Esztergom és Vidéke, 1888
1888-09-13 / 74.szám
Színházi szemle. (42. A tót leány.) Almássy-Serly ismeretes népszínműve pénteken esle közepes közönség előtt ment. Hankát Z. Aranyossy I. énekelte erőteljes hangon, tle túl erő teljes megjelenéssel, ugy, hogy Mi só (Gyarmati) minden athlétai tehetsége mellett is alig volt képes őt magához ölelni. Misó egyébiránt eredeti és humoros felfogású alakítás volt. Juhász S. Gyarínathy Bandiban tékozolta szép baritonját, Kantay Teréz a javasasszonyban, Foriss a baromorvosban remekelt, Orsy Aranka pedig kisebb epizód szereben bizonyította bo, hogy nagyobb alakításokhoz is tehetséggel rondelkezik. (43. Lili.) Szombaton a kedves zeuéjü Lili ment. Aranyossy né Zombory Ilonával a czimszerepben, a ki ez alkalommal illusztrálta azt, hogy a társulat leginkább elfogadható operetté primadonnája ez idő szerint esak Ledofszky Mariska. Igazság szerint meg kell említenünk, hogy a természet bajaival tulpazarul is kitüntetett vendég a nagymama szerepében kitűnő sikerrel mglátkozott be. Breznay bácsit a tüzér pezsgő elevensége fiatalilolta; Foriss a fehérhajú vicomtebaii kellett átalános és szokott derültséget, Orsy Aranka pedig ismét egy kisebb epizód szerepben bizonyította be, hogy nagyobb alakításokhoz is tehet seggei rendelkezi k. (44 Veresliaju ) Arauyossyné Z. Ilona urnő utolsó vendégjátékául ment a Vereshaju. Realisztikus, vaskos alakítással és kivitellel; közép hangokban erőteljes, de eirész felül erőtetett énekhanggal. Fóriss Pista Veréb Jankóban a legtökéletesebb falubolondját és bölcsét mulatta be. Breznay Keszegben, Gyanuathy Bálintban, Kantay az özvegybon s Juhász Ferkóban aratott általános elismerést. Orsy Aranka igénytelenebb szerepet kapott, do azt buzgalmával és tehetségével nem közönséges szinvoualra emelte. (45. Erdő szépe.) Hétfőn az ismeretes Feuillet-féle színműben főleg Réthy Fámnak nyílt alkalma, hogy tehetségét minden tekintetben ragyogtassa ; Lujzája tiszteletreméltó tanulmányokról és buzdításra érdemes ambiczióról tanúskodó distinguált és sokszor művészi színvonalra emelkedő alkotás volt. Gyarniathy a vashámorosban aratott elismerést. Balázsi a marquisban s Szabó Ilka a testvérben iparkodott korrekt játékkal kitűnni. (46. Parasztkisasszony.) A Berczik-féle nem uj népszínműben kedden este főleg Szőllőssy Ilona lüut fel nem egészen sikerült énekével és elnagyolt beszédével. A fiatal tehetség ambicziója ugylátszik csökkenőben van. Fóriss Rezedában kárpótolta a házat. Kantay Teréz Matildbau nyert általános elismerést s Orsy Arauka Ágnesben bizonyította be, hogy nagyobb alakításokhoz is kiváló tehetséggel rendelkezik. HÍREK. — Herczegprimásunk a veszprémi pűspökszentelőről, mely részvétele által országos ünneppé vált, már visszatért székvárosába, de a karlsbadi ut iránt még nem határozott. — Gróf Majláth György főispán ur ő méltósága székhelyére érkezett s ma a városház ügy menetei fölött szemlét fog tariaui. — Főispánunk és a színészet Gróf Majláth György főispán ur ő méltóságát tegnap hívta meg Csóka Sándor színigazgató az előadások megtekintésére. A főispán nr szokott kegyességgel fogadta az igazgatót s kijelentette, hogy egy előadást múlhatatlanul meg fog tekinteni. Az esztergomi közönség tehát a magyar színészet esztergomi csarnokában is üdvözölni fogja a nagyrabecsül t főispánt. — Kiállításunk története, mint a mai számból is látható, folyamatban van. Az