Esztergom és Vidéke, 1888

1888-02-19 / 15.szám

főmunkatársa. Több tekintélyes egyházi s világi tudcs férfin ajánlatára elhatároztam magamban, hogy Mólt Dr. Majer István v. püspök, főrendiházi tag stb., által pályapijjal kitüntetett munkámat — az ő — a szeretve tisztelt «Istváu Bácsid 50 éves irói jiibileiinia emlékére sajtó utján nyilvánosságra bocsátom. (Dr. Majer István a Tudom. Gyűjteményben ABC-ék tökéletesítéséről czimá értekezéssel 1835-ben kezdvén meg irodalmi pályáját, 1885-ik évben ünnepié 50 éves irói jubileumát, melynek em-| lékére tűzte ki a pályakérdést, mely- j lyel a jelen muka foglalkozik.) Gyéren] járt tér az. melyen ez mozog és hasonló munka, mely valamely megye irodalomtörténetével tüzetesen foglalkoznék, ritkán fordul meg a magyar könyvpiaczon. Munkám, mely több évi fáradságos kutatás eredménye, elénk tárja azon közel négyszáz iró élete s irodalmi működése ismertetését, kiket Esztergom megye ápolt kebelén s büszkén sajátjának vall. Számos tiszteletreméltó nevet találunk ezek között és a munkát elég átlapoznunk, hogy azon örvendetetes meggyőződésre jussunk, hogy Esztergom — mint a tudomány s irodalom tüzhel3

7

e — minden időben oly jeles s tudós irókat nyújtott, kiknek irodalmi termékeit az irodalomtörténet búvára a felj egyezés re-, a tudományok müvelője s barátja pedig tanulmányozásra méltatja. Dankó József, Fraknói Vilmos, Haynald Lajos, Katona István, Pázmány Péter, Révai Miklós, Rumy Károly György, Simor János, Somogyi Károly, stb., ugy hiszem eléggé ismeretes nevek a tudomány és irodalom kedvelői s művelői előtt. Esztergomhoz kötötték ne vök dicsőségét továbbá: Bálás Theophil egyh. költő, ki számos ifjúba öntött lelkesedést, a magy. irodalom s költészet iránt, Csepreghy Ferencz kitűnő sziumüirónk, Fehér Ipoly természettudós, Ferenczy Jákó irodalom-történetíró, Győrffy Iván tankönyv-Író, kinek Székely szótárát halála után a M. Tud. Akadémia vásárolta meg, Hamar Pál jogtudós, Hollóssy Justinián csillagász, Jordánszky Elek, kinek nevét viseli a Báthori L. biblia fordítását tartalmazó Codex, Kultsár István, történetíró, ki a magyar nemzetet egy magyar központi színház építésére buzdította, Maszlaghy Ferencz, a széles körben előnyösen ismert szépirodalmi iró, Monoszlóy Endre, ki egyike a magyar nyelv felvirágzásán működő úttörőknek, Nyulassy Antal, a jónevű alkalmi- s gúny versíró, Oláh Miklós nagynevű érsek s történetíró, Pór Antal akad. 1. tag s történetíró, Rényi Rezső ismert szépészeti iró, ki legutóbbi müvét a Magy. Tud. Akadémia pártfogása mellett adta ki, Séda Ernő, ki társadalmi müvei által tette nevét ismertté, Spangár András, ki az első magyar irod. tört. munkát irta magyar nyelven, Sujánszky Antal az egyházi költészetnek lelkes müvelője, Szentimrei Márton történetíró. Telegdi Miklós kinek az első r.kath. magyar katekizmust köszönhetjük, Zádori János jeles egyházi iró, Zámolyi Vargha Mihály jónevü nevcléstudományiiró és számosan mások, kik épen irodalmi működésök által tekintélyt s tiszteletet szereztek ne vöknek s így valódi gyöngyeit képezik a szóban levő «koszorú »-nak. A fölhívást nem akarom nevekkel betölteni, azért ez alkalommal legyen elég általánosságban megjegyeznem, hogy a munkában elősorolt Esztergommegyében született, vagy működött írók közt, kiknek fele most is az élők közt foglal helyet, a tudomány s irodalom minden ága megtalálta lelkes képviselőjét, úgy hogy ezt