Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-30 / 79.szám

dok szörnyűséges, érthetetlen nagyokat, sem ueni foglalkozom világremegtető ideákkal, még csak szines szóáradatok­ból szappanbuborékokat sem fuvok a levegőbe, hanem ellenkezőleg, egysze­rűen, világosan irom le beszély füzérem­ben a szerelem történetét, s azzal a büszke tudattal nyújtom át munkáma­a szives olvasónak, hogy benne mindt azokra fog rá ismerni, a mi igaz s a mi való a — sziv világában. A «Sze­relem Költészete* bárom részre oszlik. Az első rész a «Szerelem keserveit* tárja elénk, megrázó jeleneteket, vég­zetes válságokat sorol fel a szerelem örvényéből s megtanít bennünket arra, hogy ne ellenkezzünk a sziv e minden­ható érzelmével. A második rész élén­ken foglalkozik a «Szerelem Boldogsá­gával*, szemünk elé állítva a föld ez egyetlen édeni gyönyörét, melyet csuk azért engedet át az ég nekünk, hogy már itt az életben is élvezzünk valamit abból a kimondhatatlan boldogságból, mi a túlvilágon várakozik az istenfélő s jámbor lelkekre. Végre a harmadik rész a «Szereleiu humorának* kaczagtató Variátióit tünteti fel jóizű rajzokban. Az egész beszélyfüzér a jelen társada­lom uralkodó eszméivel van átfűzve, s igy még idegenszerű benyomást sem gyakorolhat a szives olvasóra, ki csak élvezetet s szórakozást talál fel benne, nem is említve azon önkénytelen oku­lást, mely a sorok közül szivébe vésődik, a mű elolvasása után. Mert bizony régi igazság a közmondásnak ama szava, hogy: «Nejátszszál a szerelemmel!* de ki is világlik fényesen a «Szerelem költészete* czimü beszélyfüzér minden egyes darabjából, melynek mindegyike külön-külön elbeszélést képez ugyan, de együttvéve kiegészítik egymást s eléuk tárják a — «Szerelem költésze­tét.* Hogy legalább néinikép tájékozást nyújthassak a munka béltartalmáról, álljon, itt a néhány beszélyke czime mutatónak. A végzeé. — A kékvér. — ; Hiu vágyak, tört remények. — Szőlyös Misa. — A megtört szivek. —Hűség és jutalom. — Édes Miczi szeretlek!... — Szuszogi Lőrincz szerelme. — A férj fogás. — Az agglegéuy sat. sat. Ezek előre bocsájtása után tisztelettel kérem a t. olvasó közönség szives pártfogását, a legközelebb megjelenő «Szerelem költészete* czimű cziklikus beszély, rajz és novella gyűjteményem részére, mely három iészból áll s 16 kisebb-nagyobb beszély két foglal magá­ban. Ára e busz ivnyi terjedelmű, csinos kiállítású műnek 1 frt 50 kr. Az elő­fizetési pénzek, valamint a gyűjtő ivek f, é. október 15-ig Laiszky János könyv­nyomda-tulajdonoshoz (Esztergom, Si­mor János-utcza 524. sz.) küldendők be. Kelt Pinczehely, 1888. szept. 20-án. Teljes tisztelettel Kalacskovszky János, oklev. néptanító. HÍREK. — Az uj évnegyed előtt tisztelet­tel kéri az előfizetési hátralékok szives beküldését valamint az előfizetések meg­újítását: a kiadóhivatal. Külön elő­fizetési felhívást nem adunk ki, hanem ez uton kérjük vállalatunk szives tá­mogatását. — Esztergom loyalitása. ö Felsége élete veszélyben forgott. Az Egek ura azonbau megóvta a koronás főt s en­nek örömére tegnap este egész városunk ki volt világítva. — A megyei közgyűlés tegnap Majláth Gryörgy gróf főispán ur ő mél­tósága elnöklete alatt a tárgysorozat számos tételének letárgyalása után igen élénk jelenetekben volt gazdag. A köz­gyűlés termét hetven bizottsági tag népesité be. Reviczky Győző főszolga­bíró a káptalaui-ut kórdósét vetette föl, melyhez Mészáros Károly, Dr. Helcz Antal sőt Majer István püspök