Esztergom és Vidéke, 1888
1888-06-10 / 47.szám
A hosszas küzdés azonban, — még a remény pajzsa alatt is, — elfásitja a kebelt. S ha a kinos önmardosás, és gyötrő bánatok között végre belátnod sikerül, hogy már is többet szenvedtél, mint a mennyiért az esdett czél elérése kárpótolhat, — megveted azt, a miért előbb rajongtál, a mihez örjöngőn vonzódott szived, becsét veszti, s birása többé nem boldogíthat. A túlságos durczásság tehát nem ajánlatos. * A ki önmaga nem szenvedett, az nem is képes megbecsülni mások szenvedéseit. Az ilyen érzéketlen bábok jelszava: «Akár száz szivet egy kardbojtért!* ám lógjon párja: a bogaras pájesz vitézünk fülein. Olyan az emberi szív, mint a rózsa: ennek ha elvirult tövise, annak ha szeretett, gúnyja marad. És ez a szívnek legkegyetlenebb lakója. * * Szerelmünk másnak szájában olyan, mint a csillag a pocsolyában. D'Apra. HÍREK. — Ö Eminencziája, a herczegprimás a papnövelő intézetben megtartóit vizsgálatokon elnökölt. — Előléptetések. A főkáptalan megüresedett kél állásának botöltéséről már múlt számunkban irtunk. Meg kell még emlékeznünk a hivatalos lap fokozatos előléptetéseiről is, molyok a következők: A király az esztergomi foszókeskáptalanban: Májer István dr. vál.stagni püspöknek és örkauonoknak az éneklő kanonokságra, Dankó József dr. főszékesegyházi főespero8iiek az őrkanonokságra, Sujánszky Antal nógrádi főespei esnek a székesegyházi főesperességro, Blümolhuber Ferencz idősb mesterkanonoknak a nógrádi főesperességro és Lollok József főszékesegyházi kanonoknak a sasvári főesperességro való fokozatos előléptetését jóváhagyta. — Irodalmi ünnep a fögymnasiumban. A koronázás évfordulóját a főgymnasium tanári karában uralkodó hazafias szellem intézeti irodalmi ünneppel kapcsolta össze, melyet emlékezetessé tett több kiváló tehetségű ifjú kitüntetése. Villányi Szaniszló főgymn. igazgató a főgymn. dalegyesület hatásos karóneke utáu a következő emelkedett szellemű szónoklattal vezette be az ünnepet: Kedves ifjak! Az ember összes nemesebb tehetségeinek lehető széles körű kifejtése — erkölcsi kötelességünk. A tevékenységi és vállalkozási szellem; az az önerejére támaszkodva folyton haladni törekvő munkásság ösztöne sokszor nem is sejtett eredményeket, sőt valóságos csodákat is képes eszközölni ugy a szellemi, mint az anyagi előrehaladás utján. Főleg napjainkban a gőz és villanygépek, a gyors közlekedés s az óriási verseny korában a nemzeteknek, hogy el ne maradjanak, hogy emelkedhessenek — teljes anyagi és szellemi erejökot ki kell fejteniük ; a nemzeti feladatok megvalósítása, a fejlett társadalmi élet fokozott igényeiusk kielégítése, valamint az egész nemzettől, ugy egyesektől is hasonlithatlanul több munkás s nagyobb áldozatokat is követel. Korunkban külülönösen a nemzeti kultúra avatja fel s képesiti a népeket történeti jogok és nemzeti missio gyakorlására. A hatalom birása ma máinem elegendő jogczim s egyedül a nyers erő nem is képezhet elegendő biztosítékot az idők válságaival szemben. Csak a virágzó magyar kultúra ereje és hatalma biztosíthatja olso sorban fajunk létét és kedves hazánk fonállását. Mert ha e virágzó kultur-ólet hiányoznék, ugy a közelgő- millenium alig képezhetné, egy második évezredre kiható reményeink erős zálogát, s az a legfőlebb csak a magyar nemzet halálának előre vetett szomorú árnyait jelezné. A történelem gazdag tanulságai igazolják, hogy nom üres phrásisokkal, nem csak szóval, hanem