bárki is haszonnal s örömmel olvashatja. Munkám készítésében több jónevü iró támogatásában részesültem, ezt a bíráló bizottságnak kiváló egyházi s világi tudós férfiakból álló tagjai egyhangúlag legjobbnak s a kitűzött pályadíjra érdemesnek találták, ugy hogy az — reméllern — semmi kívánni valót nem fog hátrahagyni s én már csak több évi áldozattal teljes fáradozásom méltánylásául is bizton számithatok azok anyagi támogatására, kik az irodalom művelői s ezek irod. termékei iránt érdeklődéssel viseltetnek ; annál inkább szabad ezt reménylenem Esztergom fiaitól, mert hisz' munkám fönnen hirdeti a Magyar Sión tövében elterülő város s megye irodalmi dicsőségét, mely méltóan párosul ama dicső fényhez, mely Esztergomot, mint Magyarország egykori fővárosát, — az első királyok s a prímások székhelyét ősi időktől fogva övedzi. Nagy terjedelmű művem (circa 18—20 iv), mely iránt számosan már huzamosb idő ófa érdeklődnek, csinos kiállításban f. ó. márczius végével fog megjelenni. Egy példány előfizetésési ára fűzve 2 frt, diszes kötésben 3 frt. Bolti ára magasabb leend. Gyűjtőknek 10 példány után egy tisztelet-példánynyal szolgálok. Az előfizetéseket, illetve megrendeléseket kérem minél előbb nevemre Budapest, VII. Hársfa u. 6. sz. alá küldeni, hogy miatt is már több hó óta búskomor volt. Öngyilkosságának okát is ezen emiitett körülmények hatásában vélik főtalálni. Holttestét a katonai kórházban felbonczolták. Bellmond alezredes körülbelül 50 éves volt. — Gyászjelentés. Alulírottak legmélyebb fájdalomtól snjtva jelentik maguk és az összes rokonság nevében, a jó édes anya, nagyanya és rokonnak özv. Ivóky Mihály né szül, Balogh Évának rövid, de kin teljes szenvedés után, a halotti szentségek ájtatos felvételével, életének 74-ik évében, folyó hó 15-én reggeli négy órakor történt gyászos kimúl tát. A boldognltnak hült teteme f. hó 16-án d, u. négy órakor fog a szent-tamási sírkertben örök nyugalomra letétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 17-én reggeli 8 órakor fog a vízivárosi plébánia templomban lelki üdveért az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1888. évi február hó 15-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! Ivóky Teréz, Lotti József özvegye: mint leánya, Lotti Emil, József, Mariska, unokái. — Jutalomdíj. Arról értesitik szerkesztőségünket hivatalos helyről, hogy kétszáz forintnyi jutalmat kap az, a ki Glaser Ede hulláját fölleli. Grlaser Ede bécsi lakos minden valószínűség szerint a Dunába ölte magát, honnan a jég miatt mindeddig még nem sikerült megtalálni. Harmincznégy éves, haja barna, körszakála szőke; hódprémes téli kabátot viselt sötét színű nadrágot és czipőt. Fehérneműje E. G. betűkkel van jegyezve. Jeggyürüjébe «Ameline 17 Juli 1883» vau vésve. A jutalomdijat kellő értesítés után Poscher J. dunagőzhajótársasági révkapitány adja ki Bécsben, Praterquai, hová a sürgönyök intézendők. — A kettős rablógyilkosság ügyében erélyesen folyik a nyomozás, de eddigelé néhány gyanúsabb alak letartóztatásán kivül absolut eredményről még nem lehet Írnunk. — Esztergom jó hírneve kevés műben lesz szebben megörökítve, mint Zelliger Alajos fővárosi hitoktató, pályadijas művében, melynek előfizetési felhívását a könyv mentül nagyobb elterjesztése végett egész terjedelmében ide iktatjuk : Fölhívás «Esztergom város és megye egyházi s világi íróinak koszorúja* czimü munka