Esztergom és Vidéke, 1888

1888-02-02 / 10.szám

csókoljon meg minden Lányt, vagy én hazaviszem a két sült malaczomat, a két üveg badacsonyimat, a tányér salátámat és' meghalok szégyenletemben s azután sem fogok soha többé a háza tájékára jönni ! Márton gazda megijed, mert a fenyegetés olyan szörnyű, hogy az elól még kevésbé bátor embernek is meg kellene hátrálnia. — Jól van, bugám, csak ne haragudj ! S a többi lány, hogy barátnéjuk szégyenkezését eloszlassák, mind szemérmesen sorba taríja arczát Márton urnák, ki még mindig helyre legény s a büntetést annyira szivére veszi, hogy midőn annak kiálltával a lányok kituszkolják az ajtón, csak ugy ragyog tőle a szeme. — Hát kelmed már megkóstolta a borocskát vacsora előtt ? — Hadd el, asszony ! Szeretem az édességet! — felel rá kaczkiásan Márton gazda — s uram bocsa' — még a saját feleségét is megcsókolja. Az persze csak összecsapja két kezét ámultában. Aligha ki nem tört volna egy kis békességes perpatvar ; — olyan, minőt jó kedvükben szoktak a mi öregjeink cselekedni — ha ebben a pillanatban meg nem szólal odakünn a konyhában a czigánybanda, — - Tyüh ! lánczos-forgós — sopánkodék az asszony — mind purdéba megyén a piros fánkom. S lódul a konyhába. Sikos a hó, repül a szán. De egyik sem halad tul Nagy Márton uram házán. Egymásután állanak meg s a három szoba alig képes kis idő múlva befogadni a sok vendéget. Együtt vannak már mindnyájan, a nyalka Laezi is, a ki mert legtakarosabb s módos, hát teheti, kiadja a parancsolatot mint czigány-kommendáns s rá rántja a fürtös had. Folyik a táncz vigan, hol kényeskedve, kopogósan, hol megczifrázva, enyelegve, selyemkendőt lobogtatva. Képződnek a párok. Itt két fiatal gyermek, nagyocska már mind a kettő, ugy elbeszélgetnek táncz közben, hogy még a taktust is elfelejtik s csak ugy oldalognak, szinte andalognak, átkarolva egymást, a saját beszédük szavát hallgatva. A másik párt épen a zene lelkesíti fel egymás iránt való szeretetre, minél gyorsabban jár a láb, annál apróbbra szedi kopogását a sziv üteme s magasra csap a vigalom lángja. Mind a három szobában mulatnak. Egyikben az öregek ütik a filkót s nem feledkeznek meg a bor zamatjáról, a másikban a fiatalság Húzza, vonja Járja a bolondját, a harmadikban lakmároznak. Rekturam már nem állja az öregek közt a nagy nyugodtságot s mintha nem is fejébe, de lábába szállott volna a bor a mit megivott, kiállt a középre rángatja magát, rugdal jobbra-balra, néha nagyot rikolt, veri a csizmája szárát, mintha nem is az övé volna. Aztán daloltii kezd, meg nem feledkezvén arról a tulajdonságáról, hogy nincs az a nóta, melynek ő minden rímét meg ne tudná jegyezni. Kurta, sivitó hangján megereszkedik imigyen: Kicsi nekem ez a ház, Kirepülök, mint a fürj, Aztán pihennek. A pipatórium megtelik kiéhezett ifjúsággal, a kik különösen szomjasok. Folyik a kínálgatás. Mindenik lány a maga táljai mögött áll s ugy unszol, ugy kényeztet, hogy azt hiszed, boldoggá teszed, ha kieszed mindenéből. HÍREK. — Uj plébános. Székesváry Imre, a Pálífy berezeg patronátusa alatt álló köbölkúthi plébánia plébánosává neveztetett ki. — Meghívás. Az esztergomi függetlenségi és 48-as