lángoló hazaszeretetünk tényeivel biztosítanunk is kell azon nemzőt életét, melynek múltja dicsőségén oly rajongó lélekkel lelkesedünk; s melynek földjén kivül — a költő szerint — nincsen Számunkra hely! Féltékenyen kell megőriznünk nomzeti létünk biztosítékait s legjobb erőnkkel oda kelt törekednünk, hogy megszerezzük egy ujabb dicső jövő mindazon vallás-erkölcsi, szellemi és anyagi feltételeit, melyek megannyi biztosítékai ugy minden szép- és nemesért lelkesedni és lelkesedve tenni is tudó szép — boldogabb jövőnek. A jövőnek mindig a jelen az alapja és pedig munka tekintetben. Az épület nem emelkedhetik, ha annak első kövét le nem tettük; a nemzeti nagyság napja som fog soha többé felragyogni, ha annak keltén csüggedést, lankadást nem istoerő lelkülettel munkálkodunk ! Mindezek tudata vezeti a főt. tanári kart, midőn évről-évre megnyitja a főgymn. ifjúság előtt a nemes irod. verseny (erét, hogy ily uton is bevezesse és előkészítse önöket az említettem irányú s önökre is várakozó nemzeti feladat nagy ós nemes munkájára. Alkalmat aduuk a szárny próbálgatásokra s őzzel együtt fejlesztőleg s irányadólag igyekszünk hatni az önökben rejlő szép szellemi tőkére s a munkásság szellemére. Esztergom város egyikét képezi hazánk azou kies fekvésű pontjainak, melyek minden porszeme régi dicsőséget takar; és kétségkívül ^e dicsőség fel-fel villanó emlékei, a legnagyobb magyar gf. Schéchenyi István által fostett szebb jövő. a nemzeti nagyság ós dicsőség himes képeinek irányító hatása alább áhott Esztergom városának tok. kaszinója midőn a nagy Széchenyi szellemében 5 aranyból álló pályadijas tűzött ki az ifjúság szellemi képzésének fokozására; midőn a főt. tanári karral egyetértőleg oda törekszik, hogy lehetőleg biztosítsuk azon épületnek alapját, moly re folytatólag — egy második évezred történeti fejleményei, örömei és viszontagságai várakoznak. Ilyetén irányú működésünk, a folyé tanév elején megindított szellemi verseny eredményének feltüntetése, e pályauyertes müvek megjutalmazása képezi mai összejövetelünk egyik jelentősebb tárgyát.» — A szellemes szónoklat után következtek a bírálatok. «A pápák érdemei Magyarországon» czimű történeti kérdést a hazai történetírás egyik derék müvelője, Villányi Szaniszló igazgató tűzte ki két drb. tizfrankos aranynyal. A jutalmat ügyes csoportosításáért Szattkó józsef, VIII. o. növ. pap nyerte el, ki a pápai ünnepen annakidején fel is olvasott egy érdekes részletet. Horváth Rezső VIII. o. növ. pap dicséretet aratott a hét pályázó közül. — Az irók és művészek által kitűzött jutalmat (egy arany) három pályázó közül Gallovich Jenő VII. o. növ. pap nyerte meg «Kisfaludy K. felett* megírt emlékbeszédével. A bírálók Gajduschek József VII. o. növ. papot dieséretben részesítették. — A kaszinó Széchenyialapitványa (5 drb. tizfrankos arany) «A sajói vész oka és következményeiét tűzte ki. A jutalmat Kassák Gusztáv VIII. o. növ. pap nyerte el. Magos Sándor bíráló Szattkó József VIII. o. növ- pap müvét sajátjából három aranynyal jutalmazta. A kaszinó nevében Meszéna János örökös olnök a következő beszéd kíséretében adta át a jutalmakat: Mélyen tisztelt közönség! A casinói társulat határozatáuál fogva nékem ju tott azon szerencse, hogy a dicsőült legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak emlékéül alapított öt darab tiz frankos versenydijat az illető pályanyertes ifjúnak kézbesítsem. Örömmel fogadtam a megtisztelő missiót