquisban s Szabó Ilka a testvérben iparkodott korrekt játékkal kitűnni. (46. Parasztkisasszony.) A Berczik-féle nem uj népszínműben kedden este főleg Szőllőssy Ilona lüut fel nem egészen sikerült énekével és elnagyolt beszédével. A fiatal tehetség ambicziója ugylátszik csökkenőben van. Fóriss Rezedában kárpótolta a házat. Kantay Teréz Matildbau nyert általános elismerést s Orsy Arauka Ágnesben bizonyította be, hogy nagyobb alakítá­sokhoz is kiváló tehetséggel rendelkezik. HÍREK. — Herczegprimásunk a veszprémi pűspökszentelőről, mely részvétele által országos ünneppé vált, már visszatért székvárosába, de a karlsbadi ut iránt még nem határozott. — Gróf Majláth György főispán ur ő méltósága székhelyére érkezett s ma a városház ügy menetei fölött szem­lét fog tariaui. — Főispánunk és a színészet Gróf Majláth György főispán ur ő mél­tóságát tegnap hívta meg Csóka Sándor színigazgató az előadások megtekinté­sére. A főispán nr szokott kegyességgel fogadta az igazgatót s kijelentette, hogy egy előadást múlhatatlanul meg fog tekinteni. Az esztergomi közönség tehát a magyar színészet esztergomi csarnokában is üdvözölni fogja a nagy­rabecsül t főispánt. — Kiállításunk története, mint a mai számból is látható, folyamatban van. Az összes kiállítók és jutalmazottak részetes ismertetése még csak ezután következik. — Illusztrácziók. A Fliegende Blaetter legközelebbi száma Faragó József esztergomi születésű művész nö­vendéktől igen sikerült karrikaturákat közöl szövegestül együtt. — Trefort emléke. A dicsőemi éke­zet ü vallás- és közoktatásügyi miniszter emlékét tegnap ülte meg Esztergom kegyelettel. A kir. városi plébánia tem­plomban gyász istentisztelet volt, mely alkalommal Dr. Fehér Gyula mondott misét. A gyászmisén Gróf Majláth György főispán ur ő méltósága vezetése alatt részt vett a megyei tisztikar s Dr. Helcz Antal polgármester a városi tisztikar s a képviselő-testület számos tagja. A főkáptalant Feichtinger János kanonok képviselte. A közös hadsereg tisztikara külön küldöttségben jelent meg. A kir. tan felügyelőséget Bartal Rezső kir. tan., a főgymnasiumot Villányi Szaniszló igazgató s Dr. Wargha Samu tanár, az állami hivatalnokokat Eötvös Pál kir. adófelügyelő, az izr. hitközséget Stern Márk képviselte. Az elemi iskolák tanítói s a leányiskolák tanítónői tes­tületben jelentek meg. A gyászravatallal díszített templomban azonkívül még nagy közönség sereglett egybe a reál­iskola tanárikarán s az ifjúságon kivül. A dal- és zenekedvelő-egyesület Seyler rekviemét adta elő. A gyászmise végez­tével az ünnepi gyülekezet a reáliskola egyik osztálytermébe sereglett össze, a hol Dr. Feichtinger Sándor kir. tan. lelkes emlékboszédet olvasott fel Tre­fortról, kinek életrajzát s érdemei tör­ténetét ifjúi hévvel ecsetelte. A melegen fogadott emlékbeszéd végeztével egy reáliskolai tanuló Vörösmarty hymnuszát mondta el s erre a diszes közönség szétoszlott. A főgymnasium a ferenczesek templomában áldozott Trefort emléké­nek. Az ünnepi gyászmisét Villányi Szaniszló főgymn. igazgató mondta. A reáliskola tanári testülete a gyászünne­pet rendkívüli tanári értekezlettel fe­jezte be, melyből az intézet hálás ke­gyeletét jegyzőkönyvileg tolmácsolta. A jegyzőkönyv a kir. főigazgatóság révén a vallás- és közoktatásügyi minisztéri­umhoz van czimezve. Igy ünnepelte meg Esztergom Trefort emlékét. Az ünnepet nevezetessé lette a tv hatóság, a városi képviselet s a különféle tes­tülesek részvétele. Esztergom tehát a kegyelet adóját a nagy emlékű állam­férfiú iránt méltóan és hazafiasán rótta le. — Nyilttér. Stupiczky volt bálorke­szi postahivatalnok ellen idegen befolyás következtében elveszett, de visszapótolt hivatalos pénzek miatt két heti fogságot szabott ki a komáromi tvszék, melyet a felsőbb fórumok is helyben hagytak. Stupiczky most kegyelmi kérvényt adott be, melynek