ur is hozzászólott! Végre a főispán kimondotta a többség határozatát, melynek értel­mében a megye minden jogát főn'ártja. Nagy érdeket keltett az a vita, mely Reviczky Károly országgyűlési képvi­selő s Maerz főmérnök közölt tetlodött ki. Reviczky Károly nyugodtan, de élesen bonczolgatfa azt a rendszert, melylyel a főmérnök az államópitészeti hivatal költségvetéseit szokta jóváha­gyatni. Élénk polémia fejlődött ki, melyből nem a főmérnök került ki győztesen. Abban mindenki igazat adott neki, hogy a főmérnök utasítások és rendeletek szerint jár el, de a hídépítések kérdésében a többség hangulata inkább Reviczky Károly felé hajolt, a ki kü*l lönösen a bikoli hídépítés dolgát lep­lezte le kíméletlenül. Nagy érdeklődést keltett a vasúti kérdés is, mely a köz­gyűlés figyelmét délután két óráig le­bilincselte. Boronkay bizottsági tag ve­zette az ellenzéket az állandó választ­mány azon határozata ellenében, hogy a megye a Silberstein-Beutum-fele ter­vezetet elvben pártolja, sőt a kivitelhez még nyolczvan ezer forinton túl is hozzájárulni .óhajt. Brntsy János foly­tatta a szónoklást a vasút építés ügye mellett. Sok eszmecsere után győzött az állandó választmány határozata, mely szerint a megye a vasút létesítéséhez 80.000 frttal hozzájárul s a kivitelt mindenben elősegíti. A hosszúra nyúlt közgyűlést két óra után főispáni ebéd rekeszt e'te be. — Pausaniasról, Rényi Rezső tra­gődiájáról, mely holnap színre kerül, mai tárczáukbau részletes ismertetést közlünk. A magvas mű előadására a társulat elsőrangú erői vállalkoztak, a rendezésnél maga a szerző osztotta ta­nácsait, ugy hogy az előadás, melyet Breznai rendez, minden tekintetben, si­keresnek Ígérkezik. Az érdemes eszter­gomi iró tragédiájának előadásán bizo­nyára ott lesz az egész esztergomi intelligenczia. — Horánszky toasztja. Kaas Ivor kitűnő publicistánk Budapest-belvárosi képviselővé 'választatását Esztergom vá­rosa is nagy érdeklődéssel kisérte. Em­lékezetes volt a diadalmi banketten országgyűlési képviselőnk toasztja, mely nagy tetszésben részesült. Horánszky toasztja ez volt: Tisztelt uraim! A köz­élet küzdelmeinek van egy vezórcsillaga: az önzetlen hazafiság. E vezércsillag tört *utnt magának tegnapelőtt, hogy fényével messze bevilágítsa a politika láthatárát, melynek tisztasága az önzés és demoralizáczió sűrű ködével elhomá­lyosítva és eltakarva van. Az öröm, melyet mi itt érzünk nem kizárólag a mienk. A főváros szive dobbant meg és melegével áthatja a nemzet-test min­den rétegeit; ós nem ok nélkül. Mert, ha csak a közel múltba is visszatekin­tünk, lehetetlen azt elképzelnünk, hogy hová jutottunk. Midőn a nemzet egy sötét korszak. után, saját sorsának in­tézését kezébe vette, a legodaadóbb hazafiúi érzetekkel indultunk meg az alkotmányos uton, hogy hazánk sorsát, mely elm arad t, el őbb re vigyük, hogy a mulasztásokat pótoljuk. Minden tettre, minden lépésre a közérdek pecsétje volt nyomva. És ma uraim ott állunk, hogy a polgárokat arra tanítják, hogy a közérdek annyit ér, a mennyi hasznot abból húzni lehet. A közélet működése a törvényhozás működése lényegesen megváltozott. Az aktív szereplést a passzív küzdelem váltotta fel. A hala­dás és fejlődés helyett minden téren az önfentartásra ós a visszaesés meg­akadályozására vagyunk utalva. (Igaz!) Mindnyájan tudjuk, hogy a közterheket a végtelenségig felfokoztuk, nem azért, hogy egy gazdaságilag és kultúrailag bevégzett közállományt tartsuuk fenn, hanem