Esztergom és Vidéke, 1888

1888-03-11 / 21.szám

másik a néniét császár: mind a kettőnél* már hetek óta készen van a biographiája, csak azt várják, hogy ő felségeik maguk megadják a közlésükre az — «Impriinatur»-tSzintén készenlétben van egy magyar nevezetességnak is az életrajza; de ennek a nevét nem árulom el, mert mégis furcsaság lenne, hogy még élvé olvassa esetlég magáról, hogy — elhunytához már «miuden el van készítve.» A rendkívül hosszú tél nagj

r

ou veszedelmes hatással van az öreg emberekre s ez az oka részben, hogy most egyre-másra betegednek ősz államférfiad nk. Igy igen aggasztó volt az utóbbi napokban Trefort Ágoston egészségi állapota. A fáma azt mondta róla, hogy betegsége igen veszedelmes lefolyással lesz — elméjére ; de szerencsére ez a hír teljesen alaptalannak bizonyult. S hogy mennyire alaptalan, azt legjobban bebizonyíthatom, ha elárulom azt a titkot, hogy a közoktatásügyi miniszter munkáiból egy uj kötet került ismét sajtó alá, a mely elé igen érdekes előszót irván, ebben mintegy meínoiret ad miniszteri működéséről. Ennek az előszónak a «kefelevonatáu betegágyában fekve felolvastatta s teljesen ép elmével hallgatta végig, § Fővárosi életünknek különös lendületet ad, hogy az udvar még mindig itt tartózkodik. A király ebédeket és kihallgatásokat ad, sőt az uj chiuai nagykövetnek is le kellett jönni Budapestre, hogy megbízólevelét itt nyújtsa át a királynak* Az udvari ebédekről egész esomó anekdotát beszélnek. Igy a minapi udvari ebéden a király azt kérdezé Latkóczy Imre képviselőtől : Nem baj az, hogy a kormánypárt olyan erős ? A nagy pártokban gy}%ori a szakadás. — Nem félünk, felség - volt a z'-t — j5 a generálisunk, össze tudja tartani a pártot. X király jóizut nevetett. Mikor ebéd után távoztak a vendégek, a lépcsőházban rá akart gyújtani mindenki, mert udvari ebéden dohányozni nem szabad. De tüze senkinek sem volt. — Nem szégyenlitek magatokat, nincs tűzetek, — szólott Tisza s egy csomag gyufát vett elő. — Hát iszen jó a generálisunk! — szólott Visi Imre s ezzel mind rágyújtottak a Tisza tüzénél. Igy tartja össze a «generális» a maga pártját. PORZSOLT KÁLMÁN. HÍREK. A LEDŰLT SZOBOR. KSnigraetz és Sedan ágyúiból öntve A német dicsőség szobra omlott össze; Gyászba borul Berlin s megdöbben a világ: Földindulástól fél sok aggódó ország. A német dicsőség nagy szobra romokban, ... Sok megtépett zászló lobog magasabban, Sók régi fájó seb kezd újra vérezni, Sok megkövesedett sziv újra érezni . . . Eltemetik szépen a hatalmas császárt, Kire még a halál is kimélettel várt; De már beleolvad bús requiemjébe A világtörténet egy uj fejezete ! (Esztergom, 1888. márcz. 9.) GASTON. A herczegprimás részvéte. 0 Eminencziája a herczegprimás külön táviratban fejezte ki Sommsieh Pál özvegyének őszinte részvétét a nagy csapás fölött, mely nemcsak őt, hanem az egész orzásgot érte. — Tartsunk össze! Márczius 15dikének negyvenedik évfordulóját fogjuk megünnepelni a napokban. A hazafias megemlékezés lélekemelő ünnepén sokan kizarándokolnak névtelen hőseink, dicső honvédeink temetőjébe. A negyvennyolczasok köre, a szent györgymezeiek s a magyar asztaltársas.-'g külön koszorút tesznek le a nyugvó oroszlánra, mint a magyar dicsőség örök simbolumára. De nem volna-e sokkal impozánsabb az ünnep, ha Esztergom hazafias közönsége nem kisebb társaságokban, hanem egy hatalmas egyesült ünneplő közönségben vonulna ki s összetartása által bizonyítaná be, hogy menynyivel több erő rejlik összeolvadásunkban ? Kérjük az ünnepélyességek rendezőit, hogy a negyvenes évforduló ünnepet egyetértve, összetartva impozánsan üljék meg, ugy hogy az idei márczius tizenötödike ne emlékeztessen még hazafiasságunk gyakorlásában is elszigeteltségre és s/étvonásra. — Márczius 15-ikét a negyven éves évfordulat alkalmából Szent györgymező község elöljárósága is a szokottnál nagyobb fénynyel szándékozik megünnepelni. Nevezetesen d. u. 3 órakor a község házától lobogó elülvitele mellett az összegyűlt résztvevők kivonulnak a honvédtemetőbe, a hol az emlékkövet megkoszorúzzák és ünnepi szónoklatot mondanak. Az alkalmi beszéd megtartására Reviczky Károly országgyűlési képviselő urat kérték fel. Az ünnepélyt esti 7 órakor a község nagy vendéglőjében társasvacsora fejezi be. Kéretnek a nagy eszme iránt érdeklődők, hogy szíves megjelenésükkel az ünnep jelentőségét minél díszesebbé tegyék. — Ipariskolánk. A kir. város által mintegy harmadfél év előtt létesitetipariskola Major János jelenlegi ipart iskolai igazgató által kidolgozott s a magas minisztériumnak 23439