kör. f. ó. febr. 5-én d. e. 11 órakor a Magyar Király szállodában tisztújító közgyűlést tart, melyre a t. tag urak oly figyelmeztetés mellett hivatnak meg újból, hogy miután a f. é. jan. 22-re egybehívott közgyűlés határozatképesség hiányában megtartható nem volt, a megjelenendő tagok végérvényesen határozni fognak. Esztergom, 1888. jan. 22-én. Az elnökség. — Nyilt válasz. Főt. Ferenczy György jav. lelkész a szt. Annáról nevezett zárdában, a következő levelet intézte hozzánk: Tek szerk. ur! Legyen szives az alábbiakat becses lapjában közzétenni. Válasz «A rendőrség figyelmébe» czimű tudósításra, Nem is álmodná néha az ember, mily lekötelező szívességben részesül, midőn még arra is akad jóakarója (?), hogy egyenest a rendőrség figyelmébe ajánlja őt. Bizonyára a sz.-annai t. irgalmasnővérek se képzelték ama szerencsét, hogy a nyilvánosság utján ismertessék meg őket udvariasan ama közrendet fenyegető veszélylyel, melynek tudtokou kívül ők a vádlott okozói. Valóban elismerésre méltók a tudósító nagy jelentőségű felfedezései; mert nélküle aligha tudták volna meg a t, nővérek, hogy házuk kölyök kutyája valóságos «komondor», sőt «veszedelmes cerberus»! Honnét tudták volna meg, hogy e « veszedelmes cerberus» vérengzéseket is visz véghoz, hacsak ezeket a gyengédérzésü, az emberiség javát szivén hordozó tudósító ki nem szimatolja s világosságra nem hozza?! Mily felette jó ön, tudósító ur! még a sérültek neveivel is kedveskedik; és hogy mig az érdeklett szerencsétlenek panaszt sem emelnek, illetékes helyeken jogos orvoslást nem keresnek, •— ön illetéktelenül is szíveskedik mások ügyét oly nagylelkűen felkarolni! A becsengető, kutyaingerlő pajzán fiuk lekötelezve érzik magukat ön iránt, hogy ügyök védelmére állt s érdekökben kutyalánczoltatást követelt; — ezentúl legalább az ön örömére fesztelenebbül űzhetik duhajkodásaikat. Különben tudósító ur az ön megnyugtatására legyen mondva: a t. nővérek is birnak legalább is oly nemes emberbaráti szívvel mint ön, ha nem többel, ne tessék tehát aggódni, ha veszélyesuek látják a kisdedekre nézve az ebet, az ön jóakaró (?) fenyegetései nélkül is fogják tudni teendőjüket. És ha önnek csakugyan a kisdedek java feküdt volna szivén, czélját könynyebben is elérhette volna, magánértesités utján; s nem kellett volna nagyításokon s ferditésekeu fáradozva a rendőrségre hivatkoznia. Esztergom, 1888 jan. 30. Ferenczy György. — Számon kértük t. munkatársunk adatait, melyekórt egyedül ő a felelős s válaszul a következő sorokat kaptuk: T. szerkesztő ur. Nem lehet czélom a szt.-aunai zárda jóhirnevét megtámadni s igy nem acceptálom a főt. ur ebbeli érzékeny vádjait, Az intézet azonban a nyilvánosság jellegével bírván, kötelessége a nyilvánosságnak felszólalnia, ha a bajt nem akarják észrevenni. Adataimat fentartom, sőt két ujabb esetfel is kibőviteni. A veszedelmes «kis cerberus» Brutsy János városi képyisélő ur leányát is megmarta s György Jáuos földműves fiát ugy rohanta meg, hogy a fiu ijedségében veszedelmes bajt kapott, Reményiem, hogy névreszóló adataim hitelt fognak adni felszólalkozásaimuak, melvekbeu se maliczia, se feltünnivágyás nincsen. Teljes tisztelettel