Esztergom és Vidéke, 1888

1888-03-25 / 25.szám

vényre terelték. A veszélyes tévedésnek sokan meghódoltak, sokan áldozatai lettek. Azonban a társadalom sorsán a csüggesztő helyzetekben sem szabad elcsüggedni. ,Silvianus a régi római társadalom javithatásán, majd-niajd el­csüggedett. Szt.-Irén püspök és mások javithatóknak vélték, s igazuk volt. Mert miként meg van irva: az Isten épségro alkotta a földkerekség nemzet­ségeit. A megromlott pogány társadal­mat uj, keresztény társadalom váltotta fel. Az egyház, mely Szt.-Pál apostol tanítása szerint «az igazság oszlopa és erőssége*, egyszersmind mentő hatalom­nak bizonyította magát a népek: közt e földön, melynek hatása a méregelem­nek ott is ellenáll, a honnan ő távol állani látszik. A vagyonosodás kérdése is tőle távol, nélküle, sőt ellene tár­gyaltatott. Hogy ezen törekvés vésztel­jes következményei eddig teljesen ki nem fejlődtek, a szivekben megmaradt keresztény érzés volt az akadály. A társadalmi bajoknak csak az egész tár­sadalom vethet gálot; mi akkor fogunk a társadalomnak leghasznosabb szolgá­latot tenni, ha kötolesszerüleg iparko­dunk a föld sara lenni és maradni tauainkkal hitben és erkölcsben, de az ősi erényben is, melyre hivatkozott felséges urunk s apostoli királyunk; ki a magyar nemzet üterére tapintott, mi­kor a legünnepélyesebb pillanatban monda: «Bizalmam az ősi erényben.» Ha nem csalatkozom, a sok csalódás között a lelkek egészséges, tiszta, fényes, hitigazság után sóvárognak. Csonkított, félig hirdetett, mezbe burkolt igazság dermedésben hagy mindenkit, nem mont meg senkit és semmit. Legyünk tehát bizalommal, legyünk buzgók, legyünk keresztény magyar társadalmunk meg­mentésében fáradhatlaíi, törhetlen mun­kások. Társulatunk vezérférfiainak, hivatal­nokainak ernyedetlen fáradságáért, mind­nyájuknak éber figyelmük türelmeért hálás közsönetet mondva, a nagygyűlést megnyitom. * A fővárosi sajtó tudósításai szerint a közgyűlés mindvégig teszült figye­lemmel hallgatta és a tetszés ismétel­ten kitörő iiatása alatt gróf Károlyi Sándor elnök meleg szavakkal tolmá­csolta a közgyűlés köszönetét s kérte ő Emiuencziáját, kegyeskednék azt köz­lés végett a társulatnak átadni. A bibornok fölemelkedett helyéből s e szavakat monda: «En, mint a tár­sulat tagja, elnököm parancsainak en­gedelmeskedem, exczelleneziádnak ezen­nel átadom 1 eszédemet.» Bossányi László indítványozza, hogy nemcsak a társulati tagok, hanem ha­zánk kath. hívei közölt osztassék ki a beszéd. Szeretné, hogy e beszéd min­den kath. házban meg legyen, hogyha valaki az élet küzdelmeiben ingadoz­nék, onnan vigaszt és reményt merít­sen. Kívánja, hogy a bibornokot az Isten sokáig éltesse, hogy hosszú idő­kön át lássa magasztos tanításainak gyümölcseit. A nagygyűlés Bossányi indítványát elfogadta. i Simor Jűnos bibornok-herczegprimás azután legmélyebb sajnálkozását fejezi ki, hogy gróf Apponyi Albert nincs azon helyzetben, hogy sokoldalú elfog­laltsága mellett, a társulat vezérállásá­ban megmaradhatna. Határozatába bele kell nyugodnunk, kötelességünk azon­ban iránta a hála érzését nyilvánítani azon nemes buzgalomért, a melylyel a társulat javát szivén viselte. De ha nem mint vezért, hanem mint a társu­lat munkás tagját azután sem veszítjük el, maga mondja ezt levelében, azért indítványozom, hogy hálaérzetünk a jegyzőkönyvbe