/i882- sz- a

« kiadott jóváhagyó végzésével ellátott tanterve alapján 1885. jau. l-jével meguyittatott. Ezeu a helyi viszonyokból kifolyó és a helyi viszonyokhoz idomított miniszteri szervezet után az ipariskola tanosztálya 3 részre osztatott. Úgymint 1 előkészítő, 1 első és 1 második osztályra s mindeuik külön tanterembe és külön tanító vezetése alá került. A növendékek száma a 200-at maghaladta. A rajzolással párosult mesterségek tanulói külön rajzoktatásban részesültek, melyet veterán rajztanárunk Kaán János úr lát el. Hogy a vallásosság követelményei se maradjauak parlagon, azért az iparos-tanonczok vasárnap délutánonként vallásoktatás meghallgatására is szoríttattak. Ezen keretben mozogván a hivatkozott iskola, nagyon természetes, hogy a kezdet korlátai között mint az 1884-ik évi ipar-* törvény legkiáltóbb mozzanata, mint más alapokon meginduló uj intézmény: csak ugy talált kedvező fogadtatásra. hogy az évenként megtartani szokott vizsgálatok fényes eredménye még alegkényesebb igényeket is kielégítette; és ezen elért eredmény míg egyrészről napnál világosabban bebizonyította az intézmény életrevalóságát, másrészről pedig megtörte azon csekély számú iparosok ellenszenvét is, kik az intézményt azon okból, mert tanulóikat hetenként több órán át a műhelytől elvonták, gáncsolták; ós igy biztosan lehetett reményleni, miszerint az ipar rosok fokozottabb érdekeltségével a haladás minden tekintbeu lépést tart. Azonban az éberszemű hatóság, karöltve a nevezett iskola igazgatójával nem maradt veszteg, hanem minden lehetőt megtett, hogy az iskola iránti általános érdeklődés magából az intézményből is fejlődjék ki, vagyis maguk a tanulók legyenek azon motívumok, kik az iskola haszuosságát és czélszerííségét gazdáik által beláttatják. Kettőzött erővel és kitartó buzgalommal fáradoztak a tanerők, melyhez a lelkesítő írt mindig a miniszteri biztos, néhai Jágócsi Péterffy József, továbbá, a városi tanács és az ipariskolai felügyelő bizottság buzgó tagjai az ipartestület elnökével egyetemben szolgáltatta. Hogy a tanulók felébresztése mily körvonalakban mozgott, bizonyítja az országos kiállításra vitt 20 esztergomi iparostanuló jelenléte, kik előmeneteleik érdeméül Major János igazgató által eszközölt gyűjtés, majd e czélból rendeze.t iparostanulói munkakiállitás jövedelméből költség nélkül vezettettek igazgatójuk kalauzolása mellett Budapestre. Továbbá az évi vizsgák fényesebbé tételét sem mulasztották el, mi végből az iparügy lelkes támogatói Major János által adakozásra szólittattak fel, lettek légyen azok akár pénzértékben, akár könyvekben szolgáltatva, de a vizsga végével serkentési dij gyanánt a szorgalmasabb tanulók között a jelenlevő nagyszámú érdeklődő publikum szine előtt szétosztattak. Ezeu fáradozó lépések az iskolában és iskolán kivül nagyban hatottak nemcsak a tanulókra, hanem a tanulók utján a mesterekre is, ugy hogy a kedvezőtlenül fogadott ipariskola eszméje immár azon stádiumba jutott, hogy azzal nemcsak a mesterek érteimesebbjei, hanem a tőle idegenkedők is lassan megbarátkoztak elannyira, hogy a szomszéd városrészek iparosai felbuzdultak az iskola szép sikere által tanulóiknak ezen iskolában történendő tan itt áthatására hatóságaik által meghozatták az áldozatot és tanulóikat már tényleg be is küldöttek. Bár még uem minden iparostanuló iratkozott be, azok létszáma a f. tanévben mégis meghaladta már a 360-at. Ezen positiv intézkedést megelőzte a tan fe Uigyelőség buzgolkodása folytán létrejött miniszteri utasítás is, melyben a testvérvárosok fel hivattak, miként vagy maguk költségére állítsanak ipartanodát, vagy pedig bizonyos hányad megszavazása árán a létesítendő iskolát forraszszák egybe a kir. városival. Minthogy a szomszéd városrészek közül külön a tanczélra szolga, ^elyisé^et egyik sem volt képes előállitauij minélfogva elfogadta mindhárom a csatlakozás eszméjét oly feltételek mellett, hogy a felállítandó ipartanoda költségeihez Szenttamás 15°/