a tudósító. — Brozovic Mihály főhadnagy a pénzügyőr-biztosi vizsgálatokat Zágrábban kitűnő sikerrel letévén, kilép a hadsereg kötelékeiből, Hymen kötelékeibe, — A jég alatt. Farkas Tivadar ruhafestő cselédje Könyv Teréz hétfőn délután a ház alatt vizet akart meríteni a nagy ruhamosó tutajról s rálépett egy másfél napos lékre egész bátran. Egyetlen egy pillanat műve volt, hogy a fiatal cselédlány elsülyedt a jég alatt, A lék rögtön beszakadt s a kis Duna jege alá került leányzó menthetetlenül elpuszlult. A jég alatt levő hullát ma d. u. 3 órakor rokonai a jég feltörése után kifogták, mely a korházba szálittatott. — Igazi népszinjáték- Az Olvasókör meghívója igen érdekes dolgot igér a többek között, A földművesek társasága előad ugyanis egy népszínművet, melyet egy fiatal földműves dolgozott át. Maga a hivatalos műsor különben a következő : AZ „ESZTERGOMI POLGÁRI OLVASÓKÖR" FEBRUÁR HÓ 6-ÁN KÖNYVTÁRA JAVÁRA SAJÁT HELYISÉGÉBEN SZINI-, SZAVALATI- és DALESTÉLYT rendez, melyre tisztelettel meghivja AZ ELNÖKSÉG. KEZDETE 7 ÓRAKOR. BELÉPTI-DIJ: személyenkint 40 kr. Jegyek a meghivó elömutatása mellett előre válthatók : Dóczy Antal urnái és este a pénztárnál^ Eelülfizetéseket köszönettel fogadnak s nyilvánosan nyugtáznak. MŰSOR: 1. «Hymuus»

f Erkel Ferencztől. Előadja: az énekkar. 2. «Édes hazám», Lónyaitól Szav.: Szóda Ferencz. 3. „BÉNÁCS GYÖRGY, vagy a rossz társak megvesztegetik a jó erkölcsöket." Garay Alajos után színre alkalmazta: Tátus János. Falusi életkép 3 felvonásban. SZEMÉLYEK: Jámbor Pál, jómódú molnár gazda Tátus János Anna, felesége — — — Tátus Jánosné Márton, molnár-legény, Anna öescse Tóth Imre Bálind Istók, fiatal paraszt gazda — Béták Jáno* Bénács György, kiszolgált katona — ifj. Horváth M. Csóii Jóska, csikós legény — — Vörös János Fürge Peti, juhász-legény — — Szóda István Idő: jelenkor; történik: Péesváradon és Nádasdon. 4. «A család», Erdélyi Jánostól. Szavalja: Adorján János. 5. «Kápolna», Trentzertől. Előadja: az énekkar. 6. «Csikóbőrös kulacshoz», Csokonai Vitéz Mihály tói. Szavalja: Tóth János. 7. «Népdalok», Huber V.-tól. Előadja az énekkar. 8. «Viharban», Dünnertöl. Előadja: az énekkar. — Letört virág. Burián Lajos városi kapitányt pótolhatlan veszteség érte nyolcz esztendős fiacskája halála által. A fájdalmasan sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Burián Lajos és neje Csernó Szeréna mint szőlők, Burián Pál, Csernó József és neje szül. Heimlich Jozefa, mint nagyszülők, a többi rokonok nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik, hogy felejthetetlen kedves fiuk, illetve unokájuk Burián Dezsőcske lelke f. é. jan. 30-án kinos szenvedés után, életének 8-ik évében, az égbe szállt, A felejthetetlen déága gyermek földi maradványai f. hó 31-én d. u. 5 órakor fognak az esztergomvárosi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Esztergom, 1888. jan. 30-án. Áldás és béke a kedves halott emlékén ! - Vállalkozók figyelmébe. A Vágdunántuli három fabarakk jó karba helyezése elrendeltetvén, a kir. mérnökkari igazgatóság az ári ejtési pályázatot kiírta és az f. évi febr. 8-án reggeli 9 órakor a mérnökkari irodában fog megtartatni. Az