igtaftassék, továbbá hogy gróf Apponyi Albert a társulat választ­mányi tagjává választassék meg. A nagygyűlés a bibornok-olnök in­dítványát nagy lelkesedéssel fogadta. Simor János bibornok pótlólag ki­jelenti, hogy a gróf Apponyi lemon­dása által 'megürült másodelnöki szék nem fog betöltetni, gróf Károlyi Sán­dor lesz ezentúl maga a társulat világi elnöke ; azuián indítványoz 1 a, hogy a társ. buzgó igazgatója Füssy Tamás, hivatalában megerősít!essék. A nagygyűlés határozattá emelte a bibornok indítványát. A társulat folyó ügyeinek elintézése után, gr. Károlyi Sándor a Társulat legmélyebb hódolatát és köszönetét fe­jezi ki a bibornok-herczegprimásnak, hogy e nagygyűlést maga személyével szerencséltette s kéri, hogy adja a je­lenlevőkre főpásztori áldását. A bibornok-herczegprimás áldást osztva, folytonos éljenzéstől kisérve hagyta el a termet, mire az ülés véget ért. HÍREK. — A herczegprimás nagyszabású szent-István-társulati elnöki megnyitó beszédjét van szerencsénk mai szá­munkban egész terjedelmében közölni s igy a primási székváros minden ol­vasójának egészen hozzáférhetővé tenni. — Ú Eminencziája a herczegpri­más, még csütörtökön este a bécsi ha­jóval tért vissza Budapestről szék­városába. — Prépost- és apát-avatás. A herczegprimes tegnap avatta fel Rajner Lajos és Romeiser prépostokat s Ürge apátot a palota kápolnájában. — A húsvéti szt. gyakorlatok ugy a főszékesegyházi Bakács-kápolnában, mint a papnevelő-intézetben hétfőn, kedden és szerdán fognak megtartatni. A Jézus-társaságbeli hitszónokok az összes papsághoz intézik szent beszé­düket, melyeket a herczegprimás is meg fog hallgatni. — Gróf Majláth György főispán ur ő méltósága rövid tartózkodásra Esztergomba érkezett s a primási ud­varban is tisztelgett. — Somogyi Károly. Az esztergomi főkáptalan egyik legkitűnőbb tagját, egyik büszkeségét ragadta el a halál. Az országos nevü hazafi, mint elmél­kedő bölcs teljes visszavonultságban halt meg, kifáradva a nyilvános élet több mint félszázados küzdelmében. Testi erői már évek óta elhagyták, csak szellemének csodálatos ereje ma­radt meg utolsó órájáig. Hogy mit vesztett benne uemcsak Esztergom, de az ország, azt lapunk méltó helyein mondjuk el. A méltóságos főkáptalan a következő gyászjelentést adta ki or­szágos nevü tagjáról: Az esztergomi főszékesegyházi káptalau szomorodott szívvel tudatja tisztelve szeretett tag­társa, nagyságos és főtisztelendő So^ mogyi Csizmazia Károly, a Boldogságos Szűz Máriáról czimzett zebegényhegyi apát, esztergomi főszékesegyházi éneklő­kanonok, a magyar tudomáuyos aka­démia levelező tagja, főmegyei könyv­biráló, a jeles Lipót-rend lovagja, be­kebelezett hittudor és arany misés ál dó­zárnak hosszas súlyos betegség és a végszentségeknek ájtatos felvétele után, életének 77-ik évében folyó 1888. évi márcz. hó 20-án történt elhunytát. Az engesztelő sz. mise-áldozat a boldo­gultért f. é. márcz. hó 22-ón reggeli 9 órakor fog a várbeli székesegyház­ban a Mindenhatónak bemutattatni, hűlt tetemei pedig ugyanaz napon dél­után 4 órakor fognak a , szentgyörgy­mezői temetőben örök nyugalomra té­tetni. Esztergom, 1888. márcz. hó 20-án. Az örök világosság fényeskedjék neki! Temetésén Szeged városa küldöttségben vett részt s gyönyörű babérkoszorút helyezett a megboldogult jótevő rava­talára. Az esztergomi