Esztergom és Vidéke, 1888

1888-12-08 / 99.szám

éven át működött. Meghalt szélütés következtében 1865. márcz. 8-áii. Három jeles munkát irt, de ezeket csak kéziratban bírjuk, mely a pannonhegyi sz. Ben. r. levéltárában őriztetik. | Müvei : 1. Közönséges házassági egyházi törvény. Alkalmaztatva a magyar ker. kath. anyaszentegyházra. 1832 — 36. 3. kötet. 4-rét. 180 és 352 és 153 1. 2. A sz. Márton püspökről czimzett Pannonhegyi sz. Benedeki főapátság eredete Magyarországban. 1860. 4-rét. 3. Scythák, hunnok, avarok, magyarok történelme. 1862. 4-rét. Hunyady János. (Hunyady J. török hadjáratai ós a pápák.) (Vázlatos korrajz.) XI. Konstantinápoly bukás a. Az európai államok igen szét voltak darabolva s nem tették magukévá az igen fontos kérdés megoldását, t. i. egyesülni s igy törekedni a török vész elhárítására. A nagy politikai egység megbomlott s nem is volt már tulajdonkép feltalálható az egységes kereszténység. Pedig a kiknek volt belátásuk,' azok nem találták mellőzendőnek a pápának a szent ügyre való egyesítési törekvéseit. Aeneas Sylvius egy levélben keserű szavakkal fakad ki az iránt, hogy a kereszténységben hiányzik az aj fő, kire mindenkinek mindenkor hall- • gatnia kellene. «Nem adják meg — j úgymond — sem a pápának, a mi a pápáé, sem a császárnak, a mi a csá| száré. Sehol semmi tisztelet, sehol! semmi törekvés. Pápa és császár már mint üres czimek, ragyogó képek vé-; tétnek. Minden tartománynak van márj saját fejedelme, minden fejedelemnekI saját érdekei. Melyik szózat bírná az' ily sok meg nem egyező s ellenséges, hatalmakat egy zászló alá egyesíteni?: S ha fegyverbe álluak is, ki merné a vezérséget elvállalni? Mily hadirendet kövessenek s mily hadi fegyelmet állítsanak fel ? Miként lehetne kezeskedni az engedelmességért ? Ki lesz ezen csapatok képzett vezér-pásztora? Ki érti meg a sok különböző beszédet s ki képes az ily egymástól annyira elütő vélemények és jellemek fölött uralkodni, azokat vezetiii? Melyik halandó volna képes az angolokat a francziákkal, a genuaiakat az aragoniaiakkal. a németeket a magyarokkal s csehekkel kibékíteni? Ha kevés emberből álló sereg megy a török ellen, el kell vesznie a hitetlenek kezei alatt; ha pedig nagy csapatok vonulnak ellene, saját dühöknek s zavargásuknak lesznek áldozatai. Mindenfélekép haszontalan a törekvés, csak szemügyre kell venni a kereszténység közötti állapotokat^ A dolog emez állása magyarázza meg aztán azt: miért voltak a magyarok csaknem teljesen magukra hagyatva. Konstantinápoly elesésének hire Magyarországra is rendkívül megrenditőleg hatott. Szebeni és bártfai kereskedők hozták hirül, hogy II. Mohammed Byzanczium elfoglalása után azt mondta volna, hogy: « Valamint csak egy Isten van az égben, ugy a földön is egy urnák koll lenni» — s hogy e mondását meg is valósítsa, nagy előkészületeket tesz Magyarországot a következő évben megtámadni. A nemzetet félelemmel tölte be a hir. Az 1451. év elejére országgyűlést hirdetett Budára, hol az egybegyűlt rendek, mint már előzőleg maga a király is tevé, kinevezték ily válságos körülmények .között Hunyadyt az ország főkapitányává* Ez országgyűlés még tetemes pénzt és haderőt is bocsátott Hunyady rendelkezésére. De nagy szükség is