előfizetésére. Pályadíjjal koszorúzott mű. Irta Zelliger Alajos, fővárosi hitoktató, a «Népnevelő» marquis is megjött leányával, az étterembe vonultak az utazók, hol pompás lakoma várta őket. Mindnyájan derekasan hozzáfogtak, mert a hosszú ut mindenkinek kitűnő étvágyat adott. De ha pártatlanok is vagyunk, be kell vallanunk, hogy Lefebre des Ballées Alfréd leginkább kitett magáért. A lakoma végén angol kabátjáról két gomb pattant le és a szomszédok már kezdték restelni kiállhatatlan csacska beszédeit. — Becsületemre — mondta a lakoma végével — sohasem ettem pompásabb csibe pecsenyét. Vigyen cl az ördög, ha még valami jobbat is ettem, uraim és hölgyeim ! Pompás őszi nap volt. A sálon minden ablaka tárva, hogy a vendégek üdülést nyerjenek. Ilyen nyitott ablakon át, a rózsa-bokrok közt elrejtőzve, hallgatózék JSeptun. A szegény fekete koldus eddig még semmit sem tudott meg azon tervből, a melynek kivitelét jött ide meghiúsítani. Cárral és a marquise messze ültek egymástól az asztal mellett, de azok a tekintetek, melyeket egymás között váltottak, nem kerülték el a koldus figyelmét. A marquise gyűlölettel tekintett Xavér felé. — Oh, csak megmondhatnám neki, hogy az ott, a fia! — gondolta magában — de még nem vagyok biztos benne. Valami ugyan mondja bennem, de ha ő hazugsággalvádolna, ugyan mivel czáfölhatnámmeg? De Neptun mégis hitte, hogy az anya nem fogja megtagadni édes fiát, a kit husz év óta nem látott. A lakomának vége volt, fölkeltek. A marquise jelt adott Carralnak s ez legott közeiedék hozzá. Erre kinyílt a kert ajtaja és a vendégek parkban sétáltak. A vendégek hol mosolyogva, hot kaczagva, hol hangos társalgással haladtak el a koldus előtt, de ez figyelembe sem vette őket. Ő minden figyelmét a marquise és Cárral mozdulatára irányozta. És nem is vette észre, hogy a vendégek között Heléna és Xavér is kisétált. Helénát Xavér karján vezette. Ez volt az első alkalom, hogy egyedül találta magát vele. Minél messzebb haladt a kedves pár, annál inkább elszéledtek a vendégek. Nemsokára csak tompa kaczagást és Alfréd kiáltozásait lehetett hallani. Des Ballées Alfréd megesküdött arra, hogy roppant hőség van, majd becsületszavát adta, hogy a napok irtóztatóan fogynak. Alkonyattájt már mély csönd terjedt szét a parkban. Helénát ismeretlen érzések szállották meg. Félig öröm, félig szomorúság honolt a szivében. Mily boldog volt Xavér, Heléna mellett! A leányka akarata ellenére erősebben karjára fűződött, mintha attól félt volna, hogy valaki közéjük fog állani. Heléna nem szólott, de nagy szemei mosolyogva beszéltek Xavér szemeivel. (Folyt, köv.) A NŐKRŐL S A NŐKNEK. Mi a külőmbség az első és utolsó szerelem közt ? Mindig azt hiszszük, hogy az első szerelem az utolsó és hogy az utolsó az első. A tanulást el lehet felejteni, de a felejtést nem lehet megtanulni. * A könnytelen szenvedés sokkal inkább elhervasztja a szép lány arczát, mint a legforróbb könnyek özöne. * Mit nem teremt néha egy szép nő egyetlen tekintete s mit nem rombol össze néha egy szép nő egyetlen szava?! * A gondtalan nő kertet óhajt, a szenvedő pedig egy egész erdő után sóvárog. Minden nő szivének van egy iis temetője. Halottak napja benne a megemlékezés. * A női becsület s a szép szemek nem állják ki még a legcsekélyebb érintést sem. * • A magány az édes ábrándok leghívebb pajtása. (Gaston jegyzökönyveiből.) a nyomatandó példányok száma iránt magamat tájékoztathassam. Zelliger