Esztergom és Vidéke, 1888

1888-02-26 / 17.szám

alá s a síkor annyira buzdítja, hogy tavaszszal a vízivárosi Kiedl-féle ház kerti részében rendszeres hydropathikns kúrát kezd meg s külön helyiségeket rendez be hidegvizes, villamos és légváltozékos massage mesterségének. — Gyászjelentés. Özvegy Fehér Jakabné szül. Imhoff Jozefa megtört ! szívvel jelenti az összes rokonság nevében, hogy szeretett férje Fehér Jakab folyó hó 22-én végkimerülésben élete 76-ik, boldog házasságának pedig 45-ik évében jobb létre szenderült. A megboldogult földi maradványa f. hó 24-ón, délután 4 órakor fog a halottas házból (Bnda-utcza 470. sz. Szilágyi-tele ház) az Esztergom városi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 24-én pénteken d. e. 9 órakor fog a megboldogult lelki üdveért az Esztergom városi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutatni. Esztergom, 1888. február 22. Áldás és örök nyugalom legyen hamvai fölött! — Fehér Jakabot pénteken délután a polgárság tömeges részvéttel temették. Dr. Fehér Gyula plébános harmadmagával végezte az egyházi szertartást. — Két temetkező egyesületünk van. A városi a szt. Pál egyesület, melynek igazgatójává csak az iméntváiasztották meg a város tevékeny pénztárosát, Niedermann Endrét. A testvérvárosok temetkező egyesülete a szt. Ignácz nevén van. Ez az egyesület már megérte félszázados fenállásának jubileumát mostani munkás directora, Vezér János vezetése alatt. Több oldalról történt megkeresés folytán voltunk kénytelenek ez adatokat elmondani, mert múlt számunkban egy temetkező egyesületi hirt tévesen értelmeztek. — 15,000 frt kövezésre. Ugy a város tanácsa, mint a pénzügyi bizottság, a f. é. költségvetés tárgyalása alkalmával, utczák kövezésére tizenötezer frtot javasoluak fordíttatni és pedig a Duna-utcza, Plébánia-, Barátok-, Szélutcza, Varosház-köz, a Dunára vezető ut, a Bottyán-utczának a benczék házától egész a Spanraft házáig való része, a Sissai-köz és a Halót'ak-utczájának helyreállítására olykóp, hogy a Városház-köz, mely egyik legfőbb forgalmi utat képez, valamint a Dunára vezető ut négyszeg-kövekkel, a többi utczák pedig terméskővel legyenek kikövezve. Csak üdvözölni tudjuk ugy a tanácsot, mint a pénzügyi bizottságot ezen javaslatáért, mert azt látjuk belőle, hogy a város jól felfogott érdeke egyszer már csakugyau kielégítést talál. Valóban itt van már az ideje, hogy a város, a mely az adózó polgároktól pótadó fejében oly nagy áldozatokat kér, ugyanannak adjon is valamit annak fejében, tegyen valamit, a mi ugy szépitészeti, de különösen az ipari ós kereskedelmi érdekek előmozdítása czéljából hasznos beruházást képez. Tudjuk miudaunyian, hogy a fővároshoz való közelségünknél fogva, vajmi nehéz nálunk virágzó ipart és kereskedelmet teremtenünk, a kinek egy-két forintja van, az Budapastre siet bevásárlani, sőt saját iparunk és kereskedelmünk legnagyobb hátrányára azt is megcselekszük, hogy a külföldi ipart és kereskedelmet iparkodunk virágzásra emelni. És ezt nem ám a nagyou gazdag emberek cselekszik meg egyedül, hanem ha valaki meg akar győződni, hogy a kevésbé módos is ugy ugy tesz, olvassa el a kéményseprők újévi magyar köszöntését, azt fogja rajta olvashatni «Druck u. Verlag in Gratz.» Azonban hogy teljesen tönkre ne menjünk, első sorban is arra vau szükségünk, hogy városunkat szépészeti tekintetben emeljük, kényelmes és járható utczáink legyenek, ez bizonyára egyébként egészséges levegővel, szép természeti fekvéssel megáldott városunkban igen sok lakost fog hozzán] vonzani. Maga a katonaság már is bi zony