volt mindezekre, mert Mohamed a görög főváros elfoglalását követő évnek tavaszán csakugyan betört Szerbiába; Brankovics ismét a magyarok segélyéhez kényszerült fordulni. A nagy vezér megfeledkezve a szerb fejedelem kélszinűségéről s a re szór ő I sze i) ve de tt m ó I tat la nságról, azonnal meginditá hadait. Bolgárországot ügyes hadmozdulatával fenyegeté s ezáltal felszabadította az ostrom alá vett Szendrő várát, s megtörtént az, hogy Konstantinápoly megvivója nem mert szembcszállani a nagyhírű vezérrel, a ki magát Krisztus katonájának monda, s ki az oláhoktól fehérlónak, a törököktől ördögnek neveztetett s ki Mohamed atyjára Murádra, annyiszor oly súlyos csapásokat mért, Drinápolyig vonult vissza, hátrahagyva Firuz béget, kinek seregót Hunyady Krussovácznál tökéletesen megverte és nagy zsákmánynyal, sok előkelő fogolylyal tért vissza a szerencsés hadjáratból. SINKA FERENCZ. Magyar könyvészet. (1876-1885.) (Jegyzéke az 1876—1885. evekben megjelent magyar könyveknek és folyóiratoknak. A „Magyar könyvkereskedők egyesületének" megbizásitból összeállította Kiszlingsteiii Sándor esztergomi könyvárus.) Az irodalom serény fejlődése — írja a Corvina legújabb száma — korunk követelményei közé sorolta egy oly bibliographiai mű megjelenését, mely az irodalom iránt érdeklődő közönséget a szellemi tevékenység sokoldalú termékeivel megi sm er tesse. «A mi a kereskedőnél a főkönyv, az a nemzetnél az irodalom és ez hévmérője művelődésének, nagyságának és életrevalóságának.» Ezen követelményeknek eleget teendő s ezen általánosan érzett hiányon lehetőleg segítendő, elhatározta a «Magyar könyvkereskedők egyesülete», hogy a közel mult 10 évről teljes áttekintést fog nyújtani a magyar közönségnek irodalmunk össszes termékeiről; be fogja mutatni egy kimerítő bibliographiában azon egész szellemi vagyont, melylyel nemzetünk egy évtized alatt gazdagodott. A* munka hivatva lesz egyrészt az irodalombarátoknak, könyvtáraknak és a könyvárusoknak kimerítő, megbízható s könnyen kezelhető kalauz gyanánt szolgálni; másrészt pedig — ha talán csekély mértékben is — a hazánkban eddigelé elég mostohán művelt, hogy ne mondjuk parlagon heverő könyvészeti irodalom fejlesztéséhez hozzájárulni. Több évi ernyedetlen és előszeretettel párosult szorgalommal gyűjtött munkálatot, — mely nemcsak az eddig meglevő jegyzékek, lapok és kiadói jegyzékek után készült, hanem az összeállító által a lapokban közzé tett felhívások folytán hozzá beküldött s eddig még sehol nem közölt adatokkal kiegészített és lehetőleg teljessé tett könyvészetet — nyújtunk az érdeklődők használatára. Hazai íróink irodalmi munkálkodásának teljes képét nyújtandó, a szerkesztők és fordítók nevei a reudes sorrendben vétettek fel, utalva azon munkákra, a melyeket fordítottak vagy szerkesztettek, életrajzok vagy napjainkról szóló munkák az illető neve alatt (vonatkozássá^ ogyesiti.ett.ek, hogy az egyirányú és hasontartalmu munkák együtt legyenek találhatók. Miután ezen mű a kiadásunkban megjelent s Petrik Géza által összeállított « Magyar könyvészet 1860— 1875» (Ara 8 frt.) folytatása., és némileg mert több oly czim is vétetett fel, a mely abból kimaradt — kiegé* szitő részét is képezendi* ahoz teljesen hasonló