Alajos, Budapest, VII. Hársfa, utcza 6. sz. Nem először ajánljuk az érekesnek ígérkező müvet olvasóink szives rokonszenvébe. A könyv Esztergomról szól, Esztergom jó hírnevét öregbiti s igy méltán számithat Esztergom művelt közönsége pártfogására. — Esztergom hódolati albumáról, melyet városunk a primási aranymise alkalmából ajánlott föl mindig ugy nyilatkoztunk, mint kiválóbb emléktárgyról. Ebbeli felfogásunkat megerősíti most a Művészi Ipar legújabb füzete, mely a Simor múzeumról ismertetést közöl s figyelemreméltó megjegyzései közt az esztergomvárosi hódolati albumról igy nyilatkozik: Esztergom városának albuma, sárga chagrin-bőrbe kö;ve, szintén tanúskodott arról, hogy a megrendelők nem elégedtek meg a köznapi, minden pillanatban kapható czikkkel, hanem az alkalomhoz mérten kívánták magukat képviseltetni s habár ajándékuk nem pompával hat, mégis ízlésről tanúskodik. — A párkányi szegények javára f. hó 25-én a Háber-féle kávéházban zártkörű tánczestélyt rendeznek. A rendezőség tagjai a következők: Putz Ármin, Sehwarz Jónás, Singer Bernát, Sonnenschem Mór, Leimdörfer Nándor. Családjegy 2 forint. Kezdete 8 órakor. — Egyesületi élet. Az esztergomi kath. iparos-ifjúsági eg^yesület február 19-én d. u. 3 órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart. Tárgyei : 1. Elnöki jelentés, mely magába öleli az orvosi, titkári és könyvtárosi jelentéseket. 2. Pénztári jelentés. 3. Költségvetés tárgyalása. 4. Az 50 kros havi illetékek megállapítása azon tagok részére, kik hetisególyülezentúl négy frtot kivannak élvezni. 5. Tisztújítás. 6. írásban benyújtott indítványok tárgyalása. Az érdeklődő tagok a közgyűlés megtartásáról ez utón is értesíttetvén, ezennel meghivatnak az elnökség által. A közgyűlést társas-vacsora követi. — 107 éves leány Karva pusztán egy aggszűz él, aki felett nem kevesebb, mint 107 tavasz hullatta el virágait. Neve Barcsik Anna s a derék leányzó teljes egészségnek örvend, pápaszeni nélkül olvas és hiánytalan fogsorral bir. Nagy idő ez a százhét esztendő nemcsak egy dédanyának, de egy hajadonnak is. — A hirdetési bélyegek ellen mozgalom indult meg a vidéki lapok kiadói részéről. A méltányos mozgalomról jövőre behatóbbau értesítjük olvasóinkat. — Megint farkas. Ezúttal azonban nem a vadászat rém regényeinek hőse, hanem egy valóságos Farkas Zoltán kerestetik, a kiuek a Buda-utczán csütörtökön este meglelt keresztlevelét a becsületes megtaláló lapunk szerkesztőségében tette le. — A vízállás tegnap este nálunk háromszázuyolezvanöt cm. volt: hivatalos jelentések szerint ugyanekkor Pozsonyban százhatvan, Komáromban négyszáznyolczvankét, Vácznál háromszázhuszonnégy s Budapesten háromszázöt eninyi a vízállás. * A ruházat egészségügyi szempontból. A dr. Lőrinczi Ferencz ismert fővárosi orvos szerkesztésében megjelenő «Hosszu Élet» czimü egészségügyi szaklap a következő közérdekű közleményt tartalmazza. «A ruházat egyik legfontosabb részét egészségi szempontból az ingek képezik. Legegészségesebb és egyúttal a legszebb is a tiszta fehér gyolcs ingek használata. A legnagyobb kellemetlenség az eddigi férfi-ingeknél a mellgombok által támadt, mert azok kellemetlen nyomást gyakorolnak a puszta mellre és a fémgombok dörzsölése nem egy izben okozott már bőrbetegséget. De nagy hátránya a jelenlegi ingeknek az is, hogy az ing a gomblyukak gyors kikopása következtében nem lehet tartós. Ehez járul, hogy