annyival is inkább, minthogy a kijelelt föladatva vagyis «A sajói vész okai és következménye* fejtegetésére két oly pályamunka nyújtatott be, melyeknek elbírálása alkalmával az elsőség meghatározása tekintetében magok a bíráló urak is egymás közt versenyre kényszerülének. Minthogy a«onbau a főt. Igazgató ur által elemzott indokoknál fogva a versenydij a II. római sz. a. előforduló pályamunka szerzőjének lőn oda Ítélve, nehogy az előre törekvő nemes ambitió minden elismerés nélkül maradjon, a bíráló urak egyike, Magas Sándor kir. járásbiró ur az I. szám alatti értekezés írójának saját erszényéből három darab tiz frankos aranyat ajánlott föl tiszteleti dijul. Melyeket midőn iézbesiteni szerencsém van s ugyan az öt aranyos verseny dijat a II. számú pályamunka írójának, a három aranyos tiszteleti dijat pedig az I. sz. alatti értekezés szerzőjének kétkedés nélkül kijelentem, miként önök nem a nyert jutalom anyagi értékében, mely az éj nappali fáradozás arányábau valóban túl szerény, mint inkább az erkölcsi i^ereségben keresendik nemes versenyzésük gazdag jutalmát, mely ezentúl is buzdító ösztönül szolgáland önöknek és tanulóiársaiknak, hogy az élet küzdterén az elhunyt nagy hazafinak példájával erényben, tudományban, valamint a hazának ezen mindnyájunkat felölelő tápláló édes anyának szeretetében versenyezve, ugy szinte a római költőnek «Sic itur ad astra* jeíenmondatát szemelőtt tartva az elérhető emberi tökéletesség legmagasabb foka felé törtetve, idővel saját munkásságuknak, fáradozásuknak necsak erkölcsi, de egyszorsming anyagi jutalmát is élvezhessék. — Ezeknek előrebocsátása utáu engedjék meg az általam kiválólag tisztelt bíráló urak, hogy egyike sziutoly kedves, mint mulhatlan kötelességet teljesítve önöknek a beterjesztett terjedelmes két mü fáradságos áttanulmányozása, valamint igazságos elbírálása körül tanúsított ügybuzgalmukért, úgyszinte Magas Sáudor urnák buzdító lelkesítő áldozatkészségéért őszinte hála érzelmemnek a Casino nevében nyílt kifejezést kölcsönözzek. Minek nyilvánítása után magamat önöknek tisztelt bíráló urak, nemkülönben a szintoly buzgó mint tudományos tanári karnak, valamint az ünnepélyt megtisztelt uagy érdemű közönségnek és önöknek reményteljes kedves ifjúság kegyeletes emlékébe, szíves rokon érzelmeibe ajánlom. — A lelkesedés csillapodásával Villányi Szaniszló igazgató a következő záróboszéddel fejezte be az emelkedett szellemű iskolai ünnepet: «Kedves ifjak! Az imént lefolyt örvendetes tények után szívesen adok kifojezést az elismerés azon kodves érzelmének mely a főgymn. ifjúságot a tanított munkásság és szép eredmény alapján méltán megilleti. Az elnyert babér ós dicsőség szolgáljon a pályanyertes ifjaknak ösztönül a további fokozott irodalmi tevékenységre s kifejtett munkásságuk egyúttal szolgáljon kedvesen vonzó például, kogy a jövő évben ismét megújuló versenyben minél többén vegyenek részt az ifjúság köréből. Legyenek önök meggyőzdőve, hogy az az idő, az a tanulmány és fáradság, melyet a pályatételek kidolgozására szentelnek, még azon esetben sem vész kárba, ha munkájukkal a jutalmat elnyerniük nem sikerül. Hiszen a tudományszomjas lélekre nézve az igazságkeresése ós felismerésében való fáradozás már magában is valódi öröm; hiszen az a megnyugtató öntudat, hogy az ember idejét, tehetségeit, testi s lelki erejét igazán felhasználta arra, hogy magát értelmileg és erkölcsileg derekabbá, tökéletesebbé tegye — már magában