Esztergom és Vidéke, 1888

1888-03-22 / 24.szám

OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismerteteti müvek lapunk kiadóhivata­lában rendelhetők meg.) — A t á b o r n o k u r fi a. A nevelő. Két elbeszélés. ír n Groller Balduin. Ford. Kaposi Béla. - Kiadja S i n g e r és W o 1 f n e r könyv­kereskedése, Budapest. Ara csinos vá­szonkötésbeu 50 kr. Groller Balduin elbeszéléseiből, tudtunkkal, ez az első önálló kötet magyar nyelven. Pedig megérdemelte volna, hogy már előbb szélesebb körben ismerjék, mert művei a naturalista irók termékeivelellentétben, az élet derűsebb oldalait mutatják s fölviditólag hatnak kedélyünkre. Az el­beszélő műveiből jótevő melegség sugárzik felénk, mert fürkésző szeme a családi szoba minden zugában fedez föl ártatlan, tiszta örömöket s ezek kendőztelen természetességükben hatnak az olvasóra. Érdeklődésünket fokozhalja az a körül­mény is, hogy (roller Balduin (igazi nevén Gál Béla) honfitársunk. Muukái Németországban, különösen a női kö­zönségnél, nagy elismerésben részesül­nek. — Az «Egyetemes Regénytár» III. évf. 10-ik kötetét képezi. \ — «Budapesti ' Hirlap.» Nagy napokat, nehéz időket élünk. Esemény eseményt kerget, s a hirlapiró már nem is tollal, de táviró dróttal dolgozik. A «Budapesti Hírlap» t. közönsége napról­napra látja ezt, mert a hol eddig a meg­szokott rovatok egymásba illeszkedtek, ott most a párisi, berlini, római tudósítók sür­gönyei foglalnak le minden lefoglalható tért. S ez nem is lehet máskép. Egy hír­lap, mely missziója magaslatán áll s önér­zettel szolgálja ki közönségét, ily esemény­gazdag időkben megfeszített erővel dolgo­zik, ha még oly nagy áldozatokkal jár is az. S a «Budapesti Hírlap* mint rendesen, hírlapjaink között most is a legelsők sorá­ban áll s szellemi erejével, nemzeti politi­kájával, dolgozó társainak odaadó lelkes munkásságával ugy a czikkirás, mint a hírszolgálat dolgában, rég kivívta magának a zászlótartó helyét. A főváros, a vidék központjai ép ugy elismerik nélkülözhetlen­ségét s a magyarság terjesztésében teljesí­tett szolgálatait, mint az ország távolabb eső, a közforgalomtól elszigetelt részei. Alig van e hazának oly községe, hova a «Buda­pesti Hirlap* el ne hatolt volna, szavára ne hallgatnának s pártatlan igazságszere­tetéért, függetlenségéért tekintélynek ne vallanak. Különös gondot fordit regényei­nek megválasztásánál. így az uj évnegyed­ben közölni 'fogja Vértesi Arnoldtól «A hivatalnok*, Degró Alajostól «Az ezredes ur fia» ezimü eredeti regényeket. A «Buda­pesti Hirlap» szerkesztői és tulajdonosai Csukássi József és Rákosi Jenő elég garan­cziát nyújtanak arra, hogy a lap valamint eddig, ugy ezután is megőrzi politikai és még csak azt az egyet kérte, hogy tegyen neki egy szívességet. A báróné egy szí­vességre kérte; egy ékszert adott kijaví­tásra. Vigye el azt X. utczai ékszerészhez, s az, ha teheti, azonnal javítsa ki, és ő még ma este vigye haza magával; — a birónénak mulhatlanul szüksége lesz e fé­nyes kiegészítőre. ö, Ella, ugy se tudja, nem is sejti, mi­kor javul annyira egészsége, hogy vissza­térhessen abba a házba, a hol... a hol... a férje lakik ! így monda. (Folyt köv.) — Immer lustig. Csak az imént értesítettük olvasóinkat egy politikai pörpatvarról, mely becsületsértési pörre adott alkalmat s százötven forintnyi bírságban végződött. A vesztes fél azon­ban nem vesztette el humorát s igy könnyen megtalálta a vigasztaló eszmét a bajban. Csak a napokban állított