eredményéről értesíteni fogjuk olvasóinkat. — Vak lárma. A sziuházban a szombati előadás alkalmával majdnem katasztrófa történt. A második felvonás után vak tüzilárma keletkezett. A kö­zönség azt hitte, hogy a színpadon tűz ütött ki s ideges riadalommal me­ketjén virult eléje és bóditá el édes illa­tával . . . Oh Alice! Alice: szép virágszál — ki téged egykor keblére tűzhet! Keblére ! S miért ne én szakasszam le e viruló rózsaszálat? fűzte tovább gondo­latait. Mért ne ültessem át az én lakomba? Miért ne legyek én a kertésze? Gyöngéd, figyelmes kertész, ki gonddal Őrei, féltve óvja az élet viharai ellen. Újból a tükörbe nézett: az a mélységes bánat, az a beteges halványság, mely onnan feléje tekint, nem jó biztató. De még is meg kell tennie. Koczkáztatni kell a kísérletet. Kell, kell! Ha egyébért nem, azért, mert legféltettebb kincse forog veszélyben — az egészsége. — El veled, hitvány tükör! Egyéb sem vigyorog felém rólad: csak hervadás; egyéb­ről sem adsz hirt: csak mélységes nyomo­rúságról! kiált fel elkeseiedetten s végső erőfeszítéssel ragadva-ki magát a hűtelen barát bűvköréből, a szokottnál nagyobb gonddal öltözködik fel és indul a nagy útra, hogy azt a bizonyos rózsaszálat meg­szerezze, kivívja édes illatával beteg szivét meggyógyítsa. — Ügy dobog a szive, mint kis leányé, mikor először ébred a szerelem tudatára. Remegő kézzel nyomja meg a villanyos csengő gombját Alice-ék lakásán és zavara csak fokozódik, izgatottsága ideges lázba megy át, mikor a cseléd ajtót nyit és tudtára adja, hogy Alice kisasszony egye­dül van, szülői látogatóba mentek. Ah, egyedül . . . ő vele ! Vidám elfogulatlansággal fogadja vendé­gét a kedves gyermek és üléssel kínálja. De Miklós ur nem ült le. Oda lép a leánykához közel, egészen közel. Megfogja puha kis kezét és mialatt áhítat­tal emeli ajkához ezt a kis bársony porté­kát, az elhatározás végeröfeszitésével rebegi: — Alice, édes Alice kisasszony ! hallgas­son meg kérem! Már nem vagyok fiatal... (mély sóhaj) túl az ifjúság hóbortjain . . . (ah, bár innen lehetnék rajtuk) az egész­ségem a szerelem ... igen, igen, a szerelmem ! Kegyed nem tudja, nem tud­hatja : mit érzek . . . mit érez egy ember, a ki egészségét ... ah nem, nem, a ki szivét, életét ajánlja fel kegyednek; a ki ajkairól várja a gyógysz . . . nem, az íté­letet: élete vagj r halála fölött. Oh, Alice édes Alice, akar-e nőm lenni! Az én fele­ségem, az én . imádott, kedves kis fele­ségem ! Ugy érzi; mázsányi teher esett le lel­kéről, hogy túl van e vallomáson. Csak már a válaszon is túl volna . . . Egész lelkét önti szemeibe, a melylyel tekintete a leányka ajkához tapad. Az pedig pirulva hajtja le fejecskéjét és a jól nevelt modern leánykák ártatlan gyer­metcgségével súgja: — Beszéljen a mamával! Jónás Miklós ur hála egészségi elveinek, boldog férj. S ha eljegyzésének egész ideje alatt el­kerülte is tükrét, melyre méltán neheztelt, a nászéjt követő reggelen még sem állhatta meg, hogy vissza ne térjen a régi kedves baráthoz. — Nos, hogy érzed magad? kérdezte tőle büszke hivalkodással. — Oh, igen jó:! felelt az álnok barát. — Es Jónás Miklós ur, boldog mosolylyal ajkán, vágta vissza : — Helyes, csak élj továbá is igy! BÁNFALVI LAJOS. — A nemzeti színház kiváló tag­ját, Szacsvayné Boér Emma asszonyt három vendégelőadásra szerencsés volt a színtársulat igazgatója megnyerni. A művésznő tegnap este mutatkozott be először Gauthier Margitban s ma Lecouv­reur Adriennében fog fellépni. Esztor­gom intelligens közönségének figyelmét a kiváló művésznő előadásaira külön felhívni fölösleges. — Nászhír. Udvary Anna úrnőt tegnap vezette oltárhoz Dudich J. dr. nagysarlói körorvos. A lakodalom a menyasszony szülei házánál, Zselizen folyt le. — Öngyilkos gyemekleány. Mendák Anna tizennégy esztendős cselédleány Pergő (fyörgynél volt szolgálatban, a hol vele meglehetősen