Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-30 / 79.szám

dok szörnyűséges, érthetetlen nagyokat, sem ueni foglalkozom világremegtető ideákkal, még csak szines szóáradatokból szappanbuborékokat sem fuvok a levegőbe, hanem ellenkezőleg, egyszerűen, világosan irom le beszély füzéremben a szerelem történetét, s azzal a büszke tudattal nyújtom át munkámaa szives olvasónak, hogy benne mindt azokra fog rá ismerni, a mi igaz s a mi való a — sziv világában. A «Szerelem Költészete* bárom részre oszlik. Az első rész a «Szerelem keserveit* tárja elénk, megrázó jeleneteket, végzetes válságokat sorol fel a szerelem örvényéből s megtanít bennünket arra, hogy ne ellenkezzünk a sziv e mindenható érzelmével. A második rész élénken foglalkozik a «Szerelem Boldogságával*, szemünk elé állítva a föld ez egyetlen édeni gyönyörét, melyet csuk azért engedet át az ég nekünk, hogy már itt az életben is élvezzünk valamit abból a kimondhatatlan boldogságból, mi a túlvilágon várakozik az istenfélő s jámbor lelkekre. Végre a harmadik rész a «Szereleiu humorának* kaczagtató Variátióit tünteti fel jóizű rajzokban. Az egész beszélyfüzér a jelen társadalom uralkodó eszméivel van átfűzve, s igy még idegenszerű benyomást sem gyakorolhat a szives olvasóra, ki csak élvezetet s szórakozást talál fel benne, nem is említve azon önkénytelen okulást, mely a sorok közül szivébe vésődik, a mű elolvasása után. Mert bizony régi igazság a közmondásnak ama szava, hogy: «Nejátszszál a szerelemmel!* de ki is világlik fényesen a «Szerelem költészete* czimü beszélyfüzér minden egyes darabjából, melynek mindegyike külön-külön elbeszélést képez ugyan, de együttvéve kiegészítik egymást s eléuk tárják a — «Szerelem költészetét.* Hogy legalább néinikép tájékozást nyújthassak a munka béltartalmáról, álljon, itt a néhány beszélyke czime mutatónak. A végzeé. — A kékvér. —

; Hiu vágyak, tört remények. — Szőlyös Misa. — A megtört szivek. —Hűség és jutalom. — Édes Miczi szeretlek!... — Szuszogi Lőrincz szerelme. — A férj fogás. — Az agglegéuy sat. sat. Ezek előre bocsájtása után tisztelettel kérem a t. olvasó közönség szives pártfogását, a legközelebb megjelenő «Szerelem költészete* czimű cziklikus beszély, rajz és novella gyűjteményem részére, mely három iészból áll s 16 kisebb-nagyobb beszély két foglal magában. Ára e busz ivnyi terjedelmű, csinos kiállítású műnek 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek, valamint a gyűjtő ivek f, é. október 15-ig Laiszky János könyvnyomda-tulajdonoshoz (Esztergom, Simor János-utcza 524. sz.) küldendők be. Kelt Pinczehely, 1888. szept. 20-án. Teljes tisztelettel Kalacskovszky János, oklev. néptanító. HÍREK. — Az uj évnegyed előtt tisztelettel kéri az előfizetési hátralékok szives beküldését valamint az előfizetések megújítását: a kiadóhivatal. Külön előfizetési felhívást nem adunk ki, hanem ez uton kérjük vállalatunk szives támogatását. — Esztergom loyalitása. ö Felsége élete veszélyben forgott. Az Egek ura azonbau megóvta a koronás főt s ennek örömére tegnap este egész városunk ki volt világítva. — A megyei közgyűlés tegnap Majláth Gryörgy gróf főispán ur ő méltósága elnöklete alatt a tárgysorozat számos tételének letárgyalása után igen élénk jelenetekben volt gazdag. A közgyűlés termét hetven bizottsági tag népesité be. Reviczky Győző főszolgabíró a káptalaui-ut kórdósét vetette föl, melyhez Mészáros Károly, Dr. Helcz