azért, hogy a nemzetet a pénz­ügyi bukás kompromissziójától és en­nek súlyos következményeitől megment­sük. A közgazdasági téren folytonosan háttérbe szorulunk. Elveszítjük azokat a csekély pinezokat is, a melyeket ed­dig bírtunk, 'beleié pedig a legnagyobb harczot vívjuk a gazdasági önfeutartás érdekében és a hatalom annyit sem teljesített és a hatalom annyit som teljesít, — a mennyi a közgazdasági prosperitásnak első alap föltétele: az adózási rendszer igazságossá tétele, a hit el ügy fejlesztése, az adminisztráczió igazsága és jótékonysága. Nézzünk a társadalmi térre. A legszomorúbb je­lenségek mutatnak, nem arra, mintha a nemzet nem volna elég erős, hogy nyugalmát a túlkapások ellen megvédje, hanem hogy inlenzivitásában a magyar nemzet iránti vonzalom és ragaszkodás nem fejlődik. A demokratikus társada­lomban a visszaesésnek hideg szele fuj; a hatalom nem tesz semmit arra, hogy a társadalmi ellentéteket kiegyenlítse, az anlagonizmus fejlődését megakadá­lyozza, sőt ellenkezőleg a nagy exiszten­cziákat dédelgeti, a kicsinyeket elnyomja s a demokratikus elemnek életre ébre­dését lehetetlenné teszi. Ily viszonyok közt valóban megható, midőn az ember a polgári önérzetnek ezen fellobbanását! látja. Ez az a mi diadalra vezette a képviselőnek az ügyet, ez az a nagy intelem, mely a lefolyt küzdelemben kidomborodik. (Éljenzés.) Én az általá­nos öröm felett, a melyet e győzelem nem csak itt, hanem bizonyára széles e hazában is kelteni fog, nemcsak azért érzek nagy örömet, mert egy jobb jövendő hajnalát látom felderülni, hanem azért is, mert a győzelem azon férfin nevéhez fűződik, a kihez engemet régi küzdelmeknek sebei és valljuk meg, a legközelebb mulibani bukása füz. A főváros kitűnő kerülete kikö­szörülte azon csorbát, mely rajtunk a Józsefvárosban ezen oknál fogva esett; és én ehhez gratulálok első sorban a Belváros polgárságának, (Éljenzés) má­sodsorban pedig azon képviselő győ­zelmének, ki a polgárság önzetlen mű­ködését diadalra vezette. Isten éltesse sokáig a megválasztott képviselőt. (Zajos hosszantartó éljenzés.) — Mattyasovszky Lajos emléke. Az esztergomi patrícius család feje, nyolezvanhárom éves korában hunyt el. Tevékeny élet, változatos mult áll sírja előtt. A typikus magyar ember minden izében esztergomi s a régi jó táblabírák utolsó Mohikánjai közül való volt. Szentgyörgymezőu születelt 1805. szept. 4-én, hol atyja Mattyasóczi Matlasóvszky István, megyei főszámvevő volt. G-ym­násiumi tanulmányait Esztergomban és Pozsonyban, a jogot Pozsonyban végezte. 1827-ben a pozsonyi országgyűlésen Andrássy József képviselő mellett, mint «kis követ* fungált. A 30-as (1831) években megyei esküdt lett Esztergom­ban, majd «több megyék táblabírája.* 1838-ban nőül vette Alapi Salamon Máriát, — s alapitója lett a most élő nagy ágazatu s közbocsülésű esztergomi családnak. 1840-ben szolgabíróvá vá­lasztották Nyerges-Uj fal vára. 1846-ban fő pénztárnok, majd később főszámvevő lett. A megyétől 1869-ben vált meg s ekkor, nagy lelkesedéssel Esztergom városi főbíróvá választatott, mely hiva­talát 1872-ig viselte. Innen kezdve békés nyugalomban egyedül a család­nak élt. "Patriarchális viszonyban állott gyermekeivel, a kikre apai befolyását mindvégig megtartotta s kik az aggas­tyán vezérlő szavára mindig sokat ad­tak. Temetése a köz rész vét impozáus kifejezése volt. A koporsóra koszorút küldtek: Boronkay Lajos, Reviczky Győző, Mattyasovszky Sándor, a megyei