összes kiállítók és jutalmazottak részetes ismertetése még csak ezután következik. — Illusztrácziók. A Fliegende Blaetter legközelebbi száma Faragó József esztergomi születésű művész növendéktől igen sikerült karrikaturákat közöl szövegestül együtt. — Trefort emléke. A dicsőemi ékezet ü vallás- és közoktatásügyi miniszter emlékét tegnap ülte meg Esztergom kegyelettel. A kir. városi plébánia templomban gyász istentisztelet volt, mely alkalommal Dr. Fehér Gyula mondott misét. A gyászmisén Gróf Majláth György főispán ur ő méltósága vezetése alatt részt vett a megyei tisztikar s Dr. Helcz Antal polgármester a városi tisztikar s a képviselő-testület számos tagja. A főkáptalant Feichtinger János kanonok képviselte. A közös hadsereg tisztikara külön küldöttségben jelent meg. A kir. tan felügyelőséget Bartal Rezső kir. tan., a főgymnasiumot Villányi Szaniszló igazgató s Dr. Wargha Samu tanár, az állami hivatalnokokat Eötvös Pál kir. adófelügyelő, az izr. hitközséget Stern Márk képviselte. Az elemi iskolák tanítói s a leányiskolák tanítónői testületben jelentek meg. A gyászravatallal díszített templomban azonkívül még nagy közönség sereglett egybe a reáliskola tanárikarán s az ifjúságon kivül. A dal- és zenekedvelő-egyesület Seyler rekviemét adta elő. A gyászmise végeztével az ünnepi gyülekezet a reáliskola egyik osztálytermébe sereglett össze, a hol Dr. Feichtinger Sándor kir. tan. lelkes emlékboszédet olvasott fel Trefortról, kinek életrajzát s érdemei történetét ifjúi hévvel ecsetelte. A melegen fogadott emlékbeszéd végeztével egy reáliskolai tanuló Vörösmarty hymnuszát mondta el s erre a diszes közönség szétoszlott. A főgymnasium a ferenczesek templomában áldozott Trefort emlékének. Az ünnepi gyászmisét Villányi Szaniszló főgymn. igazgató mondta. A reáliskola tanári testülete a gyászünnepet rendkívüli tanári értekezlettel fejezte be, melyből az intézet hálás kegyeletét jegyzőkönyvileg tolmácsolta. A jegyzőkönyv a kir. főigazgatóság révén a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz van czimezve. Igy ünnepelte meg Esztergom Trefort emlékét. Az ünnepet nevezetessé lette a tv hatóság, a városi képviselet s a különféle testülesek részvétele. Esztergom tehát a kegyelet adóját a nagy emlékű államférfiú iránt méltóan és hazafiasán rótta le. — Nyilttér. Stupiczky volt bálorkeszi postahivatalnok ellen idegen befolyás következtében elveszett, de visszapótolt hivatalos pénzek miatt két heti fogságot szabott ki a komáromi tvszék, melyet a felsőbb fórumok is helyben hagytak. Stupiczky most kegyelmi kérvényt adott be, melynek eredményéről értesíteni fogjuk olvasóinkat. — Vak lárma. A sziuházban a szombati előadás alkalmával majdnem katasztrófa történt. A második felvonás után vak tüzilárma keletkezett. A közönség azt hitte, hogy a színpadon tűz ütött ki s ideges riadalommal meketjén virult eléje és bóditá el édes illatával . . . Oh Alice! Alice: szép virágszál — ki téged egykor keblére tűzhet! Keblére ! S miért ne én szakasszam le e viruló rózsaszálat? fűzte tovább gondolatait. Mért ne ültessem át az én lakomba? Miért ne legyek én a kertésze? Gyöngéd, figyelmes kertész, ki gonddal Őrei, féltve óvja az élet viharai ellen. Újból a tükörbe nézett: az a mélységes bánat, az a beteges halványság, mely onnan feléje tekint, nem jó biztató. De még is meg kell tennie. Koczkáztatni kell a kísérletet. Kell, kell! Ha