r

os vonzerőt képez, ha még ehhe: eléggé kényelmes otthont tudunk te remteni, ez a lakosság számát teteme seu meg fogja szaporítani. De eltekintv< ettől, a tervezett utczák kikövezése Í felemelése ma már oly égető szükségei képez, hogy azoknak továbbra is a je< lenlegi állapotban való hagyása valóságos vétkes mulasztás számba menne Ilyen különösen a Duna-utcza rendbehozása. Eveken keresztül tervezve voli ezen utczának jó karba helyezése, hanem mikor a végrehajtásra került a sor, akkor rendesen az lett a kifogás, hogy a mérnök nem ért hozzá, később pedig, hogy nincs mérnök, a ki tervet és költségvetést csináljon. Maradt továbbra is olyan hegy-völgy, a hol az arra menőnek nyáron nyakába csurog a háztető vize, télen pedig nyaktörő vállalat rajta végig menni. De különösen legfőbb szempont a Duna-utczának felemelése és kikövezése az árviz ellen való lehető védekezés. Alig van már év, hogy tavaszkor az árviz-veszélytől ne kellene tartani. A Duna-utcza felső részén lakók, a tavasz felé egyebet sem tesznek, minthogy rendesen hurczolkodnak. Ha ez a rész soká igy marad mint most van, megérheijük, hogy a békáknak válik tanyájává. Nem sokkal külömben állunk többi utczáin kkal is. A Plébánia- meg a Barátok-utczája. Télen sártenger, nyáron minden lépésnél egy-egy kiálló kőbe botlik meg az ember, pedig a város lakosainak legnagyobb része erre jár templomba. Az egy-két ház előtt lévő keskeny járdán menni valóságos viszontagság és különösen sötétben nincs biztosítva az ember a láb- és kéztöréstől. Ismételjük, hogy csak gratulálni tudunk a tanács és pénzügyi-bizottságnak javaslatáért és reméljük, hogy a polgárok érdekeit hasonló tapintattal fogja a képviselőtestület is részesíteni. — Elitélt verekedő. Fábián Lajos, bajnai lakost, ki Józsa Illés és Kovács Vilmos ugyauottani lakosokat verekedés közben késsel megszúrta a komáromi kir. törvényszék egy évi börtönre s 10 frt pénzbírságra Ítélte. — Kávéházban. Egy újonnan fölszerelt kávéházunkban történt a napokban. Belép egy sötét ruhába öltözött ur és kapuczinert kér. — Világosat méltóztatik, kérem ? — kérdi a piuczér. — A világért se — válaszolja nagy komoran az idegen — adjon csak inkább feketét, mert gyászolok. * Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a lapunk mai számában közölt Hazsliuszky Károly-féle hirdetésre. * A találmányok kora. A mostani jogosan neveztetik igy, mert a találmányok szakadatlan lánczban sorakoznak. Egy érthetetlen balsors volna, ha minden téren uj találmányok jegyezhetők, csak a gyógyszeri téren nem. Ez sincs ugy, mert betegségek, melyek ezelőtt teljesen «gyógyithatatlanoknak» neveztettek, kénytelenek újonnan feltalált egyszerű gyógyszereknek engedni. Még pár évvel ezelőtt czukorbetegség teljesen gyógyíthatatlannak tartatott, de Warner Safe Diabetes Cure feltalálásával ezen állítás meghiusittatott. Ezt bizonyítja a következő irat Schoudube kántor és első tanító úrtól Brettenhagenben, Magdeburg mellett: « Warner Safe Diabetes Cure használata folytán, szomszédtársam Fechmann ur Gr. Rosenburg-ban a czukorbetegségből meggyógyult.