alakban és kiállításban fog megjelenni és rövid időközben egymást követő füzetekben fog legközelebb kiadatni. HIItEK. — Lapunk mai száma a kettős ünnepre való tekintetnél fogva a szokottnál egy nappal előbb jelent meg. — Udvari hir. A bécsi nunciatura titkára tegnap ő Einiuencziájáboz a herczegprimáshoz érkezett küldetéssel. — Megyei tisztújítás. A jövő esztendő egyik legnevezetesebb ajándéka lesz a megyei tisztújítás. Eddigelé még csak váltakozó kombinácziók tűnnek és enyésznek el a napirendről. A hangulat azonban már kezd tisztázódni s néhány állásra nézve már van bizonyos megállapodás. A legérdekesebb változások lennének a következők : Meszóua Ferencz, a megye érdemes tiszti ügyésze, tekintettel kiéidemült szolgálatára, az árvaszéknél keresne nyugodalmasabb foglalkozást, mig a muzslai járás tevékeny főszolgabiráját, Mattyasovszky Vilmost szeretnék megválasztani tiszti ügyésznek. A muzslai főszolgabírói hivatalra eddig nincs is más kandidálva, mint az uj megye házi nemzedék egyik legderekabb tagja B. Szabó Mihály. A központi főszolgabírói hivatal betöltése iránt elágazók a vélemények. A bizottsági tagok nagyrésze igen szívesen gratulálna Revitzky Oyőző főszolgabírónak, ha csakugyan sikerülne neki a fővárosbau a rendőrségnél megfelelő alkalmazást találnia, egyébként pedig Dr. Perényi Kálmán, a kitűnő kvaliíikáczióval rendelkező fiatal jelölt; s Reviczky Győző között lenne a választás. Minden más hivatal megtartaná mostani tisztviselőjét s igy a választásokban döntő párt gyanánt a Mattyasovszky család hatalmas összeköttetései lennének hivatva szerepelni. Mindezen kombinácziók azonban még korántsem hivatalosak. Mi csak, mint a közvélemény visszhangjának jegyzői, kötelességünknek tartottuk, hogy olvasóinknak a napirend hullámzó választási előeseményeiről képet adjunk. A restauráczió napjáig egyébként még váratlan meglepetések is történhetnek. — Watzek esetéhez kaptuk a következő jellemző históriát. A főhadnagy egy szép napon beállít M. Gy. kereskedésébe, bemutatkozik s kijelenti, hogy már kétszer kereste, de mindeddig nem találta, pedig valami igen fontos közlenivalója lenne. M. Gy. először látta az érkezettet, de azért udvariasan az irodába vezette, a hol a főhadnagy azután őszintén nyilatkozott. Csak háromszáz forintos kölcsönt akart kötni mindössze és pedig nem annyira maga, mint inkább anyja miatt, a ki beteg és ulon van. M. Gy. udvarias kitérésekkel elég világosan értésére adta az először látott főhadnagynak, hogy nem köt vele semmiféle kölcsönt, mire Watzek meglehetős neheztelve eltávozott. Nemsokára elveszett egy summa kiucstári pénz, a becsületes megtalálót városszerte dobszóval keresték s Watzek fogságba került. A többit már tudják olvasóink. — Ujabb nyomok. A B. Szabó Mihály főszolgabiró vízivárosi lakásán világos nappal elkövetett betörés ügyében az annak idején Esztergomban letartóztatott s hamis alibit állitó Száraz Sándor ellenében ujabb adatok merültek fel. Igen valószínű, hogy nagy része van a lopásban s a tárgyaknak fővárosi zálogházakba sinkofálásában. — Újpesti banda. A fővárosi rendőrség tegnap a tizennuégy tagból álló «betörő szövetkezete még összes szabadon levő tagjait elcsípte. Kőztük vannak mindazok, a kik