0

, Víziváros 10%, Szentgyörgymező 10%-kal járulván, innét bekerült iparostanonczok 2 közismereti tárgyból előadó tanító s egy rajztanár mellett nyerjék meg az oktatást; továbbá a felügyelő bizottságba pedig 2 egyén Szenttamásról, 1 Vízivárosról s 1 Szentgyörgymezőről választassók. Megtörtént a bizottság megalakítása, melynek első funktiója a tanító választás lőn. Három tanító kelletvén s miután csak hárman pályáztak, igy a budautezai iskolában működők nyertek alkalmaztatást. A tanítások következőleg oszlanak meg: Szomszéd városrészek iparosfauulói kedden és péntekeu 6-—8 óráig, vasárnap d. e. 8—11-ig, d. u. 3—4-ig nyernek oktatást. A kir. városiak pedig a szokott időben, t. i. hétfőn, csütörtökön és vasárnap. Ennyit az ipariskola jelenéből és fejlődése múltjából, melyre minden esztergomi közművelődósért áldozni és lelkesedül tudó polgár, akár iparos, akár más állású, mindig büszkén tekinthet. — Szerencsétlenség. Győri János szentgyörgymezei illetőségű kocsis Weisz Árou tulajdonát képező nyers bőröket szállított tegnap hajnalban Esztergomból Budapestre. Dorogh ós Leányvár között nagy szerencsétlenség érte a kocsist, a mennyiben a kocsi folboiult s a bőrök alá került Győri Jánost menten agyonnyomta. Kezdetben ujabb rejtélyes gyilkosságról suttogtak az emberek, de a szerencsétlenül járt kocsis minden holmijának érintetlensége mendemondának bizonyítja az egész gyilkossági hírt. Tegnap délben dr. Má