egyébért nem, azért, mert legféltettebb kincse forog veszélyben — az egészsége. — El veled, hitvány tükör! Egyéb sem vigyorog felém rólad: csak hervadás; egyébről sem adsz hirt: csak mélységes nyomorúságról! kiált fel elkeseiedetten s végső erőfeszítéssel ragadva-ki magát a hűtelen barát bűvköréből, a szokottnál nagyobb gonddal öltözködik fel és indul a nagy útra, hogy azt a bizonyos rózsaszálat megszerezze, kivívja édes illatával beteg szivét meggyógyítsa. — Ügy dobog a szive, mint kis leányé, mikor először ébred a szerelem tudatára. Remegő kézzel nyomja meg a villanyos csengő gombját Alice-ék lakásán és zavara csak fokozódik, izgatottsága ideges lázba megy át, mikor a cseléd ajtót nyit és tudtára adja, hogy Alice kisasszony egyedül van, szülői látogatóba mentek. Ah, egyedül . . . ő vele ! Vidám elfogulatlansággal fogadja vendégét a kedves gyermek és üléssel kínálja. De Miklós ur nem ült le. Oda lép a leánykához közel, egészen közel. Megfogja puha kis kezét és mialatt áhítattal emeli ajkához ezt a kis bársony portékát, az elhatározás végeröfeszitésével rebegi: — Alice, édes Alice kisasszony ! hallgasson meg kérem! Már nem vagyok fiatal... (mély sóhaj) túl az ifjúság hóbortjain . . . (ah, bár innen lehetnék rajtuk) az egészségem a szerelem ... igen, igen, a szerelmem ! Kegyed nem tudja, nem tudhatja : mit érzek . . . mit érez egy ember, a ki egészségét ... ah nem, nem, a ki szivét, életét ajánlja fel kegyednek; a ki ajkairól várja a gyógysz . . . nem, az ítéletet: élete vagj r halála fölött. Oh, Alice édes Alice, akar-e nőm lenni! Az én feleségem, az én . imádott, kedves kis feleségem ! Ugy érzi; mázsányi teher esett le lelkéről, hogy túl van e vallomáson. Csak már a válaszon is túl volna . . . Egész lelkét önti szemeibe, a melylyel tekintete a leányka ajkához tapad. Az pedig pirulva hajtja le fejecskéjét és a jól nevelt modern leánykák ártatlan gyermetcgségével súgja: — Beszéljen a mamával! Jónás Miklós ur hála egészségi elveinek, boldog férj. S ha eljegyzésének egész ideje alatt elkerülte is tükrét, melyre méltán neheztelt, a nászéjt követő reggelen még sem állhatta meg, hogy vissza ne térjen a régi kedves baráthoz. — Nos, hogy érzed magad? kérdezte tőle büszke hivalkodással. — Oh, igen jó:! felelt az álnok barát. — Es Jónás Miklós ur, boldog mosolylyal ajkán, vágta vissza : — Helyes, csak élj továbá is igy! BÁNFALVI LAJOS. — A nemzeti színház kiváló tagját, Szacsvayné Boér Emma asszonyt három vendégelőadásra szerencsés volt a színtársulat igazgatója megnyerni. A művésznő tegnap este mutatkozott be először Gauthier Margitban s ma Lecouvreur Adriennében fog fellépni. Esztorgom intelligens közönségének figyelmét a kiváló művésznő előadásaira külön felhívni fölösleges. — Nászhír. Udvary Anna úrnőt tegnap vezette oltárhoz Dudich J. dr. nagysarlói körorvos. A lakodalom a menyasszony szülei házánál, Zselizen folyt le. — Öngyilkos gyemekleány. Mendák Anna tizennégy esztendős cselédleány Pergő (fyörgynél volt szolgálatban, a hol vele meglehetősen meg voltak elégedve. Hétfőn a gyerekleány Fekete Pál korcsmájában holmi apró élelmi szert csent el, a min rajtakapták. A leányka ekkor a büntetéstől való félelem miatt anyai házába szökött s ott magát felakasztotta. Midőn a szerencsétlen sorsú öngyilkos gyermekleányt megtalálták, már halott volt. nekült. A földszinten levő közönség nagy része a páholyokba rohant s a