nemcsak az országban, de az egész monarchiában működtek az idei esztendőben. Száraz Sándor, a ki most a szegedi csillag börtönben ül, egy szegedi betörés miatt, az újpesti banda egyik főnöke volt. Neki tulajdonitható már most az estet'gomi vízivárosi betörés is, melyet olyan ritka vakmerőséggel végzett nálunk, ugy hogy «erélyes főnyomozóink* legalább is féltuczat csizmadiát fogtak, még a valódi tetteseket Szegeden csípték el. A jómadarak Újpestről az egész országot ellátták betörésekkel és ártatlanul letartóztatott vizsgálati foglyokkal. Végre a fővárosi rendőrség delek ti v-oszlályának sikerült a veszedelmes bandát mind egy szálig lefülelni s igy már most nincs mit tartania Újpesttől Esztergomnak — egy ideig. — A bajnai hÖSÖk száma igen végzetes. Tizenhármán vannak mindössze a fővárosban letartóztatott fővezérrel, Petrovicscsal. Ezek közül a vizsgálat Farkas Antalt, a véres lakodalom egyik násznagyát, Majer Bélát és Tatay Ignáczot szabadlábra helyezte. A többi tiz vádlott vizsgálati fogság alatt marad s holnap már valamennyi a komáromi törvényszéknek fog átadatni. — JÓ firma. Pap Dávid, notórius betörőt, a ki három álnévvel is rendelkezik holnap veszi át a komáromi törvényszék a járásbiróság fonyitő osztályától. — Az elemi iskolaépület előtt, közvetlenül az iskolak;ipuk előtt ásott mély gödrökbe tegnap ismét két kis fiu potytyant bele. Ezer szerencse, hogy mind a két fiúnak a tökéletes bepiszkolódáson kívül nem törött ki sem a nyaka sem egyéb törékeny tagja s hogy mind a két gyerek apja nem — városi képviselő. Mert akkor a hónapok óta nyitva álló gödrök veszedelme már most nemcsak szóbeszéd, de munka tárgyát is képeznék. — Ossian hazájában se volt ködösebb és borúsabb világ, mint nálunk a hét elején, midőn a Széchenyi-térről három napon keresztül nem lehetett látni a. bazilikát. Annál inkább szembeötlőt! ek azonban azok a buezkák, melyek ugy látszik a tér feltöltésére, de különben a forgalom akadályára halmoznak föl lassú csigaigyekezettel. —- Mikulás napja. Sok polgári családnál meg van még az a régi rossz szokás, hogy Mikulás napján a vásottabb gyeiekeket egy lánczcsörgős, nagyseprős, elburkolt alak ijeszti halálra. Az ilyen mulatságnak keserves fordulata támadt egy polgári családnál, hol a megijesztett vásott gyerek csak mosolygott, a bekormozott, lánczotcsörgelő s nagy seprővel fenyegetőző Mikulásra, de az ártatlan kisebbik gyerek annyira megrémült, hogy sírógörcsöket kapott s azóta folytonosan orvosi gondozás alait áll. — A tarkaság az idén hatalmas Szilveszter ünnepi ovácziót rendez, melynek részletei fölött most folynak a legkedélyesebb tárgyalások a népszerű poigári társaságban. — Angyalfia. Ez volna a Krisztkindli magyar kifejezése s ez alatt a czim alatt közöljük, hogy a Magyar asztaltársaság ma este tarja meg társasvacsorával egybekapcsolva összetakarított filléreiből nyolez szegény városi iskolás gyerek teljes felruházását. Az ünnepségre az érdeklődőket szívesen — Elzüllött. Bizonyos Likler Antal, 20 éves szobi fiu, daczára annak, hogy tisztességes mesterember apja van, neki adta magát a csavargásnak és vele persze a lopásnak is, már többször be volt zárva, de hasztalan minden. Az elzüllött fiu a mult napokban a szobi