Antal sőt Majer István püspök ur is hozzászólott! Végre a főispán kimondotta a többség határozatát, melynek értelmében a megye minden jogát főn'ártja. Nagy érdeket keltett az a vita, mely Reviczky Károly országgyűlési képviselő s Maerz főmérnök közölt tetlodött ki. Reviczky Károly nyugodtan, de élesen bonczolgatfa azt a rendszert, melylyel a főmérnök az államópitészeti hivatal költségvetéseit szokta jóváhagyatni. Élénk polémia fejlődött ki, melyből nem a főmérnök került ki győztesen. Abban mindenki igazat adott neki, hogy a főmérnök utasítások és rendeletek szerint jár el, de a hídépítések kérdésében a többség hangulata inkább Reviczky Károly felé hajolt, a ki kü*l lönösen a bikoli hídépítés dolgát leplezte le kíméletlenül. Nagy érdeklődést keltett a vasúti kérdés is, mely a közgyűlés figyelmét délután két óráig lebilincselte. Boronkay bizottsági tag vezette az ellenzéket az állandó választmány azon határozata ellenében, hogy a megye a Silberstein-Beutum-fele tervezetet elvben pártolja, sőt a kivitelhez még nyolczvan ezer forinton túl is hozzájárulni .óhajt. Brntsy János folytatta a szónoklást a vasút építés ügye mellett. Sok eszmecsere után győzött az állandó választmány határozata, mely szerint a megye a vasút létesítéséhez 80.000 frttal hozzájárul s a kivitelt mindenben elősegíti. A hosszúra nyúlt közgyűlést két óra után főispáni ebéd rekeszt e'te be. — Pausaniasról, Rényi Rezső tragődiájáról, mely holnap színre kerül, mai tárczáukbau részletes ismertetést közlünk. A magvas mű előadására a társulat elsőrangú erői vállalkoztak, a rendezésnél maga a szerző osztotta tanácsait, ugy hogy az előadás, melyet Breznai rendez, minden tekintetben, sikeresnek Ígérkezik. Az érdemes esztergomi iró tragédiájának előadásán bizonyára ott lesz az egész esztergomi intelligenczia. — Horánszky toasztja. Kaas Ivor kitűnő publicistánk Budapest-belvárosi képviselővé 'választatását Esztergom városa is nagy érdeklődéssel kisérte. Emlékezetes volt a diadalmi banketten országgyűlési képviselőnk toasztja, mely nagy tetszésben részesült. Horánszky toasztja ez volt: Tisztelt uraim! A közélet küzdelmeinek van egy vezórcsillaga: az önzetlen hazafiság. E vezércsillag tört *utnt magának tegnapelőtt, hogy fényével messze bevilágítsa a politika láthatárát, melynek tisztasága az önzés és demoralizáczió sűrű ködével elhomályosítva és eltakarva van. Az öröm, melyet mi itt érzünk nem kizárólag a mienk. A főváros szive dobbant meg és melegével áthatja a nemzet-test minden rétegeit; ós nem ok nélkül. Mert, ha csak a közel múltba is visszatekintünk, lehetetlen azt elképzelnünk, hogy hová jutottunk. Midőn a nemzet egy sötét korszak. után, saját sorsának intézését kezébe vette, a legodaadóbb hazafiúi érzetekkel indultunk meg az alkotmányos uton, hogy hazánk sorsát, mely elm arad t, el őbb re vigyük, hogy a mulasztásokat pótoljuk. Minden tettre, minden lépésre a közérdek pecsétje volt nyomva. És ma uraim ott állunk, hogy a polgárokat arra tanítják, hogy a közérdek annyit ér, a mennyi hasznot abból húzni lehet. A közélet működése a törvényhozás működése lényegesen megváltozott. Az aktív szereplést a passzív küzdelem váltotta fel. A haladás és fejlődés helyett minden téren az önfentartásra ós a visszaesés megakadályozására vagyunk utalva. (Igaz!) Mindnyájan tudjuk, hogy a közterheket a végtelenségig felfokoztuk, nem azért, hogy egy gazdaságilag és kultúrailag