* Eladásés szétküldés csak gyógyszertárak által. Ára 2 frt 80 kr. Kaktár: MAYER M. Esztergomban. Főraktár: EINHORN gyógyszertár Prága. A hogy az asszony akarja. Be van irva a nagy protokolumban, akárki olvashatja onnan ha kedve tartja, be vau irva, hogy Kenyeres Pál pörbe a király, a ki igen rokonszenves é meleg érdeklődéssel tudakozódott < Eminencziája egészségi állapota felől — Gyászjelentés. Özvegy Ried Janosné, született Teschl Aloyzia, sajá és gyermekei: Gusztáv és Győző; szint ugy menye: Riedl Gusztávné, születeti Matus Mariska és gyermekei: Lujza Gusztika és Irma, valamint az összes rokonság nevében, fájdalomtól megtöri szívvel jelentik a forrón szeretett férj, apa, nagyapa és rokon Riedl Jánosnak Érsek-vízivárosi kántor- és az esztergomi főszékesegyházi zenekar — 42 évig buzgón működő — tagjának rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 64-ik, boldog házasságának 34-ik évében, 1888. évi február hó 21-én esti fél 8 órakoi történt elhunytát. A boldogult földi maradványai f. hó 23-án d. u. 4 órakoi fognak a vízivárosi sírkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő sz. mise áldozat pedig f. hó 27-én d. e. 8 órakor fog a vízivárosi plébániatemplomban az Urnák bemutatíatni. Esztergom, 1888. február 22-én. Áldás emlékén, béke porain ! A megboldogultat csütörtökön délután nagy részvét mellett temették. Krotky kanonok végezte az egyházi szertartást s a főszékesegyházi zenekar tagjai vegyes karban megható gyászdalokat énekeltek, midőn a koporsót a halottas háztól elbúcsúztatták. — A barthi jegyző választás. A Szkalka N. halálával megürült barthi jegyzői állást f. hó 21-én töltötték be. Mint mindenütt, ugy itt is akadtak egyesek, kik minden alkalmat megragadtak, hogy az amúgy is romlásnak indult nép kedélyét még jobban felrakhassák. Sőt akadt olyan is, ki a nép etetésével és itatásával meg nem elégedve a mellett, hogy a jegyzői javadalomról már előre lemondott, illetve annak egy részéről, magát a jegyzői kart kisebbítő szavakkal illette. Mi igaz, mi nem a dologban, az majd a párkányi jegyzői karnak nyilatkozatából fog kitűnni; mindenesetre itt az ideje, hogy az ily alakoknak egyszersmindenkorra le legyen a szarva törve. A választás Mattyasovszky Vilmos párkányi, járási főszolgabíró, tapintatos, ismert igazságos elnöklete mellett a felkorbácsolt szenvedélyek daczára a legszebb rendben folyt le s a négy pályázó, Csanky Lajos, ki jelenleg 6 helyen próbált szerencsét, Galgóczy Endre, mnzslai kir. végrehajtó, Balogh Antal, köbölkuti segéd-tanitó közül, minthogy Pethes Kálmán Verbó Pál javára lemondott, általános szótöbbséggel Barth község jegyzőjévé Verbó Pál ottani helyettes-jegyző választatott meg, ki a szabályszerű" esküt azonnal le is tette. A választást megelőző nap a képviselőtestület Simor Imre ottani kántor-tanitó házánál tartotta értekezletét, hol az egyik pályázó, Pethes Kálmán, Verbó Pál volt helyettes-jegyző javára lemondott. Az értekezletet kedélyes lakoma követte, mely toasztokban sem szűkölködött, éltetvén erősen Zsigmond Imrét a plébáuost, a szívélyes házigazdát s Lévay Sándor libádi helyettes-jegyzőt, ki többszöri éljenzéssel megszakított beszédben Mattyasovszky Vilmos főszolgabíróért ürité poharát. — Az Olvasó-Kör