ki a postatakarékpénztár egy uj könyvecs­két, mely hivatva van a kaszinói asztalok nyereségeit a privát jótékonyczélra össze­gyűjteni. A kezdet olyan biztató, hogy már csak rövid idő kérdése a birságnak ilyen praktikus módon való megváltása. A vidám vádlottat védőszárnyai alá fogadta a szerencse s azóta egyáltalán nem tud veszteni. . társadalmi függetlenségét s ezzel igazsá­' gosságát. — Előfizetési ára félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV. kalap-utcza 16. iiiit I:K. — KÍSS József felkéri mindazokat, a kik «Ünnepnapok» czimű könyvére gyüj'ő iveket átvállaltak, hogy azokat — akár eredménynyel, akár eredmény nélkül — hozzá beküldeni szíveskedjenek, hogy a nyomtatandó példányok száma iránt magát idejekorán tájékozhassa. Szerző lakása: Budapest V. Váczi­kör-ut 80. — Az egyptomi szembetegség. A belügyminisztérium legközelebb elren­delte, hogy a tényleges szolgálatból vagy a gyakorlatokról szabadságra érkező tartalékosokat hazabocsátásuk előtt vizs­gálják meg, hogy vájjon nem szenved­nek-e egyptomi szembetegségben. Ezzel kapcsolatban fölemii tjük, hogy e ragályos betegség a komáromi helyőrség egy ré­szénél és a katonai fogházban is föl­lépett és makacsul taríja magát. A katonai kormány nemcsak mindent meg­tesz a baj továbbterjedésének meggátlá­sára, hanem annak kiirtása czéljából a betegek kezelése végeit ide egy kiváló specziálista orvos is kiküldetett. — A szépitó-társulat saisonja is­mét beköszöntött s a derék egyesület, mely épen nem tartozik a fölöslegesek közé, már meg is kezdte működését. Egy igen előkelő helyről vett levél­ben a szépitő-társulathoz lapunk egy régi barátja azt a kérelmet intézi, hogy alapítson a szigeten a nép számára fö­dött csarnokot, a hol esetleg nyári mulatságokat is lehetne rendezni s a publikumnak nem kellene a szomszéd­megyébe rándulni jó levegőért vagy a Cserepesbe utazni egy kis szabad ég alatti szórakozásért A népese, ^fc fel­állítása uíját egyengetné egy népkert eszméjének is; de magát a népkertet a levél irója nem veszi puszta mulató­helynek, hanem olyan botanikus telep­nek, a hol gyakorlott kertészeink a különféle praktikus kertészeti művele­tekben is gyíikorlati példákkal taníta­nák a nagy közönséget arra, hogy Esz­tergomban is terem zöldség, nemcsak Komáromban, a konyhakertészeti czik­kek termesztésére nem szükséges Bul­gáriából embereket kölcsönöznünk s végül a gyümölcsfogyasztásra nézve se kellene Sopronmegye horvát gyümölcs­termelőihez fordulni. Szóval olyan hiá­nyok pótlására taníthatna meg egy praktikus esztergomi népkert, melyek eddig is uagy pénzösszegeket vittek ki Esztergomból, a hol a phylloxera rom­bolásai ellenében minden mentő gon­dolatnak úgyis jogosultsága van. — Esztergom Puskása. A telefon meghonosításának első fecskéi nálunk a házi telegráfok, melyek már majd­nem miuden nagyobb háztartásba be vannak vezetve. Schenkengel műlakatos és gépész most külön üzletet nyitott különféle villamos berendezésekre. Próba­képen föl is állította az első telefont Esztergomban, mely a boltot az utcza átellenében fekvő lakással kapcsolja össze. Az első kísérlet jól sikerült, sokan is. okulnak rajta s igy nem le­hetetlen, hogy rövid idő múlva a for­galmasabb s nagyobb összeköttetésű in­tézetek és irodák szervezkedni fognak egymással telefon összeköttetésre nézve, a mi óriási előnyökkel kecsegtető köz­vetlen közlekedési tényező lenne s melynek gyümölcseit az egész közélet élvezhetné. — Elriasztják az idegeneket