bevégzett közállományt tartsuuk fenn, hanem azért, hogy a nemzetet a pénzügyi bukás kompromissziójától és ennek súlyos következményeitől megmentsük. A közgazdasági téren folytonosan háttérbe szorulunk. Elveszítjük azokat a csekély pinezokat is, a melyeket eddig bírtunk, 'beleié pedig a legnagyobb harczot vívjuk a gazdasági önfeutartás érdekében és a hatalom annyit sem teljesített és a hatalom annyit som teljesít, — a mennyi a közgazdasági prosperitásnak első alap föltétele: az adózási rendszer igazságossá tétele, a hit el ügy fejlesztése, az adminisztráczió igazsága és jótékonysága. Nézzünk a társadalmi térre. A legszomorúbb jelenségek mutatnak, nem arra, mintha a nemzet nem volna elég erős, hogy nyugalmát a túlkapások ellen megvédje, hanem hogy inlenzivitásában a magyar nemzet iránti vonzalom és ragaszkodás nem fejlődik. A demokratikus társadalomban a visszaesésnek hideg szele fuj; a hatalom nem tesz semmit arra, hogy a társadalmi ellentéteket kiegyenlítse, az anlagonizmus fejlődését megakadályozza, sőt ellenkezőleg a nagy exisztencziákat dédelgeti, a kicsinyeket elnyomja s a demokratikus elemnek életre ébredését lehetetlenné teszi. Ily viszonyok közt valóban megható, midőn az ember a polgári önérzetnek ezen fellobbanását! látja. Ez az a mi diadalra vezette a képviselőnek az ügyet, ez az a nagy intelem, mely a lefolyt küzdelemben kidomborodik. (Éljenzés.) Én az általános öröm felett, a melyet e győzelem nem csak itt, hanem bizonyára széles e hazában is kelteni fog, nemcsak azért érzek nagy örömet, mert egy jobb jövendő hajnalát látom felderülni, hanem azért is, mert a győzelem azon férfin nevéhez fűződik, a kihez engemet régi küzdelmeknek sebei és valljuk meg, a legközelebb mulibani bukása füz. A főváros kitűnő kerülete kiköszörülte azon csorbát, mely rajtunk a Józsefvárosban ezen oknál fogva esett; és én ehhez gratulálok első sorban a Belváros polgárságának, (Éljenzés) másodsorban pedig azon képviselő győzelmének, ki a polgárság önzetlen működését diadalra vezette. Isten éltesse sokáig a megválasztott képviselőt. (Zajos hosszantartó éljenzés.) — Mattyasovszky Lajos emléke. Az esztergomi patrícius család feje, nyolezvanhárom éves korában hunyt el. Tevékeny élet, változatos mult áll sírja előtt. A typikus magyar ember minden izében esztergomi s a régi jó táblabírák utolsó Mohikánjai közül való volt. Szentgyörgymezőu születelt 1805. szept. 4-én, hol atyja Mattyasóczi Matlasóvszky István, megyei főszámvevő volt. G-ymnásiumi tanulmányait Esztergomban és Pozsonyban, a jogot Pozsonyban végezte. 1827-ben a pozsonyi országgyűlésen Andrássy József képviselő mellett, mint «kis követ* fungált. A 30-as (1831) években megyei esküdt lett Esztergomban, majd «több megyék táblabírája.* 1838-ban nőül vette Alapi Salamon Máriát, — s alapitója lett a most élő nagy ágazatu s közbocsülésű esztergomi családnak. 1840-ben szolgabíróvá választották Nyerges-Uj fal vára. 1846-ban fő pénztárnok, majd később főszámvevő lett. A megyétől 1869-ben vált meg s ekkor, nagy lelkesedéssel Esztergom városi főbíróvá választatott, mely hivatalát 1872-ig viselte. Innen kezdve békés nyugalomban egyedül a családnak élt. "Patriarchális viszonyban állott gyermekeivel, a kikre apai befolyását mindvégig megtartotta s kik az aggastyán vezérlő szavára mindig sokat adtak. Temetése a köz rész vét impozáus kifejezése volt. A koporsóra koszorút küldtek: Boronkay