meg voltak elé­gedve. Hétfőn a gyerekleány Fekete Pál korcsmájában holmi apró élelmi szert csent el, a min rajtakapták. A leányka ekkor a büntetéstől való féle­lem miatt anyai házába szökött s ott magát felakasztotta. Midőn a szeren­csétlen sorsú öngyilkos gyermekleányt megtalálták, már halott volt. nekült. A földszinten levő közönség nagy része a páholyokba rohant s a színkör kapui kicsinyeknek bizonyultak. Végre a derék városi tűzoltók a tár­sulat néhány tagja segítségével elfoj­tották a tüzet s a közönség megnyug­tatva élvezte tovább az előadást. Csóka Sándor színigazgató neje, Almásy Júlia szivgörcsökbe esett s Réthy Fanny is­meri, naiva eszméletét vesztette. A kö­zönség előadás végén izgatottság nélkül távozott, mert meggyőződött róla, hogy a tűzoltók lelkiösmeretesen teljesítik kötelességüket s éber figyelemmel őr­ködnek a veszedelmek fölött. — Posta- és távirótiszti tanfolyam. A hivatalos lap közli Baross Oábor közlekkedési miniszter rendeletét, mely­lyel a posta- és távírói tisztképző tan­folyamot életbe lépteti. A tanfolyamba fölveszik azokat, kik a jogi egyetemet, akadémiát, a műegyetemet vagy az ezekkel egyrangu korábbi és mostani katonai akadémiák, illetőleg a tüzér­ségi, hadmérnöki és utászhadapród-is­kolák egyikét, valamely bányászati, er­dészeli akadémiát bevégezték, főgymuá­ziumot, főreáliskolát, ezekkel egyen­rangú kereskedelmi vagy kalonai tan­intézetet végeztek és e tanintézeteken az érettségi záróvizsgát sikerrel letették, avagy a hadseregnél vagy a magy. kir. honvédségnél, mint tényleges ál­lománybeli tisztek szolgáltak. Az első tanfolyam folyó évi okt. 10-én kezdő­dik. A felvétel iránti folyamodások szept. 20-ig nyújtandók bo a közleke­dési miniszterhez. A tanfolyam tiz hó­napon át tart, mely után a hallgatók három havi próbagyakorlatra osztatnak be a posta- és táviróhivatalokhoz s ha a képesítő vizsgát sikeresen leteszik, kinevezést nyernek. Hogy az o tan­folyamon képesítést nyert egyének tény­leg elhelyezést is találhassanak az ál­lami szolgálatban, a közlekedési minisz­ter ugy intézkedett, hogy hogy jövőre a posta- és távírói közigazgatási és ke­zelési szolgálatnál, valamint a posta­és távíró-számvevőségnél s a posta­takarékpénztár igazgatóságnál gyakor­noki, illetve tisztviselői állásokra csakis olyanok fognak kineveztetni, kik ily képesítő bizonyítványt nyertek, sőt ha cegédtiszti állásokra altisztek nem je­lentkeznek, azokra is e tanfolyamnak képesítő bizonyítványt nyert hallgatói fognak kineveztetni. — Szépirónö, a ki egyultal angol, franczia, olasz és német nyelvmesterné is, Schlick asszony, megtelepedett váro­sunkban s megkezdte előnyös árszabásit tanfolyamát, a hölgyközönség számára. Lakása Kis-piaczon, a Sehwarz-fóle d i vatáru k e re sk e dé sb e n. — Báró Hornig jellemzése. Dr. Spinoza (Mátrai Jenő) egykori eszter­gomi lapszerkesztő a Budapesti Hírlap­ban tárczát irt az uj veszprémi püs­pökről, a kiről a következő találó jel­lemzést, adja: Gyors felfogásával és al­kalmazkodási képességével magát uj hatáskörébe is gyorsan beletalálta. Ta­pinta.ával és kitűnő modorával a libe­rális .kultuszminiszter és az erősen kou­zervativ herczegprimás közt számos kéiv désben sikerrel közvetített, nem egyszer személyes intervencziójával hárítván el az egyházi és világi főhatalom közt készülő vihar kitörését. A mit, a kul­tuszminiszter és herczegprimás feltétlen bizalmát egyaránt élvezve, éveken át megtudott akadályozni, alighogy kihúzta a kultuszminisztériumból lábát, nyilt szakításra került a dolog a herczegpri­mási aula és a közoktatási minisztérium között. Kitűnő szolgálatai elismerésül Trefort gyors egymásutánban neveztette ki babolcsai apáttá, czimzeíes püspökké és miniszteri tanácsossá. Hat hivatali elődje közül az utóbbi kitüntetésben csak­is Lipovniczky István, utóbb nagyváradi

Next

/
Oldalképek
Tartalom