Esz­tergomtól azok a tudósítások, melyek a gyászos rablógyilkosságokról világgá mennek. Ezt a tételt állították lábra 'egy társaságban, a hol a végső meg­állapodás természetesen az volt, hogy most már Esztergom város jóhirneve forog koczkáu s az idegen tartózkodni fog a véres balták s szabadon járó gyilkosok városától. A nem sokat, fon tolgató társaság végre m;>g azt is ki­sütötte, hogy azt az elriasztást semmi sem műveli jobban, mint a világgá bo­csátott tudósítás a különféle reflexiók­kal garnírozott rémhistóriákról. De hát az nem jutott senkinek sem az eszébe, hogy hol kell ennek az állapotnak a valódi okát keresni. A hol olyan sze­rencsétlen rendőri viszonyok vannak, hogy már majd negyedszázad óta alig derül ki minden negyedik-ötödik vé­res bűntény, ott nem csoda az élet és vagyonbiztonság fölött való két­ségbeesés. A mi álláspontunk ebben a kérdésben sohasem volt elfogult. Nem czimezzük a felelősség súlyát sem a megyei sem a városi rendőri álla­potokra, hanem szerencsétlen széttagolt­ságunk átkos, de természetes következ­ményeire. A. visszavonás szelleme se­holsem nyilatkozik élesebben, mint a rendőri eljárás harmóniátlanságában s a mig ez napirenden marad, addig nincs igaza annak, a ki azt hirdeti, hogy a véres históriák tudósítói riaszt­ják el az idegeneket Esztergomtól. Valóban nem ezek, hanem maguk a véres históriák, melyek évről-évre meg­döbbentő mérvben szaporítják a leg­titokzatosabb bűnügyek lajstromát. — Névtelen levelek. Suttyombau sérteni férfiatlanság és gyávaság, de névtelenül és levelező-lapon már alá­valóság. Ujabb időben egy tisztes család majd minden héten kap egy ilyen ocs­mány levelező-lapot, melyben még a család női tagjai sem részesülnek kí­méletben. Volt alkalmunk egy ilyen alávaló levelező-lapot látni, s az irás ferdítéseiben s a sértés modorában rá­ismertünk egy másik hasonló levelező­lap névtelenís értéseinek közös eredetére. Van vaíak; tshát, a ki terv szerint üzi ezt az alávaió mesterbéget s így a méltó megtorlás kimérése végett jól wniiének mindazok, a kik eddig a lefolyt hónap­bau névtelen piszkolódó levelező la­pokat kaptak, ha azokat a rendőrségnek szolgáltatná át. Elvégre is rajta lehetni már eg3 T szer ütni az aljas kedvtelés kovácsán. — Egy játékos, a ki nyer. Egy átalánosan ismert fiatal emberrel lesz szegényebb nemsokára az esztergomi társadalmi élet. A fiatal ember ugyan teljes világéletében mindig jó viszony­ban volt a mamákkal, különösen a fiatal mamákkal, hanem azért még re­ílectáltak reá a leányok is, különösen azok, a kik mir évek során keresztül szenvedélyesen szövik a főkötő álmait. A szóban forgó fiatal ember három év óta alig művelt komolyabb dolgot, mint hogy a legveszedelmesebb szép asszony­nak, Fortuna istennőnek csapta a levet, a ki végre az állhatatos fiatal udvarlót némi meghallgatásban részesítette s egy bécsi sorsjegyét tízezer forint erejéig csengő szerelmi vallomásban váltotta be. A fiatal ember első dolga is az volt, hogy tiltakozzék minden leleple­zés ellen, különösen a plakátok ellen, melyek ujabb időben Esztergom összes utczasarkaiu felhívták a figyelmet Fried Arnold szerencsés sorsjegyeire. Az is­tennő rokonszenvének azonban folyta­tása is veit. Alig ütött be az első tiz ezer forint, jött egy szerényebb, de szint oly kellemes ötezer forintos tétel s utána épen József napján egy három­száz forintos mosoly. Ezzel a fiatal em­ber értékpapírjai, vagyis szerelmi leve­lei az istennőhöz ki lévén