ma este fogja megismételni febr. hatodiki sikerült estélyét műkedvelő előadással s énekrészletekkel. — Massage. Alig fél esztendeje unnak, hogy néhány tekintélyes ur a budai Waskovits-féle hideg viz gyógyító intézet massageurjét, Jonnül Ferenczet Esztergomba telepitette, a hol mind-, járt kezdetben szép uri társaságnak teljesitett igen hatásos szolgálatokat, Az5ta közel kétszáz egyént fogott massage fogta a viczefiskális urat, amiért aj utóbbi az előbbinek a feleségét el akarja szeretni -— mézes mázos szavakkal, holmi apró csecsebecsékkel igyekezvén a szép asszony szivét megvesztegetni. No hát ez aztán nem aféle közönséges pör, mint aminőket uíon-utfélou lehet látni. És bizony nem tudom én a biró uram eszejárását, hanem ha pápaszemen keresztül nézi az ok és okozatra vonatkozó zűrzavaros minden féle micsodákat, isten tudja mikor derül ki az igazság s hogy kibírj a-e türelemmel Kenyeres Pál, ezt még kérdezni is alig merem. Megint a pör miatt futkosott a jámbor lélek. Fáradt lihegve tért haza, aztán olyan keservesen eltudta nézni az ő féltett hitestársát, mintha legalább is tiz keserves esztendeje nem látta volna. Az asszonyé volt az első szó. — Mit néz rám olyan keservesen? — Tudom is ón — hát ugy . . . nézlek. — Megint itt volt ... Kenyeres Pálnak az utóbbi három szóra elfutotta arczát a vér, mintha bizony először hallaná. Tudhatja pedig íagyon jól, hogy «ez már rendes dolog iála.» A karosszékből, hol olyan kényelnesen ült, mint akármelyik mágnás a )iboron, bársonyon, — egyszerre feligrott, — Hát nem lesz már vége! — kiáltá, is szikrázott a szeme a haragtól . . . asszony, asszony, te vagy az oka aszizony; aztán — a mi nála ritka eset — elkezdett pityeregni, mint egy iskolás gyerek. A monyecske ámult-bámult egy ideig érje előtt, aztán lassan hozzá lépdelt. Masimult hozzá. Megtörölte csipkés [endőjével a szemét kezét kezébe ílesztette. — Mi lelt lelkem ? - - kérdé gyöngéden. — Tudhatod! Az asszony felkaczagott. — Hol vau a te eszed ? Persze hogy erre felé ne ólálkodjék, zt neki nem parancsolhatom meg, Logy ne küldjön virágot, azt én nem iiktálhatom az eszébe, hanem azért égy lelkem, egészen nyugodtan ... ín neked hűséget esküdtem, de neki lein, hát talán csak megbízhatói benlem vagy mi? . . . Kenyeres Pál ezekre a megnyugtató zavakra annyira eszére tért, hogy márnái* hajlandónak látszott teljesen meglizni az asszonyban, hanem amint kiekiutett az ablakon a vicze-fiskálist átta odakünn ólálkodni s ez a körüllény teljesen felforgatta a termézetét. Neki azzal a vicze-fiskálissal meg ell mérkőznie. Most már — ha az utolsó ingét eldja is a perköltség végett — folyatni fogja a pert. Lehetetlenség, hogy törvény ne gondoskodjék az ő lelki yugalmáról (ha már az adót olyan oudosan be tudja tőle hajtatui.) Végre ; egyes emberek boldogsága az ország oldogsága is. Kenyeres Pál össze nyalábolta az ege9k kegyelméből itt-ott épen maradt 3gi iratait, melyek a Kenyeres-familia imborságáról tanúskodnak, aztán sietett felsővárosi irkászhoz, a ki titokban érvényeket szokott készíteni az erkölcsi etegség üdvözöltei számára. Se látott, se hallott a nagy sietség liatt, ugy rohant a girbe-görte utczáon végig. Én e szomorú história megirója a fehér sas» előtt botlottam bele Kenye)s Pálba. — Hová, hová? — ígyen hát — monda karomba