erkölcsi jutalom. Nagyon fogunk örülni, ha nekünk, kik az önök szellemű és erkölcsi előmenetolében édes hazánk folvirulásának biztos zálogát szemléljük, — a jövőbon is — legalább a jelen évhez hasonló lelki örömöt fognak szerezni.» A főgymn. dalegyesület ál'al elénekelt hyumus utáu a lelkes szónok igy végezte: A kötelesség, a rendszerető munka elsőrangú mintaképe a legelső magyar ember —- a király. Ennek tudatában az eszt. főgymn. Jfjuság munkásságának legalább részben való feltüntetésénél véltük a legméltóbban megünnepelni, dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk és felséges nejének, Erszébet királyasszony korouáztatásának évforduló napját. Egy kedves kötelességünk lerovása azonban még hátra maradt. Ősi és nomes tulajdonsága a magyarnak, hogy alkotmányos és korouás királyához — mint a nemes atyához — mindenkor őszinte szeretettel és hódolatteljes tisztelettel ragaszkodik, ezen lojális érzelmeinek s hü ragaszkodásának minden lehető alkalommal kifejezést is ad. Ily kedves alkalmat szolgáltat nekünk is e koronázási évforduló napja; csak hazafiúi kötelességünknek teszünk oleget: midőn a szivünkben gyökeredző hűség és hódoló tisztolet hangján kórjuk és kívánjuk, hogy az Egek ura kedves hazánk javára és boldogitására sokáig éltesse apostoli királyunkat és felséges nejét, Ezsébot királyasszonyt.* —Dörgő éljenek hangzottak el a hazafias beszéd után, melyet az egész terem felállva hallgatolt meg s ezzel a lelkes intézeti ünnep véget ért. — Tanév végén. Az összes iskolákban most aratnak. A vizsgálatok napirondre kerülnek mindenütt s tiz hónapról történik elszámolás. A főgymnasiumban f. hó 13-án kezdődnek s 26-án végződuok a vizsgálatok. A Tedeum 27-én lesz. A reáliskolai vizsgálatok f. hó 13-án kezdődnek s 26-ig tartanak. A bizonyítványok kiosztása jun. 30-án lesz. — Az érettségi vizsgálatokról. Dr. Hóinan Ottó a pestvidéki tankerület főigazgatójának elnökloto alatt megtartott éretisógi vizsgálatokon főgymnasiumunkban huszonkilonczen jelenkoztok, akik közül csak egy más helyről jövő maturens volt. Az írásbeli vizsgálatok alapján egy helybelit s egy magántanulót utasítottak vissza. A huszonhét közül hatan jelesen, tizenhármán jó eredményűvel s öten egyszerű érettséggel végeztek vizsgálatokat. Csak hárman voltak azok, a kiket egyéb tárgyból szeptemberre utasítottak vissza. — Füst* A vízivárosi betörés ügyében nagy hűhóval fogott csizmadiákat szabadon bocsátották s a vizsgálóbíró a sikertelen rendőri nyomozások miatt eredménytelenül maradt ügyet inditváii}'tétel végeit Komáromba küldte. — Második nagy erőmű veszeti előadás lesz ma a «3 Szerecsen* vendéglő kerthelyiségében Bauer Sándor igazgatása alatt. Műsora: földszinti és légtornászat, végül tűzmulatványok. Kezdete 8 órakor szabad bemenettel. — Katonazene. Csütörtökön este a Fürdő kertjében katonazene fog játszani. — Művészpálya. Az orsz. m. k. zoue és színművészeti akadémia igazgatósága tudatja, hogy az akadémia zenészeti osztályában az 18 88 / 89-iki tanév kezdetével, azaz szept első napjaiban a zongora hegedű és gordonka főtanszakoknál előkészítő osztályok szerveztetnek Thomán István (zongora), Elderiug Brám (hegedű) ós Rosé Ede (gordonka) urak vezetése mellett, a zongoránál 2-, a hegedűnél és gordonkánál 3—3 éves tanfolyammal. A előkészítő osztályok növendékoi a zeneelmélet elemeibou is nyernek oktatást. Felvételi feltételek: a) A zongora előkészítő osztályokban : a dur és moll skálák