merítve, több választ már nem várhatott s igy a tizenötezerháromszáz forintos szerelmi viszony egyelőre véget ért, mert a fiatal ur rögtön, igen előnyös birtokbérletbe fogott, melyhez még az idén hozzá is lát. Esztergom szegényebb lesz egy jóravaló fia'al emberrel, a ki minden esetre azon is fog munkálni, hogy sze­, rény szerencséjéhez méltó folytatásokat csatoljon s Esztergom szépeinek remek glédáját egy szép leánynyal megsze­géuyitse. — Városi közgyűlés van ma. A tizennégy pontból álló programm leg­jelentékenyebb része az idei költség­vetés tárgyalása. — PirOS tojás. A dal- és zene­kedvelő-egyesület húsvéthétfőn társas estélyt rendez, melyre a következő meg­hívók jelentek meg : Az esztergomi dal- és zenekedvelők-egyesülete folyó 1888. évi ápril hó 2-án este 8 órakor a «Fürdő vendéglő» termeiben tánczczal egybekötött dalestélyt rendez, melyre van szerencsénk tiszteletteljesen meg­hívni. Az egyesület nevében Niedermanu Pál, elnök. Dr. Helcz Antal alelnök. Ezen meghívó egyszersmind belépti­jegyül szolgál. - Az egyéves önkéntesek kérvé­nyezési ügyében a honvédelmi miniszter a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg a következő rendeletot adta ki: 1. mindazon esetekben, a melyekben egy­éves önkénteseknek elbocsátása a fel­avatásuk idejében már fennállott föl­mentési czim alapján kérelmeztetik, a kérvények az e'ső- ós másodfokú ható­ságok által a honvédelmi miniszterhez terjesztendők fel; 2. hasoulóképen a honvédelmi miniszter eldöntése alá ter­jesztendők mindazon esetek, amelyekben a családi tekintetekből kért fölmentés iránt beadott felszólalási kérelmükkel elutasított, de az egyéves önkéntesi kezdeményhez megkívánt tudományos képzettséggel bíró hadkötelesek kérik az önkéntesi kedvezmény utólagos meg­adását. — Öngyilkossági kísérlet. Scliwarz Dávid borjukereskedő, kedden reggel egy élesrefent késsel öngyilkossági szán­dékkal élet veszélyes sebeket ejtett raagán. A szerencsétlen' omboi't, kit az ördög ü^nak túlságos forgatása üzíUt a halál ors^p frlé s a ki a laskapénzek elkártyázáslKjrtan emelt kést saját maga elíen, a városf*telí^" házból készül Ábrahám karjai közé. — Vasút a vízen. A ki az utóbbi uapokban Budapestre utazott, az nem egyhamar fogja elfeledni azt a benyo­mást, melyet reá a Duna és Garam medréből kilépett óriási árterület nyújt. Nána és Kövesd egy egész kis tenger sziget gyanánt emelkedik ki s a vasút több helyütt valóságos viziuton döczög tovább. A Duna agyagos, sárga vizében több kilométernyire fölismertető a Ga­ram sáros, s tétebb folyása. Az árterü­let hatalmas, de a pusztulás képe mégsem oly leverő, mint a Szamos és Kőrös partjain. — Kitavaszodott. Megjelent a ter­mészet hivatalos lapjában, a kalendá­riumban az öreg tél csöndes kimúlásá­nak s a trónörökösnek, a tavasz ural­mának híre. De sokkal többet jelent ennél a hajózás megkezdése. Az első szőnyi hajó ma indul s a bécs-budapesti hajózás szombaton kezdődik. Ez a hit jelenti nem a hivatalos, hanem a való­ságos tavaszt nálunk, hol a hajózás megszűntétől kezdődik s uj megindítá­sával végződik a kietlen tél. — A nagy híd czölöpeit már erősen ültetgeti huszonnégy muukás, ugy hogy a híd néhány nap múlva már be is lesz kapcsolva. — Árviz ellen. A bekövetkezett ta­vaszi idő s a nyomában lövő hóolvadás a magaslatokon, csordultig megtölti a folyaramedreket s ezen helyen fenyeget az ár az emberi kéz-épitette töltések és védmiívek szétrombolásával, sőt még

Next

/
Oldalképek
Tartalom