tisztikar, a városi tisztikar, gyermekei, menyei, veje és unokái. A nagyága­zatu család tagjai a Ferenczesek tem­plomában mind a tizenhárom oltárnál gyászmisét mondatlak a megboldogult családfő emlékére. Az ünnepi gyásznii­sére az elköltözött aggastyán számos tisztelője is egybesereglett. — Az esz­tergommegyei jegyzők a következő rész­vét nyilakozatot adták át a Mattya­sovszky-család legidősebb tagjának, Maty­tyasovszky Lajos primási főszámvevő urnák: Mélyen tisztelt gyászoló család! Mély sajnálattal vettük tudomásul, hogy a zord halál önök családjához is beko­pogtatván, magával sodorta a család törzsét, a páratlanul legjobb apát, ki mellőzve a világ lármás .zaját, földi boldogságát, szórakozását, vigaszát, gyö­nyörét, csakis családja körében találta. Tudják, hogy ezen veszteség önöknek, mint viszontérző gyermekeknek oly sebet ütött vérző szivén, melyet orvosolni nem lehet, melyet még a mindent meg­emésztő idő vaskarja sem lesz képes egészen feledtetni. Nem is megbénítani, sem még jobban sebezni vagy gyógyí­tani nem akarjuk mi méltó fájdalmu­kat, midőn gyászos helyzetükben sze­rény sorainkkal megkeresni szent köte­lességünknek tartjuk, de nem akarunk méltatlanok lenni, hogy megragadva az alkalmat egykori főnökünk iránt mindig érzett tiszteletünket és halála feletti fájdalmunkat Esztergommegye községi jegyzőkara részéről is ki ne fejezzük. Mert hiszen legnagyobb fájdalmuk kö­zepette is irigy szemmel nézheti a vi­lág önök boldogságát, mint kik míg a törzs élt, szerettettek és szerettek, bol­dogi ttattak és boldogultak. Azon sze­rető törzs a túlvilágról |is é<jles mosoly­lyal néz önökre és minden léptüköu azon menyei malaszt átlengését várhat­ják és reményihetik, melyet önök is megérdemelnek. Fogadják tehát szívből eredt részvétünket és fajdal mukhozi csatlakozásunkat, mely után mély tisz­telettel maradtunk Esztergomban, 1888. szopt. 29-én. Eszfergommegye közs. jegyzői egyesülete nevében alázatos szolgája Dorniány Imre, egyesületi elnök. — Világhírű vendég érkezik okt. ele­jén Esztergomba. Holub Emil afrikai uta­zó- ugyanis hatalmas gyűjteményeivel hozzánk jön s felolvasásokat fog tartani. A. hírneves afrikai utazó Esztergom városához fordult, a hol bizonyára me­legen föl fogják karolni ügyét s bizto­sítják neki azt a sikert, mely eddig mindenütt kisérte. Holub Emil afrikai gyűjteményéből több tárgyat városunk­nak fog ajándékozni, a mint azt leve­lében meg is ígérte. — Halálozás. Osztrodiczky József esztergomi tisztes polgár, élete hatvan­kilenczedik évében jobblétre szenderült. — A katonai gyakorlatok ál­tal okozott károk megtérítése iránt a hadügyminisztérium rendeletet intézett a csapat-parancsnokságokhoz, mely sze­rint a károk, az időszakok s a gya­korlatot végző katonaság számára való tekintet nélkül, mindenkor megtéríten­dők ; azonban figyelmeztetve lettek, hogy a mivel t területeket kíméljék a fölösleges kártól. Ha azonban mégis kár történnék, ugy az a helyszínén azonnal megtéríttessék. A kárfelvétel csakis akkor halasztandó későbbi időre, ha az teljességgel lehetetlen, vagy ha a károsult nem akar megegyezni. A mezei károk gyors és azonnal kiegyen­lítése felől már a fegyvergyakorlatok rendezésekor keli gondoskodni. — Az ŐSZ uralma minden kellőméivel és kellemetlenségeivel beköszöntött. Kora reggel sürü köd nehezedik a vi­dékre, mely máris bizonytalanná teszi a dunai közlekedést. Az ősz vége egyéb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom