Esztergom és Vidéke, 1888

1888-11-18 / 93.szám

Inditványoztatik az árvaalap gyara­pítására czélzó tervezet elfogadása, mely helyben hagyatván, kimondatik, hogy a tavaszi közgyűlés Visegrádon tartassék, a mit válaszimányi élőintéz­kedés fog megelőzni az utirend meg­állapítása tárgyában. • Ezután bemutatják a pénztári száma­dást, a következő főbb tételekben : Bevétel és álladék kész­pénzben, értékpapírban 359 frt 03 kr P. é. kiadás . . . 72 frt 78 kr Maradvány . 286 frt 55 kr Há tralékosok nyugtái­ban á 1 írtjával . .142 frt — kr Vagyon tehát . 428 frt 55 kr A közgyűlés tudomásul veszi s Klinda pénztárosnak felmentvényt ad, egyúttal rosszalását fejezi ki azok fölött, kik tagdijaik be nem fizetése mellett a közgyűléstől is távol tartják magukat, vájjon miért ? — mert az indolentia nem azért került a szótárba, hogy ott figuráijon, hanem hogy a távollétben tündökölni vágyó tauitók részéről is kellőleg alkalmaztassék. (Mit szól ehhe­pl. Sz.-Györgymező ?) Végre elnöklő püspök ur által ki­tüzetett a következő pályakérdés: « Adas­sék elő annak módja, miként lehet az elkényeztetett gyermekekkel az iskolát megkedveltetni ?» Elnök ur áldozatkészségéből két ju­talom van kitűzve :. a jobb munka 2 db. csász. aranyat, az utánavaló pedig 1 dbot nyer. Pályázati határidő 1889-ik év febr. vége, s az iratok Major János alelnök­höz nyújtandók be. Ezzel a napirend ki levén merítve, a közgyűlés az elnök urnák barátságos és szívélyes üdvkivánalmai után, vé­get ért. Városi közgyűlés. (november 15-én ) Esztergom város képviselő-testülete, valamint a múltban ugy ez időszerint is kiváló érzékkel bír a közérdek előmoz­dítására. Egymásután oly áldozatok, meghozatalát határozta el, melyek ta­lán erejét is meghaladják és mégis a czélt tekintve azok megtagadása egy­értelmű lett volna a hanyatlással. Csak alig pár évvel ezelőtt 60,000 frtot meghaladó kiadással főgymnasiu­mot, utána 50,000 frttal kaszárnyát épített. Tanügyére éven kint többet áldoz 15,000 frtnál. Elhatározta a nagy­kaszárnyának felépítését, és a mai köz­gyűlésen az esztergom-füziiői vasút ki­építéséhez való hozzájáruláskép 30,000 frtnyi törzsrészvény aláírására vállalko­zott minden elentmondás nélkül. Aligha van Magyarországban egy tízezer lelket számláló második város, a mely rövid idő alatt ily nagy mérvű kiadáöokra vállalkozott volua. Es midőn mindezekről megemlékez­nénk, lehetetlen azon abnormis állapo­tot elhallgatnunk, hogy ezen tízezer lelket számláló város 16 ezer lélek jó­voltáról gondoskodik és ebből 6 ezer a jövedelemben igen, de a teherben osz­tozni nem akar. A 42 képviselőt számláló közgyűlést valamivel 9 óra után nyitotta meg Dr. Helcz Antal polgármester, mint elnök, ki rövid leírást adván a rendezett ta­nácsú városok képviselői által az ital­mérési jog megváltása tárgyában tar­tott értekezletben hozott határozatról, indítványozza hogy az italmérési jog­megváltása iránt benyújtott törvény­javaslat ellen, — mint a mely ezen királyi városra sérelmes intézkedéseket foglal magában — az országgyűléshez felirat intéztessék. Az indítvány köz­helyesléssel fogatatván a felirat szer­kesztésével Dr. Helcz elnöklete alatt Takács G-éza főjegyző, Dr. Földváry István főügyész, Dr. Fehér Gyula plé­bános és Schöubeck Imre képviselő bí­zatott meg. Ezzel a napirend következett, volna, azonban Dóczy Ferencz képviselő a kaszárnya építés tervének miben állá­sáról tett kérdést a polgármesterhez, ki is megigérte, hogy a kaszárnya épitő-bizottságot még e hónap folyamán egybe fogja hívni s ha ott oly intéz* kedések elrendelése javasoltatnék, a mely a képviselő-testület hatásköréhez tartoznék, eziránt a közgyűlést azonnal egybehívja. Brutsi János képviselő a városi híd­mérleg elleu tett kifogást s azt meg­vizsgáltatni kéli. A tanács bízatott meg auuak megvizsgálásával. Dr. Silbersteiii Adolf és Beutum Ignácz vasúti előmunkálati engedélye­sek által, az esztergom-füzitői vasút kiépítéséhez való hozzájáruláskép, a város részéről 30,000 frtnyi törzsrész­vény aláírása czéljából beadott kérvé­nyeik, — a pénzügyi bizottság véle­ménye értelmében, elfogadtatott illetve a 30 ezer forint megszavaztatott. A szőlők alatti eurialis földek bérbe­adása tárgyában tett tanácsnoki jelentós jóváhagyólag tudomásul vétetett. Elénk felszóllalásra adott alkalmat, az Esztergom-vidéki gazdasági egyesület kérelme, öt darab eurialis szántóföldnek gyümölcs-faiskola létesítése czéljából 18 évre mérsékeltebb haszonbérért le­endő átengedése tárgyában s az erre tett tanácsi javaslat. A város tanácsa mél­tánylást érdemlő azon indoknál fogva, hogy a vasút és kaszárnya felépítése esetén itt lesz a város terjeszkedési része moreven ellenezte a bérbeadást. Dóczy Ferencz habár pártolja is a tanácsi javaslatot, de azon merev ellen­zést nem találja indokoltnak, mert a gyümölcs termelés a közönség jól fel­fogott érdekét képezi, miért is másutt óhajtana alkalmas területet a gazdasági egyesület részéra kijelelni. Kubovics Ignácz hasonlóan a tanácsi javaslat, mellett kardoskodott és azt iparkodott beigazolni, hogy szőlőhe­gyeink gyümölcstermelésre nem alkal­masak. Niedermann József a gazdasági egye­sület kérelmét pártolta. Takács G-éza főjegyző a tanácsi ja­vaslat mellett érvelt, állítván hogy a gazdasági egyesület által kibérelt föld­terület a gyümölcsfa termelésre nem alkalmas. Dr- Földváry István a tanácsi javas­latot Dóczy Ferencz indítványával kí­vánja kiegészíttetni, mire a vita befe­jeztetvén, a tanácsi javaslat fogadtatott el olykép, hogy egyéb alkalmas helyen a város készséggel átengedi a kívánt területet. A következő tárgyak, mint a tanács jelentése a város ingatlan vagyona után kiszabott illeték egyenérték tár­gyában; az , 1887/8. évi leányiskola! igaz­gató, a buda-utezai elemi iskolai igazgató, 1887/8. évi számodása, — tudomásul vétettek. Hasonló elbánásban részesültek: 1. az 1887. évi letett pénztári szá­modás vizsgálatáról szóló számvevési jelentés; 2. a beterjesztett halászati jog bér­letére vonatkozó szerződés; 3. Torma János és társa továbbá, Burauy János, Fehér György és Hor­nyák Ferencz ellenében feunálló s be­szedhetlenné vált kamathátralékok leírása tárgyában tett főügyészi jelentés. 4. Gróf Forgách Ágost püspök ha­gyatékából «a szegények szerzeménye* alapítványba befizetett 50 frt; Schvarcz József kérelme a «Visnyei»­féle szőlő vételára után követelt 234 frt kamatuak 100 frtra való mérsék­lése az ezt meghaladó összeg elenge­dése tárgyában, — elutasittatott. Végül Valchi Béla és Kovács Brúnó a város kötelékébe felvétettek, s ezzel a közgyűlés véget ért. Hl KEK. — Maszlaghy Ferencz budavári prépost a napokban a primási muzenm metszettárát rendezte. — Jótékonyegyesületi közgyűlés. A helybeli sz. Erzsébet védnöksége alatti jótékonyegyesület f. hó 19-éu délután 3 órakor alulírottnak lakán tartandó rendes közgyűlésére a t. cz. tagok tisz­telettel meghivatnak. Esztergom, 1888. nov. 17. Majer István, v. püs­pök, az egyesület elnöke. — Bezerédi Gyula a legújabb ma­gyar művész nemzedék egyik kiváló képviselője, megyénk fia, az őszi kiál­lítás második cziklusábau igen érdekes szobormüvet állított ki. — Mulatságos este Az olvasókör tagjai ma este zártkörű társasvacsorát s utána tánczmulálságot rendeznek az egyesület helyiségében. — A kaszárnyaügyi bizottság teg­nap délután érkezletet tartott, melyen a kedvező stádiumba került kérdést részletesen tárgya!ták. — A nagydunai hidat csütörtökön délután a mindinkább növekedő jégzaj szétszakította, ugy, hogy nemsokára ki kellett szedni. A tél hivatalos kezdete Esztergomban a nagy hid kiszedése. Az idén nagyon is korán kopogtatott be s ugy mutatkozik, mintha nagyon sokáig óhajtana körünkben vesztegelni. A biztos és kényelmes közlekedést most természetesen a propellerek köz­vetítik a partokkal. — Folyó munkálatok. A városi kövezetjavitások, a városi iskolák csa­tornatisztitása s a hévvizi hid munká­latai még javában folynak, midőn a kis Duna beállolt. A szigorú tél nagyban akadályozza a megkezdett munkálatok befejezését, de a város iskolás gyere­keinek egészségi és biztossági éidekei követelik, hogy az iskolák előtt nyitott csatornagödrökkel, inkább megszaporí­tott munkaerő által, de mielőbb elké­szülődjenek. — Véres lakodalom. Lakodalmas világot járt a hét derekán valami husz bajnai ember Nyergesujfalun, a honnan Petrovics András bajnai legény Somogyi Magdát vitte haza feleségül. Nagyon vidáman voltak a lako­dalmas háznál, a hol csak borban több fogyott négy akónál. Dáridó után a föl­pántlikázott kocsik áthajtattak Bajnára. Legelői vágtatott az uj házaspár, utánuk a hangosan daloló násznép Nagyon vigan lehettek, mert keskenynek találták az or­szágutat s ki nem tértek volna senkinek a világért sem. Egyszerre csak egy által­utnál néhány vidéki sváb kocsival talál­koztak. A nyergesujfalusi svábok megálla­podtak, hogy a veszedelmesen vidám n ász­kocsisornak kitéljenek, de a duhajkodó bajnai legények erőnek-erejével beléjük kö­töttek, csak azért, mert elálltak az utat. Erre a bajnai magyarok s a nyergesujfalusi svábok között valóságos csata keletkezett. A végzetes összeütközés nem tartott hosszú ideig, mert a csatatér nemsokára véres lett. A megrémült svábok elmenekültek, de hátrahagyták egy halottjukat. Lohner Józsefnek hívják a szerencsétlent, ötven­nyolcz esztendős jómódú paraszt, hir sze­rint a leggazdagabb nyergesujfalusi gazda. Koponyája teljesen be volt zúzva kövekkel. A súlyosabb sebesültek közé tartoznak Speier József és Gurgulics János szintén nyergesujfalusi gazdák: könnyebb sérülé­sekkel menekült Kumeiner Péter, A bajnai hadviselő felek erre tovább folytatták ut­jokat, de nemsokára kijózanodtak a la­kodalmi borból, mert a szolgabíró egy­szerre tizenkettőt tartóztatott *le közülök. A véres kezű győzők a következő duhaj kó­dok voltak: Farkas Antal, Vakán Albert, Virág Antal, Izsó Albert, Major Béla, Fló­rián László, Tan ka Ignácz, Szálkai Ignácz, Kondár István, Tatai György, Szalay Jó­zsef, és Vakóny Ignácz. A kerekszám tizonkettŐre rugó bandát beszállító tták Ész­tergomba, a hol most Szabó Gyula fenyítő bíró vizsgálja ügyöket, A szerencsétlenül járt Lohner Józsefet nagy, részvéttel temették el Nyergesujfalun., A súlyosan megsebesült másik két áldozat pedig gondos orvosi ápolásban részesül 9 talán még életben marad. •— BUCSU. A síiiteíek ma tartják meg vigalmasságáról régi jóhirnevü bucsu jókat. — A szomszédban. Ipolyságon ne­vezetes hangverseny készül, mely Esz­tergomban is nagy érdeklődésre szá­míthat. A hangverseny meghívója és műsora a követketkező: Meghívó gróf Zichy Géza hangversenyére mely a «Jó Sziv-egyesület» és részben a me­gyei Ínségesek javára Ipolyságon 1888. decz 12-én a megyeház nagytermében fog megtartatni. Á hangversenyt táncz­mulatság követi. Helyárak: számozott hely az első sorokban 5 frt, a középső sorokban 3 frt; az utolsó sorokban 2 forint. Állóhely: 1 forint. Karzati ülő­hely 2 frt, állóhely 1 forint. Jegyek előre válthatók a rendezőség pénztár­noka: Borbély Pálnál Ipolyságon; a hangversenv napján a pénztárnál. Kez­dete este 8 órakor. A rendezőség. A vidéki vendégek felkéretnek, hogy el­szállásoltathatásuk czéljából, idejekorán a rnndezőséghez fordulni szíveskedjenek. Műsor: I. 1. «Prolog.» Pajor Istvántól.. Szavalja Helmbacher Mariska k. a. 2. a) «Elegia.» b) «Etude.» Előadja gróf Zichy Gréza: 3. a) «Lieben und sterben.» b) «Komm zu mir.» Gróf Zichy Gézától. Énekli Balezár Irén k. a. Zongorán kiséri Szabados Béla. II. 1. «Don Juan.» Ábránd. Mozart—gróf Zichy. Előadja gróf Zichy Géza. 2. «Temetés külföl­dön.» Költemény gróf Zichy Gézától. Szavalja Majláth Biri k. a. 3. «Lakmé.» Pária leány dala. Delibes Leótól. Énekli Balezár Irón k. a. 4. «Magyarrhapsodia.» Előadja gróf Zichy Géza. — Sarah Bernhard tegnapi és mai előadására városunkból is többen le­utaztak Budapestre, hogy a világhírű művésznő tüneményszerű tehetségében gyönyörködjenek. — Egy keresett tolvaj. Á dunagőzhajó­társaság raktárából a napokban három zsák lisztet emelt el egy tolvaj, a kit erélyesen keres a rendőrség. FJíLlíL&S SZKIIKIÖSZTÖ: Dr. K Ö lí. 0 S Y L Á S Z L Ó. HIRDETÉSEK, 689 °/l888- tkV. SZ. Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az esztergomi főkáplalan, az esztergomi takarékpénztár, Esztergommegye árva­pénztára csatlakozott végrehajtatóknak Markusz Tivadar tokodi lakos végre­hajtást szenvedő elleni 232 frt tőke­követelés és járulékai, — 136 frt tőke s járulékai, — 250 frt tőke és járu­lékai, — 225 frt 85 kr tőke és já­rulékai, — 23 frt 65 kr tőke és já­rulókai iránti végrehajtási ügyében az esztergomi kir. járásbíróság területén lévő Tokod községben fekvő, a tokodi 580. sz. tjkvbeu A. f 1. rd. 128. hr. sz. a. foglalt házból Markusz Tivadar nevén irt felerészre 300 frt kikiáltási árban ; — a tokodi 155. sz. tjkvbeu A. f 1. rd. s 2836. br. sz. a. Mar­kusz Tivadar nevén irt szőlőre 184 frt kikiáltási árban, — a tokodi 550. sz. tjkvbeu- A f 1. rd. ós 2778/a, hr. sz. a. Markusz Tivadar nevén irt sző­lőre 58 frt kikiáltási árban; — a tokodi 621. sz, tjkvbeu. A. f 1. rd. s 116. hr. sz. a. Markusz tivadar ne­vén irt házra 400 frt kikiáltási árban; —• végre a tokodi 681. sz, tjkvben, Markusz Tivadar tulajdonául bekebe­lezett — G-yörgy Viiicze tulajdonául

Next

/
Oldalképek
Tartalom