főgymnasium ta­nári kara és ifjúsága is testületileg jelent meg. Temetése olyan egyszerű volt, mint nemes élete. U olsó kíván­sága szerint a szentgyörgymezői teme­tőben pihenő testvérei mellé temették. Megható látvány volt a megboldogult főpap öcscsének gyásza. A teljesen meg­törődött aggastyánt Ma jer István püs­pök ur kisérte, ki a negyvenes évek­ben Somogyi Károly munkatársa volt. — Uj alapítványról, harminczezor frtos végrendelkezésről beszélnek vá­rosszerte Somogyi Károly kanonok ha­lála után. Fájdalommal győződtünk meg róla, hogy a város javára irt alapítvány nincs benne a végrendeletben. — Dr. Csápori Gyula ujabb ro> iratott adott ki a szabadkőművesek ellen Amitás és valóság czim alatt, melyben az olaszországi, a német, a belga, a. franczia, a spanyol az amerikai s a magyarországi szabadkőművesség irá­nyát és törekvéseit vázolja. Nyitányul m Pester Lloyddal polemizál s záradékul a magyarországi nagypáholy legújabb védiratát taglalja. A hat ives füzet ára ötven krajczár s megrendelhető a Buzárovits Gusztáv-féle czégnél. — A dal- és zenekedvelő-egye­sület férfikara nagypénteken a város plébánia-templomában fog közremű­ködni s vasárnap vegyes énekkarral és zenekarral emeli az egyházi szer­tartás pompáját. — Az iparbank ma délelőtt tartja meg rendes évi kö-igyülését. — A borászati egyesület az Ipar­bank helyiségében ma d. u. négy órakor tartja rendes évi közgyűlését, mely a lapunknak is megküldött meghívó sze­rint már a kilenczedik üzletév eredmé­nyéről számol le, A mindinkább meg­gyökeresedő vállalat kilencz esztendő alatt harminczháromezernyolczszáz hec­toliter bort hozott forgalomba, a mi kétségkívül nem közönséges adat az esz­tergomi borászat prosperálására nézve. A közgyűlés lefolyásáról egyébként ér­tesítéssel fogunk szolgálni. — A nagy kaszárnya ügyében holnap egy katonai bizottság érkezik városunkba, mely az uj épület telek­kérdésének s az építkezés tervezeteinek megállapításával fog foglalkozni. — Uj megbízottak. A városi képvi­seletbe ujabb megbizottakul a következő urak kerültek be: Kollár Anna, Geren­dás József özvegye részéről Hübschl Alajos; Eggeuhoffer Albert táthi lakos részéről Schwarz József; az esztergomi takarék részéről Reusz József; özv. Ács Flórisné részéről Magurányi József; Horn Mór budapesti lakos részéről Szenttamási Béla; özv. jHelcz Jánosné részéről Helcz Ferencz s az Iparbank részéről Kaan János. — Halálozás. Lukárdy Sebestyén volt győri kereskedő élete ötvennegyedik évében jobb létre szenderült. — Világ árvája czim alatt veszszük egy kitűnő földiuk, Dr. Faragó Gyula budapesti fiatal orvos első irodalmi kísérletének felhívását, melyet olvasóink kiváló rokouszenvébe ajánlunk. A fel­hívás egész terjedelmében a következő: «A elhagyott gyermekek sorsa szo­morú hazánkban. Ezrenként pusztulnak el a kisdedek, kiknek egyedüli bűnük, hogy szüleik szegények, tudatlanok, könnyelműek vagy roszakaratuak. Tár­sadalmunk ezen fekélyéuek orvoslására alig történt még valami. Országgyűlési, megyei, hírlapi stb. felszólalások és viták, végnélküli ankétek alig tudják az égető kérdést az elposványodástól megmenteni. A világ árvája czimű munka czélja rámutatni a kendőzetlen valóra, feltüntetni, hogy mennyire leá­radtunk el e téren a többi kultúrálla­mok — sőt Oroszország mögött és mit kellene tennünk a kérdés humánus