f

ray Ferencz hivatalos orvosi szemle végett Doroghra kocsizott, a hová az agyonnyomott kocsist Leányvárról átszá'litották. — A takarékpénztár szerdán fogja megtartani rendes évi közgyűlését. Kakass Ferencz bold. pénztáros helyébe körülbelül öten pályáznak. - Köszönetnyilvánítás és nyugtázás. Dr. Földváry István városi főügyész és iparhatósági biztos ur öt az az 5 forintot. — mint egy ügygondnoki dijat volt kegyes kezeimhez juttatni, melyből az Esztergom kir. városi ipariskola szegónysorsu tanulói számára tankönyvek szerzeudők be. — Midőn emez összeget ezennel hivatalosan nyugtázom, ipariskolánk nevében nevezett főügyész urnák kegyes adományáért hálás köszönetemet nyilvánítom. Esztergom, 1888. év márczius 10-én. Major János, s. k, ipariskolai igazgató. — A jég elindulása. A primási gépgyár alatt már tegnap ketté szakadt a jég s megindult; de nem ment tovább a honvédtemetőnól, mert ott összetorlódott. A mint az egész dunai jég megindul, három mozsárlövés fog eldördülni a vár ormairól. — A torna-egyesület szerdán este tartotta első havi-összejövetelét a fehér asztalnál. Harmincz rendes tag vett részt ez alkalommal társadalmunk szinejávából, majd az e^ósz fiatal Esz'ergomból. Az első felköszöntőt az egyesület kitűnő vivómestere kapta, a másodikat Korányi József buzgó tornamester s a harmadikat Fekete György aZ egyesület tiszteletbeli tornamestero. Frey Ferencz az elnökre, Vimmer Imrére mondott lelkes felköszöntőt. Éltették még a lelkes alelnököt, dr. Földváry Istvánt, a ki az összetartásra mondott beszédet. Szellemesebbnél szellemesebb toasztok fűszerezték azután a vidám összejövetelt. B. Szabó Mihály és Szabó Gyula vidám felköszöntői felvillanyozták a társaságot, mely ezentúl minden hónapban társas összejövetelben fogja edzeni és gyakorolni az összetartást. — Halálozás. Trexler István élete ötveukilenczedik évében jobblétre szenderült. Özvegye és öt gyermekén kivül nagyszámú rokonság gyászolja. — «Má nincs filokszéria!» Ez alatt a cziui alatt egy egész komolyan teleirt árkust kaptunk, melyet egy újságolvasó szőlőműves küldött bo hozzánk. A terjedelmes «vezórczikk» szerint — melyet különben csakis térszűke miatt nem adhatunk ki — «má nincs filokszéria!» Az idei hosszú télben — irta lelkes betű vetőnk — a fránya filokszéria ugy kiázott, kifázott sőt kifagyott, hogy még magnak való família se marad belőle szőlőhegyeink között. Nem kell tehát a filokszériától tovább félni. Kiveszett az az idén alaposan minden pereputtyájával. Végül az örvendetes filokszéria-gyászjelentés egy igen praktikus tanácsot ád a magas kormánynak. Azt mondja ugyanis, hogy a rettentő sok filokszéria-kiadásból malmost alapítson a kormány Esztergomban vinczellériskolát. Bizony Isten uagyou jó gusztusa vau a filokszéria halottmadarának, csak az a kérdés, hogy mit szólnak hozzá azok az apró milliárdok ott a föld alatt. Nem-e támadnak azok föl újra húsvétkor s nem-e leszünk akkor megint gazdagabbak egy keserű csalódással s szegényebbek egy vinczellér-iskolával ? — Megtörött a tél ereje. Már kiégett az egész város, a faraktárak eltűntek, a kőszónkereskedósek kiapadtak. Csak a fűtés kontói halmozódtak össze rémségesen. Végre eszébe jutott a ta-