színkör kapui kicsinyeknek bizonyultak. Végre a derék városi tűzoltók a társulat néhány tagja segítségével elfojtották a tüzet s a közönség megnyugtatva élvezte tovább az előadást. Csóka Sándor színigazgató neje, Almásy Júlia szivgörcsökbe esett s Réthy Fanny ismeri, naiva eszméletét vesztette. A közönség előadás végén izgatottság nélkül távozott, mert meggyőződött róla, hogy a tűzoltók lelkiösmeretesen teljesítik kötelességüket s éber figyelemmel őrködnek a veszedelmek fölött. — Posta- és távirótiszti tanfolyam. A hivatalos lap közli Baross Oábor közlekkedési miniszter rendeletét, melylyel a posta- és távírói tisztképző tanfolyamot életbe lépteti. A tanfolyamba fölveszik azokat, kik a jogi egyetemet, akadémiát, a műegyetemet vagy az ezekkel egyrangu korábbi és mostani katonai akadémiák, illetőleg a tüzérségi, hadmérnöki és utászhadapród-iskolák egyikét, valamely bányászati, erdészeli akadémiát bevégezték, főgymuáziumot, főreáliskolát, ezekkel egyenrangú kereskedelmi vagy kalonai tanintézetet végeztek és e tanintézeteken az érettségi záróvizsgát sikerrel letették, avagy a hadseregnél vagy a magy. kir. honvédségnél, mint tényleges állománybeli tisztek szolgáltak. Az első tanfolyam folyó évi okt. 10-én kezdődik. A felvétel iránti folyamodások szept. 20-ig nyújtandók bo a közlekedési miniszterhez. A tanfolyam tiz hónapon át tart, mely után a hallgatók három havi próbagyakorlatra osztatnak be a posta- és táviróhivatalokhoz s ha a képesítő vizsgát sikeresen leteszik, kinevezést nyernek. Hogy az o tanfolyamon képesítést nyert egyének tényleg elhelyezést is találhassanak az állami szolgálatban, a közlekedési miniszter ugy intézkedett, hogy hogy jövőre a posta- és távírói közigazgatási és kezelési szolgálatnál, valamint a postaés távíró-számvevőségnél s a postatakarékpénztár igazgatóságnál gyakornoki, illetve tisztviselői állásokra csakis olyanok fognak kineveztetni, kik ily képesítő bizonyítványt nyertek, sőt ha cegédtiszti állásokra altisztek nem jelentkeznek, azokra is e tanfolyamnak képesítő bizonyítványt nyert hallgatói fognak kineveztetni. — Szépirónö, a ki egyultal angol, franczia, olasz és német nyelvmesterné is, Schlick asszony, megtelepedett városunkban s megkezdte előnyös árszabásit tanfolyamát, a hölgyközönség számára. Lakása Kis-piaczon, a Sehwarz-fóle d i vatáru k e re sk e dé sb e n. — Báró Hornig jellemzése. Dr. Spinoza (Mátrai Jenő) egykori esztergomi lapszerkesztő a Budapesti Hírlapban tárczát irt az uj veszprémi püspökről, a kiről a következő találó jellemzést, adja: Gyors felfogásával és alkalmazkodási képességével magát uj hatáskörébe is gyorsan beletalálta. Tapinta.ával és kitűnő modorával a liberális .kultuszminiszter és az erősen kouzervativ herczegprimás közt számos kéiv désben sikerrel közvetített, nem egyszer személyes intervencziójával hárítván el az egyházi és világi főhatalom közt készülő vihar kitörését. A mit, a kultuszminiszter és herczegprimás feltétlen bizalmát egyaránt élvezve, éveken át megtudott akadályozni, alighogy kihúzta a kultuszminisztériumból lábát, nyilt szakításra került a dolog a herczegprimási aula és a közoktatási minisztérium között. Kitűnő szolgálatai elismerésül Trefort gyors egymásutánban neveztette ki babolcsai apáttá, czimzeíes püspökké és miniszteri tanácsossá. Hat hivatali elődje közül az utóbbi kitüntetésben csakis Lipovniczky István, utóbb nagyváradi