Lajos, Reviczky Győző, Mattyasovszky Sándor, a megyei tisztikar, a városi tisztikar, gyermekei, menyei, veje és unokái. A nagyágazatu család tagjai a Ferenczesek templomában mind a tizenhárom oltárnál gyászmisét mondatlak a megboldogult családfő emlékére. Az ünnepi gyászniisére az elköltözött aggastyán számos tisztelője is egybesereglett. — Az esztergommegyei jegyzők a következő részvét nyilakozatot adták át a Mattyasovszky-család legidősebb tagjának, Matytyasovszky Lajos primási főszámvevő urnák: Mélyen tisztelt gyászoló család! Mély sajnálattal vettük tudomásul, hogy a zord halál önök családjához is bekopogtatván, magával sodorta a család törzsét, a páratlanul legjobb apát, ki mellőzve a világ lármás .zaját, földi boldogságát, szórakozását, vigaszát, gyönyörét, csakis családja körében találta. Tudják, hogy ezen veszteség önöknek, mint viszontérző gyermekeknek oly sebet ütött vérző szivén, melyet orvosolni nem lehet, melyet még a mindent megemésztő idő vaskarja sem lesz képes egészen feledtetni. Nem is megbénítani, sem még jobban sebezni vagy gyógyítani nem akarjuk mi méltó fájdalmukat, midőn gyászos helyzetükben szerény sorainkkal megkeresni szent kötelességünknek tartjuk, de nem akarunk méltatlanok lenni, hogy megragadva az alkalmat egykori főnökünk iránt mindig érzett tiszteletünket és halála feletti fájdalmunkat Esztergommegye községi jegyzőkara részéről is ki ne fejezzük. Mert hiszen legnagyobb fájdalmuk közepette is irigy szemmel nézheti a világ önök boldogságát, mint kik míg a törzs élt, szerettettek és szerettek, boldogi ttattak és boldogultak. Azon szerető törzs a túlvilágról |is é<jles mosolylyal néz önökre és minden léptüköu azon menyei malaszt átlengését várhatják és reményihetik, melyet önök is megérdemelnek. Fogadják tehát szívből eredt részvétünket és fajdal mukhozi csatlakozásunkat, mely után mély tisztelettel maradtunk Esztergomban, 1888. szopt. 29-én. Eszfergommegye közs. jegyzői egyesülete nevében alázatos szolgája Dorniány Imre, egyesületi elnök. — Világhírű vendég érkezik okt. elején Esztergomba. Holub Emil afrikai utazó- ugyanis hatalmas gyűjteményeivel hozzánk jön s felolvasásokat fog tartani. A. hírneves afrikai utazó Esztergom városához fordult, a hol bizonyára melegen föl fogják karolni ügyét s biztosítják neki azt a sikert, mely eddig mindenütt kisérte. Holub Emil afrikai gyűjteményéből több tárgyat városunknak fog ajándékozni, a mint azt levelében meg is ígérte. — Halálozás. Osztrodiczky József esztergomi tisztes polgár, élete hatvankilenczedik évében jobblétre szenderült. — A katonai gyakorlatok által okozott károk megtérítése iránt a hadügyminisztérium rendeletet intézett a csapat-parancsnokságokhoz, mely szerint a károk, az időszakok s a gyakorlatot végző katonaság számára való tekintet nélkül, mindenkor megtérítendők ; azonban figyelmeztetve lettek, hogy a mivel t területeket kíméljék a fölösleges kártól. Ha azonban mégis kár történnék, ugy az a helyszínén azonnal megtéríttessék. A kárfelvétel csakis akkor halasztandó későbbi időre, ha az teljességgel lehetetlen, vagy ha a károsult nem akar megegyezni. A mezei károk gyors és azonnal kiegyenlítése felől már a fegyvergyakorlatok rendezésekor keli gondoskodni. — Az ŐSZ uralma minden kellőméivel és kellemetlenségeivel beköszöntött. Kora reggel sürü köd nehezedik a vidékre, mely máris bizonytalanná teszi a dunai közlekedést. Az ősz vége egyéb-