összes munkálat 10,000 fr.ban van előirányozva. írásbeli zárt ajánlat adandó be 5 szézalék előpénzzel, mely az árlejtés után 10 százalék bánatpénzre egészítendő ki. Az árlejtás százalékleengedéssel veszi kezdetét és az egész munkálat egy vállalkozónak adatik ki. — Kerestetik egy becsületes megtaláló, a ki az iparositjak vigalma alkalmából a Fürdő-vendéglő kis tei\mében egy aranyosirónt talált. Az irón átadásáért három forintnyi jutalmat kap szerkesztőség ü n k be n. — Esztergom egyik szépsége, Schaller Giza, a ki csak nemrégiben lett boldog asszonynyá, a fővárosban rövid szenvedés után hirtelen elhunyt. Halála híre á alános részvétet keltett. — Közösvacsorával összekapcsolt társas-esiélyt tervez több fiatal ur febr., 8-ára a Fürdő nagytermében. — Farsangi világ. A közös hadsereg tisztikarának szombatesti bálja a farsang elsőragu eseményének kínálkozik. A terem fegyverekkel s hadijelvényekkel lesz díszítve. A divatkereskedök és nőszabók, a kik ilyenkor érzékenyebbek a higanynál, azt vallják, hogy a készülődés, a mozgósítás átalános. — A dal és* zenekedvelő egyesület meghívója is szét ment már, mely a következő: Az esztergomi dall és zenekedvelők egyesülete f. 1888 évi febr. hő 11-én a Fürdő-vendéglő termeiben tánczczal egybeköíött dalestélyt rendez, melyre vau szerencsénk tiszteletreljeseu meghívni. Az egyesület nevében: Niedermauu Pál elnök, Dr. Helcz Antal, alelnök. A meghívó egyszersmin l beléptijegyül is szolgál. A febr. 13-iki tánczmulatság meghívóját is megkapluk, mely a következő: Az esztergomi magyar asztaltársaság f. é. febr. 13-án a «Dalárdához» czimzettt vendéglő nagy termében családias jellegű tánczmulatságot rendez, melyre becses megjelenését tisztelettel kéri a rendezőség. Kezdete esti íryolcz órakor. A meghivó belépti jegyül szolgál, — - A jég még mindig szilárdan áll s nem mutat semmi hajlandóságot a megindulásra. Néhány nap óta havazás van napirenden s a higany rendesen a fagypont alatt lakik. — Farsangi naptár. Az idei farsang még csak tizenhárom napig tart mindössze ; de ezekre a napokra esnek a javabeli vigalmak. A szombatestj tiszti-bál az idei farsang legfényesebb vigalmának Ígérkezik. Febr. 4-én lesz még a polgári nagy tánezpróba Welzer Ferencz tánezmester vezetése alatt a Wargha-féle helyiségekben. Febr. 6-án lesz az Olvasókör műkedvelő szinielőadással összekapcsolt estélye. A diák táuczpróba 7-én lesz a Wargha-féle helyiségekben. Febr. 11-én a dal- és zenekedvelő-egyesület rendez műsorral összekapcsolt vigalmat a Wargha-féle helyiségekben. Febr. 13-án ugyanott a nemrégiben alakult privát jellegű polgárikör, az első magyar asztaltársaság rendezi első estélyét s febr. 14-én a Zenei Kör vigalma rekeszti be az idei farsangot. Az utolsó tizenhárom napra hót vigalom esik, a mi a mulató Esztergomnak nem hoz szégyent. — Finánczvilág. A dohánycsempészet meggátlása tárgyában a bel- és pénzügyminiszterek rendeletet bocsájtottak ki abból az alkalomból, hogy az 1887. évi XLIV. t. cz. életbe lépett. E rendelet szerint kis- és nagyközségekben a főszolgabirák és azok tiszti személyzete, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokbau a polgármesterek és azok