meg­oldására. Világ árvája, társadalmi ta­nulmány, előfizetési ára; 60 kr. Kérjük, hogy- az előfizetési ivet és pénzkűTde­ményt a Franklin-Társulat, magyar irodalmi intézet (Budapesten, Egyetem­utcza 4), vagy a szerző Dr. Faragó Gyula úrhoz (Deák-tér 6) f. év április hó 15-ig beküldeni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Dr. Faragó Gyula.» A Franklin-Társulat díszes kiállításában megjelenő mű gróf. Károlyi Sándorné ő Excellentiájának lesz ajánlva: a czitn­lapot a szerző öcscso, Faragó József müncheni művésznövendék rajzó'ja. Is­mételten felhívjuk az érdekesnek ígér­kező műre olvasóink szíves figyelmét. — PirOS tojás. A dal- és zeueked­velő-egyesület húsvéthétfői vigalma ki­tűnő sikerűnek igérkozik, elannyira, hogy méltó párja lesz a múlt farsang egyik legkedvesebb emlékű dal egyesü­leti viga Imának. — A Vízállás ugyan még mindig elég magas, de minden árvizos aggo­dalom már tárgytalan, mert az olvadás első bajait minden nagyobb veszély nélkül már kiállottuk. — A híd bekötése már csak rövid idő kérdése, annál is inkább, mert a hajózás már teljes erőben megindult. — A vízivárosi kettős gyilkosság vizsgálata ujabb nyomon haladva, egy érsekújvári bábsütő-legéuyt tartoztatott le, a kire igen terhelő adatok súlyo­sodnak. — A városi nyugdíj-intézmény ügyében tegnap délután dr. Helcz Antal polgármester elnöklete alatt értekez­letet tartottak. — Kaszárnya-telek. Több oldalról írják nekünk, kogy a holnapi kaszár­nyai értekezlet szives figyelmébe ajánl­juk a népkert telkét. A felhívásoknak annál készségosebbeu engedünk tért, mert a népkert öt holdas, kitűnő fek­vésű telek, a város közelében s a mi fő, ötven-hatvanezer frtuyi kisajátítási költségek megtakarításával is járna a rajta való épitKb — Dr. Helcz Antai x^lgármester emiékezetes müvet alkotott, u időn a városi tisztviselők nyugdíjintézménye!, tervezetét kidolgozta s tegnap délután átalános lelkesedés mellett bemutatta. — Fogyasztási adóhivatalunk. Fogyasztás adónk rohamosan emelkedik. Van egy hivatalos kimutatás a múlt évről, melyet mi is ösmertettüuk s mely szerint Fsztergom a legnagyobb bor­fogyasztó megyék közé tarozik az or­szágban. Ugy látszik ez a kimutatás a fogyasztási adó csávára. Két esztendő előtt már háromezerrel emelték fogyasz­tási adónkat, melyhez nemsokára megint hozzácsatoltak 3500 frtot, miből ország­gyűlési képviselőnk közbenjárására si­került 1500 frtot lekönyörögni. Ámde ez csak izlelitőül szolgált, mert az 1888-ik év április 1 ével életbelóp­tetendő kivetés oly differentiát árul el, melytől az érdekelt polgárok nem csekély mértékben fognak elrémülni. Az eddig fizetett fogyasztási adótótelek ötven szá­zalékos emelkedéssel lesznek súlyosbítva, elannyira, hogy az eddig fizettetett 35,000 frt évi fogyasztási bérlet (mert hát a város bérli az államtól) — a jövő évben pl. 49,400 frtra fog ki­egészülni, — a mit nekünk fogyasztóknak kell megtérítenünk. Legtöbbet fog ez­által szenvedni a borfogyasztás, mert az ennél mutatkozó kiegyezési szám­tótelek több esetben enyhéknek bizo­nyultak, ennél fogva a bortartó gazdák terhére ujabbi kiegyezés jön létre oly módon, hogy az eddig fizetett összegnek fele ujabb adóként az előbbeui összeg­hez csatoltatik. Pl. a ki ezelőtt 8 frtot fizetett, ezentúl 12 frt fizetésre számit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom